Tippek
Üzenetküldő appokkal is sokat lehet spórolni a mobilszámlán
Vége a hagyományos telefonhívásoknak, az online csevegésé a jövő?
Elsősorban online hívásokkal és üzenetekkel igyekeznek csökkenteni a mobilhasználati költségeiket a magyarok: közel felük részesíti előnyben a csevegőapplikációkat a hagyományos mobilhívásokkal szemben, több mint harmaduk pedig inkább például e-mail-eket küld SMS-helyett – derül ki a transzparens mobilcsomag-összehasonlítással foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából. Az úgynevezett internetes hangtovábbítási eljárással (VoIP) működő applikációk (Messenger, Viber, Skype stb.) használata Magyarországon jellemzőbb, mint számos EU-tagállamban; a népszerűségnek az életkor sem szab határt: a 60 év felettiek több mint fele spórol ilyen módon.
Az Európai Unióban az online telefon- és videóhívások aránya nőtt a legnagyobb mértékben az internetes tevékenységek, például hírolvasás, zenehallgatás, közösségimédia-használat között a pandémia első évében– derül ki az Eurostat adataiból. A felhasználók 52 százalékkal több hívást indítottak, mint egy évvel korábban. Ráadásul a magyarok az európai átlagnál is nagyobb mértékben indítottak hívásokat és küldtek üzenetet online: a magyarok több mint kétharmada (68 százalék) használta ezt a csatornát a kutatást megelőző három hónapban, szemben a 60 százalékos átlaggal. Ezzel az eredménnyel többek között olyan országokat utasítottunk magunk mögé, mint az Egyesült Királyság (52 százalék) vagy Ausztria (60 százalék).
A növekvő népszerűségre kézenfekvő magyarázat a technikai fejlődés, az okostelefonok terjedése, az adatátviteli gyorsaság és kapacitás növekedése, de a trendet az üzenetküldő applikációknak a hagyományos telefonhívásoknál fajlagosan alacsonyabb költségei is magyarázzák. Ezt támasztják alá a mobilcsomagok transzparens összehasonlítását zászlajára tűző független magyar startup, a BillKiller friss, a Pulzus kutatócég bevonásával készített reprezentatív felmérésének eredményei is.
A különböző spórolási lehetőségek között a csevegőapplikációk használata a legnépszerűbb, a megkérdezettek 47 százaléka próbálja így csökkenteni a költségeit. Hasonlóan népszerű megoldás az is, hogy az előfizetők inkább online küldenek üzenet SMS-ek helyett (38 százalék), a harmadik legnépszerűbb eszköz pedig az ingyenes, nyilvános Wi-Fi-hálózatokra való rácsatlakozás (26 százalék).
„A számok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók keresik a költséghatékony kommunikációs megoldásokat, sokan igyekeznek tudatosak lenni a mobilhasználatban. Nem véletlen, hogy itthon ennyire népszerűek az interneten vagy más IP-alapú hálózaton lebonyolított telefonhívások; ezek lényegesen olcsóbban, mint a hagyományos hívások, miközben ma már a hangminőségben sincs érdemi különbség”
– mutat rá Halmai Attila, a BillKiller Kft. alapító-tulajdonosa. Hozzáteszi:
„bár a fogyasztók részéről markáns az igény a költségek csökkentésére, sajnos még mindig általános, hogy az ügyfelek a díjcsomagok korlátozott mértékű összehasonlíthatósága miatt a valós mobilhasználatuknál lényegesen többet költenek havonta a telefonjukra.”
További vizsgálatra érdemes jelenség, hogy minden előzetes várakozással ellentétben a 60 év felettiek körében nem kevesebb mint 54 százalék (!) azok aránya, akik a üzenetküldő applikációkkal spórolnak; harmaduk keresi az ingyenes Wi-Fi elérhetőségeket, sőt 26%-uk alkalmanként az adatforgalmat is kikapcsolja költségcsökkentés céljával.
A kutatásból az is kiderült továbbá, hogy a magyar előfizetők közel ötöde rövidebb beszélgetésekkel próbál spórolni, 11%-uk pedig megpróbálja csak végszükség esetén használni a telefonját. Mindössze 15% vallotta azt, hogy egyáltalán nem szokott spórolni a mobilköltségekkel. Szintén nagyjából ötöde az előfizetőknek (17%) a mobilinternet korlátozásával igyekszik mérsékelni a költségeket; például nem néz videókat, amelyek a mobiladatot fogyasztanák jelentős mértékben.
A BillKiller alapító-tulajdonosai rámutatnak: a felhasználóknak minden esetben érdemes ellenőrizniük a valós adatfelhasználásukat, mert jellemző, hogy korlátlan internetért fizetnek, holott csak 1-2 GB adatra lenne szükségük; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint egy átlagos magyar ügyfél 4,9 GB mobiladat-forgalmat generál havonta.
„A jelenleg még ingyenesen letölthető applikációnk júniusi indulása óta átlagosan több mint 55 000 Ft értékű megtakarítást kalkuláltunk több mint kétezer-ötszáz ügyfelünknek egy éves időtávra vonatkozóan; ez a lehetőség minden felhasználó előtt ott áll, a célunk, hogy a magyar előfizetők kizárólag azért fizessenek a nagy mobilszolgáltatóknak, amit valóban fel is használtak”
– jegyzi meg Sallai Ákos, a BillKiller Kft. alapító-tulajdonosa.
„Örömmel látjuk, hogy a digitalizáció előnyeit ma már nem csak a fiatalok élvezik; ez is arra ösztönöz minket, hogy még elkötelezettebben dolgozzunk összehasonlíthóvá tegyünk ma még átláthatatlan szolgáltatásokat, így segítve a felhasználókat abban, hogy megalapozottan dönthessenek”
– teszi hozzá Sallai Ákos.
Tippek
Pénzfelvétel külföldön? Ennyibe kerülhet egy rossz döntés
Bár egyre többen fizetnek kártyával, a készpénzfelvétel lehetősége még mindig kulcskérdés.
Ráadásul az sem mindegy, hogy ez mennyibe kerül: egy átlagos, 90 ezer forintnak megfelelő összegű külföldi készpénzfelvétel akár 4-6 ezer forintba is kerülhet. A BiztosDöntés.hu összeszedte, mit kínálnak a bankok, mennyibe kerül egy pénzfelvétel, és mit tanulhatunk az MNB legfrissebb statisztikáiból.
Egyre ritkábban veszünk fel pénzt külföldön is
Ahogy véget ér a tanév, a magyar családok százezrei indulnak nyaralni, sokan külföldre. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint bár egyre többen fizetnek kártyával, a készpénzfelvétel lehetősége még mindig kulcskérdés – több ezer forint spórolható meg a körültekintő döntésekkel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a külföldre utazók egyre inkább élnek a digitális fizetés lehetőségével: 2 év alatt, 2022 és 2024 összevetésében a nyaralások alatt (a III. negyedévben) a külföldi bankkártyás fizetések darabszáma 57,7 százalékkal 17,32 millióra, értéke pedig 44 százalékkal 232,7 milliárd forintra nőtt.
Mindezzel párhuzamosan egyre kevesebbszer vesznek fel pénzt a magyarok bankkártyával külföldön. Míg 2022-ben még több mint 403 ezer tranzakciót regisztráltak külföldi ATM-eknél a nyári negyedévben, 2024-ben az ATM-es külföldi készpénzfelvétel darabszáma már nem érte el 347 ezret, ami 14 százalékot meghaladó csökkenést jelent – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
Magas díjak, de azért jó, hogy van euró-szabályozás
A határon túlra tartók közül tehát egyre többen fizetnek kártyával, ám a készpénz iránti igény sok helyen – a helyi piacon, közlekedésben vagy pl. borravaló formájában – még mindig jelen van. Ezért sem mindegy, hogy mennyibe kerül a külföldi ATM-es készpénzfelvétel.
A hazai bankok a külföldi pénzfelvételnél általánosan egy fix, jellemzően euróban kifejezett értéket és egy, a felvett érték százalékában kifejezett összeget számítanak fel:
- CIB Bank: 5 207 forint
- Erste Bank: 2 052 forint +3,72%
- Gránit Bank: 200 forint + 1,05%
- K&H Bank: 2 563 forint + 2,71%
- MBH Bank: 941 forint + 2,24%
- OTP Bank: 3 012 forint + 2,12%
- Raiffeisen Bank: 16,95 euró vagy 1,5%, minimum 20 euró
- UniCredit Bank: 7,2 euró + 3,149%
Fontos tudni – jelezte a BiztosDöntés.hu szakértője, hogy az Egységes Eurófizetési Övezet (Single Euro Payments Area – SEPA) szabályai szerint az euróban indított tranzakciók – utalások vagy euró készpénzfelvétel – esetében a bankok nem számíthatnak fel magasabb költséget, mint amennyit Magyarországon az átutalásokért, vagy készpénzfelvétel esetében az idegen ATM használatáért számolhatnak fel.
Ez azt jelenti, hogy a nyaralás alatt sem jelent extra terhet a készpénzfelvétel az euróövezeten belül. Ebben a tekintetben örülhetünk annak, hogy a fő nyaralási célpontunk, Horvátország már bevezette az uniós fizetőeszközt – emlékeztet Gergely Péter.
Tudatosak vagyunk: ritkábban, többet veszünk fel
A nem euróban történő tranzakciók esetében viszont a fix díjelem azzal jár, hogy érdemes ritkábban, de nagyobb összegben felvenni a nyaralás során szükséges összeget.
Gergely Péter szerint ezt szemmel láthatóan megtanulták már a magyarok: az egy külföldi készpénzfelvételi tranzakcióra jutó érték az elmúlt 3 évben folyamatosan növekedett: a 2021-es 69 ezer forintról 2024-re 87 ezer forint fölé. Az aktuális devizaárfolyamon számolva euróban 3 év alatt 193 euróról 225 euróra nőtt az átlagos külföldi készpénzfelvétel összege.
A fentebbi díjakkal számolva egy átlagos készpénzfelvétel költsége 1 100-8 000 forint közötti összeg lehet – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője. Nem véletlen, hogy egyre többen keresik az ingyenes, vagy legalább kedvezményes készpénzfelvételi lehetőségeket – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.
A hazai bankokat a verseny is hajtja, hiszen például a Revolut már a Standard csomaggal is 75 ezer forint értékig, havi 5 alkalommal kínál ingyenesen készpénzfelvételt a világ bármely ATM-jénél. (A Premium csomagnál a limit 150 ezer, a Metal csomagnál 300 ezer, míg az Ultra csomagnál 750 ezer forint). A limit felett ugyanakkor 2 százalék a díj.
A Wise kártyával az első két tranzakció ingyenes, maximum 150 ezer forint értékig, a darabszám vagy az érték meghaladása után pedig 200 forint + 2,65 százalék a pénzfelvétel díja.
Jobb, mint otthon – de biztosan olcsóbb
A kereskedelmi bankok számára fel van tehát adva a lecke, ám a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a hazai pénzintézetek felvették a kesztyűt.
Az OTP 10 külföldi leánybankjának ATM-jeiből (így Horvátországban és Bulgáriában is) korlátlanul, teljesen ingyen vehetnek fel pénzt az OTP ügyfelek az akció visszavonásáig, de legkésőbb 2026. június 30-ig. Mindez annak fényében érdekes, hogy közben a hazai ATM-ekből – ha nem rendelkeznek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel igénybevételéről – minimum 165 forint +1,53%-os díjat kénytelenek fizetni akkor is, ha OTP automatát használnak.
A CIB Bank Visa Inspire kártya birtokosai az Intesa Sanpaolo csoport – Magyarországgal együtt – 12 országában található ATM-jeiből szintén teljesen ingyenes, korlátlan készpénzfelvételre jogosultak. A furcsaság itt is fennáll: rendelkezés nélkül itthon a CIB Bank ATM-jeiből kártyatípustól függően 1 165 vagy 1 864 forintba fáj készpénzt felvenni.
Erste Bank: a cégcsoport saját külföldi ATM-jeinél (pl. Ausztria, Szlovákia) a belföldi Erste ATM díját kell fizetni.
A Gránit Banknál a Gránit Platinum és World Elite kártyákhoz havonta két alkalommal ingyenes készpénzfelvétel jár világszerte.
Az UniCredit számottevően olcsóbban biztosítja az euró övezetben lévő leánybankjainál történő ATM-es pénzfelvételt, mintha a kártyával más bank hazai ATM-jénél vennénk fel pénzt – tehát a SEPA díjból is enged.
Az MBH Banknál akciós jelleggel a nem euróövezetben és nem euróban végrehajtott készpénzfelvételek esetében egyes ügyfélcsoportoknak csak az euró alapú, vagyis a hazai idegen ATM-es készpénzfelvétel díját (470 Ft + 2,24%) számolják fel.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint minden nyaralás előtt érdemes átnézni, hogy mivel és mennyiért tudunk pénzt felvenni. Aki előre tervez, az komoly összegeket spórolhat meg: egyetlen készpénzfelvétel díja 1-8 ezer forint is lehet, még egy kedvező csomaggal ez a költség nulla is lehet – emlékeztetett.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
A pénzügyi csalások egyre összetettebb és nehezebben felismerhető formában jelennek meg napjainkban.
A K&H, mint folyamatosan innováló IT és banki szervezet helyben fejlesztett megoldásokkal védi ügyfeleit az adathalász támadásokkal szemben. Eközben a csalók minden rendelkezésre álló csatornát kihasználnak annak érdekében, hogy személyes adatokat vagy pénzt csaljanak ki az ügyfelektől. A K&H tapasztalatai alapján jelenleg a legnagyobb veszélyt az adathalász technikák jelentik, amelyek e-mailben, SMS-ben vagy telefonos hívások formájában próbálják rávenni az ügyfeleket arra, hogy érzékeny adataikat adják meg a csalóknak. A támadások gyakran a bank nevében, megtévesztő arculati elemeket használva történnek, így az ügyfelek számára nehéz lehet felismerni, hogy egy hamis üzenettel állnak szemben.
A digitális bankolás terjedésével a hamis linkeken keresztül történő adatlopás, az online piactereken kínált irreális ajánlatok, valamint a „túl szép, hogy igaz legyen” típusú befektetési lehetőségek is megjelentek a csalási kísérletek között. Emellett egyre gyakoribbak a közösségi médián keresztül történő visszaélések, különösen az úgynevezett romantikus csalások, amelyek alkalmával a csalók társkereső oldalakon vagy üzenetküldő alkalmazásokon keresztül próbálnak hosszabb távú kapcsolatot kialakítani az áldozattal, hogy aztán pénzt csaljanak ki tőle. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023 októbere és decembere között a pénzintézeteket és ügyfeleiket összesen több mint 8,2 milliárd forint kár érte. Ebből közel 2,5 milliárd forint a bankkártyás tranzakciókhoz, míg több mint 5,7 milliárd forint az egyéb elektronikus fizetési műveletekhez kapcsolódott.
A technológia ma már megkerülhetetlen faktor a csalás elleni védekezésben. A K&H nem csak bank, hanem egy helyben fejlesztő IT szervezet is, amely folyamatosan innovál. Saját fejlesztésű csalásmegelőzési rendszere valós időben elemzi az ügyfelek tranzakciós adatait, és mindössze 400 milliszekundum alatt képes azonosítani a szokásostól eltérő viselkedési mintát. Az automatikus rendszer azonnal értesíti az ügyfelet a gyanús tevékenységről, és szükség esetén be is avatkozik a tranzakció megakadályozása érdekében. A technológia évente több mint 1,5 milliárd tranzakciót vizsgál meg és naponta több száz csalási kísérletet hiúsít meg még azelőtt, hogy az ügyfelek pénze veszélybe kerülne. A fejlett „push” értesítési rendszernek köszönhetően például csak 2024 októberében több mint 92 000 kártyaeseményt jeleztek vissza az ügyfelek számára, növelve ezzel az azonnali reakcióképességet.
Azonban a legkorszerűbb technológiai megoldások sem érnek célt, ha a felhasználók biztonságtudatossága nem fejlődik ezzel párhuzamosan. Ezt a csalók is pontosan tudják, ezért leginkább az emberi tényezőre fókuszálnak a csalási kísérleteknél. Mára a pénzügyi védelem leggyengébb láncszeme gyakran maga az ember lett: ha valaki nem figyel oda a gyanús jelekre, vagy nem ismeri a legújabb csalási módszereket, könnyen áldozattá válhat. A K&H ezért hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít a belső edukációra és a tájékoztatásra. Ennek része a KiberPajzs program is, amely keretében a bank közösségi média felületein, közérthetően hívja fel ügyfelei figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre, honlapján pedig rendszeresen frissített tartalmakkal, figyelmeztetésekkel, esettanulmányokkal segíti ügyfelei biztonságtudatosságát.
Amennyiben mégis megtörténik a baj, az azonnali segítségkérés javasolt az ügyfelek számára. A bank a K&H Telecenteren keresztül támogatást biztosít, és lehetőséget kínál arra is, hogy az ügyfél saját maga tiltsa le bankkártyáját, illetve törölje mobileszközeit az e-bank felületén. A K&H együttműködik a hatóságokkal is: csalás gyanúja esetén segít a feljelentés megtételében, és minden esetben arra törekszik, hogy minimalizálja az ügyfeleket érő anyagi károkat.
„A célunk nem csupán a csalások kiszűrése, hanem az is, hogy ügyfeleink minden körülmények között biztonságban tudhassák pénzüket. Öt éve működtetjük a saját fejlesztésű rendszerünket és a mögötte dolgozó szakértői csapatunk nap mint nap bizonyítja, hogy a technológiai újítások és az ügyféltudatosság kéz a kézben járnak. A csalásmegelőző rendszer napi szinten 4-5 millió tranzakciót tárol le, vizsgál meg és szükség szerint többszáz beavatkozást hajt végre. A gyors és precíz reagálás kulcsfontosságú a csalások megelőzésében és az ügyfelek biztonságának garantálásában”
– mondta Ozorai Dénes, a K&H Csoport IT részlegének vezetője.
A K&H továbbra is elkötelezett a legmodernebb, elosztott és skálázható analitikai technológiák alkalmazása mellett, fejlesztéseit pedig folyamatosan a nemzetközi csalásmegelőzési trendekhez igazítja annak érdekében, hogy a pénzügyi biztonságot a lehető legmagasabb szinten garantálhassa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Ezek szabotálják leggyakrabban a családi utazásokat
Így kerülhetjük el a váratlan kiadásokat nyaraláskor
Elkezdődött a nyári szezon, így sokan – akár csak hétvégére – kocsiba pattannak, hogy a vízpart mellett pihenjenek. Annak érdekében, hogy valóban felhőtlen legyen a nyaralás, nem árt pár előkészületről gondoskodnunk. A Prémium Egészségpénztár most összegyűjtötte, miket szerezzünk be és gondoljunk át a nyaralás előtt, hogy megelőzzük a baleseteket, és felkészüljünk a váratlan kiadásokra, amelyek fedezésére állami támogatás is igénybe vehető.
Óvatosan a napon
Bár már a csapból is az folyik, hogy napozáskor mindenki gondoskodjon a kellő fényvédelemről, sokan nem tudják, hogy ez nem csak akkor igaz, ha órákig fekszünk a homokos parton. A nyári időszakban különösen fontos, hogy használjunk magas fényvédő faktorú naptejet és akár naponta többször újrakenjük (különösen fürdés után) – még akkor is, ha strandolás helyett túrázni vagy városi sétákra megyünk. Emellett gondoskodjunk UV-szűrős ruházatról és kalapról, hogy csökkentsük a napégés kockázatát, és vigyünk magunkkal enyhítő krémet arra az esetre is, ha megtörténne a baj.
Szintén komoly panaszokat okozhat a napszúrás is, különösen a gyerekeknél és az időseknél. Figyeljünk oda a rendszeres folyadékbevitelre és a legmelegebb órákban használjunk kalapot vagy tartózkodjunk az árnyékban.
Nem mindegy, mit eszünk a strandon
A nyaralás során a legtöbben félretesszük a diétát, és bátrabban próbálunk ki helyi specialitásokat. Ha azonban nem vagyunk hozzászokva a zsírosabb, fűszeresebb ételekhez, azok könnyen megviselhetik a szervezetünket. A nyári hőségben ráadásul az ételek a megszokottnál gyorsabban megromlanak. Ezért a strandra hűtőtáskában vigyük a friss ételeket, és kerüljük a gyorsan romló alapanyagokat (például nyers hús, hal, gomba, tojás). Ha pedig a parton ebédelünk, vigyázzunk azokkal a fogásokkal, amik akár több órát kint állhattak a napsütésben. A gyerekek esetében különösen ügyeljünk arra, hogy a kisebb étkezések, így a fagyizás vagy nassolás előtt is mossanak kezet, hiszen a homokozás vagy más kültéri játék közben könnyen érintkezhetnek kórokozókkal.
Külföldi utazás esetén pedig tájékozódjunk előzetesen arról, hogy a csapvíz fogyasztható-e. Ha nem, kerüljük el az ezzel mosott zöldségeket, gyümölcsöket és a jeget is.
Kellemetlen kísérők
A nyárral együtt megérkeztek a rovarok is, akik a végeláthatatlan éjszakai zümmögésen túl más kellemetlenségeket is okozhatnak. A bosszantó szúnyogcsípések mellett ilyenkor gyakran előfordulnak pók-, méh- vagy kullancscsípések is, amik allergiás reakciót válthatnak ki, illetve betegségeket terjeszthetnek. Utazáskor használjunk rendszeresen rovarriasztó sprayt vagy krémet, és vigyünk magunkkal bőrnyugtató készítményeket is, amelyek enyhíthetik a csípések okozta fájdalmat.
Ha pedig erdős vagy mezős helyeken kirándulunk, a kullancsriasztó használata mellett végezzünk alapos önvizsgálatot és ellenőrizzük gyermekeink bőrét is. Ha kullancsot találunk, a patikában kapható rugós acélcsipesszel távolítsuk el – a kullancs testének összenyomása vagy zsíros készítmény használata azonban szigorúan tilos.
Kék-zöld foltok
Zsúfolt játszóterek, csúszós stégek, kavicsos partszakaszok – a felszabadult játék közben könnyen előfordulhat egy-egy rossz mozdulat vagy esés, ami horzsolásokkal vagy más sérüléssel járhat. A nyaralásra ezért vigyünk mindenképpen magunkkal sebfertőtlenítőt és ragtapaszt, de akár kisméretű, komplett elsősegélycsomagot is beszerezhetünk a patikákban, amellyel könnyen elláthatjuk a leggyakoribb sérüléseket.
A családi nyaralások alatt gyakran előfordulnak a kisebb-nagyobb balesetek és rosszullétek, azonban kellő tudatossággal ezek nagyrészére felkészülhetünk – anyagilag is. Egészségpénztári keretből például fedezhetők az előkészületek költségei, így az elsősegélycsomag (kötszerek, fertőtlenítő szerek), a védőoltások vagy akár az egészségbiztosítás is. Emellett szükség esetén a helyszíni orvosi ellátások, gyógyszerek költségei is finanszírozhatók az egész család számára, ráadásul ezek után 20% adóvisszatérítést vehetünk igénybe, akár 150 ezer Ft erejéig – ennyi ugyanis az évente visszaigényelhető adókedvezmény maximális összege.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Hogyan hűtsünk okosan és főleg egészségesen az irodát?
-
Ipar2 hét ago
Ipari automatizációval erősít a Delta Technologies
-
Okoseszközök1 hét ago
Lezárult a 2025-ös okoszebra-szavazás
-
Tippek2 hét ago
Ezek szabotálják leggyakrabban a családi utazásokat
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung Galaxy Watch okosórák éjjel is segítenek egészségesebb mindennapokért
-
Szórakozás1 nap ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Tippek2 hét ago
Tapsolni vagy nem tapsolni: az itt a kérdés!
-
Egyéb kategória2 hét ago
Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t