Tippek
Virág mellé őszinte figyelem: erre vágynak a magyar anyák
Országos kutatás készült az anyukákkal való kapcsolattartásról
Egy anyák napja apropójából készült országos reprezentatív kutatás szerint tízből hat magyar legalább hetente beszél az édesanyjával, és ha nem tudnak személyesen találkozni, leggyakrabban mobilon tartják a kapcsolatot. Ilyenkor az esetek több mint felében legalább tíz percet beszélgetnek, viszont inkább praktikus kérdésekről, és kevésbé jellemzőek az érzelmeket is érintő témák. A Mélylevegő csoport szakértői szerint azonban fontos, hogy a hétköznapi beszélgetéseken túl a mélyebb kapcsolatteremtésre is kerítsünk időt – ebben segíthetnek a Yettel anyák napjára készített digitális kártyái.
A magyarok fele legalább hetente többször szokott beszélni az édesanyjával, tízből négyen akár naponta több alkalommal is – derült ki a Yettel friss, országos kutatásából[1]. Ez leggyakrabban telefonon (76%) vagy személyes találkozás útján valósul meg (71%), de a Z generációsok fele chaten is tartja a kapcsolatot, a kitöltők ötöde (és a 30-39 éves korosztály harmada) pedig gyakran videótelefonál.
A fiatalabbak osztják meg az örömüket – és a bánatukat is
Akik szoktak hang- vagy videóhívásban kommunikálni, azok jellemzően legalább 5 percet beszélnek ilyenkor. Az esetek kétharmadában 5-10 vagy 10-30 percig tart egy-egy hívás, de a kitöltők negyede általában több mint fél órát, tízből egy magyar pedig több mint egy órát beszélget alkalmanként az édesanyjával. Ha mégis rövid (5 percnél kevesebb) hívásról van szó, az a férfiaknál némileg gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A válaszadók saját bevallásuk szerint gyakrabban kezdeményezik a hívásokat, mint az édesanyjuk, és minél idősebbek, annál inkább jellemző, hogy ők a hívó felek.
És hogy ilyenkor miről esik szó? Legtöbbször az általános kapcsolattartás miatt hívjuk az anyukánkat („hogy van”); egészségügyi állapotáról, a rokonokkal kapcsolatos információkról érdeklődünk, vagy a praktikus kérdéseket (például bevásárlást, ügyintézést) beszéljük meg. A kitöltők harmada akkor is felhívja az anyukáját, ha nagy öröm éri őt – és minél fiatalabb a válaszadó, ez annál inkább jellemző. Hasonló tendencia figyelhető meg a szomorú hírek esetén: míg a Z generációs korosztály 37 százaléka beszámol ezekről az anyukájának, hatvan év felett már szinte senki. Ugyancsak megfigyelhető, hogy míg a nők harmada megosztja édesanyjával a bánatát, a férfiaknak már csak az ötöde.
Erre vágynak anyák napján a magyar szülők
Anyák napján a kitöltők háromnegyede a személyes találkozást preferálja, de ha ez nem megoldható, harmaduk telefonon köszönti az édesanyját. Ajándékozni leggyakrabban a Z generáció szokott: itt még mindig a virág vezet, ezt követik a tárgyi ajándékok, ugyanakkor a saját készítésű és nem tárgyi ajándékok (például program) nem jellemzők. Ezzel szemben a kutatásban válaszadó édesanyák a közös programnak is ugyanannyira örülnének, mint a virágnak.
„Az anyukánk nem csak egy háttérszereplő a saját életében, aki fáradhatatlanul szervezi a miénket. Ő is főszereplő. Ha a kapcsolatunk kizárólag praktikus infócserére korlátozódik – ki mit vett a boltban, milyen idő lesz holnap, vagy kell-e vinni esernyőt –, előbb-utóbb olyan lesz, mint egy banki ügyintézés: udvarias, hasznos, csak éppen lélek nincs benne. Ahogy egy párkapcsolat sem tartható életben pusztán azzal, hogy megbeszéljük a heti menüt, úgy a szülő-gyerek kapcsolatban is fontos, hogy néha rákérdezzünk a mélyebb dolgokra is. Hogy mi az, amiről még sosem beszéltünk vagy amitől még mindig felcsillan a szeme. Adjunk teret annak, hogy ne csupán anyák legyenek, hanem egyszerűen „csak” emberek is, akiket a virágcsokor mellett az őszinte figyelmünkkel is megajándékozhatunk”
– mondta Pető Dorina és Juhász Bettina, a Mélylevegő Projekt pszichológusai.
A kérdőívet a Yettel munkatársai is kitöltötték, ami az országos kutatáshoz hasonló eredményeket hozott: az édesanyák leginkább a személyes találkozásnak és az olyan közös programoknak örülnek leginkább, amik megerősítik a kapcsolódást. Ezt támogatva a mobilszolgáltató alkalmazásában a Mélylevegő Csoport pszichológusaival közösen olyan beszélgetést ösztönző kártyákat hozott létre, amelyek segítenek a kommunikáció elmélyítésében. A digitális kártyák célja, hogy olyan témákat is megbeszéljünk az édesanyánkkal, amik a mindennapos kommunikáció során nem kerülnek szóba. Ezek inkább témaindítóként funkcionálnak és többek között olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint hogy „mi az a három dolog, amit szeretnél, ha én is megtanulnék az élettől” vagy „mit szerettél volna mindig is kipróbálni?”. A digitális kártyák április 30-tól érhetőek el a Yettel applikációban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Pályaválasztás, diploma, jövő – mire érdemes figyelni az egyetemválasztásnál?
Magyarországon közel 330 ezer hallgató (KSH) tanul felsőoktatásban, és a friss diplomások mintegy 90%-a (Education and Training Monitor 2025) rövid időn belül el tud helyezkedni.
A diploma ma is érték, a kérdés az, hogy a gyorsan változó világban mit érdemes tanulni.
Amerikai felmérések szerint a középiskolások és az egyetemi hallgatók 20-50%-a bizonytalan a pályaválasztásában, és ez a szám itthon sem alacsonyabb. Nekik jó hír, hogy a választás tétje ma már kisebb. A technológiai változások miatt felgyorsult világban most végző diplomások számára a pályamódosítás nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz – nemzetközi kutatások szerint egy mai pályakezdő élete során átlagosan 3–7 alkalommal vált majd a jövőben karriert.
Kevesebb, mint két hónapjuk van vissza a jelentkezés beadásig azoknak, akik jövő szeptemberben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. Nekik gyűjtöttük össze, milyen szempontokat érdemes átgondolni a pályaválasztás során.
- Elsőként javasolt tisztázni a célokat. Mennyire fontos a munkamagánélet egyensúlya, vagy éppen a folyamatos fejlődés és a karrierépítés. Az számít, hogy azzal foglalkozzanak majd, amit igazán szeretnek, vagy inkább a jövedelmezőség a prioritás. Ha van pályaválasztási hagyomány a családban – például orvosdinasztia – azt is mérlegelni kell, hogy a fiatal tud-e azzal azonosulni.
- Fontos a személyiség és az adottságok reális felmérése. Ha nem szeretnek nyilvánosság előtt szerepelni, nincsenek jó a kommunikációs képességeik, ne erőltessék a tanári vagy éppen kommunikációs pályát. De ha például szeretik a számok világát, és elég precízek, mehetnek gazdasági vagy műszaki irányba.
- Érdemes annak is utánanézni, mely szakmáknak van hosszú távon is jövője. A mesterséges intelligencia megjelenésével előzetes becslések szerint 5-10 éven belül számos szakma átalakul vagy teljesen megszűnik, de érdemes fejben tartani azt is, hogy egyes nemzetközi előrejelzések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-a ma még nem is létezik.
Ha már megvan az irány, jöhet az intézmény kiválasztása, amelyhez az utóbbi évek technológiai forradalma új szempontokat is hozott: már nem elég azt felmérni, hogy milyen tanulási környezetet kínál az intézmény, és van-e reális esély – aza megfelelő pontszám – a bekerülésre.
- Hazai felmérések azt mutatják, hogy az intézmény, illetve adott szak elismertsége továbbra is a legmeghatározóbb tényező, de a földrajzi elhelyezkedés is a fontos paraméterek között van. Ez már összefügg a megélhetési költségekkel, akárcsak az állami finanszírozású vagy önköltséges képzés választása.
- A döntést abból a szempontból is javasolt átgondolni, hogy lehet-e a tanulás mellett munkát vállalni – a friss diplomások 77%-a (Diploma Pályakövetési Rendszer 2024.) már a tanulmányai alatt is dolgozott, ami nemcsak a megélhetés, hanem a gyakorlat megszervezése miatt is fontos.
- Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint fontos felkészülni arra, hogy a munkáltatók már nemcsak elméleti tudást, hanem olyan készségeket várnak el egy friss diplomástól, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a mesterséges intelligencia alapműveltsége, a kommunikáció és az élethosszig tartó tanulás képessége. Érdemes feltenni a kérdést: van-e projektalapú oktatás, lehet-e kutatásba vagy valódi problémák megoldásába bekapcsolódni, biztosít-e az intézmény lehetőséget csapatmunkára, vitára és önálló gondolkodásra. Dr. Dietz elmondta, hogy ma már kutatások igazolják, hogy a diplomások hosszú távú elégedettségét nemcsak az egyetem presztízse határozza meg, hanem az is, hogy volt-e inspiráló oktatójuk, szakmai mentoruk és gyakorlati lehetőségük az egyetemi évek alatt.
- Egyre több fiatal keresi a felsőoktatásban is a rugalmasságot, ahol szabadabban döntheti el, mikor és hol tanul – így az innovatív oktatásmódszertan és a digitális tananyagok egyre nagyobb szerepet kapnak.
- Beszélni kell az egyetemi közösségről is, hiszen a lemorzsolódás egyik gyakori oka gyakran nem is a tananyag nehézsége, hanem az elszigeteltség érzése. A támogató közösség, a mentorálás, a hallgatói élet minősége legalább olyan fontos, mint az órarend. Érdemes megnézni, mennyire aktív a hallgatói közössége, és milyen szerepet tölt be az intézményben a Hallgatói Önkormányzat. Akiknek nehezebb a beilleszkedés, gyakran jobban érzik magukat egy kisebb, „családiasabb” intézményben, ahol közvetlenebb a kapcsolat az oktatókkal és a hallgatókkal.
Az egyetemválasztás tehát nem egy életre szóló ítélet, hanem egy kiindulópont, egy első lépés. Jó döntés az, ha a fiatalok olyan intézményt választanak, ahol nemcsak tudást kapnak, hanem megtanulnak kérdezni, tanulni és újrakezdeni is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
Az ünnepi időszak nemcsak nekünk különleges, négylábú társaink számára is sok izgalmat, ugyanakkor számos stresszforrást tartogat.
A karácsony alatti nyüzsgés, a vendégsereg, az utazások, majd a szilveszter elkerülhetetlen zajai megterhelők lehetnek számukra. A főváros idén ugyan szigorította a tűzijátékok használatát, ezzel is csökkentve az ünnepi időszak zajterhelését, a gazdik tudatos felkészülése továbbra is kulcsfontosságú. A Yettel és a Vigyél Haza Alapítvány összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy az ünnepek a kedvenceink számára is biztonságban teljenek.
Egyre több gazdi tekint szőrös kiskedvencére teljesértékű családtagként, és szeretné, ha ő is részese lenne az ünneplésnek: adventi naptárral, karácsonyi ajándékkal vagy akár azzal, hogy a kutya is velük tart a családi összejövetelekre. A Vigyél Haza Alapítvány szerint azonban érdemes tudatosan felkészülni erre az időszakra és figyelembe venni a kutya szempontjait is.
A karácsonyi vendégjárás során a kiskedvenceket könnyen túl sok inger érheti, ezért érdemes előre kijelölni számukra egy békés zugot, ahova bármikor visszahúzódhatnak. Ha magunkkal visszük őket vendégségbe, az ismerős tárgyak – például egy takaró, kiságy, kedvenc játék vagy jutalomfalat – segítenek abban, hogy biztonságban érezzék magukat. Az utazás is lehet közös, stresszmentes élmény, ha figyelünk a megfelelő rögzítésre, rendszeresen megállunk egy rövid sétára, és hagyjuk, hogy az új környezetet a saját tempójukban fedezzék fel.
Miért olyan nehéz a kutyáknak az év utolsó napja?
Szilveszter közeledtével mindig előtérbe kerül a tűzijátékok és petárdák kérdésköre, és gyakran feszültséget okoz kutyások és nem kutyások között. Fontos tudni, hogy a kutyák hallása sokkal érzékenyebb az emberénél, így a hangos durrogás számukra kiszámíthatatlan, fenyegető zajként hat. Ilyenkor gyakran pánikba esnek, elbújnak vagy, ami a legveszélyesebb, megpróbálnak elszökni. A Vigyél Haza Alapítvány tapasztalata szerint az év utolsó napján ugrásszerűen megnő az elkóborolt állatok száma.
„Szilveszterkor különösen fontos, hogy kedvenceink biztonságban legyenek, ezért azt kérjük a gazdiktól, hogy erre az időszakra, lehetőség szerint este hat és reggel hat óra között, engedjék be őket a házba vagy a lakásba, még akkor is, ha kinti kutyusokról van szó. Fontos, hogy kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsünk, érdemes egy csendes kuckót kialakítani, ahova visszahúzódhatnak. Az is sokat segít, ha már napközben lefárasztjuk őket egy hosszabb sétával, természetesen pórázon, így a későbbi zajokra kevésbé reagálnak idegesen. Ellenőrizzük, hogy a nyakörvön mindig legyen biléta elérhetőséggel, valamint, hogy a mikrochip adatai naprakészek legyenek, amit az állatorvosnál könnyen megtehetünk”
– hangsúlyozza Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója.
„A tűzijátékok idején pedig a behúzott függöny, egy kis zene vagy tévéhang is segíthet tompítani a külső zajokat, ha pedig a szorongás erős, érdemes szakember tanácsát kérni”
– tette hozzá.
Extra biztonság a technológia segítségével
A biztonság alapja a mikrochip, de legalább ilyen fontos, hogy gyorsan le is lehessen olvasni. A Vigyél Haza Alapítvány már több mint 430 helyszínen működtet ingyenes mikrochip-leolvasókat partnerekkel országszerte. Az alapítvány 12 önkéntes állatorvosa segít minden beérkező esetben, a chip száma alapján azonosítják és értesítik a gazdát, így a kutyák gyorsan és biztonságban hazajuthatnak.
A kutyák követése néhány éve még jóval körülményesebb volt: külön eszközök, bonyolult beállítások és nagy méretű nyomkövetők jelentették az egyetlen megoldást. Ma már a mindennapokban is használt, apró és könnyen kezelhető okoseszközök tehetik biztonságosabbá a sétákat vagy a szilveszter éjszakáját. A Yettelnél elérhető Apple AirTag és Samsung SmartTag egyszerűen rögzíthető a nyakörvre, és a gazdi saját okostelefonján, egy applikáción keresztül segít megmutatni, merre jár a kedvenc. Az eszközök nem folyamatos GPS-alapon működnek, hanem a környezetükben lévő kompatibilis okostelefonok segítségével frissítik a helyzetüket, így különösen hasznosak lehetnek városi környezetben vagy forgalmasabb helyeken.
A gazdi értesítést kaphat, ha a kutya eltávolodik egy megszokott helytől, és a közelben akár hangjelzéssel is könnyebb lehet megtalálni az elszökött állatot. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az okosnyomkövetők nem helyettesítik a kötelező mikrochipet, viszont értékes kiegészítést jelentenek, ha gyorsan szeretnénk reagálni egy váratlan helyzetben, például egy megriadt kutya elszökésekor szilveszter éjszakáján.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A home office csendes mellékhatása: több törődést igényelnek a háztartási gépeink?
A home office elterjedése után a magyar háztartások működése gyökeresen átalakult.
Rendkívül kényelmesnek tűnik, hogy otthonról dolgozunk, valójában azonban a lakás rejtett infrastruktúráit is csendben felpörgetjük. A mosógép vagy a mosogatógép évekkel ezelőtt még heti terhelésre optimalizált eszközök voltak, mára viszont napi üzemű gépekké váltak. Ez a váltás nemcsak megnövekedett igénybevételt jelent, hanem eltérő szennyeződési mintázatokat, gyorsabb mikrobiológiai folyamatokat, és olyan problémákat is, amelyekkel korábban nem feltétlenül találkoztunk.
Az LG Magyarország szakértői szerint a megnövekedett igénybevétel következményeit ma gyakran rosszul értelmezzük, ezért sokszor pont azokhoz a házi praktikákhoz nyúlunk, amelyek a modern gépeknél több kárt okoznak, mint hasznot. A jelenség megértéséhez érdemes áttekinteni, mi zajlik a gépek belsejében, amikor a megszokottnál jóval gyakrabban működnek.
A mosógépnél ez leginkább az adagolóval kezdődik, amely régen két mosás között kiszáradt, így a mosószer-maradékok lassan ülepedtek. A napi használat viszont állandó nedvességet tart fenn, ami ideális terep a kocsonyás biofilm kialakulásához. Ez a réteg gyakran észrevétlen, mert beleolvad a műanyag felületébe, mégis ez teremti meg a feltételeket a penész gyorsabb megjelenéséhez.
A házi praktikák – mint például az ecetes áztatás – ebben a környezetben nem mindig jelentenek jó megoldást. A savas oldatok hosszabb távon károsíthatják a gumitömítéseket, bizonyos fémfelületeket, és nem minden esetben hatékonyak a mosógépben kialakuló szennyeződéstípusok ellen.
A gumitömítésben ezen a ponton már nem a szokásos fekete pöttyök jelentik a gondot, hanem hogy a napi ajtónyitogatások miatt a tömítést minden egyes ciklusban fröccsenő víz éri, viszont sosem szárad ki teljesen. Ez az állandó nedvesen tartás gyorsítja a gumi öregedését, a savas házi tisztítószerek pedig még inkább kiszívják belőle a lágyítókat. A tömítés először meglágyul, majd elvékonyodik, végül finom repedések jelennek meg rajta – ezek között telepszik meg a penész, amely később már szinte eltávolíthatatlan. A megnövekedett igénybevétel tehát nemcsak több szennyeződést eredményez, hanem karakterisztikus, gyorsított anyagfáradást is.
A dob belsejében a gyakori mosás miatt a szálmaradványok és a mosószerhab könnyebben tapadnak meg a felületeken. Ezek a vékony lerakódások idővel kellemetlen szagot okozhatnak, és ronthatják a mosás higiéniai hatékonyságát, különösen alacsony hőfokú programoknál.
A mosogatógépnél hasonló változások figyelhetők meg, ugyanis a gyakori használat miatt az öblítőszer és a só fogyása gyorsabb, és ha ezek a készletek kimerülnek, a vízkő már rövid idő alatt megjelenhet a hőcserélőn vagy a permetezőkarokban. A vízkő lerakódása rontja a tisztítási teljesítményt és növelheti az energiafogyasztást is, mivel a gépnek több energiára van szüksége a víz megfelelő hőmérsékletre melegítéséhez. A felhasználó ezt gyakran „a gép öregedésének” tulajdonítja, pedig sokszor mindössze egy elmaradt tisztítóprogram áll a háttérben.
Az LG szakértői szerint a modern készülékek felépítése olyan finom, precíz gondozást kíván, amelyet a régi mosogép- és mosogatógép-típusok, illetve a régi életvitel nem igényeltek. A házi praktikák sok esetben a valóban gondos ápolás ellenségei. Az ecet például évtizedekkel ezelőtt bevált lehetett a zománcos, egyszerű szerkezetű gépekben, de a mai, többféle anyagból épített, érzékeny szenzorokkal ellátott készülékekben tömítéseket rombol, szenzorokat korrodál, műanyag-ötvözeteket mattít.
A modern gépek akkor maradnak hosszú távon megbízhatóak, ha a felhasználók a gyártói ajánlások szerint gondozzák őket. Az olyan alapvető lépések, mint a rendszeres tisztítóprogram futtatása, a mosószeradagoló kiszárítása, vagy a kímélő, gépbarát tisztítószerek használata, már önmagukban években mérhetően növelhetik a készülék élettartamát.
A digitális karbantartás korszaka, amelyet az LG ThinQ applikációja a telefonunkba sűrítve hoz el, éppen azt a problémát oldja meg, amit a megnövekedett igénybevétel felerősített: a gép ma már nem csak akkor jelez, ha baj van, hanem előre figyelmeztet, ha eltömődés vagy rendellenes energiafogyasztás jelei mutatkoznak. Ez a valós idejű visszajelzés új, eddig nem létező karbantartási kultúrát teremt, amelyben a gép már nem passzív eszköz, hanem aktív jelzőrendszer.
Mai világunkban tehát a karbantartás nem havonta elvégzendő rutin, hanem a készülékek működésének egyik alappillére. A mosógép és a mosogatógép ma még inkább a lakás infrastruktúrájának szerves része, és ahogy az infrastruktúra tönkremegy, ha nem gondozzák, úgy ezek a gépek is gyorsabban károsodnak, ha a napi terhelés mellett nem kapják meg a gyári ajánlások szerinti tisztítást és kezelést.
„A modern háztartás működését ma ezek a gépek tartják mozgásban”
– fogalmaz Kékesi Martin, az LG háztartási elektronikai termékspecialistája.
„Ahhoz, hogy megbízhatóak maradjanak, a szakszerű tisztításuknak is ugyanolyan rendszeressé kell válnia, mint magának a használatnak.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A cégkultúra ugyanonnan indul, mint a társadalmi felelősségvállalás: az emberi kapcsolatokból
-
Szórakozás2 hét ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik
-
Zöld2 hét ago
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme
-
Okoseszközök2 hét ago
Az LG AI technológiával definiálja újra a prémium háztartási készülékeket a 2026-os CES-en
-
Egészség2 hét ago
Január nem az újrakezdés hónapja – és ez teljesen rendben van
-
Tippek1 hét ago
Pályaválasztás, diploma, jövő – mire érdemes figyelni az egyetemválasztásnál?
-
Szórakozás2 hét ago
Az LG bemutatja az UltraGear evo -t, amely a világ első 5K AI felskálázási technológiájával definiálja újra az 5K gaminget
-
Szórakozás1 hét ago
Világjáró gyerekdalok – az Eszterhéj Műhely első, családoknak szóló lemeze








