Okoseszközök

A Facebook ténylegesen lehallgat minket?

Időről időre beszéd tárgyává válik az elmélet, miszerint a Facebook a háttérben folyamatosan hallgatózik a felhasználók okostelefonján keresztül, az elcsípett szavak alapján pedig hirdetéseket helyez el a hírfolyamban.

A feltevést a kiberbiztonsági szakemberek is többször vizsgálták, és egyelőre nincs rá semmilyen egyértelmű bizonyíték, a furcsa jelenséghez kapcsolódó magyarázatok viszont még ennél is ijesztőbbek lehetnek.

A közvetlen környezetünkben már biztosan hallottunk hasonló történetet, vagy esetleg velünk történt meg, hogy az ebédlőasztalnál szóba jött témához kapcsolódó hirdetéseket szúrtunk ki a közösségi oldalon nem sokkal a társalgást követően. Nem meglepő, hogy sokakban ilyenkor felmerül a gyanú: lehet, hogy a nagy kék óriás hallgatózik a másik oldalon? Nem lehet véletlen, hogy ha rotációs kapáról beszélgettünk a nappaliban, pár órával később egy rotációs kapát látunk viszont a hírfolyamban!

A témát egy 2016-os videó tette felkapottá, amiben egy youtuber azzal próbálta bizonyítani a feltevést, hogy többször is macskakajáról (cat food) beszélt a telefon mellett, ami után a hírfolyamban bele is futott egy macskakajás hirdetésbe, pedig állítása szerint évek óta nincs macskája, nem keres macskákkal kapcsolatos témákra a neten, és e-mailezni sem szokott róluk. Ez pedig szerinte – és sokan mások szerint is – csak azt jelentheti, hogy a Facebook valahogyan lehallgatja az emberek beszélgetéseit, feldolgozza az információt, és mindezt felhasználja.

A nagy lehallgatási mizériával kapcsolatban a Facebook is nyilatkozott: a vállalat korábban többször is tagadta a hallgatózásról szóló vádakat. A hivatalos álláspont szerint csak akkor férnek hozzá a mikrofonhoz, ha arra a felhasználó engedélyt adott az alkalmazás számára, és ugyan az app figyelheti a háttérzajokat azért, hogy jobb képet kapjon arról, hol, milyen körülmények között használjuk a telefont és rajta az alkalmazást, de a mikrofonban hallható audioinformációt nem használják fel hirdetési célokra.

Technikailag nem bizonyítható

A témával kapcsolatban eddig rengeteg cikk született, és kiberbiztonsági szakértők is megvizsgálták a dolgot. A londoni Wandera biztonsági cég kutatói arra jutottak, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Facebook vagy Instagram mobilappok lehallgatják a beszélgetéseket. A kutatók egy Samsung és egy iPhone készüléken végezték a vizsgálatokat: fél órára betették őket egy szobába, majd ez idő alatt végtelenítve játszottak le macska- és kutyahangokat. Hogy legyen összehasonlítási alapjuk, két ugyanolyan mobilt egy csendes szobában helyeztek el, miközben a Facebook, Instagram, Google Chrome, Snapchat, YouTube és Amazon appok végig meg voltak nyitva rajtuk.

A félórás időszak leteltével a kutatók kielemezték nemcsak az adatforgalommal, de az akkumulátorfogyasztással kapcsolatos adatokat is, illetve, hogy hány állatokkal, illetve állateledelekkel kapcsolatos reklám jelenik meg utána a különböző platformokon. Az eredmények alapján a mobilok aktivitásai és a megjelenített reklámok közt nem volt eltérés a csendes, illetve a hangfájloktól hangos szobákban tartott mobilok esetében.

James Mack, a Wandera rendszermérnökének elmondása szerint az adatokon nem látszik annak nyoma, hogy a háttérben beszélgetések feldolgozása zajlana, és hogy bármit is továbbítanának a felhőbe az egyes appok. Amennyiben így lenne, az adatforgalomnak meg kellett volna növekednie. Azt pedig nem tartják valószínűnek, hogy a cégek olyan módszerrel élnének, amit nem lehet észrevenni.

A Wired egyik 2017-es cikke is taglalja, hogy miért lehetetlen technikailag a folyamatos rögzítés és hallgatózás: ehhez egyszerűen folyamatos kapcsolat kéne, ami rengeteg adatforgalmat generálna, és ehhez vegyük hozzá, hogy a Facebooknak már több mint kétmilliárd aktív felhasználója van, ebből a csak mobilon facebookozók adatainak tárolására se lenne kapacitás.

Nem is éri meg

Keleti Arthur, az informatikai biztonság napja (ITBN) rendezvény alapítója, kiberbiztonsági szakértő szerint a feltevés nem egy valós probléma, de nem azért, mert megvalósíthatatlan lenne, hogy a mobilok mikrofonján keresztül lehessen kémkedni a háttérben.

„Inkább a módszer megtérülése kétséges olyan esetben, amikor azt nagy kiterjedtségben kell végrehajtani. Úgy gondolom, hogy a technológiai óriásoknak – pláne azoknak, akik a felhasználói adatokból élnek, és azokat felhasználják, hogy következtetésekre jussanak – semmi szükségük erre. Sokkal több információt tudnak összeszedni legális módon a saját platformjaikon keresztül”

– fejtette ki véleményét a szakember a 24.hu-nak.

Keleti szerint izgalmasabb kérdés, hogy a nagy techplatformoknak mi magunk milyen hozzáféréseket adunk. Illetve, hogy a jövőben a technológiai platformok gazdái milyen álláspontra jutnak és meddig mennek el abban, hogy a különböző appoknak milyen hozzáféréseket adnak, és hogy technológiailag az mennyire kivitelezhető. Az Apple-nek például elég zárt a rendszere, így garantálni tudja, hogy az appok ne kapjanak hozzáférést a rendszerben mindenhez. Persze elméletben lehetséges, hogy egy addig fel nem fedezett hibán keresztül (aminek lehetősége bármikor fennáll) megvalósuljon ilyen aktivitás, de a nagy techcégek nem érdekeltek abban, hogy ezeket kihasználják.

„A lebukásból nagy balhé lehet, mivel teljesen kizárhatják őket platformokról, ez pedig nem érdekük. Szóval az a véleményem, hogy ez nem egy valós veszély”

– magyarázza Keleti, aki szerint a csetelésnél, hangüzeneteknél sokkal beszédesebb adatgyűjtési szempontból, hogy adott felhasználó milyen interakciót hajt végre, azaz mit lájkol, kommentel, olvas, néz, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jelenlegi beszédfelismerő rendszerek sem tökéletesek, az elhangzó mondatok nem triviálisak.

„Elég jól értjük már az emberi beszédet, de még mindig ott tartunk, hogy csomó dolog kontextusát a rendszerek még nem értik. Mellé lehet lőni targetált hirdetésekkel, ha nem jól értjük a kontextust. Mondjuk egy ember utálja a rotációs kapát, vagy szereti. Vagy hogy az életében tragédiát okozott az esernyő, vagy éppen megmentette őt. Marketingszempontból elég kockázatos hangalapú beszélgetést használni”

– magyarázza a szakember.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne juthatna el ilyen fejlettségi szintre a technológia, de jó eséllyel nem a hirdetési piacon fogják alkalmazni, hanem inkább a kényelmesebb használatot ígérő okos otthoni eszközöknél.

De akkor mégis hogy lehet?

Létezik egy érdekesebb, pszichológiai megközelítés is, ami választ adhat a dilemmára. Egy átlagnetező naponta több száz, ha nem ezer reklámba botlik, főleg ha aktívan nyomkodja az Instagramot és a Facebookot, ezek jelentős részét pedig ignoráljuk, észre sem vesszük. Ha azonban folytattunk korábban egy, a témához kapcsolódó beszélgetést, akkor hamar kiszúrhatjuk azt az egy hirdetést, ami összekapcsolható a csevegéssel, és gyanakodni kezdhetünk.

Ez a lényege az úgynevezett Baader-Meinhof-jelenségnek, amit másképpen a gyakoriság illúziójának is neveznek a pszichológiában – világított rá a Telegraph újságírója a téma kapcsán. Ez akkor üti fel a fejét, amikor valamilyen hirtelen megtapasztalt új szó, kulturális referencia, gondolat hirtelen állandóan jelen lesz az életünkben, és mindenhol elkezdjük észrevenni. Például ha megtetszik nekünk egy ruhadarab, nagy rá az esély, hogy az utcán, a neten, az ismerősökön hirtelen észrevesszük azt, mert befészkelte magát a gondolatainkba, de addig nem volt ok, amiért feltűnjön.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a Facebook algoritmusa rendkívül összetett, rengeteg faktor alapján választ posztokat és hirdetéseket. Ott vannak például a böngészési előzmények, a Facebookon megadott érdeklődési körök, kedvelt oldalak. Ha úgy gondoljuk, hogy semmi okot nem adtunk arra, hogy macskakaját reklámozzon nekünk a Facebook, az mégis belekerülhet a pakliba, hiszen a rendkívüli algoritmus olyan kapcsolódási pontokat is figyelembe vesz, amire nem gondolnánk – például a felsorolt faktorok alapján állatszerető személyiségnek ítél meg minket az oldal, aki talán vágyhat egy macskára – így pedig könnyedén bekerülhet a merítésbe egy ilyen témájú reklám.

És nem lehet elmenni amellett sem, hogy a közösségi oldal jobban belénk láthat, mint a barátaink. A cég kiváló mérnököket foglalkoztat, akik az algoritmus finomításán dolgoznak nap mint nap, és sokszor hallani azt a gondolatot is, hogy az oldal jobban ismer minket, mint mi saját magunkat – ez pedig voltaképpen nem kevésbé tűnik ijesztőnek annál, hogy a mikrofonon keresztül fülel utánunk.

Ezzel kapcsolatban most a Google egykori dizájnetikusa, Tristan Harris is megszólalt egy konferencián, aki talán a korábbiaknál is rémisztőbb magyarázattal állt elő. Mondanivalója lényegében az, hogy a nagy cégek az adatainkból annyira részletes profilt képesek felállítani rólunk, hogy már azt is kitalálják, miről beszélgetünk és mire gondolhatunk.

„Mégis honnan tudhatnák, hogy milyen beszélgetéseket folytatsz? A Google vagy a Facebook szerverein ott van egy kis vudubaba, ami az avatárszerű verziód. Mintha le lennél modellezve. És egyáltalán nem kell lehallgatnom a beszélgetéseidet, mert már összegyűjtöttem minden kattintásodat és lájkodat, és ezekből minél több van, a vudubabád annál inkább úgy viselkedik, mint te. Mindössze annyit kell tennem, hogy szimulálom azt, miről beszélgethet a baba, és már tudom is, hogy miről beszélgettél anélkül, hogy tényleg hallgatóztam volna a mikrofonon keresztül.”

Forrás: 24.hu

Related Topics:facebook felhasználó Google hamis igaz lehallgatás okostelefon pletyka tévhit

Up Next

Megérkezett hazánkba a YouTube Shorts

Don't Miss

WhatsApp – jönnek az eltűnő üzenetek

Okoseszközök

Akár a telefonunk is „hőgutát kaphat” a nyári hőségben

A rekordokat döntő hőségben a legtöbben még mindig csak arra figyelnek, hogy ne hagyják a telefont a tűző napon, de jóval kevesebben tudják, hogy egy vastag telefontok vagy akár a vezeték nélküli töltés is hozzájárulhat a készülék túlmelegedéséhez. A Yettel összegyűjtött néhány kevésbé ismert, mégis hasznos tippet, hogy a nyári kikapcsolódás alatt a mobilunk is a lehető legjobb formáját hozza.

Ne hagyd napozni a telefont, pláne ne tokban

Talán magától értetődőnek tűnik, mégis sokan elkövetik: a telefon a törölközőn, a napozóágyon vagy az autó műszerfalán marad, pedig már néhány perc napsütés is jelentősen megemelheti a készülék hőmérsékletét. Ha a telefon túlmelegszik, ideiglenesen leállhatnak bizonyos funkciói: korlátozhatja a töltést, visszaveheti a kijelző fényerejét vagy lassíthatja a működését. A legegyszerűbb megoldás ilyenkor az árnyék és egy kis türelem, de hűtőbe vagy fagyasztóba semmiképp ne tegyük, mert a hirtelen hőmérséklet-változás és a páralecsapódás többet árthat, mint használ. Ha a készülék már átforrósodott, érdemes levenni róla a tokot is. Bár a tok megvédi az ütődésektől, nyáron a hő leadását is lassítja, így a telefon nehezebben tud visszahűlni.

Amitől melegszik a készüléked, pedig nem is gondolnád

Nyaraláson, kirándulás közben a telefon szinte mindig a kezünk ügyében van, így gyakrabban kell tölteni. A legforróbb napokon érdemes inkább a hagyományos, kábeles töltést választani, mert ugyan a vezeték nélküli töltés praktikus, működéséből adódóan több hőt termelhet, ami még jobban felforrósíthatja az eszközt.

Kevesen gondolnak arra, hogy a hosszabb videófelvételek (különösen 4K felbontásban) vagy a folyamatos fotózás jelentős hőt termelnek. Ha sokáig videózol vagy sok képet készítesz a tűző napon, érdemes időnként néhány perc pihenőt adni a készüléknek, és lehetőség szerint árnyékba vonulni.

Internetélmény harminc fok felett

A legforróbb nyári napokon még a leggyorsabb mobilnet is akadozhat, de ennek gyakran a hőmérséklet az oka: a készülék túlmelegedése miatt fellépő hardveres teljesítmény-visszafogás lassíthatja a böngészést és a tartalmak betöltését. A stabil és gyors adatkapcsolat fenntartása érdekében érdemes néhány óvintézkedést tenni: ha a szabadban netezel, kerüld a tűző napot, és védd a telefont a közvetlen hőtől. Emellett sokat segít, ha az online játékokat vagy a nagy méretű fájlok letöltését a hűvösebb beltéri órákra időzíted, így a mobilod processzora sem melegedik túl, és a kifogástalan internetélmény is megmarad.

Nyaraláskor persze a biztonságos netezésről se feledkezzünk meg: ha nyilvános Wi-Fi helyett van rá lehetőség, érdemes inkább saját mobilinternetet vagy megbízható, jelszóval védett hálózatot használni, hiszen a hivatalosnak tűnő ingyenes hálózatok között is előfordulhatnak olyanok, amelyek a felhasználók személyes adatait próbálják megszerezni. Ilyenkor különösen sokat számít a megbízható mobilkapcsolat és az, hogy a készülék ne legyen túlmelegedve.

Az AI-funkciók terhelése

A legújabb okostelefonokon már megszokottá vált az úgynevezett on-device, magyarul fedélzeti mesterséges intelligencia és a gépi tanuláson alapuló képszerkesztési, valamint valós idejű fordítási funkciók használata. Mivel ezek a folyamatok a processzor és a grafikus egység erőforrásait igénylik, a forró nyári napokon a helyi AI-alapú szerkesztés vagy az offline asszisztensek használata extra hőt termelhet, így ezeket a funkciókat is érdemes limitálni a legmelegebb órákban.

Hogy a nyári emlékek biztosan megmaradjanak

A nyár megörökített pillanatait ma már nagyrészt a telefonunkon tároljuk, éppen ezért különösen fontos, hogy a készülékünk is biztonságban legyen. Egy váratlan meghibásodás bármikor keresztülhúzhatja a nyári pihenést, és ezt akár a meleg időjárás, vagy beázás, törés is okozhatja, ezért érdemes biztosítást kötni. A Yettelnél új és felújított mobiltelefonokra egyaránt elérhető készülékbiztosítás, ráadásul többféle csomag közül is lehet választani, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelő megoldást.

Egy apró beállítás sok bosszúságtól megkímélhet

Utazás előtt érdemes frissíteni az alkalmazásokat még otthon, megbízható internetkapcsolaton. Így kisebb az esélye annak, hogy a telefon a legrosszabb pillanatban kezdjen nagyméretű frissítések letöltésébe, amikor éppen navigálnánk vagy videóhívást indítanánk, ráadásul az automatikus frissítés a rekordmelegben még tovább tarthat. Az is hasznos, ha a ritkán használt alkalmazások automatikus háttérfrissítését kikapcsoljuk, mert ezzel egyszerre csökkenthető az adatforgalom, az energiafogyasztás és a készülék terhelése is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

K&H: Kate már időpontot is foglal

A K&H tovább bővítette digitális pénzügyi asszisztense, Kate szolgáltatásait: a K&H mobilbankban már beazonosított időpontfoglalás is elérhető. Az új megoldás gyorsabbá és könnyebbé teszi az ügyfélponti ügyintézést, hiszen az ügyfelek Kate segítségével néhány lépésben foglalhatnak időpontot, szükség esetén lemondhatják vagy újrafoglalhatják azt, érkezéskor pedig be is jelentkezhetnek. A fejlesztés a mindennapi élethelyzetekhez igazodva még kényelmesebb ügyfélélményt kínál.

A K&H digitális fejlesztéseinek célja, hogy az ügyfelek a lehető legegyszerűbben intézhessék pénzügyeiket, amikor és ahogyan számukra a legkényelmesebb. Az új időpontfoglalási funkció ennek a szemléletnek egy újabb állomása: Kate ismeri az ügyfél alapadatait, ezért az időpontfoglalás során elegendő kiválasztani az ügyintézés témáját, majd a rendszer a tartózkodási hely vagy a honos ügyfélpont alapján helyszínt és elérhető időpontokat ajánl fel a témának megfelelő munkatárshoz. Az ügyfél természetesen ettől eltérő helyszínt vagy időpontot is választhat. A lefoglalt időpont később egyetlen érintéssel lemondható és újra foglalható, az érkezéskor pedig Kate-en keresztül a bejelentkezés is elvégezhető. A szolgáltatást emlékeztető push üzenetek támogatják, hogy az ügyfelek biztosan ne feledkezzenek meg a lefoglalt időpontról.

A fejlesztés jól illeszkedik ahhoz a törekvéshez, hogy a banki ügyintézés egyre inkább az ügyfelek aktuális élethelyzeteihez alkalmazkodjon. Akár egy váratlan programváltozás, akár egy sürgős pénzügyi ügy intézése merül fel, az időpont néhány másodperc alatt lemondható anélkül, hogy az ügyfélnek újra meg kellene adnia adatait.

„A digitális fejlesztéseink során abból indulunk ki, hogy ügyfeleink olyan megoldásokat várnak el, amelyek alkalmazkodnak a mindennapi élethelyzeteikhez. Az új időpontfoglalási funkcióval nemcsak egy új szolgáltatást vezettünk be, hanem még gördülékenyebbé tettük az ügyfélélményt is. Kate ma már nemcsak válaszol a kérdésekre vagy segít a napi bankolásban, hanem abban is támogatja ügyfeleinket, hogy a személyes ügyintézés is gyorsabban és egyszerűbben szervezhető legyen.”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

Kate mára a K&H egyik leggyakrabban használt digitális szolgáltatásává vált: havonta több mint 200 ezer ügyfél beszélget vele, ami azt jelenti, hogy már minden negyedik ügyfél használja a digitális asszisztenst. Az ügyfelek összesen több mint 650 ezer beszélgetést folytatnak Kate-tel havonta, miközben a digitális asszisztens már 368 különböző lakossági funkcióban segít, és folyamatosan bővülnek a képességei. A legnépszerűbb funkciók közé tartozik a partnernek történő, hangalapú átutalás, az időpontfoglalás, a bankkártyaadatok és PIN-kód megtekintése, a napi átutalási limit vagy a bankkártyalimitek módosítása, a számlaszám megjelenítése, valamint a kivonatok letöltése.

Az új fejlesztés jól példázza a K&H azon törekvését, hogy a digitális bankolás ne csupán egyre több funkciót kínáljon, hanem valódi segítséget nyújtson az ügyfelek mindennapi pénzügyeinek intézésében. Az időpontfoglalás digitalizálásával a személyes ügyintézés is egyszerűbbé, gyorsabbá és kiszámíthatóbbá válik mind az ügyfelek, mind a banki tanácsadók számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

A képernyőidő csak a kezdet: így változnak a családok digitális szokásai

A nyári szünetben a családok napirendje mellett az internethasználati szokások is jelentősen megváltoznak. A gyerekek többet vannak otthon, a szülők közül sokan home office-ban dolgoznak, miközben a háztartásokban egyszerre futnak videóhívások, online játékok, streamingszolgáltatások és okoseszközök. A TARR tapasztalatai szerint ma már legalább akkora kihívást jelent a stabil otthoni hálózat biztosítása, mint a gyerekek internethasználatának tudatos keretek közé terelése.

A megfelelő technológiai megoldásokkal ugyanakkor a képernyőidő kezelése, a gyermekprofilok beállítása és az otthoni digitális szokások kialakítása is egyszerűbbé válhat.

Egy átlagos nyári hétköznap manapság egészen másképp néz ki, mint néhány évvel ezelőtt: a nappaliban online meeting zajlik, az emeleten valaki éppen videójátékot játszik, a teraszon podcast szól, este pedig egyszerre több televízión vagy mobileszközön indul el egy-egy film vagy sorozat. Közben csendben teszik a dolgukat az okoskamerák, a robotporszívók és a többi internetkapcsolattal működő eszköz is. Az otthon szerepe alapjaiban megváltozott, hiszen a pihenés mellett a munka, a tanulás és szórakozás közös helyszíne. A nyári szünet ezt a változást különösen jól láthatóvá teszi, hiszen a családtagok jóval több időt töltenek ugyanazon a hálózaton, így a legfontosabb kérdés, hogy az egész család képes-e egyszerre, zavartalanul használni.

„Ez a különbség elsőre apróságnak tűnhet, valójában azonban teljesen új elvárásokat támaszt az otthoni hálózatokkal szemben. Míg korábban elsősorban a letöltési sebesség számított, ma már legalább ilyen fontos a stabil lefedettség, a könnyű kezelhetőség és az is, hogy a családtagok eltérő igényei mellett is megbízhatóan működjön a rendszer”

– emelte ki Tarr János, a TARR Kft. ügyvezető igazgatója.

„Az ügyfelek kérdései is jól tükrözik ezt a változást. Egyre ritkábban hangzik el az, hogy »mekkora sebességet tud ez a csomag?«, és egyre gyakrabban merülnek fel olyan élethelyzetek, mint hogy hogyan lehet megfelelő internetkapcsolatot biztosítani egy többszintes ház minden helyiségében, miként szabályozható a gyerekek internethasználata, vagy hogyan lehet kábelezés nélkül televíziót nézni egy másik szobában.”

Ha egy videóhívás akadozik vagy egy online játék lassul, sokan automatikusan arra következtetnek, hogy nagyobb internetcsomagra lenne szükségük, a háttérben azonban gyakran egészen más áll.

„Egy családi ház vastag falai, a több szint, a router elhelyezkedése vagy a lakás adottságai önmagukban is okozhatják, hogy bizonyos helyiségekben gyengébb a wifi-jel. Ilyenkor hiába érkezik megfelelő sebességű internet az otthonba, a család tagjai mégsem ugyanazt az élményt tapasztalják minden helyiségben.”

A Mesh-eszközök segítenek egyenletes wifi-lefedettséget biztosítani az otthon különböző pontjain, a rendszer célja az, hogy a kapcsolat ugyanúgy stabil maradjon a dolgozószobában, a gyerekszobában vagy akár a kertben is.

Mikor válik a kikapcsolódásból túlzott képernyőidő?

A lefedettség mellett a családok számára egyre fontosabb kérdéssé válik az is, hogyan lehet tudatos keretek között tartani az internethasználatot, ami a nyári szünetben különösen aktuális. Amíg a szülők dolgoznak, a gyerekek sok esetben több időt töltenek otthon, és ezzel együtt a képernyők előtt is. Mennyi idő férjen bele az online játékba? Mikor kerüljön elő a telefon vagy a tablet? Hogyan lehet úgy korlátozni az internethasználatot, hogy abból ne alakuljon ki nap mint nap ugyanaz a vita? A digitális nevelés ma már ugyanolyan természetes része a családi életnek, mint a lefekvési idő vagy a házi feladat. Egyre több szülő keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel egyszerűen és következetesen alakíthat ki szabályokat anélkül, hogy folyamatosan ellenőriznie kellene a gyerekek online jelenlétét.

„Ebben maga a technológia is segítséget nyújthat. A TARR ügyfélkapuján keresztül létrehozhatók gyermekprofilok, amelyeknél meghatározható, hogy a család legfiatalabb tagjai milyen televíziós tartalmakhoz férhetnek hozzá, a TP-Link Mesh rendszerhez tartozó szülői felügyeleti funkciókkal pedig akár eszközönként is szabályozható az internethasználat ideje. A képernyőidő így előre kialakított családi szabályrendszer alapján működhet, nem pedig napi alkuk és konfliktusok mentén”

– részletezte Tarr János.

A televíziózás is alkalmazkodik az új családi szokásokhoz

Egyre ritkább, hogy a család minden tagja ugyanabban az időben, ugyanazt a műsort követi a nappaliban, a különböző korosztályok eltérő tartalmakat fogyasztanak, a streamingplatformok térnyerése pedig tovább növelte az egyéni médiafogyasztás szerepét. Sok családban ilyenkor felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet egy másik szobában is televíziózni anélkül, hogy újabb kábeleket kellene kiépíteni vagy külön infrastruktúrát kialakítani. A TARR MobilTV szolgáltatása erre kínál megoldást: az előfizetéshez tartozó csatornák internetkapcsolaton keresztül, az alkalmazás segítségével akár a gyerekszobában vagy egy másik televízión is elérhetők, így a tartalom ott is követhető, ahol nincs hagyományos tévécsatlakozás. A rugalmasság különösen a nyári hónapokban válik értékké, amikor a családtagok napirendje kevésbé kötött, és mindenki más időpontban vagy más helyiségben szeretne kikapcsolódni.

A tudatos digitális szokások a családban kezdődnek

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális nevelés ma már a gyermeknevelés természetes része. A cél hogy olyan következetes családi szabályokat alakítsunk ki, amelyek segítenek egészséges egyensúlyt teremteni az online és az offline világ között. Ebben ma már a technológia is partner lehet: a különböző szülői felügyeleti funkciók, a gyermekprofilok és a képernyőidő szabályozása támogatják a tudatos internethasználatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!