Tippek

Hogyan lehet technológiai lemaradásból modernizációs versenyelőny?

Tech Trends sorozatunk évről-évre követi a technológia gyorsuló átalakulását és prognózist ad az elkövetkező 18-24 hónap meghatározó trendjeire.

A tavalyi Tech Trends 2023 tanulmányunk vonatkozó fejezete a még működő mainframe-ek jövőbeli lehetőségeinek bemutatására irányult, és hangsúlyozta az új technológiákkal való integrációban rejlő potenciált.

Idén tágabb perspektívából vizsgáltuk a core-rendszerek modernizációját: olyan kihívásokra összpontosítottunk, mint az elöregedő hálózatok, a generatív MI adatkezelésre gyakorolt hatásai, az ERP rendszerek megújítása, valamint az utóbbi idők Software-as-a Service (SaaS) implementációinak jövőállósága. Mindezen technológiai kérdéseken túl figyelmet érdemel a szervezeti aspektus mérlegelése is azoknak, akik nem szeretnének lemaradni a piaci versenyben.

A core-rendszerek felülvizsgálatához, a technológiai fejlesztések irányításához, valamint a technológiai adósság ledolgozásához kapcsolódó költségek megismeréséhez holisztikus megközelítésre van szükség. A lemaradás-szempontú megközelítés helyett, érdemes olyan keretrendszert kialakítani, amely mentén a vállalat technológiai állapotfelmérése évente elvégezhető annak érdekében, hogy naprakészen ismerjük a területeket, melyeken sürgető fejlesztés és modernizáció szükséges.

Tegnap forradalmi, ma akadály?

„A korábbi nagyívű fejlesztések célpontjai, például az adatközpontok vagy ERP rendszerek, az időközben elhanyagolt karbantartás és modernizáció miatt komoly gátjává válhatnak a fejlődésnek. A technológiai vezetők 70%-a úgy véli, hogy az így képződő technológiai lemaradás akadályozza a szervezetük innovációs képességét, rontja a termelékenységet és végső soron bevételkiesést eredményez. Ez leginkább a szoftverfejlesztők napi feladatain érhető tetten, akik a mérések alapján munkaidejük 33%-át az elavult technológiákból fakadó karbantartási és fejlesztési feladatokra kell, hogy fordítsák, ami a hatékonysági mutatók mellett kihat a morálra és az elkötelezettségükre is”

– mondta Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

A technológia gyors fejlődése miatt a vállalatoknak folyamatosan egyensúlyozniuk kell a jövőbeli üzleti célok eléréséhez szükséges transzformációk és fejlesztések, illetve a meglévő infrastruktúra elemek, az IT biztonság és a munkaerő jövőállóságához elengedhetetlen fenntartó típusú beruházások között. Ez gyakran kényszerű lépéseket szül, és a technológiai adósságspirál továbbgyűrűzését eredményezi, amit alátámaszt, hogy az amerikai IT vezetők ugyan költségvetésük 10-20%-át a lemaradás ledolgozására allokálják, ennek éves mértéke mégsem csökken, sőt, 2022-ben már elérte az 1500 milliárd dollárt!

Sok vállalat a könnyű sikerrel kecsegtető egydimenziós transzformációk irányába indul, melyek végül ritkán teljesítik az ígéreteket. Ahelyett, hogy a gyors eredményekre fókuszálnának, az IT vezetőknek fel kell ismerniük a szervezet gyengeségeit, és mielőbb meg kell találniuk a fejlődéshez vezető utat, amire aztán érdemes lesz időt és energiát szánni: okosan modernizálni. Ennek kulcsterületeit górcső alá véve szisztematikusan fel kell tárni a meglévő erősségeket, gyengeségeket, szükségleteket és kapcsolódó költségeket, majd valós üzleti kontextus alapján hosszútávú koncepcióba ültetni a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

A strukturált, rendszeres felülvizsgálat megoldást jelenthet

Részletes analízis hiányában általában nem egyértelmű, hogy egy elavult technológiai portfólió mely elemei képezik a problémák forrását. Gyakori a félrepriorizálás, mivel egy nagyvállalat többszáz alkalmazása és rendszere közül valójában csak tucatnyi az, amely lényegileg befolyásolja a technológiai képességeket. A technológiai adósság felhalmozásából fakadó költségtípusok és kockázataik:

Ahhoz, hogy ezek a költségek minimalizálhatóak, valamint a kockázatok felszámolhatóak legyenek a modernizáció vizsgálatához rendszeres felmérésre van szükség, amely figyelembe veszi a vállalat igényeit, erősségeit, költségvetését és modernizációs törekvéseit a kulcsfontosságú területeken. A lemaradás azonosítása után a technológiai vezetők az aktuális igényekre szabott stratégia mentén tudnak priorizálni, majd ebből kiindulva javítani az ökoszisztéma állapotán. A vizsgálat során 5 kulcsterület figyelembevétele elengedhetetlen:

Az infrastruktúra a legtágabb kategória, és gyakran a legköltségesebb is. A mainframe-ek, szerverek, végfelhasználói eszközök felhősítése mellett a fizikai hálózati eszközök, telekommunikációs csatornák korszerűsítése hozhat látványos eredményt, akár már 1-2 éves távlatban is.
Az adatok vizsgálatának tekintetében az adatéletciklus (beleértve az adattisztítást, adatmanipulációt és adatmenedzsmentet) valamint az adattárolás állnak fókuszban. A technológiai fejlettség előrehaladásával egyre fontosabbá válik a valós idejű adatok megléte, és azokból megbízható információk előállítása az adatelemzési képességek kihasználásával.
Az alkalmazások vizsgálata során az akár már több modernizáción átesett egyedi rendszereket éppúgy ellenőrizni kell, mint a folyamatos szállítói fejlesztéseket és frissítéseket igénylő ERP-t és SaaS alkalmazásokat. Ezeken kívül az OT alkalmazások vagy az ügyfelek számára kínált beágyazott termékek, digitális megoldások digitális megoldások monitorozása is ide sorolandó.
A munkaerőben rejlő lehetőségek kiaknázásához ismerni kell, hogy a belső csapat és a külsős partnerek képességei egyáltalán megfelelőek-e modernizációs törekvések támogatására? Az új munkaerő bevonzása és a meglévő értékek megtartása befektetéseket tehet szükségessé a tooling, a folyamatok vagy a kultúra területén, hogy megteremtsük a „modern mérnöki élményt” kollégáink számára.
A Kiberbiztonság állapotfelmérését a biztonság és titokkezelés, szabályozási megfelelőség, valamint etikai és morális szempontok alapján érdemes elvégezni. Az első kettő akár automatizált eszközök segítségével is történhet, de az etikai kérdések cizelláltabb megközelítést igényelnek, és fontos, hogy ne csak az IT, hanem az üzleti oldali is tisztában legyen a technológiának a közösségre gyakorolt potenciális veszélyeivel.

„Felmérésünk alapján, azok a technológiai vezetők, akik aktívan monitorozzák és kezelik cégük technológiai lemaradását, 50%-kal gyorsabban tudnak reagálni új üzleti igényekre, fejlesztőik az elavult technológiából származó problémák foltozása helyett, bevételt és hatékonyságot növelő fejlesztésekre tudnak összpontosítani. Azok a vállalatok, akik nem a folyamatosan változó piaci trendeket próbálják követni, hanem saját igényeik mentén, priorizálva haladnak egy modernizált technológiai ökoszisztéma megvalósítása felé, azaz okosan modernizálnak, versenyelőnyhöz jutnak”

– mondta Szathmáry András.

A következő lépés az öngyógyítás?

A következő évtized jelentős paradigmaváltás hozhat, a technológiai ökoszisztéma képessé válhat emberi beavatkozás nélkül, önmagát modernizálni. A gondolat a biomimetika jelenségén alapszik, ami természet által inspirált tervezést takar. Az utóbbi időben egyre gyakoribb ennek felhasználása, jó példákat látunk rá a robotizációban vagy az adaptív MI területén is. A Deloitte felmérése alapján a vállalatok mintegy 60%-a már használ mesterséges intelligenciát kód optimalizálására és hibaazonosításra, míg 50%-uk a kódkörnyezetek kezelésére is.

A core platformok rendszeres és strukturált felülvizsgálata, a biomimetika és az adaptív MI további fejlődésével lehetőség nyílhat már a kialakulófélben levő technológiai lemaradás gépi diagnosztizálására, a hiányosságok azonosítására és emberi beavatkozás nélküli kezelésére is. Ezen erőfeszítések révén megnyújthatóvá válik a technológiai platformok és eszközök élettartalma, de ehhez elengedhetetlen az analízis, a modernizáció szükségességét még a lemaradást megelőzően tanácsod felismerni.

Ismerje meg a Deloitte Tech Trends 2024 teljes tanulmányát: https://deloi.tt/431krlk

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:lemaradás modernizáció technológia versenyelőny

Up Next

A QNAP kiadja a NetBak PC Agentet, egy licencmentes Windows® PC/Server biztonsági mentési megoldást

Don't Miss

Arcfelismeréssel kémkednek a csokiautomaták

Tippek

Halmozunk, de nem hasznosítunk újra: a magyarok fele csak pénzért válna meg régi eszközeitől

Hiába az egyre tudatosabb vásárlói hozzáállás, a magyarok továbbra is nehezen válnak meg régi elektronikai eszközeiktől. A MediaMarkt legfrissebb kutatásából kiderül: az e-hulladék rejtegetése stabilan velünk élő jelenség, a háztartások 83%-a őrizget legalább egy használaton kívüli készüléket. A felújított termékek piaca ugyanakkor egyértelműen érik, a lakosság harmada már a gyakorlatban is vásárolt ilyen eszközt.

A magyarok többsége addig használja elektronikai eszközeit, amíg azok teljesen használhatatlanná nem válnak. 38%-uk csak akkor válik meg meghibásodott számítógépétől, amikor az teljesen felmondja a szolgálatot. A nők körében ez az arány még magasabb (45%), míg a férfiaknál 29%. Ez a hozzáállás önmagában még kedvező is lehet a fenntarthatóság szempontjából, hiszen az eszközök élettartamának maximális kihasználását jelenti. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a valódi problémát nem a használat hossza okozza, hanem az a jelenség, hogy hazánkban ezeket a készülékeket sokan nem adják le az erre kijelölt gyűjtőpontra.

Fiókban porosodó eszközök – a rejtett e-hulladék problémája

A magyar háztartások döntő többségében felhalmozódnak a használaton kívüli elektronikai eszközök. Ennek a makacs „fiók-effektusnak” az eredménye idén tisztán látszik, hiszen az otthonok 83%-ában legalább egy ilyen készülék megtalálható, míg majdnem felében (42%) három vagy annál is több eszköz porosodik.

A lecserélt eszközök leggyakrabban nem kerülnek vissza az újrahasznosítási körforgásba, hanem tartalékként őrzik őket otthon. Ennek hátterében elsősorban a biztonság iránti igény áll – sokan attól tartanak, hogy egy új készülék meghibásodása esetén jól jöhet a régi. Ugyanakkor a válaszadók közel ötöde (18%) azért nem válik meg ezektől az eszközöktől, mert nincs elegendő információja arról, hol és hogyan adhatná le őket.

Aggasztó, hogy a fővárosban sokan még mindig a kommunális szemétbe dobják az e-hulladékot. Ezzel szemben biztató, hogy a válaszadók 15%-a már él a beszámítás lehetőségével, és régi készülékét új vásárlásakor leadja, például a MediaMarktnál – ezzel is hozzájárulva a körforgásos gazdaság erősítéséhez.

Anyagi ösztönzők és egyszerűség: ez kell az áttöréshez

Az újrahasznosítás fellendítéséhez egyértelműen az anyagi ösztönzők jelentik a kulcsot. A kutatási adatok alapján jól látszik, hogy a piac az úgynevezett információgyűjtési szakaszból a konkrét igények irányába lépett tovább: míg egy éve a válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy kedvezményért cserébe élne a beszámítással, idén már a lakosság közel felét (44%) tudná ösztönözni, ha pénzt vagy árengedményt kapna cserébe a régi eszközéért.

Ezzel párhuzamosan a felújított (refurbished) elektronikai cikkek piaca is szintet lépett. A fenntarthatóbb fogyasztás irányába mutat, hogy a magyarok 64%-a nyitott a felújított elektronikai eszközökre, és 34% már ki is próbálta ezt a lehetőséget. Egy 2025-ös kutatás alapján, kedvezményes ár esetén a legtöbben felújított laptopot és tabletet vásárolnának, ami jól jelzi, hogy megfelelő ár-érték arány mellett a refurbished termékek komoly alternatívát jelenthetnek.

„A felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, azonban az elhatározást csak megbízható partnerrel és valós anyagi előnyök mellett váltják tettekre. A felújított készülékek piaca folyamatosan növekszik, ami azt mutatja, hogy a magyarok nyitottak a minőségi megoldásokra, különösen akkor, ha azok szakértői háttérrel párosulnak.

A MediaMarkt Refresh! szolgáltatása és az áruházi készülékbeszámítás pontosan ezt a hidat teremti meg: ellenőrzött, kiterjesztett garanciával kínált felújított eszközöket biztosítunk kedvező áron, miközben omnichannel hálózatunkra építve egyszerűvé tesszük a régi készülékek leadását is”

– mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát

A munkahelyi kutatások szerint a rosszul kialakított iroda akár 28% fókuszidőt is elvihet, zajos környezetben pedig a memória alapú feladatok teljesítménye 30%-kal is visszaeshet. Ezzel szemben a tudatosan szervezett munkatér mérhető üzleti előnyt jelent: a jobb levegőminőség 8–11%-os, a megfelelő világítás 15%-os, az általános komfort pedig akár 25%-os javulást is hozhat a produktivitás terén. A DVM workplace csapata szerint a jövő irodája zónázott, a különböző munkamódokhoz igazított rendszerben működik.

Nemzetközi kutatások alapján az irodai környezet kialakítása gazdasági szempontból is jól mérhető tényező. Egy 100 fős szervezet esetében a tudatos irodafejlesztés akár 11 hónap alatt megtérülhet, miközben a jobb levegőminőség 8–11%-kal, a megfelelő világítás 15%-kal, az általános komfortérzet pedig akár 25%-kal is növelheti a produktivitást. A nem megfelelően kialakított iroda kockázatai ugyanilyen egyértelműek: a zavaró tényezők miatt a fókuszidő akár 28%-a elveszhet, beszédzaj mellett a memória alapú feladatok teljesítménye 30%-kal is visszaeshet. Mindez különösen fontos annak fényében, hogy a nemzetközi adatok szerint az irodai tevékenységek 89%-a egyéni koncentrációt igényel.

A tapasztalatok szerint sok irodában azért nem hatékony a munkavégzés, mert a kialakításuk egyféle logikát próbál ráerőltetni az összes csapatra. Ezzel szemben a különböző területek eltérő ritmusban, eltérő eszköz igénnyel és eltérő koncentrációs szinteken dolgoznak. Egy egységes, tagolatlan open office ezt ritkán tudja jól kiszolgálni. A DVM workplace szemlélete ezért zónázott hot desk rendszerben gondolkodik. Ennek lényege, hogy a tér rugalmasan használható, ugyanakkor világosan kijelölt munkazónákra épül, és az egyes csapatok tényleges működéséhez igazodik. A fókuszmunka, a telefonálás, az együttműködés, a dokumentumkezelés és a közösségi jelenlét mind eltérő térhasználatot igényelnek.

„A workplace stratégia számomra mindig azzal kezdődik, hogy pontosan feltárjuk, hogyan dolgoznak az emberek a mindennapokban, milyen ritmusban működnek a csapatok, hol van szükség csendre, hol intenzív együttműködésre, és milyen szokások alakítják a térhasználatot. Egy jól működő iroda abból a felismerésből születik meg, hogy az eltérő munkamódok eltérő környezetet igényelnek, és a térnek ezt világosan, következetesen kell támogatnia.”

– emeli ki Horváth Réka, workplace stratéga és service designer.

A Nilfisk irodája jól mutatja ezt a szemléletet. A projekt során gyorsan láthatóvá vált, hogy a pénzügyi osztály és a sales csapat teljesen eltérő igényekkel dolgozik. Az értékesítők sok telefonhívást bonyolítanak, ezért számukra a hangszigetelt fülkék és az aktívabb, kommunikációt támogató zónák váltak kulcselemmé. A pénzügyi csapat eközben nagy mennyiségű dokumentummal dolgozik, ezért náluk a tárolók közelsége, az átlátható elrendezés és a nyugodtabb munkakörnyezet volt meghatározó. A térszervezés így nem általános esztétikai elvek mentén alakult, hanem a konkrét munkafolyamatokból épült fel. Az iroda két szinten kapott helyet, melyek eltérő működési logikára épültek, így a csendesebb, koncentrációt igénylő feladatok és az aktívabb, kommunikációra épülő munkamódok is a számukra megfelelő környezetet kapták.

A workplace kutatások és a projektalapú tapasztalatok ugyanabba az irányba mutatnak: az iroda akkor támogatja a szervezetet, ha strukturált, differenciált és használati logikájában pontos. A cél a helytakarékosságon vagy a látványos enteriőrön túl egy olyan környezet létrehozása, amely javítja a fókuszt, csökkenti a zavaró hatásokat, és jobban illeszkedik a csapatok valós működéséhez. A tér tehát üzleti tényező. Ha jól működik, mérhetően javítja a teljesítményt. Ha rosszul működik, nap mint nap veszteséget termel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

A forró helyek a Dyson HushJet™ Mini Cool ventilátorral a legmenőbbek

A Dyson bemutatja első kézi, hordozható ventilátorát: a HushJet™ Mini Coolt. Útközbeni használatra tervezték, egy sokoldalú ventilátor, amely viselhető, asztalon használható vagy kézben tartható. Mindössze 212 grammos, és akár 6 órás üzemidőt biztosító akkumulátorral rendelkezik, így bárhová is visz a nap vagy az éjszaka, hűvösen tart.

A légáramlás sebessége elérheti a 25 m/s-ot, amelyet egy szénkefe nélküli egyenáramú motor hajt, akár 65 000-es percenkénti fordulatszámmal. Öt fokozatú légáramlás és egy Boost mód is rendelkezésre áll az extra teljesítményért, így a hűtés könnyedén az adott környezethez igazítható – a finom légáramlástól a gyors, frissítő hűsítésig a legforróbb pillanatokban.

Jake Dyson, vezető mérnök:

„2009 óta megszállottan foglalkozunk a légáramlással. Tökéletesítjük a levegő irányítását, csökkentjük a turbulenciát és fejlesztjük a hőtechnológiát. A HushJet™ Mini Cool ventilátor ennek az útnak a csúcspontja: erőteljes légáramlás, amelyet az aktív élethez terveztünk, és amely a legkorszerűbb hűtési technológiát hozza el az otthonokból a kezedbe.”

A 38-as szám
A Dysonnál a 38 mm különleges jelentéssel bír. Azt jelképezi, hogyan tesszük termékeinket kisebbé, könnyebbé és hatékonyabbá – ez a Dyson mérnöki DNS-ének része. Ez a méret megegyezik egy karóra számlapjának átmérőjével, és közös a Dyson Supersonic r™ hajszárítóval, a Dyson PencilVac™ készülékkel, valamint most a HushJet™ Mini Cool ventilátorral is.

HushJet™ légáram-projekció: erőteljes és kiegyensúlyozott

A Dyson HushJet™ technológiája akár 25 m/s sebességű, erőteljes légáramlást biztosít, amely gyors hűtést tesz lehetővé, így a legmelegebb helyzetekben is komfortosan érezheted magad. Legyen szó sportrendezvényről, irodai munkáról, ingázásról vagy nyári fesztiválról, a HushJet™ Mini Cool ventilátor mindig hűvösen tart, hogy egyetlen fontos pillanatról se maradj le. A ventilátor kézben tartható, asztalra helyezhető vagy akár kézhasználat nélkül is viselhető.

Az akusztika ugyanolyan fontos, mint a teljesítmény. A Dyson hangzás iránti elkötelezettségének köszönhetően a működés kiegyensúlyozott: a HushJet™ fúvókával csökkentették az alacsony frekvenciákat, megszüntették a magas hangú zúgást, és minimalizálták a motorzajt. Az eredmény erőteljes, mégis kellemes hangzású hűtés.

Holly Holmes, a Dyson szín-, anyag- és felületmérnöke:

„A HushJet™ Mini Cool ventilátornál olyan felületeket szerettünk volna létrehozni, amelyek érzelmeket és hangulatot közvetítenek. Merész kontrasztok az önbizalomért, mély tónusok az eleganciáért és lágy árnyalatok a nyugalomért. Arról szól, hogy a mérnöki teljesítményt személyessé tegyük.”

A HushJet™ Mini Cool ventilátor három kivitelezésben érhető el:

Ink/Cobalt: a kobaltkék és a tintakék kombinációja a városi élet kettősségét tükrözi – élénk és merész, mégis elegáns és visszafogott.
Carnelian/Sky: a karneol egy élénkebb változata a klasszikus Dyson vörösnek, matt felülettel és égkék árnyalattal a frissesség és hűsítés érzetéért.
Stone/Blush: a gyöngyház ihlette lágy fehér, finom rózsaszínes árnyalattal, amely nyugalmat és melegséget sugároz.

Kiegészítők
A HushJet™ Mini Cool ventilátor a mindennapi használathoz szükséges tartozékokkal érkezik: nyakba akasztható tartóval, töltőállvánnyal, USB-C töltőkábellel és utazótokkal. Azok számára, akik tovább szeretnék személyre szabni az élményt, opcionális kiegészítők is elérhetők lesznek, például egy univerzális rögzítő, amely babakocsira is felszerelhető, valamint egy csipesz, amellyel a ventilátor biztonságosan rögzíthető táskára vagy ruházatra. Ezek még több lehetőséget kínálnak a hordozható hűtés kényelmes használatához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!