Connect with us
Hirdetés

Tippek

Egyre biztonságosabbak a társkereső appok

társkereső

A robottársaktól a tökéletes partnert kiválasztó mesterséges intelligenciáig a technológia mára véglegesen összefonódott a randizással és a társkereséssel.

Különösen igaz ez most, másfél évvel a lezárások után, amelyek alatt a digitális kapcsolatok jelentették az egyetlen találkozási lehetőséget. A Kaspersky kutatói e trend biztonságra gyakorolt hatásait kívánták megismerni, ezért kilenc népszerű társkereső appot vetettek alapos vizsgálat alá, hogy felmérjék, mennyire biztonságosak. Megállapították, hogy a korábbi, 2017-ben végzett kutatáshoz képest a randiappok mostanra technikai szempontból biztonságosabbak lettek, különösen az adatátvitel területén. Továbbra is jelentős kockázatot jelentenek azonban abban tekintetben, hogy túl sok személyes információt tesznek közzé a felhasználóról, aki így kiszolgáltatottá válik a különféle fenyegetéseknek, például a zaklatásnak és a doxolásnak.

Lassan már a múlté lesz az, hogy életünk szerelmét egy buliban ismerjük meg, olyan mértékű fellendülés tapasztalható az online társkeresésben – nem utolsósorban a világjárványnak köszönhetően. A Tinderen 2020. márciusában egyetlen nap alatt 3 milliárdos rekordot ért el a húzások száma, míg az OkCupidon ugyanazon év márciusa és májusa között 700%-kal nőttek a társkeresések. E növekvő népszerűség közepette a Kaspersky elhatározta, hogy megismétli a társkereső appokat vizsgáló 2017-es kutatását, hogy megnézze, mi fejlődött a biztonságosságuk terén, és mi nem.

A kutatáshoz a következő kilenc népszerű, jó értékelésekkel és globális felhasználói bázissal rendelkező randiappot elemezték: Tinder, Bumble, OkCupid, Mamba, Pure, Feeld, Her, Happn és Badoo. Megállapították, hogy bár a társkereső appok 2017-hez viszonyítva technikai szempontból biztonságosabbak lettek, továbbra is súlyos adatvédelmi kockázatok állnak fenn.

2017-ben a vizsgált alkalmazások közül négynél lehetséges volt az appból küldött adatok elfogása, és számos app a nem titkosított HTTP protokollt használta. 2021-re azonban határozottan javult a helyzet. Már egyik alkalmazás sem használ HTTP-t, és ha a protokoll nem biztonságos, nincs adatküldés.

Ettől függetlenül a társkereső appok továbbra is komoly adatvédelmi aggályokra adnak okot. Az alkalmazások zöme lehetővé teszi, hogy a felhasználók valamelyik közösségi oldalon (Instagram, Facebook, Spotify stb.) használt profiljukkal regisztráljanak fiókot. Ha a felhasználó ezt a lehetőséget választja, a profilja automatikusan kitöltődik az adott közösségi oldalról származó adatokkal, például fotókkal és profilinformációkkal. A felhasználókat emellett olyan információk megadására is megkérik, mint az, hogy hol dolgoznak, vagy hová járnak egyetemre. A fent említett adatok mindegyike megkönnyíti a randiapp használója közösségi médiás fiókjainak megtalálását, és az adott fiókok adatvédelmi beállításaitól függően a rengeteg egyéb személyes információhoz való hozzáférést.

Ráadásul egyes alkalmazások, mint például a Happn, a Her, a Bumble és a Tinder kötelezővé teszi a felhasználóknak a tartózkodási helyük megosztását is. Más alkalmazások, mint például a Mamba, szinte méterre pontosan megadják a felhasználók egymástól való távolságát. A Happn alkalmazásnak olyan funkciója is van, amelynek segítségével a felhasználó láthatja, hogy hányszor és hol keresztezték egymás útját a „matchével”.

Az olyan adatokhoz való hozzáférés, mint a tartózkodási hely, munkahely, név, elérhetőség stb. kiszolgáltatottá teszi a felhasználót a kiberzaklatásnak vagy akár a fizikai zaklatásnak, továbbá a doxolásnak is (amikor a korábban privát adatokat nyilvánossá teszik az áldozat megszégyenítése céljából vagy ártó szándékkal). Sőt, a Mamba az egyetlen alkalmazás, amelyik ingyenesen teszi lehetővé a használói számára a fotóik elhomályosítását, a Pure pedig az egyetlen olyan, amelyik megtiltja, hogy a felhasználók képernyőfotót készítsenek a chatekről. Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik a felhasználók beszélgetéseinek és fotóinak az engedélyük nélküli megosztását, akár zsarolás vagy doxolás céljából is.

Ugyanakkor számos alkalmazás fizetős verziókkal is előrukkolt már, amelyekben további választási lehetőségeket kínálnak – sokszor olyanokat, amelyek növelhetik a felhasználók biztonságát. A Tinder és a Bumble fizetős verziójában például manuálisan választhatjuk ki a tartózkodási helyünket egy régiót megadva. Mivel csak a régiót lehet kiválasztani, és nem egy konkrét távolságot, sokkal nehezebb meghatározni a felhasználó pontos helyét. Egyes alkalmazások – például a Happn – fizetett verziói „inkognitó módot” is felkínálnak a használóknak, akik ezzel elrejthetik a profiljukat azok elől, akiket nem húztak jobbra, valamint az idegenek elől.

„Mindig kihívást jelent megtalálni az egyensúlyt a digitális jelenlét kiépítése és az internetre kikerülő személyes adataink megóvása között, ráadásul az online társkeresésre való átállás egy újabb olyan területet teremt, ahol a felhasználóknak meg kell határozniuk a kapcsolatok kialakításának és a biztonságuk egyidejű megóvásának legjobb módját. Szerencsére az elmúlt években azt láttuk, hogy a társkereső appok jó irányba haladnak, és biztonságosabb kapcsolatteremtést tesznek lehetővé a felhasználók számára. Törekszenek arra, hogy biztonságban tartsák az adatokat, és sok olyan alkalmazás van, amelynek a fizetett verziójában a felhasználóknak van választási lehetőségük, például manuálisan határozhatják meg a tartózkodási helyüket, vagy elhomályosíthatják a fotóikat. Remélhetőleg a jövőben ezek az opciók minden alkalmazásban ingyenesen lesznek elérhetők. A legjobb, amit a felhasználók a biztonságuk érdekében tehetnek, az az, hogy körültekintően osztanak meg adatokat magukról, mind a társkereső profiljukban, mind a beszélgetésekben”

– fejtette ki Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója.

A társkereső appok jövőjét illetően a Kaspersky számos előrejelzéssel – és reménnyel – szolgál, különösen a biztonságosságukat illetően. Ilyen például a mesterséges intelligencia alkalmazása a felhasználók csalás elleni védelméhez, vagy az ellenőrzött fiókok létrehozása. Ezeket, valamint a társkeresés és a szerelem jövőjével kapcsolatos további előrejelzéseket az Earth 2050 projekt keretében ismerhetik meg az érdeklődők, és a saját gondolataikat is itt oszthatják meg.

A társkereső alkalmazások biztonságosságáról a Securelist weblapon található bővebb információ.

A Kaspersky szakértői a következőket javasolják a társkereső appok biztonságos használatához:

  • Ne osszon meg túlságosan sok személyes információt (vezetéknév, munkahely, barátokkal készült fotók, politikai nézetek stb.) a profiljában
  • Ne kapcsoljon hozzá más közösségi médiás fiókokat a profiljához
  • Ha lehet, manuálisan válassza ki a tartózkodási helyét
  • Ha lehet, használjon kéttényezős hitelesítést
  • Törölje vagy rejtse el a profilját, ha már nem használja az appot
  • Használja a társkereső appokba beépített üzenetküldőket. Csak akkor javasolt más üzenetküldőkre áttérni, ha megbízik a matchében. Ha végül emellett dönt, úgy állítsa be a chatet, hogy a privát adatai titokban maradjanak.
  • A készülékein használjon megbízható biztonsági megoldást, például a Kaspersky Security Cloudot. A szoftver segít az eszközökön zajló kártékony vagy gyanús tevékenységek észlelésében, illetve ellenőrzi a felkeresett weboldal URL-jének biztonságosságát.

Tippek

Szeptembertől már nemcsak repülőgép-, hanem helikopterpilóta-képzést is kínál a Széchenyi István Egyetem

A légijármű-üzemeltetési szakemberek képzését tavaly indította el a győri Széchenyi István Egyetem, s a repülőgépek működtetésére és vezetésére irányuló tudásanyag idén tavasztól már modulokra bontva, részismereti képzésként is elérhető. A kínálat ráadásul hamarosan tovább bővül: szeptembertől – szintén moduláris formában – már helikopterpilótának is tanulhatnak az érdeklődők az intézményben.

A Széchenyi István Egyetemen tavaly szeptemberben indult el a pilótaképzés a mérnöki végzettséggel rendelkezők számára „légijármű-üzemeltetési szakmérnök”, a nem mérnöki diplomával rendelkezőknek pedig „légijármű-üzemeltetési szakember” elnevezéssel. A három féléves, angol nyelvű kurzus olyan szakmai partnerekkel valósul meg, mint a Wizz Air légitársaság vagy a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező Fly-Coop Academy Kft. Idén februártól már a program modulokból felépülő változata is elérhető, vagyis a tudásanyag egymásra épülő kurzusokon is elsajátítható. Ez utóbbi részismereti (mikrotanúsítvánnyal záruló) képzések formájában valósul meg, amelyen azok is tanulhatnak, akik még nem rendelkeznek diplomával, akár érettségi birtokában is elvégezhető. Az így megszerzett tudást a felsőoktatás a diplomás képzés keretében elismeri.

A Széchenyi István Egyetemen zajló moduláris képzésnek köszönhetően nemcsak kereskedelmi nagygép, hanem egymotoros repülőgép vezetésére is engedélyt lehet szerezni.

„Az egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjával kidolgozott programunk nagy népszerűségnek örvend, jelenleg már húsz hallgatónk vesz részt a merevszárnyú légi jármű, vagyis a repülőgép üzemeltetését ellátó szakemberek képzésében. A legtöbben a jóval rugalmasabb moduláris formát választják, hiszen így mindenki – az elméleti online óráknak is köszönhetően – a saját tempójában, illetve időbeosztásában haladhat. Olyan jelentkező is akad, aki eredetileg csak az első modulra, az egymotoros gépek vezetésére felkészítő magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló képzésre (Private Pilot License – PPL) jelentkezett, de pozitív tapasztalatai után ma már a teljes, kereskedelmi gépek vezetését lehetővé tevő programot is tervezi elvégezni”

– fogalmazott dr. Teschner Gergely egyetemi docens, a képzés szakfelelőse.

Hozzátette, a kedvező fogadtatás és célpiaci érdeklődés miatt tovább bővítik a kínálatot, és szeptembertől már helikopterpilótának is lehet tanulni a Széchenyi egyetemen. A 195 repült óraszámot biztosító, három féléves teljes képzés 171.900 euró, míg a magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzését célzó PPL(H) egy féléves első modul ára 42.000 euró. Kiemelte, bár a képzés a technikai feltételek biztosítása és a sok gyakorlat miatt költséges, ám a tudás és az engedélyek megszerzése jó elhelyezkedési és magas kereseti lehetőségeket biztosít. A képzési díj ráadásul 45 éves korig kamatmentes diákhitelből is finanszírozható.

A repülési gyakorlat hangsúlyos eleme a képzésnek

A szakfelelős felhívta a figyelmet arra is, hogy mind a repülőgép-, mind a helikopterüzemeltetői, szeptemberben induló képzések esetében július 20. a jelentkezési határidő. A felvétel egyik feltétele az angol nyelvtudás, s a több vizsgálatból álló 1. osztályú orvosi minősítés. Az első modul, vagyis a PPL elvégzéséhez 2. osztályú minősítés is elégséges.

Akit a feltételek és a lehetőségek részletesebben is érdekelnek, azoknak érdemes regisztrálniuk a május 11-én, hétfőn 17 órakor kezdődő webináriumra. Az ingyenes program során a Széchenyi István Egyetem és a Fly-Coop szakemberei bemutatják a képzés struktúráját és a felvétel folyamatát, betekintést nyújtanak a szimulátoros és gyakorlati repülési programba, ismertetik a diákhitel-feltételeket, és várják az egyéni kérdéseket is. További információk: nextgenlearn.sze.hu; felveteli.sze.hu.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Halmozunk, de nem hasznosítunk újra: a magyarok fele csak pénzért válna meg régi eszközeitől

Hiába az egyre tudatosabb vásárlói hozzáállás, a magyarok továbbra is nehezen válnak meg régi elektronikai eszközeiktől. A MediaMarkt legfrissebb kutatásából kiderül: az e-hulladék rejtegetése stabilan velünk élő jelenség, a háztartások 83%-a őrizget legalább egy használaton kívüli készüléket. A felújított termékek piaca ugyanakkor egyértelműen érik, a lakosság harmada már a gyakorlatban is vásárolt ilyen eszközt.

A magyarok többsége addig használja elektronikai eszközeit, amíg azok teljesen használhatatlanná nem válnak. 38%-uk csak akkor válik meg meghibásodott számítógépétől, amikor az teljesen felmondja a szolgálatot. A nők körében ez az arány még magasabb (45%), míg a férfiaknál 29%. Ez a hozzáállás önmagában még kedvező is lehet a fenntarthatóság szempontjából, hiszen az eszközök élettartamának maximális kihasználását jelenti. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a valódi problémát nem a használat hossza okozza, hanem az a jelenség, hogy hazánkban ezeket a készülékeket sokan nem adják le az erre kijelölt gyűjtőpontra.

Fiókban porosodó eszközök – a rejtett e-hulladék problémája

A magyar háztartások döntő többségében felhalmozódnak a használaton kívüli elektronikai eszközök. Ennek a makacs „fiók-effektusnak” az eredménye idén tisztán látszik, hiszen az otthonok 83%-ában legalább egy ilyen készülék megtalálható, míg majdnem felében (42%) három vagy annál is több eszköz porosodik.

A lecserélt eszközök leggyakrabban nem kerülnek vissza az újrahasznosítási körforgásba, hanem tartalékként őrzik őket otthon. Ennek hátterében elsősorban a biztonság iránti igény áll – sokan attól tartanak, hogy egy új készülék meghibásodása esetén jól jöhet a régi. Ugyanakkor a válaszadók közel ötöde (18%) azért nem válik meg ezektől az eszközöktől, mert nincs elegendő információja arról, hol és hogyan adhatná le őket.

Aggasztó, hogy a fővárosban sokan még mindig a kommunális szemétbe dobják az e-hulladékot. Ezzel szemben biztató, hogy a válaszadók 15%-a már él a beszámítás lehetőségével, és régi készülékét új vásárlásakor leadja, például a MediaMarktnál – ezzel is hozzájárulva a körforgásos gazdaság erősítéséhez.

Anyagi ösztönzők és egyszerűség: ez kell az áttöréshez

Az újrahasznosítás fellendítéséhez egyértelműen az anyagi ösztönzők jelentik a kulcsot. A kutatási adatok alapján jól látszik, hogy a piac az úgynevezett információgyűjtési szakaszból a konkrét igények irányába lépett tovább: míg egy éve a válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy kedvezményért cserébe élne a beszámítással, idén már a lakosság közel felét (44%) tudná ösztönözni, ha pénzt vagy árengedményt kapna cserébe a régi eszközéért.

Ezzel párhuzamosan a felújított (refurbished) elektronikai cikkek piaca is szintet lépett. A fenntarthatóbb fogyasztás irányába mutat, hogy a magyarok 64%-a nyitott a felújított elektronikai eszközökre, és 34% már ki is próbálta ezt a lehetőséget. Egy 2025-ös kutatás alapján, kedvezményes ár esetén a legtöbben felújított laptopot és tabletet vásárolnának, ami jól jelzi, hogy megfelelő ár-érték arány mellett a refurbished termékek komoly alternatívát jelenthetnek.

„A felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, azonban az elhatározást csak megbízható partnerrel és valós anyagi előnyök mellett váltják tettekre. A felújított készülékek piaca folyamatosan növekszik, ami azt mutatja, hogy a magyarok nyitottak a minőségi megoldásokra, különösen akkor, ha azok szakértői háttérrel párosulnak.

A MediaMarkt Refresh! szolgáltatása és az áruházi készülékbeszámítás pontosan ezt a hidat teremti meg: ellenőrzött, kiterjesztett garanciával kínált felújított eszközöket biztosítunk kedvező áron, miközben omnichannel hálózatunkra építve egyszerűvé tesszük a régi készülékek leadását is”

mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát

A munkahelyi kutatások szerint a rosszul kialakított iroda akár 28% fókuszidőt is elvihet, zajos környezetben pedig a memória alapú feladatok teljesítménye 30%-kal is visszaeshet. Ezzel szemben a tudatosan szervezett munkatér mérhető üzleti előnyt jelent: a jobb levegőminőség 8–11%-os, a megfelelő világítás 15%-os, az általános komfort pedig akár 25%-os javulást is hozhat a produktivitás terén. A DVM workplace csapata szerint a jövő irodája zónázott, a különböző munkamódokhoz igazított rendszerben működik.

Nemzetközi kutatások alapján az irodai környezet kialakítása gazdasági szempontból is jól mérhető tényező. Egy 100 fős szervezet esetében a tudatos irodafejlesztés akár 11 hónap alatt megtérülhet, miközben a jobb levegőminőség 8–11%-kal, a megfelelő világítás 15%-kal, az általános komfortérzet pedig akár 25%-kal is növelheti a produktivitást. A nem megfelelően kialakított iroda kockázatai ugyanilyen egyértelműek: a zavaró tényezők miatt a fókuszidő akár 28%-a elveszhet, beszédzaj mellett a memória alapú feladatok teljesítménye 30%-kal is visszaeshet. Mindez különösen fontos annak fényében, hogy a nemzetközi adatok szerint az irodai tevékenységek 89%-a egyéni koncentrációt igényel.

A tapasztalatok szerint sok irodában azért nem hatékony a munkavégzés, mert a kialakításuk egyféle logikát próbál ráerőltetni az összes csapatra. Ezzel szemben a különböző területek eltérő ritmusban, eltérő eszköz igénnyel és eltérő koncentrációs szinteken dolgoznak. Egy egységes, tagolatlan open office ezt ritkán tudja jól kiszolgálni. A DVM workplace szemlélete ezért zónázott hot desk rendszerben gondolkodik. Ennek lényege, hogy a tér rugalmasan használható, ugyanakkor világosan kijelölt munkazónákra épül, és az egyes csapatok tényleges működéséhez igazodik. A fókuszmunka, a telefonálás, az együttműködés, a dokumentumkezelés és a közösségi jelenlét mind eltérő térhasználatot igényelnek.

„A workplace stratégia számomra mindig azzal kezdődik, hogy pontosan feltárjuk, hogyan dolgoznak az emberek a mindennapokban, milyen ritmusban működnek a csapatok, hol van szükség csendre, hol intenzív együttműködésre, és milyen szokások alakítják a térhasználatot. Egy jól működő iroda abból a felismerésből születik meg, hogy az eltérő munkamódok eltérő környezetet igényelnek, és a térnek ezt világosan, következetesen kell támogatnia.”

– emeli ki Horváth Réka, workplace stratéga és service designer.

A Nilfisk irodája jól mutatja ezt a szemléletet. A projekt során gyorsan láthatóvá vált, hogy a pénzügyi osztály és a sales csapat teljesen eltérő igényekkel dolgozik. Az értékesítők sok telefonhívást bonyolítanak, ezért számukra a hangszigetelt fülkék és az aktívabb, kommunikációt támogató zónák váltak kulcselemmé. A pénzügyi csapat eközben nagy mennyiségű dokumentummal dolgozik, ezért náluk a tárolók közelsége, az átlátható elrendezés és a nyugodtabb munkakörnyezet volt meghatározó. A térszervezés így nem általános esztétikai elvek mentén alakult, hanem a konkrét munkafolyamatokból épült fel. Az iroda két szinten kapott helyet, melyek eltérő működési logikára épültek, így a csendesebb, koncentrációt igénylő feladatok és az aktívabb, kommunikációra épülő munkamódok is a számukra megfelelő környezetet kapták.

A workplace kutatások és a projektalapú tapasztalatok ugyanabba az irányba mutatnak: az iroda akkor támogatja a szervezetet, ha strukturált, differenciált és használati logikájában pontos. A cél a helytakarékosságon vagy a látványos enteriőrön túl egy olyan környezet létrehozása, amely javítja a fókuszt, csökkenti a zavaró hatásokat, és jobban illeszkedik a csapatok valós működéséhez. A tér tehát üzleti tényező. Ha jól működik, mérhetően javítja a teljesítményt. Ha rosszul működik, nap mint nap veszteséget termel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss