A SPAR Magyarország folytatta azt a gyakorlatát, amely szerint kiemelt vállalati eseményeit karbontudatos szemlélet mentén szervezi meg.

A független szakértő bevonásával elvégzett vizsgálat szerint 304 őshonos gyümölcsfa elültetése biztosítja az egyensúlyt a természettel.

A SPAR Magyarország a tavalyi két meghatározó rendezvénye, az éves üzleti jelentés megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztató, valamint a Budapest Borfesztiválhoz kapcsolódó partneresemény karbonlábnyomát a korábbi évekhez hasonlóan független szakértő bevonásával mérette fel, és az eredmények alapján idén összesen 304 őshonos gyümölcsfa elültetésével kompenzálja önkéntesen, ötéves időtávon a rendezvényekhez kapcsolódó kibocsátást. A számításokat a GreenDependent Intézet végezte el, amely az események széleskörű környezeti hatását vizsgálta a résztvevők számától és utazási módjától kezdve az étkezésen, a felhasznált energián és a nyomtatott anyagokon át, egészen a technikai eszközök működtetéséig. A felmérések eredményei egyértelműen visszaigazolták, hogy a SPAR az elmúlt években tudatosan építette be a korábbi évek javaslatait a rendezvényszervezési gyakorlatába, ami mérhető csökkenést eredményezett a karbonkibocsátásban.

A 2025. áprilisi éves üzleti jelentést bemutató sajtótájékoztató esetében a legnagyobb karbonlábnyomot az étkezés jelentette. Ugyanakkor ezen a területen jelentős előrelépés történt: a 2025-ös rendezvényen az étkezéshez köthető szén-dioxid kibocsátás az előző évhez viszonyítva csaknem harmadára csökkent. A javulás elsősorban a húsételek mennyiségének radikális visszafogásához köthető, ami jól mutatja, hogy a tudatos menütervezésnek érdemi környezeti hatása van.

Hasonló tapasztalatokat hozott a 2025. szeptemberi Budapest Borfesztivál partnereseményének karbonlábnyom-elemzése is. Az elmúlt évekhez hasonlóan, itt is az étkezéshez kapcsolódó kibocsátás bizonyult a legjelentősebb tényezőnek, ugyanakkor az előző esztendőkhöz képest érzékelhető csökkenés volt tapasztalható. Különösen pozitív eredmény, hogy a keletkező hulladék mennyisége 2024-hez viszonyítva számottevően mérséklődött, miközben a megmaradt ételek minden érintett évben adomány formájában kerültek felhasználásra.

„A fenntarthatóság számunkra folyamatos tanulási és fejlődési folyamat. Büszkék vagyunk arra, hogy a korábbi szakmai javaslatok beépítésével kézzelfogható eredményeket tudtunk elérni, ugyanakkor továbbra is nyitottak vagyunk arra, hogy működésünk minden területén még felelősebben járjunk el”

– hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az ötéves karbonkompenzáció részeként 2026 tavaszán elültetésre kerülő 304 őshonos gyümölcsfa Kovács Gyula zalai Tündérkertjének állományából származik, és a GreenDependent közreműködésével iskolakertekbe és nonprofit intézmények kertjeibe kerül. A fák nemcsak a kibocsátás ellensúlyozását szolgálják, hanem hosszú távon oktatási és közösségi értéket is teremtenek, miközben hozzájárulnak a biológiai sokféleség és a magyar tájfajták megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A 10 millió Fa országos közösség újra összefogásra hív, március 1-jén a Nemzeti Faültetés Napja – 2026 eseményére.

Nagy kihívás előtt állnak: 2025-ben 320 helyszínen, 300 szervezet részvételével, közel 13 000 ember bevonásával, mintegy 100 000 fát ültettek el. Az elképesztő eredménnyel eddig két díjat is nyertek, és a legjobb 10 közé jutva várományosai a Fővárosi Civil Díjnak is. Idei céljuk nem kisebb, mint elérni és túlszárnyalni a tavalyi eredményeket – ehhez még több szervezetet, céget és egyént kell elérniük.

250 feletti pályázat – 400 millió forintnyi zöldítési terv

A felkészülés részeként a 10 millió Fa nagyon nagy érdeklődést kiváltó pályázatot hirdetett önkormányzatok, oktatási intézmények és civil szervezetek számára: 133 önkormányzat, 59 szervezet és 75 oktatási intézmény küldött be zöldítési elképzelést a Nemzeti Faültetés Napja kiírásába.

„A 400 millió Ft összértékű, 250 feletti pályázat azt üzeni számunkra, hogy az ország készen áll a zöld fordulatra”

– mondta Bojár Iván András, a 10 millió Fa vezetője.

Várják a felelős cégek csatlakozását

Az Alapítvány, mint civil szervezet azonban csak az értékes tervek töredékének díjazására képes. A természeti környezet feltételeinek visszaállítása, a zöldebb jövő ügye azonban mindenki érdeke. Ezért felelős cégek csatlakozását várják: hozzájárulásuk révén a benyújtott értékes projektek közül rengeteg megvalósulhat március 1-jén. Még több iskola udvarán növekedne árnyat adó liget, és még több Miyawaki minierdő küzdene meg biodiverz, öko-oázisként a sűrűn lakott településeken.

A felelős cégek csatlakozását partneri csomagokkal várják: választhatnak Gyémánt, Ezüst, Arany, Bronz zöldítési és kommunikációs csomagok közül a 10milliofa.hu weboldalon.

„Ne várj másra: cselekedj most!”

A szervezők a Nemzeti Faültetés Napja weboldalán arra bíztatnak, hogy „ne várj másra: cselekedj most önállóan, vedd kezedbe akár a szervezést, akár a konkrét fabeszerzést, így reményeink szerint idén még nagyobb eredményt érhetünk el!”

Hozd a saját projekted, saját ültetésed

A pályázat lezárult, a nem nyertes tervekhez tovább keresik a forrást, ugyanakkor várják azokat az önkormányzatokat, civil szervezeteket, intézményeket is, amelyek saját erőből terveznek ültetni ezen a napon.

Ültess fát hírességgel!

Már most tudják, hogy több faültető szervezettel, különböző civil szervezetekkel és önkormányzati partnerrel is lesznek közös fásítási projektek. Többek között – folytatva a hagyományokat – a Boldogság Órával, a Dumaszínházzal, a One Tree Planted nemzetközi faültető szervezettel. A központi ünnepi eseményt pedig újra a Főkerttel együtt, ezúttal új helyszínen a Népligetben rendezik meg, ahol a tavaly már részt vevő és az idén újonnan csatlakozó hírességekkel is lehet majd találkozni.

Lesz ingyenes csemeteosztás március 1-jén!

A lakossági faültetések fellendítését szolgálja, hogy február közepétől térképen mutatják majd az akciónap alkalmából kedvezményt adó kertészeteket és faiskolákat. Szintén február közepétől lehet regisztrálni pici, 30–50 cm-es erdészeti csemeték ingyenes csemeteosztására. Legalább 40 helyszínen adják át a tavalyi mennyiség kétszeresét, 40 000 ingyenesen igényelhető csemetét a Nemzeti Faültetés Napja – 2026 során az örökbefogadó lakosoknak.

Kiemelt vállalás: a legnagyobb Miyawaki-minierdő

Az idei év kiemelt vállalása, hogy lakossági és céges hozzájárulásokból elültetik az ország eddigi legnagyobb Miyawaki erdejét: a legalább 300 m²-es „Óriás” minierdő Csepelen fog cseperedni. De 55 egyéb Miyawaki-helyszín is várja még a forrást, a partneri együttműködést országszerte.

Remélik, hogy idén a tavaszi megújulás nemcsak gondolat marad: ha elegen hallják meg a 10 millió Fa és a tavasz hívó szavát, 100 000-nél is több új fa indulhat növekedésnek az idei összefogás hatására.

„Az idei tavasz egy azok sorában, amikor még érdemben tehetünk környezetünk jobbításán – mondta a szervezet vezetője –, de egyben egy nehéz, küzdelmes tavasz is, hisz választás előtt áll az ország. Ennek során sokféle választás lehet biztos, de csak egy a tuti: ami a jövőre szavaz. VÁLASZD A FÁKAT!”

– üzeni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mi a legokosabb hely, ahova a karácsonyi rántott hús után megmaradt olajat tehetjük? Hová kerüljenek az ünnepek alatt elhasznált csomagolópapírok?

Hova dobjuk a konfetti- és petárdadarabkákat? De örök dilemma a karácsonyi fenyő elhelyezésének kérdése is az ünnepek után. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának vezetője, Dr. Fekete György segítségével a legokosabb megoldásokról tájékozódhatunk alábbi cikkünk segítségével.

„Bármilyen jellegű hulladékról legyen is szó, fontos szempont a körforgásos gazdasági modellt szem előtt tartani, tehát igyekeznünk kell olyan megoldásokat választani, amellyel elkerülhető az anyagok hulladékká válása. Ha ez mégis megtörténne, akkor érdemes a hulladékhierarchia szerint eljárni annak érdekében, hogy lássuk, az adott hulladék milyen módon kerülhet hasznosításra”

– tájékoztat Dr. Fekete György, a MATE szakértője. A hulladékhierarchia kifejezés egy széles körben elfogadott konszenzus, amely a hulladékkezelési módszereket rangsorolja a környezetterhelésük szempontjából.  Nagy általánosságban azt jelenti, hogy a legjobb hulladék az, ami nem létezik, igyekezzünk tehát elkerülni annak keletkezését. Lehetőség szerint gondolkodjunk újrahasznosítható anyagokban, amelyeket ugyanebben a formában fel lehet használni máskor is. Ha azonban nem gondolkodtunk ennyire előre, akkor cikkünk alapján biztosan okosabb megoldásokat választhatunk a következő karácsonyi időszakban.

Csomagolópapír

A legjobb, ha vannak erre a célra eltett ajándéktáskáink vagy feldíszített papírdobozaink különböző méretben, amelyeket minden évben felhasználhatunk. Ha nem szeretnénk vagy nem tudjuk tárolni őket, akkor érdemes a legtermészetesebb anyagú csomagolópapírt kiválasztanunk. Ha nincs tintákkal, festékekkel kezelve, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő szelektív kukába helyezve, visszagyűjtés után újra feldolgozható. Ha saját hatáskörben hasznosítanánk, akkor ezt kizárólag a natúr típusú papírral tehetjük meg. Ebben az esetben akár mulcs takaróként a kertben vagy leaprítva is hasznosíthatjuk bekeverve a komposztba, vagy gyújtósként használva.  A csomagolóanyagok mellett a kötözőknek is vannak természetes alternatívái – például növényi rostból készült zsineg – így elkerülhető a műanyag szalag és a cellux használata. A színesebb csomagolóanyagok hasznosítására is léteznek házi megoldások, például újracsomagolni lehet benne, felhasználni dekorációs alapanyagként, füzetborítóként, bár ezek az ún. upcycling típusú megoldások az anyag-áram mennyiségét tekintve inkább a kedves, mintsem a hatékony kezelési megoldások közé tartoznak. Ezekre a kukába helyezés után az égetés vagy a hulladéklerakás vár. A csomagolóanyagok témakörénél érdemes megjegyezni, hogy a nem megfelelő színű, méretű ajándék cseréjéről minél előbb gondoskodjunk. Minél tovább halogatjuk a cserét, annál inkább valószínű, hogy felhasználatlanul hulladékként végzi. Ebből a célból érdemes a blokkokat megőrizni az ünnepek után is.

Díszek, dekorációs kellékek

A karácsonyi időszak után, a dekorációt ne dobjuk a kukába, még akkor sem, ha esetleg meguntuk vagy megsérült. Adjunk lehetőséget számukra, kapjanak új esélyt! Amennyiben csak meguntuk és jövőre már más díszre vágyunk, úgy próbáljuk meg használtáruként eladni vagy vigyük el a hozzánk legközelebb található újrahasználati központba. Amikor az új dekort szerezzük be, akkor is érdemes ezeket a helyeket felkeresni. Ezzel nem csak spórolni tudunk, de mi is tehetünk a hulladék keletkezése ellen. Jó alternatíva lehet a természetes dekoráció használata, pár darab szárított fenyőággal, tobozzal, fahéjjal és szárított narancshéjjal nemcsak különleges és egyedi csomagolást készíthetünk, de még az ünnepek illata is becsempészhető a lakásba. Ezek az anyagok később mind komposztálhatóak is.

A fenyőfa kérdése

Örökzöld dilemma a karácsonyi fenyő ünnepi időszak utáni elhelyezésének kérdése. A karácsony előtti időszakban már érdemes átgondolni, hogy vajon melyik karácsonyfa – műfenyő, gyökeres, vágott – a leginkább környezetbarát megoldás a későbbi hasznosítást illetően. Míg a vágott fenyő esetében egy esetleges eltüzelés során az a szén-dioxid fog visszajutni a légkörbe, amit a növény az élete során megkötött, addig a fosszilis (leginkább nyers olaj) eredetű műanyagok tüzelése esetében ez többlet CO₂ emissziót eredményez. Hiába jól újrahasznosítható a műanyag alapú, ez idővel anyagi minőségromláshoz vezet és az életciklus vége az égetés vagy a hulladéklerakás lesz. Fosszilis eredetű műanyagok égetése mellett nem leszünk képesek elérni az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegességet. Tehát a műfenyő vonatkozásában csak bioalapú műanyag esetében beszélhetünk bármiféle fenntarthatóságról. Vágott fenyőnél érdemes előzetesen átgondolni a későbbi hasznosítást. Ha van kertünk és ágaprítónk, akkor helyben érdemes komposztálni, a vastagabb ágakat tűzifaként vagy leaprítva mulcsként hasznosítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor el kell juttatni a legközelebbi közösségi komposztálóhoz, vagy át kell adni a helyi hulladékgazdálkodó szervezetnek, hogy gondoskodjanak a hasznosításáról. Gyökeres fenyőfa esetén, nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a fenyő öntözéséről a kiültetés után is. Ez télen meglepő lehet, de ha nem tesszük meg, akkor ugyanúgy a vágott növények sorsára juthat.

A MATE Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának vezetője elmondta

„terveink szerint a következő szezonra elhárul minden jogi és adminisztratív akadály, így a MATE Szárítópusztai Kertészeti Tangazdaságában átvehetjük majd a használt karácsonyfákat és ott komposztként hasznosíthatjuk. Jövőre tehát a gödöllői lakosok, az egyetem hallgatói és munkatársai a MATE-ra is hozhatják majd a vágott fenyő karácsonyfát az ünnepek után”

– tájékoztat Dr. Fekete György.

Élelmiszer-maradék kérdése

A Nébih által 2016 óta elkészített Maradék nélkül című országos felmérésből az derül ki, hogy Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ebből több, mint 600 ezer tonna a háztartásokban, amiből 300 ezer tonna még menthető élelmiszer lenne. Fejenként ez évente 65 kilogramm kukába kidobott élelmiszert jelent, ami 45.000 forintnyi összegnek felel meg. Ezt a sokkoló mennyiséget a Nébih által kiadott Élelmiszerhulladék napló segítségével mindenki saját maga is fel tudja mérni és a tudatosság révén radikálisan le tudja csökkenteni a mennyiségét. Az ünnepek alatt hazánkban ez a pazarlás kifejezetten jellemző. Mivel senki sem szívesen méretezi alul a karácsonyi menüt, ezért könnyen lehet túlzásokba esni. Ez leginkább az ésszerű előre tervezéssel lenne elkerülhető. De ha mégis nagyobb mennyiségű étel maradt a lakoma után, akkor semmi esetre se hagyjuk azt megromlani! Fagyaszunk le belőle vagy amíg nem történik minőségi romlás, addig adományozási céllal keressük fel a helyi ételmentő csoportot a közösségimédia-felületeken, vagy forduljunk a legközelebbi karitász szervezethez, akik foglalkoznak ételosztással. Az ünnepekre különösen jellemzőek a panírozott ételek, melyek sütése során nagy mennyiségű használt sütőolaj keletkezik a háztartásokban. Ezt kihűlés után műanyag flakonba gyűjtve el kell juttatni a legközelebbi gyűjtőpontra, ahol bioüzemanyagként kerül majd hasznosításra.

Szilveszteri hulladékok

Az év utolsó éjszakáján keletkezett petárda, konfetti és tűzijáték maradványokat igyekezzünk minél alaposabban összegyűjteni magunk után és gondoskodjunk a megfelelő kukába történű begyűjtésről. Az anyagválasztás ezek esetében sem mindegy. Ha műanyag termékeket választunk, az mindig többlet CO₂ emissziót jelent a papír alternatívákhoz képest egy égetés során.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!