A Deák17 Galéria február 25-ig látogatható JÁTÉK NEM JÁTÉK címet viselő tárlata egyrészt az elmúlt évtizedek kortárs intermédia munkáiból mutat be egy válogatást, másrészt megtaláljuk a 20 éves múltra visszatekintő Szabadfogású Számítógépverseny legjobb pályamunkáit is. Maurer Dóra, Bódy Gábor elgondolkodtató alkotásai mellett így tehát fiatalok formabontó számítógépes játékait is kipróbálhatjuk egy helyen, és még egy robottal is elbeszélgethetünk morális problémáinkról.

A “JÁTÉK NEM JÁTÉK” cím többféle lehetséges olvasata utal a lényegi üzenetre, vagyis arra a sokféle jelentésre, amit a játék a szórakozástól a társadalmi együttlét formáin keresztül a művészetig felvethet mindennapjainkban. Vannak, akik szerint a művészet is a játékból ered, ami nélkülözhetetlen mai, összetett világunk megértéséhez, mások szerint a (digitális) játékok függőséget okozhatnak, kiszolgáltatottá tesznek. A bemutatott műegyüttes mindenesetre egyszerre élvezetes és elgondolkodtató.

Maurer Dóra, 1980-as Kalah című filmje egy régi, arab matematikai játék alapján készült. A megjelenő szín- és hangelemeinek száma, sorrendje, ezeknek változásai (mozgásai) a Kalah-játék szabályait követik egy döntetlen játszma adatainak alapján. Ezt a játszmát a képzőművész és Jeney Zoltán, zeneszerző játszották – abból a célból, hogy a filmi kép és hang teljes egyenértékűségére megoldást találjanak. A végeredmény könyörtelen pszichedelikus élményt nyújt, mely a székhez szögezi a nézőt.

Maurer Dóra: Kalah (Lightbox és feljegyzések, diagramok)

Bódy Gábor 1976-ban készült Pszichokozmosza egy modell-kísérlet a computer használatára, „történetek” konstruálásában. A filmen azt láthatjuk, ha egy fekete dobozba különböző karakterekkel meghatározott golyókat – defenzív, offenzív, neutrális-, dobálunk, akkor a különböző karakterek különbözőképpen befolyásolják a történetet. A kivetített golyók mozgásába akár különböző társadalmi jelenségeket is beleláthatunk.

Ezek mellett egészen új és immár klasszikussá vált alkotások is láthatók e kiállításon, csak úgy, mint a Super Mario és a Pac-Man, ám nem szokványos formában. Az eredeti Nintendón futó 1989-es Super Mario Land 1 játék egy meghekkelt és ezáltal alternatív módon játszhatóvá tett verzióján kipróbálhatjuk, milyen, ha a napvihar törne ki. A Pac-Mant pedig egész egyszerűen saját tátogásunkkal működtethetjük.

JODI: ctrl-space 0.1

A kiállításhoz szokásos módon osztályoknak kérhető múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is készült a Deák17 Galéria, melyek révén a gyerekek és fiatalok új nézőpontból tekinthetnek rá a játék fogalmára. A C3 Alapítvány által megálmodott kiállítás február 25-éig látogatható ingyenesen a Deák17 Galériában.

További információ: https://www.deak17galeria.hu/kiallitasok/jatek-nem-jatek/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Deepfake-technológia veszélyei

A deepfake-technológia az elmúlt években olyan felismerhetetlenné és kifinomulttá vált, hogy segítségével akár teljes győzelmet is lehet aratni a valóság felett.

A valóságtorzítás napjainkban nem csak az orosz-ukrán háború miatt, hanem a biztonságos internethasználat szempontokból is kiemelkedően fontos. Egy 2019-es kutatás során 19 000 online elérhető deepfake-videót találtak, ez a szám azóta valószínűleg megsokszorozódott.

A technológia már bárki számára elérhető

A deepfake-technológia viszonylag új jelenség, magát a kifejezést 2017-ben egy Reddit-felhasználó találta ki, és a deep learning (mélytanulás) meg a fake (hamisítás, manipuláció) szavakból ered. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia segítségével olyan tartalmakat hoznak létre, amelyekben az eredeti szereplőket egy másik személy képmásával és hangjával helyettesítik. Itt nem egyszerűen egy Snapchat vagy Instagram által használt és felettébb népszerű arccserefunkcióról van szó, ugyanis a deepfake hatékonysága jócskán felülmúlja még a legjobb photoshop-applikációét is. A technológia szinte tökéletesen leképezi az ember arcát és hangját, amit korlátlanul lehet manipulálni, ahogy csak szeretnénk. Guld Ádám szerint néhány év alatt annyit tökéletesedett a deepfake videók dinamikája, vizuális megjelenése és hatásai, hogy az átlagos felhasználó számára szinte lehetetlen megállapítani, hogy ezek a tartalmak a valóságot ábrázolják, vagy egyszerűen digitális hamisítványokról van szó.

Ráadásul míg korábban csak speciális programokkal tudtak ilyen szintű tartalmakat létrehozni, két-három évvel ezelőtt már megjelentek azok az alkalmazások is, amelyek hatására napjainkra tömegek élnek a technológia adta lehetőséggel. A fejlesztők egyre több, mindössze néhány gigabájt tárhelyet igénylő alkalmazást dobtak piacra, ilyenek például a FakeApp, a DeepFaceLab, a FaceSwap, a MyFakeApp vagy a kínai fejlesztésű Zao.

„A deepfake videók döntő többsége teljesen ártalmatlan, szórakoztató, alig néhány másodperces tartalom, készítőit nem a rossz szándék vezérli. Hetente százezrével készülnek ilyen videók, amelyek mechanizmusa a TikTokhoz hasonlít, és egyetlen céljuk van, hogy ismerőseink és követőink szórakozzanak”

– hívta fel a figyelmet a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense, aki ugyanakkor azt is elismerte, hogy ezzel a technológiával komoly károkat is lehet okozni. Guld Ádám azt is elmondta, hogy a szórakoztató videók mellett több új műfaj is megjelent, ezek közül a legismertebb az úgynevezett celebrity porn, melyben pornográf tartalmak érhetők el híres emberek arcával. A médiakutató szerint kulturális szempontból elgondolkoztató, hogy a visszaélések több mint 95 százaléka nőkkel kapcsolatos, és elsősorban híres hollywoodi színésznők arcával találkozhatunk pikáns jelenetekben.

Dezinformáció

A dezinformáció, mint olyan, elég régóta a hideg- és forró háborús stratégiák részét képezi, mára pedig, a technológiai fejlettség szintje ezt a módszert is olyan kifinomulttá tette, amellyel gyakorlatilag győzelmet lehet aratni a valóság felett. Ha belegondolunk, hogy hiteles, valós információforrásokat lehet hiteltelenné tenni hatékony dezinformáció segítségével, a deepfake megoldásokkal pedig lehetséges elérni, hogy az információt fogyasztó váljon bizonytalanná. Szerencsére azonban a mesterséges intelligencia nem csak a támadók kezében válik fegyverré, megfelelő kezekben a védekezést éppoly’ hatékonyan segítheti, mint ahogyan rombolja a hitelességet és növeli a bizonytalanságot.

A Microsoft a hónap elején jelentett be széleskörű lépéseket a dezinformáció csökkentéséért, az információfogyasztó közönség tájékoztatásáért, és további partneri kapcsolatokat épít ki a megelőzés és a felhasználói edukáció érdekében. A lépések a Microsoft átfogó, Demokráciavédelmi Programjának (Defending Democracy Program) részeként általánosan veszi fel a harcot a szándékos félretájékoztatással, és az USA-ban idén novemberben aktuális elnökválasztás védelmében is fontos bástyákat jelentenek.

A Microsoft új technológiákkal, és fontos partneri együttműködésekkel kíván küzdeni – nem csak az álhírek ellen, de az újságírói hitelesség megőrzése érdekében is. A bejelentés szerint a mesterséges intelligencia kutatás területén élen járó AI Foundationnel, valamint nemzetközi szinten jegyzett médiaszolgáltatókkal (pl. BBC, CBC, New York Times)

A BBC által bejelentett program – a Trusted News Initiative – keretében az a cél, hogy kivédjék a média hitelességét csorbító sokféle tényezőt. Project Origin néven fut az a kezdeményezés, amelyben MI és deep learning technológia bevonásával a Microsoft Video Authenticator képeket és videókat analizál, és meghatározza, hogy az adott tartalom manipulálva lett-e – majd egy digitális vízjellel látja el, annak megfelelően, hogy megbízható-e.

Ugyan a deepfake-technológia nagyon komoly eszköz a dezinformációs és közvéleménybefolyásolásra alkalmas kiberháborúban, közel sem az egyetlen. A Trusted News Initiative és a Microsoft globális célja az, hogy a legmodernebb technológiát is bevetve harcoljon a hiteles médiumokért, és gátat vessen az álhírek és következményeik terjedésének.

Mit tehetünk ellene?

A deepfake tartalmak rosszindulatú felhasználása miatt még a Magyar Nemzeti Bank is lépni kényszerült. A jegybank megújított pénzmosási rendelete szerint a pénzintézeteknek egy megbízhatóbb „élőségvizsgálat” alá kell vetnie ügyfeleit, és az auditált elektronikus hírközlő rendszernek meg kell állapítania, hogy a távoli helyszínen lévő ügyfél valós, élő személy valós időben, személyesen igazolja magát, és az élőkép semmilyen formában nem manipulált. A mondás szerint tűz ellen tűzzel lehet legjobban harcolni, a deepfake technológia ellen így a mesterséges intelligen­ciát hívták segítségül. Kutatóintézetek, IT-cégek tucatjai dolgoz­tak azon, hogy olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely képes felismerni a manipulált tartalmakat.

A Microsoft Video Authenticator a gyanús felvétel képkockáit egyesével vizsgálja, és minden egyes mozdulathoz olyan plusztartalmat ad hozzá, amely az ellenőrzésre készített mesterséges intelligenciától kikényszeríti a hibát, és ezek alapján pontozza, mennyire lehet valós a felvétel.

Források: www.innoteka.hu, systemfarmer.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Virtuális valóságban (VR) elevenedik meg Petőfi Sándor munkássága

Hogyan függ össze Petőfi Sándor és a virtuális valóság (angol: virtual reality, vagyis a VR)? 2023. január 1-jén ünnepeltük hazánk legnagyobb költőjének és Bács-Kiskun vármegye legjelentősebb alakjának, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A magyar történelem egyik legfontosabb szereplője bár a múltban élt, alakja annyira valós, hogy a VR-technológia segítségével a nyomába eredhetünk a Pilvax kávéháztól kezdve egészen a Landerer nyomdáig.

„A VR-tartalmak fejlesztésével az volt a célunk, hogy élményszerűvé tegyük vármegyénk egyik legjelesebb személyiségének, Petőfi Sándornak a munkásságát, életfelfogását, az általa képviselt és a mai napig is érvényes értékeket, normákat. A ma emberéhez szólunk, ezért olyan eszközöket akarunk használni, amelyet örömmel fogadnak az itt élők, amelyek a mindennapi életükben is jelen vannak, élményt adnak, és ma még viszonylag kuriózumnak számítanak”

– mondta Moiskó Csilla, a Petőfi-emlékév ötletadója és a Bács-Kiskun vármegyei identitáserősítés menedzsere.

A VR szemüveggel öt játékot próbálhatunk ki, egy panoráma mesefilmet és öt darab 360 fokos filmet nézhetünk meg. Elsősorban Nemesnádudvaron a Bor Bagolyban lehet kipróbálni, illetve a vármegyei fesztiválokon is jelen lesznek az idei év során.

VR-játékokban elevenedik meg Petőfi Sándor élete és munkássága

Moiskó Csilla szerint az öt virtuális játék különleges élményt nyújthat bárki számára, aki szereti az élményszerű információkat.

„Az egyik játékon keresztül például a felhasználó virtuális bepillantást nyerhet a Pilvax kávézóba a VR szemüveget használva. A séta során érdekes információkhoz juthat szöveges és képi formában. A játék koncepciója, hogy a Pilvax kávézó – illetve az arra emlékeztető virtuális tér – körbe járható. A kávéház üres, mintha csak most vonult volna ki mindenki, hátrahagyva még a füstölgő cigarettát is. Sőt, a helyre jellemző báli zene is szól”

– tette hozzá a Petőfi-emlékév ötletadója.

A Pilvaxon kívül játszhatunk még a VR kifestővel, ahol a felhasználó a virtuális térben, megadott paletta, illetve színkódok segítségével színezhet ki olyan képeket, ami Petőfi Sándor életéhez köthetők, mindezt VR szemüvegen keresztül. A VR szavaló segítségével bárki átélheti a közönségnek szavalás élményét, míg a VR vers kitaláló során olyan művekkel ismerkedünk meg melyek szintén Petőfi életéhez köthetők. Végül a „Petőfi a nyomdában” játékon keresztül a költőt megszemélyesítve a Landerer nyomdát idéző helyszínen gyűjthetjük össze a Nemzeti dal repkedő lapjait.

Petőfi „lábnyomai” és a 360 fokos filmek

A legendás költőről készül öt darab 360 fokos film is. Ezek a filmek öt helyszín elevenednek meg, ahol Petőfi valamilyen formában otthagyta történelmi lábnyomát.

„Egyszerű, arculatot követő, de 3D trackelt grafikai elemek kerülnek térbe a filmekbe. A film egy adott pontjain megjelenik Petőfi, aki bizonyos interakcióra megszólal, csinál valamit, a film ezen pontja lesz interaktív. Egy másik érdekesség: Ludas Sanyi történetének megelevenítése a Meseföld című kötetéből egy 360 fokos rajzfilm keretében. A film 5 rajzolt jelenetet tartalmaz, melyek teljes 360 equirectangular panorámában játszódnak”

– mondta Moiskó Csilla, aki hozzátette, egy Petőfi Sándor személyét középpontba helyező PixelArt, endless runner digitális játékot is készítenek okostelefonra és webre, amely során a karakternek akadályokat kell kikerülnie (ugrással, guggolással) egy végtelenített pályán. Ez az utóbbi fejlesztés közel fél évig tartott. A játék 2023. március 1-től lesz ingyenesen letölthető a Google Play áruházból és az APP Store-ból.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!