Okoseszközök

Indul az első komoly kiadói per az AI ellen

Precedens értékű pert indított a világ egyik legnagyobb lapja a New York Times a Microsoft és az OpenAI ellen azért, mert a cégek a kiadó szerint szerzői és szomszédos jogokat sértettek, amikor az újságcikkeket a nagy nyelvi modellek feltanítására használták.

Szerzői jogok megsértésének vádjával perli a The New York Times Company birtokában lévő The New York Times kiadó az OpenAI-t és befektetőjét, a Microsoftot, mivel a médiaóriás szerint a cég mesterségesintelligencia-modelljeinek képzéséhez jogtalanul használta fel a lap tulajdonában álló újságcikkeket.

A manhattani szövetségi körzeti bíróságnak benyújtott perdokumentumok szerint az OpenAI cikkek millióit használhatta fel jogtalanul a ChatGPT és a Microsoft Copilot szolgáltatások alatt dolgozó modellek betanítására a lap hozzájárulása nélkül, így The Times arra szólította fel az OpenAI-t, hogy távolítsa el a jogsértő anyagokból származó képzési adatokat, emellett nem számszerűsített kártérítésre fejezte ki igényét a „több milliárd dolláros” kárért. Ráadásul ha ez nem lenne elég, a generatív AI így most olyan cikkeket képes gyártani, melyek „közvetlen versenyhelyzetet” teremtenek a kiadóvállalat tartalmaival.

A pert szakértők máris történelmi jelentőségűnek nevezték, legalábbis abban az értelemben mindenképpen, hogy a New York Times az első nagy amerikai lapkiadó, mely a generatív nyelvi modelleket használó mesterséges intelligenciákat üzemeltető amerikai vállalatokat perbe fogta.

A generatív nagy nyelvi modellek (LLM) betanításához fejlesztőik többek közt az interneten nyilvánosan elérhető szövegeket, esszéket, kódokat, cikkeket használják fel a képzési adatkészletek kiegészítéséhez. Nehézséget okoz viszont, hogy az adatok közé ne kerüljenek be a licencek hatálya, vagy szerzői jogvédelem alá tartozó tartalmak. Már több hírügynökség is használ kódot azon célból, hogy  megakadályozza az OpenAI-t, a Google-t és más fejlesztőket abban, hogy a webhelyeikről képzési adatokat kaparjanak le.

A beadvány szerint különösen aggasztó, hogy az OpenAI és a Microsoft rendszerei képesek a Times cikkeit szemlézni, azokat összefoglalni illetve az újság, illetve azok újságíróinak stílusát utánozni, ami a fenti aggályok mellett rombolja a lap és az olvasók kapcsolatát, illetve veszélyezteti a kiadóvállalat bevételforrásait is. A lap megítélésének is árthat a modellek használata során előforduló hallucináció: a dokumentum konkrét példákat hoz arra, amikor a Copilot helytelenül állította több felhasználói kérdésre adott válaszaiban, hogy bizonyos információk (tévesen) a The Times-tól származnak. Egy másik aggály, hogy az OpenAI és a Microsoft árt a hírpiaci versenynek, mivel olyan információkat adhat ki, amelyekhez előfizetés nélkül általában nem férne hozzá – az OpenAI legalább egy alkalommal véletlenül lehetővé tette a ChatGPT-felhasználók számára, hogy megkerüljék a fizetős hírtartalmakat.

A New York Times ugyan engedi, hogy a keresőmotorok elérjék és indexeljék a tartalmait, de arra nem ad engedélyt, hogy más célokból is felhasználhatóak legyenek, például generatív modellek képzésére, a médiavállalat szerint erre vonatkozóan egy külön megállapodást kellett volna kötni, de a két cég közt zajló egyeztetések ezzel kapcsolatban eddig nem hoztak sikert.

A jogi eljárás megindítását mindkét fél szerint egy hosszú hónapokig tartó egyeztetési folyamat előzte meg, ám a felek végül nem jutottak megállapodásra az alapvető kérdésekben. Az OpenAI a bedvány kézhez vételét követően a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a céget konstruktív tárgyalásokat folytatott a kiadóval, éppen ezért meglepő, hogy a New York Times jogászai végül a bíróság elé vitték az ügyet. A most indított per kimenetele a későbbiekben precedens értékű lehet, hiszen meghatározhatja a többi kiadó és a sajtótermék, valamint a nagy nyelvi modellek fejlesztőinek viszonyát.

Forrás: HWSW


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Már hazánkban is előrendelhető a számítógép nélkül is használható LG 4K okosmonitor

okosmonitor

Hamarosan Magyarországon is kereskedelmi forgalomba kerül az LG MyView okosmonitora, a 32SR85U, ami tulajdonképpen egy okostelevízió és egy professzionális munkamonitor funkcióit ötvözi.

A 31,5 hüvelykes, 16:9 képarányú, 4K UHD felbontású IPS monitorhoz távirányító és beépített webkamera is jár. A kijelző különlegessége, hogy külön számítógép csatlakoztatása nélkül használható rajta például a Netflix, a Google Calendar és a Twitch. Az LG webáruházában már most előrendelhető az eszköz – méghozzá 20% kedvezménnyel.

Okostévé és monitor egyben

A 32SR85U modellnévre keresztelt okosmonitor beépítve kínálja az LG okostévékből ismert webOS platformot, azaz közvetlenül a kijelzőről érhetjük el az olyan streaming-szolgáltatásokat, mint a Netflix, a Disney+, a Prime Video, az Apple TV, a YouTube vagy a Spotify. A monitoron tehát dolgozhatunk, nézhetjük a kedvenc filmjeinket, sorozatainkat vagy sportműsorainkat, de zenét is hallgathatunk anélkül, hogy csatlakoztatnunk kéne hozzá egy számítógépet. A kezdőlapról ugyanígy bármikor konzol nélkül léphetünk be felhőalapú játékokba vagy nézhetjük a Twitch streamjeit. Mindezt egy 4K UHD (3840 x 2160) IPS képernyőn tehetjük meg úgy, hogy az akár 95%-os lefedettségű DCI-P3 színskála mindig tiszta képet és pontos színeket nyújt széles látószögben.

Elegáns kialakítás

Az elegáns, fehér színű MyView monitor vékony, három oldalon gyakorlatilag kávamentes kialakítása miatt kevesebb helyet foglal az asztalon. A 32SR85U megjelenése kompakt és elegáns az állítható, lekerekített szegélyekkel ellátott állvánnyal és lapos talppal. Mindezek miatt nem véletlen, hogy számos formatervezési elismerést, köztük a Red Dot és az iF dizájndíjait is kiérdemelte.

Home office funkciók

A monitor kifejezetten ideális a munkavégzésre, hiszen közvetlenül elérhetőek róla az olyan produktivitást elősegítő munkaprogramok, mint a Microsoft 365 vagy a Google Calendar. Az okostelefonunk vagy tabletünk képernyőjét is gyorsan tükrözhetjük az AirPlay 2 és Miracast funkciókkal. A beépített wifi és Bluetooth révén pedig minden kiegészítő eszköz – például billentyűzet, egér – gyorsan, kábelek nélkül csatlakoztatható, így a munkaállomás kevésbé lesz zsúfolt. A laptop párosításához elegendő egy USB Type-C™ kábel, ami egyszerre biztosítja a gyors adatátvitelt és a laptop töltését. Az okosmonitoron összesen három USB Type-C™ port és két HDMI-port kapott helyet.

A 32SR85U okosmonitorhoz egy mágnesesen rögzíthető, levehető Full HD webkamera is jár, amely hasznos kiegészítő lehet a videokonferenciák lebonyolításához. A kamerában egy kettős mikrofonrendszer és egy manuálisan használható lencsefedő is helyet kapott – utóbbival egyetlen mozdulattal eltakarhatjuk a kamerát, amikor azt éppen nem használjuk.

Monitor távirányítóval

A monitorhoz – akárcsak egy tévéhez – távirányító is jár, amivel távolról is kényelmesen vezérelhető a kijelző, a külön kapható ún. Magic Remote távirányítóval kiegészítve az eszközt pedig akár hangparancsokkal is irányíthatjuk a készüléket. De a kijelzőt az okostelefonunkkal is vezérelhetjük – a ThinQ alkalmazást letöltve a telefonunk távirányítóként funkcionálhat, így arról állíthatjuk a hangerőt vagy válthatunk csatornát. Így nem kell az asztalhoz ülnünk, ha például valamire rá akarunk keresni a beépített böngészőn.

Az LG 32SR85U okosmonitor április 30-ig 20% kedvezménnyel előrendelhető az LG webáruházában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

A CEU Határtalan Tudás előadássorozatán részt vett kiváló magyar tudósok előadásaiból tanulhatnak a középiskolások a CEU digitális oktatási platformján.

Ürge-Vorsatz Diana, Barabási Albert-László, Spiró György, Pléh Csaba, Falus András, Csaba László, Bányai Éva. Csak néhány név azok közül, akik előadásait a középiskolai pedagógusok segítségül hívhatják a tanítás során a tananyag kiegészítéséhez.

CEU és a CEU Demokrácia Intézet 2019-ben Határtalan Tudás címmel rendezvénysorozatot indított, melynek keretében a legnevesebb magyar szakemberek ismertetik közérthetően a legizgalmasabb tudományos aktualitásokat, és azok közvetlen hatását mindennapi életünkre.

„Az elmúlt 5 évben többek között olyan témák kerültek terítékre, mint a globális felmelegedés, a hálózatok, a mesterséges intelligencia, a vallás és testiség kérdése, a kisgyerekkori kognitív fejlődés; de szó volt az ukrajnai háború kulturális és geopolitikai hatásairól, Petőfi Sándorról és a magyar oktatási rendszer kihívásairól is. A sorozat népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt évek közel 30 előadását százezren követték”

– mondta László Flóra, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás-és Kulturális programok irodájának igazgatója.

A programhoz kapcsolódva elkészült a CEU Határtalan Iskola digitális tudástár, amely ingyenesen elérhető a pedagógusok és tanulók számára.

„A tudás senkinek sem lehet a privilégiuma, még az egyetemeké sem. A tudáshoz mindenkinek joga van, ezért indítottuk Határtalan Tudás sorozatunkat. A CEU Határtalan Iskolája most szélesíti a tudomány társadalmi elérését a diákok felé azzal, hogy könnyen hozzáférhetővé teszi számukra is a tudományos eredményeket. Magyarország legkiválóbb tudósainak előadásait rövid modulokra bontottuk, és a gimnáziumi tananyag megfelelő részeihez kapcsoltuk. Az online, interaktív platformon a diákok egyszerűen navigálva, tematikusan, a tananyagot követve szélesíthetik tudásukat az adott témában, ami segíthet a mindennapi tanulásban, de az érettségire való felkészülésben is”

– mondta Fábri György, a CEU Határtalan Tudás szakmai vezetője. A Határtalan iskola révén a pedagógusok a legfrissebb tudományos eredményekkel egészíthetik ki a NAT szerinti tanmenetet.

Határtalan Iskola digitális tudástár az alábbi linken érhető el: https://www.ceu.edu/hatartalantudas

A Határtalan Tudás programokra pedig ezen a linken iratkozhatnak fel az érdeklődők.

A Határtalan Tudás következő eseményén Érdemes-e megkutatni a közvéleményt címmel május 21-én Tóka Gábor politológus és Bojár Ábel közgazdász, politológus eladását hallgathatják az érdeklődők a CEU-n.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Már 250 SafeCross okoszebra védi a magyar gyalogosok biztonságát

safecross

2024. április 13-án, Debrecenben ünnepélyes családi rendezvényen adta át a Pearl Enterprises Kft. az általa fejlesztett 250. SafeCross okoszebrát.

A SafeCross okoszebra egy mozgásirány-érzékelő szenzorokkal, az út két szélén elhelyezett érzékelőkkel és útburkolatba helyezett aktív LED prizmákkal ellátott rendszer, mely segítségével biztonságosabbá válnak a jelzőlámpa nélküli gyalogátkelőhelyek. A rendszer lényege, hogy a precíz érzékelőivel már a kijelölt gyalogátkelőhelyre lépés előtt érzékeli a gyalogos mozgását és működésbe hozza az útburkolatba telepített nagy fényerejű LED prizmákat, melyek villogó jelzéssel hívják fel a sofőrök figyelmét a balesetveszélyes helyzetekre, és segítik azok elkerülését. A SafeCross okoszebra ezen kívül tartalmaz az úttest két oldalán elhelyezett kiemelt világítást, melynek segítségével sötétedés után jobban láthatóvá válik a gyalogátkelőhely és környezete.

Sokan nem tudják, de az autóvezető látótere a sebesség növekedésével egyre szűkül: a sofőr még 50 km/órás sebességnél is a gyalogátkelő teljes szélességének csak 60%-át, a középső részét látja élesen. Az okoszebrák esetében a vezető látóterének fókuszában felvillanó LED-fények hívják fel a figyelmet a perifériás látómezőből lelépő gyalogosra. Statisztikák szerint az autóvezetők megállási hajlandósága nagyságrendekkel – mérések szerint 55%-ról 76%-ra – növekszik azoknál a gyalogátkelőhelyeknél, ahol már üzemelnek ilyen közlekedésbiztonsági rendszerek.

Nagy örömünkre szolgál, hogy az évek során a több tucat önkormányzaton kívül olyan kiemelt partnereink lettek, mint a Generali a Biztonságért Alapítvány, akikkel több, mint 60 gyalogátkelőhelyet tettünk biztonságosabbá. De megtisztelt minket bizalmával többek között a MOL Magyarország Nyrt., a Lego Manufacturing Kft., a Hoya Magyarország Zrt. és számos olyan cég, amelyek fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalást, azon belül is a gyalogosok biztonságát. Folyamatos fejlesztéseinkkel arra törekszünk, hogy még precízebb, még hatékonyabb rendszert adhassunk megrendelőinknek

– mondta el Pearl Eran, a Pearl Enterprises Kft. alapító-ügyvezető igazgatója, a rendszer feltalálója.

Büszke vagyok rá, hogy a Pearl Enterprises Kft-vel már 2018 óta együttműködünk a Safe Cross okoszebra rendszer elterjesztésében. Közös célunk a közlekedésbiztonság javítása, a gyalogosok védelme, hiszen sajnos évente közel 1000 gyalogosgázolás történik a zebrákon. Az együttműködésünk során a Generali a Biztonságért Alapítvány több, mint 100 millió forint értékben támogatta az okoszebrák kiépítését szerte az országban. Az elmúlt 5 évben több, mint 60 gyalogátkelőt tettünk „okossá” a kezdeményezésnek köszönhetően. Az innovatív okoszebra rendszer hozzájárul ahhoz, hogy ezeken a helyszíneken csökkentsük a balesetek számát. A mérések azt mutatják, hogy akár 20 százalékkal is nőhet az autósok megállási hajlandósága a gyalogátkelőhelyek közelében, ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható adat a balesetek megelőzéséhez. Örülök, hogy partnerek lehetünk ebben a fontos küldetésben

– tette hozzá Kalmár László, a Generali a Biztonságért Alapítvány kuratóriumi tagja.

További információk az okoszebráról: https://solarway.hu/safecross-okoszebra/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss