A  virtuális valóság élmények és a valóságot feldolgozó nyers dokumentumfilmek világát egyesíti a Verzió Dokumentumfilm Fesztivál innovatív szekciója, a Vektor VR. November 23-29.

között nyolc különleges alkotás lesz megtekinthető, melyek mind intenzív átlényegülést kívánnak a felhasználótól. Mit hozhat a VR és a dokumentarista műfajok összekapcsolódása? Az online regisztráció november 9-től elérhető az alábbi linken.

A Verzió Magyarországon minden évben nemzetközi és magyar dokumentumfilmeken keresztül képviseli az emberi méltóságot és közös társadalmi ügyeinket – idén immár 20. alkalommal. Az idei jubileumi fesztivál rendkívül változatos programot kínál, egy virtuális utazást több mint 40 országon keresztül, 80 alkotás segítségével. A Verzió a legújabb díjnyertes filmek mellett kísérleti műveket is elhoz, amelyek megmutatják a nézőnek a dokumentumfilmezésben rejlő műfaji sokrétűséget.

A Verzió fesztivál keretében idén is teret kapnak a filmes műfajok határterületein mozgó alkotások. Ilyen a Vektor VR szekció, melynek alkotásai olyan élethelyzeteket mutatnak be, amelyek a VR médiumán keresztül még erőteljesebben hatnak.

A VR fogalma nem csak egyetlen technológiát jelöl, hiszen minden olyan megoldás ide tartozik, mely az erre kifejlesztett multimédia eszközök – például szemüveg, kesztyű – segítségével immerzív élményt nyújt a néző számára. Legnépszerűbb formái a 360 fokos videók, melyek szférikusan képezik le a környezetet, a CGI segítségével létrehozott élmény, illetve azok az alkalmazások, melyek letapogatják, majd reprodukálják a valóság helyszíneit a három dimenziót egyszerre rögzítő fotogrammetria és egyéb szkennelési technikák segítségével. A különböző fejlesztésekben közös, hogy felerősítik a szubjektív érzékelést, és mivel a néző a virtuális térben helyezkedik el, a jelenlét élménye által különböző mértékben, de mindenképpen aktivizálódik. A VR mint médium egyedi jellemzői – az interaktív történetmesélés, a 360-fokos látvány, az interakciók sokrétűsége – is mind a bevonódás erősítését, a befogadói élmény fokozását szolgálják.

A VR és a dokumentarista műfajok összekapcsolódása hatalmas lehetőségeket rejt. A Vektor VR keretében bemutatott alkotások között megtalálható a 360 fokos animáció és film is, valós idejű játékmotor használatával készült interaktív alkotás vagy és 3D szkenneléssel újraalkotott tér alapú tartalom is. A szekcióba beválogatott nyolc produkció környezetünk változásának hosszútávú hatásait és az erőszak mechanizmusait vizsgálja, illetve minden olyan folyamatot, amely sokszor láthatatlan, de már teljesen meghatározza világunkat.

A Főtérről című alkotás 2022-ben a Velencei Filmfesztivál Immerzív szekciójának nagydíját nyerte el. Játékos módon mutatja be, miképpen alakulnak a társadalmi dinamikák, hogyan nyernek teret belső ellentétek, háborúk.

A Fresh Memories: The Look a 2023-as SXSW fesztiválon debütált, és Harkiv város lakóinak szemén keresztül szembesíti a befogadót a háború borzalmaival és annak utóhatásával.

A 21-22 Kína című alkotás egy meditatív madártávlatból látható utazásra invitálja nézőit a Kínába, ahol az urbanizáció, ipari fejlődés és a topográfiai változások elképzelhetetlen változásokat hoztak a tájképbe, ezáltal láttatva az antropocén korának következményeit.

A Plastisapiens című alkotást a 2022-es Tribeca filmfesztiválon mutatták be, később pedig elnyerte az IDFA – Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál DocLab Special Jury Award for Creative Technology díját. A film a környezetrombolás és a műanyag mindent beborító voltára hívja fel a figyelmet egy humoros interaktív animációban.

A Sorella története (amelyet a magyar származású Ausztráliában élő Hegedüs Péter rendezett) egy 360 fokos filmalkotás tavaly a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt. A film1941-ben a lettországi  10 éves Sorellát követi utolsó útján a Balti-tenger partjára, ahol közel 4000 embert, főként nőket és gyerekeket gyilkoltak meg náci kollaboránsok.

A Fazakas Fanni által rendezett Hiányzó 10 óra című interaktív VR élményben Greget kísérjük végig egy bulin, és döntéseket hozhatunk arról, hogy kinek szeretnénk megfelelni és ezáltal milyen értékrendet szeretnénk követni. A többszörösen díjnyertes interaktív VR alkotás morális döntések sorozata elé állítja a nézőt, és szembesíti is azok következményével.

A Fényfoltok a látásról, annak természetéről szól egy különleges emberi történet kapcsán. A harcmezőn látását vesztett katona számára 25 év sötétség után egy egyedülálló lehetőség kínálkozik. Egy sikeres beavatkozás után először pillanthatja meg szeretett feleségét és négy gyermekét. A történet azonban ezután váratlan fordulatot vesz. A film rendezője Adam Weingrod, aki korábban elnyerte a Verzió Filmfesztivál Best Debut Film díját is.

A Szolastalgia című művében Szymon Rogiński teleobjektívvel és nagylátószögű drónkamerával vizsgálja a lengyel városképeket: egyszerre láttatja a bensőséges érzelmeket, a helyi emberek megrendítő erőfeszítéseit és azt a katasztrofális hatást, ami maitt a természeti tájak világszerte eltűntek..

A Vektor VR szekció filmjei november 23-29. között lesznek megtekinthetők a CEU Nyitott Galériájában (Budapest, 1051 Nádor utca 11), és egymással párhuzamosan futnak majd, 8 állomáson.

A kiállítás hétköznap 13-21 óra között, hétvégén 11-21 óra között lesz látogatható. A Vektor VR kurátorai Bakk Ágnes Karolina PhD és Szabó András. A szekció a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, a Code and Soda és a Random Error Studio partnerségével.

A Vektor VR szervezői egy különleges kerekasztal-beszélgetésre is invitálnak Virtuális valóság: a dokumentumfilm-készítés kísérleti megközelítése címmel november 25-én 14 órakor. A beszélgetés keretében azt vizsgálják, hogy a filmes alkotók miért választ(hat)ják a VR-t dokumentumfilmtémáik médiumaként. A kérdést filmes, animációs, egyetemi oktatói, fotográfusi és technológiai szemszögből is körbejárják.

A vendégek:

• Szymon Rogiński, a Szolastalgia alkotója
• Volodymyr Kolbasa, a Fresh Memories társrendezője
• Pedro Harres, a A Főtérről rendezője
• Michal Kabat, a nagyszombati egyetem oktatója
• Szabó András a Random Error Stúdió/Code and Soda képviseletében

https://verzio.org/hu/2023/exhibition/vektor-vr

https://verzio.org/hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Újjáéledt az egyik legritkább és legkultikusabb magyar otthoni számítógép, az Aircomp-16, sorban fejlesztik rá az új játékprogramokat. Október 15-ig egy teljesen nyílt játékpályázat keretében bárki beküldheti új játékprogramjait a muzeális típusra, ezzel gaming platformmá avatva a magyar informatikatörténet egyik legkülönlegesebb számítógépét.

A „magyar Steve Jobsnak és Steve Wozniaknak” is nevezett, tehát a sokak által az Apple alapítóihoz hasonlított tinédzser testvérpár, Lukács József és Lukács Endre 1982-re készültek el Homelab-2 nevű számítógépükkel, melyet egy bárki számára elérhető árú, könnyen kezelhető házi komputernek szántak, ezzel új kategóriát megalapozva az országban. A fiatal testvérpárt a brit Sinclair gyártó számítógépeinek híre inspirálta, de a saját mikroszámítógépüket teljesen saját ötletek alapján tervezték. A Homelab-2 számítógépet magánemberek, „csináld magad” módra építették meg a Neumann Társaság Simonyi Endre által alapított szakosztályában, a HCC számítógépépítő klubban: ki miből tudta – volt, aki szaloncukros dobozba vagy aktatáskába építette be a saját maga forrasztgatta számítógépét. A legismertebb otthoni építésű változatot Kanics Miklós alkotta meg FUSHIBA néven, viccesen utalva a korszakra jellemző össznépi fusizásra.

A mindössze 16 Kilobájt RAM memóriával, de feltűnően jó grafikával (320×200 képpont felbontás) és innovatív BASIC nyelvjárással rendelkező Homelab-2 számítógépből 1983-84 körül egy alapvetően mezőgazdasági szövetkezet, a BOSCOOP is legyártott százas nagyságrendben néhány kis szériát AIRCOMP-16 néven, főleg a korszak TSz-eit ellátva számítógéppel és takarmányoptimalizáló programmal.

A kultikus Aircomp-16 / Homelab-2 számítógépekből alig néhány eredeti példány maradt fent. A legritkábbnak a BOSCOOP cég által gyártott Aircomp számítógépek első szériája számít, melynek egy fehér példányát a Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállítása őrzi Szegeden. A Neumann Társaság munkatársát, Képes Gábort nagyon zavarta, hogy az ismert számítógéphez alig maradtak fent eredeti szoftverek – a gép mintakazettáján lévő demonstrációs programokat jelenleg is keresik  – és az ő ötlete volt az is, hogy pályázatot ír ki új játékok megalkotására.

„A játékpályázatot az is segíti, hogy Nagy Attila barátom elkészítette az Aircomp-16 működő replikáját, amit a jövő évben kiállításon is szeretnék bemutatni. Olyan játékprogramokat várok, amelyeket egy eredeti vagy replika számítógépen is be tudunk tölteni, .wav kiterjesztésű hangfájlként. De természetesen emulátorok is léteznek már, melyek a játékok fejlesztéséhez és kipróbálásához is használhatók”

– mondta Képes Gábor. A Homelab-2 / Aircomp-16 játékpályázatra már ismert programok, így a Tetris, a Sokoban, a 2048, a kígyós játékok verziói is megjelentek, de még bárki megcsillogtathatja programozói tudását. A programokat a nyilvános Homelab Facebook-csoportba várják október 15-ig. A csoporttagok által legjobbnak ítélt játék szerzőjének az Idézhető Neumann János című új, exkluzív album egy példányát ajánlotta fel a Neumann Társaság – továbbá az ipon.hu, a pleasurebytes.games és a pexy.io is felajánlott nyereményeket.

„Ez az ikonikus magyar mikroszámítógép még ma is inspiráló és kihozza a programozókból a kreativitást”

– mondta Képes Gábor, a Neumann Társaság informatikatörténésze, a pályázat ötletgazdája. Az eredeti Aircomp-számítógépeket akár a Kutatók Éjszakáján is meg lehet tekinteni Szegeden, ugyanis a Neumann Társaság aznap sokféle színes programmal várja az érdeklődőket a kiállításon. Budapesten pedig az informatika atyjára, Neumann Jánosra emlékeznek az Óbudai Egyetemen a társaság szervezésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Interaktív városnézés országszerte már közel 70 helyszínen.

Aki próbált már óvodáskorúakkal várost nézni, az tudja, hogy nem könnyű feladat, ám nem is teljesen lehetetlen. A Plukkido játéktervezőinek új ötlete lehetőséget ad a kisgyerekes családoknak, hogy mesékkel és a fantáziavilág mozgósításával fedezzék fel a környéket, mindössze egy okostelefon és egy kis turpisság segítségével. A képzeletbeli manók ugyanis ott és akkor szólítják meg a gyerekeket, amikor az a családoknak a legkényelmesebb. A kreativitást fejlesztő, játékos fejtörőkkel teli digitális meseösvény Budapesten kívül már több hazai nagyvárosban, Debrecenben, Győrben, Pécsen és Szegeden is elérhető.

Városnézés ovisokkal, kicsit másképp

A Plukkido applikációban elérhető digitális meseösvény különleges mesevilággal várja a családokat már közel 70 helyszínen, ahol séta közben hétköznapi tereptárgyak és városi nevezetességek elevenednek meg a manók meséi, valamint a gyerekek képzelete, illetve aktív tevékenysége által. A gyerekek így játszva tanulnak, miközben megfigyelő és problémamegoldó képességük, empatikus készségük fejlődik. Nem beszélve arról, hogy az interaktív, mozgásos feladatok és érdekes fejtörők révén a szülők könnyedén lefoglalhatják a kicsiket, hiszen a manók segítségével úgy és olyan dolgokat ismerhetnek meg a környéken, ami valóban érdekes a számukra. A Keleti pályaudvar bejárata például kiváló lehet egy manóföldi Vekker-szelídítő bűbáj végrehajtásához, az Átjáró-barlangon keresztül pedig talán még törpök is kergetőzhetnek a Normafán. Ki tudja!

Aktívan alakítható meseélmény

A sétálós kalandjáték alapja a meseélménybe integrált ismeretterjesztés, célja pedig, hogy hidat képezzen a városi látnivalók és a gyerekek határtalan képzeletvilága között. A digitális meseösvény lényege ugyanis nem a telefon és a „kütyüzés”, hanem a kreativitás és a képzelőerő fejlesztése. A Plukkido meseélmény sajátossága, hogy annak a felnőttek is részesei, a történéseket pedig a gyerekek aktív közreműködésükkel folyamatosan alakíthatják, így interaktivitásra sarkallva a családokat még a leghétköznapibb helyzetekben is. Az ingyenes mesélő sétákon a szülőknek a manók cinkosaként a megfelelő helyre kell navigálniuk, ahol együtt meg kell hallgatniuk a manók üzenetét, amik csak a mesébe foglalt látnivalók közelében szólalnak meg. Ezután a gyerekek szabadon, a környezet alapos megfigyelésével megoldhatják a látnivalókhoz kapcsolódó játékos küldetéseket, aktívan segítve közben a bajba keveredett manókat, akik természetesen később meg is köszönik a kapott segítséget, keretbe helyezve az aktuális kalandot.

Különleges séták, de merre?

Budapesten több helyszínen (pl. Margit-sziget, Városliget, Normafa), a fővároson kívül pedig egyelőre Debrecenben, Győrben, Pécsen és Szegeden érhető el a Plukkido digitális meseösvénye közel 70 különböző állomással, ahol a valóság összekapcsolódik a mesevilággal. Az applikáción belül a Meseösvény menüpont rejti az interaktív sétákat, ahol egy bemutató próbajáték megoldása után bárki böngészhet az elérhető küldetések között, így eldöntheti, merre induljon. „Budapesten két kiemelt sétánk is van, a Fiumei úti sírkertben a manók az emlékek szárnyán az óvodás korosztálynak is érdekessé varázsolják a szoborpark különlegességeit. A Gozsdu udvar környékén pedig a kis manósegítők apró ajándékra válthatják kalandozásaikat, csak követniük kell a csillaggal jelölt állomásokat. Remélem, hogy a jövőben egyre több ilyen kezdeményezést valósíthatunk meg országszerte” – tette hozzá Táncsics Judit, a Plukkido ügyvezető-társalapítója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!