Gazdaság
Kihirdették a 2019-es Sony World Photography Awards végső győzteseinek névsorát
Az Év Fotósa díját az olasz fotóművész, Federico Borella nyerte
A World Photography Organisation kihirdette a Sony World Photography Awards 2019 fotópályázat végső győzteseinek névsorát.
“Five Degrees” című képsorozatáért az olasz fotóművész, Federico Borella vehette át Az Év fotósa elismerést és a vele járó 25 000 dolláros pénznyereményt a Sony World Photography Awards londoni díjátadó gáláján. A zsűri tetszését a fényképek érzékenysége és kiváló technikai megvalósítása mellett a képsorozat témája nyerte el, amely egy globális problémára hívja fel a figyelmet. A Sony World Photography Awards egy olyan globális platform, amely részletes betekintést nyújt a kortárs fotóművészet kulisszái mögé. A fotópályázat már ismert és feltörekvő fotósoknak egyaránt kiváló lehetőséget nyújt, hogy munkáikat széles közönség előtt bemutathassák.
Borella munkáját a zsűri a Professzionális verseny tíz kategóriagyőztesei közül választotta ki. A nyertesek mellett kihirdették a kategóriák második és a harmadik helyezettjeinek névsorát is. Mindemellett a Nyílt, (a legjobb egy képből álló pályamunkákat díjazza), Ifjúsági és Diák versenyek végső győzteseit is bejelentették a londoni díjátadó ceremónián, amelyen Nadav Kander, a Fotózás Művészetéhez Kiemelkedően Hozzájárulók idei díjazottja is jelen volt, hogy személyesen vehesse át az elismerést. A győztes fotósok elismerésük mellé egy a Sony digitális képalkotó eszközeiből álló csomagot kapnak, munkájuk bekerül a fotópályázat hivatalos évkönyvébe, valamint képeiket bemutatják a Sony World Photography Awards 2019 kiállításán a londoni Somerset House-ban.
Az idei győztesek kiválasztásakor a zsűri számára fontos szempont volt, hogy a képek milyen módon értelmezik és tükrözik vissza a mindennapi életet és a világot alapjaiban befolyásoló problémákat.
„Rendkívül nehéz volt kiválasztani a legjobb fényképet, és a nevezések erősségét is tükrözi, hogy nem mindig volt egyetértés a zsűritagok között. A munkák új szintre emelték az elvárásokat azzal, hogy próbára teszik a közönség a világról eddig alkotott képét és nézeteit”
– mondta Mike Trow, a Professzionális versenyt elbíráló zsűri elnöke.
A World Photography Organisation által szervezett Sony World Photography Awards a világ egyik legfontosabb fotós eseménye, amely az előző év legjobb kortárs fotóit díjazza. A fotópályázat 12. évében rekordszámú, 326 997 nevezés érkezett a világ 195 országából.
Az Év Fotósa – Federico Borella, Olaszország

India, Tamil Nadu, May 2018. Rasathi, 56, the wife of Selvarasy, 65, a farmer who committed suicide on May 2017 by hanging himself in his field. He got into debt with a Cooperative Society. According to a study carried out by Tamma A. Carleton, the warming over the last
30 years is responsible for 59.300 suicides in India. She estimates that fluctuations in climate, particularly temperature, significantly
influence suicide rates.
A Five Degrees a harmincöt éves bolognai fotós, Federico Borella önálló projektje. Borella klasszikus irodalom és fotóriporter mesterszakon szerzett diplomát, azóta szabadúszó fotóriporterként dolgozik. Több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik a sajtófotózásban, emellett pedig fotóművész és fotóriporter szakokon oktat is.
Five Degrees című képsorozata a dél-indiai Tamil Nadu mezőgazdasági közösségben elkövetett öngyilkosságokat dolgozza fel, valamint az elmúlt 140 év legsúlyosabb aszálya okozta elkeseredettséget tükrözi. Borella egy Berkeley Egyetem által kiadott, a klímaváltozás és az öngyilkossági ráták közötti összefüggéseket feltáró tanulmány alapján vizsgálta a klímaváltozás hatásait a mezőgazdasági területre és az ott élő közösségre. Borella megrendítő és erős képekkel mutatja be a tájat, emléket állít az elhunyt gazdáknak, és portrékon mutatja be a túlélőket.
„Mivel a globális felmelegedés egyre nagyobb mértékben hat ki életünkre – különösen a fejlődő és fejletlen államokban – egyre nagyobb szükségünk van olyan művészek munkájára, mint Borella”
– tette hozzá Borella munkájával kapcsolatban Mike Trow, a Professzionális versenyt elbíráló zsűri elnöke.
A Professzionális kategória döntősei és győztesei:
A szakértőkből álló zsűri az alábbi művészek kivételes munkáit választotta ki, akik öttől tíz képig terjedő képsorozataikban, tíz alkategóriában bizonyították fotós és művészi rátermettségüket:
Építészet: Győztes: Stephan Zirwes, Németország, Cut Outs – Pools 2018 című munkájáért
- helyezett: Tuomas Uusheimo, Finnország / 3. helyezett: Peter Franck, Németország
Brief: Győztes: Rebecca Fertinel, Belgium, Ubunti – I Am Because We Are című munkájáért
- helyezett: Christina Stohn, Németország / 3. helyezett: Edward Thompson, Egyesült Királyság
Kreatív: Győztes: Marinka Masséus, Hollandia, Chosen [not] to be című munkájáért
- helyezett: Leah Schretenthaler, Egyesült Államok / 3. helyezett: Pol Kurucz, Franciaország
Felfedezés: Győztes: Jean-Marc Caimi & Valentina Piccini, Olaszország, Güle Güle című munkájáért
- helyezett: Bouyan Zhang, Kínai Népköztársaság / 3. helyezett: Karina Bikbulatova, Oroszország
Dokumentum: Győztes: Federico Borella, Olaszország, Five Degrees című munkájáért
- helyezett: Brent Stirton, Dél-Afrikai Köztársaság / 3. helyezett: Mustafa Hassona, Palesztina
Tájkép: Győztes: Yan Wang Preston, Egyesült Királyság, To the South of the Colourful Clouds című munkájáért
- helyezett: Marco Kesseler, Egyesült Királyság / 3. helyezett: Kerian Dodds, Egyesült Királyság
Természet és élővilág: Győztes: Jaspet Doest, Hollandia, Meet Bob című munkájáért
- helyezett: Christian Vizl, Mexikó / 3. helyezett: Maela Ohana, Franciaország
Portré: Győztes: Álvaro Laiz, The Edge című munkájáért
- helyezett: Massimo Giovannini, Olaszország / 3. helyezett: Latetitia Vançon, Franciaország
Sport: Győztes: Alessandro Grassani, Olaszország, Boxing Against Violence: The Female Boxers Of Goma című munkájáért
- helyezett: Kohei Ueno, Japán / 3. helyezett: Thomas Nielsen, Dánia
Csendélet: Győztes: Nicolas Gaspardel & Pauline Baert, Franciaország, Yuck című munkájáért
- helyezett: Yiming Zhang, Kínai Népköztársaság / 3. helyezett: Cletus Nelson Nwadike, Svédország
Az Év Fotósa Nyílt kategóriában – Christy Lee Rogers, Egyesült Államok
A Nyílt kategória az egyedülálló képek erejét mutatja be. A zsűri azokat az önálló képeket választotta ki, amelyek ötvözik a figyelemre méltó képi narratívát a technikai tökéletességgel. A Nyílt kategória tíz győztese közül a zsűri Christy Lee Rogers Harmony című munkáját találta a leghatásosabbnak, így Rogers nyerte el Az Év Fotósa Nyílt Kategóriában díjat és a vele járó 5000 dolláros pénznyereményt. Rogers nemzetközileg ismert fotós, aki képein gyakran víz és villámok művészi ábrázolásával teremt drámai hatást.
A Harmony a művész Muses sorozatából származó képe, amelyet az emberiség szépsége és sebezhetősége ihletett. Rogers különleges hangulatú munkáján a fény, a sötét, a színek kontrasztjaival játszik a mozgó, víz alá merülő testek megjelenítésekor, ezzel a barokk festmények képi világát idézi.
„Megtisztelő számomra, hogy fotósként is elismertek, mert az emberek hosszú éveken keresztül festőként hivatkoztak rám. Rendkívül hálás vagyok, hogy részese lehetek a fotós közösségnek és megnyerhettem ezt a gyönyörű díjat”
– mondta győzelmével kapcsolatban Rogers.
Az Év Fotósa Ifjúsági kategóriában – Zelle Westfall, Egyesült Államok, 18 éves
Az Év Ifjúsági Fotósa díját az atlantai diákfotós, Zelle Westfall nyerte, aki Abuot című fényképével a “Sokszínűség” témáját dolgozta fel. Westfall a következőket nyilatkozta munkájáról: „Abuot egy iskolai jóbarátom, nála viccesebb embert nem ismerek a világon. Napjainkban elárasztották a médiát a különböző bőrfehérítő termékek, ezért fontosnak tartom felhívni a figyelmet a sötétbőrű nők szépségére, akiket számos támadás ér “túl sötét” bőrük miatt.” Az ifjúsági kategóriában 12 és 19 év között fotósok nevezhettek.
Az Év Fotósa Diák kategóriában – Sergi Villanueva, Spanyolország, Universidad Jaume I, 25 éves
A zsűri a valenciai születésű Sergi Villanuevanak ítélte az Év Diák fotósa díjat, “La Terreta, an evocative portrayal of his homeland through the local orange farming and harvesting process” című fotósorozatáért. Villaneuva az Universidad Jaume I egyetem hallgatójaként jelentkezett a versenyre. Győzelméért az egyetemet 30 000 euró értékű Sony képalkotó eszközcsomag illeti meg.
A Fotózás Művészetéhez Kiemelkedően Hozzájárulók díja – Nadav Kander
A londoni Nadav Kander az egyik legkiemelkedőbb kortárs fotós, akit generációjának legsikeresebb művészei között tartanak számon. Kander számos műfajban képviselteti magát, híres munkái között atmoszférikus tájképek és hírességek portréi is megtalálhatók. A díjjal a zsűri Kander sokszínűségét, erejét és a fotóművészethez való jelentős hozzájárulását ismeri el.
A végső nyertesek névsorával, a márciusban kihirdetett Nyílt verseny tíz kategóriájának, valamint a 62 Nemzeti díj győzteseivel immáron teljessé vált a 2019-es Sony World Photography Awards díjazottjainak listája. A győztes és shortlistes fényképek megtekinthetők a Sony World Photography Awards 2019 kiállításán, a londoni Somerset House-ban 2019. április 18. és május 6. között, majd azt követően világkörüli útra indulnak. További információk a kiállításról: www.worldphoto.org/2019exhibition
Gazdaság
Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál
A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.
Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.
„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”
– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.
Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek
A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.
„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”
– tette hozzá a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság2 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon
-
Egyéb kategória2 hét ago
Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb munka, több szabadidő a kertben – terjednek az automatizált eszközök
-
Gazdaság2 hét ago
Kiderült, mennyire tudnak a pénzzel bánni a mai fiatalok a magyarok szerint
-
Gazdaság2 hét ago
Bangkokban mutatta be új generációs készülékeit a Huawei
-
Gazdaság6 nap ago
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
-
Gazdaság2 hét ago
A pizzásdoboz lehet a belépőd a Web3 világába? A Bitget új kampánya pontosan erre épít






