Már javában zajlik a Puskás munkacímű sorozat forgatókönyv-fejlesztése, olyan kiváló írók közreműködésével, mint Tasnádi István (Aranyélet, Terápia, Made in Hungária), Hegedűs Bálint (Kincsem, Liza, a rókatündér, X – A rendszerből törölve) és Bárány Márton (Toxikoma, Becsúszó szerelem, A Király).

„ADDIG KELL KÜZDENI, AMÍG LE NEM FÚJJÁK A MECCSET!”  (Puskás Öcsi)

Legendás meccsek, rivalizálások, barátságok, szerelmek, a történelem forgószele és sok humor.

A tervezett filmsorozat Puskás életének legizgalmasabb időszakát meséli el, azt a nagyjából tíz évet, ami alatt a kispesti Öcsiből a Real Madrid világhírű játékosa lett. Mindeközben megismerhetjük az 1950-es évek kommunista Magyarországát, amivel szemben áll a szabad nyugati világ. Helsinki, London, Bern, Róma, Madrid: világraszóló diadalok és szívszorító bukások helyszínei.

Az INANI Production Kft. olyan magas minőségű filmsorozat létrehozásán dolgozik, amely minden bizonnyal nemzetközi szinten is megállja a helyét.

A történet valós karakterekre és valós eseményekre épít. A fejlesztést átfogó kutatás segítette, melynek során az alkotók futballszakértőket, archív kutatókat, történészeket vontak be annak érdekében, hogy a forgatókönyv minél hitelesebb legyen.

A Puskás munkacímű filmsorozat kreatív producere, az RTL Magyarország-tól 25 év után távozott, drámai és szórakoztató műsorokért felelős igazgatója, sikeres sorozatok producere (Válótársak, A Király, Alvilág, Mellékhatás) Herman Péter „Pierre”.

A Nemzeti Filmintézet 90 millió forintos forgatókönyv-fejlesztés támogatása mellett a fikciós sorozat megvalósításához kiemelt főtámogatóként, a Szerencsejáték Zrt. – a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. útján – 280 millió forinttal járult hozzá.

A Puskás munkacímű filmsorozat az INANI Production gyártásában készül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotói, Frida Kahlo festményei és Herczeg Ferenc művei is

2025. január elsejétől hazánkban szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotográfus-fotóriporter felvételei, Frida Kahlo mexikói festőművész képei, Alan Mathison Turing matematikus tudományos művei és Henri Matisse festőművész alkotásai. A művek közkinccsé válásával azokat bárki szabadon, engedély nélkül felhasználhatja, de a velük való visszaélés természetesen továbbra is tiltott.

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, melynek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői jogi védelem automatikusan– a mű létrejöttétől kezdve – a törvény erejénél fogva jön létre, és a szerző halálát követően még 70 évig él. A szerzői jogi alkotásoknál tehát nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le.

Felhasználási engedély nélkül akkor válik felhasználhatóvá egy mű, ha a szóban forgó alkotásra törvényben meghatározott védelmi idő letelik, ami Magyarország esetén a szerző halálától számított hetven év. Ennek eltelte után a mű közkincsnek minősül, vagyis bárki szabadon felhasználhatja. Közös művek esetében a 70 évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani.

A fentiek tükrében tehát 2025. január 1-től azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el. Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet örökített meg, amelyek közül „A milicista halála” a legismertebb. Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumière francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével Louis Jean Lumière-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre.

Nem egy hazai művész, alkotó művei is közkinccsé váltak ebben az évben: köztük van Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró, akinek az Élet kapuja című regényét háromszor is jelölték Irodalmi Nobel-díjra. 1954 márciusában hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen. De megemlíthető még Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár is, aki az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területén kutatott és ért el kiemelkedő eredményeket a Janus Pannonius kutatásban.

A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben, de akadnak eltérések ehhez képest a világban: a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év.

Ez utóbbi azért is különösen érdekes, mert Frida Kahlo mexikói festőművész, közéleti szereplő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja szintén 1954-ben hunyt el, így művei az EU országaiban, hazánkban is, szabad felhasználás alá esnek. Ha azonban Mexikóban szervezne valaki egy Frida Kahlo kiállítást, akkor a következő 30 évben is csak úgy tehetné meg, ha rendelkezik az ehhez szükséges engedéllyel.

A közkinccsé vált művek bár szabadon felhasználhatók, mégis fontos megemlíteni, hogy a védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Forrás: SZTNH

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Sós Bálint Dániel alkotását beválogatta elsőfilmes versenyprogramjába a február 13-án kezdődő 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál.

A MINDEN RENDBEN a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Hajdu Szabolcs főszereplésével, és egy súlyos morális dilemmába keveredő apa története. A hazai mozikban kora tavasszal lesz látható a CineSuper forgalmazásában.

„Elképesztően jó érzés, hogy több, mint négy nem éppen unalmas év után elkészült a Minden rendben. Amikor először a kezünkbe került Bálint forgatókönyve, azonnal tudtuk, hogy olyanra találtunk, amivel maximálisan tudunk azonosulni. Egy mai magyar film, ami igazi. Szórakoztat, de komoly morális dilemmákat vet fel, ráadásul anélkül, hogy moralizálna. Bálint azt ígérte még a 2021-es Inkubátor Pitch fórumon, – ahol a szakmai közönség a Minden rendben-t szavazta meg továbbjutónak – hogy azt szeretné, ha a stáblista legördülése után úgy menne ki a néző a moziból, hogy nem hagyja nyugodni a film, vitákat és érzelmeket generál még a másnapi vacsora közben is. Szerintem ezt az ígéretét teljesítette, és ezt láthatták meg a Berlinale válogatói is. Ilyen típusú visszacsatolás nem sokszor adódik egy filmes karrierben, viszont reménnyel tölt el, hogy igenis érdemes minden erőnkkel azon dolgozni, hogy történeteket mesélhessünk el, mert úgy látszik ezzel így közünk van valami mélyen emberihez és fontoshoz.”

– nyilatkozta a meghívás kapcsán Farkas Ádám producer.

A Minden Rendben egy tragédia egy apáról, aki súlyos morális dilemmába keveredik. Az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit kisfia okoz és döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő retorziót, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele, ám a hazugság egyre nagyobb áldozatokkal jár. A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve – ezt a gondolatot boncolgatja a film, olyan helyzeteken keresztül, melyek a nézők szilárdnak hitt meggyőződéseit is felkavarják.

„Rendezőként soha nem tudom igazán úgy látni a saját filmemet, mint a nézők. Ők először találkoznak a történet fordulataival, újdonságként ismerik meg a világot, és szembesülnek az égető erkölcsi dilemmákkal. Én viszont elképesztően sokszor láttam már ezt a filmet, más szemszögből figyelve, és ezért rendkívül fontos számomra, hogy a nézőktől kapott visszajelzések révén újra és újra átélhetem, hogyan hat a történet. Az, hogy a Berliniáléra beválogatták a filmemet, számomra egy eddig elképzelhetetlen megtiszteltetés, és megerősít abban, hogy a történet valóban képes megszólítani a közönséget.”

– nyilatkozta Sós Bálint Dániel rendező, aki reklámfilmesként több mint száz alkotást tudhat maga mögött és a Kinopravda kollektíva egyik alapítótagja.

Sós Bálint Dániel a Minden Rendben alapjául szolgáló forgatókönyvet Nagy V. Gergővel közösen jegyzi, a film producere Farkas Ádám és Mártonffy Zoltán Miklós, gyártója a CineSuper.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával az elmúlt öt évben rekordszámú, több mint 30 pályakezdő rendező készíthette el első mozifilmjét.

Berlinale: https://www.berlinale.de/en/press/press-releases/all-press-releases.html

Forgatási riport:

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!