Lassan felsorolni is sok, hány előfizetéses online téka, vagy az angol elnevezés után SVOD-ként rövidített szolgáltatás veti meg a lábát Kelet-Európában, így hazánkban is. Pár hónapon belül újabb versenyzővel egészülhet ki a mezőny, jön a SkyShowtime.
Egy tegnapi amszterdami rendezvényen részletesen beszámolt régiós terjeszkedési terveiről az egyik legnagyobb, kihívó SVOD-szolgáltató, a SkyShowtime. A szárnyait bontó szolgáltatás ezzel csatlakozik a világ legnagyobb videostreaming-platformjainak népes táborához, ugyanakkor nem lesz könnyű dolga, hiszen óriási előfizetői bázissal rendelkező versenytársakkal kell csatáznia, ráadásul a lehető legrosszabb időzítéssel, globális gazdasági válság idején.
A rendezvényen Monty Sarhan, a SkyShowtime vezérigazgatója bejelentette, hogy a szolgáltatás még idén decemberben elindul számos közép- és kelet-európai országban. A SkyShowtime exkluzív műsorainak kínálata december 14-től lesz elérhető Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Koszovóban, Montenegróban, Szerbiában és Szlovéniában.
„Ezt követően 2023 februárjában Magyarországon, Albániában, a Cseh Köztársaságban, Észak-Macedóniában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is debütál a platform.”
A szolgáltatás olyannyira friss szereplőnek számít, hogy nem egészen másfél hónapja, szeptember 20-án indult el Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban, majd október 25-én Hollandiában és Portugáliában.
A SkyShowtime egy helyre gyűjti össze a blockbuster filmbemutatókat, az új, prémium sorozatokat, a családi tartalmakat, valamint a Universal Pictures, a Paramount Pictures, a Nickelodeon, a DreamWorks Animation, a Paramount+, a SHOWTIME, a Sky Studios és a Peacock tartalmainak válogatott kínálatát. A SkyShowtime helyi gyártású műsorokat, dokumentumfilmeket és különlegességeket is kínál majd.
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.
A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.
A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív[1] kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről.[2] Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.
A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.
Mémet küldök, ha rád gondolok
Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.
„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”
– tette hozzá Dr. Guld Ádám.
Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…
Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.
„A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.”
Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.
És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.
A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.
A jó mém receptje
De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.
A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok.A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.
„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is”
– magyarázza Dr. Guld Ádám.
[1] A kutatás 1027 fő megkérdezésével zajlott 2026. július 24. és 2026. július 27. között az Instant Research felületén. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar internetező lakosságra nem, kor, településtípus és régió mentén.
[2] Mém alatt minden olyan internetes képet, videót vagy egyéb tartalmat értünk, amelyet humoros, ironikus vagy kulturális üzenete miatt osztanak meg egymással a felhasználók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Kinyílt a századik ajtó: már 100 szálláshely vár a kalandtárban
Erdei kulcsosház, egykori pilótaotthon, dunai révészház vagy kényelmes bázis egy családi túrához: már száz szálláshely közül lehet választani az Aktív Kalandor oldalán elérhető Kalandtárban. A Kalandtár az Aktív Kalandor foglalási felülete, ahol szálláshelyek mellett e-bike-bérlés, vezetett túra vagy látogatóközpontok szolgáltatásai is foglalhatók, így akár egy teljes aktív hétvége összeállítható egy helyen.
Mérföldkőhöz érkezett az Aktív Kalandor Kalandtára, a foglalható szálláshelyek száma elérte a százat. A kínálat az erdő mélyén megbúvó, néhány fős kulcsosházaktól a családokat, osztályokat és nagyobb társaságokat fogadó szállásokig terjed. Van, ahová már az odavezető útért is érdemes elindulni, máshol a teraszról nyíló kilátás vagy az épület múltja teszi emlékezetessé az ott töltött napokat.
A szállások mellett 25 e-bike-bérlési lehetőség és 13 látogatóközpont szolgáltatásai érhetők el a Kalandtárban. A folyamatosan változó kínálatban jelenleg közel 50 vezetett túra szerepel, köztük gyalogos és kerékpáros kirándulások, vízitúrák, csillaglesek és más tematikus programok.
A szálláshelyek az ország számos aktív turisztikai térségében megtalálhatók, a jelenlegi kínálat közel negyede a Mecsekben várja a vendégeket. A Bakonyban, a Tisza térségében, a Zemplénben, a Zselicben, a Bükkben és Zalában ugyancsak számos ház közül lehet választani, de Aggteleken, a Balaton-felvidéken, a Kiskunságon és a Felső-Tisza vidékén is találhatók foglalható szállások.
A Kalandtár abban segít, hogy a szállás mellé a környék aktív programjai is könnyen megtalálhatók és lefoglalhatók legyenek. Egy kiruccanáshoz e-bike-bérlés vagy vízitúra, egy hétvégéhez pedig látogatóközpont és vezetett kirándulás is választható. Az Aktív Kalandoron így az utazás ötletétől a konkrét programok és szállás kiválasztásáig egy helyen lehet megtervezni az aktív kikapcsolódást.
Házak, amelyeknek múltjuk van
A Kalandtár jelenleg elérhető száz szálláshelyét érdemes alaposan végigböngészni, mert a csendes erdei kunyhóktól a vízparti házakig rengeteg klassz hely vár felfedezésre. A kínálat folyamatosan bővül, ezért időről időre új szállásokra és programokra lehet bukkanni. Most négy különösen érdekes történetű szálláshelyet mutatunk be, rajtuk kívül pedig még bőven akad izgalmas hely a száz között.
A Hármashatár-hegy tetején álló Rotter Lajos Turistaház például egykor pilótaotthon volt. Az 1940-ben felavatott épület a magyar vitorlázórepülés fontos időszakát őrzi. Innen indultak azok, akik a levegő meghódításáról álmodtak, ma pedig túrázók érkeznek ide a panorámáért és a hegytető csendjéért.
Dobogókőn a Báró Eötvös Loránd Menedékház a magyar természetjárás kezdeteibe enged bepillantást. Az első, fából készült menedékházat 1898-ban adták át. Hamar népszerűvé vált, ezért 1906-ban egy nagyobb kőépületet emeltek mellé. Nevét Eötvös Lorándról, a Magyar Turista Egyesület első elnökéről kapta, aki világhírű fizikusként is szenvedélyes természetjáró és hegymászó volt.
A Bakony mélyén fekvő Hubertlaki Kulcsosház helyén valaha az Esterházy család vadászkastélya állt. Az épület 1967-ben leégett, később a megmaradt kiszolgálóépületekből alakították ki a ma ismert kulcsosházat. A közelében rejtőzik a vízből kiálló fatörzseiről ismert Hubertlaki-tó, amelyet sokan bakonyi Gyilkos-tóként emlegetnek.
A Szigetmonostoron álló Százesztendős Révészház több mint egy évszázaddal ezelőtt a révészek otthona és szolgálati épülete volt. Innen figyelték a Dunát, és ködben, áradáskor vagy téli hidegben is készen álltak az átkelésre. A felújított épület ma négy apartmannal és dunai panorámával várja a vendégeket, néhány lépésre attól a komptól, ahol egykor a révészek szolgáltak.
A száz foglalható szálláshely fontos állomás a Kalandtár történetében. Az Aktív Kalandor felületén már most is összeállítható egy erdei elvonulás, egy mozgalmas családi hétvége, egy osztálykirándulás vagy akár egy csapatépítő program.
Nemzetközi gasztro mérföldkő, amelyre büszkék lehetünk – A Fragola Spanyolországban terjeszkedik
A tengerparti Málagán nyitotta meg első külföldi éttermét a Fragola gasztronómiai lánc. Az étterem a Soluna nevet viseli és bár közel 3 000 kilométerre található a Fragola lánc többi tagjától, hamisítatlanul illeszkedik a már jól ismert vízióba: nemcsak az olasz dolce vita életérzést képviselik a spanyol tengerparton, hanem a helyi ízvilág és a kísérletező szellemiség is visszaköszön az étlapon.
Kultúrák találkozásából születő gasztronómia
A budapesti székhelyű Fragola már 9 egységgel van jelen fővárosban, idén nyáron pedig a spanyolországi Málagán is elindultak.A Fragolára jellemző dolce vita életérzés a málagai egységben is tetten érhető, hiszen a pizzák, a tészták és az olasz desszertek itt is elérhetőek. Az étteremlánc mögött álló csapatra jellemző nyitottság ezúttal sem maradt el, ugyanis a helyi gasztronómiai kultúra tiszteletének jeléül spanyol különlegességek, tapasok, illetve spanyol italok is megtalálhatóak a kínálatukban, amelyet fokozatosan bővítenek. A Soluna hamisítatlan spanyol hangulatot kínál, amely nem véletlen: a Fragola tulajdonosai számos autentikus spanyol étterembe látogatnak el, beszélgetnek a helyiekkel, így egy olyan életérzést és kínálatot alakítottak ki, amely tökéletesen beleillik az andalúz gasztronómiai és kulturális vérkeringésbe.
„Az volt az elképzelésünk, hogy megismerjük a helyi kultúrát, szokásokat, gyökereket és ehhez tegyünk hozzá egy plussz gondolatot.Ha ezt nem tévesztjük szem elől, talán képessé válunk arra, hogy más kultúrákban is sikeresek legyünk.”
– mondta Tihanyi Eszter a Fragola társalapítója.
A hamisítatlan mediterrán életérzés
Aki járt már Spanyolországban az tudja, hogy az étkezés az olaszokhoz hasonlóan a spanyol kultúrában is kiemelt szerepet kap. Étterembe nem feltétlenül csak különleges alkalmakkor látogatnak: akár egy baráti beszélgetés, vagy énidő céljából is gyakran esznek házon kívül. A tapaskultúra is ezt erősíti, hiszen ahhoz, hogy finom ízeket kóstoljanak, nem feltétlenül kell egy többfogásos menüt rendelniük. A helyszínre sem véletlenül esett a választás: Málagán az éghajlatnak köszönhetően egész évben élvezhető a nyárias, napsütéses életérzés.
A nyitás ötlete másfél évvel ezelőtt született meg, a csapat azóta is töretlenül dolgozik a mediterrán álom megvalósításán. Céljük, hogy idővel egy hamisítatlan olasz-spanyol fúziós hangulatot teremtsenek meg olasz pizzával, spanyol tapassal, különleges vacsoramenüvel, fagylalttal illetve azokat is várják, akik csak egy italra szeretnének betérni a tengerparti étterembe. A mediterrán hangulat tökéletesítésében nagy segítségükre van a helyi spanyol, argentín illetve marokkói tagokból álló csapat, hiszen mindenki a saját kultúrájával színesíti, építi tovább a Soluna Étterem színvonalát.
Szerelemprojektből lett családi vállalkozás
A Fragola 2011-ben indult a Nagymező utcában. A tulajdonosok Olaszországhoz való erős kötődésükből született meg az ötlet, hogy a számukra kedves ízeket és életérzést a magyar közönségnek is megmutassák. Az elmúlt másfél évtizedben a Fragola Budapest egyik legnépszerűbb vendéglátóipari láncává vált, ma már kilenc egységgel, köztük egy száz százalékig gluténmentes budai étteremmel illetve a pesti kistestvérével.
Kínálatukban az autentikus olasz ízek, húsok, halak, pizzák, tésztaételek, desszertek és fagylaltok mellett a mentes opciók is fontos szerepet kapnak, kompromisszumok nélkül. A Fragolát azonban nemcsak az ételek, hanem a hamisítatlan dolce vita hangulat is megkülönbözteti: a családias közeg, a kedves kiszolgálás és az ismerős arcok. Azóta a tulajdonos pár két lánya is felnőtt, és aktívan részt vesz a vállalkozás működtetésében, így jutott el a család a Soluna megnyitásáig.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!