Connect with us

Zöld

Környezetbarát kihívójuk akadt a légkondicionálóknak

Természet inspirálta épülethűtés a klímasemlegesség szolgálatában.

85-90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, és még csak nem is igényelnek klímakárosító hűtőközeget. Erről ismerszik meg az az adiabatikus hűtésrendszer, melyet egy kelet-magyarországi cég honosított meg hazánkban, hogy megkönnyítse az ipari szereplők karbonsemleges működésre való átállását. A víz természetes elpárolgását duplán hasznosító innováció üstökösként hasít a szakmai rendezvényeken – olyannyira, hogy máris a légkondicionálás környezetbarát alternatívájaként tekintenek rá.

Vészesen fogy az idő a klímaváltozás megfékezésére: az ipari szereplők, valamint a nagy méretű közületi -és kereskedelmi létesítményeket üzemeltetők továbbra sem képesek számottevően csökkenteni épületeik karbonlábnyomát, holott ezek felelnek az üvegházhatású gázok több, mint 4 százalékáért. Ha így haladunk, alig marad remény arra, hogy teljesülnek a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben foglaltak, miszerint 2050-ig karbonsemlegessé válik az EU.

A karbonsemlegesség elérése óriási áldozatokkal és kompromisszumokkal jár. Legalábbis ebben a hitben éltek a hazai ipari szereplők, míg nem egy magyar mérnökökből álló csapat bebizonyította az ellenkezőjét: a nyékládházi székhelyű Oxyma Systems Kft. nem kevesebbre vállalkozott minthogy fenntarthatóbbá teszi az épületek üzemeltetését. Eme nagyszabású terv megvalósításához a Nyugat-Európában már nagy népszerűségnek örvendő kétkörös adiabatikus hűtésrendszereket hívták segítségül, melyek a természetben leggyakrabban előforduló víz elpárologtatásával biztosítanak hűtést, és szellőztetést. Különlegességük abban rejlik, hogy a hagyományos légkondicionálókhoz képest 85-90 százalékos energiamegtakarítást jelentenek – vagyis nemcsak a bolygónak kedveznek, hanem a cégek költségvetésének is.

Mostanra több száz kétkörös adiabatikus hűtésrendszer telepítése köthető a céghez – az élelmiszeriparban, a fémiparban, sőt a nyomdákban is találkozhatunk a berendezéseikkel. Nem véletlenül: az Oxyma által összerakott rendszerek a víz természetes elpárologtatásából állítják elő a hűtőteljesítmény 95 százalékát. Mindezt két ventilátor segítségével viszik véghez. Az egyik azért felel, hogy beszívja a kültéri, forró levegőt, melyet a párolgás következtében előállított hideg vízzel hűtenek elő. A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy a levegő hőcserélőn keresztül áramlik át, és a hideg víz hőenergiát vesz fel a levegőből, melynek hatására az lehűl. Az ily módon előhűtött levegőt egy speciális-nedves párologtató hűtőbetéten keresztül hűtik tovább. Ezt követően a készülék ventilátorai befújják a lehűtött levegőt az épületbe, ideális klímát, és tisztább beltéri légminőséget biztosítva az ott tartózkodóknak.

A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy hőségben remekel csak igazán: minél magasabb a hőmérséklet odakint, annál nagyobb hűtőteljesítményt produkál.  Ez az igen kedvező tulajdonság azzal magyarázható, hogy a melegebb-szárazabb kültéri levegő több nedvességet tud felvenni, ezáltal a rendszer is több vizet tud elpárologtatni. Ennek köszönhető, hogy az adiabatikus hűtésrendszerek úgy képesek nagyobb hűtőteljesítményt nyújtani a meleg nyári napokon, hogy közben nem növelik az energiafogyasztásukat.

“Az ipari szereplők évtizedek óta ugyanabban az ördögi körben találják magukat: a globális felmelegedés hatására egyre csak növelik a légkondicionáló használatukat, ám ezzel valójában csak tovább fokozzák a klímaváltozást. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a legtöbb előrejelzés szerint 2050-ig megnégyszereződik a klímaberendezések száma a Földön. A helyzetet látva azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy bebizonyítjuk az ipari szereplőknek, hogy nem kell választaniuk a gazdaságos épületüzemeltetés, valamint a környezetbarát hűtés és szellőztetés között, hisz az általunk ajánlott adiabatikus hűtésrendszerekkel mindkét kritériumnak megfelelhetnek. Méghozzá azért, mert ez az innováció vizet használ hűtőközegként, így nincs ózonlebontó potenciálja, ráadásul csak 1 kWh áramot igényel, 30 kW hűtési teljesítmény mellett”

mondta Ádám Zsombor, épületenergetikai mérnök, az Oxyma Systems Kft. ügyvezetője.

Az Oxyma nem elégedett meg annyival, hogy az adiabatikus hűtés magyarországi úttörői legyenek. Évek óta azon dolgoznak, hogy még energiatakarékosabbá tegyék a nyugat-európai adiabatikus hűtésrendszereket. Hozzájuk köthető az az okoseszköz is, amely vízvisszaforgatással- és vízújrahasznosítással 30-40 százalékkal csökkenti a víz elpárologtatásán alapuló hűtőrendszerek vízfogyasztását. Immáron a hazai és a nemzetközi szakma is fejet hajt saját fejlesztéseik előtt, hisz sorra halmozzák a szakmai elismeréseket. Legutóbb például az Ipar Napjai szakmai kiállításon tűntek fel, ahol nekik ítélték oda a leginnovatívabb technológiáknak járó Nagydíjat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Elindult a munka a házikertekben

Több mint 17 millió színes tasakos vetőmag talál gazdára az idei szezonban.

A kedvező tavaszi időjárás miatt elindult a munka a kiskertekben. Az idei szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előrejelzése szerint 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából mintegy 17,3 millió színes tasakos vetőmagot vetnek el a hobbikertészek. A klasszikus sárgarépafajták, petrezselyemfélék és fűszernövények mellett élénk a kereslet a különféle paradicsomok és paprikák, valamint a kezdő kertészek számára is sikerélményekkel kecsegtető cukkinik és patisszonok iránt.

A kedvező tavaszi időjárás miatt március elején felpörgött a munka hobbikertekben. Ezzel párhuzamosan a főként gazda- és kertészeti boltokban, multinacionális élelmiszerláncokban, és barkácsáruházakban megvásárolható színes tasakos vetőmagok iránti kereslet is hatványozódott. A hazai hobbikerti vetőmagkínálat a piacon a világ minden részéről származó, de Európában regisztrált mintegy 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából áll. Ezekből a becslések alapján mintegy 17,3 millió fogy az idei szezonban, amely az elmúlt évi 18 millió darabos forgalomhoz képest 4 százalékkal kisebb mennyiséget jelent. A piacon forgalmazott termékek tekintetében mintegy 5-7 százalékos drágulással kell számolniuk 2025-ben a vásárlóknak. Az átlagos fogyasztói kosár a becslések szerint 3000 forintot tesz ki, egy-egy kertész 10 színes tasakos vetőmagot vásárol átlagosan. A teljes hazai forgalom a hobbikerti vetőmagok területén mintegy 5,2 milliárd forintot tesz ki.

Magyarországon a konyhakerti termesztés visszaszorult az elmúlt két évtizedben, hazánk Európa középmezőnyében foglal helyet. Tőlünk keletebbre a házi növénytermesztés még jobban tartja magát, nyugatabbra viszont már vannak olyan országok, ahonnét teljesen eltűnt ez a fajta foglatosság. Európában kiemelkedő a hobbikertészkedés kedveltsége a zöldségtermesztés vezető országának tekintett Hollandiában és Olaszországban, ismertette Pavelka Árpád, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Zöldség Szekciójának tagja.

Mint Pavelka Árpád kifejtette: a hazai vásárlók leginkább a népszerű virágfajták mellett a klasszikus zöldségféléket – a gyökér petrezselymet, a sárgarépát, uborkaféléket teszik a kosarukba, de jelentős az érdeklődés a fűszernövények iránt is. Növekvő kereslet van paradicsomfélék mellett a chili paprikák iránt is. A cukkini és patisszonfajtákat a szakértők pedig a leginkább sikerrel kecsegtető növényeknek tartják a kezdő kertészek számára.

Magyarországon a klasszikus otthoni kertészkedés mellett megfigyelhető trend a kedvtelésből, rekreációs céllal történő növénytermesztés. Egyre több helyen találkozni emeltágyásokkal, balkonkertekkel és a városokban megjelentek közösségi kertek is. Ezek esetében a növények felnevelése mellett maga a kertészkedés, mint hasznos fizikai elfoglaltság nyújtja az élményt. A sikeres kertészkedést a hazánkban is tapasztalható klímaváltozás nehezíti, az elmúlt évben például a nagy meleg és légköri aszály az ország nagy részén komoly terméskiesést okozott, amelyen az öntözés sem segített, mondta Pavelka Árpád.

A tasakos vetőmag tisztaságát és minőségét a forgalmazó garantálja. A vetőmagválasztásnál érdemes megbízható forgalmazótól választani, mert a sikeres gazdálkodás a magas minőségű vetőmaggal kezdődik. A Magyarországon forgalmazott kiskerti vetőmagoknak az európai vetőmag szabványoknak megfelelő minőségben, jelöléssel kell rendelkezniük. Ezek a forgalomba hozatal előtt hivatalos minősítésen esnek át, majd évente minimum egyszer csíraellenőrzést végeznek rajtuk a cégek.

A tasakon jelölt vetési időben a talaj hőmérsékletét és állapotát érdemes figyelembe venni a vetésnél. A növények fejlődéséhez folyamatos nedvesség szükséges, a melegigényes növényeket  fóliatakarással, esetlegesen növényházban palántaneveléssel készíthetik fel a kertészek a későbbi kiültetésre. A megvásárolt, de a szezonban megmaradt vetőmagokat érdemes hűvös, száraz, direkt napfénytől védett helyen tárolni, ekkor akár több évig megmaradhat a csírázóképességük.

Fotókredit: KRQ


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A világ legfenntarthatóbb vállalatai közé került a Zyxel

A Zyxel Group egyike annak az öt vállalatnak, amely megkapta ezt az elismerést az iparágban.

A Zyxel Networks, a biztonságos, mesterséges intelligencia alapú felhőalapú hálózati megoldások terén vezető szerepet betöltő vállalat bejelentette, hogy a Zyxel Group ismét jelesre vizsgázott a fenntarthatóság iránt tanúsított szemléletével az S&P Global Sustainability Yearbook 2025  alapján. A világszerte több mint 7690 vállalat közül kiemelkedve a Zyxel Group iparágának legjobb 5%-ában végzett, ezzel is bizonyítva a fenntartható gyakorlatok iránti erős elkötelezettségét.

Az S&P Global Sustainability Yearbook a vállalatokat a vállalati fenntarthatósági értékelésük (CSA) alapján értékeli, amely ugyanaz, mint a Dow Jones fenntarthatósági indexekben (DJSI) használt mérce. Idén 62 iparágban összesen 780 vállalatot ismertek el, ami tükrözi a felvételhez szükséges szigorú előírásokat. A kommunikációs berendezések ágazatában értékelt 54 vállalat közül mindössze ötöt választottak ki elismerésre, köztük a Zyxelt, a Ciscot és az Ericssont.

A Zyxel Group felvétele az S&P Global Sustainability Yearbookba csak a legújabb bizonyítéka az ESG-kiválóság iránti hosszú távú elkötelezettségének. Ez az elismerés a Zyxel 2024-ben kapott számos rangos díj- és minősítés sorára épül, többek között a Tajvani Vállalati Fenntarthatósági Díj (TCSA) háromszoros elismerésére, a Business Weekly által három egymást követő évben a 100 legversenyképesebb szén-dioxid-kibocsátó vállalat közé való bekerülésre, az MSCI ESG Rating A minősítésére, a Carbon Disclosure Project (CDP) B vezetői szintű minősítésére és az EcoVadis ezüstérmére. Ezek az eredmények aláhúzzák a Zyxel Group vezető szerepét a fenntarthatóság terén, valamint az iparági szabványok felállítására irányuló folyamatos erőfeszítéseit.

A fenntarthatósági célok eléréséhez az iparágak és ellátási láncok közös fellépésére van szükség. Ezt felismerve a Zyxel Group ambiciózus szén-dioxid-csökkentési célok kitűzésével aktívan hozzájárul a fenntarthatóság felé irányuló szélesebb körű globális mozgalomhoz. A vállalat célja, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentse a kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó nulla kibocsátást, összhangban a Tudományos Célkitűzések Kezdeményezéssel (SBTi). A Zyxel Group emellett az ellátási láncában is támogatja a fenntarthatóságot olyan kezdeményezésekkel, mint a Zero Carbon Academy, amely a beszállítóknak segít a szén-dioxid-gazdálkodás javításában és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek kifejlesztésében.

A Zyxel Group folyamatos felvétele az S&P Global Fenntarthatósági Évkönyvébe alátámasztja a fenntartható üzleti gyakorlatok terén betöltött vezető szerepét. A vállalat a jövőben is elkötelezett amellett, hogy jelentős és tartós környezeti és társadalmi hatást érjen el olyan kezdeményezések révén, amelyek világszerte a közösségek javát szolgálják, és hozzájárulnak a globális fenntarthatósági célok eléréséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói

Az ún. örök vegyianyagokként ismert per- és polifluoralkil (PFA) anyagok és a nanoműanyagok (NPL) együttes előfordulása és kölcsönhatása a környezetben lehetséges és kockázatos anyagkombináció (pl. kommunális szennyvizekben).

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) közös munkájukban arra a megállapításra jutottak, hogy vizes közegben e két szennyező terjedését nagyban befolyásolja a PFA anyagok megkötődése a nanoplasztik kolloidok felületén, sőt ez környezeti kockázatukat is meghatározza. Együttes előfordulásuk esetén ugyanis jelentősen nőhet a vízi ökoszisztémákra és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásuk abban az esetben, ha a PFA vegyület a nanoműanyag felületéhez kötődik (adszorbeálódik). 

A brit Királyi Kémiai Társaság egyik tudományos szaklapjában publikált kísérleti adatok igazolták, hogy a PFA szennyeződések a nanoműanyagok felületén megváltoztatják a kolloidrendszer felületi töltését és ennek következtében annak stabilitást. Ez nemcsak a terjedési és felhalmozódási folyamatokat befolyásolja a vizeinkben, hanem az NPL-PFAS aránytól függően, egymást erősítő (szinergikus) toxikus hatásokhoz is vezet. Az NPL-PFAS kolloid stabilitása és a szennyező hatása közötti összefüggés vizsgálatával a kutatás a világon elsőként elemezte a nanoszemcsék határfelületén lejátszódó adszorpciós folyamatok kialakulását, valamint ezek hatását a vizsgált modellállatok (halteszt) mortalitására. A kutatók a kombinált szennyezés által okozott letális elváltozások értékelése mellett nagyfelbontású képalkotó berendezésekkel vizsgálják a hallárvákat (ld. kép) és a szennyezőanyagok által okozott testi elváltozásokat is nyomon követik. Az eredmények rávilágítanak, hogy az együtt előforduló szennyező anyagok (pl. NPL–PFA koktél) növelhetik a negatív környezeti hatásokat, mert jelentős hatással vannak a vizsgált indikátorszervezetek fejlődésére. Eredményeik egyben fel is hívják a figyelmet az ilyen kölcsönhatások további vizsgálatának fontosságára vizes közegben.

A kutatás környezeti jelentősége 

A MATE és az SZTE szakértői megállapították, hogy az NPL-ek és a PFAS-ok együttes hatása a környezetre különösen aggasztó perzisztenciájuk (rendkívül nehezen bomlanak le), bioakkumulációs (felhelmozódási) potenciáljuk és összetett kölcsönhatásaik miatt. A kutatás nagy környezettudományi jelentőséggel bír, hiszen az ilyen típusú elemzések hozzásegítik a tudományos szakembereket az újonnan és a környezetben együttesen megjelenő szennyező anyagok környezeti viselkedésének és hatásainak jobb megértéséhez. A kutatási eredmények egyedülállóak, mert korábban összefüggéseket, az NPL-PFAS rendszerek kolloid stabilitása és toxicitása között, nem vizsgáltak.

A kutatás legfontosabb megállapításai 

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a PFA szennyező NPL-részecskékre történő adszorpciója szinergikus (egymást erősítő) toxikus hatásokhoz vezet, és ez hosszú távon fennmarad a nem aggregálódó NPL-PFAS kolloidok esetében. Az eredmények felhasználhatók a különböző szennyezőanyag határértékek és kármentesítési stratégiák kidolgozása során és végső soron segítik a vízi környezetet szennyező anyagok által együttesen jelentett ökológiai és egészségügyi kockázatok mérséklését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss