Tippek
Virág mellé őszinte figyelem: erre vágynak a magyar anyák
Országos kutatás készült az anyukákkal való kapcsolattartásról
Egy anyák napja apropójából készült országos reprezentatív kutatás szerint tízből hat magyar legalább hetente beszél az édesanyjával, és ha nem tudnak személyesen találkozni, leggyakrabban mobilon tartják a kapcsolatot. Ilyenkor az esetek több mint felében legalább tíz percet beszélgetnek, viszont inkább praktikus kérdésekről, és kevésbé jellemzőek az érzelmeket is érintő témák. A Mélylevegő csoport szakértői szerint azonban fontos, hogy a hétköznapi beszélgetéseken túl a mélyebb kapcsolatteremtésre is kerítsünk időt – ebben segíthetnek a Yettel anyák napjára készített digitális kártyái.
A magyarok fele legalább hetente többször szokott beszélni az édesanyjával, tízből négyen akár naponta több alkalommal is – derült ki a Yettel friss, országos kutatásából[1]. Ez leggyakrabban telefonon (76%) vagy személyes találkozás útján valósul meg (71%), de a Z generációsok fele chaten is tartja a kapcsolatot, a kitöltők ötöde (és a 30-39 éves korosztály harmada) pedig gyakran videótelefonál.
A fiatalabbak osztják meg az örömüket – és a bánatukat is
Akik szoktak hang- vagy videóhívásban kommunikálni, azok jellemzően legalább 5 percet beszélnek ilyenkor. Az esetek kétharmadában 5-10 vagy 10-30 percig tart egy-egy hívás, de a kitöltők negyede általában több mint fél órát, tízből egy magyar pedig több mint egy órát beszélget alkalmanként az édesanyjával. Ha mégis rövid (5 percnél kevesebb) hívásról van szó, az a férfiaknál némileg gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A válaszadók saját bevallásuk szerint gyakrabban kezdeményezik a hívásokat, mint az édesanyjuk, és minél idősebbek, annál inkább jellemző, hogy ők a hívó felek.
És hogy ilyenkor miről esik szó? Legtöbbször az általános kapcsolattartás miatt hívjuk az anyukánkat („hogy van”); egészségügyi állapotáról, a rokonokkal kapcsolatos információkról érdeklődünk, vagy a praktikus kérdéseket (például bevásárlást, ügyintézést) beszéljük meg. A kitöltők harmada akkor is felhívja az anyukáját, ha nagy öröm éri őt – és minél fiatalabb a válaszadó, ez annál inkább jellemző. Hasonló tendencia figyelhető meg a szomorú hírek esetén: míg a Z generációs korosztály 37 százaléka beszámol ezekről az anyukájának, hatvan év felett már szinte senki. Ugyancsak megfigyelhető, hogy míg a nők harmada megosztja édesanyjával a bánatát, a férfiaknak már csak az ötöde.
Erre vágynak anyák napján a magyar szülők
Anyák napján a kitöltők háromnegyede a személyes találkozást preferálja, de ha ez nem megoldható, harmaduk telefonon köszönti az édesanyját. Ajándékozni leggyakrabban a Z generáció szokott: itt még mindig a virág vezet, ezt követik a tárgyi ajándékok, ugyanakkor a saját készítésű és nem tárgyi ajándékok (például program) nem jellemzők. Ezzel szemben a kutatásban válaszadó édesanyák a közös programnak is ugyanannyira örülnének, mint a virágnak.
„Az anyukánk nem csak egy háttérszereplő a saját életében, aki fáradhatatlanul szervezi a miénket. Ő is főszereplő. Ha a kapcsolatunk kizárólag praktikus infócserére korlátozódik – ki mit vett a boltban, milyen idő lesz holnap, vagy kell-e vinni esernyőt –, előbb-utóbb olyan lesz, mint egy banki ügyintézés: udvarias, hasznos, csak éppen lélek nincs benne. Ahogy egy párkapcsolat sem tartható életben pusztán azzal, hogy megbeszéljük a heti menüt, úgy a szülő-gyerek kapcsolatban is fontos, hogy néha rákérdezzünk a mélyebb dolgokra is. Hogy mi az, amiről még sosem beszéltünk vagy amitől még mindig felcsillan a szeme. Adjunk teret annak, hogy ne csupán anyák legyenek, hanem egyszerűen „csak” emberek is, akiket a virágcsokor mellett az őszinte figyelmünkkel is megajándékozhatunk”
– mondta Pető Dorina és Juhász Bettina, a Mélylevegő Projekt pszichológusai.
A kérdőívet a Yettel munkatársai is kitöltötték, ami az országos kutatáshoz hasonló eredményeket hozott: az édesanyák leginkább a személyes találkozásnak és az olyan közös programoknak örülnek leginkább, amik megerősítik a kapcsolódást. Ezt támogatva a mobilszolgáltató alkalmazásában a Mélylevegő Csoport pszichológusaival közösen olyan beszélgetést ösztönző kártyákat hozott létre, amelyek segítenek a kommunikáció elmélyítésében. A digitális kártyák célja, hogy olyan témákat is megbeszéljünk az édesanyánkkal, amik a mindennapos kommunikáció során nem kerülnek szóba. Ezek inkább témaindítóként funkcionálnak és többek között olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint hogy „mi az a három dolog, amit szeretnél, ha én is megtanulnék az élettől” vagy „mit szerettél volna mindig is kipróbálni?”. A digitális kártyák április 30-tól érhetőek el a Yettel applikációban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Trükkök, amikkel a monitorunk a produktivitás motorja lesz
A mindennapi munkavégzés során nagy segítséget jelenthet a monitorok használata, azonban kevesen tudják igazán kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.
Az LG szakértői most összegyűjtötték, hogy milyen beállításokkal, elrendezésekkel és szokásokkal lehetünk ténylegesen hatékonyabbak a monitorok használatával.
A monitorokkal kényelmesebb és ergonomikusabb lehet az egész napos munkavégzés, sokan azonban a megvásárolt kijelzőt egyszerűen elhelyezik az asztalon, és a laptop képernyőjének kiterjesztésére használják. Holott ennél sokkal több területen segíthetnek minket a monitorjaink.
- Alakítsuk igényeinkre az elrendezést
Számos munkakörben többféle feladatot végzünk – például szövegszerkesztés mellett táblázatokat is kezelünk –, mindezt gyakran hosszú ideig, megszakítás nélkül, így javasolt olyan monitort választunk, amit kényelmesen, az adott feladattól függően elforgathatunk és beállíthatunk.
Programozáshoz vagy szövegszerkesztési feladatokhoz a monitort érdemes pivot (álló) módba forgatni, így lényegesen többet láthatunk a függőlegesen elrendezett adatsorokból, azaz kevesebbet kell görgetnünk. Grafikai és videós munkákhoz általában két vízszintesen elrendezett monitor ajánlott: az egyiket így az aktív munkafelület, a másikat pedig az előnézet vagy eszköztárak megjelenítésére használhatunk. Táblázatok kezeléséhez azok típusától függően hasznos lehet az álló és a vízszintes elrendezés is.
Az LG Ergo Dual talphoz például eleve két kijelzőt lehet csatlakoztatni, amiket bármilyen elrendezésben – akár egymás fölött is – kényelmesen elhelyezhetünk, a két monitor pozícióját pedig egyszerűen változtathatjuk. Emellett rugalmasan, egyenként állíthatjuk be a magasságukat és dőlésszögüket, ami különösen hasznos a hosszas, fókuszált munkavégzés során.
- Több monitor = több lehetőség
Ha több monitorunk van, a Windows billentyű + Shift + balra/jobbra nyíl lesz a kedvenc billentyűkombinációnk: ezzel ugyanis az aktív ablakot azonnal átküldhetjük a másik monitorra. Ha pedig egy kijelzőn több ablakot is szeretnénk látni, a Windows billentyű és a nyilak lehetnek a legjobb barátaink: ezzel a funkcióval a képernyő két felére, és a sarokba is tehetjük az ablakokat, így egy képernyőn láthatunk több folyamatot, emellett gyorsan válthatunk a teljes képernyős vagy a kisablakos nézetek között.
- Virtuális asztalok
A virtuális asztalok létrehozása egy valódi varázslat, amivel növelhetjük a hatékonyságunkat. Gondoljunk rájuk úgy, mint külön „szigetekre”, amelyek segítenek rendszerezni a különböző típusú feladatainkat: az egyiken futhatnak a kommunikációs csatornák, például az e-mailezés és a munkahelyi chat, a másikon a táblázatok, a harmadikon pedig a kreatív munka.
A Windows billentyű + Ctrl + D kombinációval egy új, tiszta asztalt hozhatunk létre – mintha éppen most kapcsoltuk volna be a számítógépet –, ahová egy adott feladattípushoz vagy projekthez kapcsolódó folyamatokat rendszerezhetjük. Az ezek közötti váltást a Windows billentyű + Ctrl + balra/jobbra nyíl könnyíti meg, ezzel villámgyorsan váltogathatunk az asztalok között, így a kontextusváltás nem töri meg a munkamenetet.
- Használjuk a fókusz módot
Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, amikor a felugró értesítések miatt nem tudunk koncentrálni az adott feladatra, emiatt pedig végső soron sokkal lassabban végzünk a munkánkkal. A Win + N billentyűkombinációval egy mozdulattal előhívjuk az Értesítési központot, ahol a „Ne zavarjanak” módot bekapcsolva nem jelennek meg a felugró értesítések. Különösen hasznos megoldás lehet ez akkor, ha prezentációs helyzetben vagyunk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken
Az ősz a legtöbb munkahelyen az év legsűrűbb, legstresszesebb időszaka: ez jelenti az utolsó lehetőséget az év elején kitűzött célok teljesítésére, az ünnepek közeledtével ráadásul mindenhol nő a forgalom, ami az ügyfélszolgálatokra is jelentős terhet ró. Nem véletlen tehát, hogy ilyenkor feszültebb a helyzet az irodákban.
A TOPdesk szakértője most összegyűjtötte azokat a tippeket és eszközöket, amelyek megoldást jelenthetnek a problémára.
Komoly gazdasági következményei lehetnek annak, ha hosszabb ideig stresszesek a munkavállalók: a feszültség rövid távon a teljesítmény romlásához, hosszabb távon pedig akár magasabb fluktuációhoz is vezethet. Miközben az alkalmazottak megpróbálnak megbirkózni az őszi időszakban tapasztalható, fokozott stressz-szinttel, kevesebb személyes erőforrásuk marad a konstruktív tevékenységekre, mivel kapacitásuk nagy részét a különféle általuk érzékelt stresszorok kezelésére kell fordítaniuk. Zakrzewski Anita, a TOPdesk szakértője szerint ezek a stresszorok azonban nagyban csökkenthetők néhány egyszerű megoldással.
Tudásbázis
Szoros határidők mellett az egyik legjelentősebb stresszforrást az jelentheti, ha a munkavállalók nem kapnak időben választ a kérdéseikre, és másokra kell várniuk egy feladat megoldásához. Erre jelenthet megoldást egy digitális, bárki számára hozzáférhető belső tudásbázis, ahol a gyakran felmerülő kérdésekre a kollégák azonnal, további munkatársak bevonása nélkül megtalálják a válaszokat. A tudásbázis fokozatosan is kiépíthető, így létrehozása még egy sűrűbb időszakban sem jelent nagy időbefektetést.
Önkiszolgáló felület
Ez a módszer nem csak házon belül alkalmazható jól: ha egy vállalat ügyfelekkel dolgozik, rengeteg értékes időt szabadíthat fel a saját munkavállalói számára, ha a gyakori kérdésekre az ügyfelek is egyszerűen – plusz kérdésfeltevés nélkül – megtalálják a válaszokat egy önkiszolgáló portálon. Az így felszabadult időt a kollégák összetettebb problémák megoldására fordíthatják, ami nem csak nyugodtabbá, de érdekesebbé is teszi a munkát számukra. „Minden probléma vagy kérdés, ami többször felmerül az ügyfelek részéről, rögzíthető egy önkiszolgáló portálon” – mondta el Zakrzewski Anita a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője. „A kollégák egyetlen felületen azonnal megtalálhatják az ilyen típusú kérdésekre a válaszokat, amivel nem csak a saját munkájukat könnyítik meg, de kevésbé terhelik – azaz lassítják – a többi csapattagot is. Egy önkiszolgáló portál tehát a teljes csapat hatékonyságát növeli, ami a sűrűbb időszakokban kulcsfontosságú tényező a munkahelyi stressz szempontjából.”
Chatbot
A szakértő szerint természetes, hogy az önkiszolgáló megoldások nem képesek teljes mértékben helyettesíteni a közvetlen kapcsolatfelvételt, hiszen mindig lesz olyan kolléga vagy ügyfél, aki inkább személyes segítségre vágyik. Ez azonban tipikusan az ügyfélszolgálatokon azt eredményezheti, hogy a kollégák újra és újra ugyanazokat a kérdéseket válaszolják meg. Itt jelenthet nagy segítséget egy ma már megbízhatóan működő chatbot, ami képes az egyszerűbb kérdésekre önállóan, a tudásbázis vagy a GYIK alapján megadni a válaszokat. Egy chatbot elemzi a kérdés szövegét, értelmezi annak jelentését, és ez alapján pontosan tudja, mit kérdezzen vagy mondjon a kérdezőnek. Ez pedig mindenki számára előnyös: a kérdező hamarabb kap választ, a munkatársak pedig több időt tudnak a valóban értékes munkára fordítani. „A legideálisabb megoldás az, ha ezeket az eszközöket kombináljuk, több csatornán kvázi automatizálva a feladatvégzést” – teszi hozzá a szakértő. „A hatékonyságnövelő, tehercsökkentő módszerek pedig kényelmesen kezelhetőek és átláthatóak, ha egyetlen szolgáltatásmenedzsment-rendszerbe vannak integrálva.”
Munkavállalói jóllét
Az ősz minden hatékonyságnövelő eszköz mellett is sűrű időszak, ezért érdemes ilyenkor még nagyobb hangsúlyt fektetni a munkavállalói jóllétre. A dolgozók mentális és fizikai egészségét számos módszerrel támogathatja egy vállalat: céges masszázs, sétáló meetingek, nassolnivaló – akár ezek az apró szívességek is nagyot lendítenek majd a munkavállalók elégedettségén a stresszes napokon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot
Ariana Grande, Selena Gomez és Kylie Jenner – csak néhány sztár, aki az elmúlt időszakban buborékszoknyát viselt.
Népszerűsége nem véletlen, hiszen többek között a 2024-es Koppenhágai Divathéten a buborékszoknya volt az egyik legnagyobb sláger. Utána több mint 700 százalékkal nőttek meg az eladásai – derült ki nemrég a Dumaszínházban rendezett Bubble Day-n.
„Ezt a ruhadarabot még Pierre Cardin tervezte 1954-ben. A neve onnan származik, hogy angolul bubble skirt-nek nevezték. Jelenleg többféle stílusú hódít belőle, de a skandináv buborékszoknyák is kifejezetten népszerűnek számítanak”
– hangsúlyozta Domonkos Aida, a budapesti Metropolitan Egyetem divattervező szakos hallgatója, valamint a SodaStream Bubble Day műsorvezetője.
A buborékszoknya jó példa arra, hogyan tudnak túlélni tetszetős és kreatív ötletek éveket, vagy évtizedeket. A SodaStream is ilyen, amelynek megszületése egy londoni ginfőzde tulajdonosának is köszönhető. A szénsavas víz otthoni előállításának ötletét George Gilbey dolgozta ki 1903-ban. Találékonysága révén napjainkban már otthon is olthatjuk a szomjunkat buborékos vízzel.
A szénsavasvíz sohasem megy ki a divatból, de fontos, hogy fenntarthatóvá tegyük a fogyasztását.
„Bár tény és való, hogy egy ideje vissza lehet váltani az eldobható PET-palackokat, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy például egy félliteres, egyszerhasználatos műanyag-palack előállításához 2-3 liter vízre van szükség”
– hangsúlyozta a Palackvisszaváltás keservei – Repontozásos vereség? című előadásában Litkay Gergely humorista. Hozzátette: egy 1,5 literes palack gyártásához körülbelül 0,3 kWh energia szükséges. 2500 darab palack esetében ez 750 kWh áram, ami körülbelül egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg. A legjobb megoldás, ha az eldobható PET-palackokat le sem kell gyártani.
„A SodaStream hosszú ideje a nehéz üdítős csomagok cipelésének, valamint az üvegvisszaváltás egyik legjobb alternatívája. Egy komplex, életmódváltással felérő rendszert kínálunk, amellyel a fogyasztók csökkenthetik ökológiai lábnyomukat”
– hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.
A SodaStream az eseményen több újdonságot is bemutatott azok számára, akik számára a fenntarthatóság nemcsak egy divatos szó. Lerántották a leplet a márka új thermo palackjáról, a Fizz&Go-ról, amely akár 12 órán át is melegen, vagy hidegen tudja tartani a betöltött italokat, de szintén a Dumaszínházban debütált a SodaStream Enso két új – matt fekete és homok színű – változata.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld1 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Gazdaság2 hét ago
Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve
-
Mozgásban2 hét ago
Vissza az irodába vagy győzött a home office?
-
Ipar2 hét ago
Bivalyerős megawatt-töltő érkezik a piacra
-
Szórakozás2 hét ago
Hollywoodi díszletek között derül ki, ki a legjobb a csapatban
-
Ipar2 hét ago
Összefognak a gépgyártók
-
Gazdaság1 hét ago
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
-
Szórakozás1 hét ago
November 6-án indul a magyar mozikban a Bölöni-film