Zöld
Világjárványoktól és energiaválságoktól tartanak leginkább a magyar cégvezetők
Az 5G is segíthet a cégeknek alkalmazkodni a válsághelyzetekhez.
Az üzleti döntéshozók 42%-a szerint az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák már ma is kihívást jelentenek működésük során, és még többen vélik úgy, hogy ez fokozódni fog a jövőben – derül ki az Ericsson IndustryLab kutatásából, amelyben 30 ország, köztük hazánk vállalatvezetőit és alkalmazottait kérdezték az üzleti ellenálló képességről. A felmérés szerint a magyar válaszadók a természeti katasztrófáktól kisebb arányban tartanak, de a globális átlagnál érzékenyebbek az energiaválságokra. A jelentés arra is rávilágított, hogy a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező cégek 90%-a elsősorban olyan technológiákba fektet, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, így hangsúlyosak az 5G-re irányuló fejlesztések is.
Az Ericsson októberben közzétette a Vállalkozások jövője: ideje újragondolni az üzleti ellenálló képességet (Future of Enterprise: Time to Rethink Resilience) című jelentését, mely szerint a vállalatok kénytelenek növelni az ellenálló képességüket az egyre ingatagabb világban: fontos, hogy proaktívak és rugalmasak legyenek a zavarokkal szemben.
„Háború. Energiaválság. Természeti katasztrófák. Járványok. Világunk egyre bonyolultabb, ezért mindenkinek újra kell gondolnia alkalmazkodási stratégiáit. Soha nem volt még ennyire fontos a vállalkozásoknak, hogy minden helyzetben működőképesek és hosszú távon versenyképesek maradjanak. Bár sok vállalatnak már van stratégiája, ez a jelentés rávilágít arra, hogy a sikerért még többet is tenni kell, és ebben az 5G, valamint a digitális technológiák kulcsszerepet játszhatnak”
– mondta el Patrik Hedlund, a jelentést készítő Ericsson Consumer & IndustryLab vezető kutatója.
Jobban félünk a korrupciótól, kevésbé a kibertámadásoktól
A világszerte 30 országban – köztük Magyarországon is – összesen 9200 vállalatvezető és alkalmazott megkérdezésével készített kutatásból kiderül: a döntéshozók 42%-a már ma is úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák kihívást jelentenek, és még többen vélik, hogy a jövőben is megmarad majd ez a helyzet. Érdekesség, hogy a magyar vállalatvezetők az átlagosnál kevésbé tartanak ettől a jelenségtől, csupán 28% százalékuk érzi az éghajlatváltozást jelentős problémának.
A magyar válaszadók külföldi kollégáikhoz hasonlóan a pandémiákat tartják a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező és legnagyobb veszéllyel járó válsághelyzeteknek: 10-ből 9 megkérdezett tart újabb világjárványtól. A többi potenciális rizikófaktor kapcsán a magyarok az átlagnál kevésbé aggódnak. Kivétel ez alól a munkahelyi balesetekkel és a korrupcióval kapcsolatos válságok bekövetkezése: előbbitől 41, utóbbitól 37 százalék tart. A hazai vállalatvezetők a világjárványok után – 44, illetve 42 százaléknyian – az ellátásilánc-zavarok és energiaválságok esélyét tartják a legmagasabbnak, míg a kibertámadásokat és a zavargásokat kevésbé sorolják előre a veszélyforrások között.
Felkészülés a válságokra 5G-vel
A vállalatok komolyan veszik a felkészülést a váratlan helyzetekre, a döntéshozók 49%-a szerint cégük kidolgozott stratégiával rendelkezik a nem várt események kezelésére – ugyanakkor hazánkban ez az arány csak 31%. Míg a brazil, kínai, indiai, indonéz, szaúd-arábiai, dél-afrikai és thaiföldi cégek vezetői az átlagnál nagyobb arányban válaszolták, hogy vagy már most is van válságstratégiájuk, illetve a jövőben több energiát fordítanak a területre, addig a kanadai, ausztrál, francia, német, görög, magyar, spanyol, svéd és brit döntéshozók az átlagosnál kisebb arányban mondták ezt.
A felkészülést a digitalizáció és az automatizálás vezérli: a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező vállalatok 90%-a olyan technológiákba fektet, mint az 5G, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, jobb pozíciót teremtve ezzel a zavarok kezeléséhez. 10-ből 7 döntéshozó mondta, hogy az infokommunikációs technológiák jelentősen hozzájárulnak szervezetük felkészültségéhez. Kiemelten fontos a mobilhálózatok robosztussága – a válaszadók 72%-a szerint kritikus, hogy a mobilhálózatok ellenálljanak a zavaró eseményeknek, válságoknak. A magyar válaszadók között még magasabb, 80% ez az arány.
A digitális ikertől az intelligens energia-menedzsmentig
Globális viszonylatban a leginkább a következő technológiáktól remélik a cégvezetők, hogy rendkívüli események idején növelik vállalatuk ellenálló képességét– átlagosan 10 válaszadóból 6 tartja hasznosak ezeket a megoldásokat:
- MI (mesterséges intelligencia), amely a korábbi eseményekből tanulva megelőző ajánlásokat tesz és/vagy korai figyelmeztetést ad ki,
- VR (virtuális valóság) környezetben tartott képzések az alkalmazottak számára,
- „digitális iker” létrehozása a felhőben a vállalat összes fizikai és digitális erőforrásáról,
- olyan ellátási láncot optimalizáló eszköz, amely folyamatosan keresi az alternatív beszállítókat és a legjobb útvonal-lehetőségeket a hatékony szállítás érdekében,
- intelligens energiamenedzsment, amely a múltbeli adatokból és az energiaár-ingadozásokból meghatározza a legjobb lehetőségeket a takarékosság és az ellátásbiztonság növelésére,
- felhő alapú csalás elleni rendszer hálózatra kapcsolt szenzorokkal és intelligens algoritmusokkal, amelyek minimális állásidővel működnek és bármilyen digitális csalást képesek felderíteni.
A magyar válaszadók csaknem azonos arányban tartják fontosnak a válsághelyzetek átvészelését elősegítő digitális megoldások bevezetését, mint más országok, ugyanakkor a felsorolt konkrét technológiákra egyelőre csak 45%-uk nyitott. A képzésekkel ellentetében a munkatársak közötti kapcsolattartás céljára hazánkban és külföldön is kevesebb válaszadó hisz a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) szemüvegek használatában, hiszen az az elmúlt években videókonferencia-szoftverekkel is lehetségessé vált.
Magyarországon még fontosabb a fenntarthatóság
A tanulmány szerint a válságokra való felkészülés egyik módja, hogy redundanciákat építünk a rendszerbe, vagyis több tartalék megoldással készülünk. Ugyanakkor ez felesleges kapacitások, párhuzamos infrastruktúrák fenntartásához vezethet, ennek pedig nagy környezeti lábnyoma van. A felmérés szerint a döntéshozók 45%-a már gondolkozik azon, miként lehetne fenntarthatóbb megoldásokat bevezetni a redundáns rendszerek helyett, és a magyar vállalatvezetők számára még fontosabb (52%) ez a szempont. Egy másik trend, hogy a döntéshozók 80%-a szerint a reagálásra és helyreállításra fókuszáló stratégiának a proaktív ellenállási képesség megteremtése felé kell elmozdulni.
Zöld
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
A világ legfenntarthatóbban működő vállalatának választotta 2025-ben a TIME magazin és a Statista a Schneider Electric-et. A vállalat sorban a második évben végzett az 500 céget tartalmazó rangsor élén.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat következetesen halad saját fenntarthatósági céljai megvalósítása felé, emellett pedig elkötelezett aziránt, hogy segítse ügyfeleit az energiahatékonyság növelésében és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A társaság céljai között szerepel, hogy a teljes értékláncában 2030-ra 25 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást. A vállalat SBTi-validált „Net Zero” programja és a „Schneider Sustainability Impact 2021-2025” (SSI) kezdeményezése olyan térképként szolgál, amely nemcsak a Schneider Electric és partnerei, hanem ügyfelei és a helyi közösségek számára is lehetővé teszi a fenntartható fejlődést.
„Hihetetlenül megtisztelő számunkra, hogy már második éve a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismernek el minket. Technológiai cégként az a célunk, hogy ügyfeleink megbízható partnere legyünk a hatékonyság és a fenntarthatóság érdekében. A fenntarthatóság áll minden tevékenységünk középpontjában. Arra törekszünk, hogy jövőformáló vállalat legyünk, amelynek a teljesítmény az alapja. Célunk arra ösztönöz minket, hogy bevonjuk az egész ökoszisztémát, küldetésünk a megoldás részeként pozícionál minket, kultúránk pedig megkülönböztet minket. Ez a holisztikus megközelítés biztosítja, hogy működésünk és értékláncunk minden aspektusa hozzájáruljon egy fenntarthatóbb világ megteremtéséhez”
– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
Eco-friendly building in the modern city. Sustainable glass office building with trees for reducing heat and carbon dioxide. Office building with green environment. Corporate building reduce CO2.
A TIME és a Statista rangsorának készítése során 5700 vállalatot értékeltek 20 kulcsfontosságú teljesítménymutató alapján, és közülük választották ki a világ 500 legfenntarthatóbb cégét. Többek között olyan tényezőket értékeltek, mint a Scope 1 és 2 kibocsátások, az energiafogyasztás a vállalat méretéhez viszonyítva, a kibocsátáscsökkentés, valamint a működés során felhasznált megújuló energia aránya.
A Schneider Electric része lett a TIME magazin „2025 TIME100 Most Influential Companies” kampányának, valamint elsőként kapta meg az „Impact in Sustainability” díjat. A cég kapcsán kiemelték azt is, hogy támogatta a Fortune 500 listán szereplő társaságok 40 százalékának fenntarthatósági törekvéseit.
A Schneider Electricet a Corporate Knights 2025-ben a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának nevezte, és ezzel az egyetlen lett, amely kétszer is az első helyen végzett a Global 100-as listán. A Corporate Knights a legfenntarthatóbban működő európai és a franciaországi cég címet is odaítélte a társaságnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. hivatalosan is megkezdte afrikai tevékenységét: a vállalat első projektje keretében 21 kW teljesítményű napelemes rendszert és 30 kWh kapacitású energiatárolót telepített a Zaso Children’s Home gyermekotthonban.
Az ünnepélyes átadón a zanzibári Energetikai Minisztérium képviselői is jelen voltak, ezzel is hangsúlyozva a kezdeményezés jelentőségét a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából.
A projekt révén az intézmény mostantól teljes mértékben megújuló, ingyenes energiával működik, ami nemcsak a működési költségek csökkenését jelenti, hanem egyúttal példát is mutat arra, hogyan valósulhat meg az energiafüggetlenség a fejlődő térségekben.
Egy otthon, ahol új esélyt kapnak a gyerekek
A Zaso Children’s Home egy szeretetteljes menedék, amely hátrányos helyzetű, árva vagy elhagyott gyermekek számára nyújt biztonságos otthont, oktatási lehetőségeket és teljes körű gondoskodást. Az itt élő több tucat gyermek mind HIV-pozitív, ami miatt – a betegség körüli társadalmi megbélyegzés következtében – gyakran kiszorulnak saját közösségükből, és másutt nem kaphatják meg a szükséges támogatást.
A Zaidí Foundation által működtetett intézményben a gyermekek rendszeres orvosi kezelésben, pszichológiai támogatásban, valamint egyéni igényeikhez igazított, tápanyagban gazdag étrendben részesülnek – ezáltal esélyt kapnak arra, hogy a nehézségek ellenére is teljes életet élhessenek.
Az intézmény célja, hogy olyan környezetet biztosítson, ahol a gyermekek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg és szellemileg is fejlődhetnek – a most telepített napelemes rendszer pedig hosszú távon garantálja az ehhez szükséges stabil és költséghatékony működést, így még több erőforrás juthat közvetlenül a gyerekek jólétére.
A1 Solar: elkötelezetten a jövő energiájáért
Az A1 Solar célja, hogy megbízható, megújuló és mindenki számára elérhető energiaforrásokat biztosítson a világ azon pontjain is, ahol ezek hiánya gátat szab a fejlődésnek. A vállalat hisz abban, hogy az energiához való hozzáférés alapvető emberi jog, és aktívan tesz azért, hogy a technológiai innovációval társadalmi értéket teremtsen. A Zaso Children’s Home projekt csak az első lépés azon törekvésben, hogy az A1 Solar – különösen afrikai jelenlétén keresztül – hosszú távú, fenntartható és emberközpontú energetikai megoldásokat nyújtson közösségeknek világszerte.
Fotókredit: A1 Solar Zanzibar Ltd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az eldobott cigicsikk a legzavaróbb
Egyetemisták zöld gondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás.
Miért nem választják a fiatalok a környezettudatos megoldásokat akkor, ha fontosnak tartják a fenntarthatóságot? A válasz nem egyszerűen pénz vagy tudás, – sokkal inkább attitűd kérdése. A több mint félezer budapesti és vidéki egyetemistát megszólaltató online kérdőíves felmérés a fiatalok zöld gondolkodásmódját és gyakorlatait térképezte fel.
A hallgatók többsége saját bevallása szerint „inkább” környezettudatos életmódot folytat, ugyanakkor mindössze 7 százalékuk érzi úgy, hogy valóban nagyon környezetbarát módon él. Ennél is beszédesebb, hogy az egyetemisták a fenntarthatóságnak csak egy szűkebb, közvetlenül a környezetvédelemmel összefüggő értelmezését tartják relevánsnak: tízből nyolcan az erőforrásokkal való gazdálkodást és a megújuló energiát tartják a fogalom alapelemeinek, miközben például a méltányos kereskedelem (fair trade) vagy a munkahelyi környezet humánus kialakítása csak keveseknek tartozik ide.
A felmérés szerint a fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy a környezetvédelem fontos, de az eredmények nem rajtuk múlnak. A válaszokból az is kiderült, hogy sokan a társadalmi megerősítés, mások példamutatása nélkül nem érzik motiváltnak magukat a valóban fenntartható életmód kialakításához. A hallgatók elvárják a hiteles, valódi lépéseket, – legyen szó cégekről, egyetemekről vagy influenszerekről. A látszatintézkedések, üres zöld kampányok („greenwashing”) viszont egyre kevésbé tűnnek elfogadhatónak számukra.
A legzavaróbb jelenségek
A hallgatók 86 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy számára mi a legidegesítőbb környezetkárosító magatartás. A legtöbben – az összes válaszadó fele – a szemetelést nevezték meg ilyen cselekedetnek. Ez messze megelőzte a pazarlást (6 százalék), a hulladékkezelési problémákat (5 százalék) vagy az ipari szennyezést (4 százalék). A válaszok alapján a fiatalok elsődlegesen a közvetlenül látható, hétköznapi szabálysértésekre érzékenyek, míg a nagy, rendszerszintű problémák ennél jobban háttérbe szorulnak a szemükben.
Nem rajtam múlik – csak bosszant
Az egyetemisták relatív többsége úgy tartja, hogy ha többen vennék komolyan, akkor hatékonyabb lenne az összefogás a kérdésben. A válaszadók bő negyede nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatóság fontos, de az eredmény nem az ő cselekvésükön múlik. Ez az attitűd főként a fiatalabb, műszaki vagy informatikai képzésen tanuló, fővárosi férfiaknál jelent meg hangsúlyosan. A minta alapján úgy tűnik: minél kevésbé él valaki környezettudatos életet, annál hajlamosabb felmenteni magát a felelősség alól. Az „én kevés vagyok ehhez” típusú gondolkodás még sokak számára szolgál önigazolásként a passzívabb magatartásra. Jelentős részüknek leginkább a külső (társadalmi) megerősítés hiányzik ahhoz, hogy mélyebben kialakítsák környezettudatosabb életvitelüket. Szerencsére mindezek ellenére csak 100-ból egy diák nyilatkozott úgy, hogy szerinte egyáltalán nem tekinthető az életmódja fenntarthatónak.
Pozitív eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 79 százaléka szelektíven gyűjti a szemetet, és 76 százalékuk próbálja csökkenteni a vízfogyasztását – ezek mára automatizmussá váltak.
Szelektálnak, de kevesen nézik a csomagolást
A kutatásból az látszik, hogy minden tíz válaszadó közül csaknem kilencnek fontos, hogy fenntartható terméket vásárolhasson. Ugyanakkor a tudatos vásárlói döntések még nem épültek be a napi rutinba: mindössze 16 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a termékcímkék fenntarthatósági jelöléseit, ám már 42 százalékuk figyel a tartós ruházat vásárlására. Érdekes, hogy a legtöbben éppen ebben látják a további lehetőségeket a fenntarthatóság kiterjesztése érdekében, azaz a legfontosabb további teendőnek a tudatosság elmélyítését látják. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne még a fenntarthatóság érdekében, a válaszadók 85 százaléka válaszolt, és közülük a legtöbben a tudatos vásárlást jelölték meg (34 százalékuk), ezt követte a szelektív gyűjtés (minden tizedik egyetemista), és nagyjából ugyanennyien a további tudatosság népszerűsítését, mások odafigyelésre való buzdítását említették.
Kevesen követnek zöld influenszereket
A felmérés összeállítói kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon a fiatalok mennyire követik a zöld gondolkodás online terjesztőit. Kiderült, hogy a válaszadók 46 százaléka követ valamilyen influenszert, de csak 12 százalékuk olyat, aki környezetvédelemmel is foglalkozik. A leggyakrabban említett véleményformáló a Vászonzsákoslány (Antal Éva) volt, akit a zöld influenszereket követők közel negyede nevezett meg. Érdekességként: Greta Thunberg csupán öt említést kapott.
Tudta? Ők a legbefolyásosabb magyar zöld influenszerek:
- Szebenyi Péter környezetmérnök, a JÖN Alapítvány és a Hulladékvadász mozgalom arca, TikTokon 165 ezres követőtáborral az egyik legaktívabb zöld edukátor. Rövid videóiban a szelektív gyűjtéstől a lakossági bejelentésekig széles témaspektrummal dolgozik.
- Vászonzsákoslány, azaz Antal Éva a csomagolásmentes vásárlás és a zero waste életmód legismertebb hazai képviselője. Instagram-oldala harmincezres követőtáborral rendelkezik, élő workshopokat is tart, és a kutatás szerint a hallgatók körében ő a legismertebb zöld influenszer.
- Puskás-Dallos Peti bár zenei és televíziós pályáról érkezett, az elmúlt években a vegán életmód, faültetés, fenntartható közlekedés és tudatos vásárlás szószólója lett. 230 ezer Instagram-követőjével a legnagyobb elérésű „mainstream zöld hang”.
- Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy oldal szerzője gyógynövényes, lomtalanítós és újrahasznosítós tartalmaival Instagramon már 160 ezer követőt ért el – ezzel az egyik legnagyobb hazai „zöld életmód” influenszer.
- Mengyán Eszter, a Holy Duck! blog alapítója a fenntartható divat kérdéseiben számít meghatározó véleményformálónak. Kapszulagardrób-kihívásaival tízezres közösséget mozgósít, főleg Instagramon és Facebookon.
A nők és az idősebbek a tudatosabbak – a férfiak szkeptikusabbak
A fenntarthatóság kérdésében eltérés mutatkozik a nemek között. A fenntarthatósági szempontokat vásárláskor a nők 86 százaléka tartja fontosnak, míg a férfiaknál ez csak 72 százalék. A nők kétszer akkora arányban kapcsolják a fair trade-et (39 százalék vs. 26 százalék) és a humánus munkahelyi környezetet (42 százalék vs. 22 százalék) a fenntarthatóság fogalmához. Ezt az összefüggést az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban feltételezik: míg a legfeljebb 20 évesek 23 százaléka, a legalább 26 évesek már 42 százaléka sorolja be ezt az elemet a fenntarthatóság fogalma alá. A fenntartható termékeket is nagyobb arányban vásárolják hölgyek, és hajlandóbbak többet is fizetni értük, valamint ők követnek inkább környezetvédelmi témákban influenszert is. A férfiaknál inkább a jövőbeli újrahasznosítás lehetősége a döntő, míg a nők a jelen gyakorlatokra figyelnek jobban.
Gyártsanak tartósabb termékeket
A válaszadók elmondták a véleményüket arról is, hogy kinek kellene foglalkoznia a fenntarthatósággal. A fiatalok 87 százaléka szerint ebben a kérdésben mindenkinek szerepe van. Legtöbben a kormányzatot jelölték meg (31 százalék), majd a cégeket (26 százalék) és sokkal kevesebben a fogyasztókat (10 százalék) vagy az iskolákat (8 százalék) és civil szervezeteket (4 százalék).
A gyártók felé is elvárással vannak a hallgatók. A válaszadók 81 százaléka fogalmazott meg valamilyen konkrét fenntarthatósági, környezetvédelmi elvárást a termelő cégekkel kapcsolatban: például azt, hogy gyártsanak újrahasznosítható termékeket (22 százalék), környezetbarát termékeket állítsanak elő (21 százalék) és tartós terméket hozzanak forgalomba (21 százalék).
A kutatásban résztvevők többsége, 77 százalékuk az egyetemektől várja, hogy példamutatással járjanak az élen a fenntarthatósági témákban.
A felmérésről
A kutatás adatfelvételi időszaka 2025. márciusában és áprilisában volt, online kérdőív segítségével összesen 551 egyetemistát kérdeztek meg. A résztvevők országos mintából, eltérő képzési területekről és élethelyzetekből kerültek ki. A kutatást az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. végezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban1 hét ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Mozgásban2 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság2 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Okoseszközök1 hét ago
Érkezik Magyarországra az LG vezeték nélküli csúcstévéje, az LG OLED evo M5
-
Okoseszközök5 nap ago
A Samsung kiterjeszti a Galaxy AI-t
-
Mozgásban2 hét ago
Egyedül a vízben – de nem magányosan
-
Okoseszközök2 hét ago
A magyar önkormányzatok is hamarosan új ügyfélszolgálatot kapnak