Connect with us

Zöld

Megnyitotta második hidrogén-töltőállomását az ORLEN Unipetrol Csehországban

orlen

Az ORLEN Unipetrol finomító és petrolkémiai csoport megnyitotta második nyilvános hidrogén-töltőállomását Csehországban.

Az ORLEN Magyarország anyavállalata személygépjárművek, teherautók és buszok kiszolgálására egyaránt alkalmas hidrogéntöltő-állomást helyezett üzembe a litvínovi Záluží városrészben. A hidrogénüzemanyag-kínálat bővítése összhangban áll az ORLEN Unipetrol csoport karbonsemlegességre irányuló stratégiai céljaival, emellett megfelel a közlekedésből származó kibocsátás csökkentését célzó nemzeti és uniós infrastruktúra-fejlesztési irányelveknek.

A hidrogénüzemű járművek alapvetően elektromos autók, azonban nem akkumulátorból, hanem az üzemanyagcellákban hidrogénből és oxigénból történő vízelőállítás során nyerik az energiát. Az akkumulátorral működő elektromos autókkal szemben a hidrogénüzemű járművek legjelentősebb előnye a nagy hatótávolság, valamint a rövid töltési idő, amely a benzinnel és a dízellel való tankoláshoz hasonlítható. Csehországban jelenleg néhány tucat hidrogénhajtású jármű van forgalomban, azonban a cseh Közlekedési Minisztérium szerint 2030-ra akár 50 000 hidrogénüzemű autó is közlekedhet a cseh utakon.

A Litvínov-Zálužíban újonnan megnyílt ORLEN Benzina töltőállomás ugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezik, mint a márciusban, Prágában átadott hidrogén-töltőállomás. A nap 24 órájában, személyzet nélkül működik, és személygépkocsik, teherautók, valamint buszok tankolására is alkalmas. Kétfajta töltőfejjel ellátott automatái az autók számára 700 bar, a teherautók és buszok számára pedig 350 bar nyomású töltést biztosítanak. A litvínovi töltőállomáson a hidrogén kilogrammonként 278 cseh koronába, hozzávetőleg 4400 forintba kerül. Az ORLEN Unipetrol céges autóflottájában öt Toyota Mirai márkájú hidrogénautót üzemeltet.

„Hidrogénstratégiánkkal összhangban az ORLEN 7,4 milliárd lengyel zlotyit fektet be a zéró, valamint alacsony kibocsátású hidrogén gyártásába, a technológia és az elosztási infrastruktúra fejlesztésébe. Célunk, hogy évente akár 130 ezer tonna megújuló hidrogént állítsunk elő. Terveink szerint 2030-ra az ORLEN hálózatán belül több mint 100 hidrogén-töltőállomás fog működni Közép-Európa szerte – közel egyharmaduk Csehországban -, a személy-, tömeg- és áruszállítási igények kielégítésére. A nemrégiben Prágában átadott állomás is bizonyítja, hogy haladunk a cél felé. Ez az előrelépés különösen jelentős, mivel döntő szerepet játszik a “Hydrogen Eagle” projektben, amelynek célja a hidrogén üzemanyag biztosítása mind az észak-déli, mind a kelet-nyugati közlekedési folyosókon. A hidrogénállomások hálózatának kiépítése létfontosságú lépés az ORLEN klímasemlegessége felé, miközben elősegíti régiónk energetikai átalakulását”

– mondta Daniel Obajtek, a PKN ORLEN igazgatótanácsának vezérigazgatója és elnöke.

A litvínovi ORLEN Benzina hidrogén-töltőállomás Csehország Közlekedési Minisztériumának pénzügyi támogatásával épült, a 2. operatív program keretében. Martin Kupka cseh közlekedési miniszter elmondta, hogy Csehországban 2025-ig 12, 2030-ig pedig 40 hidrogénállomás kiépítését tervezik, ugyanakkor ezek a tervek – 200 kilométerenként hidrogén-infrastruktúra kiépítése a TEN-T főhálózaton – egyelőre nem tükrözik az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló európai rendeletjavaslat jelenlegi irányelveit. A cseh környezetvédelmi miniszter, Petr Hladík kiemelte, egyértelmű céljuk a közlekedésből származó kibocsátás csökkentése, amelybe beletartozik a közigazgatás és a közintézmények járműparkjának szisztematikus lecserélése is. Az egy éve kiírt finanszírozási felhívás során elektromos- és hidrogénjárművekre, valamint nem nyilvános töltőállomások beszerzésére pályázhatnak a közintézmények, aminek keretében várhatóan 1255 elektromos jármű és 316 töltőállomás vásárlása fog megvalósulni.

Az ORLEN Unipetrol rendkívül aktív az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésében. Az ORLEN Benzina hálózatában, amely 430 töltőállomásával Csehország legnagyobbja, a hagyományos üzemanyagok mellett számos alternatív energiaforrást kínál a vásárlók számára: a cseppfolyósított propángáz (LPG) 56 töltőállomáson, a sűrített földgáz (CNG) 47 töltőállomáson érhető el, az elektromos járművek számára pedig 244 töltőpont áll rendelkezésre, 61 töltőállomáson.

A hidrogéninfrastruktúra kiépítése része a karbonsemlegességre irányuló, 2050-ig elérendő stratégiai céljainknak. Nagy hangsúlyt fektetünk a petrolkémiai szegmens fejlesztésére, a dekarbonizációra, a digitalizációra, az újrahasznosításra, és az alternatív energiaforrások, köztük a bioüzemanyagok és a hidrogén felhasználására. Ezt a törekvést 2030-ig 35 milliárd cseh korona értékű befektetéssel támogatjuk

– ismertette a csoport fejlesztési terveit Tomasz Wiatrak, az ORLEN Unipetrol Group vezérigazgatója.

A hidrogén az alacsony és nulla kibocsátású közlekedés egyik alapvető eleme, ugyanakkor intenzív felhasználása az ipari szén-dioxid-mentesítés céljainak eléréséhez is szükséges. Tomáš Herink, az ORLEN Unipetrol csoport igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy a megújuló hidrogént használó technológiát az új energiákat használó technológiák és folyamatok hasznos elemének tekintik, melynek segítségével hatékonyabban teljesíthetőek az Unió célkitűzései is. Jelenleg a cégcsoport évente 80 000 tonna hidrogént termel, terveik szerint 2027-től megújuló energiaforrások segítségével fognak 4500 tonna hidrogént előállítani, ehhez a villamosenergia nagy részét a litvínovi finomítójuk közelében telepített fotovoltaikus erőműből nyerik majd.

Az ORLEN mindemellett aktívan támogatja a hidrogén-töltőállomások létrehozására irányuló terveket Lengyelország-szerte is. A Poznańban és Katowicében található, nyilvánosan hozzáférhető töltőállomások várhatóan 2023 harmadik negyedévében kezdik meg működésüket. Az ezt követő két évben további állomások üzembe helyezését tervezik Piłában, Wałbrzychban, Varsóban, Gorzów Wielkopolskiban, Bielsko-Białában, Krakkóban és Włocławekben. A PKN ORLEN 2022 óta biztosítja egy krakkói mobil töltőállomás hidrogénellátását, amely a város tömegközlekedésének igényeit elégíti ki. A hidrogént a trzebiniai központban állítják elő, amely óránként körülbelül 45 kg üzemanyagot termel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában

Az idei második negyedév végére átlépte az egymilliót azok száma, akik részt vettek a Schneider Electric energiamenedzsment képzésében.

A cég megoldásai révén az ügyfeleknél elkerült CO-kibocsátás mértéke pedig már meghaladta a 700 millió tonnát. A vállalat 1000 legnagyobb beszállítója a Zero Carbon Project kezdeményezés keretében már közel felével csökkentette CO-kibocsátását.

Újabb fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megoldásai révén már 734 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. További kiemelkedő eredmény, hogy a cég által szervezett energiamenedzsment képzéseken résztvevők száma átlépte a célként megfogalmazott egymilliót (1.017.704), ami különösen fontos a sikeres energiaátmenet és a fiatalok ezen folyamatba történő bevonása miatt.

A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei második negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,06-os értéket ért el a társaság a 2025 első negyedévi 7,95-ös után.

A vállalat kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca dekarbonizációjára is, ennek érdekében indította el Zero Carbon Project kezdeményezését. A 2021-ben elrajtolt program eredményeként a második negyedév végére a társaság 1000 legnagyobb beszállítójának működésből adódó CO₂-kibocsátása már 48 százalékkal csökkent, és mindössze két százalékponttal marad el az év végi célkitűzéstől.

A második negyedéves fenntarthatósági erőfeszítések eredményeként a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 81 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított kartonpapírral oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya pedig elérte a 41 százalékot.

Globális elismerések és helyi eredmények

Az idei második negyedév fontos történése volt, hogy a TIME magazin és a Statista ismét a világ legfenntarthatóbban működő cégének választotta a Schneider Electricet, ezzel a vállalat két egymást követő évben érdemelte ki ezt az elismerést. A Corporate Knights az „Európa legfenntarthatóbb vállalata” címet ítélte oda a társaságnak a fenntarthatósági törekvések területén betöltött vezető szerepe miatt.

Fontos helyi kezdeményezések is mutatják az SSI program hatásait. A Bangladesben lévő Cox’s Bazarban digitális iker technológia alkalmazásával oktattak napelemrendszerek javítására és e-hulladék-újrahasznosítására otthonaik elhagyására kényszerült közösségeket. A „Conserve My Planet” program gyakorlati projektek révén vonja be a diákokat Indiában, Kenyában, Vietnámban és Thaiföldön a fenntarthatósági törekvésekbe. Brazíliában pedig hordozható oktatópanelek segítségével nyújtottak megújuló energiával kapcsolatos oktatást börtönben lévő fiataloknak, támogatva ezzel a reintegrációt és növelve a visszaesés elkerülésének esélyét. Ezek a kezdeményezések mind azt mutatják, hogy amikor az oktatás, a technológia és a megfelelő célok találkoznak, akkor lehetségessé válik a rendszerszintű változás.

„Jövőformáló vállalatként és a világ legfenntarthatóbb cégeként hisszük, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb hajtóereje a hosszú távú átalakulásnak. Az, hogy az energiamenedzsment képzésben résztvevők száma átlépte az 1 milliót, büszkévé tesz minket és emlékeztet arra, hogy mire lehet képes az ember, ha a célok és a tenni akarás találkoznak. A 2021–2025-ös „Schneider Sustainability Impact” programunkból még hat hónap van hátra, és a prioritásunk egyértelmű: határozottan felgyorsítani a megvalósítást és tartós hatást elérni”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric második negyedéves SSI jelentése itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik

Esztergomban bezöldült egy iskolatető. A legkorszerűbb technológiával épült zöldtető hűt, szigetel, energiát takarít meg, közösségi teret ad, és díjat is nyert. A projekt a fenntartható építészet impozáns példája.

Az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium, közismertebb nevén „Franka”, felújítása során az új tornacsarnok tetejére épített, 2200 négyzetméteres intenzív zöldtető nemcsak esztétikai szempontból lenyűgöző, hanem kivitelezési minőségében is kiemelkedő teljesítmény. Ezt ismeri el a 2025-ös Év Tetője Nívódíj, amelyet a vízszigetelési munkákért felelős Balogh Szig-Bád Kft. kapott meg.

Ez a zöldfelület nem csupán fenntarthatósági szempontból fontos, hanem közösségi funkciót is betölt az intézménybe járók számára. A parkosított felületen körbejárható sétány, virágkazetták, füvesített területek, termokőris ülőbútorok és egy háromlépcsős, szabadtéri színpad is helyet kapott.

„A zöldtető egyértelmű válasz a klímaváltozásra, különösen a városi hőszigethatás elleni küzdelemben. Az viszont, hogy egy ilyen rendszer hosszú távon is működőképes legyen, elsősorban a vízszigetelésen múlik – ez a zöldtetők Achilles-sarka. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a kivitelezéshez megbízható, gyökérálló, időtálló anyagokat használjanak. Büszkék vagyunk, hogy a Mapei megoldásaival jött létre ez a mestermunka”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Nem létezik okosabb és zöldebb megoldás

A zöldtetők előnyei egy hagyományos, kátránnyal fedett lapostetővel kontrasztban tűnnek ki a leginkább. A fekete kátránnyal szigetelt lapostetők hőcsapdaként viselkednek a forróságban: a sötét felület elnyeli a napsugárzást, amely hővé alakul, így a tető akár 70–80 °C-ra is felmelegedhet. A hő lefelé terjed az épületbe, különösen, ha a szigetelés nem megfelelő, és az így keletkező meleg bent is marad. Mivel a kátrány és a beton lassan hűl le, éjszaka sem csökken jelentősen a hőmérséklet, így a beltér fülledtté válik, megnő a hűtés energiaigénye, és hozzájárul a városi hőszigethatás kialakulásához – magyarázza Markovich Béla.

Ezzel szemben a zöldtető valóságos oázis. A tetőt borító növényzet és a termesztőközeg árnyékol, szigetel, és hőtárolóként is működik, csökkentve a nyári túlmelegedést és a téli hőveszteséget. Mindez nemcsak komfortosabb belső tereket, hanem alacsonyabb energiafogyasztást és rezsiköltséget is jelent. Egy átfogó amerikai kormányzati jelentés szerint egy középületre telepített zöldtető átlagosan 6,2 év alatt megtérül, miközben évente átlagosan 5,2 százalékos hozamot termel a tulajdonosának. Teljes élettartama alatt pedig a beruházás értékének több mint kétszeresét hozza vissza.

A zöldtetők funkcionálisan is sokat adnak a városi környezethez. Jelentősen csökkentik a csapadékvíz lefolyását, így tehermentesítik a túlterhelt csatornarendszereket – egy jól kialakított zöldtető akár 65 százalékkal is mérsékelheti a tetőről érkező víz mennyiségét. Emellett természetes módon hűtik a levegőt: a növényzet párologtatása érezhetően enyhíti a városi hőszigethatást. Ökológiai szempontból is előnyös megoldás, hiszen élőhelyet kínál beporzóknak és madaraknak, miközben védi a tetőszerkezetet az UV-sugárzástól és az időjárási szélsőségektől – így akár meg is duplázhatja annak élettartamát.

Árvíz a tetőn: így tesztelték a vízszigetelést

A zöldtetők egyik legnagyobb kihívása mindig is a vízszigetelés volt: az állandó nedvesség, a gyökérnyomás, a mechanikai terhelés és az időjárás együtt rendkívül komoly igénybevételt jelent. A projekt esetében ezt speciális vízszigetelési rétegrenddel, benne gyökérálló bitumenes lemezekkel valósították meg a Mapei szakértőinek segítségével.

„A zöldtető beázása nehezen javítható és költséges – biztosra kell menni. Ezért a vízszigetelés végső főpróbájaként egy árasztásos szivárgásvizsgálat során a frissen elkészült tetőfelületet szándékosan elárasztották vízzel. Aki ilyen próbát végez, az biztos lehet abban, hogy a felület hosszú távon is ellenáll az időjárásnak és a használatnak”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az eljárás lényege, hogy a víz hosszabb ideig, jellemzően 24–72 órán át áll a tetőn, miközben a szakemberek megfigyelték, megjelenik-e bárhol szivárgás, nedvesedés vagy egyéb rendellenesség. Ez a legmegbízhatóbb és legszigorúbb vizsgálati módszer, hiszen már a legapróbb hibákat is képes felfedni.

A vízszigetelést követően történt meg a hőszigetelés, extrudált polisztirolhab (XPS) lemezek fektetésével, amelyek ellenállnak a nedvességnek és a terhelésnek. Innen már a növényzet kialakítását végző cég folytatta tovább a rétegrend kialakítását.

Tegyen egy virtuális sétát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium díjazott zöldtetőjén a Mapei referencia-kisfilmjével: 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Kizöldíthető-e az energiaintenzív MI szerverek áramigénye?

A mesterséges intelligencia szolgáltatás áramigénye 2030-ra elérheti a globális összfogyasztás 3-4%-át is.

A mesterséges intelligencia (MI) szerverek áramigénye napjaink legdinamikusabban növekvő energiafogyasztási ágazatává teszik az MI fejlesztést és szolgáltatásokat, különösen a nagy nyelvi modellek (pl. GPT, Claude, Gemini) és más generatív MI rendszerek térnyerésének köszönhetően.

Jelenlegi áramigény egyetlen MI szerver-rendszer (OpenAI) 2024-es adataiból kiindulva úgy néz ki, hogy az OpenAI fejlesztése és adatokkal való folyamatos feltöltése 1-5 gigawattóra (GWh) áramot fogyaszt évente. Ezt nagyrészt a gyorsítókártyák áramfelvétele és a szerverrendszerek hűtése teszi ki. Az MI-szolgáltatások futtatása, az ún. inferencia (pl. csevegés, képgenerálás) szintén jelentős, több tíz–száz megawatt (MW), folyamatos terhelést jelent.

A fentiek alapján az OpenAI, a Microsoft Azure MI, a Google, vagy az Amazon regionális alközpontjai egyenként 100–500 MW-nyi beépített áramtermelő teljesítményt igényelnek, ezek pedig egyenként nagyerőműnyi áramtermelést.

Nem meglepő ezek után, hogy a globális MI-infrastruktúra (beleértve felhőszolgáltatókat) becsült áramtermelő kapacitásigénye 2024-ben elérte az 5 GW-ot. Összehasonlításképpen Magyarország csúcsidei áramfogyasztása 7,5 GW körül van.

Ez az áramigény növekedés szinte a semmiből jött pár év alatt, viszont nagyon is kézzelfogható és kalkulálható lesz a jövőben. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) becslése szerint 2030-ban a szükséges új áramtermelő kapacitások elérik a 100 GW-ot is, ami hússzoros növekedés lenne a 2024-es helyzethez képest.

Hogyan biztosítható ez a többlet áramigény úgy, hogy a klímavédelmi törekvések se sérüljenek?

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra a világ teljes villamosenergia-felhasználásának akár 3–4%-át is elérheti a digitális infrastruktúra fogyasztása. Az MI-szektor gyors áramigény-növekedése miatt nem csak a termelő kapacitásokat kell növelni és fejleszteni, hanem a villamosenergia hálózatok teljesítőképességét és rezilienciáját is.

Bár az MI fejlesztők és szolgáltatók általában a klímavédelem és a zöldítés gazdasági élharcosai közé tartoznak, az MI szervereinek áramellátását kizárólagosan megújuló forrásból jelenleg nem lehet biztosítani, mert a nap- és a szélerőművek termelése időjárásfüggő, és a vízerőműveké is egyre inkább azzá válik. Az áramtermelés egyenetlenségeinek ellensúlyozására pedig nem elég az akkumulátor kapacitás, fosszilis forrásokat is igénybe kell venni.

Ezért napjaink legelterjedtebb megoldása a hálózati vegyes forrásból való ellátás. Az MI-szerverek többsége országos vagy régiós energiahálózatra csatlakozik, amely kevert forrásokból (fosszilis, nukleáris, megújuló) látja el őket árammal. Ez a legmegbízhatóbb megoldás, mivel folyamatos, skálázható és kiszámítható. Hátránya, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az energia mix összetételétől függ.

Vannak olyan MI-szolgáltatók is, melyek demonstratív céllal saját naperőművet, szélerőművet vagy vízerőművet üzemeltetnek (pl. Google, Microsoft) az adatközpontjaik mellett. Őszintén szólva ez egy kicsit zöldre mosás ízű egyelőre, hiszen az időjárásfüggő áramtermelés kiegyensúlyozására legtöbbször hagyományos erőműveket kell igénybe venni.

Talán a legoptimálisabb megoldás a nukleáris energia alkalmazásában rejlik, hiszen így nullára redukálható az üvegházgáz kibocsátás és az áramtermelés is folyamatos és kiszámítható. Egyre több techcég vizsgálja a kisméretű moduláris reaktorok (Small Modular Reactors) alkalmazásának a lehetőségét az adatközpontjaik ellátására (Microsoft, Google-Alphabet, Amazon Web Services, Oracle). Sajnos azonban nem minden országban élvez többségi támogatást az atomenergia alkalmazása, így az ilyen esetekben a nukleáris projektek jelentős politikai kockázatokat hordoznának.

Van-e hatása az orosz-ukrán háborúnak és a szankcióknak az EU MI szektorára?

Egyrészt az orosz földgáz rendelkezésre állásának van jelentősége az MI adatközpontok áramellátása szempontjából, másrészt az oroszok kis moduláris reaktorokkal kapcsolatos tudásának és technológiáinak, hiszen ne felejtsük, hogy globálisan egyelőre csak az oroszoknak van működő SMR-e. Az orosz gáz szabad elérhetősége ellátásbiztonságot növelő-, valamint gáz és áramár csökkentő hatású lehetne. Ez pedig csökkenthetné az MI-szolgáltatók költségeit, ami egy alacsonyabb szolgáltatási díjat eredményezhetne. A 18. szankciós csomag árnyékában jelenleg nagyon magas az európai tőzsdei gázár. Az EU kereskedelmi gáztározóiba 35 eur/MWh áron folyik a betárolás, ami több, mint duplája a háború előttinek. El kehet képzelni, mi lesz majd az ára az ilyen áron betárolt gáznak az olyan országokban, ahol a lakosság is piaci árat fizet. De a földgáztüzelésű erőművek földgáz felhasználásán keresztül és amiatt, hogy a földgáz és az áram árazása hagyományosan ma is kapcsolt a piacokon, az áram ára is lényegesen magasabb lenne, ami sok minden más mellett az MI szolgáltatásokat is megdrágítaná.

Végezetül térjünk vissza a címben feltett kérdésre: kizöldíthető-e a jövő kulcstechnológiája az egyébként energiafaló MI szolgáltatás?

Ahogy az előzőekben tárgyaltuk, klímavédelmi és áram ellátásbiztonsági szempontból is az atomenergia, ezen belül is a kis moduláris reaktorok alkalmazása lenne a legmegfelelőbb az MI-szerverrendszerek ellátására. Később, a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez közeledve már a vegyes betáplálású hálózatoknak is dekarbonizáltá kell válniuk, tehát megfelelő kapacitások rendelkezésre állása esetén, akár simán a hálózatról is vételezhetnek majd teljesen zöld áramot az adatközpontok. Sőt, ha a dekarbonizálttá válik a villamosenergia rendszerek kiegyensúlyozása, és a rendszerszintű áramtárolás problematikája is megoldódik piacképes áron, akkor a nap- és a szélerőművek is megoldást jelenthetnek. A tervek és a stratégiák ezt a célt jelölik ki, remélhetőleg a megvalósítás is eszerint halad majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss