Zöld

Mekkora a karácsonyi ajándékok karbonlábnyoma?

Estainium

CO2 adatok vehetik át a fenntarthatósági szlogenek helyét.

Egyre több vállalat csökkentené termékeinek szénlábnyomát a klímasemleges működés eléréséhez és a fogyasztói elvárásoknak való megfelelés érdekében. Sokuk már méri például, hogy az energiafogyasztással mennyi szén-dioxidot bocsát ki, de a komolyabb előrelépést megnehezíti, hogy a termékek szénlábnyomának akár 70-90 százaléka nem a gyártó vállalatok saját folyamataiban, hanem az ellátási láncokban keletkezik.

Az érdemi csökkentés előfeltétele ezért, hogy a vállalatok pontos és megbízható kibocsátási adatokat gyűjtsenek a termékekhez anyagot, alkatrészeket, csomagolást szállító partnereiktől is – ez azonban rendkívül bonyolult és nehéz feladat. A Siemens egy új megoldás segítségével orvosolja a problémát.

A SiGreen alkalmazással a vállalatok a keletkezés helyén, például az ellátási lánc adott szakaszán, szereplőjénél gyűjthetnek valós kibocsátási adatokat. A termék szénlábnyomát így az iparági átlagértékek helyett tényleges állapotot mutató adatokból számolhatják ki, és azt mérőszámként használhatják. A mérőszámok alakulásából a vállalatok ugyanis ellenőrizhetik, hogy szén-dioxid-kibocsátásukat milyen változtatásokkal csökkenthetik a leginkább, ehhez célokat jelölhetnek ki, és követhetik, hogy intézkedéseik, termékfejlesztéseik mennyivel segítették ezek elérését.

Termékeik szénlábnyomát bemutató adataikat a gyártók és a beszállítók az Estainium blokklánc-alapú, nyílt hálózatában biztonságos módon oszthatják meg.

Az elosztott főkönyvi technológiára épülő Estainium – más megoldásoktól eltérően – nem egy cégnél vagy intézménynél, központilag tárolja az adatokat, hanem lehetővé teszi, hogy azokat az érintett felek közvetlenül osszák meg egymással. Termékeik szénlábnyomáról a partnerek így hitelesen cserélhetnek adatokat az ellátási lánc mentén anélkül, hogy más, érzékeny termékinformációkat kiszolgáltatnának. A blokklánc technológia lényege ugyanis, hogy a felvitt adatokat megmásíthatatlanná teszi, mivel minden változtatást az elosztott főkönyvhöz hozzáférő, összes fél számára láthatóan dokumentál, így transzparenciát biztosít.

A SiGreen és az Estainium technológiájának használatával a vállalatok megkülönböztethetik termékeiket, és szlogenek helyett adatokkal könnyíthetik meg az környezettudatos vásárlói döntéseket.

A témáról bővebben itt, valamint itt olvashat.

Ipar

Zöld versenyt hirdet a Schneider Electric

schneider

84 millió tonna CO2-kibocsátást előzött meg a digitális megoldás.

A Schneider Electric bejelentette, hogy tovább erősíti a “Partnering for Sustainability Initiative” elnevezésű kezdeményezését. Az új program célja, hogy a vállalat partnerei jobban megértsék és ezáltal eredményesebben teljesíthessék ügyfeleik kéréseit. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető cég ügyfelei a múlt évben 84 millió tonnával csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat a társaság által fejlesztett, felhőalapú IoT platform alkalmazásával.

A “Partnering for Sustainability Initiative” kezdeményezés átfogó oktatást és képzést, egyszerűsített termékportfóliót, nyitott és együttműködő támogatási ökoszisztémát, valamint digitális tudást és szakértelmet kínál a Schneider Electric partnerei számára.

A Schneider Electric meghirdette továbbá a Partnering for Sustainability Program első kezdeményezését, a Sustainability Impact Awards-ot. A pályázatra július elsejétől jelentkezhetnek a vállalat partnerei, a pályázatokat november 25-ig várják, az elismeréseket pedig jövő januárban adják át. A felhívás célja, hogy díjazzák azokat a partnereket, akik élenjárnak a fenntarthatósági törekvések megvalósításában.

A pályázatokat két fő kategóriában adhatják le a jelentkezők, a saját működésük karbonmentesítésében élen járó partnerek a „Sustainability: Impact for my company”, míg a CO2-kibocsátásuk csökkentésében az ügyfeleiket is támogató partnereket a „Sustainability and Efficiency: Impact for customers” kategóriában díjazzák majd.

A Schneider Electric dekarbonizációs céljai elérése érdekében energiahatékony és fenntartható működést támogató megoldásokat és szolgáltatásokat alkalmaz, valamint támogatja ügyfeleit, partnereit, illetve beszállítóit a saját kibocsátás-csökkentési terveik elérésében. A Schneider Electric ügyfelei a múlt évben 84 millió tonnával csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat a társaság által fejlesztett, felhőalapú IoT platform, az EcoStruxure alkalmazásával. A 2018 óta „megspórolt” CO2 kibocsátás pedig már eléri a 347 millió tonnát.

Tovább

Zöld

A Siemens termosztátja szén-dioxid szenzorral őrzi a levegő minőségét

siemens

Beépített szén-dioxid érzékelővel és vezérlő funkciókkal érkezik a Siemens RDG200 termosztát sorozatának új modellje.

Az új modell folyamatosan figyeli a beltéri levegő minőségét, és szükség esetén változtat a beállításokon, hogy az épületben tartózkodók számára mindenkor egészséges és produktív beltéri légkört biztosítson, a hatékony működés fenntartása mellett. Ha az emelkedő CO2-koncentráció következtében a levegő minőségromlását észleli, a termosztát automatikusan magasabb fokozatra állítja a szellőztető rendszert, hogy megfelelő mennyiségű friss levegőt juttasson a helyiségbe.

A kompakt felépítésű, nagy kijelzővel és több beépített érzékelővel rendelkező all-in-one termosztátok könnyen telepíthetők és a nyílt KNX kommunikációs szabványt támogató képességeiknek köszönhetően natívan integrálhatók a Siemens Synco és Desigo rendszereivel, vagy harmadik féltől származó rendszerekkel.

Új funkcióival az RDG200 termosztát nem csupán akkor biztosítja a megfelelő szellőzést, amikor a helyiségekben sokan tartózkodnak. Alacsony CO2-koncentráció esetén például csökkenti a szellőző fokozatát, ezzel is elősegítve az energiatakarékos épületüzemeltetést. A termosztáton előretelepített alkalmazások széles választéka számos további lehetőséget kínál a fenntartható helyiségautomatizálás megvalósítására.

A rossz szellőzés okolható a betegszabadságok több mint 50 százalékáért, de a beltéri levegő gyenge minősége egyébként is észrevehetően csökkenti az irodai munkavégzés hatékonyságát, állapította meg tanulmányaiban az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége. Legutóbb pedig a világjárvány is felhívta a figyelmet a beltéri levegő minőségének fontosságára, nemcsak az irodákban, hanem az olyan épületekben is, mint az iskolák és az egyetemek.

Kiterjedt portfóliójában a Siemens az alapvető szobai klímaszabályozásra szolgáló, egyszerű mechanikus és digitális modellektől kezdve az épületfelügyeleti rendszerekbe integrálható, fejlett kommunikációs képességekkel rendelkező modellekig a termosztátok széles választékát kínálja a költséghatékony és fenntartható helyiségautomatizáláshoz.

Tovább

Zöld

10 pont a zöldebb Európáért

schneider

Így lehetne felgyorsítani az elszakadást a bányászott széntől, kőolajtól és földgáztól.

Tíz pontban foglalta össze a Schneider Electric azokat a lépéseket, amelyek segíthetik, hogy az Európai Unió már jóval az eredetileg kitűzött 2030-as határidő előtt csökkentse függését az importból származó fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiagazdálkodás és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az Európai Bizottság májusban közzétett REPowerEU tervéhez kapcsolódva tette közzé a listát. Egyben üdvözölte az EU kezdeményezését, bízva abban, hogy az uniós célkitűzések már 2027 előtt elérhetők, a többi között az épületek és az ipar energiahatékonyságának növelésével.

A Schneider Electric az európai energiaválsággal foglalkozó REPowerEU tervhez kapcsolódva mutatta be a

„REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében”

című dokumentumot, amely egy 10 pontból álló cselekvési tervet vázol fel annak érdekében, hogy Európa 2027-re digitális és elektromos legyen.

A leggyorsabb és igen látványos eredményeket az energiahatékonyság növelésével lehet elérni, amihez a digitalizáción át vezet az út. A Schneider Electric elemzése szerint az épületek felelősek az Európai Unió károsanyag-kibocsátásának 40 százalékáért és jelenleg mintegy 220 millió olyan ingatlan van a közösség tagállamaiban, amelyek egyáltalán nem működnek energiahatékony módon. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint minden egy százalékpontnyi energiamegtakarítás 2,6 százalékponttal csökkentheti az importált gáz mennyiségét. Az épületek energiahatékonyságának javítására a leginnovatívabb és költséghatékonyabb módszer, ha felszereljük őket hálózatba kapcsolható megoldásokkal, mint felügyeleti eszközök, érzékelők, vezérlőrendszerek és épületmenedzsment rendszerek (BMS). A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete 2021-ben készített egy felmérést a BMS megoldások eredményeiről és ez alapján a hotelek esetében átlagosan mintegy 20, az irodaépületeknél 23, míg a kiskereskedelmi létesítményeknél 33 százalékos energiamegtakarítást eredményezett az alkalmazásuk. A beruházás pedig 2-5 év alatt minden ágazatban megtérült.

1. Az épületek mellett az ipar energiahatékonyságának növelése is része a cselekvési programnak. Ez azért rendkívül fontos, mert a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az iparban használt energia 65 százaléka közvetlenül fosszilis tüzelőanyagokból származik. Az adatok gyűjtése, elemzése és a kapott információk alapján történő automatizált cselekvés egyaránt növelheti a dekarbonizáció szintjét és a hatékonyságot az iparban.

3-4. Szoros szinergia lehet a digitalizálás és a villamosítás között, különösen az épületek hőellátása, például kommunikációs hálózatra kapcsolt hőszivattyúk és az ipari folyamatok rejtenek további, kihagyhatatlan lehetőségeket. A napjainkban rendelkezésre álló technológiákkal a hőszükséglet 90, illetve 78 százaléka biztosítható elektromos megoldással ezekben az ágazatokban.

5. A fennmaradó részt – a fentiek mentén – a zöld hidrogén és a biogáz biztosíthatja.

6. Decentralizálnunk kell az energiatermelést például a tetőkön elhelyezett napelemekkel.

7-8-9. Növelni kell a keresleti oldal rugalmasságát, amit a mikrohálózatokkal és az intelligens elektromos jármű-töltőkkel érhetünk el.  Bár a REPowerEU-terv nagyon pozitív javaslatokat tartalmaz néhány ilyen kérdésben, uniós és nemzeti szinten sokkal nagyobb prioritást kellene élveznie. Ezekhez nagyrészt ambiciózus szabályozási ösztönzőkre és erőteljes jelzésekre lesz szükség, például a csúcsfogyasztás 10 százalékos csökkentésének előírására és arra, hogy a nagy, nem lakossági parkolóhelyek 20 százaléka biztosítson hozzáférést e-autó töltőpontokhoz.

10. Végül pedig a korábbi hibák utólagos javítgatása és az átalakítások helyett a nulláról kell kezdeni az új épületek tervezését a digitális eszközök segítségével. Az épületinformatikai modellezés akár 60 százalékkal csökkentheti a hibaszázalékot, miközben fenntarthatóbb és energiahatékonyabb épületeket tudunk készíteni segítségükkel.

A REPowerEU-terv határozott javaslatokat tesz az európai gázellátás diverzifikálására, a megújuló energiába történő beruházásra és az energiamegtakarításra. Szilárd meggyőződésünk, hogy az intelligens és decentralizált energiamegoldásokba való befektetésre kell összpontosítanunk, amelyek képesek a strukturális változást jóval 2027 előtt elhozni. Egy új, elektromos világ van kialakulóban, ami sokkal digitálisabb, és amit maguk az energiafogyasztók irányítanak. A Schneider Electric-nél mi ezt hívjuk az Energia 4.0 korszakának. Ezt az átalakulást szem előtt tartva mutatunk be 10 konkrét intézkedést, amelyeket az EU megtehet a gyors megtérülés és a hosszabb távú előnyök érdekében

– közölte Philippe Delorme, a Schneider Electric európai operatív alelnöke.

A Schneider Electric “REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében” elemzése itt érhető el.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss