Connect with us
Hirdetés

Zöld

Vízpozitív és karbonsemleges

Tizedik éve ünnepeljük a Városok Világnapját október 31-jén.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott világnap célja, hogy megoldást találjon az urbanizációval kapcsolatos konkrét kihívásokra. Kihívásokból pedig nincs hiány: elég, ha csak az extrém meleg nyarunkra, vagy az őszi árvízhelyzetre gondolunk. Az egyre zsúfoltabb településeken az egészséges lakókörnyezet kialakítása sem egyszerű feladat – de nem is lehetetlen. Az innovatív épületgépészeti és infrastrukturális megoldásairól ismert Wavin szakemberei 5 olyan „zöld választ” azonosítottak, amelyek a jövőben is élhetővé, illetve energiahatékonnyá teszik a városi mindennapokat.

Becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, a világ energiafogyasztásának 40 százalékáért pedig az épületek a felelősek. Nem nehéz belátni, hogy soha nem látott kihívásokkal nézünk szembe az urbanizáció terén. Szerencsére már léteznek olyan innovatív, zöld megoldások, melyek segítségével felgyorsult életmódunk ellenére – illetve azzal összhangban – élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetjük az életterünket. A Wavin szakemberei szerint ezek a megoldások egymással összehangolva, a szinergiákat kihasználva válhatnak igazán hatékonnyá.

Vízpozitív törekvések

Eljött az idő, hogy az esővíz elvezetése helyett annak megtartására és hasznosítására, sőt, vízpozitív megoldásokra törekedjünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Microsoft például 2030-ra vízpozitív vállalattá szeretne válni, tehát több vizet pótolna, mint amennyit elfogyaszt globális tevékenysége során. A Microsoft a Wavint választotta partneréül városi klímareziliencia és a vízhálózat fenntartással kapcsolatos projektjeihez. Az együttműködésnek köszönhetően a brazíliai São Paulo állambeli Campinasban egy felhőalapú rendszer segítségével közel valós időben észlelik majd a szivárgásokat, töréseket, működési hibákat, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és javítva a hálózat általános hatékonyságát. Amszterdamban pedig PolderRoof-ot, azaz a vizet helyben tartó és a tető növényzetét tápláló „kék-zöld tetőt”, illetve esővíz szikkasztó, és tározó rendszert hoznak létre egy általános iskolában, sőt, a tetőn kialakított kert segítségével a gyerekek a gyakorlatban is megismerkedhetnek a felelős vízgazdálkodással.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egyesítjük erőinket a Microsofttal, amely úttörő szerepet tölt be a vízgazdálkodásban érdekelt felek összefogásában. A kezdeményezés a Microsoft csapatával az ENSZ vízügyi konferenciáján és a stockholmi víz világhéten folytatott együttműködési megbeszélések eredményeként jött létre”

mondta el az együttműködés kapcsán Jan van Rompay, a Wavin Globális Fenntarthatósági igazgatója.

Hőstressz ellen: kizöldülő városok

A Távol-Keleten már elterjedt a szivacsváros koncepció, amelynek lényege, hogy természetes anyagok és zöld infrastruktúra – például parkok, zöldtetők, zöldfalak, vagy áteresztő burkolatok segítségével – tárolják és újrahasznosítják a csapadékvizet, csökkentve ezzel az árvízveszélyt és javítva a városi környezetet. Szerencsére már itthon is folynak előremutató kutatások, ilyen például a Pécsi Tudományegyetem által vezetett, városi csapadékvíz gazdálkodással foglalkozó „SpongeCity” projekt, mely a villámárvizek kockázatának csökkentésére és a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál.

A parkosítási programok is mind a városi hőstressz csökkentését szolgálhatják. A betonnal vagy térkővel borított területeken különösen fontos, hogy a városi fák túlélését a gyökereknek helyet, illetve a megfelelő tápanyag hozzájuk való eljutását biztosító gyökértározó, például a Wavin TreeTank megoldásával segítsük. A meleget magába szívó hagyományos tetők, vagy éppen a kiégett zöldtetők helyett is létezik már fenntarthatóbb megoldás, a kék-zöld tető, mely valójában egy okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó, ahol a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől.

Okosan az energiával

A városok energiaigénye a lakosság igényével együtt növekszik, így a hatékony energiafelhasználás mára különösen fontossá vált. Ennek kulcsa pedig az igényekhez és a változó körülményekhez illeszkedő fogyasztás, azaz az okos-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A felületfűtési és -hűtési rendszerek például kiválóan kombinálhatók megújuló energiaforrásokkal, gépi szellőztetőrendszerekkel, és egyéb okos eszközökkel is összehangolhatók. Számos hazai lakóparkban optimalizálják a fogyasztást a Wavin okos megoldásaival, így az újonnan épülő épületek a megszigorított energetikai követelményeknek is megfelelnek.

Fő az egészség

A városokról aligha a csend és a friss levegő jut elsőként eszünkbe. Mégis, számos innovációval tehetjük egészségesebbé az életterünket.  A kék-zöld tetők például hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt, a tetőn begyűjtött szürkevíz felhasználásával pedig tehermentesíthetjük a túlterhelt csatornahálózatot. A gépi szellőztetőrendszerek pedig mindig friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt juttatják a lakótérbe, ám nyáron a hűvös, télen pedig a felfűtött benti levegő nem illan el az ablakok nyitásával.

Az építőipari cégeknek kulcsszerep jut a zöldátmenet megvalósításában, hiszen saját működésükkel, illetve kutatás-fejlesztésükkel a folyamat éllovasaivá válhatnak.

„A Wavinnál az egészségesebb, fenntarthatóbb környezet építésén dolgozunk, anyagainkat és termékeinket újrafelhasználásra és újrahasznosításra terveztük, hogy környezetvédelmi szempontból maximalizáljuk értéküket. Célunk, hogy 2025-re vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság terén, 2050-re pedig karbonsemlegessé váljunk, azaz elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.”

– mondta el Ronyecz Nóra, a Wavin magyarországi marketing managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Hova kerüljön az ünnepek alatt keletkezett hulladék? – a MATE szakértője válaszol

Mi a legokosabb hely, ahova a karácsonyi rántott hús után megmaradt olajat tehetjük? Hová kerüljenek az ünnepek alatt elhasznált csomagolópapírok?

Hova dobjuk a konfetti- és petárdadarabkákat? De örök dilemma a karácsonyi fenyő elhelyezésének kérdése is az ünnepek után. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának vezetője, Dr. Fekete György segítségével a legokosabb megoldásokról tájékozódhatunk alábbi cikkünk segítségével.

Bármilyen jellegű hulladékról legyen is szó, fontos szempont a körforgásos gazdasági modellt szem előtt tartani, tehát igyekeznünk kell olyan megoldásokat választani, amellyel elkerülhető az anyagok hulladékká válása. Ha ez mégis megtörténne, akkor érdemes a hulladékhierarchia szerint eljárni annak érdekében, hogy lássuk, az adott hulladék milyen módon kerülhet hasznosításra”

– tájékoztat Dr. Fekete György, a MATE szakértője. A hulladékhierarchia kifejezés egy széles körben elfogadott konszenzus, amely a hulladékkezelési módszereket rangsorolja a környezetterhelésük szempontjából.  Nagy általánosságban azt jelenti, hogy a legjobb hulladék az, ami nem létezik, igyekezzünk tehát elkerülni annak keletkezését. Lehetőség szerint gondolkodjunk újrahasznosítható anyagokban, amelyeket ugyanebben a formában fel lehet használni máskor is. Ha azonban nem gondolkodtunk ennyire előre, akkor cikkünk alapján biztosan okosabb megoldásokat választhatunk a következő karácsonyi időszakban.

Csomagolópapír

A legjobb, ha vannak erre a célra eltett ajándéktáskáink vagy feldíszített papírdobozaink különböző méretben, amelyeket minden évben felhasználhatunk. Ha nem szeretnénk vagy nem tudjuk tárolni őket, akkor érdemes a legtermészetesebb anyagú csomagolópapírt kiválasztanunk. Ha nincs tintákkal, festékekkel kezelve, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő szelektív kukába helyezve, visszagyűjtés után újra feldolgozható. Ha saját hatáskörben hasznosítanánk, akkor ezt kizárólag a natúr típusú papírral tehetjük meg. Ebben az esetben akár mulcs takaróként a kertben vagy leaprítva is hasznosíthatjuk bekeverve a komposztba, vagy gyújtósként használva.  A csomagolóanyagok mellett a kötözőknek is vannak természetes alternatívái – például növényi rostból készült zsineg – így elkerülhető a műanyag szalag és a cellux használata. A színesebb csomagolóanyagok hasznosítására is léteznek házi megoldások, például újracsomagolni lehet benne, felhasználni dekorációs alapanyagként, füzetborítóként, bár ezek az ún. upcycling típusú megoldások az anyag-áram mennyiségét tekintve inkább a kedves, mintsem a hatékony kezelési megoldások közé tartoznak. Ezekre a kukába helyezés után az égetés vagy a hulladéklerakás vár. A csomagolóanyagok témakörénél érdemes megjegyezni, hogy a nem megfelelő színű, méretű ajándék cseréjéről minél előbb gondoskodjunk. Minél tovább halogatjuk a cserét, annál inkább valószínű, hogy felhasználatlanul hulladékként végzi. Ebből a célból érdemes a blokkokat megőrizni az ünnepek után is.

 

Díszek, dekorációs kellékek

A karácsonyi időszak után, a dekorációt ne dobjuk a kukába, még akkor sem, ha esetleg meguntuk vagy megsérült. Adjunk lehetőséget számukra, kapjanak új esélyt! Amennyiben csak meguntuk és jövőre már más díszre vágyunk, úgy próbáljuk meg használtáruként eladni vagy vigyük el a hozzánk legközelebb található újrahasználati központba. Amikor az új dekort szerezzük be, akkor is érdemes ezeket a helyeket felkeresni. Ezzel nem csak spórolni tudunk, de mi is tehetünk a hulladék keletkezése ellen. Jó alternatíva lehet a természetes dekoráció használata, pár darab szárított fenyőággal, tobozzal, fahéjjal és szárított narancshéjjal nemcsak különleges és egyedi csomagolást készíthetünk, de még az ünnepek illata is becsempészhető a lakásba. Ezek az anyagok később mind komposztálhatóak is.

A fenyőfa kérdése

Örökzöld dilemma a karácsonyi fenyő ünnepi időszak utáni elhelyezésének kérdése. A karácsony előtti időszakban már érdemes átgondolni, hogy vajon melyik karácsonyfa – műfenyő, gyökeres, vágott – a leginkább környezetbarát megoldás a későbbi hasznosítást illetően. Míg a vágott fenyő esetében egy esetleges eltüzelés során az a szén-dioxid fog visszajutni a légkörbe, amit a növény az élete során megkötött, addig a fosszilis (leginkább nyers olaj) eredetű műanyagok tüzelése esetében ez többlet CO2 emissziót eredményez. Hiába jól újrahasznosítható a műanyag alapú, ez idővel anyagi minőségromláshoz vezet és az életciklus vége az égetés vagy a hulladéklerakás lesz. Fosszilis eredetű műanyagok égetése mellett nem leszünk képesek elérni az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegességet. Tehát a műfenyő vonatkozásában csak bioalapú műanyag esetében beszélhetünk bármiféle fenntarthatóságról. Vágott fenyőnél érdemes előzetesen átgondolni a későbbi hasznosítást. Ha van kertünk és ágaprítónk, akkor helyben érdemes komposztálni, a vastagabb ágakat tűzifaként vagy leaprítva mulcsként hasznosítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor el kell juttatni a legközelebbi közösségi komposztálóhoz, vagy át kell adni a helyi hulladékgazdálkodó szervezetnek, hogy gondoskodjanak a hasznosításáról. Gyökeres fenyőfa esetén, nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a fenyő öntözéséről a kiültetés után is. Ez télen meglepő lehet, de ha nem tesszük meg, akkor ugyanúgy a vágott növények sorsára juthat.

A MATE Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának vezetője elmondta

„terveink szerint a következő szezonra elhárul minden jogi és adminisztratív akadály, így a MATE Szárítópusztai Kertészeti Tangazdaságában átvehetjük majd a használt karácsonyfákat és ott komposztként hasznosíthatjuk. Jövőre tehát a gödöllői lakosok, az egyetem hallgatói és munkatársai a MATE-ra is hozhatják majd a vágott fenyő karácsonyfát az ünnepek után”

– tájékoztat Dr. Fekete György.

Élelmiszer-maradék kérdése

A Nébih által 2016 óta elkészített Maradék nélkül című országos felmérésből az derül ki, hogy Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ebből több, mint 600 ezer tonna a háztartásokban, amiből 300 ezer tonna még menthető élelmiszer lenne. Fejenként ez évente 65 kilogramm kukába kidobott élelmiszert jelent, ami 45.000 forintnyi összegnek felel meg. Ezt a sokkoló mennyiséget a Nébih által kiadott Élelmiszerhulladék napló segítségével mindenki saját maga is fel tudja mérni és a tudatosság révén radikálisan le tudja csökkenteni a mennyiségét. Az ünnepek alatt hazánkban ez a pazarlás kifejezetten jellemző. Mivel senki sem szívesen méretezi alul a karácsonyi menüt, ezért könnyen lehet túlzásokba esni. Ez leginkább az ésszerű előre tervezéssel lenne elkerülhető. De ha mégis nagyobb mennyiségű étel maradt a lakoma után, akkor semmi esetre se hagyjuk azt megromlani! Fagyaszunk le belőle vagy amíg nem történik minőségi romlás, addig adományozási céllal keressük fel a helyi ételmentő csoportot a közösségimédia-felületeken, vagy forduljunk a legközelebbi karitász szervezethez, akik foglalkoznak ételosztással. Az ünnepekre különösen jellemzőek a panírozott ételek, melyek sütése során nagy mennyiségű használt sütőolaj keletkezik a háztartásokban. Ezt kihűlés után műanyag flakonba gyűjtve el kell juttatni a legközelebbi gyűjtőpontra, ahol bioüzemanyagként kerül majd hasznosításra.

Szilveszteri hulladékok

Az év utolsó éjszakáján keletkezett petárda, konfetti és tűzijáték maradványokat igyekezzünk minél alaposabban összegyűjteni magunk után és gondoskodjunk a megfelelő kukába történű begyűjtésről. Az anyagválasztás ezek esetében sem mindegy. Ha műanyag termékeket választunk, az mindig többlet CO2 emissziót jelent a papír alternatívákhoz képest egy égetés során.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme

Schneider

A tervezési fázisban megállapítotthoz képest közel felével sikerült csökkenteni a teljes életciklusra számított beépült karbon mennyiségét a Schneider Electric Duna Smart Power Systems gyára új üzemrészénél.

A létesítmény ezzel a teljesítménnyel túlszárnyalja a World Green Building Council (WorldGBC) 2030-ra megfogalmazott célkitűzését is.

Idén márciusban jelentette be a Schneider Electric, hogy bővíti a Duna Smart Power Systems (DSPS) gyárát, és 40 millió eurós beruházással egy újabb, 18 ezer négyzetméteres üzemrészt alakítanak ki. A projekt kezdetén, a koncepcionális tervezés során a One Click LCA segítségével modellezték a fejlesztés teljes élettartamára a beépült karbon mennyiségét, és az akkori számítások szerint négyzetméterenként 918 kilogrammos szén-dioxid-egyenértékű (CO₂e) károsanyag-kibocsátás jött ki.

Annak érdekében, hogy egy valóban fenntartható beruházás valósuljon meg, a társaság ennél jóval alacsonyabb, négyzetméterenként 716 kilogrammos CO₂e beépült karbonmennyiséget tűzött ki célul. Ezt is sikerült azonban jelentősen túlszárnyalni, ugyanis a bővítés során a beépült karbonmennyiség mindössze 581 kilogramm lett, az épület teljes életciklusára kivetítve (ebben az értékben a működésből adódó kibocsátás nincs benne). Ez 37 százalékkal kisebb, mint a koncepcionális tervezés időszakában megállapított érték. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új épületrész már most túlszárnyalja a WorldGBC által 2030-ra megfogalmazott célkitűzést, amely szerint az új épületek, infrastruktúrák megvalósítása, valamint a felújítások során a beépült karbont legalább 40 százalékkal kell csökkenteni. A DSPS új üzemrésze kapcsán 11.075 tonna lesz a teljes életciklusra számított beépített karbonmennyiség.

Ahhoz, hogy ilyen kiváló eredményt érjenek el a kivitelező és a tervezőcsapat szorosan együttműködött a beszállítókkal, hogy olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású betont szerezzenek be, amely mészkőlisztet tartalmaz cementpótlóként, és ezzel sikerült mintegy harmadával csökkenteni a beton esetében a beépült karbon mennyiségét. A célok elérésében kulcsszerepet játszott a Market Építő Zrt. kivitelező csapata, a tervezést végző BluePlan Mérnökiroda Kft. tervező csapata, valamint a projekt előkészítését, lebonyolítását és fenntarthatósági koordinációját végző Tomlin Kft., amely szakmai tapasztalatával támogatta a karbonlábnyom csökkentését. Szoros együttműködésüknek köszönhetően sikerült olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású monolit és előregyártott beton receptúrát összeállítani és beépíteni, amelyben a cement részben mészkőliszttel került kiváltásra. Hasonló szemlélet érvényesült többek között a betonba ágyazott acél beszerzése során is, amivel 70 százalékos beépült karbonmennyiség csökkenést sikerült elérni ennél az építőanyagnál.

„A fenntarthatóság a Market Csoport működésének meghatározó eleme, a mérnöki innováció egyik legfontosabb motorja. Büszkék vagyunk rá, hogy a Schneider Electric partnereként olyan úttörő műszaki megoldásokat alkalmazhattunk, amelyekkel közösen már ma sikerült túlteljesítenünk a 2030-ra kitűzött iparági klímacélokat. Ez a beruházás kiválóan példázza, hogy a versenyszférában a költséghatékonyság, a gyorsaság és a radikális karboncsökkentés a megfelelő szakmai összefogással kéz a kézben jár”

– mondta Scheer Sándor, az üzembővítés generálkivitelezéséért felelős Market Építő Zrt. vezérigazgatója.

A Schneider Electric tavaly májusban adta át a dunavecsei DSPS üzemét, ami a vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában és a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT® fő európai gyártóközpontja.

A Duna Smart Power Systems első üteme esetében a teljes életciklusra kivetített beépített karbonmennyiség 581 kilogramm volt négyzetméterenként, ami összesítve 31.164 tonnának felel meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a DSPS első és második üzemrészénél a beépített karbonmennyiség összesen 42.239 tonna lesz a teljes életciklusukban.

A tavaly májusi átadás óta a Duna Smart Power Systems termékportfóliója azóta bővült, idén júliusra elérte teljes kapacitását az új, Okken berendezéseket készítő gyártósor. Ezek a kisfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak a villamosáram elosztásáról például az adatközpontokban. Az új üzemrészben a piaci igényekre reagálva szintén az adatközpontokba szánt Okken berendezések gyártásával és tesztelésével foglalkoznak majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján

A Samsung bejelenti, hogy a Carbon Trust Assurance független hitelesítőszervezet – a DUCD[i] előírásai alapján – minősítette a vállalat egyes AI Energia móddal[ii] ellátott mosógépeit.

Ez az első alkalom, hogy a Samsung valamely eszközét vagy funkcióját a DUCD előírásai alapján hitelesítették. Ez azért is jelentős, mivel harmadik fél hitelesítette az AI Energia mód használata mellett mért üvegházhatású gázok csökkenését. A hitelesítés a DUCD testülete által kidolgozott előíráson alapul, amely a hálózatba kapcsolt eszközök használatából eredő szén-dioxid-kibocsátás mérésére, nyomon követésére és csökkentésére vonatkozó szabvány.

 „A Samsung továbbra is a tudatosság figyelembevételével tervezi új eszközeit és szolgáltatásait

– mondta Jeong Seung Moon, a Samsung digitális készülék üzletág K+F csoportjának vezetője és ügyvezető-alelnöke.

– Az AI Energia mód jól mutatja az előrelépést ezen a területen, az eszközeink hatékonyságát elismerő tanúsítvány pedig megerősít minket abban törekvésben, hogy még tovább fejlesszük a készülékeinket, a funkcióinkat és a szolgáltatásainkat a használat során gyűjtött adatok segítségével.”

A Samsung hosszú távú célkitűzései

A Samsung régóta dolgozik olyan objektív és szisztematikus mutatók kidolgozásán, amelyekkel mérhetővé és kezelhetővé válhat a háztartási készülékek szén-dioxid kibocsátása. A vállalat éppen ezért 2022-ben testületi tagként csatlakozott a DUCD kezdeményezéshez.

A DUCD kezdeményezést a nemzetközi klímakonzultációs Carbon Trust cég irányítja, amely vállalatokkal, kormányzati szereplőkkel, valamint pénzügyi intézményekkel együttműködve tesz az előremutató klímapolitikai intézkedésekért. A szervezet célja, hogy vezető iparági szereplőkkel együttműködve egységesítse a csatlakoztatott eszközök energiafelhasználásának- és megtakarításának mérési módszereit, valamint szándéka, hogy hozzájáruljon egy olyan nemzetközi módszertan kidolgozásához, amellyel kiszámítható a Wi-Fi-re csatlakoztatott eszközök szén-dioxid megtakarítása.

A kezdeményezés 2024 novemberében egy nemzetközi előírást tett közzé, amely egységes mérési követelményeket és csökkentő hatású módszertanokat mutatott be a csatlakoztatott eszközökre vonatkozóan. Ez a megközelítés a tényleges felhasználás során bekövetkező szén-dioxid kibocsátás csökkenését méri, szemben a hagyományosan alkalmazott, a gyártási folyamatot vizsgáló módszerrel.

Bizonyított karbonlábnyom-csökkentés AI Energia módban

A Carbon Trust független tanúsító szervezete, a Carbon Trust Assurance a DUCD útmutatása alapján kísérleti jelleggel értékelte a Samsung mosógép-kínálatát.[iii] A szervezet az AI Energia mód kibocsátás-csökkentő hatását azzal igazolta, hogy 2024. júliusa és 2025. júniusa között összehasonlította az AI Energia mód használata mellett és anélkül kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.

A Samsung kiválasztott energiahatékony mosógépei esetében – a SmartThings Platform[iv] használatával – mért összes energiafogyasztás ebben az időszakban 12,28 GWh volt,[v] amely 5266 tonna szén-dioxid egyenértéknek felelt meg a DUCD 1. rész: Specifikáció és útmutatás című dokumentum előírásai alapján. Az AI Energia mód bekapcsolásával elért megtakarítás mértéke 5,02 GWh volt, amely 2084 tonna szén-dioxid egyenértéknek felelt meg.[vi]

Ez az energiamegtakarítás hozzávetőlegesen 169 ezer háztartás áramfogyasztásának felel meg, figyelembe véve, hogy egy átlagos amerikai felhasználó naponta mintegy 29,54 kWh energiát használ el.

 

A vállalat hamarosan, a CES 2026 Kiállításon mutatja be legújabb energiatakarékos megoldásait és új, forradalmi háztartási eszközeit.

[i] “Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices” (rövidítve DUCD): A hálózatba kapcsolt eszközök használati szakaszának szén-dioxid-mentesítése.

[ii] Az AI Energia módot az Android és iOS eszközökön elérhető SmartThings alkalmazás SmartThings Energy szolgáltatásán keresztül kell aktiválni. A funkció használatához Wi-Fi-kapcsolat és Samsung-fiók szükséges.

[iii] Az összes érintett mosógépmodell listája, valamint a termékek életciklusra vonatkozó karbonlábnyom-adatai a https://www.samsung.com/global/sustainability/digital-library/policy-document/ online felületen tekinthetők meg.

[iv] A hitelesítés alapjául a legmagasabb – vagy az adott országokban, ahol ez alkalmazható, azzal egyenértékű – energiahatékonysági besorolással rendelkező Samsung mosógépek szolgálnak; ilyen például (de nem kizárólagosan) az Energy Star (Egyesült Államok), a Grade 1 (Korea) vagy az „A” besorolás (EU).

[v] A hitelesítés alapjául nemzetközi szinten azok a Samsung mosógépek szolgálnak, amelyeket a 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti időszakban legalább egyszer tesztelek AI Energia módban.

[vi] A bekapcsolt AI Energia mód és a kikapcsolt AI Energia mód összehasonlítása az összes aktív eszközön, nemzetközi szinten, ugyanazon időszak alatt (2024. július – 2025. június).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss