Connect with us
Hirdetés

Tippek

Hogyan lehet technológiai lemaradásból modernizációs versenyelőny?

Tech Trends sorozatunk évről-évre követi a technológia gyorsuló átalakulását és prognózist ad az elkövetkező 18-24 hónap meghatározó trendjeire.

A tavalyi Tech Trends 2023 tanulmányunk vonatkozó fejezete a még működő mainframe-ek jövőbeli lehetőségeinek bemutatására irányult, és hangsúlyozta az új technológiákkal való integrációban rejlő potenciált.

Idén tágabb perspektívából vizsgáltuk a core-rendszerek modernizációját: olyan kihívásokra összpontosítottunk, mint az elöregedő hálózatok, a generatív MI adatkezelésre gyakorolt hatásai, az ERP rendszerek megújítása, valamint az utóbbi idők Software-as-a Service (SaaS) implementációinak jövőállósága. Mindezen technológiai kérdéseken túl figyelmet érdemel a szervezeti aspektus mérlegelése is azoknak, akik nem szeretnének lemaradni a piaci versenyben.

A core-rendszerek felülvizsgálatához, a technológiai fejlesztések irányításához, valamint a technológiai adósság ledolgozásához kapcsolódó költségek megismeréséhez holisztikus megközelítésre van szükség. A lemaradás-szempontú megközelítés helyett, érdemes olyan keretrendszert kialakítani, amely mentén a vállalat technológiai állapotfelmérése évente elvégezhető annak érdekében, hogy naprakészen ismerjük a területeket, melyeken sürgető fejlesztés és modernizáció szükséges.

Tegnap forradalmi, ma akadály?

„A korábbi nagyívű fejlesztések célpontjai, például az adatközpontok vagy ERP rendszerek, az időközben elhanyagolt karbantartás és modernizáció miatt komoly gátjává válhatnak a fejlődésnek. A technológiai vezetők 70%-a úgy véli, hogy az így képződő technológiai lemaradás akadályozza a szervezetük innovációs képességét, rontja a termelékenységet és végső soron bevételkiesést eredményez. Ez leginkább a szoftverfejlesztők napi feladatain érhető tetten, akik a mérések alapján munkaidejük 33%-át az elavult technológiákból fakadó karbantartási és fejlesztési feladatokra kell, hogy fordítsák, ami a hatékonysági mutatók mellett kihat a morálra és az elkötelezettségükre is”

– mondta Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

A technológia gyors fejlődése miatt a vállalatoknak folyamatosan egyensúlyozniuk kell a jövőbeli üzleti célok eléréséhez szükséges transzformációk és fejlesztések, illetve a meglévő infrastruktúra elemek, az IT biztonság és a munkaerő jövőállóságához elengedhetetlen fenntartó típusú beruházások között. Ez gyakran kényszerű lépéseket szül, és a technológiai adósságspirál továbbgyűrűzését eredményezi, amit alátámaszt, hogy az amerikai IT vezetők ugyan költségvetésük 10-20%-át a lemaradás ledolgozására allokálják, ennek éves mértéke mégsem csökken, sőt, 2022-ben már elérte az 1500 milliárd dollárt!

Sok vállalat a könnyű sikerrel kecsegtető egydimenziós transzformációk irányába indul, melyek végül ritkán teljesítik az ígéreteket. Ahelyett, hogy a gyors eredményekre fókuszálnának, az IT vezetőknek fel kell ismerniük a szervezet gyengeségeit, és mielőbb meg kell találniuk a fejlődéshez vezető utat, amire aztán érdemes lesz időt és energiát szánni: okosan modernizálni. Ennek kulcsterületeit górcső alá véve szisztematikusan fel kell tárni a meglévő erősségeket, gyengeségeket, szükségleteket és kapcsolódó költségeket, majd valós üzleti kontextus alapján hosszútávú koncepcióba ültetni a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

A strukturált, rendszeres felülvizsgálat megoldást jelenthet

Részletes analízis hiányában általában nem egyértelmű, hogy egy elavult technológiai portfólió mely elemei képezik a problémák forrását. Gyakori a félrepriorizálás, mivel egy nagyvállalat többszáz alkalmazása és rendszere közül valójában csak tucatnyi az, amely lényegileg befolyásolja a technológiai képességeket. A technológiai adósság felhalmozásából fakadó költségtípusok és kockázataik:

Ahhoz, hogy ezek a költségek minimalizálhatóak, valamint a kockázatok felszámolhatóak legyenek a modernizáció vizsgálatához rendszeres felmérésre van szükség, amely figyelembe veszi a vállalat igényeit, erősségeit, költségvetését és modernizációs törekvéseit a kulcsfontosságú területeken. A lemaradás azonosítása után a technológiai vezetők az aktuális igényekre szabott stratégia mentén tudnak priorizálni, majd ebből kiindulva javítani az ökoszisztéma állapotán. A vizsgálat során 5 kulcsterület figyelembevétele elengedhetetlen:

  • Az infrastruktúra a legtágabb kategória, és gyakran a legköltségesebb is. A mainframe-ek, szerverek, végfelhasználói eszközök felhősítése mellett a fizikai hálózati eszközök, telekommunikációs csatornák korszerűsítése hozhat látványos eredményt, akár már 1-2 éves távlatban is.
  • Az adatok vizsgálatának tekintetében az adatéletciklus (beleértve az adattisztítást, adatmanipulációt és adatmenedzsmentet) valamint az adattárolás állnak fókuszban. A technológiai fejlettség előrehaladásával egyre fontosabbá válik a valós idejű adatok megléte, és azokból megbízható információk előállítása az adatelemzési képességek kihasználásával.
  • Az alkalmazások vizsgálata során az akár már több modernizáción átesett egyedi rendszereket éppúgy ellenőrizni kell, mint a folyamatos szállítói fejlesztéseket és frissítéseket igénylő ERP-t és SaaS alkalmazásokat. Ezeken kívül az OT alkalmazások vagy az ügyfelek számára kínált beágyazott termékek, digitális megoldások digitális megoldások monitorozása is ide sorolandó.
  • A munkaerőben rejlő lehetőségek kiaknázásához ismerni kell, hogy a belső csapat és a külsős partnerek képességei egyáltalán megfelelőek-e modernizációs törekvések támogatására? Az új munkaerő bevonzása és a meglévő értékek megtartása befektetéseket tehet szükségessé a tooling, a folyamatok vagy a kultúra területén, hogy megteremtsük a „modern mérnöki élményt” kollégáink számára.
  • A Kiberbiztonság állapotfelmérését a biztonság és titokkezelés, szabályozási megfelelőség, valamint etikai és morális szempontok alapján érdemes elvégezni. Az első kettő akár automatizált eszközök segítségével is történhet, de az etikai kérdések cizelláltabb megközelítést igényelnek, és fontos, hogy ne csak az IT, hanem az üzleti oldali is tisztában legyen a technológiának a közösségre gyakorolt potenciális veszélyeivel.

„Felmérésünk alapján, azok a technológiai vezetők, akik aktívan monitorozzák és kezelik cégük technológiai lemaradását, 50%-kal gyorsabban tudnak reagálni új üzleti igényekre, fejlesztőik az elavult technológiából származó problémák foltozása helyett, bevételt és hatékonyságot növelő fejlesztésekre tudnak összpontosítani. Azok a vállalatok, akik nem a folyamatosan változó piaci trendeket próbálják követni, hanem saját igényeik mentén, priorizálva haladnak egy modernizált technológiai ökoszisztéma megvalósítása felé, azaz okosan modernizálnak, versenyelőnyhöz jutnak”

– mondta Szathmáry András.

A következő lépés az öngyógyítás?

A következő évtized jelentős paradigmaváltás hozhat, a technológiai ökoszisztéma képessé válhat emberi beavatkozás nélkül, önmagát modernizálni. A gondolat a biomimetika jelenségén alapszik, ami természet által inspirált tervezést takar. Az utóbbi időben egyre gyakoribb ennek felhasználása, jó példákat látunk rá a robotizációban vagy az adaptív MI területén is. A Deloitte felmérése alapján a vállalatok mintegy 60%-a már használ mesterséges intelligenciát kód optimalizálására és hibaazonosításra, míg 50%-uk a kódkörnyezetek kezelésére is.

A core platformok rendszeres és strukturált felülvizsgálata, a biomimetika és az adaptív MI további fejlődésével lehetőség nyílhat már a kialakulófélben levő technológiai lemaradás gépi diagnosztizálására, a hiányosságok azonosítására és emberi beavatkozás nélküli kezelésére is. Ezen erőfeszítések révén megnyújthatóvá válik a technológiai platformok és eszközök élettartalma, de ehhez elengedhetetlen az analízis, a modernizáció szükségességét még a lemaradást megelőzően tanácsod felismerni.

Ismerje meg a Deloitte Tech Trends 2024 teljes tanulmányát: https://deloi.tt/431krlk


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

A szakirányú továbbképzés mellett már modulonként is elvégezhető a Széchenyi István Egyetem pilótaképzése

A tavaszi félévben ismét elindul a győri Széchenyi István Egyetem légijármű-üzemeltetési szakmérnök és légijármű-üzemeltetési szakember képzése.

A rugalmasabb időbeosztás érdekében az intézmény a – már diplomával rendelkezőknek meghirdetett – két szakirányú továbbképzés mellett részismereti (mikrotanúsítványos) képzésenként is elindítja a magyar- angol nyelvű programot. Utóbbi esetében nem feltétel a felsőfokú végzettség, és modulonként szerezhető meg a képesítés. A jelentkezési határidő mindkét esetben 2026. január 12.

A Széchenyi István Egyetemen idén szeptemberben indult el a pilótaképzés a diplomával  mérnöki végzettséggel rendelkezők számára „légijármű-üzemeltetési szakmérnök”, a nem mérnöki diplomával rendelkezőknek pedig „légijármű-üzemeltetési szakember” elnevezéssel. A három féléves, angol nyelvű kurzus olyan szakmai partnerekkel valósul meg, mint a Wizz Air légitársaság vagy a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező Fly-Coop Kft. Az elméleti oktatás pénteki és szombati napokon Győrben történik, míg a gyakorlat, vagyis a repülés az ország számos repterén – köztük Fertőszentmiklóson, Péren, Budaörsön, Kadarkúton és Lipóton –, igazodva a hallgatók igényeihez. Emellett a pilótajelöltek szimulátoron is végeznek feladatokat, elsősorban a váratlan helyzetekre való felkészülés érdekében.

„Az első felvételi időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy sok jelentkezőnek nehézséget okoz a másfél éves program intenzív időbeosztása, amely során egymotoros, majd kétmotoros géppel, nappal, később éjszaka, rossz látási körülmények között is meg kell tanulniuk biztonságosan repülni. Ezért az egyetem vezetésével, illetve az intézmény Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjával kidolgoztuk programunk moduláris változatát”

– fogalmazott dr. Teschner Gergely egyetemi docens, a képzés szakfelelőse.

A Széchenyi István Egyetem pilótaképzése során a hallgatók több száz órát repülnek tapasztalt oktatók segítségével.

Hozzátette, ennek lényege, hogy a tudásanyag egymásra épülő modulonként is elsajátítható, így mindenki a saját tempójában, illetve időbeosztásában haladhat. Ez utóbbi részismereti (mikrotanúsítványos) képzések formájában valósul meg, tehát itt nem feltétel a diploma, akár érettségi birtokában is elvégezhető. Az első modul a „magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló képzés (Private Pilot License – PPL)”, amely önmagában is teljesíthető, és amely a kis, egymotoros gépek vezetésére készíti fel a jelentkezőt.

„Fontos tudni, hogy a felvétel egyik feltétele az angol nyelvtudás, amit nem nyelvvizsgával kell igazolni, hanem elbeszélgetést tartunk. A bejutáshoz 1. osztályú orvosi minősítés szükséges az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, de aki csak az első modult, vagyis a PPL-t szeretné elvégezni, annak 2. osztályú minősítés is elégséges. A jelentkezési határidő mindkét esetben január 12., így még le tudjuk bonyolítani a vizsgálatokat a február 1-jei kezdés előtt”

– említette a szakvezető. Kiemelte, aki a teljes – akár a moduláris, akár a három féléves – képzési programot elvégzi, bármely légitársaságnál munkát tud vállalni pilótaként, azonban az egyetem és a Wizz Air együttműködése értelmében utóbbinál soron kívüli elhelyezkedési lehetőséghez jut.

A légijármű-üzemeltetési szakmérnök, illetve szakember szakirányú továbbképzés tandíja 95 ezer euró, vagyis mintegy 37 millió forint, amely az elméleti oktatás mellett a 205 óra repülési gyakorlatot és a vizsgák díjait is magában foglalja. A magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló, egy féléves kurzus költsége 13200 euró (mintegy 5 millió 150 ezer forint), amely az elmélet és a vizsgák mellett 45 repülési órát tartalmaz. Aki a teljes moduláris képzést elvégzi, mintegy 50 órával repül többet, mint aki a szakirányú továbbképzést választja. A képzési díj mindkét esetben 45 éves korig kamatmentes diákhitelből is finanszírozható. További információk: nextgenlearn.sze.hu; felveteli.sze.hu.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A design és a funkcionalitás találkozása: itt az új Gorenje keresztajtós hűtőszekrény

A mindennapi élet kiszámíthatatlan pillanataira kínál elegáns választ a Gorenje legújabb keresztajtós hűtőszekrénye.

A 460 literes, tágas belső tér, a jégmentes NoFrost Plus technológia és a stabil hőmérséklet-szabályozás gondoskodik arról, hogy az ételek megőrizzék frissességüket, a konyhai munka pedig szervezettebb és kényelmesebb legyen.

Tágas tér, kifinomult kényelem

A modern háztartások olyan készülékeket igényelnek, amelyek lépést tartanak a rohanó életmóddal, jól néznek ki, energiatakarékosak és nagy belső térrel rendelkeznek. A Gorenje NRM819E61BX keresztajtós hűtőszekrény pontosan ezt nyújtja: rendkívül tágas belső teret és logikus elrendezést, amely megkönnyíti a mindennapi használatot. Négyajtós kialakítása rendezettebb és áttekinthetőbb belsőt kínál, így az élelmiszerek elhelyezése és megtalálása gyorsabb és kényelmesebb.

Okos dizájn, ami illeszkedik a modern életstílushoz

A megújult Gorenje keresztajtós hűtőszekrény a tágas, jól szervezett belső térre, az egyszerű használatra és a letisztult, modern megjelenésre vágyó felhasználók számára készült. Igen praktikus és esztétikus megoldást kínál a konyhákba, ugyanis a készülék szellőző rendszere nem a hátulján, hanem alul található. Ez az innovatív kialakítás lehetővé teszi, hogy a hűtőt akár közvetlenül a falig tolhatjuk, így helytakarékosabb és esztétikusabb elhelyezést tesz lehetővé anélkül, hogy a légáramlás vagy a készülék működése hátrányt szenvedne. A gondosan átgondolt belső elrendezés, a praktikus funkciók és a kellemes, energiatakarékos LED-világítás minden ajtónyitáskor kényelmes és inspiráló felhasználói élményt biztosít. A fejlett technológiák, a halk működés és a rugalmas kialakítás egyensúlyt teremt funkcionalitás, hatékonyság és design között – így ez a hűtőszekrény nem csupán követi, hanem finoman támogatja és magasabb szintre emeli a mindennapok életstílusát.

Mindig készen áll a következő pillanatra

A hétköznapok tele vannak váratlan helyzetekkel: váratlan vendégek, nagybevásárlás vagy egy különleges vacsora alkalmával a hűtőnek is rugalmasan kell alkalmazkodnia. Ebben nyújt segítséget a Convert FreshZone rekesz, amely igény szerint hús- és hal-, vagy gyümölcs- és zöldségtárolóként használható. Így a tárolás könnyen hozzáigazítható az aktuális szezonhoz, a friss alapanyagok mennyiségéhez vagy éppen egy ünnepi menü igényeihez. A nagyobb szabadság a belső tér szervezésében nagyobb kreativitást is hoz a konyhába, és teret ad az új ízek és fogások kipróbálásának.

Jégmentes kényelem

A NoFrost Plus technológia gondoskodik arról, hogy a fagyasztótérben ne alakuljon ki jég- és dérlerakódás, így nem kell bajlódni a fáradságos, rendszeres leolvasztással. A fejlett levegőáramlási rendszer megakadályozza az összefagyást, ezért a fagyasztott élelmiszercsomagok nem tapadnak egymáshoz, a fagyasztó kapacitása így maximálisan kihasználható. A felhasználó ennek köszönhetően egy rendezett fagyasztóval, tisztább belső térrel és kényelmesebb mindennapi használattal számolhat.

Stabil, csendes, energiatakarékos

A készülék szíve az inverteres kompresszor, amely halk működést, alacsonyabb energiafogyasztást és hosszabb élettartamot biztosít. A kompresszor gyorsan reagál a hirtelen hőmérséklet-változásokra – például gyakori ajtónyitás esetén –, így a belső hőmérséklet stabilabb marad, ami kedvezőbb környezetet teremt az élelmiszerek frissen tartásához. Az optimalizált működésnek köszönhetően a felhasználók hosszú távon is megbízható, takarékos társra számíthatnak a konyhában.

Frissesség a hűtő minden pontján

A MultiFlow 360° rendszer a hűtőtér teljes belsejében egyenletesen cirkuláltatja a levegőt, így a polcok különböző szintjein is hasonló mikroklíma alakul ki. Ennek köszönhetően a gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, felvágottak vagy éppen a maradék fogások egyaránt ideális körülmények között, frissen és biztonságosan tárolhatók. A tágas CrispZone zöldségtároló, HumidityControl páratartalom-szabályozással, kifejezetten a zöldségek és gyümölcsök számára nyújt optimális környezetet: az állítható páratartalom és az alacsony hőmérséklet révén tovább megőrzik ropogós állagukat és természetes ízvilágukat.

Pontosan szabályozható hőmérséklet

Az elektronikus vezérlés révén a hűtő- és fagyasztótér hőmérséklete egyetlen érintéssel, pontosan beállítható. Az intuitív kezelőfelület teljes átláthatóságot biztosít a készülék működéséről, így a felhasználó mindig pontosan tudja, milyen körülmények között tárolja az élelmiszereket. Ez a precizitás különösen fontos a friss alapanyagok és az érzékenyebb élelmiszerek esetében, amelyek az optimális hőmérsékleten őrzik meg legjobban minőségüket.

 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A hatékony a karácsonyi készülődés alapja – Hogyan készülhet el a karácsonyi vacsora a konyhai főzőlapon?

Az európai háztartásokban a főzőlap alapeszköz a konyhában, amelyet a felhasználók 64 százaléka[i] rendszeresen használ. Ugyanakkor ezeknél is előfordulhatnak nehézségek.

A kutatások[ii] azt mutatják, hogy a felhasználók harmada (36%) számára a tisztán tartás jelenti a legfőbb kihívást, 35 százalékuk pedig aggódik a magas energiafogyasztás miatt. Ezen kívül a felhasználók 31 százaléka nehezen talál helyet a főzőlapon a nagyobb edényeknek és serpenyőknek, így kevésbé tudnak sokoldalúan főzni, például az ünnepi fogások elkészítése is tovább tarthat.

A karácsonyi készülődésnek mindig is része volt a család kedvenc fogásainak elkészítése. Ez azonban kellemetlen pillanatokkal is járhat, amikor egyszerre készítenénk minden finomságot, vagy amikor a takarításra kerül a sor. A Samsung ezeket a kihívásokat felismerve fejlesztette ki a FlexZone technológiát is tartalmazó indukciós főzőlapjait, amelyeket úgy terveztek, hogy innovatív funkcióikkal és élvonalbeli kialakításukkal megoldást hozzanak ezekre a nehézségekre.

Sima felületek, könnyebb tisztítás

A Samsung indukciós főzőlapjainak egyik legfontosabb előnye a könnyű tisztíthatóság. A hagyományos főzőlapokon, különösen a gázégős vagy elektromos típusokon, gyakran kis réseket és egyenetlen felületeket találunk, amelyeken megragad az ételmaradék és a zsír, ezzel időigényessé és bosszantóvá téve a tisztításukat. A Samsung indukciós főzőlapjai ezzel szemben elegáns, sima üvegfelülettel érkeznek, amely minimalizálhatja a szennyeződés felhalmozódását és egyszerűsítheti a takarítását.

A sima felületről a felhasználók könnyedén letörölhetik a fröccsenéseket és az ételmaradékot, így a tisztítás gyors és könnyű lehet. Ráadásul az indukciós technológia biztosítja, hogy csak az edény melegedjen fel, a környező felület pedig hideg maradjon. Ez nemcsak a biztonságot növelheti, hanem megakadályozhatja, hogy az étel ráégjen a főzőlapra, tovább egyszerűsítve a tisztítási folyamatot. Az ünnepi rohanásban, amikor az idő nagy érték, ez a megoldás kellemes megkönnyebbülést jelenthet a folyamatos takarításhoz képest.

Energiahatékonyság

A magas energiafogyasztás szintén gyakori probléma lehet a főzőlapot használók körében. A Samsung indukciós főzőlapjai energiahatékony melegítési technológiával a serpenyőkben keletkező mágneses súrlódást használják fel a hő közvetlen átvitelére, ahelyett, hogy a környező levegőt melegítenék. Ez a célzott megközelítés rövidebb főzési időt és hatékonyabb energiafelhasználást eredményezhet.

A gyors felmelegedés és a pontos hőmérséklet-szabályozás fokozhatja a főzés hatékonyságát is, így a felhasználók gyorsabban készíthetik el az ételeiket és pontosabban követhetik a recepteket.

FlexZone technológia a sokoldalú főzéshez

A nagy edények és serpenyők elhelyezésére kevésbé alkalmas kialakítás könnyen okozhat frusztrációt a felhasználóknak, különösen akkor, amikor nagy adagokat szeretnének főzni, például a karácsonyi vacsorára. A Samsung FlexZone technológiával ellátott indukciós főzőlapjai megoldhatják ezt a problémát, mivel nagyobb rugalmasságot biztosíthatnak a főzőedények elhelyezésében. A FlexZone funkció automatikusan az edény tényleges méretéhez igazítja az indukciós fűtési zónát, így mindenféle edénytípus elhelyezhető rajta, a kis serpenyőktől a nagyobb, ovális alakú, tűzálló edényekig, vagy akár a téglalap alakú sütőedényekig.

Ennek az alkalmazkodóképességnek köszönhetően a felhasználók maximálisan kihasználhatják a főzési teret, anélkül, hogy a teljesítmény közben romlana. Akár családi vacsorát készítünk, akár nagyobb vendégségre készülünk, a FlexZone technológia gondoskodhat róla, hogy megfelelően felkészüljünk a kedvenc fogásainkkal.

Az esztétikus kialakítás és a praktikus funkcionalitás találkozása

A Samsung indukciós főzőlapjainak tervezésében a funkcionalitás az első, de az esztétika sem marad figyelmen kívül. A főzőlapok letisztult, modern megjelenése a minimalista kialakításnak és a ferde élű kivitelnek köszönhetően bármilyen konyhai berendezéshez illeszkedhet. Akár a klasszikus, akár a kortárs stílust kedvelik a felhasználók.

A slim fit kialakítású indukciós főzőlapok zökkenőmentesen passzolhatnak a különböző konyhai munkalapokba, és nagyobb tárolóhelyet biztosíthatnak a készülék alatt. A praktikus funkcionalitás és az esztétikus megjelenés kombinációjának köszönhetően a Samsung indukciós főzőlapjai könnyen a magyar felhasználók kedvencei is lehetnek.

Jövőálló konyhai megoldás

Egy olyan korszakban, amikor a kényelem, a hatékonyság és a tudatosság is kiemelten fontos, a Samsung FlexZone technológiával ellátott indukciós főzőlapjai jelentős előrelépést jelenthetnek a konyhai fejlesztések terén. A sima felületek és a sokoldalú FlexZone technológia révén ezek az eszközök a konyhai fejlesztések új szintjét jelenthetik. Ezek nemcsak régóta fennálló kihívásokat oldhatnak meg, hanem szervezettebb, hatékonyabb és élvezetesebb főzési élményt is nyújthatnak. Ahogy a háztartások igényei is folyamatosan fejlődnek az intelligens otthoni megoldások terén, a Samsung indukciós főzőlapjai mind a funkcionalitás, mind a stílus terén teljesítik az elvárásokat.

[i] Forrás: A Samsung Digital appliances, 1500 fős mintán végzett kutatása a prémium szegmenshez tartozó felhasználók körében. Az adatfelvétel az Egyesült Királyságban, Németországban és Lengyelországban történt 2024 novemberében.

[ii] Forrás: A Samsung Digital appliances, 1500 fős mintán végzett kutatása a prémium szegmenshez tartozó felhasználók körében. Az adatfelvétel az Egyesült Királyságban, Németországban és Lengyelországban történt 2024 novemberében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss