BigSEE Architecture 2024 nemzetközi építészeti díjat kapott a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) két projektje is Szlovéniában.
A BigSEE díjjal a délkelet-európai régió 21 országában díjazzák a legjobb építészeti, belsőépítészeti és formatervezési megoldásokat 6 különböző kategóriában. A KÖZTI a Balatonfüredi Kongresszusi Központtal és a Veszprémi Zöld Város projekttel nyerte el az elismerést.
A BigSEE díjat a Ljubljanában székelő alapítvány, a Zavod Big alapította: a SEE rövidítés a South-East Europe-ra vagyis Délkelet-Európára utal. Az elismerés célja az építészet, a belsőépítészet, a kreatív iparágak terén elért kiváló eredmények, alkotások bemutatása és elismerése. A BigSEE Architecture Award az évek során Közép-Európa meghatározó építészeti elismerésévé nőtte ki magát, jól reprezentálva a régió kreatív potenciálját.
A Balatonfüred Kongresszusi Központ a „kulturális létesítmény” kategóriában kapott elismerést. A KÖZTI tervei alapján megépített modern, transzparens épület megjelenésében három fő anyag dominál: a kő, az üveg és az épület ötödik homlokzataként megjelenő zöldtető. Utóbbi a létesítmény egyik különlegessége, amely által belesimul a környezetébe. A Balatonfüred Kongresszusi Központ a konferenciaturizmus balatoni fővárosává teszi Balatonfüredet. A látványos épületegyüttes nagyszabású rendezvényeknek ad otthont, konferencia-központként és kiállítótérként is üzemel. A létesítmény földszinti alapterülete több mint háromezer négyzetméter, itt található az előcsarnok és a hozzá flexibilisen kapcsolódó 380 négyzetméteres kiállítóterület, a két helyiség összenyitható, így nagyobb rendezvények szervezésére is alkalmas. A kiállítótérből még két 60, illetve 110 fő befogadására alkalmas terem nyílik, ezek szintén összenyithatók. Az épület emeletén négy, mobil falakkal egymástól leválasztható, szekcióterem kapott helyet. Az emeleten található az impozáns, 670 férőhelyes, remek akusztikával kialakított színházterem is, karzattal és süllyesztett zenekari árokkal.
A BigSEE Architecture díjátadóján a KÖZTI tervei alapján megvalósult veszprémi Zöld Város projekt is elismerést kapott. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa projekt részeként Veszprém történelmi városközpontján kívül a kulturális és oktatási központja is jelentős zöldfelületi fejlesztéssel újult meg. A szecessziós színházépület meglévő és új közterületei szervesen kapcsolódnak az egyetemi campus területén belül az új mélygarázs felett kialakított közterületekhez és az egységes tájépítészeti koncepció szerint megújult zöldfelületekhez. Veszprémben a Megyeház téren új kávézó létesült, egybeépítve a felújított támfalrendszerrel. A felújított, újjáépített, kiegészített támfalak mentén, illetve a nyugati oldalon részben a falsíkon kívül konzolosan építve, egy falsétány biztosítja a dombtetőn lévő műemlék templomrom megközelítését. A falsétány vonalvezetésének meghatározásánál és a kapcsolódó tartószerkezetek kialakításánál a legfőbb építészeti és tájépítészeti szempont a meglévő természetes és épített terepalakulatok (dolomit sziklafalak, illetve az ehhez kapcsolódó kő/tégla támfalak) megőrzése, valamint a kőanyag újbóli felhasználása volt. Veszprém szívében egy olyan zöld sziget jött létre, amely a különböző funkciókat betöltő kulturális szigetek által lehetőséget kínál a különböző generációk rekreációjára. Ezen túl a Zöld Város kialakítása során őshonos magyar növényfajok bemutatásával egy etnobotanikai kertet is kialakítottak a múzeum és a tájház között.
A BigSEE Architecture Awards díjátadója Ljubljanában volt. A KÖZTI a korábbi években is sikerrel szerepelt a szlovén nemzetközi építészeti díjon. A White House irodaház, a BudaPart Otthonok „D” épület, a V.30 Belvárosi Sportközpont, valamint a soproni Lőver Uszoda is kategóriagyőztes lett.
75 év tapasztalat
A KÖZTI Magyarország legnagyobb múltú tervezőirodája idén 75 éves. Az iroda számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot átélt, sikerének titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Az 1949-ben alakult KÖZTI-ben a magyar építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak az elmúlt évtizedekben, mint Zalaváry Lajos vagy Jánossy György. Az építésziroda nemcsak korábban, hanem napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad munkát, a referenciák pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel itthon és külföldön (például Afrikában és a Közel-Keleten) egyaránt.
A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Kossuth tér rekonstrukcióját, az Eiffel Műhelyházat, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló épületét is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A vállalat megoldásai több károsanyag kibocsátást előznek meg, mint az életciklusuk során keletkezik.
Megjelent a Siemens fenntarthatósági jelentése. A globális technológiai vállalat évente számol be eredményeiről az ún. DEGREE keretrendszerében. Ez mérhető célokat és mutatókat rögzít a dekarbonizáció, az etika, a vállalati kormányzás, az erőforrás-hatékonyság, az egyenlőség, a foglalkoztathatóság terén.
A 2024-es eredmények közé tartozik, hogy a vállalat termékei és megoldásai először kerültek el több károsanyag-kibocsátást, mint amennyit a Siemens teljes értéklánca generált.
a 2024-ben értékesített megoldások életciklusuk során 144 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását előzik meg, szemben a Siemens teljes értékláncának 121 millió tonnás kibocsátásával.
A vállalat üzleti tevékenységének több mint 90 százaléka pozitív fenntarthatósági hatást eredményez. A maradék az olyan ágazatokban folytatott üzleti tevékenységből származik, mint az olaj- és gázipar, a szénbányászat vagy a széntüzelésű energiatermelés. A Siemens célja ezen arány csökkentése.
A cég 2019-es bázisévhez képest 60 százalékkal csökkentette a saját működéséből származó CO2-kibocsátást, és célja, hogy 2030-ra karbonmentessé váljon.
A Siemens támogatja és ösztönzi beszállítóit fenntarthatósági gyakorlatuk fejlesztésében.
A vállalat saját fenntarthatósági jelölése, az EcoTech címke már több mint 25 ezer terméken megtalálható. Ezek a fenntartható anyaghasználat, az optimális alkalmazás és a körforgásosság terén kiemelkedőnek számítanak.
A vállat 327 ezer alkalmazottja, egyenként átlagosan 27 órát töltött digitális tanulással, meghaladva a 2025-re kitűzött, személyenkénti 25 órás célt. A munkatársak számára közel 200 ezer digitális tananyag érhető el világszerte.
A Siemens felsővezetői között 32 százalékban képviseltetik magukat a nők, ami növekedés a 2020-as 23 százalékhoz képest.
A fenntarthatóság 2020 óta a vezetői javadalmazás részét képezi.
Technológia a fenntarthatóság szolgálatában
A Siemens nagy figyelmet fordít arra, hogy technológiai fejlesztései is a fenntarthatósági célokat szolgálják, különösképpen a következő három területen: a dekarbonizáció és az energiahatékonyság, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, valamint az emberközpontúság és a társadalmi hatások terén. Néhány példa ezen fejlesztések közül:
Fejlett gyártás és körforgásosság
Az automatizált akkumulátor-újrahasznosítás lehetőségeinek feltárása megvédi a személyzetet a manuális szétszerelés veszélyeitől, és akár 75 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az akkumulátoranyagok körforgásosságának biztosításával.
Kapcsolódás és peremhálózatok (Edge)
A szenzoradatokkal működő automatizált minőségellenőrzés a friss élelmiszer-előállításban erőteljes peremhálózati számítástechnikát igényel, és javítja az élelmiszer-biztonságot, csökkenti az élelmiszer-pazarlást.
Automatizálás jövője
A fizikai helyett digitális tesztek alkalmazása csökkenti a prototípusok számát, így hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi az új termékek vagy akár városrészek fejlesztését.
Szoftver rendszerek és folyamatok
Skálázható és adaptálható megoldások a villamosenergia-hálózatok monitorozására és áramkimaradások kezelésére, amelyek növelik a meglévő hálózatok kapacitását, és segítik az energiaátmenet felgyorsítását.
Fenntartható energia és infrastruktúra
A bécsi Seestadt Aspern egyik energiahatékonysági projektjében az energia- és épülettechnológiák kombinálása 70 százalékkal csökkenti a lakások szén-dioxid-kibocsátását.
Az etikai normák és a felelős üzleti magatartás az MI-alapú termékek fejlesztése és használata során is jelen vannak, hogy felelős mesterséges intelligenciát biztosítson a vállalat.
A Siemens fenntarthatósági jelentése teljes terjedelmében erre a linkre kattintva érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.
A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gyerekrajzok a természetvédelemről a Nádudvari joghurtok csomagolásán
Több százezer Nádudvari joghurt csomagolására kerülnek rá a #mitehetünktöbbet rajzpályázat nyerteseinek alkotásai. A rajzpályázat a természet védelmére és a környezettudatosságra hívta fel a fiatalok figyelmét.
A Nádudvari Élelmiszer Kft. #mitehetünktöbbet kampányának részeként nyáron egy különleges rajzpályázatot hirdetett meg fiatalok számára. A téma a természet és az élő környezet megóvása volt, a pályázatra 2024. augusztus 1. és szeptember 30. között három korosztály– 5-7 évesek, 8-10 évesek, valamint 11-16 évesek – rajzait és kreatív munkáit várták. A felhívás célja az volt, hogy a gyerekek elmélyüljenek abban, hogyan tehetnek többet a környezetünkért, és hogyan válhatnak a jövőben környezettudatos polgárokká.
Több száz pályamunka érkezett be az ország minden részéből, amelyek értékelése komoly kihívás elé állította a zsűrit. Az eredetileg három díjazottra tervezett pályázat végül tíz különdíjas alkotót is elismert, mivel a beérkezett művek színvonala és üzenetei túlmutattak a várakozásokon. A három fődíjas alkotás a Nádudvari gyümölcsjoghurtok csomagolásán több mint egy hónapig lesz látható, a legtöbb pályamunkát beküldő iskola pedig komoly ajándékban részesült.
Az ünnepélyes díjátadóra 2024. december 3-án került sor Debrecenben, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. Debreceni Erdészetének központjában. Az esemény különleges apropója a Nádudvari Élelmiszer Kft. és a Nyírerdő Zrt. között fennálló együttműködés, amelynek keretében idén is egy hektárnyi fekete nyárfa telepítését támogatták, amely összesen 6000 darab új facsemete elültetését jelenti. A Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese, Tölgyfa Gábor köszöntötte az ifjú művészeket és megköszönte a Nádudvari Élelmiszer Kft-nek a folyamatos támogató együttműködést. A díjátadó keretében a faültetésben a gyerekek is aktívan részt vehettek. Dr. Aradi Csaba a Future of Debrecen Egyesület elnöke is részt vett az eseményen, aki ajándékokkal lepte meg a jövő generáció tudatos természetvédőit.
A Nádudvari Élelmiszer Kft. #mitehetünktöbbet kampánya nemcsak a kreativitást díjazza, hanem fontos üzenetet is közvetít: a jövőnkért tett apró lépések már ma elindíthatnak egy élhetőbb világot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!