A többség néhány éven belül villanyautóra vált, de nem a környezet védelme miatt

Az Allianz kutatása alapján a megkérdezettek közel 60 százaléka tervezi, hogy a következő években villanyautóra vált. Az e-kocsik terjedéséhez az európai uniós jogszabályokon és az állami támogatásokon, illetve adókedvezményeken túl az üzemanyagárak emelkedése, továbbá az elektromos és a hagyományos autók árkülönbözetének csökkenése is hozzájárul. A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta az új elektromos autók beszerzését. Az Allianz felmérése szerint a villanyautó-vásárlásoknak az állami támogatások, illetve az adó- és illetékkedvezmények az elsőszámú ösztönzői (46,3 százalék). Az anyagi segítség mellett azonban kifejezetten sokat nyomnak a latba az ismerősök ajánlásai is (26,1 százalék). A válaszadók 24 százaléka szerint a szabályozások miatt már csak zöld rendszámú autóban érdemes gondolkodni, hiszen a jelen állás szerint 2035-től csak elektromos autót vehetünk majd az EU-ban. Ugyanennyien vannak azok, akik azért választanak e-autót, mert úgy vélik, ezek biztonságosabbak hagyományos társaiknál, hiszen kevesebb kopó-forgó alkatrész van bennük, ezért a meghibásodások lehetősége is kisebb, és az életciklusuk során sokkal kevesebb javításra van szükségük. Ebből adódóan a fenntartatásuk is olcsóbb valamelyest, ami a résztvevők közel 20 százaléka számára nyomós érv.

Meglepő módon mindössze 12,4 százalék azok aránya, akiknek prioritás a választás során, hogy környezettudatosan közlekedjenek és ezáltal hozzájáruljanak a klímaváltozás mérsékléséhez. Noha általános tendencia, hogy a magyarok egyre fontosabbnak tartják a fenntarthatóságot és a klímaváltozást lassító intézkedéseket. Az, hogy az e-autók a legmodernebb, jövőbe mutató technológiát képviselik, a válaszadók csupán 5 százalékának jelent motivációt a döntésben.

Az ár és a megtérülési idő mellékes tényezők, márkaorientáltak vagyunk

A kutatásban résztvevők rengeteg szempontot figyelembe véve mérlegelnek elektromosautó-vásárlás előtt. Az autómodell típusa a legfontosabb tényező számukra, ezt követi a hatótáv, majd, hogy hol találhatók a környéken/állandó útvonalon töltőpontok, gyorstöltők. Meglepő módon az ár és a megtérülési idő csak a középmezőnyben szerepel a fontossági listán.  A preferált márkákhoz és modellekhez elérhető biztosításokról és fedezetekről a válaszadók alig egynegyede tájékozódik, a legkevésbé pedig az akkumulátor kapacitás érdekli az embereket a döntésnél.

Bármilyenek is a prioritásaink, átlagosan 27 százalékunk vásárol valójában tudatosan

Mielőtt villanyautó-vásárlásra adjuk a fejünket – legyen az tisztán elektromos vagy plug-in hibrid meghajtású – az Allianz, valamint a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértői szerint fontos, hogy alaposan körbe járjuk a témát és megtegyük ezeket a lépéseket függetlenül attól, hogy a vásárlás kapcsán mik az alapvető prioritásaink:

1. Elsőként célszerű átgondolni a használati szokásainkat, összeírni a döntési szempontjainkat, meghatározni a költségkeretet, és alaposan tájékozódni a zöld rendszámos autókkal kapcsolatban. Mindazonáltal ezeket csupán a felmérés résztvevőinek alig több mint egynegyede teszi csak meg.
2. Végleges döntés előtt érdemes megfontolni, hogy egy új vagy egy használt elektromos autó felelne-e meg jobban az igényeinek. Ezzel szemben mindössze 5,7 százalék mérlegeli ezt a lehetőséget.
3. Fontos több alternatívát is figyelembe venni, 26,6 százalékunk ennek ellenére eleve elköteleződik egy márka mellett, kizárva ezzel egy esetleges jobb opció lehetőségét.
4. Ha használt jármű a kiszemeltünk, vizsgáltassuk át az autót műszaki szempontok alapján egy szakértővel. A kutatás alapján e tekintetben alaposabbak vagyunk, 47 százalék jár el így.
5. Az sem mindegy, hogy kihez fordulhatunk technikai jellegű kérdésekkel, érdemes ezért ennek a lehetőségeit is feltérképezni vásárlás előtt. 26,1 százalék ezt figyelembe is veszi.
6. Tanácsos utána nézni annak is, hol vannak töltőállomások, illetve milyen márka és egyéb szervizek vannak a környékünkön, jellemző útvonalainkon – a válaszadóknak 18,4 százaléka, illetve 16,9 százaléka jár el így. Mindemellett az otthontöltés lehetőségét is érdemes felmérni, 47 százalék meg is teszi.
7. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen biztosítási lehetőségek elérhetők a választott autóra. A megkérdezettek 26,6 százaléka néz utána annak, hogy milyen biztosításokat (KGFB, casco, jogvédelmi) lehet kötni a kiválasztott modellre, azok milyen fedezeteket nyújtanak és mennyibe kerülnek. Jelentős kedvezményekhez juthatunk azzal, ha a különféle gépjárműbiztosításokat ugyanannál a biztosítótársaságnál, csomagban kötjük.
8. Fontos tájékozódni a járulékos szolgáltatásokról is, például, hogy milyen, autóhasználatot vagy töltést segítő applikációk állnak rendelkezésre. 24,9 százalék tesz így.

A kutatás biztosításra vonatkozó eredményeit dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértőjének tapasztalatai is megerősítik. Elmondása alapján az emberek többsége nem tudja, pontosan mire való a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB), mire a casco, és mire a jogvédelmi biztosítás. Pedig sok múlhat ezen, hiszen kizárólag a casco nyújt védelmet az autós saját autójában esett, akár saját hibából bekövetkezett kárára vonatkozóan, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás az általunk másoknak okozott károkat téríti meg.

Ráadásul az elektromos autóknál speciális lehet, hogy milyen plusz védelmet nyújtó fedezetek vagy éppen kizárások vannak, ezért ezekről fontos részletesen tájékozódni még az autó megvétele előtt. Nem mindegy, hogy kinél és milyen feltételekkel kötjük meg a biztosítást. „Az Allianznál kifejezetten a tisztán elektromos és plug-in hibrid autótulajdonosok igényeire szabott biztosítási fedezetek is elérhetők, amelynek keretein belül például, ha útközben lemerül az akkumulátorunk, az Allianz biztosítási csomagjaiban elérhető közúti assistance szolgáltatás részeként a biztosító töltőautót küld a helyszínre (ha elérhető), vagy vállalja a vontatás megszervezését és költségét a legközelebbi megfelelő töltőállomásig, hogy onnan folytathassuk utunkat. Amennyiben valamilyen meghibásodás vagy baleset történik, akkor apróbb hiba esetén megjavítják a helyszínen az autót, vagy ha baleset vagy nagyobb hiba esetén ez nem lehetséges, akkor elszállítják a legközelebbi márkaszervizbe” – magyarázza Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. szenior gépjárműbiztosítási termékmenedzsere.

A fiatalok számára sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, ez a tudatosság a pénzügyi szolgáltatások választásában viszont egyelőre kevésbé mutatkozik meg.

A fiatalok harmada ezzel együtt szívesen váltana zöld megoldásra bármilyen pénzügyi termék esetében – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból.

A fenntarthatóság és a környezettudatos magatartás egyre fontosabb szerepet játszik mind a lakosság, mind a vállalatok életében. A Magyar Bankholding megbízásából készült országos kutatás célja, hogy felmérje a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok sokat tesznek a környezet megóvása érdekében, körükben már-már trendi a környezettudatosság. A bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, habár nyitottak a zöld alternatívákra is. Ezért a Magyar Bankholding kiemelt céljának tekinti a fiatalok zöld pénzügyekkel kapcsolatos szemléletformálását.

„Látható, hogy megvan a nyitottság a fiatalokban a zöld pénzügyi megoldások felé, ezért is fontos számunkra, hogy ismeretterjesztéssel és termékfejlesztéssel egyaránt hozzájáruljunk a fenntarthatósági célok eléréséhez”

– mondta a kutatási eredmények kapcsán Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

A fiataloknak mások a bankolási szokásaik

A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett elsősorban a kedvező ár (58%), másodsorban a kényelmi szempontok (51%) miatt döntenek a fiatalok; az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, kevesebb mint a használók harmadánál (30%) játszott szerepet a döntésben.

A bankkártya (74%), a lakossági folyószámla (58%), illetve a kriptovaluta (17%) van leginkább jelen a fiatalok életében mint pénzügyi termék vagy szolgáltatás. Az utóbbi népszerűsége olyan hagyományos megtakarítási módokéval versenyez, mint a megtakarítási számla vagy az állampapír. A kriptovalutával szembeni tartózkodást inkább az ismeretek hiánya táplálja (31%), a fenntarthatósági szempontok nem jelentősek az elutasítók körében (9%) – holott bizonyos kriptovaluták bányászata nagyon is környezetszennyező lehet.

A bankválasztásnál egyelőre a racionális szempontok jelentik a prioritást

A fiatalok bankválasztásnál erősen árérzékenyek – 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike, ahogy a jól működő digitális megoldások is (37%). Emellett a válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58%), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53%) és a karbonlábnyom csökkentése (48%) volt.

A kutatásból kiderült, hogy a bankokat jelenleg az olyan zöld megoldások teszik vonzóvá a fiatalok számára, amelyek valójában bármilyen más cégre is vonatkoztathatóak lennének – a digitalizáció az elsők között szerepel a korosztály számára (61%). A szolgáltatóválasztás szempontjából nem tekinthető általános jelenségnek a környezettudatossági törekvések mérlegelése – a válaszadó fiatalok csak 46 százaléka áll szerződésben olyan szolgáltatóval, amelynél a környezettudatosság a vállalati stratégia részét képezi.

Kevésbé látják relevánsnak a bankok szerepét a fenntarthatóságban

A bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű – csak a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. Miközben az állam és a nagyvállalatok elöl szerepelnek a listán, addig a bankok, pénzintézetek, biztosítók – hiába jellemzően nagyvállalatok – a lista legvégén állnak. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. Látható tehát, hogy a konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni.

Zöld bankolás – kevesen értik, sokan választanák

A válaszadók több mint fele (51%) nem hallotta még a „zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni, legtöbben a környezettudatos, környezetbarát, fenntartható kifejezéseket kapcsolták hozzá. A fiatalok tehát bizonytalanok abból a szempontból, hogy pénzügyi területen valójában mi lehet környezetbarát és mi nem, de ezzel együtt is magas azok aránya, akik azt mondják, bármelyik esetén fontolóra vennék, hogy zöldet válasszanak belőle.

A válaszadók 33 százaléka azt nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azon termékekből, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül.

A Zöld Szállás kezdeményezéssel a Siemens a fenntarthatóbb hotelek fele tolja el a vállalati szállásfoglalásokat.

Világszinten alkalmazható, szabványosított kritériumrendszert dolgozott ki a HRS nemzetközi szolgáltató vállalattal együttműködve a müncheni székhelyű globális technológiai vállalat, amelynek alapján nyomon követhető és összehasonlítható az egyes szállodák szénlábnyoma. A kategóriájában úttörőnek számító megoldással a szállodák a jövőben a Zöld Szállás (Green Stay Initiative-GSI) programjának megfelelően az energia- és a vízfogyasztásról, valamint a hulladékmennyiségről a foglalt szobaéjszakák számára vetítve tudnak információt adni. A Greenhouse Gas Protocol és ISO szabványoknak megfelelő adatok így lehetővé teszik a tervezett tartózkodás szénlábnyomának kiszámítását. Ezek alapján fogja a fenntarthatóan működő hoteleket a Siemens belső, üzleti utak foglalására használt alkalmazása ajánlani a cég alkalmazottainak.

Megkönnyítheti a GSI megoldás piaci szabvánnyá válását, hogy a kritériumoknak megfelelő adatszolgáltatáshoz készült eszköz nyílt forráskódú, így azzal más vállalatok is növelhetik üzleti útjaik fenntarthatóságát. A világjárvány előtt a Siemens évente több mint kétmillió vendégéjszakát foglalt, ezért a GSI-nek fontos szerepet szán fenntarthatósági céljainak elérésében. A beszállítói közé tartozó hotelek több mint fele máris élt az adatszolgáltatás lehetőségével.

A jövő évtől kezdve a Siemens a GSI-ben meghatározott fenntarthatósági kritériumok alapján fogja kiválasztani a preferált szállodákat, amelyektől évente kér majd adatokat. A GSI kezdeményezés számos szempont szerint méri a CO₂-kibocsátást, értékeli a fenntarthatóság, az energiagazdálkodás és a biológiai sokféleség terén nyújtott teljesítményt. A követelmények kiterjednek a szállodák szolgáltatásaira, például a medencékre, a légkondicionálásra és a wellness részlegekre, továbbá figyelembe veszik az erőforrás-hatékonyságot, az újrahasznosítást, a transzferszolgáltatásokat és az éttermek működését is.

A Siemens és a HRS a szállodairányítás számos területén együttműködik világszinten, beleértve a beszerzést, az árellenőrzést, a foglalást, a fizetést és a találkozók menedzselését. Szakértőik a GSI programot is úgy alakították ki, hogy a pandémiát követően korlátozott erőforrásokkal rendelkező szállodák számára megkönnyítse a riportolási szabványoknak megfelelő adatszolgáltatást.

– Tapasztaljuk, hogy 2023-as szállodai ajánlatkérésében számos Fortune 500-as ügyfelünk már határozottan kitér a fenntarthatósággal kapcsolatos mérőszámokra – mondta Tobias Ragge, a HRS vezérigazgatója. – A Siemens úttörő hagyományainak ismeretében egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy bejelentésével ezen a téren is vezető szerepet vállal.