A mesterséges intelligencia mára szinte alapvető eszköz lett a fejlesztőknél.

A felmérések szerint szinte alig akad már olyan szakember, aki ne használna AI-t a kódok írásánál. Ugyanakkor az automatizált folyamat hatására sok kód rejt hibákat, amelyek a leggyakoribb és legsúlyosabb sebezhetőségek közé tartoznak. Az OpenText szakértői szerint a hibák azonosításában és javításában épp az AI nyújthat megfelelő segítséget, méghozzá fejlett alkalmazásbiztonsági eszközökbe ágyazva, amelyek automatizáltan végzik ezeket a feladatokat.

A mesterséges intelligencia mostanra a szoftverfejlesztők mindennapi munkaeszközévé vált: egy elemzés szerint 2024-ben a szakemberek több mint 80 százaléka használt AI-t a kódok készítésénél, és ez a szám azóta minden bizonnyal csak tovább emelkedett. Ugyanakkor az automatizált kódgenerálás nem mentes a sebezhetőségektől: egy kutatás rámutatott, hogy a Copilot által javasolt kódok 40 százaléka tartalmazott olyan sérülékenységet, amely szerepel a MITRE CWE Top 25 listáján, vagyis a leggyakoribb és legsúlyosabb biztonsági rések közé tartozik. Más vizsgálatok szerint az AI segítségével létrehozott kódok 62 százalékában fordult elő valamilyen tervezési hiba vagy ismert biztonsági hiányosság.

Ezek az arányok rávilágítanak annak veszélyére, hogy a gyors innováció önmagában nem elegendő, ha nem építjük be a biztonságot minden szinten. Megnehezíti azonban a helyzetet, hogy a GenAI‑fejlesztés sebessége messze meghaladja a hagyományos biztonsági ellenőrzések kapacitását. Ezért olyan új megközelítésekre van szükség, amelyekkel automatizáltan és folyamatosan vizsgálhatók az AI‑generált kódok.

Sárkány ellen sárkány

Érdekes módon épp a mesterséges intelligencia segíthet ennek a problémának a megoldásában, hiszen az AI-ra támaszkodó alkalmazásbiztonsági eszközök képesek kombinálni a gépi tanulás eredményeit a szakértői információkkal, így pontosabban felismerik a sebezhetőségeket. Ezek az eszközök olyan munkafolyamatokat kínálnak, amelyek szem előtt tartják a fejlesztők igényeit, és könnyedén illeszkednek az IDE környezetekbe, illetve CI/CD rendszerekbe. Emellett zökkenőmentesen működnek felhőnatív és hibrid környezetekben is, így számos különféle vállalati architektúrában alkalmazhatók.

Azok a szervezetek, amelyek igénybe veszik ezeket a modern eszközöket, a fejlesztési ciklus korábbi szakaszaiban azonosíthatják a sebezhetőségeket, és gyorsabban javíthatják őket. Ezzel komoly összegeket takaríthatnak meg, hiszen minél később derül fény egy sérülékenységre a fejlesztés során, annál magasabb a javítás költsége. Az olyan fejlett megoldások, mint például az OpenText termékei a piaci átlaghoz képest rendkívül kevés hamis riasztást küldenek, és rangsorba is állítják a javításra váró hibákat fontosság szerint. Így a szakemberek az igazán hasznos tevékenységekre koncentrálhatnak, és a megfelelőség fenntartása, valamint a kockázatok csökkentése is egyszerűsödik. Szorosabbá válik továbbá az együttműködés a fejlesztői és az alkalmazásbiztonsági csapatok között, ezáltal a vállalatok gyorsan és biztonságosan adhatják ki az AI‑alapú alkalmazásokat.

Minden hasznos eszköz egy helyen

Az OpenText AI-ra támaszkodó alkalmazásbiztonsági teszteszközöket tartalmazó portfóliója ezt a megközelítést támogatja olyan komponensekkel, amelyek célzottan szolgálják ki a modern igényeket. A Static Application Security Testing (korábban: Fortify) azonosítja a sérülékenységeket a kódban, a futás közben jelentkező hibákat pedig a Dynamic Application Security Testing ismeri fel a GenAI-alapú alkalmazásokban. Az AppSec Aviator generatív AI-technológiákra, például a Claude LLM-re támaszkodva csökkenti a téves riasztások számát, és automatikusan készít javaslatokat a sebezhetőségek javításához. A Core Software Composition Analysis (SCA) pedig intelligens elemzéssel támogatja a szakembereket a biztonságos open source csomagok kiválasztásában. Mindezek együtt lehetővé teszik, hogy a szoftverek biztonságával ne utólag foglalkozzanak a szervezetek, hanem a fejlesztési folyamatba integrált elemként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A mesterséges intelligencia (AI) az elmúlt két évben forradalmi változásokat hozott a keresőmotorok világában.

A Google és más platformok működése már nem csupán kulcsszavakra épül, hanem a felhasználói szándék mélyebb megértésére és a háttérben futó AI-lekérdezésekre is épít. Az INTREN, Magyarország egyik vezető digitális ügynökségének szakértői elemezték, milyen hatása lesz az AI-nak a keresési élményre, a SEO-ra és a hirdetési teljesítményre.

A kulcsszavaktól a szándékig: új keresési paradigma

Az AI alapjaiban formálta át a keresőmotorok működését. „A Google ma már nem csak azt elemzi, hogy mit írunk be, hanem azt is, hogy miért. Ez a kontextuális megértés sokkal relevánsabb, személyre szabottabb találatokat eredményez, ami a tartalomgyártástól a technikai SEO-ig minden területre kihat” – emeli ki Bakóczy Bence, az INTREN Ad Operations üzletág vezetője. Varju János a Data & Tech üzletág vezetője hozzáteszi: a Google újítása, az AI Overview (AIO), már összefoglaló formában jeleníti meg a válaszokat az organikus találatok fölött. Ez a megoldás növeli a keresések számát, de csökkenti az átkattintások arányát, különösen az információszerzésre irányuló tartalmak esetében. Ez az AI organikus teljesítményre gyakorolt legfőbb hatása, amit „szétválás” jelenségeként is említenek. „Az átkattintási arány azért csökken, mert sok felhasználó már az AIO összefoglalókból tájékozódik. Ugyanakkor a brandelt kulcsszavakra érkező forgalom növekedése újfajta láthatóságot jelent, még ha a konverziós arány alacsonyabb is” – hangsúlyozza a szakértő.

Kik profitálnak az AI-forradalomból?

Várhatóan azok a cégek járnak jól a jövőben, amelyek gyorsan adaptálódnak és nagy mennyiségű adattal rendelkeznek. „Az e-kereskedelmi vállalatok, a szolgáltató szektor és a komplex szolgáltatás kínáló B2B cégek tudják leginkább kihasználni az AI-ban rejlő lehetőségeket a pontosabb célzás és személyre szabott kommunikáció révén” – véli Bakóczy Bence. Varju János hozzáteszi: „Az erős, hiteles márkák előnyben részesülnek az AI keresőkben. Azok a cégek, amelyek strukturált, kérdés-válasz alapú tartalmat, statisztikákat és saját adatokat kínálnak, könnyebben bekerülnek az AI által generált válaszokba.”

A Google jövője: AI ügynökök és új metrikák

A Google fejlesztései egyértelműen az AI mélyebb integrációját célozzák. A cél az, hogy a hirdetési folyamatot teljesen automatizálják, a hirdetőknek pedig csak a stratégiai inputokat kelljen megadniuk. Az Intren szakértői rámutatnak: A Google folyamatosan fejleszti az AI alapú keresési élményt az AI Overview (AIO) és az AI Mode bevezetésével – Magyarországon október 8-án vezették be – , ami a Geminivel egy interaktív, csevegő alapú keresést tesz lehetővé. Készülnek arra, hogy a jövőben az AI ügynökök kommunikáljanak egymással (Agent 2 Agent protocol) és egy közös AI nyelv jöjjön létre (Model context protocol). Ezen felül a Google ígérete szerint még idén új AI Overview-t figyelő metrikákat vezet be a Search Console-ba.

Felkészülés az AI-álló jövőre

Az AI által kiváltott változások szektor specifikusak: az információszerzésre épülő iparágakban (pénzügy, biztosítás, telekommunikáció, utazás) már most érezhető a hatás, de rövid időn belül minden szektort elérnek. A versenyképesség megőrzéséhez a cégeknek új szemléletre van szükségük. Bakóczy Bence szerint az integrált digitális stratégia, az organikus és fizetett csatornák összehangolása, valamint a saját adatok (pl. CRM) hatékony felhasználása kulcsfontosságú. „Mi abban segítjük ügyfeleinket, hogy rugalmas, AI-vezérelt kampánystratégiákat építsünk, amelyek gyorsan alkalmazkodnak a piaci változásokhoz” – összegez az INTREN szakértője. Varju János hozzáteszi: a brandépítés, a tartalmi kiválóság és a technikai optimalizálás elengedhetetlen – ez pedig egy mindset váltást is igényel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az otthon definíciója az elmúlt évtizedek során nem csupán társadalmi és kulturális szinten változott meg, hanem a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre inkább összefonódott a digitalizációval és az intelligens rendszerek térhódításával.

A mai lakóterek már nem csupán fizikai menedékek, hanem komplex, érzékeny és adaptív rendszerek, amelyek képesek reagálni környezetük változásaira – mindezt a lakók kényelme, egészsége és jólléte érdekében.

Az, hogy hogyan érezzük magunkat otthonunk melegében, nem pusztán elvi kérdés, hanem számtalan gyakorlati befolyással is rendelkezik. A Happiness Research Institute kutatásai szerint nem véletlenül fontos a harmónia, hiszen azok az emberek, akik pozitív érzelmeket társítanak a lakásukhoz, alapvetően az élet más területein is boldogabbak.

De vajon a ma annyira népszerű mesterséges intelligenciának lesz hatása arra, hogyan is leszünk az otthonunkban?

A kérdés sokkal inkább az, hogy mennyi.

A jövő otthonai jobban tudják, mi kell nekünk, mint mi magunk

Ahogyan egyre kifinomultabbá válnak a mesterséges intelligencia-alapú rendszerek, úgy alakul át az „otthon” fogalma is – erről Keleti Arthur jövőkutató így fogalmaz:

„Olyan terek felé haladunk, amelyek előre érzékelik az igényeinket – például automatikusan beállítják a fényerőt vagy szellőztetnek, mielőtt még mi magunk észrevennénk, hogy szükség van rá. A komfort fogalma pedig bővül: nemcsak fizikai, hanem mentális és érzelmi jóllétet is jelent majd. A jövő kényelmétől elvárás az intelligencia is, amely kiegészíti, megoszthatóvá teszi és felemeli az emberi képességeket. A mesterséges és természetesen intelligencia együttműködésén keresztül egyre többet tudunk adni a világnak és a környezetünknek. Mindezt pedig kézhez állóan, kényelmesen tehetjük majd meg a jövő otthonában.”

Keleti szerint tehát az okosotthonok következő generációja nem csupán reagál, hanem prediktív módon gondoskodik a lakókról, sőt, összedolgozik velük. Ez a szemléletváltás alátámasztja, hogy a technológia célja nem a kontroll, hanem az együttműködésen alapuló életminőség-növelés.

Intelligens komfort: több mint automatizálás?

A 2000-es évek elején megjelentek az új generációs technológiák – intelligens világítás, központi fűtés, letisztult felületek. Hívogató szó lett a természetközeliség, és a lakberendezés fókusza átterelődik a jóllétre: nemcsak esztétikailag, hanem funkcionálisan is olyan tereket alakítunk ki, ahol regenerálódni, kikapcsolódni és akár dolgozni is lehet.

A mai modern otthonok már sokkal funkcionálisabban használják ki a teret, mint elődeik, ebből adódóan kardinális kérdés lett a fény, a tér tágassága, a letisztultság és a friss levegő is.

A digitális forradalom hatására otthonaink mára komplett intelligens rendszerekké váltak. A VELUX márka küldetése például, hogy ezekben a rendszerekben segítse az embereket, és alkalmazkodva a mai trendekhez, akár egyetlen gombnyomással tegye lehetővé, hogy komfort, azzal együtt pedig boldogság költözzön a négy fal közé. Ma már tetőablakokhoz is tartozik intelligens rendszer, a VELUX ACTIVE, ami például monitorozza a beltéri klímát, szabályozza a szellőzést és a fény beáramlását.

Fenntarthatóság, személyre szabhatóság és tudatos jelenlét

A jövő otthonai tehát egyszerre lesznek környezettudatosak, intelligensek és emberközpontúak. A komfort többé nem egyenlő pusztán a hőmérséklettel vagy a puha kanapéval, hanem magában foglalja az egészségmegőrzést, az energiatudatos működést, és az önreflexióra képes rendszereket, amelyek alkalmazkodnak a felhasználók életviteléhez és pszichológiai állapotához is, hogy otthonainkban valóban jelen lehessünk – tudatosan, egészségesen, inspiráltan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!