Zöld
Megnyitotta második hidrogén-töltőállomását az ORLEN Unipetrol Csehországban
Az ORLEN Unipetrol finomító és petrolkémiai csoport megnyitotta második nyilvános hidrogén-töltőállomását Csehországban.
Az ORLEN Magyarország anyavállalata személygépjárművek, teherautók és buszok kiszolgálására egyaránt alkalmas hidrogéntöltő-állomást helyezett üzembe a litvínovi Záluží városrészben. A hidrogénüzemanyag-kínálat bővítése összhangban áll az ORLEN Unipetrol csoport karbonsemlegességre irányuló stratégiai céljaival, emellett megfelel a közlekedésből származó kibocsátás csökkentését célzó nemzeti és uniós infrastruktúra-fejlesztési irányelveknek.
A hidrogénüzemű járművek alapvetően elektromos autók, azonban nem akkumulátorból, hanem az üzemanyagcellákban hidrogénből és oxigénból történő vízelőállítás során nyerik az energiát. Az akkumulátorral működő elektromos autókkal szemben a hidrogénüzemű járművek legjelentősebb előnye a nagy hatótávolság, valamint a rövid töltési idő, amely a benzinnel és a dízellel való tankoláshoz hasonlítható. Csehországban jelenleg néhány tucat hidrogénhajtású jármű van forgalomban, azonban a cseh Közlekedési Minisztérium szerint 2030-ra akár 50 000 hidrogénüzemű autó is közlekedhet a cseh utakon.
A Litvínov-Zálužíban újonnan megnyílt ORLEN Benzina töltőállomás ugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezik, mint a márciusban, Prágában átadott hidrogén-töltőállomás. A nap 24 órájában, személyzet nélkül működik, és személygépkocsik, teherautók, valamint buszok tankolására is alkalmas. Kétfajta töltőfejjel ellátott automatái az autók számára 700 bar, a teherautók és buszok számára pedig 350 bar nyomású töltést biztosítanak. A litvínovi töltőállomáson a hidrogén kilogrammonként 278 cseh koronába, hozzávetőleg 4400 forintba kerül. Az ORLEN Unipetrol céges autóflottájában öt Toyota Mirai márkájú hidrogénautót üzemeltet.
„Hidrogénstratégiánkkal összhangban az ORLEN 7,4 milliárd lengyel zlotyit fektet be a zéró, valamint alacsony kibocsátású hidrogén gyártásába, a technológia és az elosztási infrastruktúra fejlesztésébe. Célunk, hogy évente akár 130 ezer tonna megújuló hidrogént állítsunk elő. Terveink szerint 2030-ra az ORLEN hálózatán belül több mint 100 hidrogén-töltőállomás fog működni Közép-Európa szerte – közel egyharmaduk Csehországban -, a személy-, tömeg- és áruszállítási igények kielégítésére. A nemrégiben Prágában átadott állomás is bizonyítja, hogy haladunk a cél felé. Ez az előrelépés különösen jelentős, mivel döntő szerepet játszik a “Hydrogen Eagle” projektben, amelynek célja a hidrogén üzemanyag biztosítása mind az észak-déli, mind a kelet-nyugati közlekedési folyosókon. A hidrogénállomások hálózatának kiépítése létfontosságú lépés az ORLEN klímasemlegessége felé, miközben elősegíti régiónk energetikai átalakulását”
– mondta Daniel Obajtek, a PKN ORLEN igazgatótanácsának vezérigazgatója és elnöke.
A litvínovi ORLEN Benzina hidrogén-töltőállomás Csehország Közlekedési Minisztériumának pénzügyi támogatásával épült, a 2. operatív program keretében. Martin Kupka cseh közlekedési miniszter elmondta, hogy Csehországban 2025-ig 12, 2030-ig pedig 40 hidrogénállomás kiépítését tervezik, ugyanakkor ezek a tervek – 200 kilométerenként hidrogén-infrastruktúra kiépítése a TEN-T főhálózaton – egyelőre nem tükrözik az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló európai rendeletjavaslat jelenlegi irányelveit. A cseh környezetvédelmi miniszter, Petr Hladík kiemelte, egyértelmű céljuk a közlekedésből származó kibocsátás csökkentése, amelybe beletartozik a közigazgatás és a közintézmények járműparkjának szisztematikus lecserélése is. Az egy éve kiírt finanszírozási felhívás során elektromos- és hidrogénjárművekre, valamint nem nyilvános töltőállomások beszerzésére pályázhatnak a közintézmények, aminek keretében várhatóan 1255 elektromos jármű és 316 töltőállomás vásárlása fog megvalósulni.
Az ORLEN Unipetrol rendkívül aktív az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésében. Az ORLEN Benzina hálózatában, amely 430 töltőállomásával Csehország legnagyobbja, a hagyományos üzemanyagok mellett számos alternatív energiaforrást kínál a vásárlók számára: a cseppfolyósított propángáz (LPG) 56 töltőállomáson, a sűrített földgáz (CNG) 47 töltőállomáson érhető el, az elektromos járművek számára pedig 244 töltőpont áll rendelkezésre, 61 töltőállomáson.
„A hidrogéninfrastruktúra kiépítése része a karbonsemlegességre irányuló, 2050-ig elérendő stratégiai céljainknak. Nagy hangsúlyt fektetünk a petrolkémiai szegmens fejlesztésére, a dekarbonizációra, a digitalizációra, az újrahasznosításra, és az alternatív energiaforrások, köztük a bioüzemanyagok és a hidrogén felhasználására. Ezt a törekvést 2030-ig 35 milliárd cseh korona értékű befektetéssel támogatjuk”
– ismertette a csoport fejlesztési terveit Tomasz Wiatrak, az ORLEN Unipetrol Group vezérigazgatója.
A hidrogén az alacsony és nulla kibocsátású közlekedés egyik alapvető eleme, ugyanakkor intenzív felhasználása az ipari szén-dioxid-mentesítés céljainak eléréséhez is szükséges. Tomáš Herink, az ORLEN Unipetrol csoport igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy a megújuló hidrogént használó technológiát az új energiákat használó technológiák és folyamatok hasznos elemének tekintik, melynek segítségével hatékonyabban teljesíthetőek az Unió célkitűzései is. Jelenleg a cégcsoport évente 80 000 tonna hidrogént termel, terveik szerint 2027-től megújuló energiaforrások segítségével fognak 4500 tonna hidrogént előállítani, ehhez a villamosenergia nagy részét a litvínovi finomítójuk közelében telepített fotovoltaikus erőműből nyerik majd.
Az ORLEN mindemellett aktívan támogatja a hidrogén-töltőállomások létrehozására irányuló terveket Lengyelország-szerte is. A Poznańban és Katowicében található, nyilvánosan hozzáférhető töltőállomások várhatóan 2023 harmadik negyedévében kezdik meg működésüket. Az ezt követő két évben további állomások üzembe helyezését tervezik Piłában, Wałbrzychban, Varsóban, Gorzów Wielkopolskiban, Bielsko-Białában, Krakkóban és Włocławekben. A PKN ORLEN 2022 óta biztosítja egy krakkói mobil töltőállomás hidrogénellátását, amely a város tömegközlekedésének igényeit elégíti ki. A hidrogént a trzebiniai központban állítják elő, amely óránként körülbelül 45 kg üzemanyagot termel.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. hivatalosan is megkezdte afrikai tevékenységét: a vállalat első projektje keretében 21 kW teljesítményű napelemes rendszert és 30 kWh kapacitású energiatárolót telepített a Zaso Children’s Home gyermekotthonban.
Az ünnepélyes átadón a zanzibári Energetikai Minisztérium képviselői is jelen voltak, ezzel is hangsúlyozva a kezdeményezés jelentőségét a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából.
A projekt révén az intézmény mostantól teljes mértékben megújuló, ingyenes energiával működik, ami nemcsak a működési költségek csökkenését jelenti, hanem egyúttal példát is mutat arra, hogyan valósulhat meg az energiafüggetlenség a fejlődő térségekben.
Egy otthon, ahol új esélyt kapnak a gyerekek
A Zaso Children’s Home egy szeretetteljes menedék, amely hátrányos helyzetű, árva vagy elhagyott gyermekek számára nyújt biztonságos otthont, oktatási lehetőségeket és teljes körű gondoskodást. Az itt élő több tucat gyermek mind HIV-pozitív, ami miatt – a betegség körüli társadalmi megbélyegzés következtében – gyakran kiszorulnak saját közösségükből, és másutt nem kaphatják meg a szükséges támogatást.
A Zaidí Foundation által működtetett intézményben a gyermekek rendszeres orvosi kezelésben, pszichológiai támogatásban, valamint egyéni igényeikhez igazított, tápanyagban gazdag étrendben részesülnek – ezáltal esélyt kapnak arra, hogy a nehézségek ellenére is teljes életet élhessenek.
Az intézmény célja, hogy olyan környezetet biztosítson, ahol a gyermekek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg és szellemileg is fejlődhetnek – a most telepített napelemes rendszer pedig hosszú távon garantálja az ehhez szükséges stabil és költséghatékony működést, így még több erőforrás juthat közvetlenül a gyerekek jólétére.
A1 Solar: elkötelezetten a jövő energiájáért
Az A1 Solar célja, hogy megbízható, megújuló és mindenki számára elérhető energiaforrásokat biztosítson a világ azon pontjain is, ahol ezek hiánya gátat szab a fejlődésnek. A vállalat hisz abban, hogy az energiához való hozzáférés alapvető emberi jog, és aktívan tesz azért, hogy a technológiai innovációval társadalmi értéket teremtsen. A Zaso Children’s Home projekt csak az első lépés azon törekvésben, hogy az A1 Solar – különösen afrikai jelenlétén keresztül – hosszú távú, fenntartható és emberközpontú energetikai megoldásokat nyújtson közösségeknek világszerte.
Fotókredit: A1 Solar Zanzibar Ltd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az eldobott cigicsikk a legzavaróbb
Egyetemisták zöld gondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás.
Miért nem választják a fiatalok a környezettudatos megoldásokat akkor, ha fontosnak tartják a fenntarthatóságot? A válasz nem egyszerűen pénz vagy tudás, – sokkal inkább attitűd kérdése. A több mint félezer budapesti és vidéki egyetemistát megszólaltató online kérdőíves felmérés a fiatalok zöld gondolkodásmódját és gyakorlatait térképezte fel.
A hallgatók többsége saját bevallása szerint „inkább” környezettudatos életmódot folytat, ugyanakkor mindössze 7 százalékuk érzi úgy, hogy valóban nagyon környezetbarát módon él. Ennél is beszédesebb, hogy az egyetemisták a fenntarthatóságnak csak egy szűkebb, közvetlenül a környezetvédelemmel összefüggő értelmezését tartják relevánsnak: tízből nyolcan az erőforrásokkal való gazdálkodást és a megújuló energiát tartják a fogalom alapelemeinek, miközben például a méltányos kereskedelem (fair trade) vagy a munkahelyi környezet humánus kialakítása csak keveseknek tartozik ide.
A felmérés szerint a fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy a környezetvédelem fontos, de az eredmények nem rajtuk múlnak. A válaszokból az is kiderült, hogy sokan a társadalmi megerősítés, mások példamutatása nélkül nem érzik motiváltnak magukat a valóban fenntartható életmód kialakításához. A hallgatók elvárják a hiteles, valódi lépéseket, – legyen szó cégekről, egyetemekről vagy influenszerekről. A látszatintézkedések, üres zöld kampányok („greenwashing”) viszont egyre kevésbé tűnnek elfogadhatónak számukra.
A legzavaróbb jelenségek
A hallgatók 86 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy számára mi a legidegesítőbb környezetkárosító magatartás. A legtöbben – az összes válaszadó fele – a szemetelést nevezték meg ilyen cselekedetnek. Ez messze megelőzte a pazarlást (6 százalék), a hulladékkezelési problémákat (5 százalék) vagy az ipari szennyezést (4 százalék). A válaszok alapján a fiatalok elsődlegesen a közvetlenül látható, hétköznapi szabálysértésekre érzékenyek, míg a nagy, rendszerszintű problémák ennél jobban háttérbe szorulnak a szemükben.
Nem rajtam múlik – csak bosszant
Az egyetemisták relatív többsége úgy tartja, hogy ha többen vennék komolyan, akkor hatékonyabb lenne az összefogás a kérdésben. A válaszadók bő negyede nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatóság fontos, de az eredmény nem az ő cselekvésükön múlik. Ez az attitűd főként a fiatalabb, műszaki vagy informatikai képzésen tanuló, fővárosi férfiaknál jelent meg hangsúlyosan. A minta alapján úgy tűnik: minél kevésbé él valaki környezettudatos életet, annál hajlamosabb felmenteni magát a felelősség alól. Az „én kevés vagyok ehhez” típusú gondolkodás még sokak számára szolgál önigazolásként a passzívabb magatartásra. Jelentős részüknek leginkább a külső (társadalmi) megerősítés hiányzik ahhoz, hogy mélyebben kialakítsák környezettudatosabb életvitelüket. Szerencsére mindezek ellenére csak 100-ból egy diák nyilatkozott úgy, hogy szerinte egyáltalán nem tekinthető az életmódja fenntarthatónak.
Pozitív eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 79 százaléka szelektíven gyűjti a szemetet, és 76 százalékuk próbálja csökkenteni a vízfogyasztását – ezek mára automatizmussá váltak.
Szelektálnak, de kevesen nézik a csomagolást
A kutatásból az látszik, hogy minden tíz válaszadó közül csaknem kilencnek fontos, hogy fenntartható terméket vásárolhasson. Ugyanakkor a tudatos vásárlói döntések még nem épültek be a napi rutinba: mindössze 16 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a termékcímkék fenntarthatósági jelöléseit, ám már 42 százalékuk figyel a tartós ruházat vásárlására. Érdekes, hogy a legtöbben éppen ebben látják a további lehetőségeket a fenntarthatóság kiterjesztése érdekében, azaz a legfontosabb további teendőnek a tudatosság elmélyítését látják. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne még a fenntarthatóság érdekében, a válaszadók 85 százaléka válaszolt, és közülük a legtöbben a tudatos vásárlást jelölték meg (34 százalékuk), ezt követte a szelektív gyűjtés (minden tizedik egyetemista), és nagyjából ugyanennyien a további tudatosság népszerűsítését, mások odafigyelésre való buzdítását említették.
Kevesen követnek zöld influenszereket
A felmérés összeállítói kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon a fiatalok mennyire követik a zöld gondolkodás online terjesztőit. Kiderült, hogy a válaszadók 46 százaléka követ valamilyen influenszert, de csak 12 százalékuk olyat, aki környezetvédelemmel is foglalkozik. A leggyakrabban említett véleményformáló a Vászonzsákoslány (Antal Éva) volt, akit a zöld influenszereket követők közel negyede nevezett meg. Érdekességként: Greta Thunberg csupán öt említést kapott.
Tudta? Ők a legbefolyásosabb magyar zöld influenszerek:
- Szebenyi Péter környezetmérnök, a JÖN Alapítvány és a Hulladékvadász mozgalom arca, TikTokon 165 ezres követőtáborral az egyik legaktívabb zöld edukátor. Rövid videóiban a szelektív gyűjtéstől a lakossági bejelentésekig széles témaspektrummal dolgozik.
- Vászonzsákoslány, azaz Antal Éva a csomagolásmentes vásárlás és a zero waste életmód legismertebb hazai képviselője. Instagram-oldala harmincezres követőtáborral rendelkezik, élő workshopokat is tart, és a kutatás szerint a hallgatók körében ő a legismertebb zöld influenszer.
- Puskás-Dallos Peti bár zenei és televíziós pályáról érkezett, az elmúlt években a vegán életmód, faültetés, fenntartható közlekedés és tudatos vásárlás szószólója lett. 230 ezer Instagram-követőjével a legnagyobb elérésű „mainstream zöld hang”.
- Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy oldal szerzője gyógynövényes, lomtalanítós és újrahasznosítós tartalmaival Instagramon már 160 ezer követőt ért el – ezzel az egyik legnagyobb hazai „zöld életmód” influenszer.
- Mengyán Eszter, a Holy Duck! blog alapítója a fenntartható divat kérdéseiben számít meghatározó véleményformálónak. Kapszulagardrób-kihívásaival tízezres közösséget mozgósít, főleg Instagramon és Facebookon.
A nők és az idősebbek a tudatosabbak – a férfiak szkeptikusabbak
A fenntarthatóság kérdésében eltérés mutatkozik a nemek között. A fenntarthatósági szempontokat vásárláskor a nők 86 százaléka tartja fontosnak, míg a férfiaknál ez csak 72 százalék. A nők kétszer akkora arányban kapcsolják a fair trade-et (39 százalék vs. 26 százalék) és a humánus munkahelyi környezetet (42 százalék vs. 22 százalék) a fenntarthatóság fogalmához. Ezt az összefüggést az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban feltételezik: míg a legfeljebb 20 évesek 23 százaléka, a legalább 26 évesek már 42 százaléka sorolja be ezt az elemet a fenntarthatóság fogalma alá. A fenntartható termékeket is nagyobb arányban vásárolják hölgyek, és hajlandóbbak többet is fizetni értük, valamint ők követnek inkább környezetvédelmi témákban influenszert is. A férfiaknál inkább a jövőbeli újrahasznosítás lehetősége a döntő, míg a nők a jelen gyakorlatokra figyelnek jobban.
Gyártsanak tartósabb termékeket
A válaszadók elmondták a véleményüket arról is, hogy kinek kellene foglalkoznia a fenntarthatósággal. A fiatalok 87 százaléka szerint ebben a kérdésben mindenkinek szerepe van. Legtöbben a kormányzatot jelölték meg (31 százalék), majd a cégeket (26 százalék) és sokkal kevesebben a fogyasztókat (10 százalék) vagy az iskolákat (8 százalék) és civil szervezeteket (4 százalék).
A gyártók felé is elvárással vannak a hallgatók. A válaszadók 81 százaléka fogalmazott meg valamilyen konkrét fenntarthatósági, környezetvédelmi elvárást a termelő cégekkel kapcsolatban: például azt, hogy gyártsanak újrahasznosítható termékeket (22 százalék), környezetbarát termékeket állítsanak elő (21 százalék) és tartós terméket hozzanak forgalomba (21 százalék).
A kutatásban résztvevők többsége, 77 százalékuk az egyetemektől várja, hogy példamutatással járjanak az élen a fenntarthatósági témákban.
A felmérésről
A kutatás adatfelvételi időszaka 2025. márciusában és áprilisában volt, online kérdőív segítségével összesen 551 egyetemistát kérdeztek meg. A résztvevők országos mintából, eltérő képzési területekről és élethelyzetekből kerültek ki. A kutatást az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. végezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Megtalálták a világ legrégebbi robotfűnyíróját
Idén 30 éve, hogy a Husqvarna, a robotizált gyepápolás világvezetője piacra dobta első robotfűnyíróját.
A kerek évforduló alkalmából a cég a vásárlók segítségét kérte abban, hogy megtalálják a legrégebbi még működő fűnyírót. A projekt hatalmas érdeklődésre tett szert, több mint ezer veterán gép tulajdonosa válaszolt a felhívásra, végül a svédországi Motalában, Ingemar Carlsson otthonában találták meg. A gép még 30 évvel később is nyírja a füvet.
A verseny sokkal nagyobb figyelmed kapott, mint amire számítottak. Európa-szerte rengetegen jelentkeztek és mesélték el fűnyíróik történetét. A világ három legrégebben működő robotfűnyírójának tulajdonosai a legújabb technológiával felszerelt Husqvarna Automower® készülékeket kaptak a gyártótól.
„Mindig is érdekeltek az új technológiák, és bár a régi fűnyíróm évekig hibátlanul működött, jó érzés végre egy újat kapni. Kíváncsian várom, hogy lássam, mire képesek a mai modellek. Olyan érzés, mintha újra a jövőbe lépnék”
– mondja Ingemar Carlsson, a fűnyíró tulajdonosa.
1995-ben mutatta be a Husqvarna a világ elsőnek vélt kereskedelmi robotfűnyíróját, a Solar Mowert. Napenergiával működött, ami akkoriban egyedülállónak számított. A Husqvarna mérnökeinek egy csoportja fejlesztette ki, akik titokban dolgoztak a projekten. A kezdeti szkepticizmust ugyanis le kellett küzdeniük a vállalaton belül.
„Az, hogy néhány az első modellek közül még mindig működik, a legjobb bizonyítéka filozófiánknak, miszerint „tartósnak épített” gépeket gyártunk. Ma már nehéz elképzelni, hogy egykor a Solar Mower ellenállásba ütközött, tekintve, hogy egy ilyen sikeres üzletágat alapozott meg”
– mondja Lars Andersson, a Husqvarna Solar Mower bevezetésének akkori kereskedelmi felelőse.
Bár a fűnyírás feladata ugyanaz maradt, mint 1995-ben, a mögötte lévő technológia drasztikusan fejlődött. A mai robotfűnyírók a szoftveres és hardveres innováció csúcsát képviselik a felhasználóbarát kialakítással ötvözve.
Ma már széles a termékválaszték, mindegyik modellt kifejezetten a különböző gyepfelületekre tervezték, mind a lakosság, mind pedig a professzionális felhasználók számára. A teljesen önálló gépeket nem csak a durva terepekre és az akár 70%-os emelkedőkre szánják, hanem már mesterséges intelligencia kapcsolattal is rendelkeznek és nyílt API-kon keresztül integrálhatók a Google Home, az Amazon Alexa és az IFTTT rendszerekbe, így biztosítva a zökkenőmentes kommunikációt az okos otthon rendszerekkel.
A lakossági kertekben már elérhetők határolóhuzal nélkül működő modellek, így biztosítva a rugalmasabb és precízebb gyepápolást. A kereskedelmi modellek pedig műholdas navigációval működnek, így nincs szükség fizikai huzalra és a fűnyírást is hajszál pontossággal végzik.
„Az elmúlt harminc évben hatalmasan fejlődésen ment keresztül technológiánk. A versenyünkre beérkezett nevezések száma is azt az időtálló minőséget mutatja, amit vállalatunk 1995 óta képvisel. Folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően azóta számos új modell áll a felhasználók rendelkezésére, amik az olyan funkcióknak köszönhetően, mint a mesterséges intelligencia, még személyre szabottabban szolgálják ki az igényeket”
– teszi hozzá Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Az AI a legemberibb IT projekt
-
Mozgásban2 hét ago
Gördülő innováció a zöldebb holnapért – így értelmezi újra a fenntartható abroncsgyártást a Hankook
-
Gazdaság2 hét ago
A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul
-
Gazdaság2 hét ago
E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért
-
Zöld1 hét ago
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
-
Gazdaság2 hét ago
A családok fele felélné a családi adókedvezményekből befolyó plusz pénzt
-
Gazdaság2 hét ago
Hihetetlen összeget költ egy család lakáshitel-törlesztésre
-
Okoseszközök2 hét ago
Rangos fenntarthatósági tanúsítványokat érdemeltek ki az LG 2025-ös OLED televíziói