Zöld
A világ műanyagipara már a zöld útra lépett
A 2019-es K-show tematikája a körforgásos gazdaság volt, melyre az Európai Unió, mint a versenyképesség kulcsára is tekint.
Nem meglepő módon a műanyagipar legtöbb gyártója olyan gépeket mutatott be, melyek a szűken vett újrahasznosítás mellett a szén-dioxid-kibocsájtás és az energiatakarékosság területén mutat komoly előrelépést, valamint az anyagfelhasználás kapcsán.
„A közelmúltban ért véget a legnagyobb műanyag- és gumiipari seregszemle, a düsseldorfi K-show, melyen a gyártók egymásra licitáltak a természetkárosítás visszafogásában. Ugyanakkor hazánkban várhatóan lassabban gyűrűzik be a trend, hiszen mint az autópiacon, ide előbb jutnak el a lehasznált német gépek, mint a hasonló árú, de korszerűbb távol-keletiek.”
– hívta fel a figyelmet a Thege Plastic Kft. ügyvezetője, Konkoly-Thege Máté.
Okos darálók a 80 százalékkal kevesebb áramhasználatért
Ezen törekvéseket kiválóan lehet illusztrálni néhány kiállító cég és termékeik bemutatásával, mint például az újrahasznosítási folyamatok első lépcsőfokának tekinthető műanyag darálókat gyártó svéd Rapiddal. A skandinávokról itt is ki lehet jelenteni, hogy a természetvédelmi szempontokat mindig is prioritásként kezelik, ennek ellenére nagy ugrásnak számít, hogy a Rapid OneCUT PRO a korábbi szériákhoz képest is akár 80 százalékkal kevesebb áramot fogyaszt az úgynevezett EnergySMART rendszerének köszönhetően, ami leegyszerűsítve annyit tesz, hogy a gép csak akkor és úgy dolgozik, amikor és amilyen feladata van.
Egyre több újrahasznosított anyagot tudnak felhasználni a fröccsöntők
A skandináv vállalat munkájának gyümölcse, a hulladékból nyert műanyag granulátum is központi szerepet kapott a kiállításon. Gyakorlatilag nem is volt olyan gyártó, amelyik nem emelte ki, hogy eszközei jobban kezelik az újrahasznosított anyagokat minőségromlás nélkül, így kevesebb új műanyagot kell előállítani. Az európai mértékkel szinte felfoghatatlan kapacitásokkal dolgozó kínai cégek, így az éves szinten 10 000-15 000 fröccsöntőgépet eladó hongkongi ChenHsong is domborított ebben a témában.
A ChenHsong új technológiája visszafogja a műanyagtermelést
A cég bemutatta a kétkomponenses fröccsöntésre képes egységét, a IU200-MK6-ot, melynek folyamán darálékkal történik a magréteg feltöltése, ez annyit tesz, hogy a termék belseje újrahasznosított anyagból van, míg csak a külső, látható réteg készül új műanyagból. A gyártó másik nagy vállalása a szén-dioxid-semlegesség volt, melyet JM328-MK6-os fröccsöntőgépükkel képviseltek, amire már fel is volt szerelve az úgynevezett szendvicstechnikára képes egység. A kínai gyártó bemutatta első teljesen elektromos SM100-SPARK-ot is, ami japán technológiával készült, hiszen a teljesen elektromos gépek piacának a szigetország a vitathatatlan úttörője.
Az elektromos fröccsöntők olyan váltást jelentenek, mint amit az autóknál lehet megfigyelni
A JSW (Japan Steel Works) évtizedek óta piacvezető az elektromos fröccsöntők piacán, nem mellesleg pedig a plexi újrahasznosíthatóságán dolgoznak, illetve a biológiailag lebomló műanyagok terén járnak élen – húzta alá Konkoly-Thege Máté. A Thege-Plastic ügyvezetője kiemelte, hogy a K-show-n is a „zöld műanyag” fröccsöntését mutatták be J350ADS-890H-EHD fantázianevű gépükkel. Az elektromos fröccsöntőknél nehéz nem az autóiparban végbemenő hasonlathoz nyúlni, azzal a különbséggel, hogy az előbbi iparág már jóval korábban belekezdett az átállásba, így az árkülönbség már nem akkora. Egyébként minden másban teljes a hasonlóság: megbízhatóbbak, előállításuk egyszerűbb, kevésbé anyag-energia igényes és jóval kisebb a károsanyag-kibocsájtásuk – zárta gondolatát.
Az átállás a természet mellett a megtérülést is segíti
Az autós analógiánál maradva, a magyar fröccsöntő szakma nagy részére igaz az, hogy inkább a használt német gépet választják a hasonló árú, új és garanciális távolkeleti fröccsöntőkkel szemben. A probléma ezzel, hogy a gyakran agyonhajszolt gépek sokkal környezetszennyezőbbek. Pedig 30-40 százalékos rezsimegtakarítás is elérhető egy új kínai fröccsöntővel egy 5-8 éves német géppel szemben, míg egy régebbi géppark cseréjénél a villanyszámla akár 80 százalékkal is csökkenhet, nem beszélve arról, hogy a megtérülési idő akár 4 évre is csökkenhet.
A fenti jelenségre részben magyarázat a pályázatok csökkenő intenzitása és nehézkes feltételei, pedig a támogatások kizárólag új gépekre érvényesíthetők. Ugyanakkor van több jó példa is, a közelmúltban a VA Elektronika Zrt. szerzett be új gépeket, de a Pemü Műanyagipari Zrt-nél. és az egészségmegőrzési gépeiről és kávéfőzőiről ismert Momert Zrt. is már környezetkímélő fröccsöntő gépek futnak.
További részletek olvashat a műanyagipar legnagyobb eseményéről, a düsseldorf-i K-Showról a Műsazki Magazinban.
Zöld
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.
Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.
Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.
Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.
„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”
- Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
- A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
- 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
- A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el
Ültetünk és Éltetünk!
Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.
Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!
S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.
Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit
Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.
A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.
A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.
Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.
Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:
„Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”
„Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében”
– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.
Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.
Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.
Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
Az idei második negyedév végére átlépte az egymilliót azok száma, akik részt vettek a Schneider Electric energiamenedzsment képzésében.
A cég megoldásai révén az ügyfeleknél elkerült CO₂-kibocsátás mértéke pedig már meghaladta a 700 millió tonnát. A vállalat 1000 legnagyobb beszállítója a Zero Carbon Project kezdeményezés keretében már közel felével csökkentette CO₂-kibocsátását.
Újabb fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megoldásai révén már 734 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. További kiemelkedő eredmény, hogy a cég által szervezett energiamenedzsment képzéseken résztvevők száma átlépte a célként megfogalmazott egymilliót (1.017.704), ami különösen fontos a sikeres energiaátmenet és a fiatalok ezen folyamatba történő bevonása miatt.
A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei második negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,06-os értéket ért el a társaság a 2025 első negyedévi 7,95-ös után.
A vállalat kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca dekarbonizációjára is, ennek érdekében indította el Zero Carbon Project kezdeményezését. A 2021-ben elrajtolt program eredményeként a második negyedév végére a társaság 1000 legnagyobb beszállítójának működésből adódó CO₂-kibocsátása már 48 százalékkal csökkent, és mindössze két százalékponttal marad el az év végi célkitűzéstől.
A második negyedéves fenntarthatósági erőfeszítések eredményeként a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 81 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított kartonpapírral oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya pedig elérte a 41 százalékot.
Globális elismerések és helyi eredmények
Az idei második negyedév fontos történése volt, hogy a TIME magazin és a Statista ismét a világ legfenntarthatóbban működő cégének választotta a Schneider Electricet, ezzel a vállalat két egymást követő évben érdemelte ki ezt az elismerést. A Corporate Knights az „Európa legfenntarthatóbb vállalata” címet ítélte oda a társaságnak a fenntarthatósági törekvések területén betöltött vezető szerepe miatt.
Fontos helyi kezdeményezések is mutatják az SSI program hatásait. A Bangladesben lévő Cox’s Bazarban digitális iker technológia alkalmazásával oktattak napelemrendszerek javítására és e-hulladék-újrahasznosítására otthonaik elhagyására kényszerült közösségeket. A „Conserve My Planet” program gyakorlati projektek révén vonja be a diákokat Indiában, Kenyában, Vietnámban és Thaiföldön a fenntarthatósági törekvésekbe. Brazíliában pedig hordozható oktatópanelek segítségével nyújtottak megújuló energiával kapcsolatos oktatást börtönben lévő fiataloknak, támogatva ezzel a reintegrációt és növelve a visszaesés elkerülésének esélyét. Ezek a kezdeményezések mind azt mutatják, hogy amikor az oktatás, a technológia és a megfelelő célok találkoznak, akkor lehetségessé válik a rendszerszintű változás.
„Jövőformáló vállalatként és a világ legfenntarthatóbb cégeként hisszük, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb hajtóereje a hosszú távú átalakulásnak. Az, hogy az energiamenedzsment képzésben résztvevők száma átlépte az 1 milliót, büszkévé tesz minket és emlékeztet arra, hogy mire lehet képes az ember, ha a célok és a tenni akarás találkoznak. A 2021–2025-ös „Schneider Sustainability Impact” programunkból még hat hónap van hátra, és a prioritásunk egyértelmű: határozottan felgyorsítani a megvalósítást és tartós hatást elérni”
– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A Schneider Electric második negyedéves SSI jelentése itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Nothing Ear (3) fülhallgató
-
Ipar2 hét ago
Védelmi innovációk és kritikus infrastruktúrák: egyedülálló tanszéket alapított a Széchenyi István Egyetem
-
Okoseszközök2 hét ago
Huawei-újdonságok Párizsból: számos új okoseszköz debütált a vállalat termékbemutatóján, köztük a WATCH GT 6 sorozat
-
Gazdaság2 hét ago
Jön a teljes bértranszparencia az Unióban: itt vannak a legfontosabb tudnivalók
-
Gazdaság2 hét ago
Az egészségpénztáraknak is nagyon jól jöhet az Otthon Start hitel
-
Zöld1 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Ipar2 hét ago
Még egyszerűbb lesz a fejlett MI-infrastruktúrák telepítése
-
Ipar2 hét ago
Magyar víztisztító projekt Egyiptomban