Connect with us
Hirdetés

Tippek

Közösségi Média – nem igazak a pletykák, miszerint függők vagyunk

Nagy Közösségi Média Kutatás: íme a 2019-es használati szokások

Sok időt töltünk a közösségi médiával, de nem tartjuk magunkat függőnek.

A Facebook hanyatlik a fiatalabbak körében, de helyette jönnek fel az újabb közösségi média platformok. Az ArvaliCom kommunikációs ügynökség 1128 fős Nagy Közösségi Média Kutatása a közösségi média csatornák népszerűségét és az egyes korosztályok használati szokásait vizsgálta.

A 14-19-es korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a kitöltők kis százaléka használja első helyen, de hamarosan leelőzheti a Facebookot (az adatokat torzíthatja kicsit az is, hogy a kitöltők többsége a Facebookról érkezett).

Közösségi média platformok népszerűsége korcsoportok alapján

“Ha a 14 év alattiakat is megkérdeztük volna, a TikTok lényegesen előrébb állna”

– véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője, akinek becslése szerint már több mint 800.000 fiatal használja hazánkban a platformot.

Ezt bizonyítja az első hazai TikTok fesztivál és díjátadó, a teltházas TikTOP Fest & Awards sikere az Akváriumban szeptember végén (az eseménynek az alapító Follow Me Influencer Marketing Agency mellett az ArvaliCom is társszervezője volt).

Az idei eredményeket érdemes összevetni a szintén az ArvaliCom által készített 2015-ös Nagy Közösségi Média kutatással. 2015-ben a válaszadók 75%-a akár egynél több órát is eltöltött a Facebookon, míg a kitöltők 13%-a csupán néhány percet. Korcsoportonként nézve a 41 év felettiek csoportja 2015-ben kifejezetten “fészbukozni” ült le a gép mellé, és ők voltak azok, akik leginkább egy órát vagy annál is többet eltöltöttek ott (45%), míg a 40 év alattiak csupán 30%-a szánt alkalmanként ennyi időt a platformra.

Ezzel szemben az idei kutatás azt mutatja, hogy a fiatal válaszadók többsége (70%) naponta 3 óránál többet is eltölt a Facebookon, a maradék 30% pedig csak napi néhány percet, legfeljebb egy órát szán a Facebookra. A 41 év felettiek többet lógnak a Facebookon, mint 2015-ben, a többség (75%) mára már leginkább napi 2-3 órát, míg a válaszadók 25%-a csak fél órát-órát. A 24-40 éves korosztály 60%-a is naponta átlagosan 2-3 órát Facebookozik.

Nem gondoljuk magunkról, hogy függők lennénk

Na és mi lenne a felhasználókkal a közösségi média nélkül? A felhasználók nem gondolják magukat függőnek, a 14-23 éves korosztály 58%-a szerint (2017-ben 57%) csak kiegészítő szerepe van az életében a közösségi médiának, 16%-nak (2017-ben 20%) egyáltalán nem fontosak a közösségi média csatornák, és mindössze 2% tartja erőteljesen függőnek magát, (korábban 4%). 2019-ben a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de 33% pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene, míg mostanság 13% gondolja azt, hogy nem tudna egyáltalán létezni a platform nélkül.

Az idei kutatás azt mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály nem meglepő módon leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a platformot, a középkorosztály (24-40 évesek) szakmai és egyéb híreket olvas, és csetel a Facebookon. A 41 év felettiek korosztálya itt tájékozódik a napi és a szakmai hírekről is.

A megkérdezettek 96%-a azt válaszolta, hogy nem akadt még gondja abból, hogy a munkahelyén Facebookozott, de 4%-nak pedig már származott kára munkahelyi “fészbukozásból”.

A Facebook legyőzte a szexet?

Manapság a közösségi média sokak életében napi szerepet játszik, ami akár a párkapcsolatra is negatív hatással lehet. Idén is válaszoltak a kitöltők, hogy adott esetben a „fészbukozást” vagy a szexet választják. A 2015-ös adatok alapján szinte mindig a szex győzött, de 2019-ben előretört a Facebook, már a megkérdezettek mintegy 31%-a válaszolta azt, hogy időnként vagy mindig a Facebook győz a négy évvel ezelőtti 8% helyett (ehhez persze hozzájárulhatott az is, hogy az idei kutatás korfája jobban tendált az idősebbek felé):

A válaszadók többsége (75%) egyébként még egyáltalán nem ismerkedett Facebookon, 15% vallotta azt, hogy ugyan ismerkedett már, de sose lett belőle semmi, a maradék 10%-nak pedig csak rövid távú kapcsolatai voltak a Facebookos ismerkedés által.

Egyre jobban utáljuk a hirdetéseket…

A hirdetésekhez való viszonyunk jócskán megváltozott. Míg 2015-ben csak 48%, most már a válaszadók 65%-a véli úgy, hogy zavaróan sok hirdetés van a közösségi médiában, korábban 39% szerint nem volt vészes, most már csak 25% véli így, és csak 10%-ukat nem zavarja a sok hirdetés.

Biztonságban vagyunk?

Ugyan a legtöbb közösségi média felület már többpontos biztonsági rendszerrel rendelkezik, ám még ez sem tudja megakadályozni teljes mértékben a hackereket. A válaszadók 83%-a azt a választ adta, hogy még sosem törték fel valamelyik közösségi média fiókját, viszont 13%-a már áldozatául esett a hackereknek. A megkérdezettek többsége (73%) szerint már igenis fontos az adatai biztonsága, míg 2015-ben csak 36%-ukat foglalkoztatta nagyon ez a kérdés.

Tippek

A home office csendes mellékhatása: több törődést igényelnek a háztartási gépeink?

A home office elterjedése után a magyar háztartások működése gyökeresen átalakult.

Rendkívül kényelmesnek tűnik, hogy otthonról dolgozunk, valójában azonban a lakás rejtett infrastruktúráit is csendben felpörgetjük. A mosógép vagy a mosogatógép évekkel ezelőtt még heti terhelésre optimalizált eszközök voltak, mára viszont napi üzemű gépekké váltak. Ez a váltás nemcsak megnövekedett igénybevételt jelent, hanem eltérő szennyeződési mintázatokat, gyorsabb mikrobiológiai folyamatokat, és olyan problémákat is, amelyekkel korábban nem feltétlenül találkoztunk.

Az LG Magyarország szakértői szerint a megnövekedett igénybevétel következményeit ma gyakran rosszul értelmezzük, ezért sokszor pont azokhoz a házi praktikákhoz nyúlunk, amelyek a modern gépeknél több kárt okoznak, mint hasznot. A jelenség megértéséhez érdemes áttekinteni, mi zajlik a gépek belsejében, amikor a megszokottnál jóval gyakrabban működnek.

A mosógépnél ez leginkább az adagolóval kezdődik, amely régen két mosás között kiszáradt, így a mosószer-maradékok lassan ülepedtek. A napi használat viszont állandó nedvességet tart fenn, ami ideális terep a kocsonyás biofilm kialakulásához. Ez a réteg gyakran észrevétlen, mert beleolvad a műanyag felületébe, mégis ez teremti meg a feltételeket a penész gyorsabb megjelenéséhez.

A házi praktikák – mint például az ecetes áztatás – ebben a környezetben nem mindig jelentenek jó megoldást. A savas oldatok hosszabb távon károsíthatják a gumitömítéseket, bizonyos fémfelületeket, és nem minden esetben hatékonyak a mosógépben kialakuló szennyeződéstípusok ellen.

A gumitömítésben ezen a ponton már nem a szokásos fekete pöttyök jelentik a gondot, hanem hogy a napi ajtónyitogatások miatt a tömítést minden egyes ciklusban fröccsenő víz éri, viszont sosem szárad ki teljesen. Ez az állandó nedvesen tartás gyorsítja a gumi öregedését, a savas házi tisztítószerek pedig még inkább kiszívják belőle a lágyítókat. A tömítés először meglágyul, majd elvékonyodik, végül finom repedések jelennek meg rajta – ezek között telepszik meg a penész, amely később már szinte eltávolíthatatlan. A megnövekedett igénybevétel tehát nemcsak több szennyeződést eredményez, hanem karakterisztikus, gyorsított anyagfáradást is.

A dob belsejében a gyakori mosás miatt a szálmaradványok és a mosószerhab könnyebben tapadnak meg a felületeken. Ezek a vékony lerakódások idővel kellemetlen szagot okozhatnak, és ronthatják a mosás higiéniai hatékonyságát, különösen alacsony hőfokú programoknál.

A mosogatógépnél hasonló változások figyelhetők meg, ugyanis a gyakori használat miatt az öblítőszer és a só fogyása gyorsabb, és ha ezek a készletek kimerülnek, a vízkő már rövid idő alatt megjelenhet a hőcserélőn vagy a permetezőkarokban. A vízkő lerakódása rontja a tisztítási teljesítményt és növelheti az energiafogyasztást is, mivel a gépnek több energiára van szüksége a víz megfelelő hőmérsékletre melegítéséhez. A felhasználó ezt gyakran „a gép öregedésének” tulajdonítja, pedig sokszor mindössze egy elmaradt tisztítóprogram áll a háttérben.

Az LG szakértői szerint a modern készülékek felépítése olyan finom, precíz gondozást kíván, amelyet a régi mosogép- és mosogatógép-típusok, illetve a régi életvitel nem igényeltek. A házi praktikák sok esetben a valóban gondos ápolás ellenségei. Az ecet például évtizedekkel ezelőtt bevált lehetett a zománcos, egyszerű szerkezetű gépekben, de a mai, többféle anyagból épített, érzékeny szenzorokkal ellátott készülékekben tömítéseket rombol, szenzorokat korrodál, műanyag-ötvözeteket mattít.

A modern gépek akkor maradnak hosszú távon megbízhatóak, ha a felhasználók a gyártói ajánlások szerint gondozzák őket. Az olyan alapvető lépések, mint a rendszeres tisztítóprogram futtatása, a mosószeradagoló kiszárítása, vagy a kímélő, gépbarát tisztítószerek használata, már önmagukban években mérhetően növelhetik a készülék élettartamát.

A digitális karbantartás korszaka, amelyet az LG ThinQ applikációja a telefonunkba sűrítve hoz el, éppen azt a problémát oldja meg, amit a megnövekedett igénybevétel felerősített: a gép ma már nem csak akkor jelez, ha baj van, hanem előre figyelmeztet, ha eltömődés vagy rendellenes energiafogyasztás jelei mutatkoznak. Ez a valós idejű visszajelzés új, eddig nem létező karbantartási kultúrát teremt, amelyben a gép már nem passzív eszköz, hanem aktív jelzőrendszer.

Mai világunkban tehát a karbantartás nem havonta elvégzendő rutin, hanem a készülékek működésének egyik alappillére. A mosógép és a mosogatógép ma még inkább a lakás infrastruktúrájának szerves része, és ahogy az infrastruktúra tönkremegy, ha nem gondozzák, úgy ezek a gépek is gyorsabban károsodnak, ha a napi terhelés mellett nem kapják meg a gyári ajánlások szerinti tisztítást és kezelést.

„A modern háztartás működését ma ezek a gépek tartják mozgásban”

– fogalmaz Kékesi Martin, az LG háztartási elektronikai termékspecialistája.

„Ahhoz, hogy megbízhatóak maradjanak, a szakszerű tisztításuknak is ugyanolyan rendszeressé kell válnia, mint magának a használatnak.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Elindult az Adni Öröm! – több ezer önkéntes várja az adományokat országszerte

Elindult az Adni Öröm! adománygyűjtő akció személyes gyűjtési szakasza: 2025. december 11. és 16. között több ezer önkéntes várja a vásárlók tartósélelmiszer-felajánlásait a kijelölt SPAR áruházakban és az összes INTERSPAR-ban.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország idén is azon dolgozik, hogy az ünnep melege a legnehezebb sorsú emberekhez is elérjen. A vevők a kasszák után adhatják át a megvásárolt élelmiszereket az önkénteseknek, akik gondoskodnak arról, hogy a csomagok még karácsony előtt eljussanak a rászorulókhoz.

 

 „Az Adni Öröm! a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legnagyobb adománygyűjtő akciója, amelyben idén is több ezer önkéntesünk vesz részt országszerte. Ők azok, akik nap mint nap ott állnak az üzletekben, fogadják a vásárlók felajánlásait, a raktárakban csomagolnak, és sokszor személyesen viszik el az élelmiszert a rászoruló emberekhez. Minden adomány számít, a tésztától és konzervektől kezdve, az étolajon át az apróbb édességekig, minden támogatás valódi segítség”

– mondta Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője.

Az idei Adni Öröm! kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy néhány adományozásra megvásárolt termék nem csupán segítséget jelent, hanem valódi ünnepi melegséget ad egy nehéz helyzetben élő embernek, hiszen az adományok mögött mindig ott van a személyes törődés ereje, amely sokszor nagyobb ajándék, mint maga az élelmiszer. A kampány vizuális világa is ezt az üzenetet hordozza: a Máltai doboz nem csupán élelmiszert tartalmaz, hanem fényt, reményt és az emberi törődés melegét is.

 „Stratégiai partnerünkkel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal 29. alkalommal indítottuk el az Adni Öröm! adománygyűjtő akciót. A közösen végzett munka évről évre bizonyítja, hogy az apró figyelmességek ünnepet tudnak teremteni azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Arra biztatjuk vásárlóinkat, hogy ha lehetőségük engedi, csatlakozzanak ehhez az összefogáshoz. Egy-egy darab tartósélelmiszer többet hordoz, mint hinnénk: a figyelem és az emberség erejét”

– emelte ki Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A rászoruló családok számára a legnagyobb segítséget a száraztészták, rizs, konzervek, étolaj, cukor, liszt, bébiételek, instant levesek, allergénmentes termékek, valamint kisebb édességek és ünnepi nassolnivalók jelentik. A beérkező élelmiszereket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat raktáraiban önkéntesek válogatják és csomagolják. A gondosan összeállított csomagokat pedig még karácsony előtt eljuttatják nehéz sorsú családokhoz, idősekhez, betegekhez és mozgásukban korlátozott emberekhez.

A személyes adományozás mellett 2025. november 28. és december 16. között adománykártyák is vásárolhatóak a kijelölt SPAR és INTERSPAR üzletekben. Az adománykártyák 1 000, 3 000, 5 000 és 10 000 forintos értékben érhetőek el, az INTERSPAR kasszáknál pedig idén egy új, 399 forintos címlet is kapható, amely 2025. december 31-ig érhető el. Online adományozásra is van lehetőség, tetszőleges összeggel: https://adomanyozz.hu/gyujtes/adniorom2025.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A szakirányú továbbképzés mellett már modulonként is elvégezhető a Széchenyi István Egyetem pilótaképzése

A tavaszi félévben ismét elindul a győri Széchenyi István Egyetem légijármű-üzemeltetési szakmérnök és légijármű-üzemeltetési szakember képzése.

A rugalmasabb időbeosztás érdekében az intézmény a – már diplomával rendelkezőknek meghirdetett – két szakirányú továbbképzés mellett részismereti (mikrotanúsítványos) képzésenként is elindítja a magyar- angol nyelvű programot. Utóbbi esetében nem feltétel a felsőfokú végzettség, és modulonként szerezhető meg a képesítés. A jelentkezési határidő mindkét esetben 2026. január 12.

A Széchenyi István Egyetemen idén szeptemberben indult el a pilótaképzés a diplomával  mérnöki végzettséggel rendelkezők számára „légijármű-üzemeltetési szakmérnök”, a nem mérnöki diplomával rendelkezőknek pedig „légijármű-üzemeltetési szakember” elnevezéssel. A három féléves, angol nyelvű kurzus olyan szakmai partnerekkel valósul meg, mint a Wizz Air légitársaság vagy a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező Fly-Coop Kft. Az elméleti oktatás pénteki és szombati napokon Győrben történik, míg a gyakorlat, vagyis a repülés az ország számos repterén – köztük Fertőszentmiklóson, Péren, Budaörsön, Kadarkúton és Lipóton –, igazodva a hallgatók igényeihez. Emellett a pilótajelöltek szimulátoron is végeznek feladatokat, elsősorban a váratlan helyzetekre való felkészülés érdekében.

„Az első felvételi időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy sok jelentkezőnek nehézséget okoz a másfél éves program intenzív időbeosztása, amely során egymotoros, majd kétmotoros géppel, nappal, később éjszaka, rossz látási körülmények között is meg kell tanulniuk biztonságosan repülni. Ezért az egyetem vezetésével, illetve az intézmény Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjával kidolgoztuk programunk moduláris változatát”

– fogalmazott dr. Teschner Gergely egyetemi docens, a képzés szakfelelőse.

A Széchenyi István Egyetem pilótaképzése során a hallgatók több száz órát repülnek tapasztalt oktatók segítségével.

Hozzátette, ennek lényege, hogy a tudásanyag egymásra épülő modulonként is elsajátítható, így mindenki a saját tempójában, illetve időbeosztásában haladhat. Ez utóbbi részismereti (mikrotanúsítványos) képzések formájában valósul meg, tehát itt nem feltétel a diploma, akár érettségi birtokában is elvégezhető. Az első modul a „magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló képzés (Private Pilot License – PPL)”, amely önmagában is teljesíthető, és amely a kis, egymotoros gépek vezetésére készíti fel a jelentkezőt.

„Fontos tudni, hogy a felvétel egyik feltétele az angol nyelvtudás, amit nem nyelvvizsgával kell igazolni, hanem elbeszélgetést tartunk. A bejutáshoz 1. osztályú orvosi minősítés szükséges az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, de aki csak az első modult, vagyis a PPL-t szeretné elvégezni, annak 2. osztályú minősítés is elégséges. A jelentkezési határidő mindkét esetben január 12., így még le tudjuk bonyolítani a vizsgálatokat a február 1-jei kezdés előtt”

– említette a szakvezető. Kiemelte, aki a teljes – akár a moduláris, akár a három féléves – képzési programot elvégzi, bármely légitársaságnál munkát tud vállalni pilótaként, azonban az egyetem és a Wizz Air együttműködése értelmében utóbbinál soron kívüli elhelyezkedési lehetőséghez jut.

A légijármű-üzemeltetési szakmérnök, illetve szakember szakirányú továbbképzés tandíja 95 ezer euró, vagyis mintegy 37 millió forint, amely az elméleti oktatás mellett a 205 óra repülési gyakorlatot és a vizsgák díjait is magában foglalja. A magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló, egy féléves kurzus költsége 13200 euró (mintegy 5 millió 150 ezer forint), amely az elmélet és a vizsgák mellett 45 repülési órát tartalmaz. Aki a teljes moduláris képzést elvégzi, mintegy 50 órával repül többet, mint aki a szakirányú továbbképzést választja. A képzési díj mindkét esetben 45 éves korig kamatmentes diákhitelből is finanszírozható. További információk: nextgenlearn.sze.hu; felveteli.sze.hu.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss