Mozgásban

5 tipikus kihívás a kkv-knál, amire jó megoldás az operatív lízing

kkv

Ha autólízingről van szó, a nagy cégekhez képest a kis- és közepes vállalkozásoknak méretükből és működésükből adódóan eltérő igényeik vannak a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban.

A változatos profilú, gyakran mindössze alig egy tucat alkalmazottat foglalkoztató kkv-k anyagi lehetőségei és erőforrásai sok esetben korlátozottak, az üzlet zavartalan működéséhez ugyanakkor elengedhetetlen számukra a cég mobilitását minden körülmények között biztosító vállalati flotta. Az ALD | LeasePlan csokorba szedte a kkv-knál jelentkező leggyakoribb kihívásokat, illetve elvárásokat az autólízinggel kapcsolatban, melyekre az operatív lízing – más néven tartós bérlet – egyszerű megoldást kínál.

1. Korlátozott költségkeret

A kkv-k rendszerint jóval kisebb költségvetéssel gazdálkodnak, mint a nagyvállalatok, ennélfogva likvid eszközeik is limitáltak. A szűkös anyagi források miatt kiemelten fontos, hogy ezek a kis cégek olyan költséghatékony, hosszú távú megoldást találjanak az autólízingre, amely támogatja az üzleti működésüket, ugyanakkor megszorítások nélkül kigazdálkodható.

Operatív lízing esetén a cégek induló költségek nélkül vagy csekély önerővel vehetik használatba a járműveket. Azzal pedig, hogy elkerülik az autók megvásárlásával járó nagyobb beruházást, anyagi forrásokat szabadíthatnak fel, amelyek kamatozhatnak, illetve beforgathatók az alaptevékenységbe. Ezenfelül az autó beszerzési árának és a kapcsolódó szolgáltatásoknak az ÁFA-ját is megtakaríthatják, a bérleti díj után járó forgalmi adót pedig az üzleti használat arányában – minimum 50 százalékban – visszaigényelhetik.

2. Nehézkesen tervezhető flottaköltségek

A gépjárműfenntartással járó tényleges költségek (TCO) becslése szintén nehézséget jelenthet. Sok esetben csak néhány autóról van szó, mégsem mindegy, hogy az induló befizetés, a havi díj, a szervizek, a biztosítások és az egyéb esetlegesen felmerülő kiadások együttesen mekkora összegre rúgnak.
Ezért is előnyös az operatív lízing, amely a ráfordításokat a teljes élettartamra vetítve mutatja meg. A tartós bérlet során csak a tényleges használatra eső finanszírozási és üzemeltetési költségeket kell megfizetni, annak lejárta után a vállalatnak nem kell a későbbi kiadásokkal és a használt autó eladásából származó kockázatokkal törődnie, hiszen a maradványérték is garantált. Mindent összevetve tehát hosszú távon is több maradhat a cég kasszájában.

Az operatív lízing ezenkívül a legtöbb esetben kiszámítható havi díjat is jelent a teljes futamidőre, amely minden fontos tételt, többek között az adókat, a karbantartási költségeket és a biztosítást is fedezi, míg az üzemeltetés és a karbantartás kockázatát a flottakezelő viseli. Így jól tervezhető minden kiadás a teljes futamidő alatt.

3. Limitált erőforrások

A kisebb cégeknél rendszerint egy alkalmazott több különböző olyan tevékenységért is felelős, amelyre a nagyvállalatoknál külön dedikált munkatársak vannak. A minél kisebb időráfordítás ezért kulcsfontosságú, ami érvényes a flottaautókkal kapcsolatos összes teendőre is. A kkv-k többnyire kevés szaktudással rendelkeznek például a flottamenedzsment terén vagy a lízinghez kapcsolódó tételek pénzügyi nyilvántartásában, így mindenképpen hasznos számukra, ha a flottakezelő minél több terhet levesz a vállukról.

Az operatív lízing során a bérbeadó gondoskodik mindenről az adók és illetékek befizetésétől kezdve a gumiabroncs-cserén és egyéb szervizügyintézésen át a biztosítások kezeléséig vagy éppen a kárügyintézést érintő csereautó biztosításáig. A vállalkozásnak tehát nem kell a felesleges feladatok intézésével foglalkoznia, hanem a fő tevékenységére koncentrálhat, ráadásul a több helyről érkező számlák helyett csak egy könyvelési tétel jelentkezik a lízingelőnél, ezáltal a kiadások is jól átláthatók és elemezhetők.

4. Gyorsan változó igények

Egy kkv-t már az enyhébb piaci változások, ingadozások is érzékenyen érinthetnek, melyekre gyorsan kell reagálni akár az üzleti tevékenység átalakításával, gondoljunk csak például a koronavírus-járvány okozta hirtelen keresletfelfutásokra vagy -visszaesésekre. Ezt a fajta agilis vagy épp a működés természetes részét képező szezonális működést gyakran a céges autóflottának is le kell követnie rugalmas skálázhatósággal.

Régebben a hosszú távú autóbérlés ugyanolyan elköteleződést jelentett, mint a vásárlás, ma már azonban számos új lehetőség áll rendelkezésre, és az általánosan jellemző három- vagy négyéves futamidő mellett már akár egyhónapos időtartamra szóló szerződéseket is lehet kötni. Ez alatt a cégek eldönthetik, hogy megfelel-e az adott jármű az igényeiknek, illetve hosszú távra gondolkodva kipróbálhatnak új technológiai megoldásokat is, például elektromos autókat. Az ALD | LeasePlan FlexiPlan és ALD Flex szolgáltatásaival olyan átmeneti helyzetek is hatékonyan áthidalhatók, mint például egy új kolléga azonnali munkába állása vagy külsős munkatárs érkezése határozott időre.

5. Előnytelen tárgyalási pozíció

A kis- és középvállalatok méretüknél fogva hátrányosabb helyzetben vannak a beszállítóknál vagy az autóipari szolgáltatópartnereknél, mint egy nagy cég, amelynek flottája több ezer autóból áll. Miközben rendszerint éppen a kvv-k költségvetése mozog szűk keretek között, így sok múlik számukra az árazáson, a fizetési feltételeken vagy a díjban foglalt szolgáltatások körén.

Az operatívlízing-szolgáltatók azon túl, hogy kiszámítható konstrukciókat és tervezhető havi díjat kínálnak, amely tartalmaz minden szükséges szolgáltatást, márkafüggetlen flottakezelőként rengeteg partnerrel állnak kapcsolatban, ami azt eredményezi, hogy a lízingelő egy rendkívül széles kínálatból bármely gyártó bármelyik modelljét igénybe veheti. Az ALD | LeasePlan piaci pozíciója és kiterjedt ügyfélköre lehetővé teszi, hogy pénzügyileg előnyös megállapodásokat kössön a kereskedőkkel, valamint a szervizekkel, és a kapott kedvezményeket beépítse ajánlataiba. Emellett a vállalat már az alapoktól segít az igényeknek mindenben megfelelő flotta kialakításában, illetve későbbi esetleges optimalizálásában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Káosz uralkodik a rollerbiztosításoknál, pedig 3 hónapja kötelező

Több mint 100 ezer elektromos roller van forgalomban, amelyek nagy része érintett lehet a kötelező felelősségbiztosításban, mégis egyelőre alig van rá érdeklődés.

A Grantis szakértői felhívták rá a figyelmet, hogy akár már évi 10 ezer forintból is meg lehet úszni a biztosítást, ami lényegesen alacsonyabb a kiszabható 65 ezer forintos helyszíni bírságnál.

Már több mint három hónapja, egész pontosan július 16. óta kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a mikromobilitási eszközökre, köztük az elektromos rollerekre is.

Az elektromos rollerekre akkor kell biztosítást kötni:

  • ha 25 kg alattiak, de 25 km/h-nál gyorsabban
  • 25 kg-nál nehezebbek, és 14 km/h-t meghaladó tervezési sebességgel rendelkeznek.

Aki nem felel meg az új szabályoknak, az akár 65 ezer forintos bírsággal is számolhat, mivel a biztosítás kötelező. Így annak elmulasztása a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül.

Ugyanakkor a Grantis értesülései szerint nem kapkodnak két kézzel az üzembentartók a kötelező rollerbiztosítások után. A több mint 100 ezer forgalomban lévő eszközhöz képest (amelyek 90 százaléka magántulajdonú) elenyésző a megkötött biztosítások száma még olyan biztosítóknál is, amelyek jellemzően erősebbek a kötelező biztosítások terén.

A Grantis információi szerint több biztosítónál sem volt érdeklődés a mikromobilitási eszközök biztosítására, de az továbbra is jellemző, hogy egyes biztosítók kifejezetten magas, akár több százezer forintos éves díjat határoznak meg. Ezzel jelezve, hogy nem akarnak minden áron jelen lenni ebben az alapvetően nehezen megtérülő, és ehhez képest kárrendezés szempontjából sok erőforrást követelő szegmensben.

Külön érdekesség, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Grantishoz eljuttatott válaszában arról ír, hogy jelenleg nem vezetnek statisztikát arról, hogy hány alkalommal kellett büntetést kiszabni azokra a rollerezőkre, akiknek nem volt biztosításuk.

A Grantis példakalkulációjában kiszámolta egy 24 kg-os, 26 km/h sebességű roller éves biztosítási díját.

A biztosítók közül a K&H Biztosító korábban közölte, hogy összesen 6,5 ezer mikromobilitási eszközre kötöttek biztosítást, a biztosítások éves átlagdíja pedig valamivel több mint 6200 forint volt. A Groupamánál átlagosan 8-9 ezer forint körül alakult az éves díj, az átlagos szerződő pedig 50 év körüli volt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Három új helyszínen telepítettek motorosbarát szalagkorlátokat

A statisztikák szerint országosan évente mintegy 1200-1300 motoros baleset történik, ennek nagyjából 5%-a, vagyis évi 50-60 eset halálos kimenetelű.

A halálos motoros balesetek leggyakrabban útkanyarulatokban, pályaelhagyás miatt történnek. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ezért még 2021 év végén együttműködési megállapodást kötött a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-vel, hogy a motorkerékpárral közlekedők védelme érdekében a szükséges helyeken a vezetőkorlátokat motoros-alácsúszásgátló elemekkel egészítsék ki. Idén Somogyban a Köröshegyi-völgyhíd lábánál, a Mátrában a 24-es főúton és végül Komárom-Esztergom vármegyében a Bajna és Héreg közötti szakaszon kerültek ki ezek az új elemek.

A motorosbarát vezetőkorlát olyan eszköz, amely a motoros balesetek súlyosságot csökkentheti és akár életeket is menthet. Ezeket az alácsúszásgátló speciális elemeket általában a meglévő korlátokhoz tudják rögzíteni a szakemberek, így megakadályozva azt, hogy egy pályaelhagyásos balesetnél a motoros beszoruljon vagy az ütközés végtagok leszakadását okozza. Ezeket a motorosbarát korlátot általában be nem látható ívekben helyezik ki, ahol a motorosnak változtatnia kell a döntési szögén a kanyarodásuk tiszta íves fázisában, de szűkülő vagy átmeneti ív nélküli kanyarulatokban is érdemes telepíteni. Korábban kísérleti projektként több helyszínen, Pest, Zala és Komárom-Esztergom vármegyében is kikerültek ezek a fejlesztések országos közutakra.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. együttműködési megállapodásának részeként az elmúlt két évben számos helyszínre kerülhettek ki ezek az elemek, így érdemben növelhették az így védett szakaszok számát. 2022-ben Baranyában a 66-os főúton Pécsnél, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a Tirzs és Aggtelek közötti mellékúton, míg az elmúlt szezonban Somogyban a Kőröshegyi-völgyhíd lábánál a bálványosi bekötőúton is ilyen eszközöket telepítettek a közutas mérnökségek.

A fejlesztések azóta sem álltak meg mivel 2024-ben a bálványosi bekötőúton további 800 méternyi szakaszra, a Mátrában a 24-es főúton 320 méteres, míg a Bajna és Héreg közötti úton 360 méternyi részen telepítették az alácsúszásgátló elemeket a szakemberek.

„Mind a három helyszínről elmondható, hogy azok vonalvezetése és a táj szépsége miatt is nagyon népszerűek a motorosok körében. Ugyanakkor több motoros a szabályokat be nem tartva, a megengedettnél nagyobb tempóval közlekedik, ami számos esetben balesethez és tragédiához vezetett. Ezekben közös, hogy általában a 20-as, 30-as éveikben járó férfiak voltak, akik az életüket vesztették ezekben a szituációkban.”

– nyilatkozta Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője.

„A motorosbarát szalagkorlátok telepítése a közlekedésbiztonság szempontjából kiemelten fontos lépés. Ezek a fejlesztések nemcsak a motorosok védelmét szolgálják, hanem hosszú távon hozzájárulnak a balesetek súlyosságának csökkentéséhez. A HUMDA számára alapvető cél, hogy minden közlekedő, így a motorosok is biztonságosabb körülmények között használhassák az utakat. Az új szalagkorlátok innovatív megoldásokat kínálnak, amelyek a nemzetközi tapasztalatok alapján már bizonyítottak. Örömmel működünk együtt ezen a területen a Magyar Közúttal, hiszen ezzel is hozzájárulunk a hazai közlekedés fejlesztéséhez. A hazai MotoGP- és Superbike-futamokat szervező HUMDA számára a motoros társadalom biztonsága kiemelten fontos. Tudatosítani akarjuk, hogy a közút nem versenypálya és a hétköznapokban a közlekedés minden résztvevőjének be kell tartania minden szabályt, hiszen a legelső mindannyiunk biztonsága. A motorosbarát szalagkorlátok is a biztonságot szolgálják, a száguldás terepe a zárt versenypálya, ahogy a profi versenyzők is a Balaton Park Circuit-on csapnak össze jövő nyáron.”

– emelte ki Lázár László, a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA kommunikációs vezetője.

Néhány évvel ezelőtt fontos kísérleti projektet indított a Magyar Közút a Komárom-Esztergom vármegyei Bajna és Héreg közötti úton is. Ott az egyik ívnél speciális útburkolati jelek és neon sárga hátterű figyelmeztető jelzőtáblák kerültek ki az útra. A szakaszon ezen kívül zöld vonallal kijelölték az optimális ívet motorosok segítségével és az ellenkező irányú forgalmi sávok közötti távolság tartása érdekében fehér színű új útburkolati jeleket festettek fel a szakemberek. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mivel a halálos balesetek száma a fejlesztéseknek köszönhetően megszűnt ezen a szakaszon, a további súlyos kimenetelű esetek csökkentésében pedig meghatározó lehet az új alácsúszásgátló elemek kihelyezése.

A 2023-as év adatait a 2013–2019 közötti időszakhoz hasonlítva csökkenés tapasztalható, a motorkerékpáros balesetek sérültjeinek száma 13%-kal esett vissza, a segédmotoros kerékpáros sérülteké pedig 24%-kal. Még kedvezőbb a csökkenés az elhunytak számában a motorkerékpárok vezetői között 26%-os, a segédmotoros kerékpárok vezetői között pedig 33%-os csökkenést tapasztalható.

A kedvező tapasztalatok alapján a Magyar Közút és a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA szeretnék a jövőben is folytatni együttműködésüket, ugyanakkor mindkét szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az új védelmi eszközök mellett is fokozott óvatossággal, a KRESZ és az adott helyszínen érvényben lévő korlátozások, szabályozások alapján vezessenek motorosok és autósok egyaránt, hogy érdemben csökkenhessen a motoros balesetek száma a jövőben is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

A Honda megalkotta a világ legezüstebb CIVIC-jét

A Honda 25 évvel ezelőtt, 1999-ben mutatta be Európában első hibrid modelljét, az Insightot.

A mérföldkőnek tekinthető esemény megünnepléséhez most egy Civic e:HEV egyedi, úgynevezett legjobban csillogó ezüst fényezést kapott.

A hibrid technológia negyedszázados évfordulójára a Civic teljesen egyedi, ezüst színű külsőt kapott, amelynek kidolgozásában a neves művész és színmester, Stuart Semple működött közre, aki Culture Hustle nevű stúdiójában már számos egyedi színt dolgozott ki, így például a Pinkest Pink, a Goldest Gold és a Blackest Black néven ismert árnyalatokat. A színek mestere most ehhez a modellhez elkészítette a „Silveriest Silver”, azaz a legezüstebb ezüst tónust.

Silver Civic

Stuart szenvedélyesen törekszik arra, hogy csak a legjobb anyagokkal dolgozzon. Egyediségének titka, hogy a színek létrehozásához a pigmenteket és a nemesfémekből származó mikroszkopikus darabokat akrilos oldatba vegyíti; jelen esetben 64%-ban valódi ezüst pelyheket használt. Festékei minden felületre felvihetőek, ahol tömör arany vagy ezüst látszatát keltik, lehetővé téve a művészek számára, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek ezeket a színeket valósághűen ábrázolják.

A festéket, kikeverését követően, átadták a Bournemouthban lévő The Syrup Room műhely szakembereinek, hogy ők vigyék fel a Civic karosszériájára. Itt a mesterek egy klimatizált helyiségben három napon keresztül, alapos munkát végezve készítették elő a gépkocsi karosszériáját a fényezésre, majd több rétegben vitték fel a különleges védő- és eltávolítható festéket. Végül egy nagy pontosságú szóróberendezéssel felhordták a Silveriest Silver utolsó rétegét, hogy megszülethessen az ünnepi Civic.

Nik Pearson, a Honda Motor Europe munkatársa így nyilatkozott:

„Ebben az iparágban a Honda szakértelme páratlan a hibridek terén. 1999-ben nekiláttunk – üzemanyag-felhasználás szempontjából – a világ legtakarékosabb autójának, a forradalmi Insight értékesítésének, amely az első benzines-elektromos hibrid gépkocsi volt Európában. Mára termékválasztékunk legfőbb modelljei elektrifikáltak, melynek tagjai az innovatív e:HEV hajtásláncunkkal rendelkeznek. A hibrid technológia 25. évfordulóját mindenképpen méltó módon szerettük volna megünnepelni, ezért döntöttünk úgy, hogy a születésnapra a legezüstebb fényezést kapja a Civic. Fantasztikusan néz ki, ugye?”

A Honda immáron negyedszázada gyárt hibrid járműveket és a japán márka mérnökei ez idő alatt nagyon sok munkát fektettek az ilyen típusú hajtásláncok fejlesztésébe, amelynek gyümölcse a jelenleg is futó alternatív (értsd teljesen elektromos vagy hibrid) meghajtású modellek sorozata.

Silver Civic

A Civic e:HEV és a Honda úttörő hibrid technológiája

A 2022-ben bemutatott legújabb Civic hibrid rendszerének szíve az e:HEV hajtáslánc, amelynek alapja a 2,0 literes, közvetlen befecskendezésű, Atkinson-ciklusú benzines erőforrás, melyhez két kompakt, de erős villanymotor kapcsolódik, valamint egy nagy teljesítményű lítiumion-akkumulátor, egy Teljesítményszabályozó Egység (Power Control Unit, PCU) és egy Intelligens Energiatároló Egység (Intelligent Power Unit, IPU).

A hibrid Jazz, HR-V, ZR-V és CR-V modell mellett a 11. generációs Civic a Honda elektrifikált járműcsaládjának illusztris része, amely tökéletesen ötvözi a lenyűgöző teljesítményt és a villámgyors reagálást a zökkenőmentes teljesítményleadás és a kimagasló hatékonyság mellett, mindezt anélkül, hogy a vezetés örömének (Joy of Driving) rovására menne.

A Honda hibrid története előtt továbbra is fényes jövő áll, hiszen az ikonikus Prelude a következő években benzines-elektromos hajtáslánccal tér vissza. Az ígéretek szerint tökéletes egyensúlyt teremt mind a vezetési élmény és a kiemelkedő hatékonyság, mind a védjegyévé vált stílus és kifinomultság között – egy újabb példa arra, hogy a Honda Európa-szerte elhozza a vezetés örömét a vásárlóknak.

A Honda hibrid technológia nagyszerűségére remek példa, hogy a márka a turbó hibridek megjelenésének kezdetén, 2015-ben motorgyártóként visszatért a Forma-1 világába. Az erőforrást folyamatosan módosították, így végül, számost kihívást leküzdve, Max Verstappen 2021-ben az Oracle Red Bull színeiben világbajnoki címet szerzett. 2022-ben és 2023-ban is Honda motorok hajtották a csapat autóit, így ezekben az években megszerezték mind az egyéni, mind a konstruktőri világbajnoki címet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss