Zöld

Az SAP kutatása szerint sok cégnél még csak papíron léteznek a fenntarthatósági tervek

Hatalmas szakadék tátong a legtöbb vállalat fenntarthatósági elképzelései és tényleges lépései között.

A cégek csaknem kétharmada ugyan már rendelkezik formális fenntarthatósági tervvel, a megvalósítás azonban sokszor még várat magára – állapítja meg az Oxford Economics és az SAP közös, fenntarthatósági kutatása. Az akadályok között szerepel például, hogy a felsővezetés nem elég elkötelezett a célok iránt, rosszul kommunikálja a kezdeményezéseket, nem kezeli hatékonyan a rendelkezésre álló adatokat, a cégnél nem egyesítik az erőforrásokat, illetve nincs megfelelő együttműködés sem a vállalaton belül, sem a partnerekkel.

Napjainkban globálisan egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságban a fenntarthatóság. Szinte naponta jelennek meg cikkek, tanulmányok egy esetleges összeomlásról, a várható klímakatasztrófáról, és arról, mit tehetnénk, hogy ezeket elkerüljük. Nagyon sok múlik az egyes vállalatokon is. A fenntarthatóság ráadásul az üzleti siker szempontjából épp olyan fontos, mint a bevétel és a nyereség. Szakértők már többször felhívták a figyelmet arra: ez az az évtized, amikor a vállalatoknak cselekedniük kell. A változás jelentőségét és a cégekre gyakorolt pozitív hatásait egyre többen ismerik fel. Nagy részük azonban még igen messze van a tervek hatékony megvalósításától – állapította meg az Oxford Economics és az SAP nemrég készült Sustainability Research anyaga.

A jószándék kevés

A fenntarthatósági kezdeményezések értékét ugyan széles körben még nem ismerték fel, a kutatás szerint az ezekhez kapcsolódó esettanulmányokkal, szempontokkal azonban tisztában vannak. A megkérdezett felsővezetők általában szeretnének javítani vállalataik fenntarthatóságán. Ezen a téren 58 százalékuk a hatékonyabb működést, 46 százalékuk a reputáció növekedését, 44 százalékuk pedig az ügyféligényeknek való megfelelést látnák erőfeszítéseik legfőbb hozadékának. A kutatásba bevont vállalatok 63 százaléka már rendelkezik formális fenntarthatósági tervvel.

A víziókon túl – felemelkedőben a fenntarthatóság vezetői

A legtöbb válaszadó lazán meghatározott célokról, és egymáshoz kevéssé kapcsolódó külső és belső közreműködőkről számolt be. A fenntarthatósági tervvel rendelkező cégek felsővezetőinek nagyjából kétharmada látja úgy, hogy az intézkedések hatályát és céljait nem kommunikálják hatékonyan a szervezeten belül vagy azon kívül.

A vállalatvezetők egy kis csoportja – mintegy 9 százaléka – azonban már felkarolta a fenntarthatóságra fókuszáló folyamatokat, és az adott cégek élvezik is azok előnyeit. Ezek a „fenntarthatósági vezetők” felismerhetők arról, hogy világos célokat fogalmaznak meg stratégiai szinten, kiaknázzák a technológia és az adatmenedzsment átformáló erejét, a folyamatokba pedig bevonják a munkavállalókat, az ellátási láncok szereplőit és a politikai döntéshozókat is.

„Ezek azok a céges illetékesek, akik nem csupán a magasztos célok megfogalmazását tekintik feladatuknak, hanem a legmodernebb módszerekkel, a digitalizáció előnyeit kihasználva konkrét cselekvésekkel képesek eredményt elérni. Az SAP fenntarthatósági szoftvermegoldásainak is elsősorban ők a korai alkalmazói”

– fogalmazott a kutatás kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

“Ők a vállalaton belül és kívül egyaránt kommunikálnak az érdekeltekkel, és hasznosítják az integrált technológiákat a teljesítmény mérésére és nyomon követésére, amivel megteremtik az elszámoltathatóságot”.

Mi adhat lendületet a fenntarthatósági kezdeményezéseknek?

Az Oxford Economics és az SAP kutatása révén a kapott válaszokból kirajzolódnak azok a fő kihívások, amelyekre a vállalatoknak összpontosítaniuk kell ahhoz, hogy javítsanak eredményeiken, és valóban elérjék fenntarthatósági céljaikat.

Először is megállapíthatjuk, hogy felsővezetői elkötelezettség, támogatás nélkül nem lehet előrébb jutni. A fenntarthatósági erőfeszítések világos tervek felállításával kezdődnek, ezeket pedig kommunikálni és hangsúlyozni kell az egész szervezet számára. A fenntarthatósági lépések a hierarchia tetejéről indulnak, de a terveket a munkavállalóknak kell végrehajtaniuk. Ahhoz, hogy elérjük a várt eredményeket, elengedhetetlen, hogy érthető, jól megfogalmazott célok mentén összekapcsoljuk a megvalósításban főszerepet játszó csapatokat.

Nem kerülhetik ki a vállalatok a folyamatok, technológiák és adatok integrációját sem. A legtöbb cég nem építette be a fenntarthatóságot fő stratégiáiba. Az elszigetelt megoldások emiatt párhuzamosságokat teremtenek, akadályozzák a stratégiai tervezést, elszigetelik egymástól a pénzügyi és egyéb információkat. Ezeknek az erőforrásoknak az egyesítése biztosítja a fejlődés és a teljesítmény átláthatóságát.

A fenntarthatósági gyakorlatokat az ügyfelekre, a szállítókra és partnerekre is ki kell terjeszteni. A megújuló energiát biztosító szolgáltatók például fontos szereplők, a válaszadók több mint harmada mégsem tekint rájuk kulcsfontosságú partnerként a széndioxid-kibocsátási célok elérésében. A saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásokat sem alkalmazzák partnereikre. Pedig a fenntarthatóság csapatjáték, és együttműködést igényel az ellátási láncok teljes hosszában.

Az adatokat nem elég begyűjteni, értelmezni is kell. Az elemzés segítségével a vállalatok jobban látják, milyen erőforrások állnak rendelkezésre, ellenőrizhetik a hatékonyságot, mérhetik, összehasonlíthatják az eredményeket, és láthatják, mikor milyen változtatásokra lenne szükség. Ez a terület számos iparágban megérett a fejlesztésre.

Related Topics:cégek fenntarthatósági hiány kutatás SAP terv zöld

Up Next

Támogass fenntarthatósági projekteket használt tárgyaiddal

Don't Miss

Cél az aludobozok 100 százalékos újrahasznosítása

Advertisement Booking.com

Zöld

Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz

2025-től az ország egyik legnagyobb természetfotós és természetvédelmi szervezete, a Varázslatos Magyarország rendezi meg Az év természetfotósa pályázatot.

Az ÉTF-et harminckét évvel ezelőtt a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége alapította meg és nagy sikerrel rendezte meg évről évre. Ahogyan az alapítók 1990-ben fogalmaztak, céljuk az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához. A pályázat minden évben egyszer kerül megrendezésre, amikor is kiderül, hogy melyik fotós érdemelte ki Az év természetfotósa címet.

A Varázslatos Magyarország tizenhatodik éve az ország egyik legizgalmasabb természetfotó pályázata, amely csaknem egy éven át mozgásban tartja a fotósokat, hiszen nyolc hónapon keresztül zajlik havi díjazásokkal és pontgyűjtéssel, ugyanis a legtöbb pontot gyűjtő fotósé lesz év végén A magyar természetfotó nagydíja és az azzal járó Arany Daru szobor.

A VM arra biztatja a fotósokat, hogy az év minden szakában menjenek ki a természetbe, és örökítsék meg nemzeti parkjaink változatos élővilágát és vadregényes tájait. A pályázat kiemelt célja a magyar nemzeti parkok bemutatása, és ezzel a természetvédelem támogatása.

A Varázslatos Magyarország arra vállalkozott, hogy 2025-től egy kézbe fogja az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, így az év 365 napján kihívást és bemutatkozási lehetőséget kínál a magyar természetfotósoknak. A pályázó fotósok eddig nemcsak itthon, de világszerte is rendkívüli eredményeket értek már el, és a világ élvonalához tartozó természetfotósok között tartják számon őket. A szervezet hisz abban, hogy a fúzióval minden hazai fotósnak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkáikat méltó módon bemutathassák, és határainkon túl is egyre nagyobb eredményeket érhessenek el.

Erős szakmai csapatot állított fel a VM mindkét pályázatához.

Az év természetfotósa díjról dönt: Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Máté Bence, Potyó Imre, Daróczi Csaba, Kalotás Zsolt és Lőrincz Ferenc természetfotósok.

A magyar természetfotó nagydíjáról dönt: Britta Jaschinski fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila, Suhayda László természetfotósok, és Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.

Mindkét fotópályázat képanyagából egy-egy látványos fotóalbum és kiállítás készül, amelyek egy éven keresztül láthatóak lesznek az ország rangos kiállítóhelyein. A VM-et az ÉTF alapító naturArt szakmai támogatásával erősíti tovább.

A VM szeretettel várja a természetfotósokat pályázatain az amatőröktől a profi alkotókig!

További információ: varazslatosmagyarorszag.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!

A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak.

Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.

A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is. A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni

Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!

10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.

Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe

2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:

közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.

Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.

Pár kattintással egy zöldebb jövőért

Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.

Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.

Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen! 🌳 🌳 🌳

Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig!
Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától

A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.

A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.

Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.

A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.

Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.

Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:

Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.

A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.

2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal. A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.

Az iparági összefogással létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!