Bizakodásra adhat okot, hogy egyre népszerűbbek a megújuló energiaforrások.
Míg éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, addig 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
A PwC Net Zero Economy Indexe idén 15. alkalommal vizsgálja a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat, összevetve az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mutatókkal. Vagyis, hogy mennyire képesek a gazdaságok elválasztani a gazdasági fejlődést a szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől.
A PwC most megjelent elemzése szerint veszélyes mértékű az elmaradás a biztonságos jövőbeli éghajlat megteremtéséhez szükséges törekvésektől. A tavalyi 15,2%-hoz képest már évi 17,2%-os dekarbonizáció szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal, ami az előző évben elért szint (2,5%) hétszerese és az elmúlt két évtizedben megvalósult világátlagnál (1,4%) tizenkétszer gyorsabb ütem.
A dekarbonizáció a G20-aknak sem egyszerű
2000 óta egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11%-nál magasabb szén-dioxid-mentesítési rátát elérni; a legmagasabb szintet (-10,9%-ot) az Egyesült Királyság érte el 2014-ben. Az elemzés rámutat arra, hogy minden országnak erőteljesebben kell munkálkodnia a kibocsátás csökkentésén, ha bármilyen esélyt szeretnénk adni az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change/Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) azon elvárásának teljesítésére, hogy 2030-ig 43%-kal csökkentsük a kibocsátást. Ehhez ugyanis – a jelenlegi számítások szerint – a szén-dioxid-intenzitást 78%-kal kell csökkenteni kevesebb mint hét év alatt.
„Az Index jól illusztrálja az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális törekvések és a jelenlegi előrelépés realitása közötti növekvő különbséget. Ugyanakkor erre nem kudarcként, hanem tettekre való felszólításként kell tekintenie a döntéshozóknak és az üzleti vezetőknek egyaránt. A szél- és napenergia hasznosításának régiókon átívelő gyors terjedése is azt mutatja, hogy a dekarbonizációs törekvések sikeresek és nem gátjai a gazdasági növekedésnek”
– hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-ért felelős cégtársa.
Megújulóenergia-boom
Örvendetes tendencia, hogy az elmúlt évben megugrott a megújuló energiaforrások felhasználása, elsősorban Ázsiában (főként Kínában), az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A napenergia 24,4%-os éves növekedése a valaha mért legnagyobb mértékű, a szélenergia-felhasználás pedig 13,1%-kal nőtt – mindez gyors, szélesebb körű ágazati átállást és infrastruktúra-fejlesztést vetít előre, kiegészülve a fejlődő országok számára nyújtott fokozott támogatással. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború következtében megugrott a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is, ezért 2022-ben mindössze 0,5%-kal nőtt a megújulók részesedése a teljes energiamixben.
A gazdasági növekedés és az energiafogyasztás ugyanis kettéválik, de nem kellő ütemben. Míg a G7-országok 1,2%-kal tudták csökkenteni a szén-dioxid-intenzitásukat a 2019 óta elért 2,3%-os éves átlaghoz képest, addig az E7-országok 2022-ben 2,8%-os dekarbonizációs rátát értek el a 2019-es 1,7%-os évesített csökkenéshez viszonyítva.
„A kibocsátás-növekedés csökkentéséhez az eddigi kollektív erőfeszítéseken túl sürgősen meg kell ragadnunk azt a lehetőséget, hogy összehangoljuk a globális gazdaság növekedési pályáját és a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló törekvéseket a 1,5 Celsius-fokos célkitűzéssel. Ehhez a tiszta technológiák széleskörű alkalmazására, a zöld innovációk felgyorsítására és a fenntartható befektetések ösztönzésére van szükség. Jelenlegi döntéseink kulcsfontosságúak a jövő generációi számára, és ennek felelősségét mindenkinek fel kell vállalnia”
– emelte ki a szakértő.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.
A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gyerekrajzok a természetvédelemről a Nádudvari joghurtok csomagolásán
Több százezer Nádudvari joghurt csomagolására kerülnek rá a #mitehetünktöbbet rajzpályázat nyerteseinek alkotásai. A rajzpályázat a természet védelmére és a környezettudatosságra hívta fel a fiatalok figyelmét.
A Nádudvari Élelmiszer Kft. #mitehetünktöbbet kampányának részeként nyáron egy különleges rajzpályázatot hirdetett meg fiatalok számára. A téma a természet és az élő környezet megóvása volt, a pályázatra 2024. augusztus 1. és szeptember 30. között három korosztály– 5-7 évesek, 8-10 évesek, valamint 11-16 évesek – rajzait és kreatív munkáit várták. A felhívás célja az volt, hogy a gyerekek elmélyüljenek abban, hogyan tehetnek többet a környezetünkért, és hogyan válhatnak a jövőben környezettudatos polgárokká.
Több száz pályamunka érkezett be az ország minden részéből, amelyek értékelése komoly kihívás elé állította a zsűrit. Az eredetileg három díjazottra tervezett pályázat végül tíz különdíjas alkotót is elismert, mivel a beérkezett művek színvonala és üzenetei túlmutattak a várakozásokon. A három fődíjas alkotás a Nádudvari gyümölcsjoghurtok csomagolásán több mint egy hónapig lesz látható, a legtöbb pályamunkát beküldő iskola pedig komoly ajándékban részesült.
Az ünnepélyes díjátadóra 2024. december 3-án került sor Debrecenben, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. Debreceni Erdészetének központjában. Az esemény különleges apropója a Nádudvari Élelmiszer Kft. és a Nyírerdő Zrt. között fennálló együttműködés, amelynek keretében idén is egy hektárnyi fekete nyárfa telepítését támogatták, amely összesen 6000 darab új facsemete elültetését jelenti. A Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese, Tölgyfa Gábor köszöntötte az ifjú művészeket és megköszönte a Nádudvari Élelmiszer Kft-nek a folyamatos támogató együttműködést. A díjátadó keretében a faültetésben a gyerekek is aktívan részt vehettek. Dr. Aradi Csaba a Future of Debrecen Egyesület elnöke is részt vett az eseményen, aki ajándékokkal lepte meg a jövő generáció tudatos természetvédőit.
A Nádudvari Élelmiszer Kft. #mitehetünktöbbet kampánya nemcsak a kreativitást díjazza, hanem fontos üzenetet is közvetít: a jövőnkért tett apró lépések már ma elindíthatnak egy élhetőbb világot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben
A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője közzétette 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentését és vonatkozó teljesítménymutatóit.
A fenntarthatóság több mint 125 éve központi része a Messer stratégiájának. Mindennapi működésében a Messer folyamatosan konkrét lépéseket tesz a fejlődés és növekedés érdekében teljes értéklánca mentén, Ázsia-, Európa- és Amerika-szerte.
A bolygó védelme és az emberek megbecsülése
„A Messer hosszú távú növekedése munkatársaink szakértelmében, sokszínűségében és rendíthetetlen elkötelezettségében gyökerezik a világ minden pontján. Ők állnak hajtóerőként a Messer innovatív megoldásai mögött. Vállalkozó szellemük, képességeik és energiájuk motivál bennünket a mindennapokban. Ügyfeleinkkel, partnereinkkel és beszállítóinkkal kéz a kézben működünk együtt a jelen társadalma elé támasztott kihívások legyőzésén, hogy pozitív változásokat érjünk el és formáljuk a jövőt”
– mondta Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója.
2023-ban a Messer 23,4 százalékkal mérsékelte üzemi és logisztikai kibocsátásának intenzitását 2022-hez képes, és 3,7 kilogramm CO2e/euró EBITDA-t ért el, piaci alapú módszerrel számolva. A fejlődést az abszolút kibocsátáscsökkentés és az árbevétel növekedése eredményezte. Összességében a Messer 2019 óta 36,2 százalékkal tudta csökkenteni a kibocsátási intenzitását. A Messer így egy lépéssel közelebb került azon céljához, hogy 2030-ra 40 százalékos csökkentést érjen el a 2019-es kiindulási szinthez képest. 2023-ban a Messer abszolút szén-dioxid-kibocsátása 15,7 százalékkal csökkent a visszafogottabb villamosenergia-fogyasztásnak és a javuló kibocsátási tényezőknek köszönhetően.
A gázok a legtöbb ipari folyamatban ugyanolyan alapvetőek, mint a víz és a villamosenergia. Emellett jelentős szerepet játszanak a dekarbonizációban is. A Messer innovatív, korszerű gázalkalmazásokat fejleszt, amelyek hozzájárulnak az ipari folyamatok hatékonyságának növeléséhez és környezetbarátabbá tételéhez, az üzemi biztonság fokozásához. 2023-ban a Messer elindította a ZeCarb-ot („Zero Carbon”), az új „Carbon Capture as a Service” (szén-dioxid leválasztás, hasznosítás és tárolás mint szolgáltatás) üzletágát, amely segít a magas CO2-kibocsátású iparágak dekarbonizálásában. A hidrogén ökoszisztéma kulcsszereplőjeként a Messer továbbra is a kiválasztott szegmensekre összpontosít, és erős partnerségeket épít, hogy felgyorsítsa az energetikai átállást mind a mobilitási szektorban, mind az iparban. A Messer továbbá olyan innovatív technológiai megoldásokat kínál, mint például az Oxyfuel égéstechnológia, amelyek segítenek az ipari szereplők számára csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat és növelni termelékenységüket.
A Messer számára a sokszínűség az innováció és a fenntartható vállalati siker alapja. A kölcsönös bizalom és tisztelet a vállalati kultúra alapját képező értékek. A Messer elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig a vezetői csapatokban elérje a nők aránya a 30 százalékot. Az első és második vezetői szinten a 2022-es 24,7 százalékról 2023-ra 27 százalékra emelkedett a női vezetők aránya.
A Messer minden tevékenységében kiemelt figyelmet kap a biztonság. A vállalat 2023-ban kiegészítő intézkedéseket hajtott végre a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztése, és a biztonságtudatos gondolkodásmód minden területen való erősítése érdekében.
A fenntarthatóság tovább mélyítése a Messer üzleti stratégiájában
2024 áprilisában a Messer Patricia Hargilt nevezte ki a vállalat első fenntarthatósági igazgatójává (Chief Sustainability Officer). A Messer eredményeire építve szorosan együttműködik a regionális és globális funkcionális területekkel a vállalat környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG), valamint sokszínűségi (D&I) programjainak előmozdítása érdekében. Kiemelt feladata, hogy csapatával kidolgozzák a Messer fenntarthatósági stratégiáját, előkészítsék az ESG-jelentéseket, és programokat indítsanak a vállalat felelősségteljes és fenntartható működésének további előmozdítására.
„Megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem a Messer globális fenntarthatósági és D&I törekvéseit. A Messer 10 évvel ezelőtt önkéntes alapon kezdte el a fenntarthatósági jelentés összeállítását. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) új szabványokat vezetett be, ezáltal növelve az átláthatóságot. Büszke vagyok arra, hogy aktívan együttműködhetek a Messer ázsiai, európai és amerikai csapataival az ESG-környezetben való eligazodásban, és biztosíthatom a zökkenőmentes átmenetet a jelentéstétel új módszertana felé”