Tippek
Hogyan lehet technológiai lemaradásból modernizációs versenyelőny?
Tech Trends sorozatunk évről-évre követi a technológia gyorsuló átalakulását és prognózist ad az elkövetkező 18-24 hónap meghatározó trendjeire.
A tavalyi Tech Trends 2023 tanulmányunk vonatkozó fejezete a még működő mainframe-ek jövőbeli lehetőségeinek bemutatására irányult, és hangsúlyozta az új technológiákkal való integrációban rejlő potenciált.
Idén tágabb perspektívából vizsgáltuk a core-rendszerek modernizációját: olyan kihívásokra összpontosítottunk, mint az elöregedő hálózatok, a generatív MI adatkezelésre gyakorolt hatásai, az ERP rendszerek megújítása, valamint az utóbbi idők Software-as-a Service (SaaS) implementációinak jövőállósága. Mindezen technológiai kérdéseken túl figyelmet érdemel a szervezeti aspektus mérlegelése is azoknak, akik nem szeretnének lemaradni a piaci versenyben.
A core-rendszerek felülvizsgálatához, a technológiai fejlesztések irányításához, valamint a technológiai adósság ledolgozásához kapcsolódó költségek megismeréséhez holisztikus megközelítésre van szükség. A lemaradás-szempontú megközelítés helyett, érdemes olyan keretrendszert kialakítani, amely mentén a vállalat technológiai állapotfelmérése évente elvégezhető annak érdekében, hogy naprakészen ismerjük a területeket, melyeken sürgető fejlesztés és modernizáció szükséges.
Tegnap forradalmi, ma akadály?
„A korábbi nagyívű fejlesztések célpontjai, például az adatközpontok vagy ERP rendszerek, az időközben elhanyagolt karbantartás és modernizáció miatt komoly gátjává válhatnak a fejlődésnek. A technológiai vezetők 70%-a úgy véli, hogy az így képződő technológiai lemaradás akadályozza a szervezetük innovációs képességét, rontja a termelékenységet és végső soron bevételkiesést eredményez. Ez leginkább a szoftverfejlesztők napi feladatain érhető tetten, akik a mérések alapján munkaidejük 33%-át az elavult technológiákból fakadó karbantartási és fejlesztési feladatokra kell, hogy fordítsák, ami a hatékonysági mutatók mellett kihat a morálra és az elkötelezettségükre is”
– mondta Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.
A technológia gyors fejlődése miatt a vállalatoknak folyamatosan egyensúlyozniuk kell a jövőbeli üzleti célok eléréséhez szükséges transzformációk és fejlesztések, illetve a meglévő infrastruktúra elemek, az IT biztonság és a munkaerő jövőállóságához elengedhetetlen fenntartó típusú beruházások között. Ez gyakran kényszerű lépéseket szül, és a technológiai adósságspirál továbbgyűrűzését eredményezi, amit alátámaszt, hogy az amerikai IT vezetők ugyan költségvetésük 10-20%-át a lemaradás ledolgozására allokálják, ennek éves mértéke mégsem csökken, sőt, 2022-ben már elérte az 1500 milliárd dollárt!
Sok vállalat a könnyű sikerrel kecsegtető egydimenziós transzformációk irányába indul, melyek végül ritkán teljesítik az ígéreteket. Ahelyett, hogy a gyors eredményekre fókuszálnának, az IT vezetőknek fel kell ismerniük a szervezet gyengeségeit, és mielőbb meg kell találniuk a fejlődéshez vezető utat, amire aztán érdemes lesz időt és energiát szánni: okosan modernizálni. Ennek kulcsterületeit górcső alá véve szisztematikusan fel kell tárni a meglévő erősségeket, gyengeségeket, szükségleteket és kapcsolódó költségeket, majd valós üzleti kontextus alapján hosszútávú koncepcióba ültetni a jövőre vonatkozó elképzeléseket.
A strukturált, rendszeres felülvizsgálat megoldást jelenthet
Részletes analízis hiányában általában nem egyértelmű, hogy egy elavult technológiai portfólió mely elemei képezik a problémák forrását. Gyakori a félrepriorizálás, mivel egy nagyvállalat többszáz alkalmazása és rendszere közül valójában csak tucatnyi az, amely lényegileg befolyásolja a technológiai képességeket. A technológiai adósság felhalmozásából fakadó költségtípusok és kockázataik:
Ahhoz, hogy ezek a költségek minimalizálhatóak, valamint a kockázatok felszámolhatóak legyenek a modernizáció vizsgálatához rendszeres felmérésre van szükség, amely figyelembe veszi a vállalat igényeit, erősségeit, költségvetését és modernizációs törekvéseit a kulcsfontosságú területeken. A lemaradás azonosítása után a technológiai vezetők az aktuális igényekre szabott stratégia mentén tudnak priorizálni, majd ebből kiindulva javítani az ökoszisztéma állapotán. A vizsgálat során 5 kulcsterület figyelembevétele elengedhetetlen:
- Az infrastruktúra a legtágabb kategória, és gyakran a legköltségesebb is. A mainframe-ek, szerverek, végfelhasználói eszközök felhősítése mellett a fizikai hálózati eszközök, telekommunikációs csatornák korszerűsítése hozhat látványos eredményt, akár már 1-2 éves távlatban is.
- Az adatok vizsgálatának tekintetében az adatéletciklus (beleértve az adattisztítást, adatmanipulációt és adatmenedzsmentet) valamint az adattárolás állnak fókuszban. A technológiai fejlettség előrehaladásával egyre fontosabbá válik a valós idejű adatok megléte, és azokból megbízható információk előállítása az adatelemzési képességek kihasználásával.
- Az alkalmazások vizsgálata során az akár már több modernizáción átesett egyedi rendszereket éppúgy ellenőrizni kell, mint a folyamatos szállítói fejlesztéseket és frissítéseket igénylő ERP-t és SaaS alkalmazásokat. Ezeken kívül az OT alkalmazások vagy az ügyfelek számára kínált beágyazott termékek, digitális megoldások digitális megoldások monitorozása is ide sorolandó.
- A munkaerőben rejlő lehetőségek kiaknázásához ismerni kell, hogy a belső csapat és a külsős partnerek képességei egyáltalán megfelelőek-e modernizációs törekvések támogatására? Az új munkaerő bevonzása és a meglévő értékek megtartása befektetéseket tehet szükségessé a tooling, a folyamatok vagy a kultúra területén, hogy megteremtsük a „modern mérnöki élményt” kollégáink számára.
- A Kiberbiztonság állapotfelmérését a biztonság és titokkezelés, szabályozási megfelelőség, valamint etikai és morális szempontok alapján érdemes elvégezni. Az első kettő akár automatizált eszközök segítségével is történhet, de az etikai kérdések cizelláltabb megközelítést igényelnek, és fontos, hogy ne csak az IT, hanem az üzleti oldali is tisztában legyen a technológiának a közösségre gyakorolt potenciális veszélyeivel.
„Felmérésünk alapján, azok a technológiai vezetők, akik aktívan monitorozzák és kezelik cégük technológiai lemaradását, 50%-kal gyorsabban tudnak reagálni új üzleti igényekre, fejlesztőik az elavult technológiából származó problémák foltozása helyett, bevételt és hatékonyságot növelő fejlesztésekre tudnak összpontosítani. Azok a vállalatok, akik nem a folyamatosan változó piaci trendeket próbálják követni, hanem saját igényeik mentén, priorizálva haladnak egy modernizált technológiai ökoszisztéma megvalósítása felé, azaz okosan modernizálnak, versenyelőnyhöz jutnak”
– mondta Szathmáry András.
A következő lépés az öngyógyítás?
A következő évtized jelentős paradigmaváltás hozhat, a technológiai ökoszisztéma képessé válhat emberi beavatkozás nélkül, önmagát modernizálni. A gondolat a biomimetika jelenségén alapszik, ami természet által inspirált tervezést takar. Az utóbbi időben egyre gyakoribb ennek felhasználása, jó példákat látunk rá a robotizációban vagy az adaptív MI területén is. A Deloitte felmérése alapján a vállalatok mintegy 60%-a már használ mesterséges intelligenciát kód optimalizálására és hibaazonosításra, míg 50%-uk a kódkörnyezetek kezelésére is.
A core platformok rendszeres és strukturált felülvizsgálata, a biomimetika és az adaptív MI további fejlődésével lehetőség nyílhat már a kialakulófélben levő technológiai lemaradás gépi diagnosztizálására, a hiányosságok azonosítására és emberi beavatkozás nélküli kezelésére is. Ezen erőfeszítések révén megnyújthatóvá válik a technológiai platformok és eszközök élettartalma, de ehhez elengedhetetlen az analízis, a modernizáció szükségességét még a lemaradást megelőzően tanácsod felismerni.
Ismerje meg a Deloitte Tech Trends 2024 teljes tanulmányát: https://deloi.tt/431krlk
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így védekeznek az elektromos tüzek ellen a hazai vállalkozások
Gyakoribb ellenőrzések, a régi berendezések cseréje és újak telepítése, megfelelő védelem kialakítása szakértő bevonásával – ezekkel az intézkedésekkel védekezik a Schneider Electric felmérése során megkérdezett vállalkozások többsége az elektromos berendezések és a hálózat meghibásodásából adódó elektromos tüzek ellen.
A kutatásból az is kiderült, hogy az elmúlt években túl sokat nem fordítottak erre a választ adó cégek, pedig több esetben is milliós károkat okoztak ilyen jellegű incidensek. A Schneider Electric az érzékelőktől kezdve a védelmet biztosító eszközökön át az adatokat feldolgozó és a kockázatokat jelző szoftverekig átfogó, integrált megoldást kínál a vállalkozások számára az elektromos tüzek ellen.
Magyarországon évente mintegy 500 ipari tűzeset történt, amelyekben közel ezren haltak, vagy sérültek meg. A statisztikákban az ugyan nem szerepel, hogy ezek között milyen arányban voltak az elektromos tüzek, de a Schneider Electric friss, saját vállalatai ügyfelei körében végzett felmérése alapján az elektromos berendezések vagy hálózatok okozta meghibásodások egyáltalán nem számítanak ritkának a hazai cégeknél, igaz szerencsére csak az esetek kis részében történt eddig komolyabb kár.
A kérdőívet kitöltő társaságok 58,8 százalékánál még soha nem történt elektromos berendezés vagy hálózat okozta meghibásodás, 41,2 százaléknál viszont néhány alkalommal már előfordult ilyen. Ahol voltak ilyen incidensek, azoknál túlnyomó többségében (88 százalék) egyáltalán nem volt, vagy csak minimális mértékű volt a kár. A válaszadók 9 százaléka jelezte, hogy több millió forintos kár keletkezett ilyen probléma miatt, 3 százalék pedig arról számolt be, hogy elektromos tűz keletkezett, és teljesen leégett az érintett egység.
Ahol már volt elektromos berendezés vagy hálózat meghibásodása miatt elektromos tűz, ott az esetek 18 százalékában zárlatos, hibás eszköz okozta azt. Az érintett vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy áramszünet/karbantartás utáni visszakapcsolás miatt keletkezett tűz. A válaszadók közel négyötödének nem volt információja arról, hogy mi okozta ilyen helyzetben az elektromos tüzet.
A jövőbeni elektromos tüzek elkerülése érdekében 44 százalék döntött úgy, hogy gyakrabban ellenőrzik a berendezéseket és a hálózatot. A válaszadók közel negyede jelezte, hogy lecserélték a régi berendezéseket és új eszközöket telepítettek, 18 százalék számolt be arról, hogy szakember bevonásával a legmegfelelőbb védelmet építették ki. A kérdőívet kitöltők 15 százalékánál pedig képzést tartottak a munkatársaknak az elektromos tüzek lehetséges okairól, valamint a kockázatok csökkentéséről.
A kutatásból viszont az is kiderült, hogy az elmúlt időszakban túl sokat nem költöttek az elektromos tüzek elleni védekezésre a vállalatok. A helyzet felmérését nehezíti ugyanakkor, hogy a válaszadók jóval több mint felének nem volt információja arról, hogy az elmúlt öt évben mennyit szánt erre a célra vállalata. Közel 18 százalék jelezte azt, hogy semennyit nem fordítottak az elektromos tüzek elleni védekezésre. A válaszadók 15 százalékánál 50 és 500 ezer forint közötti összeget szántak erre a célra az utóbbi öt évben. Egyaránt 3-3-3 százalék jelezte, hogy 500 ezer és 1 millió, 1 és 3 millió, illetve 3 millió forintnál többet fordítottak erre a célra.
Az elektromos tüzek elleni védelmet biztosító eszköz, berendezések kiválasztása kapcsán a legtöbben a funkciókat és a műszaki paramétereket veszik figyelembe, a megkérdezettek közel háromnegyede jelezte ezt. Hat százalék a gyártó és a márka ismertsége alapján választana, míg 21 százalék szakemberre bízná a döntést.
A tűzvédelmi előírások, szabályozások betartása rendkívül fontos, nem csupán a jogszabályi megfelelés, de az emberi élet védelme, a berendezések, épületek megóvása és a termelés folyamatossága miatt is. A Schneider Electric kérdőívét kitöltő cégek több mint fele az interneten tájékozódik az aktuális szabályozásról, de szintén magas azok aránya (35 százalék), akik szakmai fórumokon szerzik be a friss információkat. Konferenciákon, illetve előadásokon egyaránt 6-6 százalék tájékozódik a legújabb előírásokról.
„A mostani felmérésünkből is látszik, hogy szerencsére viszonylag ritkán okoznak igazán komoly problémákat az elektromos meghibásodások és az ezek miatt keletkező tüzek, viszont, ha megtörténik a baj, az sokmilliós kárral járhat. A Schneider Electric átfogó, integrált megoldást kínál a hazai vállalkozások számára az elektromos tüzek elleni védekezéshez. Ez magában foglalja az érzékelőket, ilyenek például a HeatTag okos kábel túlmelegedés érzékelők. Ide tartoznak még a tűzvédelmi berendezések, mint az ívzárlat-védelmi készülékek, amelyek mind moduláris formában az Acti9 termékcsaládunkban, mind kis- és nagyfeszültségű megoldásként a PowerLogic berendezéscsaládban érhetők el. Szintén az integrált megoldás részét képezik az adatokat feldolgozó és a kockázatokat előre jelző EcoStruxure szoftverek. Emellett fontos megemlíteni a komplett, ÉMI hő- és füstelvezetési minősítéssel rendelkező EcoStruxure Building Operation épületautomatika rendszerünket, melynek része a DDC kínálatunk, és a szintén ÉMI minősítésű M340 és M241-es PLC-k, kiegészítve az Altivar 212 frekvenciaváltó családunkkal és HMI készülékekkel, melyekkel komplex hő- és füstelvezetési feladatokat lehet megoldani”
– mutatott rá Hargita Péter, a Schneider Electric marketing igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni
A több mint kétszeres hitelpiaci bővülés és a növekvő tranzakciószám folytán történelmi rekordokat dönt az ingatlanpiac, a megfizethetőség azonban nehezíti a lakáshoz jutást – hangzott el az ingatlanszektor egyik legnagyobb eseményén, az OC Summit 2025 Hálózati Csúcstalálkozó és Díjátadó kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Nagygyörgy Tibor, Becsei András és Kosztolánczy György elemezte az ingatlanpiac jelenét és jövőjét.
A beszélgetés során Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Holding tulajdonosa, a Biggeorge Property alapító vezérigazgatója kiemelte, hogy a piaci előzménytörténetek is fontosak a mai folyamatok árnyalásához:
„Vissza kell tekinteni a korábbi történésekre, a 2022-es választásokat megelőző időszakra, amikor a kormány intézkedései növelték az emberek bizalmát és jó érzését”
– fogalmazott a szakember.
A vezérigazgató elmondta: a nagyon komoly pénzügyi támogatások, mint az szja-visszatérítés, vagy a Zöld Otthon Program óriási keresletet generált a lakáspiacon. Amikor viszont 2023-ban ezek az ösztönzők kikerültek a rendszerből, részben azért, mert az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló energiakrízis miatt inflációs sokkot kapott a gazdaság, ráadásul az állampapírok hozama is drasztikusan emelkedett, ez a kettős hatás lényegében elszívta a befektetői keresletet. A hitelek kamatai magasra emelkedtek, csökkent a kereslet, ami 2024 közepéig tartott, mondta a szakember, egyúttal megjegyezte: a harmadik negyedévtől már egy nominálisan szintet tartó árszínvonal alakult ki, miközben a kamatok is kedvezőbbek lettek. Az állampapírhozam csökkenése miatt a befektetők újra a lakáspiac felé fordultak, így a tavalyi utolsó negyedévtől az idei év jelenlegi időszakáig egy valóban túlfűtött és nagyon likvid piac alakult ki, mondta Nagygyörgy Tibor.
„Egy évvel ezelőtt jóval pesszimistábbak voltunk”
– tekintett vissza Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese, aki kijelentette: a várakozásoknál sokkal jobb számokat hozott a tavalyi év, így a szektor dübörögve nyitotta az évet. A tranzakciószám nőtt, a hitelpiac történelmi rekordokat döntött:
„Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: a lakáshitelpiacon a 2023-as évhez képest több mint kétszeres volt a kereslet”
– mondta. A lejáró vagy kamatfordulóhoz érő állampapírok tőkéje vagy kamata várakozásaink szerint kisebb arányban, de még így is nagy volumenben jelentős befektetési keresletként jelenhet meg az ingatlanpiacon.
„Akik számítottak arra, hogy február-márciusban nagyobb összeghez jutnak, azok már tavaly októberben megjelentek a piacon és elkezdtek nézelődni”
– érzékeltette a legfrissebb folyamatokat Kosztolánczy György, az Otthon Centrum Holding vezérigazgatója.
Úgy vélte, jelentős azoknak a száma, akik ismét az állampapír-vásárlás mellett voksoltak, ugyanakkor valószínűsítette, hogy folyamatosan bővül majd az ingatlanpiacra visszatérők száma is. Megerősítette, a tavalyi extra jó év volt az ingatlanpiacon, annak ellenére, hogy a tranzakciószám nem volt kiugróan magas. A KSH nagyságrendileg 135-138 ezer tranzakciót valószínűsített, ami messze van minden idők legerősebb évétől.
„Idén ennél is jobb évet várunk, 150-160 ezres tranzakciószámot is elérhetőnek tartunk”
– mondta a vezérigazgató.
Nagygyörgy Tibor emlékeztetett arra, hogy idén 8-9 százalékos reálbér-növekedést jósolnak az elemzők, ami plusz löketet jelenthet a piacon.
„Az új építésű lakáspiacon egyértelműen látjuk, hogy a mi projektjeinknél a befektetési célú vásárlók dominálnak a közép- és felsőkategóriás ingatlanok esetében, ahol nagyjából 75-80 százalék az arányuk. Ez is mutatja, hogy van egy plusz kereslet a befektetők részéről.”
– összegezte. A lakóingatlan-fejlesztési szegmens piacvezető cégcsoportjának elsőszámú vezetője szerint a megfizethetőség és a reálbérek emelkedése együttesen fogja meghatározni a jövőben a piacot.
A hitelkamatok várható alakulásáról Becsei András azt mondta: 2022-ben egy alapvetően jó piac volt az 1200 milliárd forintos hitelkihelyezéssel, ami aztán lecsökkent 600 milliárd forintra. Tavaly viszont visszapattant a hitelpiac 1350 milliárdra, ami több mint kétszeres növekedés. Szerinte elképzelhető, hogy idén 1700 milliárd forintra bővül a hitelpiac. „Most olyan történelmi pillanat van, amikor a hitelt felvevő magánember ugyanannyiért tud forráshoz jutni, mint a magyar állam, ami nagyon ritkán fordul elő piaci körülmények között.” Ugyanakkor kijelentette: a hazai és a nemzetközi folyamatok tükrében nem számít arra, hogy a jelenleginél lejjebb menne a kamatszint.
Kosztolánczy György egyetértett ezzel, és nem tanácsolta, hogy erre várjanak az ügyfelek:
„Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag majdnem minden nap igaz volt ez a mondás, és az ügyfeleket most kell igazán segíteni a döntéshozatalban: aki kivár, az rosszabbul fog járni negyedév, félév, háromnegyed év múlva”
– fogalmazott.
Az új építésű lakáskínálat szűkössége ugyancsak befolyásolja a folyamatokat, ráadásul Budapest különösen keresett.
„Hasznos lenne, ha több új lakás épülne, nagyságrendileg országos szinten 30-40 ezer lakás. Számtalan oka van annak, hogy miért nincs így, az egyik a szűkös telekkínálat, a másik az ingatlanpiac sajátosságából fakad: a padlógáz-satufék, padlógáz-satufék jellegű működésből”
– érvelt Nagygyörgy Tibor.
Abban mindhárman egyetértettek, hogy a fogyasztói bizalom javult, márpedig ez hagyományosan meghatározza az ingatlannal kapcsolatos döntéseket, így valószínűsíthetően nem kell attól tartani, hogy ugyanolyan nagyságrendű visszaesés következik be, mint 2022-ben. A jövőbeni kilátásokról Nagygyörgy Tibor úgy vélekedett, hogy júniusig szuperintenzív időszak, utána év végéig vagy jövő tavaszig lassabb, de még mindig erős piac valószínűsíthető. Becsei András is hasonló jövőképet vázolt fel, szerinte is most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így érhetünk el luxus hatást az otthonunkban
A luxus nem mindig kell, hogy drága legyen. Sosem a márkában vagy a hatalmas terekben rejlik az, hogy mennyire hat exkluzívan egy otthon. A mai modern technológia segítségével a gyártók már olyan bútorokat készítenek, amelyek garantáltan beleillenek egy modern vagy loft otthonba. Különféle alakú, színű, méretű, anyagú változatok közül válogathatunk, amelyeknek köszönhetően valóban olyan lesz az otthonunk, amilyenről már régóta álmodunk.
Átgondolt bútorválasztás
A textúrák okos alkalmazása, a megfelelő fényforrások kiválasztása, valamint a jól megtervezett berendezés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az otthonunk luxus hatást keltsen. A BútorCity.hu komódjai is ebben a szellemben készültek el. Számtalan színben, méretben kaphatóak különféle tárolásra alkalmas bútorok, amelyek hozzásegítenek bennünket a rendszerezett élethez.
De választhatunk magasfényű felülettel készült változatot, amely mindig eleganciát képvisel. Egy fehér komód vagy egy üvegajtós vitrin azonnal képes elvarázsolni a lakás bármely pontját. A bársony vagy selyem hatású textilekkel kiegészítve a berendezést, időtálló luxust alkothatunk meg. A kifinomult lakberendezés szereti a finoman megmunkált, valamint a szolidan dekorált apró részleteket, amelyek bár felhívják magukra a figyelmet, nem veszik el a többi kiegészítő fényét.
Mi a titka a luxus megteremtésének?
A megfelelő bútorok kiválasztása mellett? A világítás. A LED-es megoldásokkal rendelkező polcrendszerek, gardróbszekrények, hangulatfények tovább emelhetik a szoba eleganciáját. Aki a meghitt hangulatot kedveli, annak érdemes meleg fényű megoldásokat keresnie, míg ellenkező esetben a semleges fényhatás lesz az optimális választás.
A fogantyúkra is érdemes hangsúlyt fektetni. Sokszor nem is magával a bútorral van a gond, hanem ezekkel az apró részletekkel. Szerencsére nincs előírás, hogy milyet kellene választani, így tulajdonképpen bármit kinézhetünk az interneten. Amennyiben a fogantyúval ellátott bútorok mellett döntünk, akkor viszont figyeljünk arra, hogy az minőségi anyagból készüljön, hiszen ez lesz az, amit minden alkalommal érinteni fogunk. A legjobb, ha egyszerű és letisztult, elegáns változatokat keresünk, amelyek alapjaiban határozzák meg az otthonunk belső terének összképét.
Milyen színeket válasszunk?
A luxus visszafogott és kifinomult, ezáltal nem szereti sem a harsány, sem pedig az erőteljes, neon színeket. Jobb megoldást jelentenek az olyan semleges árnyalatok, mint a krém, a szürke, a bézs, a zöld, esetleg a mélykék. Fontos, hogy ezen a téren is legyünk megfontoltak, hangoljuk össze a lakás minden részét.
Talán az sem rossz ötlet, ha profi lakberendezők által kialakított terekből igyekszünk inspirálódni. A telt és a kontrasztos színekkel nagyon óvatosan kell bánni, csak kisebb felületen érdemes használni őket, de ezt a szakemberek is többször kihangsúlyozzák. A legjobb, ha maximum három fő színt használunk egy szobán belül, beleértve a falat, a padlót és a bútorokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Ezek a legkecsegtetőbb pályák a mai fiataloknak
-
Gazdaság2 hét ago
A magyar befektetők több mint fele hatalmas lehetőséget hagy ki
-
Tippek2 hét ago
Március 20-án lesz Sós Bálint Dániel Minden Rendben című filmjének a magyarországi premierje
-
Tippek2 hét ago
Már több, mint 40 milliárd forintnyi bírságot gyűjtött össze az AI alapú vállalkozás
-
Okoseszközök2 hét ago
Világrekord: lángoló feladatok teljesítéséhez asszisztált a HONOR Magic7 széria
-
Gazdaság2 hét ago
A Zyxel Networks Ken Tsait nevezi ki új elnöknek
-
Gazdaság2 hét ago
Lehet a termékelőfizetés az e-kereskedelem jövője?
-
Mozgásban6 nap ago
Márciustól egy órán belül érkezhet az online rendelés: a Wolt-ra költözik a SPAR online shopja