Gazdaság

Kicsit megnyugodhatnak a call centeresek, egyelőre nincs veszélyben a munkájuk

Megnyugodhatnak a call centeresek: munkájukat egyelőre nem veszélyeztetik a robotok

Tektonikus erejű változásokat hozott a digitalizáció a vállalatok ügyfélszolgálati működésébe, hiszen míg korábban néhány csatornán – telefonon, vagy e-mail-ben zajlott az ügyfelek és a cégek közötti kommunikáció, addig mára az eszközök száma szinte végeláthatatlan.

Statisztikák szerint azonban a különböző elektronikus ügyfélszolgálati megoldásokat – például közösségi média, chatbot, SMS – használók 41 százalékának telefonon is kapcsolatba kell lépnie a vállalattal az ügyintézés során. Bortnyák Adorján, a Geomant ügyvezető partnere szerint a jövőt a különböző csatornák közötti átjárás, ugrálás, és nem a gépek uralma jelenti.

Az ügyfélszolgálatokra egyre inkább jellemző a többcsatornás kommunikáció: az ügyfelek választhatnak, melyik számukra a legkényelmesebb, legszimpatikusabb eszköz, így akár SMS-ben, közösségi oldalakon, vagy a vállalati honlapokba integrált chatbotok segítségével is egyeztethetik ügyeiket egy adott céggel. A gyorsuló világunkban azonnali megoldásokhoz szokott ügyfelek elégedettségét úgy lehet növelni, ha minél gyorsabban, egyszerűbben és minél kényelmesebb módon kaphatnak választ a kérdéseikre.

Az emberi beavatkozás továbbra is elengedhetetlen

Felmerül a kérdés: ha egyre nagyobb teret hódítanak a digitális megoldások, kiszorulnak-e valaha a humán munkatársak az ügyintézésből?

Sokak szerint a digitalizáció meg sem áll addig, míg teljesen ki nem váltja az emberi munkát. Ez azonban szerintünk nem fog megvalósulni, hiszen óhatatlanul lesznek olyan komplex esetek, amelyek során továbbra is elengedhetetlen lesz az emberi beavatkozás. A pozitív ügyfélélmény megtartása és építése miatt az a legfontosabb, hogy a gépek érzékeljék azt a pontot, amikor a vevőnek valamilyen élő emberi támogatásra van szüksége. Mi a megoldásainkkal azon vagyunk, hogy a digitalizáció ne kiváltsa, hanem hatékonyabbá tegye, kiegészítse az emberi munkát. Erről szól a „channel hop”, vagyis a csatornaugrás nevű elv. Ez egy sokkal megnyugtatóbb és emészthetőbb jövőképet támogat, mint sokak félelme, a gépek által uralt jövő

– fejti ki Bortnyák Adorján, a Geomant ügyvezető partnere.

Fontos a csatornák közötti gördülékeny átjárás

Egy Nagy-Britanniában végzett felmérés azt mutatja, hogy a 16-75 éves korosztály 85 százaléka rendelkezik okostelefonnal. Illetve egyre inkább fizetőképes célcsoporttá kezdenek válni azok a fiatalok, akik előbb küldenek egy mobil üzenetet a másiknak, minthogy felhívnák egymást – ez a hozzáállás az üzleti kommunikációban is egyre inkább megjelenik. Azt is fontos viszont látni, hogy az önkiszolgáló webes alkalmazások használói 41 százalékának telefonon is kapcsolatba kellett lépnie a vállalattal, tehát csatornát kellet, hogy váltson az ügyintézés során.

Előfordul, hogy valaki chaten, emailben vagy SMS-ben kezd panaszt tenni, de közben kiderül, hogy olyan összetett a probléma, amit csak ügyintéző tud megoldani. A csatornákat összekötő megoldás képes továbbítani a chatben gyűjtött információkat egy munkatárs felé, aki úgy tudja visszahívni az ügyfelet, hogy csak onnan kelljen folytatnia a beszélgetést, ahol a chatbottal abbahagyta. Ennek a szituációnak az ellentéte is elképzelhető: megesik, hogy egy ügyfél telefonon érdeklődik, de már a hívás elején, a gépi menüben kiderül, hogy olyan ügyben jelentkezik, amelynek a megoldása sokkal gyorsabb, kényelmesebb lenne egy digitális csatornán. Ekkor egy SMS üzenetet kaphat egy egyéni linkkel, amely azonnal elviszi arra a weboldalra vagy abba a mobil az alkalmazásba, ahol sokkal könnyebben megoldható a problémája

– teszi hozzá a Geomant szakértője.

Minden csatornának megvan a maga előnye  

A szakértő szerint azokat a feladatokat, esettípusokat, amelyek ritkán fordulnak elő, nem éri meg automatizálni, ott az emberi beavatkozás egyszerűen költséghatékonyabb. Ugyanakkor az is érezhető, a kényelem mellett milyen előnyei vannak a digitális csatornáknak:

Azt látjuk, hogy például egy fizetési felszólítás, amely digitális csatornán érkezik, sokkal kisebb frusztrációt okoz az ügyfeleknek, mint ha élő emberrel beszélnének. Akár a fizetést is meg tudják oldani digitális csatornán – ez egy mindenki számára előnyös helyzet, mert nem kell kellemetlen beszélgetésbe kerülni, de a kintlévőséget is begyűjti a vállalat. Természetesen itt is van helye a csatornák közötti ugrásnak, mert eljöhet az a pont, amikor már a vállalat érdeke, hogy a megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkező ügyintéző győzze meg az ügyfelet

– emeli ki Bortnyák Adorján.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss