Mozgásban

Mesterséges intelligencia és önvezetés

mesterséges
A Széchenyi István Egyetem standjánál számos technológiai innovációt mutattak be. (Fotó: Bankó József/Paradignow Photography)

A győri Széchenyi István Egyetem kiemelt kutatási területei közé tartoznak az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia.

A modern technológiák fejlesztésében elért eredményeit, friss innovációit jelentős érdeklődés mellett mutatta be az intézmény a budapesti AI&Aut Expón. A Mesterséges Intelligencia és Autonóm Rendszerek Nyílt Szakmai Napon a terület hazai és nemzetközi viszonylatban is elismert szakemberei vettek részt.

A SZTAKI Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium szervezésében, a Neumann János Nonprofit Kft. támogatásával megrendezett AI&Aut Expón olyan izgalmas témákban tartottak bemutatókat, mint az önvezető járművek, az ipari automatizálás, a robotika, a dróntechnológia, a gépészlelés vagy a nyelvtechnológiai alkalmazások. A programon több mint hatvan előadó mutatta be a legújabb ipari alkalmazásokat, kutatási témákat és eredményeket jelentős szakmai érdeklődés, a terület mintegy háromszáz képviselője előtt. A résztvevők megismerhették az intézményeken és a vállalatokon belüli kutatás-fejlesztési tevékenységet, illetve közvetlenül találkozhattak a téma szakembereivel, kutatóival.

Hollósi János, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának kutatómérnöke (balról a második) az AI&Aut Expón. (Fotó: Bankó József/Paradignow Photography)

„A kiállításra magunkkal vittük egyik személyautónkat, amit fokozatosan alakítunk át és vértezünk fel különféle önvezető funkciókkal. A Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjának standjánál bemutattuk valós idejű, mesterséges intelligencia alapú környezetérzékelő rendszerünket is. A megoldásunk az autóra integrált kamerán keresztül észleli a közúti közlekedésben részt vevő járműveket, járókelőket. A látogatók képernyőn keresztül követhették, hogy mit lát a gép, azaz milyen objektumokat ismer fel”

– fejtette ki Hollósi János, a Járműipari Kutatóközpont kutatómérnöke, a Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszékének oktatója. Hozzátette, a bemutatott járművön található Lidar szenzor segítségével a rendszer a kamera alapján felismert alakzatok valós térbeli helyzetét is meghatározza. Ezek a funkciók fontos alapját képzik egy önvezető rendszer megvalósításának.

„Munkánk során fontos szempont, hogy a megoldásaink ne csak a tudományos élet elvárásainak feleljenek meg, hanem valós gyakorlati alkalmazásuk során is megbízhatóan működjenek. Ilyen tekintetben a mesterséges intelligencia alapú, vizuális érzékelésre épülő detektálási és szegmentálási megoldásaink, kutatásaink jó irányba mutatnak”

– összegzett a kutató. Kiemelte, a fórumon számos elismert szakember láthatta a Széchenyi István Egyetem technológiai innovációit, és szakmai kapcsolatépítés szempontjából is kiemelkedően eredményes volt a rendezvény.

„Több ipari szereplővel sikerült megbeszéléseket folytatni, amelyek jövőbeli együttműködéseket alapozhatnak meg

– zárta.

Dr. Bokor József professzor, akadémikus, a Járműipari Kutatóközpont elnöke, a Széchenyi István Egyetem kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese. (Fotó: Bankó József/Paradignow Photography)

Dr. Bokor József professzor, akadémikus, a Járműipari Kutatóközpont elnöke, a Széchenyi István Egyetem kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese a gépi tanulás és vezérlés szekció levezető elnökeként köszöntötte a szakembereket. A szekció nyitó előadását Horváth Ernő, a Széchenyi-egyetem Autonóm Közlekedési Rendszerek Központjának szakmai vezetője tartotta az intézményben zajló, önvezető járművekkel kapcsolatos kutatásokról. Mint mondta, a hallgatók már az alapképzésük során be tudnak kapcsolódni az egyetem jelentős technológiai kutatásaiba.

„Egyedülálló lehetőséget kínálunk számukra, hiszen az alapképzéstől a mesterképzésen át egészen a doktori iskoláig részt vehetnek az oktatás mellett a kutatásban is, az elméleti tudás mellett értékes gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek”

– fogalmazott.

Horváth Ernő, a Széchenyi-egyetem Autonóm Közlekedési Rendszerek Központjának szakmai vezetője előadása a szakmai napon. (Fotó: Bankó József/Paradignow Photography)

Hozzátette, a Széchenyi-egyetem több gépjárművel, robottal és drónnal rendelkezik, amelyek az autonóm rendszerek fejlesztésére, kutatására és oktatására szolgálnak, a teszteléshez pedig kitűnő terepet biztosít a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya. Kiemelte, a SZEnergy Team hallgatói csapat is fontos terepe a gyakorlati tudás megszerzésének. Ezt bizonyítja, hogy a győriek tavaly az önvezető autókat fejlesztő csapatoknak hirdetett Shell Eco-marathon Autonomous Challenge versenyen ezüstérmet szerzett. Horváth Ernő előadásában kitért a Járműipari Kutatóközpont kutatásaira is, amelyek egyaránt lefedik az észlelés (vagyis a szenzoros adatok begyűjtése), az érzékelés (azaz a különböző objektumok felismerése), valamint a tervezés, kivitelezés és szabályozás területeit.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Káosz uralkodik a rollerbiztosításoknál, pedig 3 hónapja kötelező

Több mint 100 ezer elektromos roller van forgalomban, amelyek nagy része érintett lehet a kötelező felelősségbiztosításban, mégis egyelőre alig van rá érdeklődés.

A Grantis szakértői felhívták rá a figyelmet, hogy akár már évi 10 ezer forintból is meg lehet úszni a biztosítást, ami lényegesen alacsonyabb a kiszabható 65 ezer forintos helyszíni bírságnál.

Már több mint három hónapja, egész pontosan július 16. óta kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a mikromobilitási eszközökre, köztük az elektromos rollerekre is.

Az elektromos rollerekre akkor kell biztosítást kötni:

  • ha 25 kg alattiak, de 25 km/h-nál gyorsabban
  • 25 kg-nál nehezebbek, és 14 km/h-t meghaladó tervezési sebességgel rendelkeznek.

Aki nem felel meg az új szabályoknak, az akár 65 ezer forintos bírsággal is számolhat, mivel a biztosítás kötelező. Így annak elmulasztása a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül.

Ugyanakkor a Grantis értesülései szerint nem kapkodnak két kézzel az üzembentartók a kötelező rollerbiztosítások után. A több mint 100 ezer forgalomban lévő eszközhöz képest (amelyek 90 százaléka magántulajdonú) elenyésző a megkötött biztosítások száma még olyan biztosítóknál is, amelyek jellemzően erősebbek a kötelező biztosítások terén.

A Grantis információi szerint több biztosítónál sem volt érdeklődés a mikromobilitási eszközök biztosítására, de az továbbra is jellemző, hogy egyes biztosítók kifejezetten magas, akár több százezer forintos éves díjat határoznak meg. Ezzel jelezve, hogy nem akarnak minden áron jelen lenni ebben az alapvetően nehezen megtérülő, és ehhez képest kárrendezés szempontjából sok erőforrást követelő szegmensben.

Külön érdekesség, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Grantishoz eljuttatott válaszában arról ír, hogy jelenleg nem vezetnek statisztikát arról, hogy hány alkalommal kellett büntetést kiszabni azokra a rollerezőkre, akiknek nem volt biztosításuk.

A Grantis példakalkulációjában kiszámolta egy 24 kg-os, 26 km/h sebességű roller éves biztosítási díját.

A biztosítók közül a K&H Biztosító korábban közölte, hogy összesen 6,5 ezer mikromobilitási eszközre kötöttek biztosítást, a biztosítások éves átlagdíja pedig valamivel több mint 6200 forint volt. A Groupamánál átlagosan 8-9 ezer forint körül alakult az éves díj, az átlagos szerződő pedig 50 év körüli volt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Három új helyszínen telepítettek motorosbarát szalagkorlátokat

A statisztikák szerint országosan évente mintegy 1200-1300 motoros baleset történik, ennek nagyjából 5%-a, vagyis évi 50-60 eset halálos kimenetelű.

A halálos motoros balesetek leggyakrabban útkanyarulatokban, pályaelhagyás miatt történnek. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ezért még 2021 év végén együttműködési megállapodást kötött a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-vel, hogy a motorkerékpárral közlekedők védelme érdekében a szükséges helyeken a vezetőkorlátokat motoros-alácsúszásgátló elemekkel egészítsék ki. Idén Somogyban a Köröshegyi-völgyhíd lábánál, a Mátrában a 24-es főúton és végül Komárom-Esztergom vármegyében a Bajna és Héreg közötti szakaszon kerültek ki ezek az új elemek.

A motorosbarát vezetőkorlát olyan eszköz, amely a motoros balesetek súlyosságot csökkentheti és akár életeket is menthet. Ezeket az alácsúszásgátló speciális elemeket általában a meglévő korlátokhoz tudják rögzíteni a szakemberek, így megakadályozva azt, hogy egy pályaelhagyásos balesetnél a motoros beszoruljon vagy az ütközés végtagok leszakadását okozza. Ezeket a motorosbarát korlátot általában be nem látható ívekben helyezik ki, ahol a motorosnak változtatnia kell a döntési szögén a kanyarodásuk tiszta íves fázisában, de szűkülő vagy átmeneti ív nélküli kanyarulatokban is érdemes telepíteni. Korábban kísérleti projektként több helyszínen, Pest, Zala és Komárom-Esztergom vármegyében is kikerültek ezek a fejlesztések országos közutakra.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. együttműködési megállapodásának részeként az elmúlt két évben számos helyszínre kerülhettek ki ezek az elemek, így érdemben növelhették az így védett szakaszok számát. 2022-ben Baranyában a 66-os főúton Pécsnél, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a Tirzs és Aggtelek közötti mellékúton, míg az elmúlt szezonban Somogyban a Kőröshegyi-völgyhíd lábánál a bálványosi bekötőúton is ilyen eszközöket telepítettek a közutas mérnökségek.

A fejlesztések azóta sem álltak meg mivel 2024-ben a bálványosi bekötőúton további 800 méternyi szakaszra, a Mátrában a 24-es főúton 320 méteres, míg a Bajna és Héreg közötti úton 360 méternyi részen telepítették az alácsúszásgátló elemeket a szakemberek.

„Mind a három helyszínről elmondható, hogy azok vonalvezetése és a táj szépsége miatt is nagyon népszerűek a motorosok körében. Ugyanakkor több motoros a szabályokat be nem tartva, a megengedettnél nagyobb tempóval közlekedik, ami számos esetben balesethez és tragédiához vezetett. Ezekben közös, hogy általában a 20-as, 30-as éveikben járó férfiak voltak, akik az életüket vesztették ezekben a szituációkban.”

– nyilatkozta Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője.

„A motorosbarát szalagkorlátok telepítése a közlekedésbiztonság szempontjából kiemelten fontos lépés. Ezek a fejlesztések nemcsak a motorosok védelmét szolgálják, hanem hosszú távon hozzájárulnak a balesetek súlyosságának csökkentéséhez. A HUMDA számára alapvető cél, hogy minden közlekedő, így a motorosok is biztonságosabb körülmények között használhassák az utakat. Az új szalagkorlátok innovatív megoldásokat kínálnak, amelyek a nemzetközi tapasztalatok alapján már bizonyítottak. Örömmel működünk együtt ezen a területen a Magyar Közúttal, hiszen ezzel is hozzájárulunk a hazai közlekedés fejlesztéséhez. A hazai MotoGP- és Superbike-futamokat szervező HUMDA számára a motoros társadalom biztonsága kiemelten fontos. Tudatosítani akarjuk, hogy a közút nem versenypálya és a hétköznapokban a közlekedés minden résztvevőjének be kell tartania minden szabályt, hiszen a legelső mindannyiunk biztonsága. A motorosbarát szalagkorlátok is a biztonságot szolgálják, a száguldás terepe a zárt versenypálya, ahogy a profi versenyzők is a Balaton Park Circuit-on csapnak össze jövő nyáron.”

– emelte ki Lázár László, a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA kommunikációs vezetője.

Néhány évvel ezelőtt fontos kísérleti projektet indított a Magyar Közút a Komárom-Esztergom vármegyei Bajna és Héreg közötti úton is. Ott az egyik ívnél speciális útburkolati jelek és neon sárga hátterű figyelmeztető jelzőtáblák kerültek ki az útra. A szakaszon ezen kívül zöld vonallal kijelölték az optimális ívet motorosok segítségével és az ellenkező irányú forgalmi sávok közötti távolság tartása érdekében fehér színű új útburkolati jeleket festettek fel a szakemberek. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mivel a halálos balesetek száma a fejlesztéseknek köszönhetően megszűnt ezen a szakaszon, a további súlyos kimenetelű esetek csökkentésében pedig meghatározó lehet az új alácsúszásgátló elemek kihelyezése.

A 2023-as év adatait a 2013–2019 közötti időszakhoz hasonlítva csökkenés tapasztalható, a motorkerékpáros balesetek sérültjeinek száma 13%-kal esett vissza, a segédmotoros kerékpáros sérülteké pedig 24%-kal. Még kedvezőbb a csökkenés az elhunytak számában a motorkerékpárok vezetői között 26%-os, a segédmotoros kerékpárok vezetői között pedig 33%-os csökkenést tapasztalható.

A kedvező tapasztalatok alapján a Magyar Közút és a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA szeretnék a jövőben is folytatni együttműködésüket, ugyanakkor mindkét szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az új védelmi eszközök mellett is fokozott óvatossággal, a KRESZ és az adott helyszínen érvényben lévő korlátozások, szabályozások alapján vezessenek motorosok és autósok egyaránt, hogy érdemben csökkenhessen a motoros balesetek száma a jövőben is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

A Honda megalkotta a világ legezüstebb CIVIC-jét

A Honda 25 évvel ezelőtt, 1999-ben mutatta be Európában első hibrid modelljét, az Insightot.

A mérföldkőnek tekinthető esemény megünnepléséhez most egy Civic e:HEV egyedi, úgynevezett legjobban csillogó ezüst fényezést kapott.

A hibrid technológia negyedszázados évfordulójára a Civic teljesen egyedi, ezüst színű külsőt kapott, amelynek kidolgozásában a neves művész és színmester, Stuart Semple működött közre, aki Culture Hustle nevű stúdiójában már számos egyedi színt dolgozott ki, így például a Pinkest Pink, a Goldest Gold és a Blackest Black néven ismert árnyalatokat. A színek mestere most ehhez a modellhez elkészítette a „Silveriest Silver”, azaz a legezüstebb ezüst tónust.

Silver Civic

Stuart szenvedélyesen törekszik arra, hogy csak a legjobb anyagokkal dolgozzon. Egyediségének titka, hogy a színek létrehozásához a pigmenteket és a nemesfémekből származó mikroszkopikus darabokat akrilos oldatba vegyíti; jelen esetben 64%-ban valódi ezüst pelyheket használt. Festékei minden felületre felvihetőek, ahol tömör arany vagy ezüst látszatát keltik, lehetővé téve a művészek számára, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek ezeket a színeket valósághűen ábrázolják.

A festéket, kikeverését követően, átadták a Bournemouthban lévő The Syrup Room műhely szakembereinek, hogy ők vigyék fel a Civic karosszériájára. Itt a mesterek egy klimatizált helyiségben három napon keresztül, alapos munkát végezve készítették elő a gépkocsi karosszériáját a fényezésre, majd több rétegben vitték fel a különleges védő- és eltávolítható festéket. Végül egy nagy pontosságú szóróberendezéssel felhordták a Silveriest Silver utolsó rétegét, hogy megszülethessen az ünnepi Civic.

Nik Pearson, a Honda Motor Europe munkatársa így nyilatkozott:

„Ebben az iparágban a Honda szakértelme páratlan a hibridek terén. 1999-ben nekiláttunk – üzemanyag-felhasználás szempontjából – a világ legtakarékosabb autójának, a forradalmi Insight értékesítésének, amely az első benzines-elektromos hibrid gépkocsi volt Európában. Mára termékválasztékunk legfőbb modelljei elektrifikáltak, melynek tagjai az innovatív e:HEV hajtásláncunkkal rendelkeznek. A hibrid technológia 25. évfordulóját mindenképpen méltó módon szerettük volna megünnepelni, ezért döntöttünk úgy, hogy a születésnapra a legezüstebb fényezést kapja a Civic. Fantasztikusan néz ki, ugye?”

A Honda immáron negyedszázada gyárt hibrid járműveket és a japán márka mérnökei ez idő alatt nagyon sok munkát fektettek az ilyen típusú hajtásláncok fejlesztésébe, amelynek gyümölcse a jelenleg is futó alternatív (értsd teljesen elektromos vagy hibrid) meghajtású modellek sorozata.

Silver Civic

A Civic e:HEV és a Honda úttörő hibrid technológiája

A 2022-ben bemutatott legújabb Civic hibrid rendszerének szíve az e:HEV hajtáslánc, amelynek alapja a 2,0 literes, közvetlen befecskendezésű, Atkinson-ciklusú benzines erőforrás, melyhez két kompakt, de erős villanymotor kapcsolódik, valamint egy nagy teljesítményű lítiumion-akkumulátor, egy Teljesítményszabályozó Egység (Power Control Unit, PCU) és egy Intelligens Energiatároló Egység (Intelligent Power Unit, IPU).

A hibrid Jazz, HR-V, ZR-V és CR-V modell mellett a 11. generációs Civic a Honda elektrifikált járműcsaládjának illusztris része, amely tökéletesen ötvözi a lenyűgöző teljesítményt és a villámgyors reagálást a zökkenőmentes teljesítményleadás és a kimagasló hatékonyság mellett, mindezt anélkül, hogy a vezetés örömének (Joy of Driving) rovására menne.

A Honda hibrid története előtt továbbra is fényes jövő áll, hiszen az ikonikus Prelude a következő években benzines-elektromos hajtáslánccal tér vissza. Az ígéretek szerint tökéletes egyensúlyt teremt mind a vezetési élmény és a kiemelkedő hatékonyság, mind a védjegyévé vált stílus és kifinomultság között – egy újabb példa arra, hogy a Honda Európa-szerte elhozza a vezetés örömét a vásárlóknak.

A Honda hibrid technológia nagyszerűségére remek példa, hogy a márka a turbó hibridek megjelenésének kezdetén, 2015-ben motorgyártóként visszatért a Forma-1 világába. Az erőforrást folyamatosan módosították, így végül, számost kihívást leküzdve, Max Verstappen 2021-ben az Oracle Red Bull színeiben világbajnoki címet szerzett. 2022-ben és 2023-ban is Honda motorok hajtották a csapat autóit, így ezekben az években megszerezték mind az egyéni, mind a konstruktőri világbajnoki címet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss