Tippek

Így verik át a SaaS előfízetőket

saas
Kép Acterna International

Nem kifinomult trükkök, legfőképpen az emberi hanyagságra és figyelmetlenségre építenek. Józan paraszti ésszel kivédhetők.

Bár a felhőszolgáltatásoknak számtalan előnye van (ezekkel bőségesen foglalkoztunk ebben és ebben az összeállításunkban), gyakran könnyelműségre csábítanak. Annyira örülünk, hogy megspóroltuk a beruházást, hogy egyszer csak azt vesszük észre: dollár ezrek-tízezrek repültek ki az ablakon – a nagy semmire. Erre egyes szolgáltatók sokszor rá is játszanak, és ún. dark patterneket, sötét mintákat alkalmaznak a tervezéskor.

A dark pattern lényege, hogy olyan döntésekre sarkallja a fogyasztót, amivel akár saját kárára is azt a vállalatot gazdagítja, amelytől terméket vagy szolgáltatást vásárol. Az USA-ban már létezik is olyan oldal, a Dark Patterns Tip Line, amelyen az ilyen elemekkel operáló oldalakat lehet bejelenteni (a beküldött esetekből sokat lehet tanulni).

Egy kis amerikai startup, a Quolum vezetője, Indus Khaitan összeszedte azokat a fontosabb módszereket, ahogy egy szolgáltató ráveheti a felhasználót, hogy sokkal többet költsön, mint amennyire valójában szüksége van. (A startup a szoftverszolgáltatások pénzügyi menedzseléséhez nyújt támogató eszközöket.) Nem szenzációs trükkök ezek – bár vannak köztük egyértelműen csalásnak minősíthetők –, így kis odafigyeléssel és az univerzális fegyverrel, azaz a józan paraszti ésszel szinte mindegyikre van ellenszer.

Nézzük tehát, milyen trükköket vetnek be a szolgáltatók!

A  csábító próbaverzió és a fizetés

A SaaS-modell zseniális, hiszen szinte minden esetben kapunk valamilyen próbalehetőséget, általában idő- vagy funkciónalitáskorláttal. Egyes szolgáltatók (még az olyan nagyok is, mint az AWS vagy a Microsoft) azonban már ehhez is kérnek pl. hitelkártya-adatokat. Nem feltétlenül gonoszságból, hanem az érdeklődés szűrése miatt: aki nem érdeklődik komolyan, így kisebb valószínűséggel regisztrál a próbaidőszakra. Emellett persze az is fontos szempont, hogy a hitelkártyás regisztrációval szerezhető leadek értékesebbek a későbbi marketingtevékenységhez.

Ha egy szolgáltató fizetési adatokat kér, azt bizony komolyan kell venni, mert azt jelenti, hogy a próbaidőszak lejárta utáni pillanattól számláz. Nincs is ezzel baj (illetve egyesek szerint van, de semmiképpen sem illegális).

A baj inkább az, ha egy szolgáltató kifejezetten utazik a felhasználó feledékenységére (a Dark Patterns Tip Line-on olvashatók szerint van ilyen szép számmal). A próbaverziót használók jelentős része ugyanis megfeledkezik arról, hogy bár csak trial jelleggel használt valamit, azt is elfogadta feltételként, hogy lemondja a szolgáltatást, ha nem találja megfelelőnek. Így aztán sokszor hónapokig csordogál az ingyen aprópénz a szolgáltatóhoz. És ha valaki reklamál, nem sok jóra számíthat, hiszen elfogadta a szerződési feltételt, mely szerint a próbaidőszak lejárta után automatikusan elindul a számlázás.

A szolgáltatónak ehhez a kisujját sem kell mozdítania, sőt épp az a lényeg, hogy ne mozdítsa, és ne értesíti a próbaidőszak lejártáról a T. ügyfelet.

Hasonló a helyzet, amikor valaki elő is fizet egy SaaS-eszközre, de csak időlegesen, pár hónapig van rá szüksége. Csakhogy a projekt végén elfelejti lemondani. Feledékenységük következményeivel sokan csak akkor szembesülnek, amikor a pénzügy az orruk alá dörgöli a több ezer dollárra rúgó összeget: mi az a tíz hónapja havonta érkező három-négyszáz dolláros számla?!

A szolgáltató minden hónap ugyanazon napján automatikusan kiszámlázza a díjat, de erről „természetesen” nem küld értesítést az előfizetőnek. Mivel a számla viszont sokszor egyenesen a pénzügyre érkezik, a feledékeny munkatárs – a tényleges megrendelő – nem is szembesül azzal, hogy szép csendben csordogál a pénz egy senki által nem használt szolgáltatásért.

Az sokakat felébreszt, és cselekvésre sarkall(na), ha a számla kiállítása előtt kap(ná)nak egy figyelmeztető mailt. Csakhogy ezt a jó kereskedők is tudják…

Szintén nagy ígérete a felhőnek a skálázhatóság. Ám ez sok esetben egyirányú. Például: szüksége van CRM-re, ezért a cég aláír egy éves szerződést 50 felhasználóra. De jön a Covid, összemegy a biznisz, és már csak harmincan használják a CRM-et. Le lehet mondani? Természetesen nem. Majd ha az éves szerződés lejárt. De mi a helyzet fordított esetben? 25 emberre kellene előfizetés holnaptól! Semmi akadálya, szívélyeskedik a szolgáltató.

Más jellegű, de hasonló probléma: a cég megköti az egyéves szerződést a CRM-re, és értelemszerűen azonnal el is kezd fizetni. De ettől még CRM-je nincs, hiszen még hátravan a bűvészkedés az API-kkal, az integráció, a szoftver finomhangolása, a betanítás… És hipp-hopp, el is ment három hónap, miközben fizetett egy olyan szolgáltatásért, amit effektíve nem használt, nem tudott használni. Plusz fizetett a beállításért is…

Vannak jó példák is szép számmal

A fenti esetek inkább figyelmeztető jelek. Ha valaki ilyen feltételekkel találkozik, legyen az átlagosnál is éberebb, mert nem számíthat a szolgáltató segítőkészségére. De szerencsére vannak ellenpéldák is. Khaitan mindenekelőtt a Slacket emeli ki, amely még akkor is csak időarányos díjat számol fel ügyfeleinek, ha a számlázási ciklus vége előtt lemondja valaki az előfizetését, és visszatéríti a fel nem használt kreditek árát.

Sok szolgáltató nem kér hitelkártyát sem a próbaidőszakra (pl. Shopify, Squarespace stb.). Az elemzések egyébként azt mutatják, hogy a dark patterneket alkalmazó szolgáltatók szinte minden esetben hitelkártyás regisztrációhoz kötik a próbaidőszakot.

És a végeredmény? Az, hogy a vállalatok elég sok pénzt dobnak ki fölöslegesen a felhős szolgáltatásokra. A Quolum közel sem reprezentatív kutatása szerint átlagosan az előfizetett szolgáltatások 30 százaléka kihasználatlan marad. A szoftverszolgáltatókat semmi sem ösztönzi, hogy segítsenek ezen változtatni. A fenti példákból azonban látható: az ügyfelek is bőséggel tehetnek ellene, hogy minden száz forintból harmincat csak úgy elégessenek.

Forrás: Bitport

Tippek

Így lophatják el bankkártyaadataidat az üzletekben

bankkártya

A bolti terminálokra állítólag dolgozók szokták telepíteni a kütyüket.

Nem csak internetes adathalász oldalakon próbálnak kártyaadatokat lopni a bűnözők, évtizedek óta problémát jelentenek a bankautomatákra és fizetési terminálokra rögzített „skimmer” eszközök is. Az avatatlan szemek számára a skimmerek a gépek részeinek tűnnek, de a bankkártya behelyezésekor lemásolják a kártyaadatokat. A kütyük minden információt továbbítanak az ATM-nek vagy a fizetési terminálnak, nem befolyásolják a normál működésüket, ezzel csökkentve a korai lebukásuk esélyét.

@keepityorkie Credit Card skimmer device found at supermarket Point Of Sale terminal. Be aware before you tap or skim your credit card. Don’t be a victim. #skimmer, #fraud, #identitytheft,#scam,#organizecrime#fyp#viral#ingenico#losangeles#public #protectyourself ♬ original sound – keepityorkie

A napokban óriási sokkot okozott a TikTokra keepityorkie néven videókat feltöltő férfi, egy szupermarket bankkártyás fizetési terminálján vett észre egy skimmert, így gondolt egyet és pénztárosok ellenkezése ellenére egyszerűen leszedte azt. Az eset egy szándékosan meg nem nevezett, Kalifornia állambeli kereskedésben történt, hazavitte magával a bankkártyák lemásolására kitalált kütyüt, majd később egy magyarázó videót is készített a működéséről. Állítása szerint értesítette a rendőrséget és a titkosszolgálatot is.

@keepityorkie Credit card skimmer found at supermarket part 2. How to identify an illegal Credit Card Skimmer overlay for ingenico lane/7000 point of sale terminals #skimmer #fyp #foryou #illegal #losangeles #scam #fraud #viral #identitytheft #warning #howto #signs #shimmer #callthepolice #cybercrime #scammer #scammeralert ♬ original sound – keepityorkie

A videók hozzászólásaiban több pénzügyi csalások felderítésével foglalkozó vagy foglalkozott személy is megszólalt. Az egyikőjük azt állítja, hogy évekig dolgozott egy nagy kártyakibocsátó cég kármegelőzési és csalási osztályán, a tapasztalatai alapján a bolti fizetőterminálokra 99 százalékban dolgozók teszik fel a kártyamásoló kütyüket, bár akadnak a szabályt erősítő kivételek.

Forrás: ORIGO


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat indul: fókuszban a Mesterséges Intelligencia

mesterséges

Április 17-én Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelenlétében indult el Debrecenben, a tíz állomásból álló, országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat.

A KKV-k számára szervezett nagyszabású kezdeményezést a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, a Mesterséges Intelligencia Koalíciót működtető Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. és partnerei, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. hívták életre. A gyakorlatorientált előadások főbb témái között kap helyet a Mesterséges Intelligencia (MI) alkalmazása, és emellett számos finanszírozási és versenyképességnövelő eszköz bemutatása.

A rendezvénysorozat keretében olyan kiemelt témák kerülnek terítékre, mint a mesterséges intelligencia szerepe a KKV-k hatékonyságnövelésében, az innováció, a pályázati támogatások, a Széchenyi Kártya Program, valamint a fenntarthatóság környezeti-, társadalmi- és irányítási tényezői (ESG).

A vállalkozásfejlesztési konferenciasorozat megnyitó eseményére a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara debreceni székhelyén kerül sor 2024. április 17-én, amely alkalommal előadást tart Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A Nemzetgazdasági Minisztérium idén március 25-én mutatta be Magyarország első versenyképességi stratégiáját, amelyet Magyarország Kormánya a hazai vállalatokkal való konzultációt követően fogadott el, célként kitűzve, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 %-át.

A megnyitó rendezvény tartalmas szakmai programja keretében a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. részéről Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke tart előadást az „MI szerepe a KKV hatékonyságnövelésében” címmel. Ezt követően dr. Vajda Viktor, a Neumann Nkft. ügyvezető-helyettese szakértők körében, gyakorlati példákon keresztül elemzi azokat a kézzelfogható kérdéseket, amelyekkel egy magyar KKV szembesül az MI alapú megoldások tervezett bevezetése kapcsán.

A szervezők célja, hogy a kormányzati versenyképességi stratégiával összhangban az eddiginél is szorosabb együttműködést alakítsanak ki a KKV-kal. Céljuk, hogy az aktív támogatói szerep mellett a vállalkozásokkal közösen történhessen meg a felkészülés a jövő kihívásaira. A hazai sikerek előfeltétele az ellenálló, rugalmas, az újdonságokra nyitott és a változó kihívásokhoz alkalmazkodni képes vállalkozások léte. A konferencia lehetőséget kínál a változó gazdasági helyzetből adódó veszélyek azonosítására, amelyekre közösen felkészülve a KKV-k érdemben hozzájárulhatnak Magyarország versenyképességének növeléséhez.

A rendezvénysorozat további kilenc állomása: április 18. Miskolc; április 23. Eger; április 30. Kecskemét; április 29. Szeged; május 13. Győr; május 21. Pécs; május 22. Kaposvár; május 28. Veszprém és május 29. Budapest.

A rendezvénysorozat részletes szakmai programjáról az alábbi linken tájékozódhat: https://velunkavallalkozasodert.hu/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Nekem like, neked sértés – így beszélgetünk online

Szinte minden magyar internetező használ hangulatjeleket, mégis a háromnegyedüknél előfordult már, hogy nem ismerte egy-egy emoji jelentését – derült ki egy friss országos, reprezentatív kutatásból.

A felmérés alapján a különböző generációk sokszor más jelentést tulajdonítanak egy-egy hangulatjelnek: a mosolygó fej vajon kedves vagy negatív jelző? Mit jelenthet a vörös zászló, a bohóc vagy a barack? Most segítünk megfejteni az emoji-használat különbségeinek okait.

A generációk közötti kommunikációs különbségek megértésének egyik fontos pontja az online kommunikáció, ezen belül az emotikonok vizsgálata – ez adta az apropóját a Yettel országos, reprezentatív kutatásának. A felmérés eredményei alapján szinte mindenki szokott hangulatjeleket használni; a válaszadók 70 százaléka kifejezetten gyakran tesz így. Leggyakrabban a 26-35 évesek fejezik ki magukat hangulatjelekkel, az életkor növekedésével az emojik használata folyamatosan csökken.

Ezek a leggyakrabban használt emojik

A leggyakrabban használt hangulatjelek közé tartozik a vörös szív, a mosolygó fej, a könnyesen nevető arc, a szíves, mosolygó arc, illetve a csókot küldő fej. Érdekesség, hogy míg világszinten a like jel és a hangosan síró arc is szerepel a top 5-ben, itthon ezek kevésbé népszerűek a megkérdezettek válaszai alapján.

„Nemzetközi felmérések évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mely hangulatjeleket használjuk a legtöbbször az online kommunikációban, illetve ezeknek hogyan változik a jelentése a különböző életkori csoportokban. A szimbólumok használata és a képiség egyre nagyobb szerepet kap az online térben, ez minden generációra jellemző, de különösen igaz a digitális trendszetternek tartott Z generáció esetében. Ennek fényében is időszerű volt, hogy Magyarországon is pontosabb képet kapjunk a jelenségről”

 – teszi hozzá Guld Ádám médiakutató.

A kutatás alapján hazánkban is jól megfigyelhetők a generációs különbségek a hangulatjelek használatát tekintve: míg a könnyesen nevető arc például az egyik legnépszerűbb emotikon a Z generációsoknál, az X korosztályosok már jelentősen kevesebben használják. Ezzel szemben a felfelé mutató hüvelykujj és a szolidan mosolygó arc inkább az X-esek körében kedvelt, a Z generáció válaszadóinak csupán a negyede használja – ráadásul ők a like jel használatát az idősebb korosztályhoz kötik. Továbbá az is kiderült, hogy minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé valószínű, hogy ugyanabból az emotikonból többet rak egymás után.

Generációnként eltérő jelentések

A válaszadók háromnegyedével már előfordult, hogy kapott olyan emojit, aminek nem volt biztos a jelentésében, ráadásul a Z generációsok felével az is megtörtént, hogy akinek küldték a hangulatjelet, az félreértette azt. Továbbá a Z-sek 40 százalékával megesett már, hogy megbántották, vagy kellemetlen helyzetbe került egy félreértett emotikon miatt.

Ez nem véletlen, ugyanis a kutatás rámutatott arra is, hogy az egyes hangulatjelek különböző jelentést hordozhatnak. A legnagyobb eltérés többek között a like jelnél mutatkozott: míg a kitöltők háromnegyede (76%) jóváhagyásként értelmezi, a Z generációsok 27 százaléka negatív értelemmel ruházza fel (például elutasítás, sértés, „gratulálok”). Hasonlóan kettős értelem jelenik meg a klasszikus mosolygó fej esetében: míg az Y és az X (57%) kedves, vidám, pozitív jelzőként értelmezi, a Z generáció 45 százaléka passzív-agresszív vagy negatív jelentéssel („szóra sem méltatom”) használja.

„A legtöbb jelentéskülönbség abból adódik, hogy a Z generációsok olyan új jelentéseket társítanak már jól ismert szimbólumokhoz, amelyek az érettebb korosztályok számára nem ismertek. A jelenségnek az a kulturális logikája, hogy az ifjúság minden korszakban igyekszik olyan valós vagy szimbolikus tereket elfoglalni, ahova a felnőtt tekintet nem lát el, amit az érett korosztályok már nem értenek meg. A speciális jelentéssel rendelkező hangulatjelek is ezt a célt szolgálják; megkülönböztetik a „mi” és az „ők” kategóriáit, vagyis a fiatalok és felnőttek világát”

– magyarázza Guld Ádám.

A különbség azon is alapulhat, hogy bizonyos típusú emotikonokat inkább a fiatalabb korcsoportok használnak: például míg az X generációsok 19 százaléka még soha nem használta a tűz emojit és nem biztos a jelentésében (33%) vagy forróságként értelmezi (19%), a Z-sek 60 százaléka legalább alkalmanként használja és a “menő” jelentést társítja hozzá. Szintén különbség van a barack  emotikon értelmezésében: míg az X (26%) és az Y (47%) gyümölcsként gondol rá, a Z generációsok jelentős többsége (69%) a női hátsó jelzéseként. Érdekesség továbbá, hogy a fiatalabb korcsoport például a bohócot arra is használja, ha valamit elrontott, a koponyát akkor, ha valami nagyon vicces, a vörös zászlót pedig kizáró ok jelölésére – eközben az X generáció nem igazán ismeri ezeket a jelentéseket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss