Connect with us

Zöld

Az intelligens esővízgazdálkodás lehet a legújabb trend

Az esővíz kincs. Így gondolják ezt a Wavin által megkérdezett magyar szakemberek is, ráadásul szinte minden második építész, létesítményüzemeltető, illetve városgazdálkodó szerint folyamatosan nő az igény a fenntartható esővízkezelés iránt.

A kutatás tanulságai szerint a megvalósítás nem a szaktudáson vagy a műszaki lehetőségeken fog múlni, ám a szakemberek szerint a döntéshozók jelentős része még mindig nem ismeri fel a fenntartható vízgazdálkodásban rejlő egészségügyi és anyagi lehetőségeket. Pedig átgondolt tervezéssel és digitális megoldásokkal a víz természetes körforgása ma már bármely városban megvalósítható.

Ne csak a befőttet tegyük el „télire”

Az elkövetkező években még valószínűleg sokat fogunk hallani az intelligens esővízgazdálkodásról, hiszen már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a szélsőséges csapadékeloszlásnak köszönhetően a városaink hol szabályosan úsznak az esővízben, hol hosszú, forró, száraz időszakokkal küzdünk. A csapadék minél gyorsabb elvezetése nem lehet ideális megoldás, hiszen hogyan jutunk ismét vízhez, ha beköszönt a szárazság? Drágán és korlátozottan. Pedig a megoldás igen egyszerű: az értékes esővizet is „elrakhatjuk” ínségesebb időkre. Ebben segítenek az olyan innovatív megoldások, mint az intelligens esővíztározók és szikkasztók, a víz természetes körforgását kicsiben megvalósító kék-zöld tetők, a városi fák túlélését segítő gyökértározók, vagy a csapadékot megtartó, úgynevezett esőkertek.

A magyar szakemberek már felkészültek

Az esővízgazdálkodás terén világszerte és Magyarországon is élen járó Wavin több mint száz hazai építészt, tájépítészt, tervezőt, létesítmény üzemeltetőt, illetve városgazdálkodás terén jártas szakembert kérdezett meg a csapadék megtartásáról és újrahasznosításáról. A válaszadók szerint elsöprő érdeklődés tapasztalható a fenntartható megoldások iránt, hiszen mindössze 4-4 százalékuk látja úgy, hogy nincs, illetve stagnál a zöld megoldások iránti kereslet. Ám bármely jó ötlet csak annyira jó, amennyire megvalósítható, az esővízgazdálkodás terén pedig ennek a megkérdezettek szerint elsősorban a nem kellően tájékozott döntéshozók, illetve – ezzel valószínűleg összefüggésben – az anyagi lehetőségek szabnak határt. A szakemberek, a szaktudás hiánya, vagy a műszaki lehetőségek a válaszadók szerint nem hátráltathatják az esővízgazdálkodás hazai megvalósítását.

Már az esővizet is „digitalizáljuk”

„A Wavinnál az élhető, a klímaváltozás kihívásaira rugalmasan reagáló városok építésén dolgozunk – itthon és világszerte. Szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is elterjedjen az a holisztikus szemlélet, amely az értékes esővíz megtartását és újrahasznosítását teszi lehetővé egy új típusú, intelligens vízgazdálkodás formájában”

– magyarázza Ronyecz Nóra, a Wavin hazai marketing managere.

Ebben a digitalizáció is a segítségünkre van, hiszen például az időjárási adatok elemzésével, az előrejelzések figyelembevételével, illetve szenzortechnika alkalmazásával a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni a szikkasztókban, vagy éppen a kék-zöld tetőkben rejlő lehetőségeket

– teszi hozzá a szakember.

Lukács Máté, az Egészséges Utcák koncepciót itthon is meghonosító Járókelő Közhasznú Egyesület operatív vezetője szerint az erős szelek, a heves esőzések, a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás mind-mind jelentősen befolyásolják, hogy az emberek mennyire mozdulnak ki, időznek az utcán és érzik jól magukat. Az igény az árnyékos és szélmentes helyekre csak növekedni fog a jövőben, ahogy a klímaváltozás előrehalad, és városaink a jelenleginél szélsőségesebb időjárást tapasztalnak meg.

„A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebbé váló időjárásra csak akkor tudunk felkészülni, ha a szivacsváros gondolatiságát is beemeljük a tervezési alapelveink közé. Növényzet telepítésével és természetes vízelvezetés, szivárgók alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a város készen álljon a magasabb hőmérsékletekre és a hevesebb esőzésekre

– mondta el a szakember.

Szerencsére már itthon is találunk szép példákat a klímabarát városfejlesztésre: ilyen például a IX. kerületi Bakáts tér vagy az időszakos elárasztásra tervezett XXII. kerületi Szent István tér átalakítása. Az esővízmenedzsment terén a jövő a korábban említett szenzortechnikáé lehet, okosvezérléssel ugyanis előre felkészülhetünk az időjárási eseményekre és a szikkasztóban helyet biztosíthatunk a várhatóan lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíznek. Ilyen szenzoros technikai megoldás üzemel például már a brit királyi család észak-ír birtokán, ezzel is védve a történelmi komplexumot az árvizektől.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Elindult a munka a házikertekben

Több mint 17 millió színes tasakos vetőmag talál gazdára az idei szezonban.

A kedvező tavaszi időjárás miatt elindult a munka a kiskertekben. Az idei szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előrejelzése szerint 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából mintegy 17,3 millió színes tasakos vetőmagot vetnek el a hobbikertészek. A klasszikus sárgarépafajták, petrezselyemfélék és fűszernövények mellett élénk a kereslet a különféle paradicsomok és paprikák, valamint a kezdő kertészek számára is sikerélményekkel kecsegtető cukkinik és patisszonok iránt.

A kedvező tavaszi időjárás miatt március elején felpörgött a munka hobbikertekben. Ezzel párhuzamosan a főként gazda- és kertészeti boltokban, multinacionális élelmiszerláncokban, és barkácsáruházakban megvásárolható színes tasakos vetőmagok iránti kereslet is hatványozódott. A hazai hobbikerti vetőmagkínálat a piacon a világ minden részéről származó, de Európában regisztrált mintegy 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából áll. Ezekből a becslések alapján mintegy 17,3 millió fogy az idei szezonban, amely az elmúlt évi 18 millió darabos forgalomhoz képest 4 százalékkal kisebb mennyiséget jelent. A piacon forgalmazott termékek tekintetében mintegy 5-7 százalékos drágulással kell számolniuk 2025-ben a vásárlóknak. Az átlagos fogyasztói kosár a becslések szerint 3000 forintot tesz ki, egy-egy kertész 10 színes tasakos vetőmagot vásárol átlagosan. A teljes hazai forgalom a hobbikerti vetőmagok területén mintegy 5,2 milliárd forintot tesz ki.

Magyarországon a konyhakerti termesztés visszaszorult az elmúlt két évtizedben, hazánk Európa középmezőnyében foglal helyet. Tőlünk keletebbre a házi növénytermesztés még jobban tartja magát, nyugatabbra viszont már vannak olyan országok, ahonnét teljesen eltűnt ez a fajta foglatosság. Európában kiemelkedő a hobbikertészkedés kedveltsége a zöldségtermesztés vezető országának tekintett Hollandiában és Olaszországban, ismertette Pavelka Árpád, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Zöldség Szekciójának tagja.

Mint Pavelka Árpád kifejtette: a hazai vásárlók leginkább a népszerű virágfajták mellett a klasszikus zöldségféléket – a gyökér petrezselymet, a sárgarépát, uborkaféléket teszik a kosarukba, de jelentős az érdeklődés a fűszernövények iránt is. Növekvő kereslet van paradicsomfélék mellett a chili paprikák iránt is. A cukkini és patisszonfajtákat a szakértők pedig a leginkább sikerrel kecsegtető növényeknek tartják a kezdő kertészek számára.

Magyarországon a klasszikus otthoni kertészkedés mellett megfigyelhető trend a kedvtelésből, rekreációs céllal történő növénytermesztés. Egyre több helyen találkozni emeltágyásokkal, balkonkertekkel és a városokban megjelentek közösségi kertek is. Ezek esetében a növények felnevelése mellett maga a kertészkedés, mint hasznos fizikai elfoglaltság nyújtja az élményt. A sikeres kertészkedést a hazánkban is tapasztalható klímaváltozás nehezíti, az elmúlt évben például a nagy meleg és légköri aszály az ország nagy részén komoly terméskiesést okozott, amelyen az öntözés sem segített, mondta Pavelka Árpád.

A tasakos vetőmag tisztaságát és minőségét a forgalmazó garantálja. A vetőmagválasztásnál érdemes megbízható forgalmazótól választani, mert a sikeres gazdálkodás a magas minőségű vetőmaggal kezdődik. A Magyarországon forgalmazott kiskerti vetőmagoknak az európai vetőmag szabványoknak megfelelő minőségben, jelöléssel kell rendelkezniük. Ezek a forgalomba hozatal előtt hivatalos minősítésen esnek át, majd évente minimum egyszer csíraellenőrzést végeznek rajtuk a cégek.

A tasakon jelölt vetési időben a talaj hőmérsékletét és állapotát érdemes figyelembe venni a vetésnél. A növények fejlődéséhez folyamatos nedvesség szükséges, a melegigényes növényeket  fóliatakarással, esetlegesen növényházban palántaneveléssel készíthetik fel a kertészek a későbbi kiültetésre. A megvásárolt, de a szezonban megmaradt vetőmagokat érdemes hűvös, száraz, direkt napfénytől védett helyen tárolni, ekkor akár több évig megmaradhat a csírázóképességük.

Fotókredit: KRQ


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A világ legfenntarthatóbb vállalatai közé került a Zyxel

A Zyxel Group egyike annak az öt vállalatnak, amely megkapta ezt az elismerést az iparágban.

A Zyxel Networks, a biztonságos, mesterséges intelligencia alapú felhőalapú hálózati megoldások terén vezető szerepet betöltő vállalat bejelentette, hogy a Zyxel Group ismét jelesre vizsgázott a fenntarthatóság iránt tanúsított szemléletével az S&P Global Sustainability Yearbook 2025  alapján. A világszerte több mint 7690 vállalat közül kiemelkedve a Zyxel Group iparágának legjobb 5%-ában végzett, ezzel is bizonyítva a fenntartható gyakorlatok iránti erős elkötelezettségét.

Az S&P Global Sustainability Yearbook a vállalatokat a vállalati fenntarthatósági értékelésük (CSA) alapján értékeli, amely ugyanaz, mint a Dow Jones fenntarthatósági indexekben (DJSI) használt mérce. Idén 62 iparágban összesen 780 vállalatot ismertek el, ami tükrözi a felvételhez szükséges szigorú előírásokat. A kommunikációs berendezések ágazatában értékelt 54 vállalat közül mindössze ötöt választottak ki elismerésre, köztük a Zyxelt, a Ciscot és az Ericssont.

A Zyxel Group felvétele az S&P Global Sustainability Yearbookba csak a legújabb bizonyítéka az ESG-kiválóság iránti hosszú távú elkötelezettségének. Ez az elismerés a Zyxel 2024-ben kapott számos rangos díj- és minősítés sorára épül, többek között a Tajvani Vállalati Fenntarthatósági Díj (TCSA) háromszoros elismerésére, a Business Weekly által három egymást követő évben a 100 legversenyképesebb szén-dioxid-kibocsátó vállalat közé való bekerülésre, az MSCI ESG Rating A minősítésére, a Carbon Disclosure Project (CDP) B vezetői szintű minősítésére és az EcoVadis ezüstérmére. Ezek az eredmények aláhúzzák a Zyxel Group vezető szerepét a fenntarthatóság terén, valamint az iparági szabványok felállítására irányuló folyamatos erőfeszítéseit.

A fenntarthatósági célok eléréséhez az iparágak és ellátási láncok közös fellépésére van szükség. Ezt felismerve a Zyxel Group ambiciózus szén-dioxid-csökkentési célok kitűzésével aktívan hozzájárul a fenntarthatóság felé irányuló szélesebb körű globális mozgalomhoz. A vállalat célja, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentse a kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó nulla kibocsátást, összhangban a Tudományos Célkitűzések Kezdeményezéssel (SBTi). A Zyxel Group emellett az ellátási láncában is támogatja a fenntarthatóságot olyan kezdeményezésekkel, mint a Zero Carbon Academy, amely a beszállítóknak segít a szén-dioxid-gazdálkodás javításában és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek kifejlesztésében.

A Zyxel Group folyamatos felvétele az S&P Global Fenntarthatósági Évkönyvébe alátámasztja a fenntartható üzleti gyakorlatok terén betöltött vezető szerepét. A vállalat a jövőben is elkötelezett amellett, hogy jelentős és tartós környezeti és társadalmi hatást érjen el olyan kezdeményezések révén, amelyek világszerte a közösségek javát szolgálják, és hozzájárulnak a globális fenntarthatósági célok eléréséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói

Az ún. örök vegyianyagokként ismert per- és polifluoralkil (PFA) anyagok és a nanoműanyagok (NPL) együttes előfordulása és kölcsönhatása a környezetben lehetséges és kockázatos anyagkombináció (pl. kommunális szennyvizekben).

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) közös munkájukban arra a megállapításra jutottak, hogy vizes közegben e két szennyező terjedését nagyban befolyásolja a PFA anyagok megkötődése a nanoplasztik kolloidok felületén, sőt ez környezeti kockázatukat is meghatározza. Együttes előfordulásuk esetén ugyanis jelentősen nőhet a vízi ökoszisztémákra és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásuk abban az esetben, ha a PFA vegyület a nanoműanyag felületéhez kötődik (adszorbeálódik). 

A brit Királyi Kémiai Társaság egyik tudományos szaklapjában publikált kísérleti adatok igazolták, hogy a PFA szennyeződések a nanoműanyagok felületén megváltoztatják a kolloidrendszer felületi töltését és ennek következtében annak stabilitást. Ez nemcsak a terjedési és felhalmozódási folyamatokat befolyásolja a vizeinkben, hanem az NPL-PFAS aránytól függően, egymást erősítő (szinergikus) toxikus hatásokhoz is vezet. Az NPL-PFAS kolloid stabilitása és a szennyező hatása közötti összefüggés vizsgálatával a kutatás a világon elsőként elemezte a nanoszemcsék határfelületén lejátszódó adszorpciós folyamatok kialakulását, valamint ezek hatását a vizsgált modellállatok (halteszt) mortalitására. A kutatók a kombinált szennyezés által okozott letális elváltozások értékelése mellett nagyfelbontású képalkotó berendezésekkel vizsgálják a hallárvákat (ld. kép) és a szennyezőanyagok által okozott testi elváltozásokat is nyomon követik. Az eredmények rávilágítanak, hogy az együtt előforduló szennyező anyagok (pl. NPL–PFA koktél) növelhetik a negatív környezeti hatásokat, mert jelentős hatással vannak a vizsgált indikátorszervezetek fejlődésére. Eredményeik egyben fel is hívják a figyelmet az ilyen kölcsönhatások további vizsgálatának fontosságára vizes közegben.

A kutatás környezeti jelentősége 

A MATE és az SZTE szakértői megállapították, hogy az NPL-ek és a PFAS-ok együttes hatása a környezetre különösen aggasztó perzisztenciájuk (rendkívül nehezen bomlanak le), bioakkumulációs (felhelmozódási) potenciáljuk és összetett kölcsönhatásaik miatt. A kutatás nagy környezettudományi jelentőséggel bír, hiszen az ilyen típusú elemzések hozzásegítik a tudományos szakembereket az újonnan és a környezetben együttesen megjelenő szennyező anyagok környezeti viselkedésének és hatásainak jobb megértéséhez. A kutatási eredmények egyedülállóak, mert korábban összefüggéseket, az NPL-PFAS rendszerek kolloid stabilitása és toxicitása között, nem vizsgáltak.

A kutatás legfontosabb megállapításai 

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a PFA szennyező NPL-részecskékre történő adszorpciója szinergikus (egymást erősítő) toxikus hatásokhoz vezet, és ez hosszú távon fennmarad a nem aggregálódó NPL-PFAS kolloidok esetében. Az eredmények felhasználhatók a különböző szennyezőanyag határértékek és kármentesítési stratégiák kidolgozása során és végső soron segítik a vízi környezetet szennyező anyagok által együttesen jelentett ökológiai és egészségügyi kockázatok mérséklését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss