Gazdaság

Idén sem marad el a Startup Safari

Negyedik alkalommal rendezik meg idén áprilisban a Startup Safari fesztivált Budapesten.

Április 17 és 19. között az érdeklődők helyszínről helyszínre vándorolva ismerkedhetnek meg a számukra érdekes cégekkel, szakmákkal, emberekkel, elsősorban az infokommunikációs szektor, a kreatívipar, a startup-kultúra, valamint az ezek köré csoportosuló üzleti szolgáltatások és társadalmi ügyek területéről.

A Startup Safari egy 2012-ben indult kezdeményezés, aminek fő célja a startupok világának megismertetése valódi munkakörnyezetben, a minél szélesebb közönség aktív és egyenrangú részvételével. Az első Safarit Berlinben rendezték, azóta Németországban több helyen is volt már, de világszerte összesen 25 várost sikerült meghódítania, például Rómát, Rigát vagy Sao Paulót. Ugyanakkor a legnagyobbra éppen Budapesten nőtt. Az idei háromnapos Startup Safari Budapest több, mint 300 programmal várja az érdeklődőket 100 helyszínen mintegy 5000 résztvevővel.

A Safarin nem csak munkalehetőségek sora nyílik meg a karrierválasztás előtt álló emberek számára, hanem három nap alatt annyi értékes kapcsolatra tehetnek szert az ambícióval rendelkező érdeklődők, amennyit mások évek alatt nem tudnak szerezni: a fesztiválon alapítók, szabadúszók, befektetők, vagy éppen a tudományos élet képviselői teszik látogatásukat, akikkel a Safari hangulata lehetőséget teremt elbeszélgetni egy érdekes előadás után, kávézás közben.

Az esemény valódi szafari élményt nyújt, hiszen a résztvevő cégek saját székhelyükön mutatják be az iroda működését és tartanak programokat különböző témákban, ezzel sokkal hitelesebb és részletgazdagabb képet mutatva, mint amennyit egy pályázó vagy más érdeklődő egy állásbörzén, vagy egyéb employer branding eseményen tapasztalhatna. Az érdekes előadásokkal, üzleti reggelikkel, élénk workshopokkal teletűzdelt fesztiválon a korábbi években a startup közeg ismert nevei is felbukkantak már. Emlékezetes volt, mikor beleláthatott a közönség Halácsy Péter Prezi alapító gondolataiba, vagy amikor a Starschema lányai bemutatták, hogyan lehet vizuális elemeket létrehozni adatokból. A tavalyi eseményen olyan mai és egykori startupok képviseltették magukat, mint a Prezi, a Google, a Publishdrive vagy a LogMeln, a cégek székhelyein kívül pedig olyan helyszíneken is megrendezésre kerültek programok, mint például az A38 hajó, amit 2012-ben a Lonely Planet az év bárjának választott.

A Startup Safari Budapestre évről évre érkeznek külföldi vendégek is, akik mint előadóként, mint vendégként vesznek részt a startup fesztiválon. A tavalyi rendezvényen olyan nemzetközileg elismert szakemberek érkeztek Budapestre a Safari miatt, mint Eddie Arrita Kolumbiából, aki a Publicize nevű cég társalapítója, vagy Tanya Soman az 500 startups nevű angyalbefektető cégtől, aki egyenesen a Szilícium-völgyből érkezett Budapestre. Természetesen idén sem lesz hiány külföldi résztvevőkből. Budapestre látogat Berlinből Joanna Bakas, az LHBS stratégiai és innovációs cég vezető partnere, hogy az agilis vállalati működés feltételeiről meséljen. A dán Alex Felman, a Felman Family Office ügyvezető igazgatója többek közt az ötletemberek és a kivitelezők közötti fontos különbségekre mutat rá, ami alapjaiban határozhatja meg egy startup sikerét. A mesterséges intelligenciáról fog mesélni az angol Daniel Dippold, aki a 6000 startup-vállalkozót tömörítő Kairos Társaság vezetőjeként szinte teljes rálátással bír a feltörekvő vállalkozásokat foglalkoztató legfontosabb témákra, innovációs területekre.

A korábbi évekhez hasonlóan, idén is tematikus útvonalak segítenek a tájékozódásban, amikkel minden szafarizó saját érdeklődési köréhez mérten válogathatja ki az előadásokat és a cégeket. 2019-ben többek között olyan főbb témák lesznek terítéken, mint az oktatás jövője, a lifestyle, a design, a technológia és gasztronómia közötti kapcsolat, a mesterséges intelligencia, az ipar 4.0, a digitális marketing, a termékfejlesztés, a UI/UX hatása vagy éppen az automatizáció.

Honlap: www.budapest.startupsafari.com

Related Topics:2019 esemény feltörekvő iroda működés safari startup vállalkozás

Up Next

Gratulálunk: A Codecool lett az év legsikeresebb hazai ICT cége

Don't Miss

Perem, ahol a babér terem, avagy edge computing költséghatékonyan

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!