A városi szennyvízhálózat láthatatlanul működik, amíg minden rendben van – ám az utóbbi években egyre gyakrabban áll le váratlanul.

A nedves törlőkendők, konyhai szálas anyagok és zsiradékok a csatornában összeállva hatalmas, sokszor több méteres dugulásokat hoznak létre, eltávolításuk pedig milliós tétel is lehet a víziközműveknek. Mivel a lakossági edukáció önmagában nem hoz áttörést, egyre több vízműnél intelligens, önfelügyelő szivattyútechnológiával előzik meg a dugulást. A Tiszamenti Regionális Vízműveknél például már 50 új generációs Xylem okosszivattyút alkalmaznak, országszerte pedig már közel 1200 ilyen eszköz van szolgálatban.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és egyszer használatos higiéniai termék miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott. A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

„Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, összetapadnak hálószerűen, és erre a vázra a zsiradék és szennyeződés odaragad. Így kialakul szálasanyag összlet ha le szűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, a rendszer működését leállíthatja”

– magyarázza Fábrik Tamás, a Tiszántúli Regionális Vízmű Zrt. műszaki igazgatója.

Ezeket a képződményeket nevezi a köznyelv gyakran „zsírszörnynek”.

A jelenség nem korlátozódik Magyarországra. Az Egyesült Államokban a nedves törlőkendők miatti többletköltség éves szinten nagyjából 441 millió dollár. Londonban évente 75 ezer dugulást kell elhárítani. Sydneyben évente körülbelül 500 tonna törlőkendőt távolítanak el a hálózatból. A probléma tehát világméretű, és mindenhol ugyanarra vezethető vissza: a háztartások szokásaira – mutat rá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

Ünnepnapokon támadnak a zsírszörnyek

A Tiszamenti Regionális Vízművek jelenleg hat vármegye 260 településén látja el a lakosságot ivóvízzel, így mintegy 780 ezer fogyasztót szolgálnak ki, évente 28–29 millió m³ szennyvizet vezetnek el és tisztítanak meg, és biztosítják a térség mezőgazdasági és ipari vízigényét. Tapasztalataik szerint a csatornahálózat legnagyobb terhelése a hétvégékhez és az ünnepnapokhoz kötődik, ilyenkor nagyobb eséllyel alakul ki „zsírszörny” – miközben éppen ilyenkor van kevesebb beavatkozó szakember készenléti szolgálatban.

„Előfordult már, hogy egy-egy kisebb településen az ünnepi hétvége közepén kellett darus kocsit hívni, kiemelni a szivattyút, és kézi erővel kiszabadítani a gombócot. Ez nemcsak időigényes és nehéz munka, hanem költséges is. Egy ilyen beavatkozás akár több millió forintba is kerülhet – és ha évente többször előfordul, az komoly terhelés a szolgáltatónak”

– teszi hozzá Fábrik.

Intelligens szivattyúk: amikor a rendszer felismeri és elhárítja a dugulást

A víziközművek hosszú ideje igyekeznek tudatosítani: a WC nem hulladéktároló, a zsiradékot nem szabad a lefolyóba önteni, a nedves törlőkendő, még ha a csomagoláson az áll is, hogy „lebomló”, a gyakorlatban nem bomlik le időben. A tapasztalat szerint a lakossági edukáció hatása korlátozott, így más megközelítésű műszaki megoldásra van szükség.

A zsírszörnyekkel az a legnagyobb probléma, hogy szinte észrevétlenül nőnek. A szennyeződés nem egyik pillanatról a másikra torlaszolja el a hálózatot: először csak lassabban folyik a víz, a szivattyú kissé nehezebben forog, majd egy napon egyszerűen megáll a rendszer. A hagyományos szivattyú ilyenkor tehetetlen: vagy átpréseli a szálas anyagot – ami gyakran további károkat okoz –, vagy teljesen leáll. Innen kezdve nem marad más eszköz, mint az emberi beavatkozás.

Concertor okosszivattyú – előtte

Az új generációs szivattyúk nem így működnek. A Xylem Flygt Concertor típusú „okos” szivattyúja például úgy lett kialakítva, hogy ne csak a vizet mozgassa, hanem elemezzen és reagáljon is. Folyamatosan monitorozza, hogyan terhelődik a szivattyúban a járókerék, változik-e a nyomaték, lassul-e a vízáramlás, megindult-e valahol a lerakódás. Ha pedig a szivattyúba épített vezérlőrendszer ilyet érzékel, nem várja meg, míg a dugulás kialakul: automatikus tisztítási ciklust indít, amelynek során megváltoztatja a járókerék mozgását és fordulatszámát, mintha „kirázná” a rátekeredett anyagokat. A keletkező turbulensebb áramlás ráadásul nemcsak a szivattyút tisztítja, hanem a körülötte lévő csőszakaszt is.

Concertor okosszivattyú – utána

Nagyobb kezdeti beruházás, de gyors megtérülés

„A magyar víziközmű-szektor évek óta szűk költségkeretek között működik. Kevés embernek kell óriási rendszereket üzemben tartania. Ilyen helyzetben azok a megoldások hoznak valódi értéket, amelyek nem hibát javítanak, hanem hibát előznek meg”

– mondja Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

,,A Concertort ma már körülbelül 25 vízműnél használják az országban, és már közel 1200 ilyen szivattyú működik az országban, ami nemzetközi összehasonlításban is soknak számít. Ehhez persze kellett az is, hogy a magyar víziközműves mérnökök felkészültsége és találékonysága is megállja a helyét nemzetközi összehasonlításban ”

A Tiszamenti Regionális Vízműveknél jelenleg 50 ilyen szivattyú működik. Tapasztalataik szerint azokon az átemelőpontokon, ahol beépítették, jelentősen csökkent a problémák miatti kiszállások száma. Van olyan telep, ahol korábban évente többször kellett szivattyút bontani, most pedig csak évente egyszer ellenőrzik az ütemezett karbantartás keretében. Így bár az új generációs eszközök gyakran jelentősebb kezdeti beruházást igényelnek, de a csökkenő kiszállási, karbantartási költségek miatt ez hamar megtérül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az Allee Bevásárlóközpont elérte a nemzetközileg elismert GRESB (Global Real Estate Sustainability Benchmark) rendszer ötcsillagos minősítését, amellyel a kelet-európai régió egyik legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó retail létesítménye.

A rangos ESG benchmarking rendszer az ingatlanok fenntarthatósági teljesítményét értékeli komplex, több mint száz indikátort és értékelési szempontot figyelembe vevő módszertan alapján.

A GRESB (Global Real Estate Sustainability Benchmark) a világ egyik legelismertebb ESG benchmarking rendszere az ingatlanszektorban. Évente több mint 2000 ingatlanalap és létesítmény teljesítményét értékeli környezeti, társadalmi és irányítási szempontok alapján, lehetővé téve az iparági összehasonlítást és az átláthatóságot. Az értékelés több mint száz indikátort vizsgál, a vállalatirányítási struktúrától és a fenntarthatósági stratégiától kezdve az energia- és vízfelhasználáson, a kibocsátáscsökkentésen és az innovatív működtetési megoldásokon át. Az ötcsillagos minősítés a legmagasabb elérhető fokozat, amely a kategóriájában legjobban teljesítő, legfelső 20 százalékba tartozó szereplőknek jár. Az Allee a kelet-európai retail peer-csoportban az első helyet szerezte meg, míg az európai non-listed retail mezőnyben az ötödik helyen végzett, közel száz vizsgált egység közül.

„Ez az eredmény nemcsak egy rangos minősítés, hanem visszajelzés arról, hogy a fenntarthatóság terén tett beruházásaink és folyamatos fejlesztéseink mérhetően növelik az épület teljesítményét. A GRESB-rendszer egyik sajátossága, hogy a korábbi fejlesztéseket csak három évig veszi figyelembe. Így a korábban elért szint megtartásához vagy emeléséhez is folyamatos innovációra van szükség”

– emelte ki Tuska Dávid, az Allee műszaki vezetője.

Az Allee GRESB pontszáma az elmúlt években folyamatosan növekedett, jelenleg 94 ponton áll, ami a legmagasabbak közé tartozik a kategóriájában. A fejlődés különösen az energiahatékonyság és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén volt kiemelkedő, 4–5 százalékos javulást ért el az előző évhez képest. Jelentős előrelépést hozott a vízgazdálkodás is, ahol közel tízszázalékos fejlődést regisztráltak, többek között a szürkevíz-hasznosítási koncepció elindításának köszönhetően.

Az Allee egyik különlegessége a klímakövető épületautomatikai rendszer, amely meteorológiai előrejelzések és valós időben mért külső adatok alapján szabályozza az épület energiafelhasználását. A rendszer képes dinamikusan reagálni az időjárás-változásokra, így az épület üzemeltetése mindig a leghatékonyabb energiafelhasználással működik, ami hozzájárul az energiafogyasztás optimalizálásához. Ez a megoldás Magyarországon ritkaságszámba megy, és jól mutatja az Allee elkötelezettségét a technológiai fejlesztések iránt.

A bevásárlóközpont villamosenergia-ellátása 100%-ban megújuló forrásból származik. Az Allee saját napelemrendszerrel is rendelkezik, emellett az idei évtől PPA (Power Purchase Agreement) szerződést is kötött egy hazai naperőművel, amely révén közvetlenül, dedikált forrásból vásárolja a villamos energia egy részét, amely sokkal átláthatóbb energiaforrás.  Ezzel az Allee az elsők között valósította meg a közvetlen zöldenergia-beszerzést a hazai kereskedelmi ingatlanpiacon.

A létesítmény folyamatosan fejleszti energiahatékonysági megoldásait: a világításrendszerek korszerűsítésétől a hatékonyabb elektromos motorok alkalmazásán át az automatizált rendszerek fejlesztéséig. Bár ezek a beruházások ma már inkább finomhangolások, összességében jelentős hatással vannak az üzemeltetés környezeti lábnyomára.

Az Allee célja, hogy hosszú távon is példát mutasson a felelős működésben, környezettudatos épületüzemeltetés terén továbbra is a legjobb gyakorlatokat képviselje, és a vásárlók számára is egyre tudatosabb, környezetbarát környezetet biztosítson. Az ötcsillagos GRESB-minősítés egyszerre szakmai elismerés és motiváció. Bizonyíték arra, hogy az épület nemcsak a vásárlói élmény, hanem a fenntartható működés terén is a jövőbe mutat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Virtuális ajándéktárgyakkal válaszol a klímaválságra egy magyar csapat

Virtuális relikviákkal váltaná ki a környezetterhelő rajongói ajándéktárgyakat egy magyar alapítású, amerikai székhelyű fejlesztőcsapat. A rendszer lehetővé teszi, hogy pólókat, bögréket vagy sapkákat csak digitálisan vásároljanak meg a felhasználók, amelyek kiterjesztett valóságban jelennek meg, így fizikai gyártás és szállítás nélkül is posztolhatók.

Egyre többet halljuk: amit nem posztoltál, az meg sem történt. A fiatalabb generációk körében már nem csak élményt, hanem státuszt is jelent egy koncertről, egy sztártól vásárolt relikviáról való posztolás. Ezt a változást felismerve fejleszt virtuálisan is megjeleníthető, digitális termékeket egy magyar tulajdonú, amerikai székhelyű cég.

„Az emberi agy ugyanaz maradt, csak a színpad változott. A státuszvágy ma is ugyanúgy működik, mint évszázadokkal ezelőtt, csak épp az online térben éljük ki, mivel ott azonnal több ezer ismerőnknek tudjuk villantani, hogy hol jártjuk, mit vásároltunk” – mondta Jáger László, a magyar tulajdonosi hátterű, amerikai bejegyzésű Benefit Barcode Inc. alapítója, amely éppen erre az új fogyasztói pszichológiára épít. A cég felismerte, hogy a fiatal generációk számára a digitális önkifejezés gyorsabb és olcsóbb. Egy poszthoz ma már az esetek többségében nincs szükség a tárgya fizikai birtoklására.

A 2000-es években még egy luxusóra vagy egy exkluzív táska jelentette a társadalmi elismerést. Ma viszont egy koncertjegy vagy egy virtuális NFT ugyanúgy státuszt ad. A közösségi médiában megosztott élmények – a „nézd, hol jártam” vagy „nézd, mit vettem” típusú posztok – az új presztízsnyelv.

„Manapság a fiatalok sokszor nem is az élmény miatt mennek el egy koncertre, hanem azért, hogy posztolhassák, hogy ott voltak. Egy J.Lo-jegy ma már státuszszimbólum. A digitális presztízs ugyanazt az üzenetet közvetíti, mint régen egy drága ékszer” – mondta Jáger László, a Benefit Bercode alapítója.

A Bercode célja, hogy ezt a digitális státuszt tárgyiasítsa, de fenntartható módon. A rendszer lehetővé teszi, hogy a rajongók akár csak virtuálisan megvásárolhassanak márkás tárgyakat, például bögrét, pólót vagy sapkát, azok kiterjesztett valóság (AR) segítségével a valós térben is megjeleníthetők. A vásárló lefotózhatja a digitális bögréjét úgy, mintha az asztalon lenne, és azonnal posztolhatja a közösségi médiában anélkül, hogy bárki fizetett volna az adott tárgy gyártásáért vagy logisztikájáért.

Zöldebben is lehetünk menők

A merchandising-ipar évente több száz milliárd dollárt termel, miközben hatalmas környezeti lábnyomot hagy maga után. Egyetlen póló gyártásához akár 2700 liter víz kell, egy plasztikkártya előállítása pedig 150 gramm szén-dioxid kibocsátással jár. A Benefit Bercode rendszere ezekre a problémákra kínál megoldást: a státuszkifejezéshez nincs többé szükség felesleges gyártásra. Ha egy rajongó mégis szeretné a kezében is tartani az adott relikviát, úgy a tárgy fizikai verzióját is bármikor megrendelheti.

„A virtuális tárgyak képesek ugyanazt az örömöt adni, mint a valósak. A különbség az, hogy ezekkel nem terheljük a környezetet. A Barcode-ban a státusz nem a fogyasztásról, hanem az önkifejezésről szól” – mondta Jáger László, a Benefit Barcode alapítója.

A Bercode Platformon megvásárolt termékek mindegyik tartalmaz egy egyedi vonalkódot, amely egyrészt nullára csökkenti a hamisíthatóságot, lehetővé teszi a családon belül megosztást, valamint kedvezményeket biztosít kiskereskedőknél, illetve helyi szolgáltatóknál. A modell tehát egyszerre szól az érzelmi presztízsről és a racionális haszonról. Nem véletlen, hogy a legnagyobb luxusmárkák is a digitális irányba mozdulnak. A Gucci, a Louis Vuitton vagy a Prada már évek óta kísérletezik NFT-kollekciókkal és virtuális kiegészítőkkel. A digitális luxus a fiatal generáció számára ugyanazt a státuszt adja, csak épp kevesebb hulladékkal és több kreativitással.

A jövő: sztárok, 3D-élmények

A cég következő fejlesztése a háromdimenziós tárgyak és a hírességekkel közös digitális élmények világa. A cél, hogy bárki megvásárolhasson egy virtuális autót, táskát vagy sporteszközt, amely kiterjesztett valóságban megjelenik a saját környezetében. A technológia már most képes a fix 3D-objektumok valósághű megjelenítésére, de hamarosan mozgó elemeket is kezelni tud. A jövő kulcsa a nagyobb nemzetközi művészek, influenszerek, sportolók bevonása: az ismert személyekkel közös virtuális termékek és élmények világszerte virálissá tehetik a rendszert, akár hónapok alatt száz millióra nőhet a felhasználók száma.

„A sztárok nemcsak követőket, hanem hitelességet is adnak. Ha egy híresség majd a Bercode-os webshopjában kínálja a termékeit a rajongóinak, az üzenet azonnal eljut milliókhoz. Ez a mi stratégiánk: megmutatni, hogy az esetek többségében a digitális tulajdon nem kevesebb, hanem másfajta érték amellett, mindemellett olcsóbb, gyorsabb és környezetbarát” – mondta Jáger László, a Benefit Bercode alapítója.

A vállalat közösségi finanszírozással is támogatja a terjeszkedést. Az amerikai cég összes tulajdonosa magyar, a vezetői azt szeretnék, hogy későbbiekben is csak magyarok élvezhessék a közös siker gyümölcseit. Ennek érdekében létrehozta tulajdonoskartya.hu oldalát, ahol a diszkont kártyákat vásárlók ajándékban kapják a – cég tulajdonrészét megtestesítő – részvényeket. Emiatt ez nem klasszikus befektetés, hanem a fejlesztésekhez való közösségi hozzájárulás. A tulajdonosok között több ismert név is van, köztük színészek és sportolók, a neveiket bárki megtekintheti a platformra bejelentkezve. A cél, hogy a Benefit Bercode Inc. néhány éven belül unikornissá váljon, vagyis elérje az egymilliárd dolláros cégértéket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!