Tippek
Hogyan különböztessük meg a mesterséges gyémántot a természetestől?
A mai modern technológiával már számos olyan dolgot és anyagot elő tudunk állítani, amire korábban nem volt lehetőségünk. A gyémánt iránti kereslet az ékszeripar figyelmét az utóbbi évtizedekben arra is ráirányította, hogyan lehetne a legtökéletesebb mesterséges gyémántot előállítani.
Mára már teljesen megszokott, hogy természetes és mesterségesen előállított gyémántokkal kirakott ékszerek közül is válogathatunk, de vajon hogyan különböztetjük meg a kettőt egymástól?
Ha igazán kiváló minőségű, csoda szép mesterséges gyémánt gyűrű az álmod, akkor érdemes szétnézni a FEIL ékszer webshop kínálatában. Gyönyörű darabokat találhatsz a webáruházukban, abszolút kedvező árakon.
Hogyan készül a mesterséges gyémánt?
A mesterséges gyémántot az 1950-es években kezdték el gyártani az akkor forradalmasított módszer alapján. A módszer lényege, hogy igen magas nyomáson (5-6 GPa) és rendkívül magas hőmérsékleten (1300-1600 °C) szimulálják gyakorlatilag azokat a körülményeket, amelyre egy gyémánt létrejöttéhez szükség van. Néhány nap alatt már képesek voltak gyémántot növeszteni, mert az idő múlásával újabb és újabb réteg került a gyémántokra ezzel a módszerrel.
Jelenleg ennél egy sokkal modernebb eljárást, az úgynevezett CVD (Chemical Vapor Deposition – kémiai gőzfázisú leválasztás) eljárást alkalmazzák a mesterséges gyémánt előállítására. Ennek lényege, hogy vákuumkamrába gyémántmagot helyeznek és kb. 700-1300 °C-on széntartalmú gázt pumpálnak a kamrába. Ezzel a megoldással is néhány nap alatt már gyémánt állítható elő, és addig növekszik a mérete, amíg a kamrában hagyják.
A természetes és a mesterséges gyémánt közötti különbség
A mesterségesen készített és a természetes gyémánt mind optikailag, mind fizikailag azonos tulajdonságokkal bír. A különbség a kémiai tulajdonságaik között van, ami annak köszönhető, hogy míg a természetes gyémánt a földkéreg alatt alakul ki, addig a szintetikus társát laboratóriumi körülmények között állítják elő.
Hogyan vegyük észre a hamis gyémántot?
A gyémántot rendszerint össze szokták keverni a hozzá nem értők a cirkóniával. Ez, illetve a moissanit az egyik leggyakrabban használt gyémántutánzat, amelyek azonban már egy kis segítséggel jól megkülönböztethetőek a természetes és a szintetikus gyémánttól.
A cirkónia nem képes olyan szépen ragyogni és csillogni, mint a gyémánt, és egyáltalán sincs olyan élénk és ragyogó színe. Egy maroknyi cirkonkő összerázásakor teljesen más hangot hallunk, mint ha egy marék gyémántot rázunk össze: az előbbinek kicsit halkabb, jellegtelen hangja van, míg az utóbbi kellemes csilingelő hanggal szól.
Különbség az árban
A mesterséges gyémánt közel 50-60%-kal kedvezőbb áron vásárolható meg, mint a természetes kő. Az utánzatok többsége, például a cirkónia pedig már néhány ezer vagy tízezer forinttól elérhető. Feil Róbert szerint ezek az utánzatok nagyszerű alternatívát kínálnak azok számára, akik szeretnének csillogó ékszert, de nincs anyagi keretük egy igazán kiváló darab megvásárlására.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
Négy játék, Európa legjobb csapatai, 100 000 euró összdíjazás: indul a Deutsche Telekom által szervezett, negyedik T-esports Championship regisztrációja.
Immár negyedik alkalommal szervezi meg a Deutsche Telekom a T-esports Championship-et, amely idén szeptember 9-én indul, a döntőre pedig november 15-16-án kerül sor Budapesten, a Hungexpon.
Európa legjobb csapatai négy játékban: Counter-Strike 2-ben, League of Legends-ben, Brawl Stars-ban, és – az idei év újításaként – Rocket League-ben mérkőznek meg egymással. A bajnokság összdíjazása 100 000 euró. A regisztráció augusztus 13-án, szerdán indul a www.tesports.gg oldalon, a kvalifikációt követően pedig svájci rendszerben folytatódik a bajnokság. Az előző évektől eltérően idén mind a négy játéknak dedikált versenyhete lesz, ennek köszönhetően erősebb mezőnyre és fokozottabb versenyre számíthatunk. A mérkőzéseket az e-sport rajongók nemzetközi streamen is követhetik.
A tavalyi évben több mint 12 ezren regisztráltak a versenyre, a Telekom PlayIT Show-n megrendezett döntőre pedig a két nap alatt több mint 14 ezren látogattak ki. A nagy sikerre való tekintettel a szervező országok (Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Észak-Macedónia és Montenegró) idén is úgy döntöttek, hogy Budapest ad otthont a döntőnek a Telekom PlayIT Show keretén belül, ahol dedikált gigaerős vezetékes hálózaton játszhatnak majd a döntősök.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A budapesti Startup Világbajnoksággal indul az őszi szezon
Az startup szezon kezdeteként Budapest ad otthont a Startup Világbajnokság magyar fordulójának, ahol kiderül, melyik hazai vagy határon túli magyar startup jut ki a San Franciscó-i világdöntőre. A győztes a világ legjobb startupjaival versenyezhet, és esélyt kap az 1 millió dolláros befektetés elnyerésére.
Szeptember 9-én a Pozi.io, az ECC Hungary, a Hungarian Innovation Hub és a Nemzeti Innovációs Hivatal közös szervezésében megrendezik a Startup Világbajnokság Budapesti Fordulóját. Ez a verseny nemcsak a hazai startupok számára jelent kiugrási lehetőséget, hanem egyenesen a világpiac kapuját nyitja meg előttük. A budapesti forduló győztese ugyanis egyenes ágon jut ki a San Franciscó-i világdöntőre, ahol a tét egy 1 millió dolláros befektetés és a nemzetközi reflektorfény.
A Startup Világbajnokságot a San Francisco-i Pegasus Tech Ventures alapította, és mára 80 országot összekötő, rangos nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. A világ minden tájáról érkező győztesek a kaliforniai döntőn mérik össze erejüket, ahol a legígéretesebb technológiai újítások és üzleti ötletek kerülnek a befektetők és a globális piacvezetők elé.
Határokon átívelő tehetségkutatás
Az idei budapesti forduló különlegessége, hogy határon túli magyar közösségekből – például Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból – is várják a jelentkezőket. Ezáltal a Kárpát-medence legkreatívabb és leginnovatívabb vállalkozói együtt mutathatják meg, mire képesek a világ színpadán.
„A Startup Világbajnokság több, mint egy verseny – ez egy ugródeszka a világpiacra. Olyan kapcsolatok születnek itt, amelyek hosszú távon meghatározhatják egy vállalkozás jövőjét. A célunk, hogy a magyar és határon túli tehetségek együtt képviseljék a régió kreatív erejét”
– hangsúlyozzák a szervezők.
A magyar startupok eddig is bizonyították rátermettségüket. A legutóbbi budapesti forduló győztese, a Doki app, San Franciscóban komoly befektetői érdeklődést váltott ki. Ez bizonyítja, hogy a magyar innováció versenyképes a világ élvonalában is.
Hogyan lehet jelentkezni?
A budapesti fordulóra minden olyan startup jelentkezhet, amely innovatív termékkel, szolgáltatással vagy technológiai megoldással rendelkezik, és szeretné megmérettetni magát a világ legjobbjai között.
Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 2.
Jelentkezés és további információ: https://pozi.io/competitions/swchungary2025
A Startup Világbajnokság Budapesti Fordulója nem csak egy verseny, egy találkozóhely, ahol a fiatal vállalkozók, befektetők, iparági szakértők és mentorok egyaránt jelen vannak. Az esemény célja a tudásmegosztás, a partnerségek kialakítása és a hazai innováció erősítése.
A verseny időpontja: 2025. szeptember 9.
Helyszín: Budapest Hungarian Innovation Hub.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Augusztus végéig köthetnek szerződést a cégek a kiberbiztonsági auditról
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) együttműködve jelentős módosítás lépett hatályba a kiberbiztonsági auditok végrehajtásának határidejéről.
A rugalmasabb feltételek alapján azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már tavaly is működtek 2025. augusztus 31-ig kell szerződést kötniük egy auditorral. Az SZTFH szeptember 15-től ellenőrzi a szerződések meglétét. Az idén alakult cégek két évük van az audit befejezésére.
Minden olyan, kiberbiztonsági auditköteles szervezetnek, amely 2025. január 1-je előtt kezdte meg működését, legkésőbb 2026. június 30-ig meg kell valósítania az első kiberbiztonsági auditját. Ennek érdekében azonban legkésőbb 2025. augusztus 31-ig szerződést kell kötniük egy, az SZTFH által nyilvántartott auditorral az informatikai rendszereikre vonatkozó audit elvégzésére.
A Nagy Elek elnök vezetésével megújuló kamarai vezetés a vállalkozások érdekeinek képviseletében kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai cégek számára a jogszabályi megfelelés ne okozzon aránytalan adminisztratív és működési terhet. Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a piaci szereplők kellő időben és tervezhető módon készülhessenek fel a kibervédelmi követelmények teljesítésére.
A Hatóság tájékoztatása szerint 2025. szeptember 15-től megkezdődik annak ellenőrzése, hogy a kötelezett szervezetek rendelkeznek-e érvényes szerződéssel a kiberbiztonsági auditra vonatkozóan. Az SZTFH által nyilvántartott auditorok listája a Hatóság hivatalos honlapján, a Nyilvántartások / Kiberbiztonság / Auditorok menüpont alatt érhető el.
Azok a szervezetek, amelyek 2025. január 1. után jöttek létre, a nyilvántartásba vételüket követő két éven belül kötelesek elvégeztetni az első kiberbiztonsági auditot.
Az MKIK továbbra is elkötelezett abban, hogy aktívan közreműködjön az üzleti környezet biztonságosabbá tételében és a megújult vezetése a jövőben is aktív és határozott partner kíván lenni a döntéshozatali folyamatokban, szem előtt tartva a gazdasági szereplők valós igényeit. Az első lényegi eredmények közé tartozik, hogy az idén februárban, kamarai kezdeményezésre elindított Demján Sándor Program széles körű támogatást nyújt a vállalkozásoknak – a technológiai fejlesztésektől a tőkejuttatáson át a digitális kihívások kezeléséig. A Kamara munkájának köszönhetően a hazai kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási ESG beszámolási kötelezettség 2027-re tolódik, a kisvállalati adó (kiva) értékhatárának növelésére került sor, illetve a kötelező könyvvizsgálói előíráshoz kapcsolódó árbevétel-határ is emelésre került. Ide tartozik még, a sokakat érintő és legnagyobb hatású intézkedés, aminek keretében megtörtént a legkisebb (egyéni)vállalkozók számára az általános forgalmi adó alanyi adómentes értékhatárának 18 millió forintra emelése.
Az MKIK egy olyan gazdasági környezet kialakításán dolgozik, amelyben a vállalkozások tanulnak, fejlődnek, beruháznak, innoválnak és egyre magasabb hozzáadott értéket teremtenek, így a kamarai átalakulásból az egész ország profitál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Ipar2 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság2 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Szórakozás2 hét ago
Így képzeli a világ a jövőt – Beszámoló az Expo 2025-ről
-
Ipar2 hét ago
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
-
Gazdaság2 hét ago
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
-
Zöld6 nap ago
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
-
Zöld1 hét ago
A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik