Connect with us
Hirdetés

Tippek

Karanténszokásokból új életforma

Minden harmadik válaszadó számára a funkcionalitásnál is fontosabbá vált az otthonra vásárolt eszközök érzelmi és mentális egészségre gyakorolt hatása. Az európai háztartások tízszer nagyobb eséllyel költenek okostechnológiákra vagy berendezésekre, mint például dizájner ruhadarabokra.

A Samsung, több mint 10.000 felhasználó megkérdezésével végzett európai felmérése bemutatja a koronavírus-járvány és a karanténintézkedések felhasználók értékrendjére gyakorolt hatásait. A legtöbben sokkal jobban értékelik a személyes teret, az otthonaikat, az életmódjuk pedig hosszú távon is átalakul.

A Decentralizált életmód: karanténszokásokból új életforma című tanulmányban a Samsung azt vizsgálja, hogyan változtatta meg a technológia átalakuló szerepe és az otthoni munkavégzés a felhasználók személyes kapcsolatait, a közösségek életét és az otthoni szokásokat Európában. A 2021-es év elején úgy tűnik, számos, lezárásokhoz köthető szokás a felhasználók életének része maradhat, nem csak a pandémia idején, de hosszabb távon is.

Az otthon, mint az egyén kiterjesztése: Az otthon új pszichológiai szerepe

Az IPSOS MORI által, több mint 10.000 fő megkérdezésével készített felmérés alapján az elmúlt év nehézségei sokakban megerősítették a biztonságos, otthoni környezethez fűződő köteléket.

Az európai válaszadók 39 százaléka ma már sokkal inkább az önkifejezés helyszíneként tekint az otthonára, 37 százalék számára fontosabb a lakása megjelenése, mint a járvány előtt. Sokaknak alapvetően megváltozott az, hogyan tekintenek a lakásukra és hogyan ültetik át a saját személyiségüket, társadalmi státuszukat és személyes értékeiket az otthonukba.

Annak ellenére, hogy a legtöbben minden eddiginél több időt töltöttek otthon, a megkérdezettek nem unják még a négy falat, sőt, igazán ráhangolódtak az otthonmaradásra. Közel kétharmaduk (64%) számára a lakás valódi „biztonságos hely” lett a járvány kitörése óta. Ez a trend még erősebben megfigyelhető az olyan országokban, mint például Spanyolország (75%), ahol a korlátozások az első hullám alatt szigorúbbak voltak és tovább is tartottak.

Az otthon jelentésének megváltozása a kutatásban résztvevők vásárlási szokásaira is hatással volt. Az európaiak harmada (33%) számára fontosabb lett az olyan kiegészítők vagy bútorok megvásárlása, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi vagy mentális jólétükhöz. A válaszadók 37 százaléka szerint pedig fontosabb lett az olyan tárgyak megvásárlása, amelyek kényelmesebbé teszik az otthon töltött időt.

Vajon az önmegvalósításhoz már kevésbé tartoznak hozzá a társasági programok, és státusszimbólum alatt sem a dizájner táskára gondolnak a legtöbben? A megkérdezettek spórolt pénzüket tízszer nagyobb valószínűséggel költenék a megadott lehetőségek közül új technológiákra vagy otthoni okoseszközökre (38%), mint dizájner ruhadarabokra (4%) vagy kiegészítőkre (3%). Az adatok alapján megfigyelhető az „otthoni elegancia” megjelenése is, sokan egyre nagyobb arányban keresnek luxuskiegészítőket otthonaikba.

A videóhívások és az online közösségi élet korában, ugyan csak virtuálisan, de minden eddiginél több embert hívunk meg a lakásunkba. Nem meglepő, hogy a felhasználók másképp viszonyulnak az otthonaikhoz és szeretnék kifejezni a személyiségüket annak berendezésével. A technológia kiemelten fontos szerepet játszhat ebben, így a legtöbben inkább erre költenének, mint egyedi ékszerekre vagy ruhákra – mondta el Benjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője. – Az olyan személyre szabható termékek is egyre népszerűbbek, mint például a vezeték nélküli fülhallgatók vagy okoshangszórók. Ezek jobban illeszkednek a felhasználók otthonaiba, a funkció mellett pedig kényelmet és örömöt csempésznek a különféle életterekbe.”

Evés, alvás, (edzés)munka, ismétlés: a karantén rituálék velünk maradnak

Nem kizárólag az emberek otthonukhoz való viszonya változott meg, hanem az is, ahogyan az idejüket töltik ott. Az európaiak 41 százaléka olyan tevékenységeket végez otthon, amelyeket ezelőtt sosem próbált volna ki.

Úgy tűnik, hogy a világjárvány idején kialakított új hobbik és szokások közül sok velünk maradhat hosszabb távon is. Azok közül, akik új tevékenységeket próbáltak ki a lezárások során, tízből nyolcan (78%) továbbra is szeretnének otthon főzni, 74 százalékuk folytatná az olyan új hobbikat, mint a festés vagy a kertészkedés, kétharmaduk (66%) szeretné tovább korszerűsíteni a lakását és 60 százalék jövő ilyekor is szeretne még online / otthoni edzéseket, még akkor is, ha minden utazási és távolságtartási korlátozást feloldanak.

A főzés iránti lelkesedés ismét visszahelyezte a konyhát az otthonok középpontjába. A válaszadók több mint kétharmada (68%) számára fontos a korszerű konyhai felszerelés, a következő 12 hónapban pedig az európaiak több mint fele (52%) vásárolna új háztartási készüléket. Erre utalhat az is, hogy a nagyobb méretű Samsung hűtőszekrények eladásai 12 százalékkal nőttek az előző évhez képest.

A testmozgás vonatkozásában a viselhető eszközök játszanak egyre fontosabb szerepet az aktivitás nyomon követésében. Az európaiak több mint egyharmada (34%) állítja, hogy várhatóan a következő 12 hónapban vásárol egészségügyi vagy fitnesz készüléket, a Samsung aktivitásmérőinek használata pedig 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

„A technológia régóta szerepet játszik az egészséges életmód fenntartásában. Idén azonban hatalmas növekedést tapasztaltunk az online edzés, az otthoni edzőfelszerelések, valamint a fitnesz kiegészítők iránti keresletben – tette hozzá Benjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője. – A lakásunkban általánossá váltak azok a tevékenységek, amelyekre hagyományosan a szabadban, edzőtermekben vagy sportklubokban került volna sor. Lenyűgöző, hogy ez korántsem egy átmeneti változás, az online edzések velünk maradnak, ami azt jelenti, hogy tovább erősödik a technológiába fektetett bizalom is.”

A virtuális felemelkedése: Miért maradnak velünk a videóhívások?

Az online felületekre való átállás a felhasználók széles körét érintő tendencia. Ahogy azt a Samsung felmérése is mutatja, a technológia lehetővé tette, hogy az egyes csoportok online újrateremthessék a lezárás előtti társas kapcsolataikat.

Európa-szerte a 25-34 éves korosztály, valamint a szülők csaknem kétharmada (64%) érzi úgy, hogy a technológia megkönnyítette számukra a barátokkal és családjukkal való értékes kapcsolatok fenntartását, majdnem minden harmadik 35 éven aluli (31%) szerint pedig a technológia lehetővé tette számára, hogy a járvány alatt is randizzon. Mindez azt jelenti, hogy a virtuális kapcsolatokra korántsem hideg, barátságtalan szokásként gondolnak, hanem egy olyan lehetőségként, amely fontos szerepet játszik a kapcsolatok megőrzésében és a családok összetartásában.

A személyes kapcsolattartás talán örökre megváltozhatott, egy, a szükséghelyzetben született szokásnak köszönhetően. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy ez a szokás eltűnne az életünkből. A világjárvány idején videohívást kezdeményező európaiak 50 százaléka a jövőben is szeretné folytatni ezt szokást, akkor is, ha már az összes lezárást és korlátozást feloldottak.

Talán az online társasági életnek, vagy „virtualizálásnak”, köszönhetően a világjárvány kezdete óta tízből majdnem három (29%) videóhíváshoz nagy képernyős eszközöket használnak. A lehetőség, hogy virtuálisan is részt vehetnek egy eseményen, sokak számára növelheti a részvétel valószínűségét, legyen szó barátai összejövetelekről (53%), születésnapokról (50%) vagy munkahelyi eseményekről (41%). A megkérdezettek ilyen esetekben akkor is megfontolnák a virtuális részvételt, ha személyesen semmikép sem mennének el.

„Természetesen a technológia segít az embereknek a kapcsolattartásban, ez mindig is így volt. Ami igazán érdekes, hogy az emberek túlnyomó többsége korántsem egy gyengébb alternatívaként tekint az online térre a személyes összejövetelekhez képest – mondta Benjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője. – A felhasználók szerint a technológia segített nekik a kapcsolatok fenntartásában. Ez megerősít minket abban az elkötelezettségben, hogy továbbra is olyan termékeket hozzunk létre, amelyek megkönnyítik az életet, összekötik a felhasználókat szeretteikkel, és segíti őket, hogy azt tehessék, amit korábban nem tehettek.”

Tippek

Húsvéti kampányod már készen áll – most növeld az elérését

A húsvét az egyik legfontosabb időszak a szezonális értékesítés szempontjából. Ekkorra valószínűleg már a kampányod is készen áll: elkészültek a vizuális elemek, beállítottad az ajánlatokat, és a szövegek is megvannak. De még a legjobb kampány sem hoz eredményeket, ha nem jut el a megfelelő közönséghez.

Néhány egyszerű módosítással a kis- és középvállalkozások több embert érhetnek el, és jobb eredményeket érhetnek el anélkül, hogy nagyobb befektetésre lenne szükségük.

Hasznosítsd újra azt, amid már megvan

Sok vállalkozás csak egy vagy két platformon használja a kampányanyagait, így elszalasztja a lehetőséget, hogy több ügyfelet érjen el. Pedig a már meglévő tartalmak újrafelhasználásával sokkal többet kihozhatsz a kampányodból.

A közösségi médiára, e-mail kampányokra vagy weboldali bannerekhez készített vizuális elemek, címek és promóciók könnyen átalakíthatók más felületekre is. Például egy Instagramra készített húsvéti kreatív átméretezhető üzenetküldő platformokra, míg egy hírlevél szövege rövidíthető alkalmazáson belüli hirdetéssé. Az ilyen apró módosítások új életet adhatnak a már meglévő tartalmaknak.

Bővítsd a hirdetési csatornákat

Ne csak a közösségi médiára vagy a keresőhirdetésekre támaszkodj. A közönséged sok különböző felületen aktív, ezért új csatornák bevonásával könnyebben elérheted őket. Az üzenetküldő platformok például jó lehetőséget kínálnak erre. Emberek milliói használják őket nap mint nap beszélgetésre, a vállalkozások pedig olyan környezetben érhetik el a felhasználókat, amelyben azok már eleve megbíznak.

Számos üzenetküldő alkalmazás kínál egyszerű eszközöket a vállalkozások és ügyfeleik összekapcsolására. A Viberen például a kisvállalkozások ingyenesen hozhatnak létre üzleti fiókot, amelyen keresztül kapcsolatba léphetnek új ügyfelekkel, cseveghetnek velük, termékkatalógusban mutathatják be kínálatukat, A kis- és középvállalkozások a Viber Ads Manager segítségével célzott kampányokat indíthatnak különböző piacokon, új ügyfeleket érhetnek el, és valós időben követhetik az eredményeket.

Tesztelj, optimalizálj és erősítsd fel a kampányt

Az elérés bővítése nemcsak arról szól, hogy több platformon jelenjenek meg a hirdetések, hanem arról is, hogy folyamatosan javítsd a teljesítményüket. Figyeld az olyan mutatókat, mint a megjelenések száma, az átkattintási arány vagy az aktivitás, és szükség esetén módosítsd a kampányt.

  • Fordíts nagyobb költségkeretet a legjobban teljesítő kreatívokra.
  • Frissítsd a vizuális elemeket vagy az üzenetet, ha a közönség már kevésbé reagál ugyanazokra a hirdetésekre.
  • Kísérletezz az időzítéssel és a megjelenések gyakoriságával, hogy akkor érd el az embereket, amikor a leginkább nyitottak az üzenetedre.

Az apró módosítások is nagy különbséget hozhatnak, különösen az ünnepi időszakokban, amikor a felhasználói viselkedés gyorsan változik.

A szezonális elérésből építs hosszú távú kapcsolatokat

A húsvéti kampány hatása nem kell, hogy az ünneppel véget érjen. Használd ki ezt az időszakot arra, hogy bemutasd a vállalkozásodat új ügyfeleknek, és később újra megszólítsd őket.

Egy kész kampány csak a kezdet. A tartalmak újrafelhasználásával, új csatornák bevonásával, az eredmények folyamatos figyelésével és az ügyfelekkel való kommunikáció erősítésével a kisvállalkozások több embert érhetnek el, és hatékonyan versenyezhetnek anélkül, hogy növelnék a költségvetésüket.

A megfelelő megközelítéssel a húsvéti kampány nemcsak a szezonális értékesítést növelheti, hanem hosszú távú ügyfélkapcsolatok kiépítésében is segíthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Ezt a 3 dolgot keresik a leginkább a magyarok az otthonukban húsvétkor

Felejtsük el az ünnepi stresszt és a görcsös megfelelni akarást! Az IKEA legújabb kutatása lerántja a leplet arról, hogy a magyarok valójában mire vágynak húsvétkor: a biztonság, az élvezet és a kényelem sokkal fontosabb számukra, mint a tökéletes forgatókönyv. Idén az otthonunk kedvenc helye, a konyha és az étkező lesz az ünnep igazi központja, ahol a lassú, közös főzésé és a nagyi régi étkészletének merész újrahasznosításáé a főszerep.

Az IKEA kutatása rávilágít, hogy mi magyarok kifejezetten élvezzük a nyugodt, lassabb főzést, így a készülődés gyakran közös élménnyé válik. Ilyenkor felértékelődnek azok az apró, hétköznapi pillanatok, amelyekre máskor kevesebb idő jut. A tanulmány szerint a magyarok számára az otthonnal kapcsolatos legfontosabb érzelmi szükségletek a biztonság (81%), az élvezet (80%) és a kényelem (79%).

„Húsvétkor nem a tökéletes forgatókönyv a legfontosabb, hanem az, hogy legyen időnk egymásra”

– mondta Fanny Leyten, az IKEA régiós Home Furnishing vezetője.

„A tavasz a megújulás ideje, amikor a napfény visszatér az otthonainkba. Sokan ilyenkor friss színeket visznek a lakásba, különösen az étkezőasztalra. A pasztell paletták, mint a mentazöld, a lágy nárciszsárga és a púderrózsaszín továbbra is nagy kedvencek, mert minden otthonban – legyen az modern vagy hagyományos – jól mutatnak.”

Az IKEA szakértője szerint idén több olyan irányzat is hódít, amivel könnyen személyessé tehetjük az ünnepet. Nyugodtan használjunk élénk sárga vagy narancssárga kiegészítőket, amik igazi színfoltjai lehetnek az asztalnak. Bátran vegyítsük a nagyi féltett étkészletét az új darabokkal, ez az eklektikus stílus teszi igazán otthonossá és egyedivé a terítéket. Egyre népszerűbbek a földszínek, a lágy zöldek és a természetes anyagok, például a tengerifű alátétek, amelyek remekül illenek a kézműves dekorációkhoz vagy a közös tojásfestéshez. A friss virágok mellett az egyszerű megoldások teszik teljessé az összképet: egy-egy gally a szalvéta köré fonva, vagy egy ajtóra akasztott húsvéti koszorú már az érkezés pillanatában megteremti az ünnepi hangulatot.

Az ünnepi hangulat a vásárlási szokásokban is megmutatkozik: ebben az időszakban többen keresik az étkezéshez kapcsolódó termékeket.

A magyar vásárlók leginkább új étkészleteket, tányérokat és poharakat választanak, a tavaszias kiegészítők – például terítők és szalvéták – iránti kereslet pedig mintegy 15%-kal nő januárhoz képest. A figyelem egyértelműen a tavaszi árnyalatok felé fordul, a szürke és fehér helyett a zöld, a rózsaszín, a bézs és a sárga színek dominálnak.

Az IKEA hisz abban, hogy praktikus és megfizethető lakberendezési megoldásokkal nemcsak az ünnepeket tehetjük szebbé, hanem a hétköznapi együttléteket is segíthetjük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Mikor hívhat a főnök munkaidőn kívül?

A munkaidőn kívüli kommunikáció a cég és a dolgozó között mindenhol a legkényesebb kérdések közé tartozik. A vállalati kultúrák különböznek, és bár van minderre egyértelmű szabályozás, széles a „szürke zóna” is.  A szakértő szerint egy bizonyos szervezeti méret felett az a legjobb, ha a kommunikáció – és különösen minden, konfliktusra okot adó eset – szabályozott és naplózható.

A munkaidőn túli elérés sok szervezetnél neuralgikus pont. Ahol az ügyeleti, készenléti rendszer a mindennapok természetes része, ott ez nem okoz problémát, mint ahogy üzemzavar, informatikai incidens, munkabiztonsági kockázat vagy rendkívüli időjárás esetén is ritkán háborodik fel a dolgozó, ha a munkahelyéről hívják. Ugyanakkor, ha az alkalmazottak azt érzik, hogy a cég vagy bizonyos tagjai természetesnek veszik, hogy munkaidőn túl is rendelkezésre kell állnia, és rendszeresen visszaélnek a helyzettel, az könnyen konfliktusforrássá válik. A jelenség ritkán tömeges egy-egy vállalaton belül, de összességében széles rétegeket érint.

„Nemzetközi adatok alapján a munkaidőn kívüli megkeresés sok helyen mindennapos jelenség. A Eurofound 2023-ban közzétett, négy európai országra kiterjedő felmérésében a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy egy tipikus héten munkaidőn túl is kap munkatémájú üzenetet, és a többség – majdnem tízből kilenc fő – legalább időnként reagál is ezekre”

‒ mutatott rá a problémára Czinger Erik, a céges okoskommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője. Bár ahogy távolodunk a Covid időszakától, úgy ezek a gondok is enyhülni látszanak, nyilván nem szűntek meg. A Microsoft 365-ös telemetriai adatokra épülő Work Trend Index elemzése pedig azt mutatja, hogy a hétvégén aktív dolgozók közel ötöde már délig megnézi az e-mailjeit szombaton és vasárnap, és 5 százalék felett van azok aránya, akik vasárnap este is visszatérnek a levelezéshez.

Mindennek látszólag ellentmond, hogy egy másik felmérés szerint cégek alig 10%-a tudja valós időben, tömegesen elérni a dolgozóit munkaidő után, de ez a szám munkaidőben is csak 16%. A megfejtés ott van, hogy a folyamatos jelenlét terhe elsősorban az irodai munkaköröket érinti, míg a nehezen elérhető munkatársak jellemzően azok, akiknek külső helyszínen vagy távoli telephelyeken, kizárólag a terepen végezhető feladatuk van.

A szakember rámutatott, hogy a magyar munkajog egyébként egyértelműen szabályoz: a munkavállaló a napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető ügyelet vagy készenlét formájában, de a hosszabb időtartamú rendelkezésre állást kifejezetten indokolt esetekhez köti. Az ügyelet időtartama legfeljebb 24 óra lehet, a készenlét havi maximuma 168 óra, és az ilyen beosztást főszabály szerint legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Amennyiben ez így is működik, nem is szokott gondot jelenteni. A majdnem mindenkire kiterjedő, informális készenlét, a „főnök bármikor hívhat” állapot viszont könnyen vitát vagy frusztrációt okoz. Mindez nem magyar jelenség, az Európai Bizottság 2025. július 25-én második szakaszba léptette a távmunka és a lekapcsolódáshoz való jog kérdésében indított egyeztetést.

„Ha néhány tucatnál több munkavállalóról van szó, tapasztalataink szerint a megoldás a teljes dolgozói állományra kiterjedő, belső kommunikációs szabályozás. Kit, mikor, milyen indokkal szabad, lehet vagy kell értesíteni munkaidőben, vagy azon túl. Minden, de legalább minden munkaidőn túli kommunikációt érdemes naplózni a későbbi viták elkerülésére. Célszerű ügyeleti vagy vészhelyzeti csoportokat kijelölni bizonyos témákban és érdemes előre meghatározni a kapcsolatfelvétel módját”

‒ tette hozzá Czinger Erik.

Mindez manuálisan alig kezelhető, de egy jól paraméterezett belső kommunikációs rendszerrel teljesen természetes és automatikus lehet. A cél az, hogy a megfelelő –  és csak a megfelelő – kollégák mindenképp és igazolhatóan megkapják az információkat, miközben megmarad a pihenőidő tisztelete, és senki nem érzi úgy, hogy a munkáltató kéretlenül beszivárog a magánéletébe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss