Gazdaság

Az emberiség tánca a technológiával

Olyan korban élünk, melyben a technológia, és főként a robotika és az automatizálási lehetőségek egyéb formái az érdeklődés középpontjában állnak. A technológiai fejlődés folyamatosan gyorsul, a tudományos felfedezések kéz a kézben járnak a matematikai áttörésekkel, mindemellett pedig olyan alapvető fogalmainkat is napról napra felül kell vizsgálnunk, mint hogy mit is jelent embernek lenni.

A technológiáról szóló párbeszéd az írott történelem kezdetéig vezethető, ám valószínűleg annál is korábbra nyúlik, a kérdéskör minden bizonnyal egyidős az emberiséggel. A technológia, legyen bármilyen primitív vagy fejlett, mindig is egy célt szolgált: hogy kiterjesszük saját képességeinket. Számos eszköz – a kövektől és fabotoktól kezdve a kocsik kerekén át az elektromos csavarhúzóig – testünk kiterjesztéseként funkcionál, és lehetővé teszi, hogy minél többet hozhassunk ki időnkből és energiánkból.

Napjainkra azonban a számítógépek mentális képességeinket ugyanúgy felerősítik, ahogy az eszközök teszik fizikai képességeinkkel. A gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbbünk minden elérhető technológiát maga köré gyűjt, mi, a Universal Robotsnál pedig úgy hisszük, azért teszünk így, hogy még jobban kihasználhassuk kevés rendelkezésre álló időnket és energiánkat.

A technológiát azonban más módon is hasznosítjuk, nem is akárhogy. Azáltal, hogy a technológiai vívmányokat saját testünk és elménk képességeinek kiterjesztésére fejlesztjük, arra is alkalmasak, hogy saját képmásunkat tükrözzék vissza – ezt pedig saját magunk alaposabb megismerésére használjuk fel. És mivel a technológiai vívmányokban önmagunkat fedezzük fel (talán nárcizmustól is vezérelve), folyamatosan le is nyűgöznek minket, szeretnénk minél inkább elsajátítani, kihasználni a bennük rejlő lehetőséget. Ugyanakkor, mivel ezek a lehetőségek nem csupán tükrözik, de sokszor ki is bővítik emberi képességeinket, néha a félelem is elönt bennünket a technológiai fejlődés láttán.

Szintén hajlamosak vagyunk a technológiát antropomorfizálni, gyakran – akárcsak háziállataink esetében – rávetítjük saját érzéseinket, viselkedésünket. Amikor a technológia szívünkhöz közel áll, aranyos beceneveket adunk neki, mint például ’Siri’, sőt rá is köszönünk. Ha azonban technológiai fejlődés azon vívmányairól beszélünk, melyek negatív érzéseket keltenek bennünk, utáljuk vagy féljük őket, úgy írjuk le mint ’energiaéhes’, ’mohó’ vagy épp ’emberiséget uraló’, és így tovább.

Mi, a Universal Robots-nál úgy sejtjük, a robotokkal és a technológiával kapcsolatos ellenszenv jelentős része ilyen és ehhez hasonló projekció, nincs köze a technológia valós megértéséhez. A gépek semmivel sem képesek többre annál, mint amire mi tervezzük és programozzuk őket. Nélkülünk nem többek, mint egy halom fém és csavar.

A robotika fejlődését látva úgy tűnik, olyan jövőtől félünk, melyben a technológia alárendeltjeivé válunk. Néha egyenesen azt vízionáljuk, hogy a robotok leigáznak és rabszolgaságba hajtanak minket, néha saját jelentéktelenségünkre mutatnak rá, mert úgy érezzük, elveszik tőlünk a munkát. A rettegés hátterében azonban olyan félelmek állnak, melyek valójában nem is a robotokról szólnak, hanem valami egészen másról. A társadalom valóban az automatizáció újabb hullámát éli, mondhatjuk, hogy egy új ipari forradalom zajlik a szemünk előtt. Azonban erre már ezelőtt is láttunk példát, a gőzgép feltalálása óta többször is. Minden alkalommal, amikor egy új automatizácós technológia terjedni kezd, a baljós próféciák a foglalkoztatás megszűnéséről beszélnek, holott az automatizálásnak köszönhetően valójában új munkahelyek születnek – amellett, hogy növekszik az élettartam, javul az egészségi állapot, és növekszik az anyagi jólét.

Fajunk megjelenése óta, sőt jó eséllyel jóval előtte is számos technológiát fejlesztettünk, mely segített a problémamaegoldásban, és támogatta előrejutásunkat. MI több, bátran állíthatjuk, hogy a technológiai fejlődés történetét vizsgálva minden másnál pontosabb képet kapunk arról, hogy emberi fajként mik, kik is vagyunk valójában. A technológia az emberi faj evolúciós fejlődésének elválaszthatatlan részévé vált.

Ha érdekel, hogy milyen lesz a jövő városainak a közlekedése ajánljuk figyelmedbe a Fujitsu jövőképét erről.

További érdekes hírek a robotika világából a Műszaki Magazin robotika rovatában.

Related Topics:2019 innováció jövőkép robotika Universal Robots űr

Up Next

A kereskedelemben a munkafeladatok fele automatizálható

Don't Miss

Revolut – Visa együttműködés a gyorsabb globális terjeszkedéshez

Gazdaság

Ötven százalékos a drágulás a telekpiacon

Országos szinten egy év alatt ötven százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) a telekpiacon – derült ki a hálózat legfrissebb összesítéséből. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző évi átlagértékhez képest 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb négyzetméterárak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a fajlagos telekár átlagértéke.

A Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterár jellemzi: az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárosi agglomeráció pesti része ennél valamivel barátibb árakkal kecsegtet: Kerepesen 30 ezer, Erdőkertesen 25 ezer forint a négyzetméter átlagára. A fővárostól távolabb viszont ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt a telek négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.

A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. „A hatalmas szórás csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, sokkal inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja” – árnyalta a vidéki folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.

„Az országos összesítés szerint tavaly 50 százalékos drágulás után 21,5 ezer forintra emelkedett a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, ám nagyon szétnyílt az árolló. A kedvelt övezetekben lévő, kiépített infrastruktúrájú telkek a nagyobb kereslet miatt jobban drágultak, ezért a telekpiacon is hatalmas a szórás”

– jegyezte meg az elemzési vezető, aki megerősítette: nagyon sokat számít a lokáció, például nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távolabbi teleket kívánnak értékesíteni. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a kettő közti különbség. Nem utolsó sorban pedig a beépíthetőség, valamint a közművek megléte is jelentősen befolyásolja az árat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!