Connect with us
Hirdetés

Zöld

Az európai fogyasztók több mint 80%-a próbál környezettudatosabban vásárolni divatcikkeket

fogyasztók

A GLAMI divatkereső elmúlt években készült nemzetközi kutatásainak eredményei szerint folyamatosan nőtt az érdeklődés az európai fogyasztók körében a környezetbarát divattermékek iránt, de most az is kiderült, hogy a fenntarthatóság sokszor csak addig prioritás, amíg a vásárlóknak nem kell magasabb árat fizetni érte.

Tovább árnyalja a képet, hogy a fogyasztók elsősorban nem a környezeti szempontok miatt, hanem az alacsony minőség miatt kerülik a fast fashion termékeket, és hogy a többség több ruhát és cipőt venne, ha anyagi forrásai megengednék.

2024. február 13., Budapest – A GLAMI divatkereső platform 2024 januárjában felmérést[1] készített arról, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a fogyasztói döntéshozatalt a divattermékek vásárlása során. A kilenc európai országban készült kutatás eredményei szerint átlagosan 26%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 22% kevesebbet próbál vásárolni, hogy ezzel csökkentse a környezeti ártalmakat, 35% pedig ugyan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de a termékek ára fontosabb tényező, ha végül két termék között kell dönteni. A jó hír, hogy a kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10%-ra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.

„A szélsőséges időjárási jelenségek számának utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése arra ösztönzi az egyes országokat, hogy új szabályozások bevezetésével mozdítsák elő a divatipar által okozott környezeti ártalmak csökkentését. Mindez azt jelenti, hogy közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett természetesen a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott”

– mondta el Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és PR menedzsere.

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80%-ának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28% vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38% mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.

A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32%, Magyarország 36%). Nemzetközi átlagban 10%, illetve Magyarországon 14% válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.

A felmérés továbbá arra is rákérdezett, hogy amennyiben a fogyasztóknak több anyagi forrása lenne, akkor több ruhát és cipőt vásárolnának-e. A nemzetközi adatok alapján átlagosan 39% igennel válaszolt a kérdésre, 33% valószínűnek tartja, hogy többet vásárolna, és 13% mondta, hogy valószínűleg ebben az esetben sem vásárolna több divatterméket. A magyar adatokat tekintve 20% válaszolta, hogy biztosan többet költene, 37% valószínűleg többet költene, és 28% valószínűleg ebben az esetben sem költene többet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Pénzügyi jutalom a klímavédelemért: amikor az államkötvény kamata a klímacélokon múlik

A klímavédelmi célok teljesítése akár már az államadósság finanszírozását is olcsóbbá teheti. Szlovénia egymilliárd euró értékben bocsátott ki olyan államkötvényt, amelynek kamata az ország kibocsátáscsökkentési teljesítményétől függ, de Chile, Uruguay és Thaiföld is alkalmazza ezt az új pénzügyi eszközt.

A Másfélfokon megjelent cikkében Gyura Gábor, a Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) igazgatója bemutatja, hogyan kapcsolhatók össze az államok környezeti vállalásai és finanszírozási költségei, és miként erősíthetik ezek a kötvények a klímacélok hitelességét.

Szlovénia 2025 júniusában különleges államkötvényt bocsátott ki egymilliárd euró értékben: a tízéves futamidejű állampapír kamatozását az ország teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásához kötötték, két küszöbértékkel, melyeket az ország legutolsó nemzeti energia- és klímatervéből emeltek ki. Ha 2030-ra nem sikerül legalább 35 százalékkal csökkenteni a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest, az utolsó éves kamat fél százalékponttal emelkedik. Ha viszont legalább 45 százalékos csökkentést érnek el, ugyanekkora kamatkedvezmény jár; a két küszöb között nincs változás a kamatban.

Olcsóbb hitel a klímacélok teljesítéséért

Ez a megoldás viszonylag újdonságnak számít a fenntartható finanszírozási módszerek körében, szemben a jóval ismertebb zöld állampapírokkal, melyeket az államok környezetileg hasznos kiadásaik finanszírozására bocsátanak ki. Magyarország 2020 óta több mint 3000 milliárd forintot vont be így. E zöld államkötvények kamata azonban jellemzően nem függ a környezeti eredményektől, ráadásul akár már megvalósult beruházásokat is utófinanszírozhatnak: ilyenkor a beruházás haszna ugyan valós lehet, de ez értelemszerűen nem az időben későbbi kötvénykibocsátásnak köszönhető.

A fenntarthatósághoz kötött kötvényeknél (sustainability-linked bonds, SLB-k) ezzel szemben nem kell előre kijelölni a finanszírozandó zöld projekteket, cserébe a kibocsátó mérhető környezeti vagy társadalmi célokat vállal, amelyek teljesítését később ellenőrzik. A siker kamatcsökkentést hozhat, az elmaradás kamatemelést válthat ki – egyes kötvények mindkét lehetőséget tartalmazzák.

Négy ország, eltérő vállalások

Chile 2022-ben bocsátotta ki a világ első, kétmilliárd dolláros állami SLB-jét. A kötvény kamata emelkedik, ha nem teljesülnek a kibocsátási vagy megújulóenergia-célok. Uruguay ugyanebben az évben már a sikert is jutalmazó konstrukcióval jelentkezett: a kibocsátásintenzitás csökkentéséhez és az őshonos erdők megőrzéséhez kötötte a kamatot. A dél-amerikai ország az egységnyi gazdasági teljesítményre (GDP) jutó kibocsátás csökkenését vállalta: ez jó mutatója egy gazdaság dekarbonizációjának, azonban nem garantálja a teljes kibocsátás mérséklődését.

Uruguay kibocsátásintenzitása 2024-re 48 százalékkal mérséklődött 1990-hez képest, a cél 2025-re legalább 50 százalék volt. A teljesítést azonban az adatok késedelme miatt egyelőre nem lehet biztosan megítélni; az erdővédelmi vállalásról is csak a 2027-re várt végleges jelentés adhat biztos képet.

Thaiföld 2024-ben elsőként bocsátott ki állami SLB-t Ázsiában, 2026-ban pedig a biodiverzitás védelmét is célként jelölte meg. 2030-ra az ország területének legalább 30 százalékát tartós természetvédelmet biztosító területeknek kell lefedniük. A kamat célonként mindössze 0,025 százalékponttal módosulhat. Itt persze joggal merül fel az az aggály, hogy ha a kötvény összege és a kamatváltozás is kicsi, a pénzügyi ösztönző súlytalan lehet.

Szlovéniában húszszor nagyobb a kamatmódosítás „kulcsa”, de ez is csak ötmillió euró megtakarítást vagy többletkiadást jelent a futamidő végén. Az összeg eltörpülhet a klímapolitikai intézkedések költsége mellett: nem ez dönti el például a lignittüzelésű TEŠ erőmű sorsát.

A pénzügyi ösztönzőnél fontosabb lehet a hitelesség

Az SLB-k értéke túlmutathat a kamaton. Az e kötvényekhez kapcsolt környezeti vállalások ambiciózusságát és teljesítését minősítők, elemzők, civil szervezetek és a sajtó is vizsgálják, így a nyilvánosság kis pénzügyi tét mellett is ösztönözhet.

Nem szabad elhallgatni, hogy a konstrukcióban benne rejlik egy érdekellentét: ha a környezeti célok elvétése magasabb kamatot jelent, a befektetők több kamatbevételhez jutnak kudarc esetén. Ez persze csak akkor jelenthetne valós környezeti kockázatot, ha lényegi ráhatással lennének az érintett döntésekre. Az ilyen kötvényeket azonban jellemzően nagy, jelentős részben külföldi intézményi befektetők tartják, akiknek portfóliójában ezek súlya csekély.

Az SLB-k így a szerény kamatösztönző ellenére is hitelesebbé tehetik az országok környezeti vállalásait. Az OECD és a Luxemburgi Értéktőzsde felmérése szerint a befektetők jelentős része értékeli ezt a hatást. Ez azonban önmagában nem garantálja a klíma- vagy természetvédelmi célok teljesítését.

A környezeti kockázatok az SLB-ktől függetlenül is drágíthatják az államadósságot – a Fitch Ratings szerint a minősített országok mintegy felénél 2050-re a klímakockázatok akár leminősítést is indokolhatnak. A London School of Economics kutatói pedig 53 ország adataiban már összefüggést találtak a természetpusztulás és a magasabb állami hitelfelvételi költségek között, más gazdasági és intézményi tényezők kiszűrése után is.

A klíma és a természet védelme így egyre inkább a pénzügyminisztériumok ügye is. Amint a Másfélfokon megjelent cikke végén Gyura Gábor fogalmaz:

„Lehet, hogy fenntarthatósághoz kötött állampapírja csak négy országnak van, államadóssága viszont szinte mindegyiknek.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

4 tipp, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a környezetbe a ruháinkból

Fémkulacs az eldobható palack helyett, vászonszatyor bevásárláshoz, kevesebb egyszer használatos műanyag a mindennapokban – egyre több hétköznapi döntéssel próbálunk tenni a műanyagszennyezés ellen.

Az azonban kevésbé kézenfekvő, hogy a ruháink megválasztásával és a mosási rutinunkkal is sokat tehetünk a környezetbe kerülő mikroműanyag mennyiségének csökkentéséért. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértője elmondja, hogyan.

Az első lépés a tudatos ruhavásárlás

Ha műanyagszennyezésről van szó, valószínűleg előbb jut eszünkbe egy PET-palack vagy egy nejlonzacskó, mint a kedvenc pulóverünk, sportruhánk vagy leggingsünk. Pedig az Európából az óceánokba kerülő mikroműanyagok mintegy 8 százaléka, világszinten 16–35 százaléka szintetikus textíliákból származik, ami évente 200 000 – 500 000 tonnányi mennyiséget jelent[1]. A textiliparban pedig meghatározóak a szintetikus szálak: a Textile Exchange 2025-ös Anyagpiaci jelentése szerint a világ teljes száltermelésének 59 százalékát a poliészter adja[2].

Vásárláskor ezért nézzük meg az adott ruha anyagának összetételét, részesítsük előnyben a természetes anyagokat, illetve a tartós, jó minőségű darabokat. Mivel a textiltermékekből származó mikroműanyagok többsége az első néhány mosás során szabadul fel[3], ezért érdemes megfontolni a fast fashion ruhavásárlási szokásainkat is: olyan darabokat válasszunk, amelyeket hosszabb ideig hordanánk és nem cserélnénk le pár alkalom után.

Nem kell mindent automatikusan kimosni egyszeri viselés után

Egyetlen adag poliészter ruházat mosásakor akár többszázezer mikroműanyag szál szabadulhat fel2[4]. Egy magyar háztartás pedig hetente átlagosan 3,3 adag ruhát mos ki az LG Magyarország korábbi EcoLogic kutatása szerint[5], tehát éves szinten nagyjából 170 alkalommal indítjuk be a mosógépet.

Minél kevesebbszer tesszük ki a ruhákat annak a mechanikai igénybevételnek, amit a mosás jelent, kevesebb mikroműanyag kerülhet a lefolyóba. Tehát ha egy ruhadarab nem koszos, foltos vagy izzadt, akkor nem feltétlenül kell automatikusan a szennyeskosárba kerülnie – elég lehet kiszellőztetni, a kisebb foltokat manuálisan eltávolítani.

Nem mindegy, hogyan mosunk

A mosógépet tele töltettel érdemes beindítani, de nem túlpakolva. Emellett válasszunk rövidebb és alacsonyabb hőmérsékletű mosási programot – amennyiben kevésbé szennyezettek a ruhák, valamint az adott textilek kezelési útmutatója is megengedi.

Egy kutatás szerint ugyanis, ha a mosógépet teljes kapacitással, de nem túltöltve üzemeltetjük, illetve, ha alacsonyabb hőmérsékletű és rövidebb programot használunk, kevesebb mikroszál válhat le a ruhákról.[6]

A mosógépeknél alkalmazott technológiai megoldások is segíthetnek

A mosás során távozó mikroszálak mennyiségének mérséklésére már léteznek különféle szűrőmegoldások. Ezeknek a külső vagy beépített szűrőknek a célja, hogy a ruhákról a már levált részecskék egy részét még azelőtt felfogják, hogy a mosóvízzel a szennyvízrendszerbe kerülnének. Azonban nemcsak ezeket a levált mikroműanyagokat lehet megpróbálni megfogni, hanem magát a szálleválást is lehet mérsékelni – például az LG egyes mosógépeinél elérhető Microplastic Care programmal.

„Mivel egy átlagos magyar háztartás hetente többször is elindítja a mosógépet, ezért magának a háztartási eszköznek is jelentős szerepe van a környezetbe kerülő mikroműanyagok mérséklésében. Az LG mosógépek Microplastic Care programja a hintázó és a hagyományos dobmozgások kombinációjával csökkenti a textíliák közötti súrlódást, így kevesebb mikroszál válhat le a ruhákról, és akár 60%-kal kevesebb mikroműanyag kerülhet a mosóvízbe[7]”

– mondja Kékesi Martin, az LG Electronics Magyarország háztartási elektronikai termékspecialistája.

[1] https://www.eea.europa.eu/en/analysis/publications/microplastics-from-textiles-towards-a-circular-economy-for-textiles-in-europe (angol nyelvű publikáció)

[2] https://textileexchange.org/knowledge-center/reports/materials-market-report-2025/ (angol nyelvű publikáció)

[3] https://www.europarl.europa.eu/topics/en/article/20201208STO93327/fast-fashion-eu-laws-for-sustainable-textile-consumption (angol nyelvű publikáció)

[4] https://www.europarl.europa.eu/topics/en/article/20201208STO93327/fast-fashion-eu-laws-for-sustainable-textile-consumption (angol nyelvű publikáció)

[5] https://www.lg.com/hu/lg-experience/hasznos-tanacsok/igy-mosnak-es-mosogatnak-a-magyar-haztartasokban/

[6] https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0233332 (angol nyelvű publikáció)

[7] Az Intertek 2023 júliusában végzett tesztje során az F4Y7EYPBW modell Microplastic Care Cycle és Mixed Fabric Cycle programját hasonlították össze. A teszt keretében a 20㎛-es filter által kiszűrt mikroműanyagok mennyiségét vetették össze egy 3 kilogrammos töltet (100 százalék poliészterből készült melegítőfelső) mosása során. A valós eredmények a ruházat típusa és használati körülmények függvényében eltérhetnek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Új szabályok alakítják át a zártkerteket: értékes zöldfelületeket emészt fel a lakóterület terjeszkedése

Éppen akkor válik könnyebbé számos zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása, amikor az Otthon Start már külterületi lakóingatlanok megvásárlására is igénybe vehető.

A városok peremén fekvő egykori szőlőhegyek és zártkertek azonban nem egyszerűen beépítésre váró területek: a lakhatás mellett teret adnak a gazdálkodásnak és a rekreációnak, jelentős növényzetük pedig a városi hőség mérséklésében is szerepet játszhat. Vasárus Gábor László és Lennert József, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatói szerint ezért nem lehet minden zártkertet egyformán kezelni: mást kívánnak a már jórészt beépült területek, és mást azok, ahol a kertművelés és a zöldfelületi jelleg még megőrizhető.

Kecskemét példája látványosan mutatja, milyen léptékű átalakulás zajlik a városok peremén. Az 1780-as években a városmag alig 2 négyzetkilométert tett ki, miközben az azt körülölelő szőlőhegyek 29 négyzetkilométeren terültek el. Mára a központi belterület nőtt 29 négyzetkilométeresre, a volt szőlőhegyek pedig 15 négyzetkilométerre zsugorodtak, és megmaradt területeik eredeti funkciója is jelentősen visszaszorult.

A Másfélfokon megjelent cikkükben Vasárus Gábor László és Lennert József azt mutatják be, hogyan váltak a szőlőhegyekből és zártkertekből egyszerre lakhatási tartalékterületek, gazdálkodási és rekreációs terek, valamint a városi hőség mérséklésében is fontos zöldfelületek – és miért okoz egyre több konfliktust e funkciók összeütközése.

A lakófunkcióval együtt a konfliktusok is terjednek

A zártkerteket jelentős részben korábbi szőlőhegyeken, a kiskertes gazdálkodás és a hétvégi kikapcsolódás vegyes színtereiként alakították ki. A rendszerváltás után azonban egyre inkább állandó lakóhellyé váltak: ugyanazon a területen jelenhetnek meg a zöld környezetet kereső, magasabb státuszú kiköltözők, a megfizethető lakhatás hiánya miatt külterületre szoruló háztartások, a régi kerttulajdonosok és az aktív gazdálkodók.

Közben a zártkertek klímaalkalmazkodási szerepe is felértékelődött. A környező városszövethez és szántóföldekhez képest nagyobb növényborítottságuk és gyakran idős faállományuk fontos lehet a városi hőszigethatás mérséklésében. A kertvárosiasodás viszont éppen ezt a funkciót gyengítheti: az épületek, utak és burkolt autóbeállók terjeszkedésének idős fák eshetnek áldozatul, miközben a nyírt füves, kavicsos vagy térkövezett udvarok nem pótolják a korábbi növényzet klímavédelmi szerepét.

A társadalmi konfliktusok is erősödnek. Ami az új lakóknak zaj, por vagy zavaró gépforgalom, az a gazdálkodók számára a művelés természetes része. Egyes, a kutatók által vizsgált mintaterületeken ráadásul a házak több mint fele teljesen illegálisan épült vagy informálisan bővített; a felhagyott telkeken pedig inváziós növényfajok terjedhetnek, illetve illegális hulladéklerakók alakulhatnak ki.

Az eleve kusza szabályozás mellé most az Otthon Start is új ösztönzést ad a zártkertek beépüléséhez

A funkcióváltást a kutatók szerint a nehezen áttekinthető és változó szabályozási környezet is segítette. A zártkertet mint önálló jogi-nyilvántartási kategóriát 1994-ben kivezették, miközben a későbbi szabályok továbbra is hivatkoztak a korábbi zártkerti jogállásra. Akár három egymás melletti telekre is 3, 10 és 40 százalékos beépíthetőség vonatkozhat az eltérő jogi jelleg miatt, amit a helyi előírások tovább bonyolíthatnak.

A szabályok megsértése ráadásul sok esetben érdemi következmény nélkül maradt. Több önkormányzatnak sem forrása, sem eszköze nem volt az informális folyamatok kezelésére, máshol adóbevételt vagy munkaerőt reméltek a beköltözéstől. A nagyvárosi lakhatási válság közben arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy lakhatási tartalékterületként tekintsenek a volt zártkertekre. Erre rakódik rá az Otthon Start külterületi lakóingatlanokra való kiterjesztése.

Új helyzetet teremt az is, hogy a 332/2025. (X. 30.) kormányrendelet önkormányzati hatáskörbe utalta a volt zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának lehetőségét. Ez segíthet a már kialakult lakófunkció rendezésében, de a belterületbe vonás új közmű-, útfenntartási, közlekedési és közszolgáltatási igényeket is teremt. A szerzők szerint akár egyetlen zártkerti utca rendezése is százmilliós tételt jelenthet.

Külföldi példák mutatják: alakulhat jól is a zártkertek sorsa

A kutatók szerint nem lehet minden zártkertet ugyanazzal a szabállyal kezelni. Ahol az állandó lakófunkció már összefüggővé vált, és a mezőgazdasági vagy rekreációs használat alig maradt fenn, indokolt lehet a hosszú távra tervezett, ütemezett belterületbe vonás vagy az üdülőterületté nyilvánítás. Ehhez azonban együtt kell vizsgálni a közlekedést, a közműkapacitást, a csapadékvíz-kezelést, az alapellátásokat és a megőrzendő zöldfelületeket.

Más megoldás kell ott, ahol még él a kiskertes gazdálkodás és megmaradt a terület zöldfelületi karaktere. A kutatás cseh és lengyel példái azt mutatják, hogy kertségszövetségekkel, közösségi szerveződéssel és a rekreációs kertművelés támogatásával ezek a területek a beépítési nyomás ellenére is életképesek maradhatnak.

A szerzők szerint a differenciált szabályozást segítené egy önálló, sajátos rekreációs-lakóhelyi területhasználati kategória létrehozása is. Ez lehetőséget adna arra, hogy a zártkerteket ne kelljen sem teljes értékű lakóterületként, sem kizárólag mezőgazdasági térségként kezelni. A táji és klímavédelmi funkció megőrzése érdekében pedig 60 százalék feletti zöldfelületi minimum szigorú betartását tartják szükségesnek.

A zártkertekre nehezedő nyomás végső soron nem választható el a városi szétterjedés egészétől. A barnamezős területek újrahasznosítása, a meglévő lakásállomány megújítása és a megfizethető lakáskínálat bővítése mellett a szerzők egy, az osztrák Gemeindebau mintájára működő olcsó bérlakásprogramot is fontosnak tartanak. A zártkertek jövője így nem egyszerűen külterületi szabályozási kérdés: egyszerre szól lakhatásról, társadalmi egyenlőtlenségekről, gazdálkodásról és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról.

A teljes cikk a masfelfok.hu oldalán elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss