Connect with us

Tippek

Mona Lisa az egyetemen, Elon Musk a Teams megbeszélésen

Online kerekasztal-beszélgetés a deepfake tartalmakról és a fake news jelenségről

Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával?

Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Többek között ezekre a kérdésekre adtak választ szakértők és kutatók a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésen, ahol a szakemberek azt is elmondták, a deepfake a legnagyobb kárt a politikában és egészségügyben okozhatja.

Az álhírek, a dezinformáció és a deepfake jelenségekről tartottak online kerekasztal-beszélgetést a BCE Kommunikáció- és médiatudomány végzős alapszakos hallgatói. A RealDeep egyetemi projekt keretében megrendezett eseményen szakértők és kutatók járták körbe a deepfake és a fake news jelenségköreit annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a már a mindennapjaink részévé vált álhírek, illetve deepfake tartalmak veszélyeire, valamint az ezek elleni védekezés jelentőségére.

Az online rendezvényen a résztvevők megtudhatták, mit is jelöl pontosan a deepfake fogalma. Mezriczky Marcell deepfake-et kutató mesterszakos hallgató úgy definiálta ezt, mint a mesterséges intelligencia által generált olyan audiovizuális jelenséget, amelyben a tartalom eredeti szereplőinek képmását vagy hangját egy másik, tőle különböző személy képmásával vagy hangjával helyettesítik. A Corvinus Egyetem végzős hallgatója szerint ez a jelenség bárkit érinthet, ugyanis ma már bárkiről készíthető ilyen tartalom, méghozzá elég hiteles módon.

Mezriczky Marcell az eseményen elmondta, hogy a deepfake jelenséget érintő digitális változások szoros kapcsolatban állnak a filmiparban is alkalmazott vizuális effektekkel, retusálásokkal. Példaként említette Az ír című filmet, amelyben arcmanipulációval fiatalítottak meg idős szereplőket. Elmondása szerint deepfake-filterekkel könnyen megjeleníthető lehet Elon Musk egy Teams-megbeszélésen, de ezzel a technikával egy elhunyt személy, akár Mona Lisa is életre kelhet, és előadást tarthat az egyetemen. A szakértő szerint a deepfake technológiának vannak pozitív oldalai, de rengeteg veszélyt is rejthet magában: másolt hanggal például már csaltak ki pénzt nagyvállalatoktól.

Dr. Rab Árpád, a Corvinus Egyetem docense, információstársadalom-kutató a deepfake legnagyobb veszélyét a politikában és az egészségügyben látja, szerinte itt jelenhetnek meg a legmagasabb kockázatok. Hangsúlyozta, hogy a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően a deepfake éveken belül nagy teret nyerhet, és mindenki számára könnyedén elérhetővé válhat. Véleménye szerint nem felesleges a fejlesztése, az oktatásban és az egészségügyben ez a hasznunkra válhat.

Szabó Lilla Petronella, az MTA tudományos segédmunkatársa, a Corvinus doktorandája a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a deepfake jelenség szoros kapcsolatban áll a fake news témakörével, ugyanis a deepfake segítségével híreket is lehet manipulálni. A szakértő szerint félrevezető hírek már korábban is voltak, napjainkban viszont sokkal gyakoribbak. Kiemelte, míg régebben a kiadóktól származtak az álhírek, ezeknek most a fő forrása a közösségi média. Itt szinte bármit publikáltunk hírként – nehezen ellenőrizhető, hogy kitől és honnan származik. Véleménye szerint az egyik legnagyobb veszélyt az ismerősök és a barátok megosztásai jelentik, mivel ezek azt az érzetet keltik, hogy igazak a hírek.

Szabó Lilla Petronella hangsúlyozta, nemcsak az számít, mit írunk le, hanem az is, hogyan fogalmazzuk meg az adott híreket. A szakértő azt javasolja, hogy ne csak a hír címét nézzük meg, olvassuk el a teljes hírt, és ellenőrizzük több forrásból is ennek a hitelességét. Ha álhírrel találjuk szembe magunkat a közösségi oldalakon, akkor azt mindenképp jelentsük, mert a Facebook algoritmusai jelen helyzetben nehezen tudnak megküzdeni ezzel. Az előadó továbbá azt is elmondta, hogy az egyén felelőssége az, hogyan használja ezeket a felületeket, és hogyan kommunikál rajtuk.

Az online kerekasztal-beszélgetést a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszak projektnapja keretében rendezték meg. A projektben részt vevő hallgatók: Al-Dulaimi Rebeka, Jávor Dániel Richárd, Kolozsi Szabolcs Ferenc, Márkus Kitti, Szántó Szabina Petra és Szőke Bálint. A Projektszemináriumot Pelle Veronika vezette.

Tippek

A csendes gyilkos nem alszik télen sem: minden, amit a szén-monoxid-érzékelőről tudni kell

A fűtési szezon beköszöntével ismét előtérbe kerül a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

Bár a legtöbben tisztában vannak a kockázattal, a tragédiák jelentős része mégis elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel és egy megbízható érzékelővel. A probléma ugyanis gyakran nem a készülék hiánya, hanem annak nem megfelelő típusa vagy rossz elhelyezése. A MediaMarkt szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.

Sokan nem elég elővigyázatosak, pedig a szén-monoxid (CO) veszélye bárhol felütheti a fejét, ahol nyílt lánggal működő tüzelőberendezés van. Ez a gáz azért különösen veszélyes, mert színtelen és szagtalan, így az emberi érzékszervek számára teljesen észrevehetetlen. Belélegezve megakadályozza a vér oxigénszállítását, a mérgezés tünetei – fejfájás, szédülés, hányinger – pedig könnyen összetéveszthetők egy kezdődő betegséggel. Mire a helyzet komolyra fordul, gyakran már késő.

Nem csak a régi kazánok jelentenek veszélyt

Téves az a hiedelem, hogy a szén-monoxid-mérgezés csak a régi, elavult fűtési rendszerekkel rendelkező otthonokban jelenthet problémát. A veszélyforrás minden olyan berendezés lehet, amely nyílt lánggal működik és a helyiség levegőjét használja az égéshez – legyen az kandalló, gázkonvektor, cserépkályha vagy akár egy átfolyós vízmelegítő.

Ironikus módon a modern, jól szigetelő nyílászárók beépítése akár növelheti is a kockázatot. Míg a régi ablakok résein keresztül folyamatos volt a légcsere, a mai, tökéletesen záródó rendszerek megakadályozzák a friss levegő beáramlását. Ha nincs biztosítva a megfelelő levegő-utánpótlás, a tüzelőberendezés elhasználja a helyiség oxigénjét, az égés tökéletlenné válik, és a kéményen át távozó füstgáz visszaáramolhat a lakótérbe, magával hozva a halálos szén-monoxidot.

Az érzékelő életet ment, de nem mindegy, milyen és hol van

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint a balesetek jelentős részében volt ugyan érzékelő a háztartásban, de az vagy nem a megfelelő helyre volt telepítve, vagy nem bevizsgált, megbízható készülék volt.

A legfontosabb, hogy csak megbízható forrásból származó, a hazai hatóságok által bevizsgált és tanúsított szén-monoxid-érzékelőt vásároljunk” – hívja fel a figyelmet a MediaMarkt szakértője. – „Ezek a készülékek szerepelnek a katasztrófavédelem úgynevezett pozitív listáján, ami garantálja, hogy megfelelnek a szigorú biztonsági előírásoknak. Nálunk kizárólag ilyen, bevizsgált modellek kaphatók, az egyszerűbb, alacsonyabb árú daraboktól a digitális kijelzővel ellátott, okosotthon-rendszerbe is integrálható készülékekig, így mindenki megtalálhatja az otthonába és pénztárcájához illő megoldást.

A szabványoknak megfelelő érzékelők már alacsony, az egészségre még nem káros CO-koncentrációnál is jeleznek, így bőven van idő a szellőztetésre és a helyiség elhagyására. A beépített tesztgombbal pedig havonta ellenőrizni kell a készülék működőképességét.

Hová tegyük, és hová ne? Az elhelyezés aranyszabályai

A legjobb érzékelő sem ér semmit, ha rossz helyre tesszük. A leggyakoribb hibák elkerüléséhez az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni:

Ahová ajánlott telepíteni:

  • A veszélyforrás közelébe: a helyiségbe, ahol a kazán, kályha vagy kandalló található, a berendezéstől 1-3 méter távolságra, a falon, nagyjából 1,5 méteres magasságban érdemes elhelyezni. Mivel a meleg levegővel a CO is felfelé száll, a fal felső harmada az ideális.
  • A hálószobába: a legtöbb mérgezés éjszaka, alvás közben történik. Ha a hálószoba távol van a kazántól, ide is érdemes egy érzékelőt tenni, méghozzá „légzési magasságban”, például az ággyal megegyező szinten.

Ahová soha ne tegyük:

  • Zárt térbe: ne tegyük szekrénybe, fiókba, vagy bútorok, függöny mögé.
  • Közvetlenül a tűzhely fölé: a főzés közben keletkező pára és gőzök feleslegesen riaszthatnak és károsíthatják az érzékelőt.
  • Huzatos helyre: ne szereljük ablak, ajtó vagy ventilátor közvetlen közelébe, mert a légáramlat „elfújhatja” a szén-monoxidot az érzékelő elől.
  • Fürdőszobába, párás helyiségbe: a magas páratartalom tönkreteheti a készüléket.

Egy szén-monoxid-érzékelő beszerzése ma már nem luxus, hanem a felelős gondoskodás része. Egy kis odafigyeléssel, a fűtési rendszerek rendszeres karbantartásával és egy megfelelően elhelyezett, megbízható vészjelzővel a legtöbb tragédia megelőzhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Extra tippek a legújabb netes csalások felismerésére

Váratlan befizetésre váró számla, sürgető fizetési felszólítás vagy egy nyereményjáték, amin nem is vettünk részt?

Napról napra olvashatunk olyan híreket, hogy ismert vállalatok nevében és arculatában küldenek üzeneteket csalók, hogy pénzt szerezzenek vagy visszaéljenek az adatokkal. Mik a leggyakoribb csalástípusok, hogyan lehet felismerni a megtévesztő trükköket és mit tegyünk, ha mégis megtörtént a baj? A Yettel szakértői a cég megújult online számlaértesítő kapcsán most segítenek, hogyan ismerhetjük fel és védhetjük ki az internetes csalásokat.  

Fontos változás a Yettel számlaértesítőn

2025. október 14-től megújul a Yettel e‑számla értesítő e-mail, amely a számla elkészültekor érkezik az ügyfelekhez. A változás csak az értesítési dokumentum megjelenését érinti, a levelek tartalma és maga a letölthető számla nem változik, a hivatalos feladó e-mail cím továbbra is az eszamla@yettel.hu marad. Az új, letisztult megjelenésnek köszönhetően sokkal könnyebben megtalálhatók az e-számla megtekintéséhez és befizetéséhez szükséges információk.

Mik napjaink leggyakoribb online csalási kísérletei, átverései?

A leggyakoribb internetes csalástípusok általában e-mailben vagy SMS-ben érkeznek. A Yettel szakértője szerint ebbe a kategóriába tartoznak azok, amikor nem létező nyeremény beváltásához bankkártya adatokat kérnek a csalók; például, ha – akár fizetési felszólítással – hamis számlát küldenek, vagy az eredetire a megtévesztésig hasonlító oldalon kérnek kártyás feltöltést. Szintén gyakran találkozhatunk olyan hamis nyereményjátékokkal vagy elégedettség-felmérésekkel, ahol pár kérdés megválaszolása után sorsjegyet adnak, amivel nagy értékű ajándékot, például telefont lehet nyerni. A csaló weboldal a nyeremény kézbesítéséhez előre elkéri a postázási költséget, amihez az adathalász felületen kell megadni a bankkártya adatokat.

Hogyan lehet ezek ellen védekezni?

A csalásokat pont azért nehéz kivédeni, mert sokszor hitelesnek tűnnek: például a hamis weboldalak felveszik a márkák jól felismerhető logóját és arculatát, így első ránézésre nem keltenek gyanút. Emellett gyakori technika, hogy a csalók olyan félelmet keltő üzeneteket küldenek, amik mielőbbi cselekvésre ösztönöznek, vagy épp csak egy kisebb összeg átutalását kérik.

A Yettel szakértői szerint az e-mailek, SMS-ek esetében az alábbiakra érdemes odafigyelnünk, hogy elkerüljük a csalásokat:

  • Elsőként ellenőrizzük a feladó elérhetőségét. Például a Yetteltől kizárólag eszamla@yettel.hu e-mail címről érkezhet számlaértesítés, vagy tartozásról szóló figyelmeztetés. Ha ettől eltérő címről kapunk üzenetet, az már gyanakodásra adhat okot. SMS esetében először ellenőrizzük a küldő telefonszámát; ilyenkor arra érdemes odafigyelni, hogy magyarországi nemzetközi előhívóval (+36) kezdődik-e.
  • Szintén a visszaélő üzeneteknél jellemző, hogy az üzenet tárgyában nyelvtanilag helytelen, vagy túl sok karaktert (például felkiáltójeleket) használó szöveg van.
  • A Yettel nem kéri ügyfeleit arra, hogy levélben küldjék meg jelszavukat vagy más személyes adatot, hiszen ez egyáltalán nem biztonságos. Ilyen kérésre semmiképp se válaszoljunk.
  • Ha az e-mail tartalmaz egy linket, érdemes ellenőrizni a weboldal eredetiségét: ha például egy márka oldalán eltér a megszokott arculattól, rossz a képminősége, nyelvezete vagy a szokásosnál több felugró ablak jelenik meg, az már bizalmatlanságra ad okot. Akkor is érdemes gyanakodni, ha nem biztonságos a kapcsolat és a cím https:// helyett http://-vel kezdődik, vagy ha .hu vagy .com helyett más végződéssel találkozunk.
  • A hatályos törvények értelmében nem nyerhetünk olyan nyereményjátékon, amiben a részvételhez nem adtuk egyértelmű hozzájárulásunkat, azaz például nem is tudtunk róla, hogy játszottunk. Ha egy váratlan nyereményről szóló üzenet érkezik, akkor valószínűleg csalással van dolgunk.
  • Számlabefizetésekhez, pénzfeltöltéshez vagy parkoláshoz minden esetben használjuk az adott vállalat hivatalos mobilalkalmazását, ez a fizetések legbiztonságosabb módja. Ha böngészőt használunk, akkor írjuk be a cég weboldalának a címét, és ne internetes keresőből kattintsunk rá, mert még „szponzorált hirdetés“-ként megjelenő találat is vezethet csaló weboldalra.
  • Segíthet az is, ha olyan szűrőprogramokat használunk, amelyek automatikusan kiszűrik a csaló oldalakat. A Yettel NetPajzs szolgáltatása például a hálózaton belül dolgozik: ha véletlenül rákattintunk egy gyanús linkre vagy adathalász weboldalra, a NetPajzs azonnal blokkolja a hozzáférést, így az adataink nem jutnak el a csalókhoz. A szolgáltatás könnyen aktiválható a Yettel alkalmazásban, és folyamatos, háttérben zajló védelmet biztosít, hogy nyugodtan internetezhessünk, miközben a „kártékony oldalak” automatikusan szűrődnek.

A csalások történhetnek telefonhíváson keresztül, ilyenkor egy bizalomgerjesztő hang sürgős cselekvésre próbál késztetni, vagy akár bajba került rokonunkra hivatkozva próbálhat pénzt vagy bankkártya adatokat kicsalni tőlünk. Az ilyen helyzet mindig legyen gyanús! Bár van technikai megoldás az esetek visszaszorítására, a csalók kedvét ez nem veszi el a próbálkozástól. A Kiberpajzs projekt első fázisaként a Yettel megkezdte a nemzetközi hálózatból bejövő, magyarországi földrajzi számokat tartalmazó hívások ellenőrzését, és az így csaló hívásnak minősített eseteket aktívan blokkolja.

Online fiókjaink védelmének alapja pedig a megfelelően erős jelszó, hiszen ez az első védelmi vonal a személyes adataink, üzeneteink és pénzügyi információink biztonságában. Egy erős jelszó nem tartalmaz könnyen kitalálható adatokat, mint például születési dátumot vagy nevet, hanem hosszú, kis- és nagybetűket, számokat, valamint speciális karaktereket is magában foglal. Emellett fontos, hogy minden fiókhoz egyedi jelszót használjunk, így ha egy jelszó valamilyen okból kiszivárog, az nem veszélyezteti a többi hozzáférésünket. A jelszavak rendszeres cseréje, valamint a kétlépcsős azonosítás (2FA) bekapcsolása tovább növelheti az online biztonságot, és megnehezítheti a jogosulatlan hozzáférést fiókjainkhoz.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

Sajnos minden elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy csalás áldozatai leszünk. Amennyiben korábban megadtuk a bankkártya adatainkat, vagy a bankszámlánkról vontak le összeget, első lépésként azonnal tiltsuk le a bankkártyát, és ha kár ért bennünket, jelentsük a szolgáltatónál és a rendőrségen.

Ha utólag kiderül, hogy megadtuk a jelszavunkat egy csalónak, azonnal változtassuk meg az adott fiók és minden olyan más oldal jelszavát is, ahol ugyanezt használtunk.  Ebben segíthet a jelszókezelő program használata is, ami biztosítja, hogy minden fiókhoz más, erős belépőkódunk legyen.

További hasznos információk a Yettel Digitális biztonság kisokos oldalán érhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Trükkök, amikkel a monitorunk a produktivitás motorja lesz

A mindennapi munkavégzés során nagy segítséget jelenthet a monitorok használata, azonban kevesen tudják igazán kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.

Az LG szakértői most összegyűjtötték, hogy milyen beállításokkal, elrendezésekkel és szokásokkal lehetünk ténylegesen hatékonyabbak a monitorok használatával.

A monitorokkal kényelmesebb és ergonomikusabb lehet az egész napos munkavégzés, sokan azonban a megvásárolt kijelzőt egyszerűen elhelyezik az asztalon, és a laptop képernyőjének kiterjesztésére használják. Holott ennél sokkal több területen segíthetnek minket a monitorjaink.

  1. Alakítsuk igényeinkre az elrendezést

Számos munkakörben többféle feladatot végzünk – például szövegszerkesztés mellett táblázatokat is kezelünk –, mindezt gyakran hosszú ideig, megszakítás nélkül, így javasolt olyan monitort választunk, amit kényelmesen, az adott feladattól függően elforgathatunk és beállíthatunk.

Programozáshoz vagy szövegszerkesztési feladatokhoz a monitort érdemes pivot (álló) módba forgatni, így lényegesen többet láthatunk a függőlegesen elrendezett adatsorokból, azaz kevesebbet kell görgetnünk. Grafikai és videós munkákhoz általában két vízszintesen elrendezett monitor ajánlott: az egyiket így az aktív munkafelület, a másikat pedig az előnézet vagy eszköztárak megjelenítésére használhatunk. Táblázatok kezeléséhez azok típusától függően hasznos lehet az álló és a vízszintes elrendezés is.

Az LG  Ergo Dual talphoz például eleve két kijelzőt lehet csatlakoztatni, amiket bármilyen elrendezésben – akár egymás fölött is – kényelmesen elhelyezhetünk, a két monitor pozícióját pedig egyszerűen változtathatjuk. Emellett rugalmasan, egyenként állíthatjuk be a magasságukat és dőlésszögüket, ami különösen hasznos a hosszas, fókuszált munkavégzés során.

  1. Több monitor = több lehetőség

Ha több monitorunk van, a Windows billentyű + Shift + balra/jobbra nyíl lesz a kedvenc billentyűkombinációnk: ezzel ugyanis az aktív ablakot azonnal átküldhetjük a másik monitorra. Ha pedig egy kijelzőn több ablakot is szeretnénk látni, a Windows billentyű és a nyilak lehetnek a legjobb barátaink: ezzel a funkcióval a képernyő két felére, és a sarokba is tehetjük az ablakokat, így egy képernyőn láthatunk több folyamatot, emellett gyorsan válthatunk a teljes képernyős vagy a kisablakos nézetek között.

  1. Virtuális asztalok

A virtuális asztalok létrehozása egy valódi varázslat, amivel növelhetjük a hatékonyságunkat. Gondoljunk rájuk úgy, mint külön „szigetekre”, amelyek segítenek rendszerezni a különböző típusú feladatainkat: az egyiken futhatnak a kommunikációs csatornák, például az e-mailezés és a munkahelyi chat, a másikon a táblázatok, a harmadikon pedig a kreatív munka.

A Windows billentyű + Ctrl + D kombinációval egy új, tiszta asztalt hozhatunk létre – mintha éppen most kapcsoltuk volna be a számítógépet –, ahová egy adott feladattípushoz vagy projekthez kapcsolódó folyamatokat rendszerezhetjük. Az ezek közötti váltást a Windows billentyű + Ctrl + balra/jobbra nyíl könnyíti meg, ezzel villámgyorsan váltogathatunk az asztalok között, így a kontextusváltás nem töri meg a munkamenetet.

  1. Használjuk a fókusz módot

Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, amikor a felugró értesítések miatt nem tudunk koncentrálni az adott feladatra, emiatt pedig végső soron sokkal lassabban végzünk a munkánkkal. A Win + N billentyűkombinációval egy mozdulattal előhívjuk az Értesítési központot, ahol a „Ne zavarjanak” módot bekapcsolva nem jelennek meg a felugró értesítések. Különösen hasznos megoldás lehet ez akkor, ha prezentációs helyzetben vagyunk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss