Zöld

A korábbinál is jobban támogatja a zöldkötvényeket az EU

zöldkötvény

Nem érdemes lemaradni, de trükközni sem.

A 2050-re megfogalmazott uniós és magyarországi környezetvédelmi célok jelentős erőfeszítéseket és befektetést kívánnak minden szereplőtől. Az erre fordítandó források megteremtésének egyik fontos eszköze a vállalati zöldkötények kibocsátása, melynek uniós szabályozása jelentősen változik a közeljövőben. Az új irányelvek egyfelől támogatják a kötvénykibocsátást, másfelől a jogalkotók mindent elkövetnek, hogy a cégek az így nyert forrásokat valódi lépésekre fordítsák látszattevékenység, az un. greenwashing helyett a Magyarországi BDO összefoglalója

„A zöldkötvény-piac ugrásszerű növekedését láttuk az elmúlt években, jelentős befektetői érdeklődés mellett, ami egy idei, rövid megtorpanás után várhatóan folytatódik.”

‒ ismertette a helyzetet Veisz Ákos, a magyarországi BDO ESG üzletágának vezetője.

A február végén elfogadott, ideglenes megállapodások irányelvei miatt változások lesznek az EU GBS vonatkozó rendeleteiben, amelyekre fontos figyelni nemcsak kötvénykibocsátóként vagy befektetőként, de azoknak is, akik a jövőben hitelfelvételen gondolkodnak, vagy EU-s pályázatokon kivánnak részt venni.

2023. február 28-án az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöldkötvényekre (EU Green Bond Standard) vonatkozó szabvány létrehozásáról ‒ emeli a ki a lényeget Veisz Ákos. A megállapodás ideiglenes és 12 hónappal a hatálybalépését követően kell alkalmazni, így lesz idő a felkészülésre. Mivel az EU GBS alapjában változtatja meg az eddigi standardokat, ezért mindenképpen érdemes figyelni az új szabvány fejleményeit.

A zöldkötvény-kibocsátás a teljes kötvénykibocsátási piac mintegy 3-3,5 %-át teszi ki. Annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt célok elérhetőek legyenek, a zöldkötvény-piacnak is az eddigieknél gyorsabban kell növekednie, az EU GBS elfogadásának deklarált célja pedig ennek támogatása.

Magyarországon az első zöldállampapír-kibocsátás 2020. júniusában történt 1,5 milliárd euró értékben, majd a japán piacon 20 milliárd jen értékben. A Magyar Állam, mint kibocsátó célja a forrásgyűjtés volt a hazai klíma- és környezeti célokhoz kötődő kormányzati beruházásokhoz. Hazánk Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiája szerint kiemelt cél a hazai vállalati, banki, valamint az önkormányzati zöldkötvény-kibocsátások támogatása is.

„2050-ig a klímasemleges átmenet elérése Magyarországon körülbelül 50 ezer milliárd forint beruházást igényel, amihez más források mellett a hazai vállalatoknak is lehetőségük van kötvényeket kibocsátani. A szuverén zöldkötvény-kibocsátásokon túl 2021. november 30-ig a Növekedési Kötvényprogram keretében 13 darab zöldkötvény-kibocsátás valósul meg, miközben egy növekvő piacról beszélhetünk”

‒ tette hozzá Veisz Ákos.

Az EU GBS-re vonatkozó rendelete ugyanakkor biztosítja, hogy a kötvénykibocsátás során összegyűjtött forrást zöld tevékenységekre fordítsák, és a kötvényeket szakmai és független ellenőröknek is vizsgálnia kell. Az EU GBS összhangban van a Taxonómiára vonatkozó jogszabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy mely gazdasági tevékenységek milyen műszaki és egyéb paraméterek mentén tekinthetők fenntarthatónak. Az EU GBS kibocsátóinak azt kell majd biztosítaniuk, hogy a kötvényekből származó források legalább 85%-át olyan gazdasági tevékenységekre fordítsák, amelyek megfelelnek a Taxonómia fenntarthatósági kritériumainak. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet egy fontos változásra: „A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöldkötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”

Milyen előnyei lehetnek az EU GBS szerinti kötvénykibocsátásnak, befektető és kibocsátói szempontból?

Az EU GBS szerinti zöldkötvény-kibocsátás a befektetők számára lehetővé teszi, hogy befektetéseiket nagyobb biztonsággal irányítsák a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások felé, segítséget nyújt a kiváló minőségű zöldkötvények és vállalatok azonosításában, mindezekkel hozzájárulva a greenwashing visszaszorításához.

„A kötvényt kibocsátó vállalatok számára nagyobb bizonyosságot nyújt majd arra vonatkozóan, hogy kötvényük alkalmas lesz a portfóliójukba zöldkötvényeket kereső befektetők számára, amely egyébként hazánkban még alulértékelt lehetőség sok vállalatvezető, tulajdonos számára”

‒ tette hozzá a BDO Magyarország ESG üzletágvezetője.

Az EU GBS továbbá tisztázza, hogy a kötvényekből származó bevételekből milyen gazdasági tevékenységeket lehet folytatni, egyértelmű jelentéstételi eljárást vezet be a kötvényeladásból származó bevételek felhasználásáról, és egységesíti a külső ellenőrök munkáját is.

Az EU GBS tehát ösztönzi a vállalatokat a zöldkötvény kibocsátására, a befektetők számára pedig egy átláthatóbb befektetési lehetőséget kínál. Annak érdekében, hogy a vállalatok alkalmasak legyenek ilyen típusú kötvényeket kibocsátani, a legfontosabb lépés, hogy tisztában legyenek a tevékenységükre vonatkozó EU Taxonómiai kritériumokkal. Vagyis ehhez értő szakemberek segítségével hatékonyan azonosítani kell az adott vállalatra, iparágra vonatkozó műszaki, tevékenységi paramétereket, amit az EU vizsgál, és megfelelni azoknak. Ez a megfelelés nemcsak a zöldkötvények, de idővel a bankhitelek és az EU források elnyeréséhez is elvárt lesz, így mielőbb ajánlott ezen szemlélet, cégvezetési látásmód elsajátítása ‒ zárta a szakmai összefoglalót Veisz Ákos.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Egyéni CO2 azonosítót alkottak

Személyre szabottan kimutatja a munkavállalók szén-dioxid kibocsátását egy forradalmian új fejlesztés.

Az innovatív norvég startup, a Carbon Centrum új befektetője, az EIT InnoEnergy égisze alatt folytathatja a CarbonID fejlesztését. A platformot arra hozták létre, hogy az autonóm módon kövesse a vállalati dolgozók CO2 kibocsátását (Scope 3 emisszió), létrehozva ezzel az első, adatokkal alátámasztott egyéni szén-dioxid-azonosítót a világon.

Az EIT InnoEnergy által támogatott Carbon Centrum fejlesztése lehetővé teszi a vállalatok környezeti hatásainak érdemi megváltoztatását annak köszönhetően, hogy nyomon követi az alkalmazottak szénlábnyomát. A CarbonID elsősorban a fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatokra összpontosít. Beleértve – de nem kizárólagosan – a mobilitási, az energia- és a kiskereskedelmi ágazatot, amelyeknél a cégek több mint 500 alkalmazottal foglalkoztatnak.

A platform a fitneszalkalmazásokhoz hasonlóan működik és a regisztrált csapattagok a mobilitási, a vásárlási és az energia kategóriákban végzett tevékenységeken keresztül nyomon követhetik kibocsátásaikat, amelyeket automatikusan lábnyomokká alakítanak át. A CarbonID segítségével a felhasználók környezetbarát szokásokat sajátíthatnak el, csökkenthetik az emissziót, kihívásokat választhatnak, versenyezhetnek társaikkal és projekteket indíthatnak másokkal együtt, amelyekért cserébe különböző előnyökben részesülnek.

A Carbon Centrum 2024 első negyedévében meg is kezdi az első kísérleti projektjeit a CarbonID-val.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Az európai fogyasztók több mint 80%-a próbál környezettudatosabban vásárolni divatcikkeket

fogyasztók

A GLAMI divatkereső elmúlt években készült nemzetközi kutatásainak eredményei szerint folyamatosan nőtt az érdeklődés az európai fogyasztók körében a környezetbarát divattermékek iránt, de most az is kiderült, hogy a fenntarthatóság sokszor csak addig prioritás, amíg a vásárlóknak nem kell magasabb árat fizetni érte.

Tovább árnyalja a képet, hogy a fogyasztók elsősorban nem a környezeti szempontok miatt, hanem az alacsony minőség miatt kerülik a fast fashion termékeket, és hogy a többség több ruhát és cipőt venne, ha anyagi forrásai megengednék.

2024. február 13., Budapest – A GLAMI divatkereső platform 2024 januárjában felmérést[1] készített arról, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a fogyasztói döntéshozatalt a divattermékek vásárlása során. A kilenc európai országban készült kutatás eredményei szerint átlagosan 26%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 22% kevesebbet próbál vásárolni, hogy ezzel csökkentse a környezeti ártalmakat, 35% pedig ugyan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de a termékek ára fontosabb tényező, ha végül két termék között kell dönteni. A jó hír, hogy a kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10%-ra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.

„A szélsőséges időjárási jelenségek számának utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése arra ösztönzi az egyes országokat, hogy új szabályozások bevezetésével mozdítsák elő a divatipar által okozott környezeti ártalmak csökkentését. Mindez azt jelenti, hogy közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett természetesen a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott”

– mondta el Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és PR menedzsere.

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80%-ának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28% vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38% mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.

A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32%, Magyarország 36%). Nemzetközi átlagban 10%, illetve Magyarországon 14% válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.

A felmérés továbbá arra is rákérdezett, hogy amennyiben a fogyasztóknak több anyagi forrása lenne, akkor több ruhát és cipőt vásárolnának-e. A nemzetközi adatok alapján átlagosan 39% igennel válaszolt a kérdésre, 33% valószínűnek tartja, hogy többet vásárolna, és 13% mondta, hogy valószínűleg ebben az esetben sem vásárolna több divatterméket. A magyar adatokat tekintve 20% válaszolta, hogy biztosan többet költene, 37% valószínűleg többet költene, és 28% valószínűleg ebben az esetben sem költene többet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé

klímavédelmi

Ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a héten az Európai Bizottság, javaslatuk szerint ugyanis 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a közösségben.

A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.

A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.

A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.

Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss