Zöld

Az SAP kutatása szerint sok cégnél még csak papíron léteznek a fenntarthatósági tervek

fenntarthatósági

Hatalmas szakadék tátong a legtöbb vállalat fenntarthatósági elképzelései és tényleges lépései között.

A cégek csaknem kétharmada ugyan már rendelkezik formális fenntarthatósági tervvel, a megvalósítás azonban sokszor még várat magára – állapítja meg az Oxford Economics és az SAP közös, fenntarthatósági kutatása. Az akadályok között szerepel például, hogy a felsővezetés nem elég elkötelezett a célok iránt, rosszul kommunikálja a kezdeményezéseket, nem kezeli hatékonyan a rendelkezésre álló adatokat, a cégnél nem egyesítik az erőforrásokat, illetve nincs megfelelő együttműködés sem a vállalaton belül, sem a partnerekkel.

Napjainkban globálisan egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságban a fenntarthatóság. Szinte naponta jelennek meg cikkek, tanulmányok egy esetleges összeomlásról, a várható klímakatasztrófáról, és arról, mit tehetnénk, hogy ezeket elkerüljük. Nagyon sok múlik az egyes vállalatokon is. A fenntarthatóság ráadásul az üzleti siker szempontjából épp olyan fontos, mint a bevétel és a nyereség. Szakértők már többször felhívták a figyelmet arra: ez az az évtized, amikor a vállalatoknak cselekedniük kell. A változás jelentőségét és a cégekre gyakorolt pozitív hatásait egyre többen ismerik fel. Nagy részük azonban még igen messze van a tervek hatékony megvalósításától – állapította meg az Oxford Economics és az SAP nemrég készült Sustainability Research anyaga.

A jószándék kevés

A fenntarthatósági kezdeményezések értékét ugyan széles körben még nem ismerték fel, a kutatás szerint az ezekhez kapcsolódó esettanulmányokkal, szempontokkal azonban tisztában vannak. A megkérdezett felsővezetők általában szeretnének javítani vállalataik fenntarthatóságán. Ezen a téren 58 százalékuk a hatékonyabb működést, 46 százalékuk a reputáció növekedését, 44 százalékuk pedig az ügyféligényeknek való megfelelést látnák erőfeszítéseik legfőbb hozadékának. A kutatásba bevont vállalatok 63 százaléka már rendelkezik formális fenntarthatósági tervvel.

A víziókon túl – felemelkedőben a fenntarthatóság vezetői

A legtöbb válaszadó lazán meghatározott célokról, és egymáshoz kevéssé kapcsolódó külső és belső közreműködőkről számolt be. A fenntarthatósági tervvel rendelkező cégek felsővezetőinek nagyjából kétharmada látja úgy, hogy az intézkedések hatályát és céljait nem kommunikálják hatékonyan a szervezeten belül vagy azon kívül.

A vállalatvezetők egy kis csoportja – mintegy 9 százaléka – azonban már felkarolta a fenntarthatóságra fókuszáló folyamatokat, és az adott cégek élvezik is azok előnyeit. Ezek a „fenntarthatósági vezetők” felismerhetők arról, hogy világos célokat fogalmaznak meg stratégiai szinten, kiaknázzák a technológia és az adatmenedzsment átformáló erejét, a folyamatokba pedig bevonják a munkavállalókat, az ellátási láncok szereplőit és a politikai döntéshozókat is.

„Ezek azok a céges illetékesek, akik nem csupán a magasztos célok megfogalmazását tekintik feladatuknak, hanem a legmodernebb módszerekkel, a digitalizáció előnyeit kihasználva konkrét cselekvésekkel képesek eredményt elérni. Az SAP fenntarthatósági szoftvermegoldásainak is elsősorban ők a korai alkalmazói”

– fogalmazott a kutatás kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

“Ők a vállalaton belül és kívül egyaránt kommunikálnak az érdekeltekkel, és hasznosítják az integrált technológiákat a teljesítmény mérésére és nyomon követésére, amivel megteremtik az elszámoltathatóságot”.

Mi adhat lendületet a fenntarthatósági kezdeményezéseknek?

Az Oxford Economics és az SAP kutatása révén a kapott válaszokból kirajzolódnak azok a fő kihívások, amelyekre a vállalatoknak összpontosítaniuk kell ahhoz, hogy javítsanak eredményeiken, és valóban elérjék fenntarthatósági céljaikat.

Először is megállapíthatjuk, hogy felsővezetői elkötelezettség, támogatás nélkül nem lehet előrébb jutni. A fenntarthatósági erőfeszítések világos tervek felállításával kezdődnek, ezeket pedig kommunikálni és hangsúlyozni kell az egész szervezet számára. A fenntarthatósági lépések a hierarchia tetejéről indulnak, de a terveket a munkavállalóknak kell végrehajtaniuk. Ahhoz, hogy elérjük a várt eredményeket, elengedhetetlen, hogy érthető, jól megfogalmazott célok mentén összekapcsoljuk a megvalósításban főszerepet játszó csapatokat.

Nem kerülhetik ki a vállalatok a folyamatok, technológiák és adatok integrációját sem. A legtöbb cég nem építette be a fenntarthatóságot fő stratégiáiba. Az elszigetelt megoldások emiatt párhuzamosságokat teremtenek, akadályozzák a stratégiai tervezést, elszigetelik egymástól a pénzügyi és egyéb információkat. Ezeknek az erőforrásoknak az egyesítése biztosítja a fejlődés és a teljesítmény átláthatóságát.

A fenntarthatósági gyakorlatokat az ügyfelekre, a szállítókra és partnerekre is ki kell terjeszteni. A megújuló energiát biztosító szolgáltatók például fontos szereplők, a válaszadók több mint harmada mégsem tekint rájuk kulcsfontosságú partnerként a széndioxid-kibocsátási célok elérésében. A saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásokat sem alkalmazzák partnereikre. Pedig a fenntarthatóság csapatjáték, és együttműködést igényel az ellátási láncok teljes hosszában.

Az adatokat nem elég begyűjteni, értelmezni is kell. Az elemzés segítségével a vállalatok jobban látják, milyen erőforrások állnak rendelkezésre, ellenőrizhetik a hatékonyságot, mérhetik, összehasonlíthatják az eredményeket, és láthatják, mikor milyen változtatásokra lenne szükség. Ez a terület számos iparágban megérett a fejlesztésre.

Zöld

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket

Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről.

A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.

Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.

 „Egy korábbi egyetemi projektben számos szenzort telepítettünk, amelyek többek között talajnedvességet, talajhőmérsékletet és mikroklímát mérnek. Ezek segítségével tudjuk a műhold által küldött távérzékelt adatokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a látható, közeli infravörös és rövidhullámú infravörös hullámhosszban készült képeket a saját szenzorainkkal előállított kontrolladatokkal vetjük össze”

– világította meg a Széchenyi-egyetem szerepét dr. Kovács Attila, az intézmény Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője. Hozzátette: az is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.

„Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében. Karunkon több tudományterület – műszaki, informatikai, agrometeorológiai, növénytermesztési – szakemberei dolgoznak a módszer hatékonyságán”

– utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.

Mint mondta, a Széchenyi-egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért képes megfelelő szakmai hátteret biztosítani a projekthez. „Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni. A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület” – fogalmazott. Végezetül kifejtette, a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Vízpozitív és karbonsemleges

Tizedik éve ünnepeljük a Városok Világnapját október 31-jén.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott világnap célja, hogy megoldást találjon az urbanizációval kapcsolatos konkrét kihívásokra. Kihívásokból pedig nincs hiány: elég, ha csak az extrém meleg nyarunkra, vagy az őszi árvízhelyzetre gondolunk. Az egyre zsúfoltabb településeken az egészséges lakókörnyezet kialakítása sem egyszerű feladat – de nem is lehetetlen. Az innovatív épületgépészeti és infrastrukturális megoldásairól ismert Wavin szakemberei 5 olyan „zöld választ” azonosítottak, amelyek a jövőben is élhetővé, illetve energiahatékonnyá teszik a városi mindennapokat.

Becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, a világ energiafogyasztásának 40 százalékáért pedig az épületek a felelősek. Nem nehéz belátni, hogy soha nem látott kihívásokkal nézünk szembe az urbanizáció terén. Szerencsére már léteznek olyan innovatív, zöld megoldások, melyek segítségével felgyorsult életmódunk ellenére – illetve azzal összhangban – élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetjük az életterünket. A Wavin szakemberei szerint ezek a megoldások egymással összehangolva, a szinergiákat kihasználva válhatnak igazán hatékonnyá.

Vízpozitív törekvések

Eljött az idő, hogy az esővíz elvezetése helyett annak megtartására és hasznosítására, sőt, vízpozitív megoldásokra törekedjünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Microsoft például 2030-ra vízpozitív vállalattá szeretne válni, tehát több vizet pótolna, mint amennyit elfogyaszt globális tevékenysége során. A Microsoft a Wavint választotta partneréül városi klímareziliencia és a vízhálózat fenntartással kapcsolatos projektjeihez. Az együttműködésnek köszönhetően a brazíliai São Paulo állambeli Campinasban egy felhőalapú rendszer segítségével közel valós időben észlelik majd a szivárgásokat, töréseket, működési hibákat, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és javítva a hálózat általános hatékonyságát. Amszterdamban pedig PolderRoof-ot, azaz a vizet helyben tartó és a tető növényzetét tápláló „kék-zöld tetőt”, illetve esővíz szikkasztó, és tározó rendszert hoznak létre egy általános iskolában, sőt, a tetőn kialakított kert segítségével a gyerekek a gyakorlatban is megismerkedhetnek a felelős vízgazdálkodással.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egyesítjük erőinket a Microsofttal, amely úttörő szerepet tölt be a vízgazdálkodásban érdekelt felek összefogásában. A kezdeményezés a Microsoft csapatával az ENSZ vízügyi konferenciáján és a stockholmi víz világhéten folytatott együttműködési megbeszélések eredményeként jött létre”

mondta el az együttműködés kapcsán Jan van Rompay, a Wavin Globális Fenntarthatósági igazgatója.

Hőstressz ellen: kizöldülő városok

A Távol-Keleten már elterjedt a szivacsváros koncepció, amelynek lényege, hogy természetes anyagok és zöld infrastruktúra – például parkok, zöldtetők, zöldfalak, vagy áteresztő burkolatok segítségével – tárolják és újrahasznosítják a csapadékvizet, csökkentve ezzel az árvízveszélyt és javítva a városi környezetet. Szerencsére már itthon is folynak előremutató kutatások, ilyen például a Pécsi Tudományegyetem által vezetett, városi csapadékvíz gazdálkodással foglalkozó „SpongeCity” projekt, mely a villámárvizek kockázatának csökkentésére és a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál.

A parkosítási programok is mind a városi hőstressz csökkentését szolgálhatják. A betonnal vagy térkővel borított területeken különösen fontos, hogy a városi fák túlélését a gyökereknek helyet, illetve a megfelelő tápanyag hozzájuk való eljutását biztosító gyökértározó, például a Wavin TreeTank megoldásával segítsük. A meleget magába szívó hagyományos tetők, vagy éppen a kiégett zöldtetők helyett is létezik már fenntarthatóbb megoldás, a kék-zöld tető, mely valójában egy okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó, ahol a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől.

Okosan az energiával

A városok energiaigénye a lakosság igényével együtt növekszik, így a hatékony energiafelhasználás mára különösen fontossá vált. Ennek kulcsa pedig az igényekhez és a változó körülményekhez illeszkedő fogyasztás, azaz az okos-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A felületfűtési és -hűtési rendszerek például kiválóan kombinálhatók megújuló energiaforrásokkal, gépi szellőztetőrendszerekkel, és egyéb okos eszközökkel is összehangolhatók. Számos hazai lakóparkban optimalizálják a fogyasztást a Wavin okos megoldásaival, így az újonnan épülő épületek a megszigorított energetikai követelményeknek is megfelelnek.

Fő az egészség

A városokról aligha a csend és a friss levegő jut elsőként eszünkbe. Mégis, számos innovációval tehetjük egészségesebbé az életterünket.  A kék-zöld tetők például hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt, a tetőn begyűjtött szürkevíz felhasználásával pedig tehermentesíthetjük a túlterhelt csatornahálózatot. A gépi szellőztetőrendszerek pedig mindig friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt juttatják a lakótérbe, ám nyáron a hűvös, télen pedig a felfűtött benti levegő nem illan el az ablakok nyitásával.

Az építőipari cégeknek kulcsszerep jut a zöldátmenet megvalósításában, hiszen saját működésükkel, illetve kutatás-fejlesztésükkel a folyamat éllovasaivá válhatnak.

„A Wavinnál az egészségesebb, fenntarthatóbb környezet építésén dolgozunk, anyagainkat és termékeinket újrafelhasználásra és újrahasznosításra terveztük, hogy környezetvédelmi szempontból maximalizáljuk értéküket. Célunk, hogy 2025-re vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság terén, 2050-re pedig karbonsemlegessé váljunk, azaz elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.”

– mondta el Ronyecz Nóra, a Wavin magyarországi marketing managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Már a zöldfelület-fenntartók munkáját is az AI segíti

Egy új, AI alapú fejlesztésnek köszönhetően nem csak időt és energiát spórolhatunk, de költséghatékonyabbá is tehetjük a sport- és golfpályák, valamint a különböző létesítmények gyepápolását.

A Husqvarna három új, teljesen önálló, professzionális használatra tervezett robotfűnyírója jövőre kerül a piacokra.

A Husqvarna új fűnyírói önállóan dolgoznak, határolóvezeték nélkül nyírják a füvet, és választható vágási mintákat kínálnak. Mindhárom robotfűnyírót úgy tervezték és gyártották, hogy kompatibilisek legyenek AI funkciókkal, melyek tovább erősítik a gépek hatékonyságát. Jövőbiztos rendszerüknek köszönhetően új funkciókkal is bővíthetők lesznek, amint azok elérhetővé válnak. Ilyen például a napelemes töltővel való kompatibilitás, illetve egy 2026-tól mindhárom modellre elérhető kamerafunkció, melynek köszönhetően a fűnyíró éjszaka is tökéletesen kikerüli az akadályokat.

A három modell három különböző igényre lett szabva:

GOLFPÁLYÁK (Automower 580L EPOS)

A nagy teljesítményű fűnyírás, az optimalizált, maximális üzemidő, a határolóvezeték nélküli működés és a választható nyírási mintázatok miatt ez a modell ideális ütőfolyosók és az azok körüli sűrű füves területek nyírásához.

SPORTPÁLYÁK (Automower 580 EPOS)

Erős vágómotorral és nagy területi kapacitással rendelkezik, határolóvezeték nélkül működik, így egyszerű a telepítése és a karbantartása. Jól igazodik a különböző gyepmagasságokhoz és játékkörülményekhez.

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS (Automower 560 EPOS)

Ez a modell maximális üzemidőre optimalizált, és távindítással is működtethető. Ezen felül határolóvezeték nélküli fűnyírást biztosít választható vágási mintázattal, valamint rugalmas első keréktengellyel rendelkezik, így megbízható választás a dombos, nagyméretű és összetett területekhez.

Innovációk a kertápolásban

Szintén a jövő év elején kerül piacra a Husqvarna Automower 535 AWD EPOS robotfűnyírója, amelyet a lejtőkkel teli, nehezen megközelíthető részekkel tarkított területekre fejlesztettek ki. Ez a típus pontosságának és gyorsaságának köszönhetően szintén a golfpályákra lehet ideális választás.

„Ezek a fejlesztések bővítik vállalatunk önálló megoldásokra épülő portfolióját, valamint összhangban vannak azon elképzeléseinkkel is, miszerint a kertépítés és ápolás jövőjét intelligens technológiák segítségével kívánjuk előre mozdítani. Innovációinknak köszönhetően felhasználóink a legkorszerűbb megoldásokhoz férhetnek hozzá, melyek amellett, hogy megkönnyítik munkájukat, növelik a hatékonyságot és kiváló eredményeket biztosítanak”

– mondja Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.

Az Automower 535 AWD EPOS modellek 2025 februárjától, az Automower 580L EPOS, Automower 580 EPOS és Automower 560 EPOS modellek pedig 2025 márciusától lesznek elérhetőek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss