Okoseszközök
55 felett is van szexting a közösségi médiában
Több időt töltenek már facebookozással, mint tévénézéssel – szeniorok online szokásait vizsgálta egy friss felmérés
Többet nyomkodják a Facebookot, mint amennyi időt tévénézéssel vagy családi programokkal töltenek, szeretik a podcasteket, kezdenek rászokni a TikTokra, sőt közel egyharmaduk volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek a közösségi médiában – derül ki az 55 év feletti korosztályról a “Szeniorok a neten” elnevezésű online felmérésből, amelyet idén márciusban készített a BeSocial közösségi média fókuszú digitális ügynökség.
A tinik netezési szokásairól már három alkalommal is készített felmérést a Be Social – legutóbb tavaly -, most az 55 felettiek online jelenlétét vizsgálták.
“A ‘Szeniorok a neten’ felmérésből most kiderül, hogy bár a klasszikus média még sokkal jobban jelen van a mindennapjaikban, mint a fiatalabb generációknak, de már helyet kér magának a közösségi média, a chat és a streaming is – sőt, van olyan online csatorna, amivel már több időt töltenek, mint amennyit a hagyományos médiára szánnak. A válaszadók több mint egyharmada napi 3-4 órát tölt online, minden hatodik pedig 4 óránál is többet. A napi tevékenységeiknél a Facebook szerepel az első helyen, csak ezután jön a tévénézés és a különböző családi programok, amiket a portálok olvasása (5.), a YouTube videók nézegetése (6.), chatelés (7.), és podcast hallgatása / nézése (10.) követ”
– foglalja össze Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a BeSocial ügyvezetője.
A Facebook a kedvenc, jön fel az Instagram és a TikTok
Ha csak egyetlen platformot használhatnának, akkor a válaszadók közül a legtöbben (59,7%) a Facebook mellett tennék le voksukat, egynegyedük (24,37%) pedig a Messengert választaná, míg minden tizedik 55 év feletti válaszoló (10,4%) a YouTube-ot priorizálná. Viszont ennek a korosztálynak az online nyitottságát jól jelzi az is, hogy megkérdezettek 30%-a már használja a TikTokot, minden tizedik szenior naponta felkeresi ezt a platformot. Lelkes látogatói az Instagramnak is: a válaszadók 47%-a van itt jelen több-kevesebb rendszerességgel. Aktivitásuk viszont elég ingadozó. A megkérdezettek egynegyede naponta posztol a Facebookra. A hozzászólásokat leginkább zárt csoportokban (67,98%) vagy ismerősök posztjainál (67,9%) írják, de csaknem egynegyedük (23,7%) a hírportálok posztjai alatt is szívesen osztja meg másokkal a véleményét. A válaszadók 9%-a viszont soha, semmit nem rak ki a Facebookra.
Inkább podcastek, mint influenszerek
Bár még több tévét néznek, mint más korosztályok, a szeniorok 60,03 %-a egyre nagyobb lelkesedéssel figyelemmel kíséri a magyar nyelvű podcast adásokat is. A YouTube-on elérhető tartalmak is népszerűek körükben: a felmérésben a szenioroknak meg kellett jelölniük, hogy 10 felsorolt, különböző műfajban tevékenykedő, különböző generációhoz tartozó tartalomgyártó produktumai közül kitől láttak már legalább öt videót. Ez alapján a lista élén végzett Friderikusz Sándor (54,5%), mögötte Bödőcs Tibor (44,67%), Pottyondi Edina (44,52%), a Partizán (42,6%) és a Tvrtko a Föld körül csatorna (31,13%). A YouTube első közismert magyar tartalomgyártói közé tartozó Dancsó Péter viszont nem a kedvencük. Őt csak a válaszadók elenyésző hányada (2%) jelölte meg a bekövetett tartalomgyártók sorában. Hasonlóképp jártak az influenszerek is. A szeniorok többsége (41,63%) 10-nél kevesebb influenszert követ, ugyanakkor minden tizedik válaszoló azt mondta, hogy vásárolt már valamit egy influenszer / tartalomgyártó ajánlására próbáltak ki.
A szeniorok felismerik a csalókat a neten és egy jó részüknek a szexting sem marad ki az online életükből
Az 55 év feletti válaszadók töredéke (5,6%) ismerte be, hogy csalók áldozatául esett az online térben. A megkérdezettek több mint fele (52,68%) ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy legalább egyszer már találkozott átverési kísérlettel, de azt gyanúsnak találta és nem dőlt be neki. A szeniorok leginkább attól érzik magukat biztonságban a neten, ha nem vesznek tudomást az ismeretlenektől érkező bejelölésekről, üzenetektől (59,06%), de viszonylag sokan (37,99%) a kétlépcsős azonosítást is alkalmazzák. Jobb félni, mint megijedni alapon 43,17% soha nem adja meg online a bankkártyája adatait, 9,35% pedig soha sehova sem posztol, vagy kommentel. Az erotikus tartalmak sem kerülik el ezt a korosztályt. Ha a tinik esetében ijesztőnek hatott, hogy 60%-uk kapott már interneten erotikus fotót, a szenioroknál inkább csak érdekesen hangzik, hogy közel egyharmaduk (31,9%) volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek.
55 felett is kijönnek a nemek közti különbségek
A férfiak magabiztosabban elboldogulnak a neten. Legalábbis maguknak és másoknak sem szívesen ismerik be, ha elakadtak. A felmérés szerint a szenior korosztályba tartozó férfiaknak csak 37,73%-a kér segítséget családtagjától, ha valamit nem talál, vagy nem tud megoldani online, míg az 55 év feletti nőknek több mint a fele (53,1%). A férfiak ugyanakkor nagyobb arányban használják naponta a TikTokot (12,2 % vs. 8,39%) és a YouTube-ot (42,97% vs. 35,1%), mint a nők, akik a kommentelésben is lemaradást mutatnak. Meglepő módon a korosztályt képviselő férfiak a lelkesebb véleménynyilvánítók a közösségi médiában. 31,27%-uk napi rendszereséggel osztja meg a véleményét a Facebookon a nők 22,83%-ával szemben. Sőt, a kérdőívet kitöltő férfiak 30,67%-a a különböző portálok hírei alatt is ír hozzászólásokat, míg a nőknél ez az arány csak 19,6%. A férfiak javára írandó, hogy ők tűnnek tudatosabb netezőnek. A szenior férfi válaszadók harmada használ mindenütt különböző jelszót, míg csak minden 5. megkérdezett nő teszi ugyanezt. Emellett a férfiak a kétlépcsős azonosítást is jóval nagyobb arányban állították be, mint a nők (47,6 % vs. 32,67%).
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
A magyar önkormányzatok is hamarosan új ügyfélszolgálatot kapnak
Több száz hazai önkormányzat kaphat hamarosan új, AI alapú ügyfélszolgálati munkatársat.
Az új „kollégák” 0-24 órában elérhetők e-mailen és telefonon, 5 másodpercen belül válaszolnak, minden nyelven beszélnek, és miközben olcsóbbak, komoly terheket vesznek le a hivatalban dolgozók válláról.
Világszerte rohamosan terjed az ügyfélszolgálati munka AI alapú kiszolgálása, a felhasználói visszajelzések alapján pedig a válaszok, valamint a kiszolgálás minősége és tempója ezzel lényegesen emelkedett.
„A megfelelően felkészített, önkormányzati AI operátor semmilyen módon nem keverhető össze a már megszokott chatbotokkal”
‒ ismertette az újdonságot Czinger Erik, okos kommunikációs önkormányzati rendszereket üzemeltető Munipolis magyarországi vezetője. Az itthon is több száz önkormányzat által használt rendszer és a fejlesztés Csehországból indult, és alapos kutatás előzte meg. Ennek eredménye szerint az önkormányzatok mintegy 63%-a nem tudja időben megválaszolni a lakosok összes kérdését, ráadásul ezeknek 87%-a olyan információ, amelyet az érdeklődő akár önállóan is megtalálhatna a település honlapján vagy más nyilvános forrásból. Az hivatalban dolgozók a kisebb településeken így átlagosan nagyjából havi két munkanapot (17,3 órát) töltenek el ilyen rutinkérdések megválaszolásával, míg a 10 ezer főnél népesebb városok esetében a válaszadásra fordított idő havi értéke akár több százezer Ft is lehet.
Ehhez képest a most fejlesztett és rohamosan terjedő alkalmazás mindössze néhány tízezer Ft havonta, jellemzően 2-3 hét alatt feltanítható, a lakossági visszajelzések alapján pedig 10 pontból 9,4-et ért el, ami összevethető vagy jobb, mint a korábbi, élőerős megoldások.
Az AI olyan összetett kérdéseket is értelmez és megválaszol, mint pl. „Mennyit kell fizetnem a kutya után, ha 65 éves vagyok és lakótelepi lakásban élek?”, „Miért vágták ki a fát a főtéren?” „Hogy kell beíratni a gyereket az óvodába?” stb. Mindezt filippínó, angol, lényegében bármilyen nyelven, e-mail-ben és „élő” szóban, telefonon is.
Az AI képes az ügyet továbbítani a hivatal megfelelő munkatársához is, miközben nem zavarja a rossz kiejtés vagy helyesírás, és az azonosított sürgős/veszélyes eseteket továbbítja a megfelelő helyre, pl. a rendőrséghez.
Az alkalmazás különösen hasznos nyáron, amikor az eleve létszámhiánnyal küszködő önkormányzatok kapacitásait a szabadságolások tovább szűkítik. A rendszer a hivatali alkalmazottak mentális jólétéhez is hozzájárul. Az leterhelt munkatársaknak megkönnyebbülés, ha nem kell sokadjára válaszolniuk ugyanarra a kérdésre, vagy ha a betelefonáló nem rajtuk, hanem a mindig udvarias AI-n vezeti le az ingerültségét. Csehországban már minden 5. önkormányzat használ valamilyen AI segítséget az ügyfélszolgálati munkához, 5%-uk pedig már egészen összetett ügyintézési feladatokra is használja ezeket ‒ sikerrel.
„A mesterséges intelligencia hatása az önkormányzatok esetében azonnal érzékelhető: az AI hivatalnok olyan feladatokat old meg egy szempillantás alatt, amelyek korábban órákat vagy napokat vettek igénybe. Azonnal működőképes, illeszkedik a település kommunikációs stílusához, és minden válasszal tovább fejlődik”
– tette hozzá a Munipolis hazai vezetője.
Várakozások szerint a rendszer Csehországban öt éven belül lefedi az önkormányzatok és lakosság közötti kommunikáció 80%-át, különösen, hogy a használatához semmilyen különleges informatikai megoldás, vagy szaktudás nem kell.
A Munipolis azt is vizsgálta, hogy a települési hivatalok mit tartanak a legnagyobb előnynek az AI hivatalnokokkal kapcsolatban. Az első helyen toronymagasan az időmegtakarítás végzett (89%) – vagyis az, hogy az alkalmazottak fontosabb feladatokra koncentrálhatnak. Ezt követte az a képesség, hogy munkaidőn kívül is, a nap 24 órájában tud válaszolni (85%).
További előny, hogy a megoldás rendszerezetten gyűjti és vizualizálja, milyen témákkal kapcsolatban érkezik kérdés, mely információk nem világosak, és mik a leginkább problémás ügyek, így a település pontosabb képet kap a helyi lakosok valós igényeiről. Ezek alapján hatékonyabban tervezhet kommunikációt, fejlesztéseket és közszolgáltatásokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
Június 28-tól új funkció, az RTT, azaz a Real-Time Text (valós idejű szöveg) jelenhet meg készüléktől függően mobiltelefonunkon a hívások közben.
A Real-Time Text (valós idejű szöveg) egy kommunikációs technológia, mely lehetővé teszi, hogy telefonhívás közben a gépelt szöveg azonnal megjelenjen a hívásban résztvevők kijelzőjén anélkül, hogy külön alkalmazást használnának, vagy a chat funkcióknál megszokott küldés gombra kellene kattintani a gépelést követően. A technológia készüléken történő megjelenítése mobilgyártónként eltérő, és a megoldás egyelőre a Telekomos hívószámok között használható.
Real-Time Text, azaz valós idejű szöveg funkciót indít június 28-án a Magyar Telekom ügyfelei számára. A mobilhívások közben aktív technológia lényege, hogy a hívó és a hívott fél között valós idejű szövegátvitel történhet – vagyis a szöveges üzenet, amit az egyik fél begépel mobilkészülékén, a másik félnél azonnal megjelenik anélkül, hogy chatre kellene váltani, és az ott megszokott küldés gombra kellene kattintani. Az RTT használatához nem kell külön alkalmazást letölteni, és internet előfizetés nélkül is működik. Ez a megoldás nagy segítség lehet speciális élethelyzetekben, illetve az akadálymentesség megteremtésében – ha például egy időpontfoglalásra csak telefonszám elérhető, de valaki beszédében akadályozott vagy hallássérüléssel éli mindennapjait.
A Real-Time Text funkciónál a hang és a gépelés egyszerre lehet jelen, ráadásul valós időben. A szolgáltatást extra költségek nélkül vehetik igénybe a Magyar Telekom ügyfelei és egyelőre csak a Telekomos hívószámok között elérhető. A Real-Time Text (RTT) funkció különböző mobilkészülékeken eltérő módokon jelenik meg: mindig látható lesz az RTT gomb Apple és TPhone telefonok esetében; hívás közben látható a Honor mobiloknál; és alapértelmezetten kikapcsolt állapotban van, de bekapcsolható a Samsung készülékek esetében. Xiaomi, TCL, Pixel és Lenovo mobiloknál a funkció egyelőre nem látható.
A Real-Time Text Android és iOS operációs rendszerek estében különböző módokon használható.
Egyes készülékeken automatikusan megjelenik majd a készülék szoftverének frissítését követően, máshol először be kell kapcsolni a funkciót. A használatra is több lehetőség van: RTT-n keresztül is lehet hívást kezdeményezni, vagy hanghívás közben is át lehet váltani erre a funkcióra, illetve vissza is lehet váltani hanghívásra. A megoldás a digitális akadálymentesítési szabályozás eleme, mely egyelőre a Telekom hálózatán, a vállalat ügyfelei között elérhető, amíg a többi szolgáltató el nem indul ugyanezen szolgáltatással. A technológia alkalmazásához arra van szükség, hogy a hívó és a hívott fél készüléke is alkalmas legyen az RTT használatára, aktiválva legyen a funkció, és mindkét félnél rendelkezésre álljon minimum 4G lefedettség vagy Wifi hálózat. Az RTT aktiválásának pontos módját az alábbi linken érik el az ügyfelek: https://www.telekom.hu/lakossagi/ugyintezes/keszulekbeallitasok/valos-ideju-szoveg-rtt
A Telekom törekszik az olyan megoldások kidolgozására és megvalósítására, amelyekkel fogyatékossággal élő ügyfelek számára is teljeskörű hozzáférhetőséget biztosíthat szolgáltatási szegmenseiben. Az inkluzivitás jegyében 2023 szeptembere óta a vállalat kijelölt üzleteiben és telefonos ügyfélszolgálatán jelnyelvi tolmácsszolgáltatás vehető igénybe a siket és hallássárült ügyfelek számára, a televíziós és online reklámjait pedig minden alkalommal felirattal látja el. Emellett idén nyárra speciális matricákkal jelöli meg országszerte több mint 80 üzletének kirakatát, megkülönböztetve az üvegfelületeket, az ajtókat, valamint fix felületeket, hogy a vak és gyengénlátó ügyfelek számára is biztonságosan és könnyen megközelíthetőek legyenek az üzletek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Mit tud manapság egy érintőceruza?
Olyan korban élünk, ahol rohamléptekben fejlődik minden. Különösen a digitális világban, új szoftverek, hardverek, új technológiák. Okoskütyük tömkelege, amelyek segítségével kialakíthatjuk úgy a lakóterünket, hogy már hazafelé útközben az ottlétünk nélkül kellemes klímát teremtsen a légkondi, behúzódjanak a függönyök, elinduljon egy mosás, és akár lefőjön a kávénk is. Távolról dolgozunk, tabletről, telefonról. Ha valamilyen eszközről dolgozunk egy táblázatban, lehet bármily kecses is az ujjunk, rémálom lehet apróbb rubrikákba tapogatni, ha meg kinagyítjuk megfelelő méretűre, akkor nem látjuk át.
Bár sok esetben az érintőképernyők ujjbeggyel is könnyen vezérelhetők, az érintőceruza precíziót, gyorsaságot és természetesebb kezelést tesz lehetővé. Az olyan tevékenységek során, ahol fontos a részletgazdag irányítás (például rajzolás, jegyzetelés vagy képszerkesztés), az érintőceruza elengedhetetlen eszközzé válik. Ezt persze csak akkor tudjuk meg, ha kipróbáljuk, viszont onnantól kezdve felkészülhetünk a „függőségre”, az ujjlenyomatoktól hemzsegő kijelzőt pedig gyorsan elfelejthetjük!
Történeti visszatekintés
Az első érintőceruzák már a ’90-es évek PDA eszközeinél is megjelentek, de akkor még csupán egyszerű műanyag vagy gumivégű pálcák voltak. Ezek az eszközök nem rendelkeztek semmilyen érzékenységgel vagy elektronikával. Az igazi áttörés a 2010-es években történt az Apple Pencil, a Microsoft Surface Pen és a Wacom fejlett érintőceruzáinak megjelenésével. Ezek az újgenerációs eszközök már támogatják a nyomásérzékenységet, döntésérzékelést, sőt egyes modellek beépített gombokat, Bluetooth kapcsolatot és akár vezeték nélküli töltést is kínálnak.
Az érintőceruzák típusai
– Passzív (kapacitív) ceruzák: Nem tartalmaznak elektronikát. Egyszerű gumivégű pálcák, amelyek az ujjunk elektromos vezetőképességét utánozzák. Pontatlanabbak, de olcsóbbak, és nem igényelnek töltést.
– Aktív ceruzák: Ezek rendelkeznek belső elektronikával, kommunikálnak az eszközzel. Támogatják a nyomásérzékenységet, a gesztusokat és a programozható gombokat.
– Bluetooth stylusok: Képesek adatokat küldeni az eszköznek (például gombnyomás, színválasztás), valamint egyesek akár radírként is működnek a ceruza másik végén.
Főbb használati területei
Professzionális munkaeszköz
A digitális grafikusok, építészek, formatervezők és mérnökök számára az érintőceruza nélkülözhetetlen. A nyomásérzékenységnek és döntésszög-felismerésnek köszönhetően valósághű vonásokat lehet húzni, árnyékolni, színezni, mintha papíron dolgoznánk.
Oktatás és jegyzetelés
A diákok és tanárok egyaránt hasznát veszik digitális jegyzeteléshez. Az érintőceruza gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a jegyzetelést, különösen matematikai képletek vagy rajzok esetén, ahol az ujjbegy nem elég pontos.
Kreatív munkák és hobbik
Digitális festészet, képregény készítés, kalligráfia, zeneszerkesztés – az érintőceruza új dimenziókat nyit meg. Egyes modellek még haptikus visszajelzést is adnak, ami imitálja a papíron való írás vagy rajzolás érzetét.
Dokumentumkezelés, irodai jellegű munkák
Az üzleti világban is egyre gyakoribb az érintőceruza használata: dokumentumok aláírására, PDF-ek annotálására, prezentációk vázlatának elkészítésére ideális eszköz.
Egy modern érintőceruza (típusától függően) számos extrával van már felvértezve, igazi kis varázspálca. Vásárlás előtt mindenképpen fogalmazzuk meg magunkban, hogy milyen célra szeretnénk használni, és milyen funkciókra van szükségünk. Az alábbi felsorolásban éppen ezért tételesen összeszedtük a főbb funkciókat, amelyek kényelmesebbé, gyorsabbá, precízebbé tehetik a munkavégzést (és persze, a hobbizást).
Nyomásérzékenység (Pressure Sensitivity): A modern stylusok több ezer szintű nyomásérzékenységet támogatnak (például 2048, 4096 vagy akár 8192 szint). Lehetővé teszi, hogy különböző erősségű vonalakat húzzunk – hasonlóan a ceruza vagy ecset használatához.
Döntésszög-érzékelés (Tilt Detection): Érzékeli, ha ferdén tartjuk a ceruzát. Hasznos árnyékoláskor, ecsetvonásoknál vagy kalligráfiánál.
Palm Rejection (tenyér-érintés kizárása): A ceruza együttműködik a digitális eszközzel, hogy figyelmen kívül hagyja a tenyerünket, amikor az képernyőre helyezzük. Kényelmes írást és rajzolást tesz lehetővé, mintha papíron dolgoznánk.
Programozható gomb(ok): Egy vagy több gomb a ceruzán, amelyet testreszabhatunk: például radírozás, eszközváltás, visszavonás, jobb klikk. Különösen hasznos grafikus szoftverekben (Photoshop, Procreate, OneNote).
Radír funkció: Egyes érintőceruzák másik vége radírként is funkcionál (például Surface Pen). Egyszerűen átfordítjuk, és radírozhatunk vele – pont, mint egy hagyományos ceruzánál.
Bluetooth kapcsolat: Lehetővé teszi az extra funkciókat: például gombnyomásra képernyőkép készítése, alkalmazásváltás, szinkronizálás.
Haptikus visszajelzés: Finom rezgést ad vissza rajzolás vagy írás közben, ezzel szimulálva a valódi papír-ceruza érzetet.
Vezeték nélküli töltés/mágneses rögzítés: Az újabb ceruzák mágnesesen csatlakoztathatók a táblagép oldalához (például iPad és Apple Pencil 2), ahol automatikusan töltődnek.
Cserélhető hegyek: Különféle hegyvariációk különféle célokra.
Állapotjelző LED: Megjelenítheti a töltöttségi szintet, a további eszközökkel való kapcsolatot.
Választáskor célszerű egy picit az igényeink „fölé” rakni a lécet, ugyanis az elsőre feleslegesnek tűnő extrákról nagyon gyorsan kiderül, hogy mennyire praktikusak és szükségesek!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás1 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar1 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság2 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Okoseszközök1 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Ipar2 hét ago
Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését