Connect with us
Hirdetés

Okoseszközök

A Facebook ténylegesen lehallgat minket?

facebook

Időről időre beszéd tárgyává válik az elmélet, miszerint a Facebook a háttérben folyamatosan hallgatózik a felhasználók okostelefonján keresztül, az elcsípett szavak alapján pedig hirdetéseket helyez el a hírfolyamban.

A feltevést a kiberbiztonsági szakemberek is többször vizsgálták, és egyelőre nincs rá semmilyen egyértelmű bizonyíték, a furcsa jelenséghez kapcsolódó magyarázatok viszont még ennél is ijesztőbbek lehetnek.

A közvetlen környezetünkben már biztosan hallottunk hasonló történetet, vagy esetleg velünk történt meg, hogy az ebédlőasztalnál szóba jött témához kapcsolódó hirdetéseket szúrtunk ki a közösségi oldalon nem sokkal a társalgást követően. Nem meglepő, hogy sokakban ilyenkor felmerül a gyanú: lehet, hogy a nagy kék óriás hallgatózik a másik oldalon? Nem lehet véletlen, hogy ha rotációs kapáról beszélgettünk a nappaliban, pár órával később egy rotációs kapát látunk viszont a hírfolyamban!

A témát egy 2016-os videó tette felkapottá, amiben egy youtuber azzal próbálta bizonyítani a feltevést, hogy többször is macskakajáról (cat food) beszélt a telefon mellett, ami után a hírfolyamban bele is futott egy macskakajás hirdetésbe, pedig állítása szerint évek óta nincs macskája, nem keres macskákkal kapcsolatos témákra a neten, és e-mailezni sem szokott róluk. Ez pedig szerinte – és sokan mások szerint is – csak azt jelentheti, hogy a Facebook valahogyan lehallgatja az emberek beszélgetéseit, feldolgozza az információt, és mindezt felhasználja.

A nagy lehallgatási mizériával kapcsolatban a Facebook is nyilatkozott: a vállalat korábban többször is tagadta a hallgatózásról szóló vádakat. A hivatalos álláspont szerint csak akkor férnek hozzá a mikrofonhoz, ha arra a felhasználó engedélyt adott az alkalmazás számára, és ugyan az app figyelheti a háttérzajokat azért, hogy jobb képet kapjon arról, hol, milyen körülmények között használjuk a telefont és rajta az alkalmazást, de a mikrofonban hallható audioinformációt nem használják fel hirdetési célokra.

Technikailag nem bizonyítható

A témával kapcsolatban eddig rengeteg cikk született, és kiberbiztonsági szakértők is megvizsgálták a dolgot. A londoni Wandera biztonsági cég kutatói arra jutottak, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Facebook vagy Instagram mobilappok lehallgatják a beszélgetéseket. A kutatók egy Samsung és egy iPhone készüléken végezték a vizsgálatokat: fél órára betették őket egy szobába, majd ez idő alatt végtelenítve játszottak le macska- és kutyahangokat. Hogy legyen összehasonlítási alapjuk, két ugyanolyan mobilt egy csendes szobában helyeztek el, miközben a Facebook, Instagram, Google Chrome, Snapchat, YouTube és Amazon appok végig meg voltak nyitva rajtuk.

A félórás időszak leteltével a kutatók kielemezték nemcsak az adatforgalommal, de az akkumulátorfogyasztással kapcsolatos adatokat is, illetve, hogy hány állatokkal, illetve állateledelekkel kapcsolatos reklám jelenik meg utána a különböző platformokon. Az eredmények alapján a mobilok aktivitásai és a megjelenített reklámok közt nem volt eltérés a csendes, illetve a hangfájloktól hangos szobákban tartott mobilok esetében.

James Mack, a Wandera rendszermérnökének elmondása szerint az adatokon nem látszik annak nyoma, hogy a háttérben beszélgetések feldolgozása zajlana, és hogy bármit is továbbítanának a felhőbe az egyes appok. Amennyiben így lenne, az adatforgalomnak meg kellett volna növekednie. Azt pedig nem tartják valószínűnek, hogy a cégek olyan módszerrel élnének, amit nem lehet észrevenni.

A Wired egyik 2017-es cikke is taglalja, hogy miért lehetetlen technikailag a folyamatos rögzítés és hallgatózás: ehhez egyszerűen folyamatos kapcsolat kéne, ami rengeteg adatforgalmat generálna, és ehhez vegyük hozzá, hogy a Facebooknak már több mint kétmilliárd aktív felhasználója van, ebből a csak mobilon facebookozók adatainak tárolására se lenne kapacitás.

Nem is éri meg

Keleti Arthur, az informatikai biztonság napja (ITBN) rendezvény alapítója, kiberbiztonsági szakértő szerint a feltevés nem egy valós probléma, de nem azért, mert megvalósíthatatlan lenne, hogy a mobilok mikrofonján keresztül lehessen kémkedni a háttérben.

„Inkább a módszer megtérülése kétséges olyan esetben, amikor azt nagy kiterjedtségben kell végrehajtani. Úgy gondolom, hogy a technológiai óriásoknak – pláne azoknak, akik a felhasználói adatokból élnek, és azokat felhasználják, hogy következtetésekre jussanak – semmi szükségük erre. Sokkal több információt tudnak összeszedni legális módon a saját platformjaikon keresztül”

– fejtette ki véleményét a szakember a 24.hu-nak.

Keleti szerint izgalmasabb kérdés, hogy a nagy techplatformoknak mi magunk milyen hozzáféréseket adunk. Illetve, hogy a jövőben a technológiai platformok gazdái milyen álláspontra jutnak és meddig mennek el abban, hogy a különböző appoknak milyen hozzáféréseket adnak, és hogy technológiailag az mennyire kivitelezhető. Az Apple-nek például elég zárt a rendszere, így garantálni tudja, hogy az appok ne kapjanak hozzáférést a rendszerben mindenhez. Persze elméletben lehetséges, hogy egy addig fel nem fedezett hibán keresztül (aminek lehetősége bármikor fennáll) megvalósuljon ilyen aktivitás, de a nagy techcégek nem érdekeltek abban, hogy ezeket kihasználják.

„A lebukásból nagy balhé lehet, mivel teljesen kizárhatják őket platformokról, ez pedig nem érdekük. Szóval az a véleményem, hogy ez nem egy valós veszély”

– magyarázza Keleti, aki szerint a csetelésnél, hangüzeneteknél sokkal beszédesebb adatgyűjtési szempontból, hogy adott felhasználó milyen interakciót hajt végre, azaz mit lájkol, kommentel, olvas, néz, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jelenlegi beszédfelismerő rendszerek sem tökéletesek, az elhangzó mondatok nem triviálisak.

„Elég jól értjük már az emberi beszédet, de még mindig ott tartunk, hogy csomó dolog kontextusát a rendszerek még nem értik. Mellé lehet lőni targetált hirdetésekkel, ha nem jól értjük a kontextust. Mondjuk egy ember utálja a rotációs kapát, vagy szereti. Vagy hogy az életében tragédiát okozott az esernyő, vagy éppen megmentette őt. Marketingszempontból elég kockázatos hangalapú beszélgetést használni”

– magyarázza a szakember.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne juthatna el ilyen fejlettségi szintre a technológia, de jó eséllyel nem a hirdetési piacon fogják alkalmazni, hanem inkább a kényelmesebb használatot ígérő okos otthoni eszközöknél.

De akkor mégis hogy lehet?

Létezik egy érdekesebb, pszichológiai megközelítés is, ami választ adhat a dilemmára. Egy átlagnetező naponta több száz, ha nem ezer reklámba botlik, főleg ha aktívan nyomkodja az Instagramot és a Facebookot, ezek jelentős részét pedig ignoráljuk, észre sem vesszük. Ha azonban folytattunk korábban egy, a témához kapcsolódó beszélgetést, akkor hamar kiszúrhatjuk azt az egy hirdetést, ami összekapcsolható a csevegéssel, és gyanakodni kezdhetünk.

Ez a lényege az úgynevezett Baader-Meinhof-jelenségnek, amit másképpen a gyakoriság illúziójának is neveznek a pszichológiában – világított rá a Telegraph újságírója a téma kapcsán. Ez akkor üti fel a fejét, amikor valamilyen hirtelen megtapasztalt új szó, kulturális referencia, gondolat hirtelen állandóan jelen lesz az életünkben, és mindenhol elkezdjük észrevenni. Például ha megtetszik nekünk egy ruhadarab, nagy rá az esély, hogy az utcán, a neten, az ismerősökön hirtelen észrevesszük azt, mert befészkelte magát a gondolatainkba, de addig nem volt ok, amiért feltűnjön.

Forrás: 24.hu

Okoseszközök

Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni

Bár a magyarok leggyakrabban akkor telefonálnak, ha sürgős ügyről van szó, a bonyolultabb témáknál már kevésbé egyértelmű a helyzet – derült ki a Yettel friss, országos kutatásából.

Pedig a válaszadók többségével előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett a chaten, ahol a félreértéseket erősítheti a hangsúlyok hiánya vagy az eltérő emoji-használat – legyen szó lájkról, mosolygófejről vagy bohócról. A mobiltársaság legújabb kampányában most arra mutat rá, hogy vannak olyan helyzetek, amikor érdemes a pötyögés helyett inkább telefont ragadni.  

A Yettel friss reprezentatív felmérésében[1]  a magyarok kapcsolattartási szokásait vizsgálta. Sürgős esetben még mindig a telefon az első: 10-ből 8 magyar ilyenkor automatikusan a hívást választja. A bonyolultabb témáknál már kevésbé egyértelmű a helyzet: míg az 54 év felettiek kétharmada jellemzően ilyenkor is telefonál, a 26 év alattiaknak ez már csak a felére igaz, negyedük pedig inkább üzenetben beszéli meg.

Ugyancsak nem egyeznek az elképzelések a találkozók és a munkahelyi egyeztetések esetén: míg a 26 év alattiak inkább üzenetet írnak, a többi korosztály szívesebben csörgeti meg a másikat. A “boldog születésnapot” hívások viszont általánosan átkerültek az online térbe: köszöntéskor a magyarok fele inkább üzenetet ír és csak negyedük telefonál. Szintén elmondható, hogy a sürgős eseteket leszámítva a fiatalok egyre kevésbé szeretnek telefonálni, helyette az írásos kommunikációt preferálják.

Ezek idegesítik leginkább a magyarokat 

Az ellentéteket magyarázhatja, hogy a generációk sok esetben eltérően értelmezik a szöveges üzenetek jelentését. Konfliktus, sértődés a megkérdezettek körében gyakrabban fordult elő írásban, mint hangalapú beszélgetéskor. Emellett a válaszadók közül többen éltek meg időveszteséget akkor, ha le kellett írni az üzenetet, és a kitöltők közel kétharmadával előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett a chaten.

És hogy mi bosszantja a válaszadókat az írásbeli kommunikáció során? Szinte mindenkit zavarnak a helyesírási hibák (84%), de ugyancsak frusztráló a túl sok emoji használata (70%) vagy épp az írásjelek hiánya (75%). Ez utóbbi kevésbé izgatja a Z generációsokat, az idősebb korosztályoknak viszont csak a negyede-ötöde tud eltekinteni ettől. A túl sok emoji a férfiakat a nőknél jobban irritálja (78% vs 62%).

Fenyegető lájkok, passzív-agresszív mosolygófejek 

A Yettel kutatása szerint a hangulatjelek használata továbbra is gyakori konfliktusforrás: az eredmények alapján a magyarok több mint fele bizonyos emojikat nem szívesen használ, mert félreérthető a jelentése, és 43 százalékukkal előfordult már, hogy nem értette egy hangulatjel jelentését.

A kutatás vizsgálta azt is, hogyan viszonyulnak a generációk a legnépszerűbb emojikhoz. Az egyik leginkább megosztó továbbra is a lájk jel, amit 10-ből 7 magyar szokott használni, de ez már csak 10-ből 4 Z generációsra igaz. A különbséget indokolhatja, hogy a legfiatalabbak több mint harmadát zavarja ez a jel, miközben a 45 év felettieket általánosan egyáltalán nem. Ugyancsak a nőket jobban idegesíti a felfelé mutató hüvelykujj, mint a férfiakat.

Hasonlóan megosztó a mosolygófej is: míg a 26 év alattiak közel fele használja ezt az emojit, a 36 év felettiekre ez jobban jellemző. A legfiatalabb korosztály harmada szerint sokan félreértik a jelentését, míg ez a 45 évnél idősebbeknél fel sem merül. Népszerű még a sírva nevetős emoji, a sírós hangulatjel pedig a sztereotípiákat erősítve inkább a nőknél jelenik meg (71%), mint a férfiaknál (46%). Van pár olyan emotikon, ami csak a fiatal felnőttek kommunikációjában fordul elő: ilyen a koponya, a kés és a bohóc is.

A felmérés vizsgálta azt is, hogy az egyes korosztályok milyen jelentést tulajdonítanak az egyes hangulatjeleknek. Míg a lájkot a 45 év felettiek 80 százaléka inkább pozitívan értelmezi, a 26 év alattiaknak kevesebb, mint a fele gondolja ugyanezt. Ezzel szemben a klasszikus mosolygófejet a fiatal korosztály harmada gondolja inkább negatívnak, míg szinte senki sem így használja 45 év felett. A késnek (69%) negatív jelentést tulajdonít a többség, míg a sírva nevető inkább (70%) pozitív. A bohócot inkább negatív konnotációval használják a fiatalok az idősebbekhez képest.

„Ma már egy mosoly, egy lájk vagy akár egy mondat végére tett pont is önálló jelentéssel bír a digitális kommunikációban, miközben ezek értelmezése generációnként és személyenként is eltérhet. Az országos kutatásunk azt mutatja, hogy az egy-egy karakternek vagy hangulatjelnek tulajdonított jelentőség felértékelődött, a mögöttes szándék azonban gyakran félrecsúszik. Ilyen helyzetekben egy telefonbeszélgetés sokkal több információt hordoz: a hangsúlyok, a reakciók és az érzelmi árnyalatok is segítenek elkerülni a félreértéseket”

– mondta Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója.

A felmérés rámutatott tehát, hogy a telefonos beszélgetés sok esetben hatékonyabb alternatívát jelent az írásos üzenetküldéssel szemben, különösen bonyolultabb vagy érzékenyebb témák esetén. A kutatás eredményeire és a hétköznapi kommunikációs helyzetekre reagálva a Yettel most olyan konstrukciót kínál, amely megkönnyíti a hangalapú kapcsolattartást azokban a szituációkban, amikor az írásos üzenetek félreérthetők lehetnek, egyes csomagoknál 6 hónapra kínál díjmentes, korlátlan belföldi beszélgetési lehetőséget. Az érintett ajánlatok részletei a szolgáltató honlapján érhetők el 2026. június 30-ig: https://www.yettel.hu/prime-tarifa

[1] A kutatás 800 fő online megkérdezésével zajlott 2026. április 9. és 13. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió és településtípus szerint. (Impetus Research)


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Gazdálkodj okosan az időddel – a Z és az alfa generáció megoldásai írhatják a jövőt!

A halogatás és az ebből fakadó iskolai stressz egyre inkább érintheti a tizenéveseket Magyarországon is. Az alfa és a Z generáció tagjai azonban már dolgoznak a megoldáson a saját eszközeikkel – ahogy ez a Samsung Electronics és az EdisonKids közös kihívásából is kiderült.

A 2026-os Megoldások a holnapért döntősei bebizonyították, hogy a mesterséges intelligencia és a közösségi gondoskodás válaszokat adhat a modern kor legégetőbb problémáira: a dobogó legfelső fokán végzett FocusFlow csapat például AI-alapú tanulástámogatással forradalmasítaná a diákok mindennapjait.

A Megoldások a holnapért kihívás 2026-os döntője ismét bebizonyította, hogy a fiatalok nemcsak érzékenyek a környezetük problémáira, de bátran nyúlnak a legmodernebb technológiai eszközökhöz is azok megoldásához. A verseny hatodik évadában a Fenntartható megoldások, Az egészség jövője és a Változás a sport erejével témákban hoztak újításokat a diákok, a döntősök pedig szakértő mentorok segítségével csiszolták projektjeiket a fináléra.

A zsűri idén a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a megalapozottság, valamint a kommunikáció és az együttműködés szempontjai alapján választotta ki a legjobbakat. A CEU-n tartott döntőn végül a Lauder Javne Iskola FocusFlow csapata, Biró Dániel, Biró Samu és Lengyel Samu állhatott a dobogó legfelső fokára, akik AI-alapú időmenedzsment alkalmazásukkal a diákok tanulási folyamatainak támogatását, valamint a halogatás leküzdését tűzték ki célul a stressz csökkentése és a hatékonyabb iskolai munka érdekében. A fiúk, elmondásuk szerint a kihívás során váltak egyre motiváltabbá, megtapasztalva a közösség és a workshopok élményét, valamint a nagyszerű mentori támogatást, amelyek mind hozzátettek a sikerükhöz. Ahogy fogalmaztak, szeretnék megragadni ezt a motivációt, nagy terveik vannak: folytatják a projektjüket, és minél előbb elérhető alkalmazássá szeretnék tenni győztes megoldásukat.

A második helyezést a Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium Terepőrök, csapata, Nizsalóczki Gábor és Fazekas Marcell érdemelte ki fenntarthatósági projektjével – egy olyan okos, háti permetezőre szerelhető eszközzel, amely precíziós adatgyűjtéssel teszi hatékonyabbá és – kevesebb vegyszer felhasználásával – környezetkímélőbbé az invazív növények elleni küzdelmet. Gábor és Marcell számára a kihívás motiváló erejét az jelentette, hogy új ismeretségeket, barátságokat köthettek, és úgy látják, akár üzleti lehetőségeket is megnyithat előttük a Megoldások a holnapért.

A bronzérem a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium Motipad csapatához, Dinnyés Istvánhoz és Héjjas Mártonhoz került, akik a közösségi padokra olcsón előállítható, egyszerű hangszórókat telepítenének, amelyekkel idős embereket kötnének össze, akár érdeklődési kör alapján, azért, hogy egymás történeteiből, tapasztalataiból erőt meríthessenek. István és Márton hisznek abban, hogy az azonosulás egy létező motivációs erő, erre épül ez a kezdeményezés. A csapat, kutatásai nyomán már két konkrét helyszínt is talált, ahová telepíthetné megoldását, a kecskeméti önkormányzat is támogatja a projektjüket, a későbbiekben pedig további városok vezetőségeit keresnék meg Magyarországon.

A dobogósokon túl a finálé mezőnyét további figyelemreméltó és előremutató projektek színesítették. A mentális egészség területén a debreceni ENM Trió egy zajcsökkentett, újrahasznosított pihenőkabinnal, a „NyugiBoxszal” teremtene csendes szigetet az iskolai folyosókon, míg a siófoki LogicLab csapata játékos logikai feladatokkal küzdene az AI okozta „kognitív lustaság” ellen. Az egészségtudatosságot tűzte zászlajára a Somogyi Kids csapata is, akik közösségépítő kártyajátékkal tanítanák társaikat a helyes táplálkozásra. A fenntarthatóság és az edukáció metszetében a budapesti STEAMFlow alkotott maradandót egy élményalapú, építhető tanulási eszközzel, a biztonságos közlekedés jövőjét pedig a székesfehérvári CherryBomb csapata alapozná meg, akik humorral és vizuális ingerekkel tanító KRESZ-applikációval tennék biztonságosabbá az e-rollerezést.

A döntőn részt vevő csapatok munkája tükrözi a modern kor kihívásait, legyen szó mentális egyensúlyról, környezetvédelemről vagy a közösségi elszigeteltség feloldásáról. A nyertes csapatok tagjai, tanáraik és az őket nevező intézmények összesen 6 millió forint értékben választhatnak Samsung eszközöket, ám a kihívás ennél sokkal többet ad: egy olyan szakmai és közösségi élményt, amely a résztvevőket számos jövőálló ismerettel vértezheti fel, és akár a holnapunk innovátoraivá is formálhatja.

„A gyerekekkel az intertemporális döntésekről is beszélgettünk egy jövőkutató workshop keretében. Ezek azok a döntések, amelyeket ma hozunk meg, de az eredményük holnap vagy akár évekkel később születik meg. Ez a verseny pont az ilyen döntésekről szól. A fiatalok azonosítanak egy problémát, majd megoldást keresnek rá: utánajárnak, tanulmányokat olvasnak, aztán bemutatják nekünk a válaszaikat az adott társadalmi kérdésre. Az ilyen gyerekekből, diákokból lesznek olyan felnőttek, akik aktívan alakítják a jövőjüket, a jövőnket”

– mondja Dr. Meskó Bertalan, a kihívás fővédnöke, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője.

A 2026-os évad döntője ismét megmutatta, hogy a technológia akkor a leghatékonyabb, ha emberséggel és empátiával párosul, és a győztes projektek nem csupán szoftverek vagy mechanikai megoldások, hanem valódi válaszok korunk égető kérdéseire.

„Az idei kihívás ismét rámutatott arra a hatalmas erőre, amely a fiatalokban rejlik: nemcsak ötleteik vannak, egy ilyen verseny során olyan képességekben is nagyot erősödnek, mint az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a kitartás. A csapatok nem csupán egy problémára találtak választ, hanem bebizonyították, hogy képesek közösségben gondolkodni és rendszerszinten közelíteni a megoldásokhoz. Szuper látni, hogyan válnak ezek a diákok a jövő tudatos, empatikus formálóivá, akik a technológiát a társadalmi jó szolgálatába állítják”

– fogalmazott Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.

„Minden évben különleges élmény látni azt a fejlődési utat, amelyet a diákok a program során bejárnak. Fontos tanulság lehet, hogy a technológia, például az AI ereje akkor válhat valódi értékké, ha egy jó cél és őszinte tenni akarás vezérli. Látva a csapatok elkötelezettségét és a megoldásaik mögött meghúzódó mély empátiát, nemcsak a szakmai teljesítményükre lehetünk büszkék, hanem arra a szemléletmódra is, amellyel a jövő problémáihoz állnak: érzékenységgel és tettvággyal”

– mondta Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyarország kommunikációs vezetője.

A Megoldások a holnapért kihívás 2010-es globális indulása óta már több millió fiatalt inspirált arra, hogy a problémákra ne kihívásként, hanem megoldandó feladatként tekintsenek. A 2026-os évaddal tovább bővült ez az inspiráló, globális közösség, és az alfa és Z generáció tagjai újabb megerősítést kaphattak arról, hogy a jövőt már ma, közös gondolkodással alakíthatják.

További információk: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow és www.edisonkids.org


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra

Az okostelefonos fotózás és videózás technológiai határainak kitolására és professzionális tartalomgyártásra fejlesztett vivo X300 Ultra mostantól Magyarországon is elérhető: bevezető ajánlattal válik széles körben megvásárolhatóvá a hazai piacon.

Az X300 Ultra nem egyszerűen egy új csúcskategóriás okostelefon: egy olyan integrált képalkotó és videós platform, amely a professzionális workflow-khoz igazodva közelíti egymáshoz a mobil- és filmes eszközök világát. A modell minden hátsó kameráján támogatja a több gyújtótávolságon elérhető 4K 120 fps videórögzítést 10 bites színmélységgel, Log és Dolby Vision formátumban.

Ez nemcsak látványos felvételeket jelent, hanem olyan dinamikatartományt és színinformációt, amely utómunka során is nagy mozgásteret biztosít. A Pro Video mód a hagyományos filmkamerák logikáját hozza el mobilra: manuális expozíciókezelés, színprofilok, valamint egyedi 3D LUT előnézet támogatása segíti a tudatos képalkotást. A rendszer kompatibilis az ACES workflow-val, így a rögzített anyagok közvetlenül illeszthetők professzionális utómunka-környezetbe. A többkamerás rendszer egységes szín- és dinamikakezelést biztosít a különböző látószögek között, ami különösen fontos több snittből építkező videós tartalmaknál. A fejlett stabilizálás és mozgáskövető fókusztechnológia kézből is kontrollált, folyamatos felvételeket tesz lehetővé, míg a négymikrofonos hangrendszer tiszta, irányított hangrögzítést biztosít.

Szilárd alapok a professzionális alkotáshoz

A ZEISS Master Lenses objektívkészlet (14 mm, 35 mm, 85 mm) és a 200 megapixeles telefotó rendszer együttese széles kreatív mozgásteret kínál. A nagy fényáteresztésű optikai elemek, a ZEISS T* bevonat és a multispektrális szenzorral támogatott feldolgozás együttesen gondoskodnak a pontos színvisszaadásról és a részletgazdag eredményről, még komplex fényviszonyok között is. A dedikált képalkotó chip és az optimalizált feldolgozási pipeline biztosítja, hogy a nagy mennyiségű képi információ valós időben, stabil minőségben kerüljön feldolgozásra.

Moduláris rendszer alkotóknak

Az X300 Ultra egyik legfontosabb eleme a kiegészítő ökoszisztéma, amely a készüléket egy valódi produkciós eszközzé bővíti. A vivo ZEISS Telephoto Extender Gen 2 Ultra akár 400 mm-es ekvivalens gyújtótávolságot biztosít, új dimenziót nyitva a nagy hatótávolságú felvételekben. A professzionális camera cage rendszer kétkezes markolattal stabil tartást kínál hosszabb felvételek során is, miközben dedikált fizikai vezérlőgombok segítik a gyors és precíz beállításokat. A beépített hűtőrendszer nagy terhelés mellett is fenntartja az optimális teljesítményt. Az External Lens Expansion Frame kompatibilitást biztosít a bővítő optikákkal, így a rendszer rugalmasan alakítható különböző forgatási helyzetekhez. A hazai piacon is elérhető az X300 Ultra Master Kit (photography kit, fotóstáska, 100 W-os gyorstöltő és cage), valamint különálló photography kit és a vivo SmallRig Pro Video Rig, amelyek professzionális rögzítési és stabilizálási lehetőségeket kínálnak.

Teljesítmény és üzemidő intenzív használatra

A Snapdragon® 8 Elite Gen 5 platform és a dedikált képalkotó chip nagy számítási teljesítményt biztosít a valós idejű feldolgozáshoz. A 6600 mAh kapacitású akkumulátor 100 W-os vezetékes és 40 W-os vezeték nélküli gyorstöltéssel, valamint fejlett hőmenedzsmenttel támogatja a hosszabb felvételi sessionöket is.

Elérhetőség és ajánlat

A készülék 6,82 hüvelykes, 2,5D-s lapos kijelzővel rendelkezik. Mindössze 232 g súllyal és 8,49 mm vastagsággal, 1TB/16GB tárhellyel, Sztyeppe Zöld és Vulkán Fekete árnyalatokban elérhető.

Bevezető ajánlat keretein belül a vivo hivatalos webshopján X300 Ultra okostelefon vásárlása esetén 50% kedvezmény jár a kompatibilis kiegészítőire, mint a videós készlet (Pro Video Rig Készlet, ajánlott fogyasztói ára 199.900 HUF) a fotós készlet (Grip + Lens + Tripod, értéke 239.900 HUF), a fotóstáska (értéke 39.900 HUF) és a 100W-os gyorstöltő (értéke 27.900 HUF). A készülékhez 3 év garancia, 12 hónap kijelzővédelem és 5 év akkumulátor-garancia érvényesíthető.

A vivo X300 Ultra ajánlott fogyasztói ára 799.900 Ft. A bevezető ajánlat 2026. április 24-től a készlet erejéig érhető el, az alábbi oldalon: https://vivo-official.com/hu/products/x300-ultra


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss