Zöld

Megnyitotta második hidrogén-töltőállomását az ORLEN Unipetrol Csehországban

orlen

Az ORLEN Unipetrol finomító és petrolkémiai csoport megnyitotta második nyilvános hidrogén-töltőállomását Csehországban.

Az ORLEN Magyarország anyavállalata személygépjárművek, teherautók és buszok kiszolgálására egyaránt alkalmas hidrogéntöltő-állomást helyezett üzembe a litvínovi Záluží városrészben. A hidrogénüzemanyag-kínálat bővítése összhangban áll az ORLEN Unipetrol csoport karbonsemlegességre irányuló stratégiai céljaival, emellett megfelel a közlekedésből származó kibocsátás csökkentését célzó nemzeti és uniós infrastruktúra-fejlesztési irányelveknek.

A hidrogénüzemű járművek alapvetően elektromos autók, azonban nem akkumulátorból, hanem az üzemanyagcellákban hidrogénből és oxigénból történő vízelőállítás során nyerik az energiát. Az akkumulátorral működő elektromos autókkal szemben a hidrogénüzemű járművek legjelentősebb előnye a nagy hatótávolság, valamint a rövid töltési idő, amely a benzinnel és a dízellel való tankoláshoz hasonlítható. Csehországban jelenleg néhány tucat hidrogénhajtású jármű van forgalomban, azonban a cseh Közlekedési Minisztérium szerint 2030-ra akár 50 000 hidrogénüzemű autó is közlekedhet a cseh utakon.

A Litvínov-Zálužíban újonnan megnyílt ORLEN Benzina töltőállomás ugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezik, mint a márciusban, Prágában átadott hidrogén-töltőállomás. A nap 24 órájában, személyzet nélkül működik, és személygépkocsik, teherautók, valamint buszok tankolására is alkalmas. Kétfajta töltőfejjel ellátott automatái az autók számára 700 bar, a teherautók és buszok számára pedig 350 bar nyomású töltést biztosítanak. A litvínovi töltőállomáson a hidrogén kilogrammonként 278 cseh koronába, hozzávetőleg 4400 forintba kerül. Az ORLEN Unipetrol céges autóflottájában öt Toyota Mirai márkájú hidrogénautót üzemeltet.

„Hidrogénstratégiánkkal összhangban az ORLEN 7,4 milliárd lengyel zlotyit fektet be a zéró, valamint alacsony kibocsátású hidrogén gyártásába, a technológia és az elosztási infrastruktúra fejlesztésébe. Célunk, hogy évente akár 130 ezer tonna megújuló hidrogént állítsunk elő. Terveink szerint 2030-ra az ORLEN hálózatán belül több mint 100 hidrogén-töltőállomás fog működni Közép-Európa szerte – közel egyharmaduk Csehországban -, a személy-, tömeg- és áruszállítási igények kielégítésére. A nemrégiben Prágában átadott állomás is bizonyítja, hogy haladunk a cél felé. Ez az előrelépés különösen jelentős, mivel döntő szerepet játszik a “Hydrogen Eagle” projektben, amelynek célja a hidrogén üzemanyag biztosítása mind az észak-déli, mind a kelet-nyugati közlekedési folyosókon. A hidrogénállomások hálózatának kiépítése létfontosságú lépés az ORLEN klímasemlegessége felé, miközben elősegíti régiónk energetikai átalakulását”

– mondta Daniel Obajtek, a PKN ORLEN igazgatótanácsának vezérigazgatója és elnöke.

A litvínovi ORLEN Benzina hidrogén-töltőállomás Csehország Közlekedési Minisztériumának pénzügyi támogatásával épült, a 2. operatív program keretében. Martin Kupka cseh közlekedési miniszter elmondta, hogy Csehországban 2025-ig 12, 2030-ig pedig 40 hidrogénállomás kiépítését tervezik, ugyanakkor ezek a tervek – 200 kilométerenként hidrogén-infrastruktúra kiépítése a TEN-T főhálózaton – egyelőre nem tükrözik az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló európai rendeletjavaslat jelenlegi irányelveit. A cseh környezetvédelmi miniszter, Petr Hladík kiemelte, egyértelmű céljuk a közlekedésből származó kibocsátás csökkentése, amelybe beletartozik a közigazgatás és a közintézmények járműparkjának szisztematikus lecserélése is. Az egy éve kiírt finanszírozási felhívás során elektromos- és hidrogénjárművekre, valamint nem nyilvános töltőállomások beszerzésére pályázhatnak a közintézmények, aminek keretében várhatóan 1255 elektromos jármű és 316 töltőállomás vásárlása fog megvalósulni.

Az ORLEN Unipetrol rendkívül aktív az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésében. Az ORLEN Benzina hálózatában, amely 430 töltőállomásával Csehország legnagyobbja, a hagyományos üzemanyagok mellett számos alternatív energiaforrást kínál a vásárlók számára: a cseppfolyósított propángáz (LPG) 56 töltőállomáson, a sűrített földgáz (CNG) 47 töltőállomáson érhető el, az elektromos járművek számára pedig 244 töltőpont áll rendelkezésre, 61 töltőállomáson.

A hidrogéninfrastruktúra kiépítése része a karbonsemlegességre irányuló, 2050-ig elérendő stratégiai céljainknak. Nagy hangsúlyt fektetünk a petrolkémiai szegmens fejlesztésére, a dekarbonizációra, a digitalizációra, az újrahasznosításra, és az alternatív energiaforrások, köztük a bioüzemanyagok és a hidrogén felhasználására. Ezt a törekvést 2030-ig 35 milliárd cseh korona értékű befektetéssel támogatjuk

– ismertette a csoport fejlesztési terveit Tomasz Wiatrak, az ORLEN Unipetrol Group vezérigazgatója.

A hidrogén az alacsony és nulla kibocsátású közlekedés egyik alapvető eleme, ugyanakkor intenzív felhasználása az ipari szén-dioxid-mentesítés céljainak eléréséhez is szükséges. Tomáš Herink, az ORLEN Unipetrol csoport igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy a megújuló hidrogént használó technológiát az új energiákat használó technológiák és folyamatok hasznos elemének tekintik, melynek segítségével hatékonyabban teljesíthetőek az Unió célkitűzései is. Jelenleg a cégcsoport évente 80 000 tonna hidrogént termel, terveik szerint 2027-től megújuló energiaforrások segítségével fognak 4500 tonna hidrogént előállítani, ehhez a villamosenergia nagy részét a litvínovi finomítójuk közelében telepített fotovoltaikus erőműből nyerik majd.

Az ORLEN mindemellett aktívan támogatja a hidrogén-töltőállomások létrehozására irányuló terveket Lengyelország-szerte is. A Poznańban és Katowicében található, nyilvánosan hozzáférhető töltőállomások várhatóan 2023 harmadik negyedévében kezdik meg működésüket. Az ezt követő két évben további állomások üzembe helyezését tervezik Piłában, Wałbrzychban, Varsóban, Gorzów Wielkopolskiban, Bielsko-Białában, Krakkóban és Włocławekben. A PKN ORLEN 2022 óta biztosítja egy krakkói mobil töltőállomás hidrogénellátását, amely a város tömegközlekedésének igényeit elégíti ki. A hidrogént a trzebiniai központban állítják elő, amely óránként körülbelül 45 kg üzemanyagot termel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket

Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről.

A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.

Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.

 „Egy korábbi egyetemi projektben számos szenzort telepítettünk, amelyek többek között talajnedvességet, talajhőmérsékletet és mikroklímát mérnek. Ezek segítségével tudjuk a műhold által küldött távérzékelt adatokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a látható, közeli infravörös és rövidhullámú infravörös hullámhosszban készült képeket a saját szenzorainkkal előállított kontrolladatokkal vetjük össze”

– világította meg a Széchenyi-egyetem szerepét dr. Kovács Attila, az intézmény Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője. Hozzátette: az is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.

„Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében. Karunkon több tudományterület – műszaki, informatikai, agrometeorológiai, növénytermesztési – szakemberei dolgoznak a módszer hatékonyságán”

– utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.

Mint mondta, a Széchenyi-egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért képes megfelelő szakmai hátteret biztosítani a projekthez. „Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni. A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület” – fogalmazott. Végezetül kifejtette, a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Vízpozitív és karbonsemleges

Tizedik éve ünnepeljük a Városok Világnapját október 31-jén.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott világnap célja, hogy megoldást találjon az urbanizációval kapcsolatos konkrét kihívásokra. Kihívásokból pedig nincs hiány: elég, ha csak az extrém meleg nyarunkra, vagy az őszi árvízhelyzetre gondolunk. Az egyre zsúfoltabb településeken az egészséges lakókörnyezet kialakítása sem egyszerű feladat – de nem is lehetetlen. Az innovatív épületgépészeti és infrastrukturális megoldásairól ismert Wavin szakemberei 5 olyan „zöld választ” azonosítottak, amelyek a jövőben is élhetővé, illetve energiahatékonnyá teszik a városi mindennapokat.

Becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, a világ energiafogyasztásának 40 százalékáért pedig az épületek a felelősek. Nem nehéz belátni, hogy soha nem látott kihívásokkal nézünk szembe az urbanizáció terén. Szerencsére már léteznek olyan innovatív, zöld megoldások, melyek segítségével felgyorsult életmódunk ellenére – illetve azzal összhangban – élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetjük az életterünket. A Wavin szakemberei szerint ezek a megoldások egymással összehangolva, a szinergiákat kihasználva válhatnak igazán hatékonnyá.

Vízpozitív törekvések

Eljött az idő, hogy az esővíz elvezetése helyett annak megtartására és hasznosítására, sőt, vízpozitív megoldásokra törekedjünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Microsoft például 2030-ra vízpozitív vállalattá szeretne válni, tehát több vizet pótolna, mint amennyit elfogyaszt globális tevékenysége során. A Microsoft a Wavint választotta partneréül városi klímareziliencia és a vízhálózat fenntartással kapcsolatos projektjeihez. Az együttműködésnek köszönhetően a brazíliai São Paulo állambeli Campinasban egy felhőalapú rendszer segítségével közel valós időben észlelik majd a szivárgásokat, töréseket, működési hibákat, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és javítva a hálózat általános hatékonyságát. Amszterdamban pedig PolderRoof-ot, azaz a vizet helyben tartó és a tető növényzetét tápláló „kék-zöld tetőt”, illetve esővíz szikkasztó, és tározó rendszert hoznak létre egy általános iskolában, sőt, a tetőn kialakított kert segítségével a gyerekek a gyakorlatban is megismerkedhetnek a felelős vízgazdálkodással.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egyesítjük erőinket a Microsofttal, amely úttörő szerepet tölt be a vízgazdálkodásban érdekelt felek összefogásában. A kezdeményezés a Microsoft csapatával az ENSZ vízügyi konferenciáján és a stockholmi víz világhéten folytatott együttműködési megbeszélések eredményeként jött létre”

mondta el az együttműködés kapcsán Jan van Rompay, a Wavin Globális Fenntarthatósági igazgatója.

Hőstressz ellen: kizöldülő városok

A Távol-Keleten már elterjedt a szivacsváros koncepció, amelynek lényege, hogy természetes anyagok és zöld infrastruktúra – például parkok, zöldtetők, zöldfalak, vagy áteresztő burkolatok segítségével – tárolják és újrahasznosítják a csapadékvizet, csökkentve ezzel az árvízveszélyt és javítva a városi környezetet. Szerencsére már itthon is folynak előremutató kutatások, ilyen például a Pécsi Tudományegyetem által vezetett, városi csapadékvíz gazdálkodással foglalkozó „SpongeCity” projekt, mely a villámárvizek kockázatának csökkentésére és a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál.

A parkosítási programok is mind a városi hőstressz csökkentését szolgálhatják. A betonnal vagy térkővel borított területeken különösen fontos, hogy a városi fák túlélését a gyökereknek helyet, illetve a megfelelő tápanyag hozzájuk való eljutását biztosító gyökértározó, például a Wavin TreeTank megoldásával segítsük. A meleget magába szívó hagyományos tetők, vagy éppen a kiégett zöldtetők helyett is létezik már fenntarthatóbb megoldás, a kék-zöld tető, mely valójában egy okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó, ahol a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől.

Okosan az energiával

A városok energiaigénye a lakosság igényével együtt növekszik, így a hatékony energiafelhasználás mára különösen fontossá vált. Ennek kulcsa pedig az igényekhez és a változó körülményekhez illeszkedő fogyasztás, azaz az okos-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A felületfűtési és -hűtési rendszerek például kiválóan kombinálhatók megújuló energiaforrásokkal, gépi szellőztetőrendszerekkel, és egyéb okos eszközökkel is összehangolhatók. Számos hazai lakóparkban optimalizálják a fogyasztást a Wavin okos megoldásaival, így az újonnan épülő épületek a megszigorított energetikai követelményeknek is megfelelnek.

Fő az egészség

A városokról aligha a csend és a friss levegő jut elsőként eszünkbe. Mégis, számos innovációval tehetjük egészségesebbé az életterünket.  A kék-zöld tetők például hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt, a tetőn begyűjtött szürkevíz felhasználásával pedig tehermentesíthetjük a túlterhelt csatornahálózatot. A gépi szellőztetőrendszerek pedig mindig friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt juttatják a lakótérbe, ám nyáron a hűvös, télen pedig a felfűtött benti levegő nem illan el az ablakok nyitásával.

Az építőipari cégeknek kulcsszerep jut a zöldátmenet megvalósításában, hiszen saját működésükkel, illetve kutatás-fejlesztésükkel a folyamat éllovasaivá válhatnak.

„A Wavinnál az egészségesebb, fenntarthatóbb környezet építésén dolgozunk, anyagainkat és termékeinket újrafelhasználásra és újrahasznosításra terveztük, hogy környezetvédelmi szempontból maximalizáljuk értéküket. Célunk, hogy 2025-re vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság terén, 2050-re pedig karbonsemlegessé váljunk, azaz elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.”

– mondta el Ronyecz Nóra, a Wavin magyarországi marketing managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Már a zöldfelület-fenntartók munkáját is az AI segíti

Egy új, AI alapú fejlesztésnek köszönhetően nem csak időt és energiát spórolhatunk, de költséghatékonyabbá is tehetjük a sport- és golfpályák, valamint a különböző létesítmények gyepápolását.

A Husqvarna három új, teljesen önálló, professzionális használatra tervezett robotfűnyírója jövőre kerül a piacokra.

A Husqvarna új fűnyírói önállóan dolgoznak, határolóvezeték nélkül nyírják a füvet, és választható vágási mintákat kínálnak. Mindhárom robotfűnyírót úgy tervezték és gyártották, hogy kompatibilisek legyenek AI funkciókkal, melyek tovább erősítik a gépek hatékonyságát. Jövőbiztos rendszerüknek köszönhetően új funkciókkal is bővíthetők lesznek, amint azok elérhetővé válnak. Ilyen például a napelemes töltővel való kompatibilitás, illetve egy 2026-tól mindhárom modellre elérhető kamerafunkció, melynek köszönhetően a fűnyíró éjszaka is tökéletesen kikerüli az akadályokat.

A három modell három különböző igényre lett szabva:

GOLFPÁLYÁK (Automower 580L EPOS)

A nagy teljesítményű fűnyírás, az optimalizált, maximális üzemidő, a határolóvezeték nélküli működés és a választható nyírási mintázatok miatt ez a modell ideális ütőfolyosók és az azok körüli sűrű füves területek nyírásához.

SPORTPÁLYÁK (Automower 580 EPOS)

Erős vágómotorral és nagy területi kapacitással rendelkezik, határolóvezeték nélkül működik, így egyszerű a telepítése és a karbantartása. Jól igazodik a különböző gyepmagasságokhoz és játékkörülményekhez.

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS (Automower 560 EPOS)

Ez a modell maximális üzemidőre optimalizált, és távindítással is működtethető. Ezen felül határolóvezeték nélküli fűnyírást biztosít választható vágási mintázattal, valamint rugalmas első keréktengellyel rendelkezik, így megbízható választás a dombos, nagyméretű és összetett területekhez.

Innovációk a kertápolásban

Szintén a jövő év elején kerül piacra a Husqvarna Automower 535 AWD EPOS robotfűnyírója, amelyet a lejtőkkel teli, nehezen megközelíthető részekkel tarkított területekre fejlesztettek ki. Ez a típus pontosságának és gyorsaságának köszönhetően szintén a golfpályákra lehet ideális választás.

„Ezek a fejlesztések bővítik vállalatunk önálló megoldásokra épülő portfolióját, valamint összhangban vannak azon elképzeléseinkkel is, miszerint a kertépítés és ápolás jövőjét intelligens technológiák segítségével kívánjuk előre mozdítani. Innovációinknak köszönhetően felhasználóink a legkorszerűbb megoldásokhoz férhetnek hozzá, melyek amellett, hogy megkönnyítik munkájukat, növelik a hatékonyságot és kiváló eredményeket biztosítanak”

– mondja Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.

Az Automower 535 AWD EPOS modellek 2025 februárjától, az Automower 580L EPOS, Automower 580 EPOS és Automower 560 EPOS modellek pedig 2025 márciusától lesznek elérhetőek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss