Szórakozás

Negyvenéves magyar mikroszámítógépre fejlesztenek új játékokat

Újjáéledt az egyik legritkább és legkultikusabb magyar otthoni számítógép, az Aircomp-16, sorban fejlesztik rá az új játékprogramokat. Október 15-ig egy teljesen nyílt játékpályázat keretében bárki beküldheti új játékprogramjait a muzeális típusra, ezzel gaming platformmá avatva a magyar informatikatörténet egyik legkülönlegesebb számítógépét.

A „magyar Steve Jobsnak és Steve Wozniaknak” is nevezett, tehát a sokak által az Apple alapítóihoz hasonlított tinédzser testvérpár, Lukács József és Lukács Endre 1982-re készültek el Homelab-2 nevű számítógépükkel, melyet egy bárki számára elérhető árú, könnyen kezelhető házi komputernek szántak, ezzel új kategóriát megalapozva az országban. A fiatal testvérpárt a brit Sinclair gyártó számítógépeinek híre inspirálta, de a saját mikroszámítógépüket teljesen saját ötletek alapján tervezték. A Homelab-2 számítógépet magánemberek, „csináld magad” módra építették meg a Neumann Társaság Simonyi Endre által alapított szakosztályában, a HCC számítógépépítő klubban: ki miből tudta – volt, aki szaloncukros dobozba vagy aktatáskába építette be a saját maga forrasztgatta számítógépét. A legismertebb otthoni építésű változatot Kanics Miklós alkotta meg FUSHIBA néven, viccesen utalva a korszakra jellemző össznépi fusizásra.

A mindössze 16 Kilobájt RAM memóriával, de feltűnően jó grafikával (320×200 képpont felbontás) és innovatív BASIC nyelvjárással rendelkező Homelab-2 számítógépből 1983-84 körül egy alapvetően mezőgazdasági szövetkezet, a BOSCOOP is legyártott százas nagyságrendben néhány kis szériát AIRCOMP-16 néven, főleg a korszak TSz-eit ellátva számítógéppel és takarmányoptimalizáló programmal.

A kultikus Aircomp-16 / Homelab-2 számítógépekből alig néhány eredeti példány maradt fent. A legritkábbnak a BOSCOOP cég által gyártott Aircomp számítógépek első szériája számít, melynek egy fehér példányát a Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállítása őrzi Szegeden. A Neumann Társaság munkatársát, Képes Gábort nagyon zavarta, hogy az ismert számítógéphez alig maradtak fent eredeti szoftverek – a gép mintakazettáján lévő demonstrációs programokat jelenleg is keresik – és az ő ötlete volt az is, hogy pályázatot ír ki új játékok megalkotására.

„A játékpályázatot az is segíti, hogy Nagy Attila barátom elkészítette az Aircomp-16 működő replikáját, amit a jövő évben kiállításon is szeretnék bemutatni. Olyan játékprogramokat várok, amelyeket egy eredeti vagy replika számítógépen is be tudunk tölteni, .wav kiterjesztésű hangfájlként. De természetesen emulátorok is léteznek már, melyek a játékok fejlesztéséhez és kipróbálásához is használhatók”

– mondta Képes Gábor. A Homelab-2 / Aircomp-16 játékpályázatra már ismert programok, így a Tetris, a Sokoban, a 2048, a kígyós játékok verziói is megjelentek, de még bárki megcsillogtathatja programozói tudását. A programokat a nyilvános Homelab Facebook-csoportba várják október 15-ig. A csoporttagok által legjobbnak ítélt játék szerzőjének az Idézhető Neumann János című új, exkluzív album egy példányát ajánlotta fel a Neumann Társaság – továbbá az ipon.hu, a pleasurebytes.games és a pexy.io is felajánlott nyereményeket.

„Ez az ikonikus magyar mikroszámítógép még ma is inspiráló és kihozza a programozókból a kreativitást”

– mondta Képes Gábor, a Neumann Társaság informatikatörténésze, a pályázat ötletgazdája. Az eredeti Aircomp-számítógépeket akár a Kutatók Éjszakáján is meg lehet tekinteni Szegeden, ugyanis a Neumann Társaság aznap sokféle színes programmal várja az érdeklődőket a kiállításon. Budapesten pedig az informatika atyjára, Neumann Jánosra emlékeznek az Óbudai Egyetemen a társaság szervezésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fejlesztés játékok magyar pályázat számítógép

Up Next

Vektor VR – immerzív dokumentarista alkotások láthatatlan folyamatokról, kortárs problémáinkról

Don't Miss

Digitális meseösvény ovisoknak

Szórakozás

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait

13 év után a Corvin mozi adott otthont a 44. Magyar Filmszemlének, ahol több mint 20 ezer érdeklődő 6 napon át 130 filmet nézett meg. A Filmszemle az elmúlt két év filmtermését ölelte fel, de számos alkotást itt láthatott először a közönség.

A Szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót, február 9-én, a Corvin mozi Korda termében tartották meg. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

A 44. Magyar Filmszemlén életműdíjat Tarr Béla kapott.

44. Magyar Filmszemle díjazottjai

NAGYJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező, Schell Judit színész
Legjobb film, a Filmszemle fődíja: Magyarázat mindenre (r: Reisz Gábor)
Legjobb első film, Simó Sándor díja: Fekete pont (r: Szimler Bálint)
Nagyjátékfilm különdíj: Véletlenül írtam egy könyvet (r: Lakos Nóra)
Legjobb rendező: Vermes Dorka (Árni)
Legjobb forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
Legjobb operatőr: Lehr Juhász Péter (Árni)
Legjobb férfi színész: Hajduk Károly (Mesterjátszma)
Legjobb női színész: Szorcsik Kriszta (Hasadás)

ÖKUMENIKUS ZSŰRI NAGYJÁTÉKFILM DÍJAZOTTJAI
A zsűri tagjai: Hajnal Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Hidas Judit, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség média porfólió igazgatója, Orosz Gábor Viktor, evangélikus lelkész
Ökumenikus zsűri legjobb film: Lefkovicsék gyászolnak (r: Breier Ádám)
Ökumenikus zsűri különdíja: Nyersanyag (r: Boross Martin)

KISJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta, Szilágyi Fanni rendező
Legjobb kisjátékfilm: Világvége (r: Hajmási Péter)
Legjobb kisjátékfilmrendező: Korom Anna (Diamond Beauty)
Kisjátékfilm különdíj: Fratrum (r: Nagyistók Edit)

EGÉSZESTÉS ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb egészestés animációs film: Kojot négy lelke (r: Gauder Áron)
Legjobb egészestés animációs film rendező: Csáki László (Kék Pelikán)

RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb rövid animációs film: 27 (r: Buda Flóra Anna)
Legjobb rövid animációs film rendező: Traub Viktória (Cipők és Paták)
Rövid animációs film különdíj: Az utolsó dobás (r: Tőkés Anna)

DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb dokumentumfilm: Az életed nélkülem (r: Rubi Anna)
Legjobb dokumentumfilm rendező: Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
Legjobb dokumentumfilm különdíj: A boldogság ügynöke (r: Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)

RÖVID DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb rövid dokumentumfilm: Háztűznéző (r: Ress Abigél)
Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Surányi Judit (Nyomik)
Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj: Ónody – a 60-as évek császára (r: Almási Tamás)

KÍSÉRLETI FILM
A zsűri tagjai: G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező
Legjobb kísérleti film: Iszap (r: Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)
Legjobb kísérleti film rendező: Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
Kísérleti film különdíj: Dunna Imágó (blanche the vidiot)

TV-SOROZAT
A zsűri tagjai: Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer
Legjobb TV-sorozat: A király
Legjobb TV-sorozat rendező: Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
Legjobb TV-sorozat női színész: Schell Judit (A király)
Legjobb TV-sorozat férfi színész: Keresztes Tamás – Marsra Magyar!
TV sorozat különdíj: Vaszari Júlia, operatőr (Angyaltrombiták)

SZEMLETANÁCS KÜLÖNDÍJA
A Szemletanács tagjai: Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás, Csutak Tamás
33. Szemletanács különdíja a rendszerváltás óta legnézettebb filmnek:
Futni mentem (r: Herendi Gábor)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

BME RobonAUT 2025 verseny – A jövő mérnökei összecsapnak

Február 8-án, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 16. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során a lehető legtöbb részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robotot megelőzve kincseket kell gyűjteniük a versenyzőknek.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2025 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére. Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

RobonAUT 2025 verseny

További információ: https://robonaut.aut.bme.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Tudnivalók a vezeték nélküli fülhallgatók kapcsán

Manapság már nem kell hosszú perceket tölteni a fülhallgatók vezetékeinek kibogozásával. A technológia fejlődésével ugyanis megjelentek a vezeték nélküli változatok, amelyek sokkal kényelmesebben használhatók.

Jó hír, hogy míg régen minden rádiótelefonhoz más csatlakozójú fülhallgató kellett, addig manapság már egységes jack-csatlakozóval készülnek a mobilok. Így a legújabb okostelefonokhoz, tabletekhez szabadon lehet különféle márkájú fülhallgatót vásárolni, amelyek párosíthatók akár egy televízióval is.

Nagy az eltérés az egyes Bluetooth fülhallgatók között

Mindenkinek mások az igényei és a lehetőségei. A piacon vannak olcsóbb és drágább vezeték nélküli fülhallgatók is. Az Alphavill fülhallgatói között egyaránt megtalálhatók a kedvezőbb árcédulájú és a funkciókban gazdagabb, így értelemszerűen költségesebb típusok is.

Általánosságban véve elmondható, hogy azok a készülékek, amelyek többe kerülnek, alkalmasak zenehallgatásra vagy headsetként való használatra egyaránt. A fő különbség az olcsóbb és a drágább verziók között többnyire az anyagfelhasználás, valamint a funkcionalitás tekintetében figyelhető meg.

Milyen paraméterek alapján határozható meg, hogy mennyire jó egy fülhallgató?

A fülhallgatók hangszóróinak kialakítása meghatározza a frekvenciaátvitelt, valamint az érzékenységet is. Utóbbit dB-ben szokás megadni. Minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál realisztikusabb lesz a zene és annál szebb lesz a hangzás.

Az ember 20 Hz és 20 kHz közötti frekvenciatartományban képes meghallani a hangokat, így a gyártók nyilvánvalóan ennek figyelembevételével gyártják termékeiket. Jó tudni, hogy a szűkebb, 40 Hz-20 kHz közötti frekvenciatartományú fülhallgatók bár megfelelhetnek bizonyos céloknak, a mélyebb tartományokat kevésbé lehet érzékelni ezekkel.

Ahhoz, hogy egy fülhallgatóban lévő hangszóró meg tudjon szólalni, szükség van beépített erősítőre. Vezeték nélküli típusok esetén a stabil kapcsolatért, az átvitel gyorsaságáért, valamint a jelfogadási távolságért a Bluetooth-vezérlő mikrochip felel.

A Bluetooth technológiával működő eszközöknek lehetnek extra zaj- és interferenciaszűrő kiegészítőik. Fontos kérdés, hogy milyen akkumulátorral vannak felszerelve a vezeték nélküli fülhallgatók, hiszen ez meghatározza, hogy mennyi ideig képesek működni.

A modern, vezeték nélküli fülhallgatók könnyen feltölthetők

Az olyan innovatív bluetooth-os fülhallgatókat, mint amilyeneket például az Alphafüles gyárt, töltőtokkal kínálják. Így ha a fülhallgatókban lévő akku lemerül, akkor nem kell külső áramforrást keresni, ennek hiányában is megoldható a töltés.

Érdemes tudni, hogy nagymértékben függ a vezeték nélküli fülhallgatók működési ideje attól, hogy milyen hangerővel használjuk őket. Hangos zenehallgatás esetén jóval gyakrabban kell tölteni ezeket az eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!