Szórakozás

A legújabb filmekhez külön speciális programozó dukál

A filmiparban edződő programozók merőben más kihívásokkal kell szembenézzenek, más hozzáállással, esetenként extrém terhelés alatt, precedensek helyett saját készségeikre támaszkodva. – állapították meg a szakmai előadók a Codecool Programozóiskola szervezésében lezajlott Főszerepben a programozó meetupon.

Gyártásvezető, vágó, utómunka technikus és robotkamerák operatőre volt a vendége a Codecool szervezésében megtartott, Főszerepben a programozó – magyarok a filmgyártás digitalizációjában címmel megrendezett meetupnak.

Az a laikusok számára is közismert tény, hogy Magyarország felkerült a filmvilág térképére; hollywoodi blockbustereket forgatnak a legmodernebb technikákkal felszerelt Budapest környéki stúdiókban, és nem ritkán futhatunk bele hírességekbe a turisták által kedvelt – vagy éppen a turisták elől való menekülésre alkalmas – helyszíneken.

„Vannak napok, amikor több filmsztár van Budapesten, mint Hollywoodban”

– jellemezte a helyzetet Hargittai László, ismertebb nevén „Pamacs”, aki vágóként dolgozik és oktat is.

„Az itt forgató produkcióknak járó adókedvezmény és a különleges bánásmód csak a lökést adta, sok egyéb feltétel teljesülése biztosítja azt, hogy a magyarok ilyen megbecsülésnek örvendenek a szakmában”

– vélekedett Názer Ádám gyártásvezető, az esemény felkért házigazdája, a Budapesten forgatott filmek legteljesebb helyszín-adatbázisával rendelkező filmes szakember.

Ezeknek a feltételeknek egy részét a nagyon erős technológiai háttér biztosítja. Kevéssé ismert tény, de bizonyos magyar fejlesztések filmipari szabványokká váltak, ennek legismertebb példája a 2010-ben technológiai Oscart elnyerő Lustre a Colorfronttól, mellyel utólagosan lehet fényelni és színezni a forgatott anyagokat. A szakmai elődök és az azóta folyamatosan növekvő tapasztalat és felkészültség okán a magyarok a digitális utómunkából is kiveszik a részüket, nem csak moziba szánt produkciók, hanem konzoljátékok, sorozatok munkálataiból is. Horvátth Szabolcs, a Digic Pictures technológiai vezetője a Netflixnek két év alatt forgatott filmjük példáján mutatta be, mennyire egyedi feladatokat kell tudni elvégezni ebben az iparágban.

„Kicsit minden programozó polihisztor, mindenes a filmiparban”

– állapította meg Horvátth. Ezt az állítást cizellálta Hargittai is, rámutatva arra a tényre, hogy a filmezéshez használt berendezések java kis szériában készül, kompatibilitásuk foka alacsony.

Ennek megfelelően nincs két egyforma gép, on-flight kell minden felmerülő hibát megoldani, nem lehet online supportra támaszkodni. Kulcsfontosságú tehát egy helyi hozzáértő szakember, hiszen „nem találsz hozzájuk frissítést a neten”.

A Codecool diákjait és általában a programozókat minden szakember arra bíztatta, hogy bátran nézzenek körül a digitális stúdióvilágban. „Rutinmunka alig van, amit lehet, kiszerveztek már keletre.” Folyamatos az innováció, minden produkció kapcsán születik pár új eljárás, akár csak pár soros életmentő szkript, amik létfontosságúak, pedig nem feltétlenül óriási munkák. A terrabyte-okon is túlmutató peta és már yotta nagyságrendekben folyik a digitális jel, ezek tömörítésére, a renderelés meggyorsítására kidolgozott bármilyen okos eljárás napokat, heteket spórolhat a stúdióknak, és ez az igencsak szoros határidők betarthatóságának kulcsa. Az ilyen jellegű kihívások leküzdésére hagyományosan alkalmasak a kelet-európaiak, és ezek között is a magyarok:

„főzz abból, amid van, ezzel bebiztosíthatod, hogy legközelebb is odaengedjenek a tűzhöz”

– érzékeltette Hargittai a mentalitásbeli előnyünket.

Szelják György, a Rocket Lab Motion Control Kft főmérnöke a saját fejlesztésű robotkamerájukat mutatta be, összehasonlítva az iparágban használt egyéb, mozgó járműre szerelt, vagy fixen rögzített változatos, de előre is programozható mozgásokra képes kamerákkal. Véleménye szerint nem várható, hogy az önvezető járművek ebben a kategóriában elterjednek, mert olyan sok improvizálást igényel még mindig egy forgatás, hogy arra csak gyakorlott operatőr és vezérlő stáb összehangolt munkája képes. Meglátása szerint azoknak van nagy előnye, akik egyszerre mérnökök és filmes érzékkel is rendelkeznek, így átlátják a megrendelői igényeket, és ahhoz tudnak műszaki fejlesztésekkel előrukkolni. Ezt az Ignition néven piacra kerülő folyamatvezérlési szoftverével szemléltette, ami egyszerre hozza összhangba például a forgatás során alkalmazott pirotechnikai akciókat és a hozzájuk rendelt kameramozgásokat és fókuszálási beállításokat.

Noha zárt világnak tűnik a filmes szakma, a bekerülni vágyóknak több reményt adó tényt is említettek a szakemberek.

„Azt hisszük, hogy mennyire modern ez a közeg, pedig a digitalizáció még gyerekcipőben van!”

– állította Hargittai. Szerinte ezt jól mutatja, hogy a digitálisan forgatott filmek, mint például a 2K-ban rögzített Star Wars ma már tökéletesen elavultak, miközben egy valaha filmre forgatott Jóbarátok epizódot évről évre az új felbontásoknak megfelelően lehet újra digitalizálni, 4K, vagy 8K vagy magasabb felbontással. A fejlődés pedig sosem fog megállni. Mint Názer Ádám moderátor rámutatott, a Digic Pictures-nél 21 nyitott fejlesztői pozíció van, melyekre egyáltalán nem a filmes világból érkezőket várnak.

„Abból próbálunk következtetni a rátermettségükre, hogy megkérdezzük, melyik a kedvenc könyve, és hasonlók…”

– világította meg Horvátth Szabolcs a toborzás nehézségeit. Számítógépes grafikusok, szoftverfejlesztők, mozgó eszköz programozók, szimulációs és renderelési mérnökök esetén nem lehet életrajzot elvárni hasonló előélettel, a Codecoolban is oktatott, úgy nevezett soft-skillek, amik a csapatba való beépülést biztosítják ugyanolyan fontosak, mint bizonyos szakmai háttér.

Related Topics:2019 Codecool film filmipar programozás

Up Next

Olyan film készült a budapesti éjszakáról, amilyen még soha

Don't Miss

Hétvégén átadták az Év E-sport díjait

Szórakozás

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait

13 év után a Corvin mozi adott otthont a 44. Magyar Filmszemlének, ahol több mint 20 ezer érdeklődő 6 napon át 130 filmet nézett meg. A Filmszemle az elmúlt két év filmtermését ölelte fel, de számos alkotást itt láthatott először a közönség.

A Szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót, február 9-én, a Corvin mozi Korda termében tartották meg. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

A 44. Magyar Filmszemlén életműdíjat Tarr Béla kapott.

44. Magyar Filmszemle díjazottjai

NAGYJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező, Schell Judit színész
Legjobb film, a Filmszemle fődíja: Magyarázat mindenre (r: Reisz Gábor)
Legjobb első film, Simó Sándor díja: Fekete pont (r: Szimler Bálint)
Nagyjátékfilm különdíj: Véletlenül írtam egy könyvet (r: Lakos Nóra)
Legjobb rendező: Vermes Dorka (Árni)
Legjobb forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
Legjobb operatőr: Lehr Juhász Péter (Árni)
Legjobb férfi színész: Hajduk Károly (Mesterjátszma)
Legjobb női színész: Szorcsik Kriszta (Hasadás)

ÖKUMENIKUS ZSŰRI NAGYJÁTÉKFILM DÍJAZOTTJAI
A zsűri tagjai: Hajnal Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Hidas Judit, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség média porfólió igazgatója, Orosz Gábor Viktor, evangélikus lelkész
Ökumenikus zsűri legjobb film: Lefkovicsék gyászolnak (r: Breier Ádám)
Ökumenikus zsűri különdíja: Nyersanyag (r: Boross Martin)

KISJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta, Szilágyi Fanni rendező
Legjobb kisjátékfilm: Világvége (r: Hajmási Péter)
Legjobb kisjátékfilmrendező: Korom Anna (Diamond Beauty)
Kisjátékfilm különdíj: Fratrum (r: Nagyistók Edit)

EGÉSZESTÉS ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb egészestés animációs film: Kojot négy lelke (r: Gauder Áron)
Legjobb egészestés animációs film rendező: Csáki László (Kék Pelikán)

RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb rövid animációs film: 27 (r: Buda Flóra Anna)
Legjobb rövid animációs film rendező: Traub Viktória (Cipők és Paták)
Rövid animációs film különdíj: Az utolsó dobás (r: Tőkés Anna)

DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb dokumentumfilm: Az életed nélkülem (r: Rubi Anna)
Legjobb dokumentumfilm rendező: Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
Legjobb dokumentumfilm különdíj: A boldogság ügynöke (r: Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)

RÖVID DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb rövid dokumentumfilm: Háztűznéző (r: Ress Abigél)
Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Surányi Judit (Nyomik)
Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj: Ónody – a 60-as évek császára (r: Almási Tamás)

KÍSÉRLETI FILM
A zsűri tagjai: G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező
Legjobb kísérleti film: Iszap (r: Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)
Legjobb kísérleti film rendező: Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
Kísérleti film különdíj: Dunna Imágó (blanche the vidiot)

TV-SOROZAT
A zsűri tagjai: Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer
Legjobb TV-sorozat: A király
Legjobb TV-sorozat rendező: Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
Legjobb TV-sorozat női színész: Schell Judit (A király)
Legjobb TV-sorozat férfi színész: Keresztes Tamás – Marsra Magyar!
TV sorozat különdíj: Vaszari Júlia, operatőr (Angyaltrombiták)

SZEMLETANÁCS KÜLÖNDÍJA
A Szemletanács tagjai: Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás, Csutak Tamás
33. Szemletanács különdíja a rendszerváltás óta legnézettebb filmnek:
Futni mentem (r: Herendi Gábor)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

BME RobonAUT 2025 verseny – A jövő mérnökei összecsapnak

Február 8-án, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 16. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során a lehető legtöbb részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robotot megelőzve kincseket kell gyűjteniük a versenyzőknek.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2025 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére. Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

RobonAUT 2025 verseny

További információ: https://robonaut.aut.bme.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Tudnivalók a vezeték nélküli fülhallgatók kapcsán

Manapság már nem kell hosszú perceket tölteni a fülhallgatók vezetékeinek kibogozásával. A technológia fejlődésével ugyanis megjelentek a vezeték nélküli változatok, amelyek sokkal kényelmesebben használhatók.

Jó hír, hogy míg régen minden rádiótelefonhoz más csatlakozójú fülhallgató kellett, addig manapság már egységes jack-csatlakozóval készülnek a mobilok. Így a legújabb okostelefonokhoz, tabletekhez szabadon lehet különféle márkájú fülhallgatót vásárolni, amelyek párosíthatók akár egy televízióval is.

Nagy az eltérés az egyes Bluetooth fülhallgatók között

Mindenkinek mások az igényei és a lehetőségei. A piacon vannak olcsóbb és drágább vezeték nélküli fülhallgatók is. Az Alphavill fülhallgatói között egyaránt megtalálhatók a kedvezőbb árcédulájú és a funkciókban gazdagabb, így értelemszerűen költségesebb típusok is.

Általánosságban véve elmondható, hogy azok a készülékek, amelyek többe kerülnek, alkalmasak zenehallgatásra vagy headsetként való használatra egyaránt. A fő különbség az olcsóbb és a drágább verziók között többnyire az anyagfelhasználás, valamint a funkcionalitás tekintetében figyelhető meg.

Milyen paraméterek alapján határozható meg, hogy mennyire jó egy fülhallgató?

A fülhallgatók hangszóróinak kialakítása meghatározza a frekvenciaátvitelt, valamint az érzékenységet is. Utóbbit dB-ben szokás megadni. Minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál realisztikusabb lesz a zene és annál szebb lesz a hangzás.

Az ember 20 Hz és 20 kHz közötti frekvenciatartományban képes meghallani a hangokat, így a gyártók nyilvánvalóan ennek figyelembevételével gyártják termékeiket. Jó tudni, hogy a szűkebb, 40 Hz-20 kHz közötti frekvenciatartományú fülhallgatók bár megfelelhetnek bizonyos céloknak, a mélyebb tartományokat kevésbé lehet érzékelni ezekkel.

Ahhoz, hogy egy fülhallgatóban lévő hangszóró meg tudjon szólalni, szükség van beépített erősítőre. Vezeték nélküli típusok esetén a stabil kapcsolatért, az átvitel gyorsaságáért, valamint a jelfogadási távolságért a Bluetooth-vezérlő mikrochip felel.

A Bluetooth technológiával működő eszközöknek lehetnek extra zaj- és interferenciaszűrő kiegészítőik. Fontos kérdés, hogy milyen akkumulátorral vannak felszerelve a vezeték nélküli fülhallgatók, hiszen ez meghatározza, hogy mennyi ideig képesek működni.

A modern, vezeték nélküli fülhallgatók könnyen feltölthetők

Az olyan innovatív bluetooth-os fülhallgatókat, mint amilyeneket például az Alphafüles gyárt, töltőtokkal kínálják. Így ha a fülhallgatókban lévő akku lemerül, akkor nem kell külső áramforrást keresni, ennek hiányában is megoldható a töltés.

Érdemes tudni, hogy nagymértékben függ a vezeték nélküli fülhallgatók működési ideje attól, hogy milyen hangerővel használjuk őket. Hangos zenehallgatás esetén jóval gyakrabban kell tölteni ezeket az eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!