Zöld

A termőföld, mint befektetés már sosem térül meg?

Eresztékeiben recseg-ropog az EU mezőgazdasági támogatási rendszere – véli a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja.

Boros Gergő agrárszakértő szerint a termőföld ma egyre kevésbé jó befektetés, főként mert Ukrajna EU-hoz történő közeledésével a mai uniós közös agrárpolitika látványosan terhes a gazdáknak, illetve erejét veszti. A 2024 év elejét végigkísérő gazdatüntetések nyomán most próbálja toldozni-foltozni a szabályokat Brüsszel, de itthon csak a legnagyobb, sok ezer hektáros agrárgazdaságoknak maradhat csupán esélyük a sikerre: a kisbirtokokra csődhullám várhat, már egy-két éven belül is.

Egyre erősebben érzékelhető az elmúlt években az a tendencia, ami alapján nem csak a globális veszélyeket látjuk, de alapjaiban kérdőjeleződik meg a magyar agrárium jövője, mégpedig több aspektusból is. Nézzük akkor sorjában azokat a kihívásokat, amelyekkel a hazai gazdálkodóknak, a magyar mezőgazdaságnak nagyon gyorsan számolniuk kell.

Hatalmas hátrányt okozhatnak a belső szabályozások és az EU-s támogatási rendszer átalakulása

Első és legfontosabb a kihívások közül a belső szabályozások és a támogatási rendszer változása. Aki nap, mint nap benne dolgozik, az pontosan tudja, hogy adminisztratív szempontból egyre bonyolódik a gazdálkodás, fokozatosan nehezedik az agrárium helyzete. Mire gondolok? Évről-évre fontos és igen hasznos, hatékony növényvédő szerek kerülnek tiltólistára és a műtrágyázási szokások is jelentős átalakulás alatt vannak a földekre kijuttatható nitrogén és egyéb hatóanyagok korlátozása okán.

Több feladat, de kevesebb forrás

Az EU korábban mindig azzal az eszközzel élt, hogy nem korlátozott, hanem a többlet feladatok bevállalása mellé többlet forrást rendelt a gazdáknak. Magyarul: kompenzálta a növekvő terheiket vagy kieső bevételeiket. Ez azonban az utóbbi 10 évben lassan-lassan, ámde egyértelműen és szignifikánsan megváltozott. Észrevehető a trend, hogy amit egy adott ciklusban felállított extra elvárásokként (amiket extra jövedelemmel honorált) fogalmazott meg az EU, az a rákövetkező ciklusban már az alap elvárások közé került be. Lopakodva, de folyamatosan növelve a gazdálkodók terheit.

Az agrárium súlya már 4 évtizede zsugorodik

Majd a fenntarthatósági elvek erőltetett bevezetése után következett az agráriumra szánt források folyamatos csökkentése. Érdemes kiemelni: az agrárium súlya az EU-s költségvetésen belül már 40 éve zsugorodik. Eddig azonban a közvetlen kifizetéseket ez kevésbé érintette. Inkább a piac támogató/kiegyensúlyozó intézkedések tűntek el, így például a piacvédelmi beavatkozások bármilyen formája. Az utóbbi két EU-s ciklusban, 2014 és 2020 között. valamint az új 2021-27-es időszakban, azonban már érzékelhető a közvetlen kifizetések érdemi visszavágásának trendje is.

Eddig csupán a támogatások reálértékét erodálták. Azaz a 7 év során elszenvedett infláció csak egészen kis részét kompenzálták a következő ciklusban. Mára azonban ott tartunk, hogy már nominális emelés sem valósul meg! Az infláció (ami most éppen 40 éves rekordokat dönt szerte az EU-ban is) teljes mértékben, évente akár 10-20 százalékkal is erodálja majd a támogatások reálértékét.

Az egyre újabb EU-s tervek és háttéranyagok pedig már egyenesen nominális, azaz euróban kifejezve is csökkenést irányoznak elő a területalapú támogatás tekintetében, mondani sem kell, hogy „természetesen” növekvő adminisztratív terhek mellett. Noha vannak bizonyos események (pl. gazdatüntetések), amik időről-időre megakasztják a fenti folyamatok gyors előrehaladását és időlegesen hátrálásra kényszeríti az EU-s döntéshozókat, azonban, látva a hosszú távú politikai folyamatokat és az elmúlt 20 év trendjét nem lehetünk bizakodóak ezen a fronton.

Fontos az ukrán termőföld nyugati érdekkörbe vonása

De térjünk rá az EU-s agrárpolitika tágabb aspektusaira is. Különösen a nyugat részvételére és esetleges mögöttes érdekeire az ukrán háborúban. Jól láthatóan a nyugat-európai és az észak-amerikai nagyhatalmak már eddig is – és ezután is – jelentős dollár, és euró százmilliárdokat ölnek a háborúba. Ha eltekintünk a néha meglehetősen átlátszó humanitárius és egyéb érvelésektől (demokrácia védelme, jó és rossz csatája, és hasonlók.) akkor jó okkal feltételezhetjük, hogy a támogatók ezt a pénzt mindenképpen vissza szeretnék kapni. Mégpedig busás haszonnal. Sőt, nemhogy vissza szeretnék kapni, hanem ezeken a „háborús kölcsönökön” ők jól tejelő termelőeszközöket szeretnének vásárolni. A sokféle ilyen befektetési eszköz közül az egyik biztosan a termőföld lesz, hiszen ez Ukrajna igazi kincse, talán legnagyobb vagyoni értéke. Jól látjuk, hogy már most is jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek a nyugati vállalatok Ukrajna szerte, de ez a trend a következő években fog majd igazán felpörögni.

Az érdekek erősségét mutatja az is, hogy az EU már most kvázi EU-s tagnak kezeli Ukrajnát, legalábbis kereskedelmi szinten ez egyértelműen érzékelhető. Hiszen vámmentesen érkezhetnek termékek az EU-ba, csökkentették a kereskedelem adminisztratív terheit, lényegében megvalósul az ukrán munkaerő szabad áramlása, és érkeznek a megtámadott országba az EU-s költségvetésből – az amúgy sem elhanyagolható mértékű támogatások. Ezek az intézkedések meg is hozták az eredményt, például számunkra az olcsó ukrán gabonát. Ezért és egyéb jogszabályi módosítások okán már szinte minden országban tüntetnek a gazdák azonban ennek érdemi hatása erősen korlátozott Ez a trend egy felső politikai stratégia része, ezért így, vagy úgy, de minden bizonnyal folytatódni fog az ukrán gabona beáramlása.

Erősítenek a brazil, a távol-keleti és az észak-amerikai konkurensek

Adott tehát egy túlszabályozott, meredeken csökkenő támogatottságú ágazat, amelyben a dolgozók, vállalkozók átlagéletkora rohamosan nő. E mellé pedig megérkezett egy komparatív előnyökkel rendelkező, kevéssé szabályozott hatalmas versenytárs, aki mögött azok érdekei húzódnak, akik elvileg „képviselik” az EU-s intézményeket. Nem kell túl nagy fantázia, hogy gazdaságilag ennek mi lesz a vége. Persze, ha ez nem lenne elég, vélhetően legalább egy szabadkereskedelmi egyezmény még „segíti” majd a gazdák helyzetét a jövőben.

Itt elsősorban az Észak-, és Dél-Amerikából, illetve bizonyos tekintetben a Távol-Keletről beáramló mezőgazdasági termékekre gondolok. A szabadkereskedelmi egyezmények gerincét az adja, hogy az EU piacot szeretne szerezni az iparának (főleg az autóiparnak), ezért cserébe megnyitná mezőgazdasági piacait.

Az USA és az EU közötti, úgynevezett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség, vagyis a TTIP megállapodás a járvány előtti időszakban nagy reményekkel kecsegtetett, de azóta háttérbe szorult. A TTIP egyik fontos része az volt, hogy az EU-ban gyártott autók mehessenek vámmentesen az USA-ba, cserébe a amerikai gabona és húsáru vámmentesen érkezhetett volna az EU-ba. Egyelőre azonban még mindig nincsen aláírt megállapodás, pedig már évtizedben mérhető a tárgyalások hossza. Azonban előbb-utóbb lesz valamilyen megállapodás, ami az EU mezőgazdaságának biztosan negatív lesz. Ennek csak a mértéke kérdéses. Egyébként kisebb részmegállapodások Kanadával és a dél-amerikai szereplőkkel (Brazília) már voltak, így például az EU és egyes dél-amerikai országok közti, EU-Mercosur egyezmény.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:befektetés gazda gazdaság megtérülés termőföld

Up Next

A magyar városlakók háromnegyede több zöldfelületet szeretne

Don't Miss

Ételmaradékból is készülhet melegvíz

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások

Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”

– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”

– tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Az EU új szabályozása energiasemlegességet vár el a magyar szennyvíztisztítóktól is

A szennyvíztisztítás köztudottan fontos környezeti feladat: a természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége szigorúan szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy maga a tisztítási folyamata is jelentős energiafelhasználással és komoly szén-dioxid-kibocsátással jár.

A jó hír: a modern technológia ma már nemcsak a kibocsátott víz minőségét képes javítani, hanem a folyamat energiaigényét is drasztikusan csökkenteni. Többek között erre hoz példát a világ egyik vezető víztechnológiai vállalatának frissen megjelent fenntarthatósági jelentése. A Time magazin által nemrég a világ 100 legfenntarthatóbb vállalata közé választott Xylem technológiai startupokkal is együtt dolgozik, hogy zöldítse és energiakímélőbbé tegye a szennyvíztisztítás folyamatát.

A Szegedi Vízmű szennyvíztisztító telepe

A szennyvíztisztítás során a biológiai lebontást végző baktériumok oxigénigényét levegőztetéssel – más néven aerációval – kell kielégíteni. Ez a folyamat egy átlagos szennyvíztisztító teljes energiafelhasználásának 40–60 százalékát teszi ki. Minél nagyobb a telep, annál komolyabb ez a tétel: nem ritka, hogy egy nagyobb városi szennyvíztisztító évi energiaszámlájának több mint fele egyedül a levegőztetésre megy el. Ha ebben a folyamatban tudunk újítani és hatékonyságot javítani az jelentős energia megtakarításra ad módot.

„A szennyvíztisztítás energiaigénye Magyarországon sem elhanyagolható kérdés. A telepek többsége mára elavult tervezési elvek mentén épült, ahol az energiahatékonyság másodlagos szempont volt. Ma már egészen más a helyzet: a technológia lehetővé teszi, hogy ugyanazt a tisztítási minőséget lényegesen kevesebb energiával érjük el – és ez nemcsak környezeti, hanem komoly gazdasági előny is. Az egyik kulcs mindebben a levegőztetés folyamatának modernizálása. A hazai szennyvíztisztító telepek többsége is lépéskényszerben van, ha meg akar felelni az uniós jogszabályoknak energetikai elvárások mentén”

– mondja Gampel Tamás, a Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem értékesítési vezetője.

Több száz magyar szennyvíz telepre várhat modernizáció

A technológiai fejlődés nem csupán elméleti: konkrét telepeken mért adatok igazolják, hogy az energiahatékonyság drámain javítható okosabb tervezéssel és adaptív berendezésekkel. Hazánkban az elmúlt években veszélyes forráshiány jellemezte a vízügyi iparágat, de a modernizáció nem sokáig odázható el energetikai korszerűsítés terén. Nemzetközi példák igazolják, hogy az innovatív technológiai jelentős segítség ebben.

Levegőztető tányérok az egri szennyvíztisztítóban

A Xylem az elmúlt évtizedben számos magyar szennyvíztisztítón végzett összehasonlító vizsgálatokat. Példaként említhető, hogy a szegedi szennyvíztisztító levegőztető rendszerének korszerűsítésével 10 és 20 százalék közötti energiamegtakarítást sikerült elérni. Ezt annak fényében kell értékelnünk, hogy ez 1,1 millió kWh-t jelent évente, ami egy néhány tízezer lakosú város villamos energia fogyasztásával egyenlő. Egy másik példa az egri szennyvíztisztítón végzett részleges korszerűsítés, ahol szintén közel 20%-os villamos energia megtakarítást sikerült elérni a levegőztető rendszer korszerűsítésével. Az itt elért megtakarítás 0,4 millió kWh volt.

Miért most? Az EU is lépett

Az energiahatékonyság kérdése mára szabályozási szintre is emelkedett, ami tovább erősíti az újmegoldások iránti igényt. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott szennyvíztisztítási rendelete (UWWTP 3019/2024) stratégiai célként fogalmazza meg a telepek életcikluson átívelő energiasemlegességét – vagyis a szennyvíztisztítók többé nem pusztán energiafogyasztókként kezelendők, hanem olyan rendszerekként, amelyek fogyasztásukat minimalizálják. A rendelet különös hangsúlyt fektet a levegőztetés hatékonyságának javítására, az adaptív vezérlőrendszerek alkalmazására és a digitális modellezés bevezetésére.

„Ezek az eredmények nem egyedi szerencsés eseteket mutatnak, hanem a rendszerszintű gondolkodás erejét: ahol a tisztítás folyamtatát végző technológiai egységek – diffúzorok, fúvók, keverők és vezérlőrendszerek – integrált, okos egységként működnek, ott következetesen jobb eredmény születik. Ezeket a technológiákat nemcsak azért érdemes alkalmazni, mert jogszabályi előírás az karbonsemlegesség, hanem mert a kevesebb energia alacsonyabb költségszinttel is jár – miközben a tisztítás minősége nem romlik, hanem javul”

– foglalja össze Gampel Tamás.

22 milliárd köbméter vízmegtakarítás. A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentéséből az is kiderül, hogy 2019 és 2025 között az ügyfelek megoldásai révén több mint 22 milliárd köbméter vizet sikerült újrahasznosítani globálisan. A vállalat emellett 2025-ben összesen 20 millió embert ért el ivóvíz- és közegészségügyi megoldásaival. Ebbe beletartozik a Xylem Watermark jótékonysági program keretében nyújtott humanitárius segítség is: a vállalat 2025-ben 200 vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa által sújtott területen avatkozott be, ivóvízhozzáférést és szanitációs megoldásokat biztosítva. A program részeként az alkalmazottak munkaidejük egy százalékát önkéntességre fordíthatják – évi 20 fizetett óra keretében –, amit sokan vízügyi oktatási és fejlesztési projekteken töltenek el helyi közösségekben.

A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentése elérhető a vállalat weboldalán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!