Zöld

Világjárványoktól és energiaválságoktól tartanak leginkább a magyar cégvezetők

cégvezetők

Az 5G is segíthet a cégeknek alkalmazkodni a válsághelyzetekhez.

Az üzleti döntéshozók 42%-a szerint az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák már ma is kihívást jelentenek működésük során, és még többen vélik úgy, hogy ez fokozódni fog a jövőben – derül ki az Ericsson IndustryLab kutatásából, amelyben 30 ország, köztük hazánk vállalatvezetőit és alkalmazottait kérdezték az üzleti ellenálló képességről. A felmérés szerint a magyar válaszadók a természeti katasztrófáktól kisebb arányban tartanak, de a globális átlagnál érzékenyebbek az energiaválságokra. A jelentés arra is rávilágított, hogy a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező cégek 90%-a elsősorban olyan technológiákba fektet, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, így hangsúlyosak az 5G-re irányuló fejlesztések is.

Az Ericsson októberben közzétette a Vállalkozások jövője: ideje újragondolni az üzleti ellenálló képességet (Future of Enterprise: Time to Rethink Resilience) című jelentését, mely szerint a vállalatok kénytelenek növelni az ellenálló képességüket az egyre ingatagabb világban: fontos, hogy proaktívak és rugalmasak legyenek a zavarokkal szemben.

„Háború. Energiaválság. Természeti katasztrófák. Járványok. Világunk egyre bonyolultabb, ezért mindenkinek újra kell gondolnia alkalmazkodási stratégiáit. Soha nem volt még ennyire fontos a vállalkozásoknak, hogy minden helyzetben működőképesek és hosszú távon versenyképesek maradjanak. Bár sok vállalatnak már van stratégiája, ez a jelentés rávilágít arra, hogy a sikerért még többet is tenni kell, és ebben az 5G, valamint a digitális technológiák kulcsszerepet játszhatnak”

– mondta el Patrik Hedlund, a jelentést készítő Ericsson Consumer & IndustryLab vezető kutatója.

Jobban félünk a korrupciótól, kevésbé a kibertámadásoktól

A világszerte 30 országban – köztük Magyarországon is – összesen 9200 vállalatvezető és alkalmazott megkérdezésével készített kutatásból kiderül: a döntéshozók 42%-a már ma is úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák kihívást jelentenek, és még többen vélik, hogy a jövőben is megmarad majd ez a helyzet. Érdekesség, hogy a magyar vállalatvezetők az átlagosnál kevésbé tartanak ettől a jelenségtől, csupán 28% százalékuk érzi az éghajlatváltozást jelentős problémának.

A magyar válaszadók külföldi kollégáikhoz hasonlóan a pandémiákat tartják a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező és legnagyobb veszéllyel járó válsághelyzeteknek: 10-ből 9 megkérdezett tart újabb világjárványtól. A többi potenciális rizikófaktor kapcsán a magyarok az átlagnál kevésbé aggódnak. Kivétel ez alól a munkahelyi balesetekkel és a korrupcióval kapcsolatos válságok bekövetkezése: előbbitől 41, utóbbitól 37 százalék tart. A hazai vállalatvezetők a világjárványok után – 44, illetve 42 százaléknyian – az ellátásilánc-zavarok és energiaválságok esélyét tartják a legmagasabbnak, míg a kibertámadásokat és a zavargásokat kevésbé sorolják előre a veszélyforrások között.

Felkészülés a válságokra 5G-vel

A vállalatok komolyan veszik a felkészülést a váratlan helyzetekre, a döntéshozók 49%-a szerint cégük kidolgozott stratégiával rendelkezik a nem várt események kezelésére – ugyanakkor hazánkban ez az arány csak 31%. Míg a brazil, kínai, indiai, indonéz, szaúd-arábiai, dél-afrikai és thaiföldi cégek vezetői az átlagnál nagyobb arányban válaszolták, hogy vagy már most is van válságstratégiájuk, illetve a jövőben több energiát fordítanak a területre, addig a kanadai, ausztrál, francia, német, görög, magyar, spanyol, svéd és brit döntéshozók az átlagosnál kisebb arányban mondták ezt.

A felkészülést a digitalizáció és az automatizálás vezérli: a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező vállalatok 90%-a olyan technológiákba fektet, mint az 5G, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, jobb pozíciót teremtve ezzel a zavarok kezeléséhez. 10-ből 7 döntéshozó mondta, hogy az infokommunikációs technológiák jelentősen hozzájárulnak szervezetük felkészültségéhez. Kiemelten fontos a mobilhálózatok robosztussága – a válaszadók 72%-a szerint kritikus, hogy a mobilhálózatok ellenálljanak a zavaró eseményeknek, válságoknak. A magyar válaszadók között még magasabb, 80% ez az arány.

A digitális ikertől az intelligens energia-menedzsmentig

Globális viszonylatban a leginkább a következő technológiáktól remélik a cégvezetők, hogy rendkívüli események idején növelik vállalatuk ellenálló képességét– átlagosan 10 válaszadóból 6 tartja hasznosak ezeket a megoldásokat:

  • MI (mesterséges intelligencia), amely a korábbi eseményekből tanulva megelőző ajánlásokat tesz és/vagy korai figyelmeztetést ad ki,
  • VR (virtuális valóság) környezetben tartott képzések az alkalmazottak számára,
  • digitális iker” létrehozása a felhőben a vállalat összes fizikai és digitális erőforrásáról,
  • olyan ellátási láncot optimalizáló eszköz, amely folyamatosan keresi az alternatív beszállítókat és a legjobb útvonal-lehetőségeket a hatékony szállítás érdekében,
  • intelligens energiamenedzsment, amely a múltbeli adatokból és az energiaár-ingadozásokból meghatározza a legjobb lehetőségeket a takarékosság és az ellátásbiztonság növelésére,
  • felhő alapú csalás elleni rendszer hálózatra kapcsolt szenzorokkal és intelligens algoritmusokkal, amelyek minimális állásidővel működnek és bármilyen digitális csalást képesek felderíteni.

A magyar válaszadók csaknem azonos arányban tartják fontosnak a válsághelyzetek átvészelését elősegítő digitális megoldások bevezetését, mint más országok, ugyanakkor a felsorolt konkrét technológiákra egyelőre csak 45%-uk nyitott. A képzésekkel ellentetében a munkatársak közötti kapcsolattartás céljára hazánkban és külföldön is kevesebb válaszadó hisz a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) szemüvegek használatában, hiszen az az elmúlt években videókonferencia-szoftverekkel is lehetségessé vált.

Magyarországon még fontosabb a fenntarthatóság

A tanulmány szerint a válságokra való felkészülés egyik módja, hogy redundanciákat építünk a rendszerbe, vagyis több tartalék megoldással készülünk. Ugyanakkor ez felesleges kapacitások, párhuzamos infrastruktúrák fenntartásához vezethet, ennek pedig nagy környezeti lábnyoma van. A felmérés szerint a döntéshozók 45%-a már gondolkozik azon, miként lehetne fenntarthatóbb megoldásokat bevezetni a redundáns rendszerek helyett, és a magyar vállalatvezetők számára még fontosabb (52%) ez a szempont. Egy másik trend, hogy a döntéshozók 80%-a szerint a reagálásra és helyreállításra fókuszáló stratégiának a proaktív ellenállási képesség megteremtése felé kell elmozdulni.

Zöld

Egyéni CO2 azonosítót alkottak

Személyre szabottan kimutatja a munkavállalók szén-dioxid kibocsátását egy forradalmian új fejlesztés.

Az innovatív norvég startup, a Carbon Centrum új befektetője, az EIT InnoEnergy égisze alatt folytathatja a CarbonID fejlesztését. A platformot arra hozták létre, hogy az autonóm módon kövesse a vállalati dolgozók CO2 kibocsátását (Scope 3 emisszió), létrehozva ezzel az első, adatokkal alátámasztott egyéni szén-dioxid-azonosítót a világon.

Az EIT InnoEnergy által támogatott Carbon Centrum fejlesztése lehetővé teszi a vállalatok környezeti hatásainak érdemi megváltoztatását annak köszönhetően, hogy nyomon követi az alkalmazottak szénlábnyomát. A CarbonID elsősorban a fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatokra összpontosít. Beleértve – de nem kizárólagosan – a mobilitási, az energia- és a kiskereskedelmi ágazatot, amelyeknél a cégek több mint 500 alkalmazottal foglalkoztatnak.

A platform a fitneszalkalmazásokhoz hasonlóan működik és a regisztrált csapattagok a mobilitási, a vásárlási és az energia kategóriákban végzett tevékenységeken keresztül nyomon követhetik kibocsátásaikat, amelyeket automatikusan lábnyomokká alakítanak át. A CarbonID segítségével a felhasználók környezetbarát szokásokat sajátíthatnak el, csökkenthetik az emissziót, kihívásokat választhatnak, versenyezhetnek társaikkal és projekteket indíthatnak másokkal együtt, amelyekért cserébe különböző előnyökben részesülnek.

A Carbon Centrum 2024 első negyedévében meg is kezdi az első kísérleti projektjeit a CarbonID-val.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Az európai fogyasztók több mint 80%-a próbál környezettudatosabban vásárolni divatcikkeket

fogyasztók

A GLAMI divatkereső elmúlt években készült nemzetközi kutatásainak eredményei szerint folyamatosan nőtt az érdeklődés az európai fogyasztók körében a környezetbarát divattermékek iránt, de most az is kiderült, hogy a fenntarthatóság sokszor csak addig prioritás, amíg a vásárlóknak nem kell magasabb árat fizetni érte.

Tovább árnyalja a képet, hogy a fogyasztók elsősorban nem a környezeti szempontok miatt, hanem az alacsony minőség miatt kerülik a fast fashion termékeket, és hogy a többség több ruhát és cipőt venne, ha anyagi forrásai megengednék.

2024. február 13., Budapest – A GLAMI divatkereső platform 2024 januárjában felmérést[1] készített arról, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a fogyasztói döntéshozatalt a divattermékek vásárlása során. A kilenc európai országban készült kutatás eredményei szerint átlagosan 26%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 22% kevesebbet próbál vásárolni, hogy ezzel csökkentse a környezeti ártalmakat, 35% pedig ugyan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de a termékek ára fontosabb tényező, ha végül két termék között kell dönteni. A jó hír, hogy a kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10%-ra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.

„A szélsőséges időjárási jelenségek számának utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése arra ösztönzi az egyes országokat, hogy új szabályozások bevezetésével mozdítsák elő a divatipar által okozott környezeti ártalmak csökkentését. Mindez azt jelenti, hogy közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett természetesen a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott”

– mondta el Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és PR menedzsere.

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80%-ának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28% vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38% mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.

A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32%, Magyarország 36%). Nemzetközi átlagban 10%, illetve Magyarországon 14% válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.

A felmérés továbbá arra is rákérdezett, hogy amennyiben a fogyasztóknak több anyagi forrása lenne, akkor több ruhát és cipőt vásárolnának-e. A nemzetközi adatok alapján átlagosan 39% igennel válaszolt a kérdésre, 33% valószínűnek tartja, hogy többet vásárolna, és 13% mondta, hogy valószínűleg ebben az esetben sem vásárolna több divatterméket. A magyar adatokat tekintve 20% válaszolta, hogy biztosan többet költene, 37% valószínűleg többet költene, és 28% valószínűleg ebben az esetben sem költene többet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé

klímavédelmi

Ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a héten az Európai Bizottság, javaslatuk szerint ugyanis 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a közösségben.

A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.

A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.

A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.

Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss