Zöld
AI a hulladékkezelésben
Körforgásos gazdaság – A mesterséges intelligenciával kombinált új robotikai megoldás automatizált és rugalmas válogatási folyamatot biztosít az újrahasznosító iparban. Az új rendszer a korábbiaknál sokkal többre képes.
Az újrahasznosítás a fenntartható körforgásos gazdaság fontos eleme. A körkörös gazdasági modell hatékonyságát nagyban meghatározza az újrahasznosítási folyamatok minősége is. A precízebb válogatási módszerek az újrahasznosításban hozzájárulnak a nagyobb fenntarthatósághoz. Ezt szem előtt tartva a Siemens a kremsi Brantner nemzetközi hulladékártalmatlanító céggel közösen olyan megoldást fejlesztett ki, amely mesterséges intelligencia segítségével hatékonyabb és pontosabb automatizált válogatási folyamatot tesz lehetővé.
Az újrahasznosítás egyre fontosabb lesz a jövőben. Világunkban a nyersanyagok korlátozottak, és gondosan kell bánnunk velük. A Siemensszel együttműködésben kifejlesztett megoldást a műanyagok automatizált válogatására használjuk, hogy kiválogathassuk a hasznos anyagokat – még mielőtt a hulladékot elégetnék vagy alternatív tüzelőanyaggá dolgoznák fel – mondja Christoph Pasching, a Brantner digitális megoldások és üzletfejlesztési részlegének vezetője.
„Saját mesterséges intelligencia modellünk, a DeepSort a Siemens rendszeren alapul. Ez azt jelenti, hogy az objektumok valós időben felismerhetőek, és a folyamattól függően könnyebben válogathatóak. Ezt a technológiát a wölblingi műanyagválogatóban is alkalmazzuk üzemünk válogatási hatékonyságának mérésére. A mesterséges intelligencia segít abban, hogy például egy olyan robotot irányíthassunk, amely kifejezetten PET-palackokat válogat”
– folytatja Pasching. A Siemensszel együttműködésben kifejlesztett megoldást a műanyagok automatizált válogatására használjuk, hogy célzottan válogathassuk ki az egyes anyagokat.
A személyre szabott mesterséges intelligencia megoldásokkal működő rendszerünk fejlesztése jelentős mérföldkövet jelent a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás terén – teszi hozzá Daniel Schall, a Siemens Technology Distributed AI Systems kutatócsoportjának vezetője. A jövőben ezeken a területeken ügyfeleink gyorsan és programozási munka nélkül automatizálhatják a válogatási folyamatot azáltal, hogy egyéni anyagáramlásukon alapuló mesterséges intelligencia-modellt képeznek ki
„Rendszerünk jelentős mérföldkövet jelent a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás terén”
– Daniel Schall, a Siemens Technology Austria Distributed AI Systems kutatócsoportjának vezetője.
Moduláris rendszer életciklus platformmal
Hogyan néz ki a Brantner és a Siemens által közösen kifejlesztett megoldás? A moduláris rendszer több komponensből áll: egy delta picker robotból, azaz egy megfogó segítségével dolgokat felszedni képes robotból, egy életciklus platformból az AI modellekhez és egy edge boxból, azaz egy SIMATIC ipari PC-ből a Siemens sajátszoftverével, amely az AI-megoldás agyát képviseli. Az új objektumok, amelyeket fel kell ismerni az anyagáramlásban, rugalmasan betaníthatók a platformba, és a rendszer vagy az AI-modell ennek megfelelően automatikusan, minden újabb programozási erőfeszítés nélkül alkalmazkodik.

A szállítószalag fölé szerelt szenzorrendszeren halad át a hulladék, amely az elemző szoftverplatformmal kombinálva megteremti az alapot a későbbi válogatáshoz.
A sablonok felgyorsítják az AI-alkalmazások fejlesztését
Az AI-sablonok felgyorsítják az AI-alkalmazások fejlesztését. Alapvető struktúrákat, algoritmusokat és konfigurációkat biztosítanak az általános használati esetekhez. Például a hulladékválogatáshoz használt mesterséges intelligencia-sablon speciális képfelismerési és osztályozási funkciókat fed le a különböző típusú hulladékok azonosítása érdekében. Olyan lépéseket tartalmaz, mint: az adatok előkészítése, a modell betanítása, az érvényesítés és a telepítés. Az ilyen sablonok segítségével a fejlesztők gyorsabban hozhatnak létre mesterséges intelligencia-megoldásokat a hulladékiparban, a bevált megközelítések alapján. Amint egy modell használatra kész, egy kattintással áthelyezhető a peremdobozba, hogy egy hulladékválogató rendszer anyagáramlását valós időben követhesse nyomon. Az eredményeket továbbítják a delta pickerhez, amely precíz és hatékony megfogási mozdulatokat tud végezni a szortírozandó anyagok konkrét kiválasztása és szétválogatása érdekében.
A cél egy olyan rendszerkoncepció felépítése, amelyben az egyes összekapcsolt egységek, például aprítók vagy szeparáló egységek közös adatbázis alapján vezérelhetők, és működés közben dinamikusan változtathatók a még jobb, anyagminőséghez igazodó válogatás és ezáltal az azt követő újrahasznosítás érdekében.
A digitalizáció fellendíti a hulladékgazdálkodást
Az Európai Bizottság adatai szerint Európában évente körülbelül 25,8 millió tonna műanyaghulladék keletkezik. Jelenleg ennek a hulladéknak kevesebb, mint 30 százalékát hasznosítják újra. Az uniós hatóság szerint nagy mennyiségű műanyaghulladék kerül a környezetbe, ami jelentős gazdasági és ökológiai károkat okoz. Az Európai Bizottság műanyagstratégiával és körkörös gazdasági csomaggal kívánja megteremteni az alapot az európai műanyaggazdaság átalakításához. Ez magában foglalja a műanyag hulladék (legalább 50 százalék) és a műanyag csomagolási hulladék (legalább 55 százalék) újrahasznosítására és újrafelhasználásra való előkészítésére vonatkozó kvótákat is 2030-ig. Ennek fényében javítani kell az újrahasznosított műanyagok előkészítését és feldolgozását a jobb begyűjtés és a műanyaghulladék válogatásának elősegítésére.
Forrás: hitech.at www.siemens.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Lendületben a 2030-as célok felé – újabb lépéseket tett a Siemens a fenntarthatóságért
Ismét jelentős eredményeket ért el a Siemens a fenntarthatóság terén a 2025-ös üzleti évben.
A technológiai vállalat immár második egymást követő évben tette lehetővé, hogy ügyfelei több károsanyag-kibocsátást kerüljenek el, mint amennyi a Siemens teljes értékláncában keletkezett.
A vállalat robusztus ökodesign stratégiája, ami a környezeti hatásokat csökkentő tervezési döntéseket is meghatározza, már a releváns portfólió több mint 67 százalékára kiterjed, hozzájárulva a körforgásos gazdaság előmozdításához. Az elmúlt három év innovatív megoldásai – például a digitalizáció, az elektrifikáció, a megújuló erőforrások integrálása és az energiahatékonyság növelésének területén – összesen 694 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését tették lehetővé a Siemens ügyfelei számára, ami Németország teljes 2024-es kibocsátásával egyenértékű.
A társadalmi hatás, illetve felelősségvállalás terén is komoly előrelépéseket tett a Siemens:
fenntarthatósági és digitalizációs tanulási programjaival világszerte több mint egymillió embert támogatott. Emellett a Siemensnél dolgozók évente képzéssel töltött ideje átlagosan 36,6 órára nőtt, különös hangsúlyt helyezve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekre.
Továbbá a kibervédelem és adatbiztonság terén is fontos mérföldköveket tudhat maga mögött a cég:
a Siemens szigorú azonosítási és jogosultsági ellenőrzéseket előíró Zero Trust megközelítése már a releváns alkalmazások 62 százalékában jelen van, ami jelentős növekedés a tavalyi 16 százalékhoz képest.
A vállalat elkötelezettségét az is mutatja, hogy jogosult bevételének több mint fele megfelel a klímaváltozás mérséklésére és a körforgásosságra vonatkozó, kiemelten magas uniós szabványoknak. A Siemens emellett idén első alkalommal publikálta auditált Fenntarthatósági Nyilatkozatát az EU vállalatainak fenntarthatósági erőfeszítéseit mérő és összehasonlító Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvvel (CSRD) teljes összhangban, ami így a cég éves beszámolójának részét is képezi.
A Siemens fenntarthatósági jelentésének összefoglalója itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Egyszerre három problémára kínál megoldást a Schneider Electric Go Green versenyének idei első helyezettje
Az energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémájára egyaránt megoldást kínál a Schneider Electric idei „Go Green Competition” versenyének első helyezett csapata.
A fiatalok megbízható energiaellátást és a közösségek jólétét elősegítő innovációit támogató kezdeményezés dobogósai közé az osztrák győztesek mellett egy japán és egy indiai csapat került be.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által meghirdetett „2025 Go Green Competition” megmérettetésre több mint 50 országból érkeztek pályázatok. A „Youth Education & Entrepreneurship” és az „Access to Energy” programok támogatásával megvalósult versenyen nyertes csapatok finanszírozást, mentorálást és globális ismertséget kapnak, hogy bővíthessék szakmai hálózatukat.
Első helyezett: GH-Solar Equalizers – Ausztria
A GH-Solar Equalizers csapata „Innovation with Purpose” projektjével lenyűgözte a zsűrit. Ez a kezdeményezés a ghánai vidéki térségekben tapasztalható energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémáira egyaránt kínál megoldást. Az alacsony jövedelmű női gazdák napenergiával működő intelligens öntözőrendszerekkel való ellátásával a projekt skálázható, éghajlatbarát gazdálkodást tesz lehetővé, miközben hozzáférést biztosít a tiszta energiához, a digitális eszközökhöz, valamint a pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz. Megoldásuk jó példa a fiatalok által vezérelt innováció erejére, amely kontinensekre kiterjedő, jelentőségteljes változásokat hozhat létre.
Második hely: Knights of the Sun – Japán
A Knights of the Sun előremutató projektje a mezőgazdasági termelékenység növelését, valamint a fenntartható vízgazdálkodás és az energiahatékonyság előmozdítását célozza. BanyuSurya nevű megoldásuk egy napenergiával működő, moduláris öntözésoptimalizáló rendszer, amely három kulcsfontosságú technológiát integrál: légköri vízkivonás (AWG) a levegőből történő vízkinyeréshez, esővízgyűjtés a fenntartható vízkészletek biztosításához, valamint mesterséges intelligenciával működő öntözés és eszközkarbantartás a vízfelhasználás optimalizálása és a rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében.
Harmadik hely: The Green Hornet – India
A The Green Hornet kezdeményezése Vidarbhára, India Maharashtra államának aszályra hajlamos régiójára irányítja a figyelmet, amely évtizedek óta súlyos agrárválsággal küzd, és ahol több ezer farmer öngyilkos lett. Megoldásuk középpontjában a napenergia áll, amelyet megbízhatósága és Vidarbha éghajlata miatt választottak az öntözéshez szükséges energiaforrásként.
„Minden évben lenyűgöz a fenntarthatóbb világ megvalósításáért elkötelezett fiatalok kreativitása, merészsége és elszántsága. Az idei „Go Green Competition” jól mutatja, mennyire fontos a fiatalok innovációja az energiával és a bolygóval való kapcsolatunk újragondolásában. A Schneider Electricnél szilárdan hisszük, hogy ennek a generációnak a támogatása egy igazságosabb és ellenállóbb jövő előkészítését jelenti. A Schneider Electric „Youth Impact Through Learning – Youth Education & Entrepreneurship” (YEE) programja keretében már több mint 60 országban egymilliónál is több fiatal kapott képzést az energia, a fenntarthatóság és a vállalkozói ismeretek kapcsán. Az „Access to Energy” kezdeményezéseinkkel tovább bővítjük ezt az elkötelezettségünket, új lehetőségeket teremtve a legkiszolgáltatottabb közösségek számára”
– mondta el Gilles Vermont Desroches, a Schneider Electric „Corporate Citizenship and Institutional Affairs” területért felelős alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Új módszerrel mutattak ki magasabb légszennyezést gáztűzhellyel főző magyar háztartásokban
A Greenpeace Research Laboratories magyar és horvát háztartásokban végzett kutatása megállapította, hogy jelentősen javíthatja a beltéri levegő minőségét, ha a gáztűzhelyeket elektromos készülékekkel váltják fel, mivel a nitrogén-dioxid (NO₂) és a rákkeltő benzol mennyisége jelentősen csökken.
Ezért többek között a Greenpeace azt követeli, hogy a kormány nyújtson állami támogatást a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatott emberek élnek.
A kutatás 12 otthonban (9 horvát és 3 magyar háztartásban) zajlott, ahol a lakók gáztűzhelyüket cserélték elektromosra. A Greenpeace kutatói az átállás előtt és után két héten keresztül figyelték az egyes otthonok beltéri és kültéri levegőminőségét különféle passzív mérőeszközökkel.
Az eredmények egyértelműek voltak.
A nitrogén-dioxid és a benzol szintje minden háztartásban alacsonyabb volt, miután gázról elektromos főzésre váltottak. Néhány háztartásban a benzol az átállás után már nem volt kimutatható. Az elektromos főzésre való áttérés után egyetlen háztartás sem haladta meg az Egészségügyi Világszervezet napi NO₂ irányadó határértékét, míg gáz használata esetén három háztartás is túllépte azt.
„Tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely valódi háztartásokban méri a NO₂ és a benzol koncentrációjának változását a gázról az elektromos főzésre való átállás előtt és után”
– mondta dr. Aidan Farrow, a Greenpeace Research Laboratories vezető tudósa.
A beltéri levegőszennyezés egyre inkább elismert egészségügyi problémának számít.
Amikor a gáz elég többek között, nitrogén-dioxid (NO₂), szén-dioxid (CO₂) és illékony szerves vegyületek (VOC-k), például benzol szabadulnak fel, amelyeknek nincs meghatározható biztonságos határértéke. Az irritáló NO₂ károsítja a légutakat, súlyosbíthatja a légzési problémákat, asztmás rohamokat válthat ki és csökkentheti a tüdőfunkciót – különösen gyermekek és már meglévő egészségügyi problémákkal küzdő emberek esetében illetve szív és érrendszeri károsodást okoz –, míg a benzolt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség ismert emberi rákkeltő anyagként sorolja be. Továbbá a gáz főként metánból, egy erősen üvegházhatású gázból áll, így jelentősen hozzájárul a klímaválság súlyosbodásához.
„Most már egyértelmű bizonyítékunk van arra, hogy a gáz nemcsak az éghajlatot, hanem az egészségünkre is veszélyes. Senkinek nem kellene választania a vacsora elkészítése és a biztonságos levegő belélegzése között”
– mondta dr. Mátyás Eszter, a Greenpeace Közép- és Kelet-Európa energiakampányának felelőse. „Ideje, hogy a döntéshozók felelősségteljesen cselekedjenek, és segítsék az embereket a tisztább, egészségesebb konyhákra való átállásban.”
A Greenpeace ezért sürgeti a kormányokat, hogy:
- nyújtsanak támogatást a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatottak élnek: krónikus légúti betegséggel küzdő személyek, gyermekek, illetve a rosszul szellőző lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartásoknak.
- Tiltsák be 2027-től a gáztűzhelyek telepítését új lakóépületekben.
- Támogassák az egészségesebb, nulla kibocsátású otthonokat a szélesebb körű klíma- és közegészségügyi politika részeként.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Mattel pályára állítja az UNO Elite-et: megérkezett a Formula–1 hivatalos kiadása
-
Gazdaság2 hét ago
SE Advisory Services néven új globális márkát indít a Schneider Electric
-
Szórakozás2 hét ago
Ezek a Black Friday sztárjai Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Kulcsszerepet játszanak a szoftverek az újgenerációs adatközpontok létrehozásában
-
Gazdaság2 hét ago
A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem
-
Zöld2 hét ago
Új módszerrel mutattak ki magasabb légszennyezést gáztűzhellyel főző magyar háztartásokban
-
Gazdaság2 hét ago
Megbillentette az ingatlanpiac forgási sebességét az Otthon Start Program
-
Gazdaság2 hét ago
Megbízhatósági válságban a magyar munkaerőpiac– miért tűnnek el a kékgalléros munkavállalók?





