Connect with us

Tippek

Mona Lisa az egyetemen, Elon Musk a Teams megbeszélésen

Online kerekasztal-beszélgetés a deepfake tartalmakról és a fake news jelenségről

Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával?

Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Többek között ezekre a kérdésekre adtak választ szakértők és kutatók a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésen, ahol a szakemberek azt is elmondták, a deepfake a legnagyobb kárt a politikában és egészségügyben okozhatja.

Az álhírek, a dezinformáció és a deepfake jelenségekről tartottak online kerekasztal-beszélgetést a BCE Kommunikáció- és médiatudomány végzős alapszakos hallgatói. A RealDeep egyetemi projekt keretében megrendezett eseményen szakértők és kutatók járták körbe a deepfake és a fake news jelenségköreit annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a már a mindennapjaink részévé vált álhírek, illetve deepfake tartalmak veszélyeire, valamint az ezek elleni védekezés jelentőségére.

Az online rendezvényen a résztvevők megtudhatták, mit is jelöl pontosan a deepfake fogalma. Mezriczky Marcell deepfake-et kutató mesterszakos hallgató úgy definiálta ezt, mint a mesterséges intelligencia által generált olyan audiovizuális jelenséget, amelyben a tartalom eredeti szereplőinek képmását vagy hangját egy másik, tőle különböző személy képmásával vagy hangjával helyettesítik. A Corvinus Egyetem végzős hallgatója szerint ez a jelenség bárkit érinthet, ugyanis ma már bárkiről készíthető ilyen tartalom, méghozzá elég hiteles módon.

Mezriczky Marcell az eseményen elmondta, hogy a deepfake jelenséget érintő digitális változások szoros kapcsolatban állnak a filmiparban is alkalmazott vizuális effektekkel, retusálásokkal. Példaként említette Az ír című filmet, amelyben arcmanipulációval fiatalítottak meg idős szereplőket. Elmondása szerint deepfake-filterekkel könnyen megjeleníthető lehet Elon Musk egy Teams-megbeszélésen, de ezzel a technikával egy elhunyt személy, akár Mona Lisa is életre kelhet, és előadást tarthat az egyetemen. A szakértő szerint a deepfake technológiának vannak pozitív oldalai, de rengeteg veszélyt is rejthet magában: másolt hanggal például már csaltak ki pénzt nagyvállalatoktól.

Dr. Rab Árpád, a Corvinus Egyetem docense, információstársadalom-kutató a deepfake legnagyobb veszélyét a politikában és az egészségügyben látja, szerinte itt jelenhetnek meg a legmagasabb kockázatok. Hangsúlyozta, hogy a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően a deepfake éveken belül nagy teret nyerhet, és mindenki számára könnyedén elérhetővé válhat. Véleménye szerint nem felesleges a fejlesztése, az oktatásban és az egészségügyben ez a hasznunkra válhat.

Szabó Lilla Petronella, az MTA tudományos segédmunkatársa, a Corvinus doktorandája a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a deepfake jelenség szoros kapcsolatban áll a fake news témakörével, ugyanis a deepfake segítségével híreket is lehet manipulálni. A szakértő szerint félrevezető hírek már korábban is voltak, napjainkban viszont sokkal gyakoribbak. Kiemelte, míg régebben a kiadóktól származtak az álhírek, ezeknek most a fő forrása a közösségi média. Itt szinte bármit publikáltunk hírként – nehezen ellenőrizhető, hogy kitől és honnan származik. Véleménye szerint az egyik legnagyobb veszélyt az ismerősök és a barátok megosztásai jelentik, mivel ezek azt az érzetet keltik, hogy igazak a hírek.

Szabó Lilla Petronella hangsúlyozta, nemcsak az számít, mit írunk le, hanem az is, hogyan fogalmazzuk meg az adott híreket. A szakértő azt javasolja, hogy ne csak a hír címét nézzük meg, olvassuk el a teljes hírt, és ellenőrizzük több forrásból is ennek a hitelességét. Ha álhírrel találjuk szembe magunkat a közösségi oldalakon, akkor azt mindenképp jelentsük, mert a Facebook algoritmusai jelen helyzetben nehezen tudnak megküzdeni ezzel. Az előadó továbbá azt is elmondta, hogy az egyén felelőssége az, hogyan használja ezeket a felületeket, és hogyan kommunikál rajtuk.

Az online kerekasztal-beszélgetést a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszak projektnapja keretében rendezték meg. A projektben részt vevő hallgatók: Al-Dulaimi Rebeka, Jávor Dániel Richárd, Kolozsi Szabolcs Ferenc, Márkus Kitti, Szántó Szabina Petra és Szőke Bálint. A Projektszemináriumot Pelle Veronika vezette.

Tippek

Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot

Ariana Grande, Selena Gomez és Kylie Jenner – csak néhány sztár, aki az elmúlt időszakban buborékszoknyát viselt.

Népszerűsége nem véletlen, hiszen többek között a 2024-es Koppenhágai Divathéten a buborékszoknya volt az egyik legnagyobb sláger. Utána több mint 700 százalékkal nőttek meg az eladásai – derült ki nemrég a Dumaszínházban rendezett Bubble Day-n.

„Ezt a ruhadarabot még Pierre Cardin tervezte 1954-ben. A neve onnan származik, hogy angolul bubble skirt-nek nevezték. Jelenleg többféle stílusú hódít belőle, de a skandináv buborékszoknyák is kifejezetten népszerűnek számítanak”

– hangsúlyozta Domonkos Aida, a budapesti Metropolitan Egyetem divattervező szakos hallgatója, valamint a SodaStream Bubble Day műsorvezetője.

A buborékszoknya jó példa arra, hogyan tudnak túlélni tetszetős és kreatív ötletek éveket, vagy évtizedeket. A SodaStream is ilyen, amelynek megszületése egy londoni ginfőzde tulajdonosának is köszönhető. A szénsavas víz otthoni előállításának ötletét George Gilbey dolgozta ki 1903-ban. Találékonysága révén napjainkban már otthon is olthatjuk a szomjunkat buborékos vízzel.

A szénsavasvíz sohasem megy ki a divatból, de fontos, hogy fenntarthatóvá tegyük a fogyasztását.

„Bár tény és való, hogy egy ideje vissza lehet váltani az eldobható PET-palackokat, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy például egy félliteres, egyszerhasználatos műanyag-palack előállításához 2-3 liter vízre van szükség”

– hangsúlyozta a Palackvisszaváltás keservei – Repontozásos vereség? című előadásában Litkay Gergely humorista. Hozzátette: egy 1,5 literes palack gyártásához körülbelül 0,3 kWh energia szükséges. 2500 darab  palack esetében ez 750 kWh áram, ami körülbelül egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg. A legjobb megoldás, ha az eldobható PET-palackokat le sem kell gyártani.

„A SodaStream hosszú ideje a nehéz üdítős csomagok cipelésének, valamint az üvegvisszaváltás egyik legjobb alternatívája. Egy komplex, életmódváltással felérő rendszert kínálunk, amellyel a fogyasztók csökkenthetik ökológiai lábnyomukat”

– hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.

A SodaStream az eseményen több újdonságot is bemutatott azok számára, akik számára a fenntarthatóság nemcsak egy divatos szó. Lerántották a leplet a márka új thermo palackjáról, a Fizz&Go-ról, amely akár 12 órán át is melegen, vagy hidegen tudja tartani a betöltött italokat, de szintén a Dumaszínházban debütált a SodaStream Enso két új – matt fekete és homok színű – változata.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb

A Használtautó.hu legfrissebb elemzése azt vizsgálta, mely modellek cserélnek gazdát a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon.

A forgási sebességet – vagyis a „turnover” értéket – úgy számolták, hogy átlagosan hány nap telik el a hirdetés felkerülésétől a levételéig. A turnover adatok alapján az Ignis, a Wagon R+, az SX4 és a Swift egyaránt a legkeresettebb autók közé tartoznak. A leggyorsabban eladható autók toplistáját, valamint az életkor és hajtáslánc szerinti turnover-adatokat vizsgálta 2025 januártól augusztusig a Használtautó.hu.

A Suzuki kisautói pár hét alatt gazdára találnak, de egy régi Peugeot is meglepően gyorsan elkel

A Használtautó.hu friss, 2025 január–augusztusi adatai alapján egyértelmű, hogy a magyar használtautó-piacon egyes modellek szó szerint napok alatt gazdára találnak. A leggyorsabban eladható típusok listáját a Suzuki vezeti: az Ignis mindössze 14,9 napos átlagos eladási idővel áll az első helyen, szorosan mögötte a Wagon R+  – 15,5 nap,  és az SX – 16,6 nap. A negyedik helyen a Suzuki Swift található 18 napos átlagos turnover-idővel, míg az ötödik leggyorsabban eladható modell a Peugeot 307, 18,1 napos értékkel.

„A magyar használtautó-piacon az ár a legmeghatározóbb tényező a vásárlási döntésekben, de a márka megítélése is kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Suzuki az egyik leggyorsabban gazdát cserélő márka: széles körben kedvelt, egyszerű felépítésének köszönhetően megbízható, szervizelése pedig olcsó és kiszámítható. Ezek miatt nemcsak a 15 évnél idősebb, hanem a 10–14 éves kategóriában is kiemelkedően népszerű. Érdekes adat továbbá, hogy a Peugeot 307 bizonyult az egyik leggyorsabban eladható modellnek. A Peugeot régebbi típusait sokan minőségi előrelépésként tekintik a Suzukikhoz képest, ráadásul széles motor- és karosszériaválasztékuk is vonzóvá teszi őket a használtpiacon”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

Meglepő módon a legöregebb autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon. A 15 évnél idősebb járművek átlagosan 21,9 nap alatt cserélnek gazdát, míg a 10–14 éves autók már 25,9 napos értéket mutatnak. Az 5–9 év közötti autók 27,5 napos átlaga is viszonylag jó, de a 0–4 éves, tehát újszerű autók már csak 42,5 nap alatt kelnek el, vagyis kétszer lassabban, mint az idősebb társaik.

Ez részben az árkülönbségekkel magyarázható: az idősebb autók alacsonyabb ára és olcsóbb fenntartása sok esetben gyorsabb döntésre ösztönzi a vevőket.

A benzinesek a legkapósabbak

Ha a hajtáslánc szerint nézzük az adatokat, az derül ki, hogy a hagyományos benzin- és dízelüzemű autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon: a benzines járművek átlagosan 25,9 nap, míg a dízelek 26,4 nap alatt cserélnek gazdát. Ehhez képest az elektromos autóknál az átlagos eladási idő 33,3 nap, a hibridek esetében pedig még ennél is hosszabb, 35,4 nap.

Ez azt jelenti, hogy bár a villanyautók és hibrid modellek iránti érdeklődés fokozatosan nő, a piacon továbbra is a klasszikus hajtásláncok dominálnak, ha gyors értékesítésről van szó. Ennek oka lehet a hagyományos autók ismertsége, javíthatósága és alacsonyabb ára, illetve az alternatív hajtású modellekkel kapcsolatos fenntartási vagy töltési kérdések is.

Összefoglalva, a turnover-adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az ismert, könnyen fenntartható modellek kelnek el a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon. A Suzuki modelljei nemcsak az alsó árkategóriában népszerűek, de technikai egyszerűségük és országos szervizhálózatuk miatt is keresettek. A Peugeot 307 példája pedig arra világít rá, hogy még a régebbi típusok is versenyképesek lehetnek, ha praktikus kialakításuk és elérhető áruk van.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére a suliidő alatt is

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt.

Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

Ergonomikus tanulási környezet kialakítása

A legideálisabb eset az, amikor külön monitor és billentyűzet van az asztalon, hiszen a gerincnek a szemmagasságban elhelyezett képernyő sokkal kímélőbb, mint a laptop fölé hajolás. A monitor legyen legalább kartávolságra elhelyezve, és lehetőleg ne tükröződjön vissza a napfény az eszközről. Ha nincs lehetőség külön monitor beszerzésére, azzal is sokat tehetünk, ha egérrel és billentyűzettel egészítjük ki a tanulósarkot, hogy a laptop képernyőjét szemmagasságig emelhessük.

Fontos a megfelelő szék kiválasztása is: olyan modellt válasszunk, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is. Ideális üléspozícióban a felkarok párhuzamosak a gerinccel, a billentyűzet pedig kényelmesen elérhető úgy, hogy az alkar 90 fokos szöget zár be a felsőtesttel.

Sokat tehetünk a gyerekek szeméért is

Az sem mindegy, hogy milyen kijelzőn tanulnak a gyerekek. A kékfény a látható fény spektrumának rövid hullámhosszú tartománya, amely különösen erős hatással van a szemre és az agy működésére. Hosszú távon előidézhet szemszárazságot, irritációt, a látás elhomályosodását, valamint megzavarhatja a biológiai órát, ami alvászavarhoz vezethet. A gyermekek szeme ráadásul érzékenyebb a felnőttekénél, mert a szemlencséjük még kevésbé képes kiszűrni a kékfényt. Ezen segíthetnek az ún. „szemkímélő kijelzők”: ilyenek például az LG OLED monitorjai, amelyek bizonyítottan kíméletesek a szemmel, hiszen kékfény-kibocsátásuk mindössze 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél.

Gyakorlati tanácsok a mindennapokhoz

Félóránként-óránként érdemes felkelni a gép elől és mozogni, elvégezni néhány tornagyakorlatot és a szemet is egy kicsit megtornáztatni. Azokat, akik hajlamosak erről megfeledkezni, a mobiltelefonon beállított emlékeztető figyelmeztetheti a rendszeres mozgásra és a folyadékpótlásra. Szintén hasznos lehet, ha maga a tanulóállomás is rugalmas: az ún. Ergo állvánnyal felszerelt monitorok például speciális állvánnyal vannak ellátva, így magasságuk és dőlésszögük könnyedén állítható, ezáltal folyamatosan mozgásban maradhat a diák, és kényelmesen változtathat az ülőhelyzetén. A Swing okosmonitorok pedig bárhová elhelyezhetőek a lakásban, mozgatható állványukkal így akár a kanapén, vagy akár a szőnyegen ülve is hasznos kiegészítői lehetnek a játékos tanulásnak.

A pihentető alvás érdekében 1-2 órával lefekvés előtt már javasolt eltenni az okostelefont és a tabletet, vagy legalább beállítani a kékfényszűrés-funkciót. Érdemes technológiamentes időszakokat kijelölni a nap során, például a közös főétkezések vagy a lefekvés előtti órák alatt. A képernyők előtt töltött idő csak akkor lesz káros, ha elveszi az időt az egészséges mennyiségű alvástól, a nyugodt étkezéstől, a mozgástól és a közösségi tevékenységektől. Fontos, hogy a családok pontosan meghatározzák a kütyühasználat határait, de rugalmasan kezeljék azokat, hogy ne váljanak konfliktusok forrásaivá.

A digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak a kényelmes, szórakoztató tanuláshoz – ha tudatosan és felelősen használjuk őket. Ha odafigyelünk a környezetre, az egészséges szokásokra és a képernyőidő megfelelő egyensúlyára, a technológia valódi segítséget jelenthet gyermekeink fejlődésében, és megkönnyítheti a tanulással töltött mindennapokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss