Tippek
Közösségi Média – nem igazak a pletykák, miszerint függők vagyunk
Nagy Közösségi Média Kutatás: íme a 2019-es használati szokások
Sok időt töltünk a közösségi médiával, de nem tartjuk magunkat függőnek.
A Facebook hanyatlik a fiatalabbak körében, de helyette jönnek fel az újabb közösségi média platformok. Az ArvaliCom kommunikációs ügynökség 1128 fős Nagy Közösségi Média Kutatása a közösségi média csatornák népszerűségét és az egyes korosztályok használati szokásait vizsgálta.
A 14-19-es korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a kitöltők kis százaléka használja első helyen, de hamarosan leelőzheti a Facebookot (az adatokat torzíthatja kicsit az is, hogy a kitöltők többsége a Facebookról érkezett).
Közösségi média platformok népszerűsége korcsoportok alapján
“Ha a 14 év alattiakat is megkérdeztük volna, a TikTok lényegesen előrébb állna”
– véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője, akinek becslése szerint már több mint 800.000 fiatal használja hazánkban a platformot.
Ezt bizonyítja az első hazai TikTok fesztivál és díjátadó, a teltházas TikTOP Fest & Awards sikere az Akváriumban szeptember végén (az eseménynek az alapító Follow Me Influencer Marketing Agency mellett az ArvaliCom is társszervezője volt).
Az idei eredményeket érdemes összevetni a szintén az ArvaliCom által készített 2015-ös Nagy Közösségi Média kutatással. 2015-ben a válaszadók 75%-a akár egynél több órát is eltöltött a Facebookon, míg a kitöltők 13%-a csupán néhány percet. Korcsoportonként nézve a 41 év felettiek csoportja 2015-ben kifejezetten “fészbukozni” ült le a gép mellé, és ők voltak azok, akik leginkább egy órát vagy annál is többet eltöltöttek ott (45%), míg a 40 év alattiak csupán 30%-a szánt alkalmanként ennyi időt a platformra.
Ezzel szemben az idei kutatás azt mutatja, hogy a fiatal válaszadók többsége (70%) naponta 3 óránál többet is eltölt a Facebookon, a maradék 30% pedig csak napi néhány percet, legfeljebb egy órát szán a Facebookra. A 41 év felettiek többet lógnak a Facebookon, mint 2015-ben, a többség (75%) mára már leginkább napi 2-3 órát, míg a válaszadók 25%-a csak fél órát-órát. A 24-40 éves korosztály 60%-a is naponta átlagosan 2-3 órát Facebookozik.
Nem gondoljuk magunkról, hogy függők lennénk
Na és mi lenne a felhasználókkal a közösségi média nélkül? A felhasználók nem gondolják magukat függőnek, a 14-23 éves korosztály 58%-a szerint (2017-ben 57%) csak kiegészítő szerepe van az életében a közösségi médiának, 16%-nak (2017-ben 20%) egyáltalán nem fontosak a közösségi média csatornák, és mindössze 2% tartja erőteljesen függőnek magát, (korábban 4%). 2019-ben a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de 33% pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene, míg mostanság 13% gondolja azt, hogy nem tudna egyáltalán létezni a platform nélkül.
Az idei kutatás azt mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály nem meglepő módon leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a platformot, a középkorosztály (24-40 évesek) szakmai és egyéb híreket olvas, és csetel a Facebookon. A 41 év felettiek korosztálya itt tájékozódik a napi és a szakmai hírekről is.
A megkérdezettek 96%-a azt válaszolta, hogy nem akadt még gondja abból, hogy a munkahelyén Facebookozott, de 4%-nak pedig már származott kára munkahelyi “fészbukozásból”.
A Facebook legyőzte a szexet?
Manapság a közösségi média sokak életében napi szerepet játszik, ami akár a párkapcsolatra is negatív hatással lehet. Idén is válaszoltak a kitöltők, hogy adott esetben a „fészbukozást” vagy a szexet választják. A 2015-ös adatok alapján szinte mindig a szex győzött, de 2019-ben előretört a Facebook, már a megkérdezettek mintegy 31%-a válaszolta azt, hogy időnként vagy mindig a Facebook győz a négy évvel ezelőtti 8% helyett (ehhez persze hozzájárulhatott az is, hogy az idei kutatás korfája jobban tendált az idősebbek felé):
A válaszadók többsége (75%) egyébként még egyáltalán nem ismerkedett Facebookon, 15% vallotta azt, hogy ugyan ismerkedett már, de sose lett belőle semmi, a maradék 10%-nak pedig csak rövid távú kapcsolatai voltak a Facebookos ismerkedés által.
Egyre jobban utáljuk a hirdetéseket…
A hirdetésekhez való viszonyunk jócskán megváltozott. Míg 2015-ben csak 48%, most már a válaszadók 65%-a véli úgy, hogy zavaróan sok hirdetés van a közösségi médiában, korábban 39% szerint nem volt vészes, most már csak 25% véli így, és csak 10%-ukat nem zavarja a sok hirdetés.
Biztonságban vagyunk?
Ugyan a legtöbb közösségi média felület már többpontos biztonsági rendszerrel rendelkezik, ám még ez sem tudja megakadályozni teljes mértékben a hackereket. A válaszadók 83%-a azt a választ adta, hogy még sosem törték fel valamelyik közösségi média fiókját, viszont 13%-a már áldozatául esett a hackereknek. A megkérdezettek többsége (73%) szerint már igenis fontos az adatai biztonsága, míg 2015-ben csak 36%-ukat foglalkoztatta nagyon ez a kérdés.
Tippek
Trükkök, amikkel a monitorunk a produktivitás motorja lesz
A mindennapi munkavégzés során nagy segítséget jelenthet a monitorok használata, azonban kevesen tudják igazán kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.
Az LG szakértői most összegyűjtötték, hogy milyen beállításokkal, elrendezésekkel és szokásokkal lehetünk ténylegesen hatékonyabbak a monitorok használatával.
A monitorokkal kényelmesebb és ergonomikusabb lehet az egész napos munkavégzés, sokan azonban a megvásárolt kijelzőt egyszerűen elhelyezik az asztalon, és a laptop képernyőjének kiterjesztésére használják. Holott ennél sokkal több területen segíthetnek minket a monitorjaink.
- Alakítsuk igényeinkre az elrendezést
Számos munkakörben többféle feladatot végzünk – például szövegszerkesztés mellett táblázatokat is kezelünk –, mindezt gyakran hosszú ideig, megszakítás nélkül, így javasolt olyan monitort választunk, amit kényelmesen, az adott feladattól függően elforgathatunk és beállíthatunk.
Programozáshoz vagy szövegszerkesztési feladatokhoz a monitort érdemes pivot (álló) módba forgatni, így lényegesen többet láthatunk a függőlegesen elrendezett adatsorokból, azaz kevesebbet kell görgetnünk. Grafikai és videós munkákhoz általában két vízszintesen elrendezett monitor ajánlott: az egyiket így az aktív munkafelület, a másikat pedig az előnézet vagy eszköztárak megjelenítésére használhatunk. Táblázatok kezeléséhez azok típusától függően hasznos lehet az álló és a vízszintes elrendezés is.
Az LG Ergo Dual talphoz például eleve két kijelzőt lehet csatlakoztatni, amiket bármilyen elrendezésben – akár egymás fölött is – kényelmesen elhelyezhetünk, a két monitor pozícióját pedig egyszerűen változtathatjuk. Emellett rugalmasan, egyenként állíthatjuk be a magasságukat és dőlésszögüket, ami különösen hasznos a hosszas, fókuszált munkavégzés során.
- Több monitor = több lehetőség
Ha több monitorunk van, a Windows billentyű + Shift + balra/jobbra nyíl lesz a kedvenc billentyűkombinációnk: ezzel ugyanis az aktív ablakot azonnal átküldhetjük a másik monitorra. Ha pedig egy kijelzőn több ablakot is szeretnénk látni, a Windows billentyű és a nyilak lehetnek a legjobb barátaink: ezzel a funkcióval a képernyő két felére, és a sarokba is tehetjük az ablakokat, így egy képernyőn láthatunk több folyamatot, emellett gyorsan válthatunk a teljes képernyős vagy a kisablakos nézetek között.
- Virtuális asztalok
A virtuális asztalok létrehozása egy valódi varázslat, amivel növelhetjük a hatékonyságunkat. Gondoljunk rájuk úgy, mint külön „szigetekre”, amelyek segítenek rendszerezni a különböző típusú feladatainkat: az egyiken futhatnak a kommunikációs csatornák, például az e-mailezés és a munkahelyi chat, a másikon a táblázatok, a harmadikon pedig a kreatív munka.
A Windows billentyű + Ctrl + D kombinációval egy új, tiszta asztalt hozhatunk létre – mintha éppen most kapcsoltuk volna be a számítógépet –, ahová egy adott feladattípushoz vagy projekthez kapcsolódó folyamatokat rendszerezhetjük. Az ezek közötti váltást a Windows billentyű + Ctrl + balra/jobbra nyíl könnyíti meg, ezzel villámgyorsan váltogathatunk az asztalok között, így a kontextusváltás nem töri meg a munkamenetet.
- Használjuk a fókusz módot
Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, amikor a felugró értesítések miatt nem tudunk koncentrálni az adott feladatra, emiatt pedig végső soron sokkal lassabban végzünk a munkánkkal. A Win + N billentyűkombinációval egy mozdulattal előhívjuk az Értesítési központot, ahol a „Ne zavarjanak” módot bekapcsolva nem jelennek meg a felugró értesítések. Különösen hasznos megoldás lehet ez akkor, ha prezentációs helyzetben vagyunk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken
Az ősz a legtöbb munkahelyen az év legsűrűbb, legstresszesebb időszaka: ez jelenti az utolsó lehetőséget az év elején kitűzött célok teljesítésére, az ünnepek közeledtével ráadásul mindenhol nő a forgalom, ami az ügyfélszolgálatokra is jelentős terhet ró. Nem véletlen tehát, hogy ilyenkor feszültebb a helyzet az irodákban.
A TOPdesk szakértője most összegyűjtötte azokat a tippeket és eszközöket, amelyek megoldást jelenthetnek a problémára.
Komoly gazdasági következményei lehetnek annak, ha hosszabb ideig stresszesek a munkavállalók: a feszültség rövid távon a teljesítmény romlásához, hosszabb távon pedig akár magasabb fluktuációhoz is vezethet. Miközben az alkalmazottak megpróbálnak megbirkózni az őszi időszakban tapasztalható, fokozott stressz-szinttel, kevesebb személyes erőforrásuk marad a konstruktív tevékenységekre, mivel kapacitásuk nagy részét a különféle általuk érzékelt stresszorok kezelésére kell fordítaniuk. Zakrzewski Anita, a TOPdesk szakértője szerint ezek a stresszorok azonban nagyban csökkenthetők néhány egyszerű megoldással.
Tudásbázis
Szoros határidők mellett az egyik legjelentősebb stresszforrást az jelentheti, ha a munkavállalók nem kapnak időben választ a kérdéseikre, és másokra kell várniuk egy feladat megoldásához. Erre jelenthet megoldást egy digitális, bárki számára hozzáférhető belső tudásbázis, ahol a gyakran felmerülő kérdésekre a kollégák azonnal, további munkatársak bevonása nélkül megtalálják a válaszokat. A tudásbázis fokozatosan is kiépíthető, így létrehozása még egy sűrűbb időszakban sem jelent nagy időbefektetést.
Önkiszolgáló felület
Ez a módszer nem csak házon belül alkalmazható jól: ha egy vállalat ügyfelekkel dolgozik, rengeteg értékes időt szabadíthat fel a saját munkavállalói számára, ha a gyakori kérdésekre az ügyfelek is egyszerűen – plusz kérdésfeltevés nélkül – megtalálják a válaszokat egy önkiszolgáló portálon. Az így felszabadult időt a kollégák összetettebb problémák megoldására fordíthatják, ami nem csak nyugodtabbá, de érdekesebbé is teszi a munkát számukra. „Minden probléma vagy kérdés, ami többször felmerül az ügyfelek részéről, rögzíthető egy önkiszolgáló portálon” – mondta el Zakrzewski Anita a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője. „A kollégák egyetlen felületen azonnal megtalálhatják az ilyen típusú kérdésekre a válaszokat, amivel nem csak a saját munkájukat könnyítik meg, de kevésbé terhelik – azaz lassítják – a többi csapattagot is. Egy önkiszolgáló portál tehát a teljes csapat hatékonyságát növeli, ami a sűrűbb időszakokban kulcsfontosságú tényező a munkahelyi stressz szempontjából.”
Chatbot
A szakértő szerint természetes, hogy az önkiszolgáló megoldások nem képesek teljes mértékben helyettesíteni a közvetlen kapcsolatfelvételt, hiszen mindig lesz olyan kolléga vagy ügyfél, aki inkább személyes segítségre vágyik. Ez azonban tipikusan az ügyfélszolgálatokon azt eredményezheti, hogy a kollégák újra és újra ugyanazokat a kérdéseket válaszolják meg. Itt jelenthet nagy segítséget egy ma már megbízhatóan működő chatbot, ami képes az egyszerűbb kérdésekre önállóan, a tudásbázis vagy a GYIK alapján megadni a válaszokat. Egy chatbot elemzi a kérdés szövegét, értelmezi annak jelentését, és ez alapján pontosan tudja, mit kérdezzen vagy mondjon a kérdezőnek. Ez pedig mindenki számára előnyös: a kérdező hamarabb kap választ, a munkatársak pedig több időt tudnak a valóban értékes munkára fordítani. „A legideálisabb megoldás az, ha ezeket az eszközöket kombináljuk, több csatornán kvázi automatizálva a feladatvégzést” – teszi hozzá a szakértő. „A hatékonyságnövelő, tehercsökkentő módszerek pedig kényelmesen kezelhetőek és átláthatóak, ha egyetlen szolgáltatásmenedzsment-rendszerbe vannak integrálva.”
Munkavállalói jóllét
Az ősz minden hatékonyságnövelő eszköz mellett is sűrű időszak, ezért érdemes ilyenkor még nagyobb hangsúlyt fektetni a munkavállalói jóllétre. A dolgozók mentális és fizikai egészségét számos módszerrel támogathatja egy vállalat: céges masszázs, sétáló meetingek, nassolnivaló – akár ezek az apró szívességek is nagyot lendítenek majd a munkavállalók elégedettségén a stresszes napokon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot
Ariana Grande, Selena Gomez és Kylie Jenner – csak néhány sztár, aki az elmúlt időszakban buborékszoknyát viselt.
Népszerűsége nem véletlen, hiszen többek között a 2024-es Koppenhágai Divathéten a buborékszoknya volt az egyik legnagyobb sláger. Utána több mint 700 százalékkal nőttek meg az eladásai – derült ki nemrég a Dumaszínházban rendezett Bubble Day-n.
„Ezt a ruhadarabot még Pierre Cardin tervezte 1954-ben. A neve onnan származik, hogy angolul bubble skirt-nek nevezték. Jelenleg többféle stílusú hódít belőle, de a skandináv buborékszoknyák is kifejezetten népszerűnek számítanak”
– hangsúlyozta Domonkos Aida, a budapesti Metropolitan Egyetem divattervező szakos hallgatója, valamint a SodaStream Bubble Day műsorvezetője.
A buborékszoknya jó példa arra, hogyan tudnak túlélni tetszetős és kreatív ötletek éveket, vagy évtizedeket. A SodaStream is ilyen, amelynek megszületése egy londoni ginfőzde tulajdonosának is köszönhető. A szénsavas víz otthoni előállításának ötletét George Gilbey dolgozta ki 1903-ban. Találékonysága révén napjainkban már otthon is olthatjuk a szomjunkat buborékos vízzel.
A szénsavasvíz sohasem megy ki a divatból, de fontos, hogy fenntarthatóvá tegyük a fogyasztását.
„Bár tény és való, hogy egy ideje vissza lehet váltani az eldobható PET-palackokat, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy például egy félliteres, egyszerhasználatos műanyag-palack előállításához 2-3 liter vízre van szükség”
– hangsúlyozta a Palackvisszaváltás keservei – Repontozásos vereség? című előadásában Litkay Gergely humorista. Hozzátette: egy 1,5 literes palack gyártásához körülbelül 0,3 kWh energia szükséges. 2500 darab palack esetében ez 750 kWh áram, ami körülbelül egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg. A legjobb megoldás, ha az eldobható PET-palackokat le sem kell gyártani.
„A SodaStream hosszú ideje a nehéz üdítős csomagok cipelésének, valamint az üvegvisszaváltás egyik legjobb alternatívája. Egy komplex, életmódváltással felérő rendszert kínálunk, amellyel a fogyasztók csökkenthetik ökológiai lábnyomukat”
– hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.
A SodaStream az eseményen több újdonságot is bemutatott azok számára, akik számára a fenntarthatóság nemcsak egy divatos szó. Lerántották a leplet a márka új thermo palackjáról, a Fizz&Go-ról, amely akár 12 órán át is melegen, vagy hidegen tudja tartani a betöltött italokat, de szintén a Dumaszínházban debütált a SodaStream Enso két új – matt fekete és homok színű – változata.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Szórakozás2 hét ago
Hollywoodi díszletek között derül ki, ki a legjobb a csapatban
-
Szórakozás2 hét ago
November 6-án indul a magyar mozikban a Bölöni-film
-
Gazdaság2 hét ago
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
-
Szórakozás2 hét ago
Flipperláz Budapesten: októberben a Ráday utcára figyel Európa
-
Ipar2 hét ago
A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben
-
Okoseszközök2 hét ago
„A jövő kényelmétől elvárás az intelligencia” – Keleti Arthur jövőkutató szerint a jövő
-
Okoseszközök2 hét ago
Okosotthon-technológiák az ünnepi időszakban – amikor a kényelem és az energiahatékonyság találkoznak








