Zöld
A termőföld, mint befektetés már sosem térül meg?
Eresztékeiben recseg-ropog az EU mezőgazdasági támogatási rendszere – véli a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja.
Boros Gergő agrárszakértő szerint a termőföld ma egyre kevésbé jó befektetés, főként mert Ukrajna EU-hoz történő közeledésével a mai uniós közös agrárpolitika látványosan terhes a gazdáknak, illetve erejét veszti. A 2024 év elejét végigkísérő gazdatüntetések nyomán most próbálja toldozni-foltozni a szabályokat Brüsszel, de itthon csak a legnagyobb, sok ezer hektáros agrárgazdaságoknak maradhat csupán esélyük a sikerre: a kisbirtokokra csődhullám várhat, már egy-két éven belül is.
Egyre erősebben érzékelhető az elmúlt években az a tendencia, ami alapján nem csak a globális veszélyeket látjuk, de alapjaiban kérdőjeleződik meg a magyar agrárium jövője, mégpedig több aspektusból is. Nézzük akkor sorjában azokat a kihívásokat, amelyekkel a hazai gazdálkodóknak, a magyar mezőgazdaságnak nagyon gyorsan számolniuk kell.
Hatalmas hátrányt okozhatnak a belső szabályozások és az EU-s támogatási rendszer átalakulása
Első és legfontosabb a kihívások közül a belső szabályozások és a támogatási rendszer változása. Aki nap, mint nap benne dolgozik, az pontosan tudja, hogy adminisztratív szempontból egyre bonyolódik a gazdálkodás, fokozatosan nehezedik az agrárium helyzete. Mire gondolok? Évről-évre fontos és igen hasznos, hatékony növényvédő szerek kerülnek tiltólistára és a műtrágyázási szokások is jelentős átalakulás alatt vannak a földekre kijuttatható nitrogén és egyéb hatóanyagok korlátozása okán.
Több feladat, de kevesebb forrás
Az EU korábban mindig azzal az eszközzel élt, hogy nem korlátozott, hanem a többlet feladatok bevállalása mellé többlet forrást rendelt a gazdáknak. Magyarul: kompenzálta a növekvő terheiket vagy kieső bevételeiket. Ez azonban az utóbbi 10 évben lassan-lassan, ámde egyértelműen és szignifikánsan megváltozott. Észrevehető a trend, hogy amit egy adott ciklusban felállított extra elvárásokként (amiket extra jövedelemmel honorált) fogalmazott meg az EU, az a rákövetkező ciklusban már az alap elvárások közé került be. Lopakodva, de folyamatosan növelve a gazdálkodók terheit.
Az agrárium súlya már 4 évtizede zsugorodik
Majd a fenntarthatósági elvek erőltetett bevezetése után következett az agráriumra szánt források folyamatos csökkentése. Érdemes kiemelni: az agrárium súlya az EU-s költségvetésen belül már 40 éve zsugorodik. Eddig azonban a közvetlen kifizetéseket ez kevésbé érintette. Inkább a piac támogató/kiegyensúlyozó intézkedések tűntek el, így például a piacvédelmi beavatkozások bármilyen formája. Az utóbbi két EU-s ciklusban, 2014 és 2020 között. valamint az új 2021-27-es időszakban, azonban már érzékelhető a közvetlen kifizetések érdemi visszavágásának trendje is.
Eddig csupán a támogatások reálértékét erodálták. Azaz a 7 év során elszenvedett infláció csak egészen kis részét kompenzálták a következő ciklusban. Mára azonban ott tartunk, hogy már nominális emelés sem valósul meg! Az infláció (ami most éppen 40 éves rekordokat dönt szerte az EU-ban is) teljes mértékben, évente akár 10-20 százalékkal is erodálja majd a támogatások reálértékét.
Az egyre újabb EU-s tervek és háttéranyagok pedig már egyenesen nominális, azaz euróban kifejezve is csökkenést irányoznak elő a területalapú támogatás tekintetében, mondani sem kell, hogy „természetesen” növekvő adminisztratív terhek mellett. Noha vannak bizonyos események (pl. gazdatüntetések), amik időről-időre megakasztják a fenti folyamatok gyors előrehaladását és időlegesen hátrálásra kényszeríti az EU-s döntéshozókat, azonban, látva a hosszú távú politikai folyamatokat és az elmúlt 20 év trendjét nem lehetünk bizakodóak ezen a fronton.
Fontos az ukrán termőföld nyugati érdekkörbe vonása
De térjünk rá az EU-s agrárpolitika tágabb aspektusaira is. Különösen a nyugat részvételére és esetleges mögöttes érdekeire az ukrán háborúban. Jól láthatóan a nyugat-európai és az észak-amerikai nagyhatalmak már eddig is – és ezután is – jelentős dollár, és euró százmilliárdokat ölnek a háborúba. Ha eltekintünk a néha meglehetősen átlátszó humanitárius és egyéb érvelésektől (demokrácia védelme, jó és rossz csatája, és hasonlók.) akkor jó okkal feltételezhetjük, hogy a támogatók ezt a pénzt mindenképpen vissza szeretnék kapni. Mégpedig busás haszonnal. Sőt, nemhogy vissza szeretnék kapni, hanem ezeken a „háborús kölcsönökön” ők jól tejelő termelőeszközöket szeretnének vásárolni. A sokféle ilyen befektetési eszköz közül az egyik biztosan a termőföld lesz, hiszen ez Ukrajna igazi kincse, talán legnagyobb vagyoni értéke. Jól látjuk, hogy már most is jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek a nyugati vállalatok Ukrajna szerte, de ez a trend a következő években fog majd igazán felpörögni.
Az érdekek erősségét mutatja az is, hogy az EU már most kvázi EU-s tagnak kezeli Ukrajnát, legalábbis kereskedelmi szinten ez egyértelműen érzékelhető. Hiszen vámmentesen érkezhetnek termékek az EU-ba, csökkentették a kereskedelem adminisztratív terheit, lényegében megvalósul az ukrán munkaerő szabad áramlása, és érkeznek a megtámadott országba az EU-s költségvetésből – az amúgy sem elhanyagolható mértékű támogatások. Ezek az intézkedések meg is hozták az eredményt, például számunkra az olcsó ukrán gabonát. Ezért és egyéb jogszabályi módosítások okán már szinte minden országban tüntetnek a gazdák azonban ennek érdemi hatása erősen korlátozott Ez a trend egy felső politikai stratégia része, ezért így, vagy úgy, de minden bizonnyal folytatódni fog az ukrán gabona beáramlása.
Erősítenek a brazil, a távol-keleti és az észak-amerikai konkurensek
Adott tehát egy túlszabályozott, meredeken csökkenő támogatottságú ágazat, amelyben a dolgozók, vállalkozók átlagéletkora rohamosan nő. E mellé pedig megérkezett egy komparatív előnyökkel rendelkező, kevéssé szabályozott hatalmas versenytárs, aki mögött azok érdekei húzódnak, akik elvileg „képviselik” az EU-s intézményeket. Nem kell túl nagy fantázia, hogy gazdaságilag ennek mi lesz a vége. Persze, ha ez nem lenne elég, vélhetően legalább egy szabadkereskedelmi egyezmény még „segíti” majd a gazdák helyzetét a jövőben.
Itt elsősorban az Észak-, és Dél-Amerikából, illetve bizonyos tekintetben a Távol-Keletről beáramló mezőgazdasági termékekre gondolok. A szabadkereskedelmi egyezmények gerincét az adja, hogy az EU piacot szeretne szerezni az iparának (főleg az autóiparnak), ezért cserébe megnyitná mezőgazdasági piacait.
Az USA és az EU közötti, úgynevezett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség, vagyis a TTIP megállapodás a járvány előtti időszakban nagy reményekkel kecsegtetett, de azóta háttérbe szorult. A TTIP egyik fontos része az volt, hogy az EU-ban gyártott autók mehessenek vámmentesen az USA-ba, cserébe a amerikai gabona és húsáru vámmentesen érkezhetett volna az EU-ba. Egyelőre azonban még mindig nincsen aláírt megállapodás, pedig már évtizedben mérhető a tárgyalások hossza. Azonban előbb-utóbb lesz valamilyen megállapodás, ami az EU mezőgazdaságának biztosan negatív lesz. Ennek csak a mértéke kérdéses. Egyébként kisebb részmegállapodások Kanadával és a dél-amerikai szereplőkkel (Brazília) már voltak, így például az EU és egyes dél-amerikai országok közti, EU-Mercosur egyezmény.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Kizöldíthető-e az energiaintenzív MI szerverek áramigénye?
A mesterséges intelligencia szolgáltatás áramigénye 2030-ra elérheti a globális összfogyasztás 3-4%-át is.
A mesterséges intelligencia (MI) szerverek áramigénye napjaink legdinamikusabban növekvő energiafogyasztási ágazatává teszik az MI fejlesztést és szolgáltatásokat, különösen a nagy nyelvi modellek (pl. GPT, Claude, Gemini) és más generatív MI rendszerek térnyerésének köszönhetően.
Jelenlegi áramigény egyetlen MI szerver-rendszer (OpenAI) 2024-es adataiból kiindulva úgy néz ki, hogy az OpenAI fejlesztése és adatokkal való folyamatos feltöltése 1-5 gigawattóra (GWh) áramot fogyaszt évente. Ezt nagyrészt a gyorsítókártyák áramfelvétele és a szerverrendszerek hűtése teszi ki. Az MI-szolgáltatások futtatása, az ún. inferencia (pl. csevegés, képgenerálás) szintén jelentős, több tíz–száz megawatt (MW), folyamatos terhelést jelent.
A fentiek alapján az OpenAI, a Microsoft Azure MI, a Google, vagy az Amazon regionális alközpontjai egyenként 100–500 MW-nyi beépített áramtermelő teljesítményt igényelnek, ezek pedig egyenként nagyerőműnyi áramtermelést.
Nem meglepő ezek után, hogy a globális MI-infrastruktúra (beleértve felhőszolgáltatókat) becsült áramtermelő kapacitásigénye 2024-ben elérte az 5 GW-ot. Összehasonlításképpen Magyarország csúcsidei áramfogyasztása 7,5 GW körül van.
Ez az áramigény növekedés szinte a semmiből jött pár év alatt, viszont nagyon is kézzelfogható és kalkulálható lesz a jövőben. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) becslése szerint 2030-ban a szükséges új áramtermelő kapacitások elérik a 100 GW-ot is, ami hússzoros növekedés lenne a 2024-es helyzethez képest.
Hogyan biztosítható ez a többlet áramigény úgy, hogy a klímavédelmi törekvések se sérüljenek?
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra a világ teljes villamosenergia-felhasználásának akár 3–4%-át is elérheti a digitális infrastruktúra fogyasztása. Az MI-szektor gyors áramigény-növekedése miatt nem csak a termelő kapacitásokat kell növelni és fejleszteni, hanem a villamosenergia hálózatok teljesítőképességét és rezilienciáját is.
Bár az MI fejlesztők és szolgáltatók általában a klímavédelem és a zöldítés gazdasági élharcosai közé tartoznak, az MI szervereinek áramellátását kizárólagosan megújuló forrásból jelenleg nem lehet biztosítani, mert a nap- és a szélerőművek termelése időjárásfüggő, és a vízerőműveké is egyre inkább azzá válik. Az áramtermelés egyenetlenségeinek ellensúlyozására pedig nem elég az akkumulátor kapacitás, fosszilis forrásokat is igénybe kell venni.
Ezért napjaink legelterjedtebb megoldása a hálózati vegyes forrásból való ellátás. Az MI-szerverek többsége országos vagy régiós energiahálózatra csatlakozik, amely kevert forrásokból (fosszilis, nukleáris, megújuló) látja el őket árammal. Ez a legmegbízhatóbb megoldás, mivel folyamatos, skálázható és kiszámítható. Hátránya, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az energia mix összetételétől függ.
Vannak olyan MI-szolgáltatók is, melyek demonstratív céllal saját naperőművet, szélerőművet vagy vízerőművet üzemeltetnek (pl. Google, Microsoft) az adatközpontjaik mellett. Őszintén szólva ez egy kicsit zöldre mosás ízű egyelőre, hiszen az időjárásfüggő áramtermelés kiegyensúlyozására legtöbbször hagyományos erőműveket kell igénybe venni.
Talán a legoptimálisabb megoldás a nukleáris energia alkalmazásában rejlik, hiszen így nullára redukálható az üvegházgáz kibocsátás és az áramtermelés is folyamatos és kiszámítható. Egyre több techcég vizsgálja a kisméretű moduláris reaktorok (Small Modular Reactors) alkalmazásának a lehetőségét az adatközpontjaik ellátására (Microsoft, Google-Alphabet, Amazon Web Services, Oracle). Sajnos azonban nem minden országban élvez többségi támogatást az atomenergia alkalmazása, így az ilyen esetekben a nukleáris projektek jelentős politikai kockázatokat hordoznának.
Van-e hatása az orosz-ukrán háborúnak és a szankcióknak az EU MI szektorára?
Egyrészt az orosz földgáz rendelkezésre állásának van jelentősége az MI adatközpontok áramellátása szempontjából, másrészt az oroszok kis moduláris reaktorokkal kapcsolatos tudásának és technológiáinak, hiszen ne felejtsük, hogy globálisan egyelőre csak az oroszoknak van működő SMR-e. Az orosz gáz szabad elérhetősége ellátásbiztonságot növelő-, valamint gáz és áramár csökkentő hatású lehetne. Ez pedig csökkenthetné az MI-szolgáltatók költségeit, ami egy alacsonyabb szolgáltatási díjat eredményezhetne. A 18. szankciós csomag árnyékában jelenleg nagyon magas az európai tőzsdei gázár. Az EU kereskedelmi gáztározóiba 35 eur/MWh áron folyik a betárolás, ami több, mint duplája a háború előttinek. El kehet képzelni, mi lesz majd az ára az ilyen áron betárolt gáznak az olyan országokban, ahol a lakosság is piaci árat fizet. De a földgáztüzelésű erőművek földgáz felhasználásán keresztül és amiatt, hogy a földgáz és az áram árazása hagyományosan ma is kapcsolt a piacokon, az áram ára is lényegesen magasabb lenne, ami sok minden más mellett az MI szolgáltatásokat is megdrágítaná.
Végezetül térjünk vissza a címben feltett kérdésre: kizöldíthető-e a jövő kulcstechnológiája az egyébként energiafaló MI szolgáltatás?
Ahogy az előzőekben tárgyaltuk, klímavédelmi és áram ellátásbiztonsági szempontból is az atomenergia, ezen belül is a kis moduláris reaktorok alkalmazása lenne a legmegfelelőbb az MI-szerverrendszerek ellátására. Később, a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez közeledve már a vegyes betáplálású hálózatoknak is dekarbonizáltá kell válniuk, tehát megfelelő kapacitások rendelkezésre állása esetén, akár simán a hálózatról is vételezhetnek majd teljesen zöld áramot az adatközpontok. Sőt, ha a dekarbonizálttá válik a villamosenergia rendszerek kiegyensúlyozása, és a rendszerszintű áramtárolás problematikája is megoldódik piacképes áron, akkor a nap- és a szélerőművek is megoldást jelenthetnek. A tervek és a stratégiák ezt a célt jelölik ki, remélhetőleg a megvalósítás is eszerint halad majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Újabb fejezetéhez ért a Schneider Electric fenntarthatósági képzése
Elérhetővé vált a Schneider Electric ingyenes, online fenntarthatósági képzési programja, a „Sustainability School” legújabb modulja.
A harmadik fejezetben azt sajátíthatják el a vállalkozások, hogyan lehet az elektrifikáció és a digitalizáció révén előre lépni a dekarbonizációban és kihasználni a fenntarthatóságból származó versenyelőnyöket.
Újabb fejezetéhez érkezett a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat „Sustainability School” programja, amelynek célja, hogy a társaság értékesítési ökoszisztémájához tartozó partnereknek olyan hasznos tudást nyújtson, amivel vezető szerepet tölthetnek be a fenntarthatósági törekvések támogatásában. Azok a cégek, amelyek nem alkalmazkodnak az éghajlati kockázatokhoz, 2035-re az éves bevételük akár 7 százalékát is elveszíthetik. Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az üzleti szektor szereplői részéről, hogy kezeljék ezt a kihívást.
A „Sustainability School”, amely először 2023-ban vált elérhetővé a Schneider Electric partnerei számára, interaktív kurzusokat kínál, amelyek célja, hogy segítse a szervezeteket fenntarthatósági teljesítményük javításában. A három részből álló program a kulcsfontosságú fenntarthatósági témákról szóló, hozzáférhető, megvalósítható képzések iránti növekvő igényt elégíti ki. A már elérhető 1. és 2. fejezet a fenntarthatóság alapjait és azokat a lépéseket tárgyalja, amelyeket a vállalatok a szén-dioxid-mentesítési stratégia kialakításához és végrehajtásához megtehetnek.
A „Sustainability School” 3. fejezete arra összpontosít, hogy a napi gyakorlatban jól hasznosítható tudást adjon át, bemutassa a vállalkozásoknak, hogyan képesek dekarbonizálni tevékenységüket a villamosítás és a digitalizáció révén és felszabadítani a fenntarthatóságból származó potenciális versenyelőnyöket. A program testreszabott terveket ismertet a kulcsfontosságú ágazatok számára. Így például az energia- és ingatlanszektor kapcsán a program különböző stratégiákat vázol a beépített CO2-kibocsátás korlátozására. A képzési anyagok között az energiafelhasználás és a kibocsátások automatikus mérésére, nyomon követésére és csökkentésére szolgáló eszközök bemutatása mellett a közlekedés villamosítására, az épületmenedzsment-rendszerekre és az elektromos infrastruktúra korszerűsítésére, valamint a megújuló energiaforrások helyben történő felhasználására vonatkozó ismeretek is helyet kaptak. Az információs technológia (IT) kapcsán a képzési anyag bemutatja, hogyan lehet a digitalizációt hasznosítani a fenntarthatósági adatok gyűjtésére, illetve hogyan tudják a szervezetek innovatív technológiai megoldások révén előmozdítani a dekarbonizációs törekvéseiket. Az ipari automatizációval foglalkozók számára pedig többek között a fejlett motorvezérlő platformok, illetve a fenntarthatósági szempontok alapján tervezett rendszer-architektúrák bemutatásával nyújt hasznos segítséget a képzés.
„Büszke vagyok arra, hogy elindíthatjuk a „Sustainability School” következő fejezetét, amely egy nagyon fontos mérföldkő. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy partnereinket és ügyfeleinket támogassuk fenntarthatósági törekvéseikben, és ez az új fejezet olyan tudást és eszközt ad nekik, amellyel elérhetik a fenntarthatóságot saját szervezetüknél és ügyfeleiknél”
– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Partner Sustainability” területért felelős vezetője.
„Ahogy a világ egyre inkább a digitalizáció és elektrifikáció felé mozdul el, partneri ökoszisztémánk egyedülállóan jó pozícióban van ahhoz, hogy kezelni tudja napjaink energetikai kihívásait. Minden vállalkozás fontos szerepet játszik az energetikai átmenetben. Célunk, hogy segítsük őket abban, hogy ötvözve a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot valódi versenyelőnnyé váljon számukra ez a törekvés és így megállják helyüket a gyorsan változó világban”
– tette hozzá Frederic Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az LG közzétette 2024-2025-ös fenntarthatósági jelentését
Közzétette 2024–2025-ös fenntarthatósági jelentését az LG Electronics (LG), amelyben hivatalosan is beszámolt a 2030-as környezetvédelmi célok elérése felé tett jelentős előrelépésekről, beleértve az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését és a körforgásos gazdálkodás terén elért eredményeket.
A jelentés bemutatja a vállalat átfogó erőfeszítéseit a fenntarthatóság céges működésbe való beépítése kapcsán, összhangban a Jobb élet mindenkinek nevet viselő fenntarthatósági víziójával.
2024-ben az LG Scope 1 (közvetlen) és Scope 2 (közvetett) kibocsátása összesen 910 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket (CO₂eq) tett ki, amellyel a vállalat már közel került a 2030-ra kitűzött, 878 000 tonnás célhoz. A vállalat korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra 54,6 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2017-es szinthez képest. A cél idő előtti elérését a több gyártási folyamatban alkalmazott energiahatékony berendezések és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák proaktív alkalmazása tette lehetővé.
Az LG szintén lépéseket tesz a Scope 3 kibocsátások – azaz a termékek használatából származó szén-dioxid-kibocsátás – csökkentéséért a mesterséges intelligencia és más energiatakarékos technológiák szélesebb körű alkalmazásával. 2024-ben a vállalat 19,4 százalékkal csökkentette a termékek használatából származó szén-dioxid-kibocsátást a 2020-as szinthez képest. Külön figyelemre méltó, hogy az LG volt az első dél-koreai háztartásigép-gyártó, amelynek kibocsátáscsökkentési céljait a Science Based Targets kezdeményezés (SBTi) hivatalosan is elismerte. Az SBTi célkitűzései közé tartozik a Scope 3 kibocsátások 20 százalékos csökkentése hét kulcsfontosságú termékkategóriában 2030-ig, a 2020-as bázisévhez viszonyítva.
Előrelépés történt a körforgásos gazdálkodás terén is. Az LG 2024-ben globális gyártóüzemeiben 97,4 százalékos hulladék-újrahasznosítási arányt ért el, ezzel túlteljesítve a 2030-ra kitűzött 95 százalékos célt. A vállalat emellett tavaly 56 ország 91 helyszínéről összesen 532 630 tonna használt elektronikai eszközt gyűjtött be, így 2006 óta több mint 5 millió tonnára nőtt az összegyűjtött mennyiség. Az LG emellett 36 százalékkal növelte a termékeiben felhasznált újrahasznosított műanyagok mennyiségét is az előző évhez képest.
Az LG továbbra is elkötelezett amellett, hogy termékei és szolgáltatásai mindenki számára könnyen hozzáférhetőek és használhatóak legyenek. Az LG Comfort Kit – amelyet azért terveztek, hogy a háztartási gépek használata kortól, nemtől és fizikai képességektől függetlenül egyszerűbbé váljon – immár 14 terméket foglal magában. Az olyan akadálymentesítési funkciók, mint az LG OLED TV-ken elérhető képernyőfelolvasás és a hallókészülékeken és hangszórókon történő egyidejű hangkimenet, valamint az állítható magasságú és tapintható billentyűzettel ellátott kioszkok, mind bizonyítják ezt az elköteleződést. A vállalat emellett inkluzív szolgáltatásokat is nyújt, például fogyatékossággal élőknek szóló gondozási programokat, jelnyelvi konzultációkat, idősek támogatását, valamint bolti oktatási foglalkozásokat biztonság, informatika és kultúra témákban.
Az LG folyamatosan erősíti felelős vállalatirányítási gyakorlatát is, egy megfelelésre és etikára épülő irányítási struktúrán keresztül. A vállalat igazgatótanácsa a függetlenség, szakértelem és átláthatóság elvei mentén működik, míg az ESG Bizottság egyre fontosabb szerepet játszik a fenntarthatósági kezdeményezések felügyeletében. Az ellátási láncában az LG a közös fejlődést támogatja harmadik fél által végzett ESG-auditokon keresztül, amelyek a Responsible Business Alliance (RBA) szabványainak megfelelően zajlanak.
Folyamatos erőfeszítéseinek eredményeként az LG második egymást követő évben került be az S&P Global vállalati fenntarthatósági értékelésének (Corporate Sustainability Assessment – CSA) „Top 1%”-ába. A vállalat emellett öt egymást követő éven át „A” minősítést kapott a Morgan Stanley Capital International (MSCI) értékelésében, és immár 13 éve folyamatosan szerepel a Dow Jones „Best-in-Class World Index” fenntarthatósági rangsorában.
Az LG 2006 óta évente teszi közzé fenntarthatósági jelentését. A teljes 2024–2025-ös jelentés a vállalat weboldalán angol nyelven érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden