Connect with us

Zöld

A magyar városlakók háromnegyede több zöldfelületet szeretne

magyar

A magyar városlakók túlnyomó többsége további óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki az Ipsos Zrt. és a Wavin friss kutatásából.

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mit is kezdjünk az égi áldással: míg a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől, addig minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, illetve a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Mindez összecseng egy új jogszabállyal, amely alapján a településtervek megalkotásakor és a településrendezés során prioritássá válik a csapadékvíz összegyűjtése, helyben tartása, illetve zöldfelületi kezelése.

Itt az esővíz az úr

Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és ráadásul egyre nagyobb területen fordul elő itthon: az ország legalább 40%-án figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat, vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja. Az egészséges, fenntartható környezet építését célul kitűző Wavin kutatásának tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százalékuk tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. Jó hír, hogy a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet, öntözés mellett akár autómosásra is.

De hogyan is lehet gyűjteni az értékes esővizet? Kézenfekvőnek tűnhet esővíztározó felállítása, azonban ilyenkor a szúnyogok elterjedésével, vagy a kórokozók vízben való elszaporodásával is számolni kell. Biztonságosabb megoldás az esővíz földalatti szikkasztása és tárolása, ami akár a betonfelületek alatt is megoldható. Ráadásul már léteznek olyan, 100%-ban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek[4], melyek „felokosíthatók”, így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.

Az esővíz megtartás jelentőségét már a szakemberek felismerték, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szerint az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabb a csapadékvíz tárolására és szikkasztására.

„Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá egy település élhetőbbé tételéhez”

– tette hozzá a szakember.

A városok „kizöldülését” számos innováció is segítheti, ilyen például a Wavin betonfelületek alá telepíthető gyökértározója, a „TreeTank”, amely kellő mennyiségű vízzel látja el a fákat, és egyben ellenáll a forgalmi terhelésnek is. A felmérés alapján itthon még kevéssé ismertek, de a jövő megoldásai lehetnek a víz természetes fennforgását utánzó kék-zöld tetők is. A Wavin kísérleti, „PolderRoof” projektjeiben például a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik: az esővízet öntözésre, az épület hűtésére, vagy akár az épület mosdóiban is újrahasznosíthatjuk.

Vissza a természetbe!

A Wavin azt is tudni szerette volna, hogy a magyar városlakók szerint mitől válnának élhetőbbé, fenntarthatóbbá a települések. 75 százalékkal toronymagasan végzett a további zöldfelületek létesítése opció, e mellett minden második válaszadó az esővíz tározására és szikkasztására, minden harmadik pedig zöldtetők, vagy vertikális struktúrák kialakítására szavazna.

De valóban olyan „szürke” nálunk a helyzet? Budapesten például átlagosan 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, amely a nemzetközi célértékhez (9 négyzetméter) képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület, de Prága például sokkal több közparkkal büszkélkedhet. Ráadásul nálunk létesült a világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkja, a Városliget.

Zöldül a jövőnk – és ettől egészségesebbek is lehetünk

Dr. Páldy Anna a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője szerint a huszadik század népbetegségei, a szív és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület. Sok ember küszködik depresszióval, az idősek magányosak, nehezen teremtenek kapcsolatot, a zöldfelületek pedig a társas kapcsolatok kiépítésére, beszélgetésre is alkalmasak, javítják az emberek mentális állapotát.

„A szervezetünk ideális D vitamin ellátása szempontjából is fontos, hogy naponta 10-15 percet töltsünk napos, vagy félárnyékos környezetben, a legjobb, ha parkokban tudjuk ezt megtenni 11-15 óra között. A D vitamin termelés szempontjából további, napfény védelem nélküli tűző napon való tartózkodás nem javasolt, ellenben árnyékban, vagy a kora reggeli, délelőtti vagy késő délutáni órákban hosszabb időt is eltölthetünk a szabad levegőn, zöld környezetben”

– emelte ki a szakértő. Egy kutatás szerint jelentősen többen értékelték egészségi állapotukat jónak, vagy igen jónak azok közül, akik egy hét alatt 120-170 percet töltöttek zöld környezetben mint azok, akik nem érintkeztek a természettel. A legjobb hatást a heti 300 percet eltöltők tapasztalták.

Sajnos hazánkban az elmúlt években folytatódott egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagyságának csökkenése. Ennek a folyamatnak kíván gátat szabni egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály , mely megalapozza az ún. zöldfelületi tanúsítvány rendszerét, azaz a telek vagy az ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazoló okirat bevezetését, ami tulajdonképpen annak ökológiai teljesítőképességét jelöli. Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor fontos szemponttá válik a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodás, ezen belül is a csapadékvíz összegyűjtése és helyben tartása, zöldfelületi kezelése.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái

vízadás

Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.

Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.

Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.

Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.

„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”

  • Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
  • A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
  • 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
  • A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el

Ültetünk és Éltetünk!

Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.

Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!

S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.

Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit

Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.

A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.

A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.

Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.

Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:

Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”

Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében

– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.

Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.

Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.

Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában

Az idei második negyedév végére átlépte az egymilliót azok száma, akik részt vettek a Schneider Electric energiamenedzsment képzésében.

A cég megoldásai révén az ügyfeleknél elkerült CO-kibocsátás mértéke pedig már meghaladta a 700 millió tonnát. A vállalat 1000 legnagyobb beszállítója a Zero Carbon Project kezdeményezés keretében már közel felével csökkentette CO-kibocsátását.

Újabb fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megoldásai révén már 734 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. További kiemelkedő eredmény, hogy a cég által szervezett energiamenedzsment képzéseken résztvevők száma átlépte a célként megfogalmazott egymilliót (1.017.704), ami különösen fontos a sikeres energiaátmenet és a fiatalok ezen folyamatba történő bevonása miatt.

A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei második negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,06-os értéket ért el a társaság a 2025 első negyedévi 7,95-ös után.

A vállalat kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca dekarbonizációjára is, ennek érdekében indította el Zero Carbon Project kezdeményezését. A 2021-ben elrajtolt program eredményeként a második negyedév végére a társaság 1000 legnagyobb beszállítójának működésből adódó CO₂-kibocsátása már 48 százalékkal csökkent, és mindössze két százalékponttal marad el az év végi célkitűzéstől.

A második negyedéves fenntarthatósági erőfeszítések eredményeként a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 81 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított kartonpapírral oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya pedig elérte a 41 százalékot.

Globális elismerések és helyi eredmények

Az idei második negyedév fontos történése volt, hogy a TIME magazin és a Statista ismét a világ legfenntarthatóbban működő cégének választotta a Schneider Electricet, ezzel a vállalat két egymást követő évben érdemelte ki ezt az elismerést. A Corporate Knights az „Európa legfenntarthatóbb vállalata” címet ítélte oda a társaságnak a fenntarthatósági törekvések területén betöltött vezető szerepe miatt.

Fontos helyi kezdeményezések is mutatják az SSI program hatásait. A Bangladesben lévő Cox’s Bazarban digitális iker technológia alkalmazásával oktattak napelemrendszerek javítására és e-hulladék-újrahasznosítására otthonaik elhagyására kényszerült közösségeket. A „Conserve My Planet” program gyakorlati projektek révén vonja be a diákokat Indiában, Kenyában, Vietnámban és Thaiföldön a fenntarthatósági törekvésekbe. Brazíliában pedig hordozható oktatópanelek segítségével nyújtottak megújuló energiával kapcsolatos oktatást börtönben lévő fiataloknak, támogatva ezzel a reintegrációt és növelve a visszaesés elkerülésének esélyét. Ezek a kezdeményezések mind azt mutatják, hogy amikor az oktatás, a technológia és a megfelelő célok találkoznak, akkor lehetségessé válik a rendszerszintű változás.

„Jövőformáló vállalatként és a világ legfenntarthatóbb cégeként hisszük, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb hajtóereje a hosszú távú átalakulásnak. Az, hogy az energiamenedzsment képzésben résztvevők száma átlépte az 1 milliót, büszkévé tesz minket és emlékeztet arra, hogy mire lehet képes az ember, ha a célok és a tenni akarás találkoznak. A 2021–2025-ös „Schneider Sustainability Impact” programunkból még hat hónap van hátra, és a prioritásunk egyértelmű: határozottan felgyorsítani a megvalósítást és tartós hatást elérni”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric második negyedéves SSI jelentése itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss