Gazdaság

A távmunkásokon bukhat a biztonság

Az IT-szakemberek 80 százaléka szerint a munkavállalók még mindig nem elég felkészültek az adatbiztonságra a Kingston Technology kutatása szerint

Az IWG irodai szolgáltatásokkal foglalkozó vállalat globális felmérése szerint a munkavállalók 70 százaléka minimum heti egy napon, 53 százalékuk pedig munkaideje legalább felében távolról dolgozik. A koronavírus következtében azonban egyre több cég rendel el kötelező home office-t, így ez az arány napjainkban még nagyobb. A távmunkának számos előnye van, a vállalati adatokra nézve azonban akár egyetlen személy is kockázatot jelenthet, ha nem tartja be a szükséges biztonsági szabályokat. Ez pedig könnyen előfordulhat, mivel az alkalmazottak közel fele nem érzi elég felkészültnek magát ahhoz, hogy minden esetben be tudja tartani az előírásokat. Az incidensek elkerülése érdekében ezért olyan biztonsági stratégiára van szükség, amely támogatja és nem pedig gátolja az eredményes munkavégzést, így elkerülhető, hogy a dolgozók kiskapukat keressenek. Ezek a főbb megállapításai a Kingston Technology adatbiztonsági és távmunka-szakértők bevonásával végzett friss tanulmányának, amelyben a vállalat összegyűjtötte a mobil munkaerő biztonsági kihívásait, és bemutatja, a cégek hogyan tudják legyőzni ezeket.

Az adatvédelem még mindig probléma

Ma már minden alkalmazott elérheti munkahelyi e-mailjeit saját okostelefonján, dolgozhat otthonról vagy kedvenc kávézójából, sőt, az értékesítők akár az ügyfél telephelyéről is hozzáférhetnek a szükséges üzleti adatokhoz. A távmunka bevett szokássá vált, amelynek előnye, hogy javítja a hatékonyságot, nagyobb megtartó erővel bír, csökkenti a vállalatok működési költségeit, és kevésbé terheli a környezetet. Ez a fajta munkavégzés azonban számos kockázattal is járhat, ezért a hatékony biztonsági stratégia kialakítása a szervezetek védelme és a GDPR-megfelelés szempontjából egyaránt fontos.

Az EY legutóbbi riportja rávilágít, hogy az adatkezelési incidensek még mindig problémát jelentenek. A tanácsadó cég adatai szerint 2018 májusa óta több mint 140 millió forint értékben szabtak ki GDPR-bírságokat Magyarországon, a NAIH pedig eddig összesen 58 alkalommal bírságolt meg hazai vállalatokat, esetenként átlagosan 2,5 millió forint értékben. Ez azt mutatja, hogy a legtöbb szervezet késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések végrehajtásával, amivel további bírságokat kockáztatnak. A cégvezetőknek tehát nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a vállalat számára fenyegetést jelenthet a távmunka és a saját eszközök használata a céges rendszerek elérésére. A Kingston 2019-es felmérése szerint az adatvédelmi szigorítások ellenére az IT-szakemberek 80 százalékát továbbra is aggasztják a távmunkából eredő biztonsági veszélyek. Ennek ellenére a vállalatoknak csupán 71 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy dolgozói milyen külső adathordozókat és hogyan használnak.

Nem elég tájékozottak a munkavállalók

A vállalatok jellemzően nehezen tudnak lépést tartani a technológiai fejlődés általános ütemével belső rendszereik és eszközeik kapcsán. Az Avast 2018-as Mobile Workforce kutatásából kiderül, hogy a KKV-k által távmunkában alkalmazottak 38 százaléka úgy érzi, nem rendelkezik megfelelő technológiai támogatással vagy szakértelemmel ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően dolgozhasson otthonról vagy valamilyen nyilvános helyről. Márpedig, ha az adatbiztonsági protokollok kidolgozásakor nem a hatékony munkavégzés támogatása az elsődleges szempont, akkor a munkatársak kiskapukat keresnek, például a Slack vagy a Dropbox alkalmazásban, személyes e-mail fiókban vagy saját USB-n tárolják a kényes üzleti adatokat. Ezzel pedig megsértik a cég adatvédelmi szabályait, és biztonsági kockázatnak teszik ki a szervezetet.

A veszélyek elkerülése érdekében a cégeknek meg kell vizsgálniuk, beosztottaik továbbítanak-e adatokat a szervezeten kívülre, megfelelően védettek-e a hardvereik és biztonságosak-e a szoftvereik. Ugyanakkor fontos észben tartaniuk, hogy a távmunka nem feltétlenül otthoni munkavégzést jelent. A nyilvános wifi-hálózatok paradicsomi feltételeket kínálnak a hackereknek, és az egyes személyeket célzó adathalász e-mailek is egyre kifinomultabbak. Ezért a vállalatvezetők dolga, hogy olyan tudással és eszközökkel vértezzék fel munkavállalóikat, amelyekkel beazonosíthatják és kiküszöbölhetik az ilyen kockázatokat.

A biztonságos IT-infrastruktúra elemei

Szerencsére ma már léteznek olyan megfizethető technológiai megoldások, amelyek a hatékonyság fenntartása mellett egyszerűsítik a távmunkával járó biztonsági kockázatok kezelését. Ehhez a cégeknek nem kell feltétlenül új termékeket bevezetniük, hanem sokkal inkább a megfelelő eszközöket kiválasztaniuk.

Titkosított merevlemezek vagy SSD-k használata: Számítógép vagy laptop használata esetén érdemes titkosított meghajtókat választani, akár merevlemezt, akár SSD-t. Így a vállalati adatokkal akkor sem lehet visszaélni, ha az eszközt ellopják vagy elvesztik. Ráadásul adatvédelmi incidens esetén a helyi hatóság is kedvezőbb elbírálásban részesíti a vállalatot, ha bizonyíthatóan tett óvintézkedéseket adatai védelmére.
A megfelelő szállítók kiválasztása: Megszámlálhatatlan gyártó és szállító tevékenykedik az IT-biztonsági megoldások piacán. Csak alapos kutatást követően érdemes választani az adott területet szakértő módon ismerő, jó referenciákkal rendelkező, megbízható megoldásszállítók közül.
VPN: Ha a szervezet védelméhez virtuális magánhálózatra van szükség, akkor a megfelelő személyek számára a megfelelő eszközöket biztosítva jelentősen mérsékelhető a kockázat. A VPN különösen fontos az olyan felhasználók számára, akik nyilvános wifi-hálózaton keresztül érik el a vállalat adatait.
DLP-szoftver és titkosított USB-kulcsok: Szinte minden DLP (Data Loss Prevention) szoftvercsomag lehetővé teszi a hálózati hozzáférés korlátozását. Ezzel együtt hasznos engedélyezési listát készíteni egyes eszközökről, például az egyedileg beazonosítható titkosított USB-kulcsokról. Ezek ellopása vagy elvesztése esetén is biztosak lehetünk afelől, hogy senki nem fér hozzá a titkosított fájlokhoz, sőt az elvesztett pendrive távolról megsemmisíthető.

„A megfelelő technológia csupán egy része a megoldásnak. Az igazi kérdés az, hogyan viselkednek a kollégák, amikor senki nem látja őket. A biztonság ezért legalább annyira a munkahelyi kultúrán is múlik, mint a technológián. A szükséges oktatás nélkül a dolgozók pusztán bosszantó nyűgnek fogják tartani a GDPR-t, a PECR-t[1] és a többi adatvédelmi szabályt” – mutatott rá Rob Allen, a Kingston Technology marketingért és műszaki szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A Kingston szerint a szervezeteknek a következő szempontokra ajánlott ügyelniük dolgozóik felkészítésekor:

Magyarázzuk el a szabályok mögötti szándékot: Az emberek nehezen fogadják el a szabályokat, ha nem tudják, miért van rájuk szükség. Segítsünk a munkatársaknak megérteni a szabályok mögötti szándékot ahelyett, hogy elvárnánk tőlük, hogy vakon kövessék a protokollt.
Hozzunk személyes példákat: A biztonságtudatosság erősítésének egyik legjobb módja, ha párbeszédet kezdeményezünk a dolgozókkal, és ennek keretében ismertetjük a biztonsági stratégiát. Ha releváns példákon keresztül elmagyarázzuk, miért fontos az adatbiztonság a munkavállalók szemszögéből az irodán kívül is, akkor jobban megértik, miért terheli adatvédelmi kötelezettség a céget.
Kezdjük az alapoktól: A legtöbb szervezetnél nincs elegendő belső erőforrás a biztonsági oktatáshoz, ezért azt gyakran külső tanácsadók végzik. Ezek a szakemberek hatékony segítséget tudnak nyújtani, ám ügyeljünk rá, hogy megfelelő tudásanyagokkal dolgozzanak, és ismertessék a biztonság, illetve az internetes működés alapjait. Ám ezek után se feltételezzük, hogy a kollégák szabálykövetően fognak viselkedni csak azért, mert egy oktatáson ezt mondták nekik. Ahhoz, hogy ne táblázatba vagy kockás füzetbe írják a jelszavaikat, és ne készítsenek titkosítatlan másolatot a céges merevlemezekről, folyamatosan fejleszteni kell a vállalati kultúrát.
Tudatosítsuk a személyes felelősséget: A szükséges kulturális változások előmozdításának egyik stratégiája lehet a biztonsági felelősök kinevezése, akik megvitatják a kihívásokat, és alulról működő kezdeményezésként ösztönzik a helyes biztonsági magatartást a beosztottak körében.

[1] Privacy and Electronic Communications Regulations, Adatvédelmi és Elektronikus Kommunikációs Szabályzat

Related Topics:2020 adatvédelem felmérés IT tanulmány it-biztonság kingston

Up Next

Több ezer processzort és több terabájt memóriát ajánl fel a SZTAKI és a Wigner FK a járvány elleni küzdelemre

Don't Miss

Kriptopénz jár az otthon maradásért

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál

Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.

Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.

Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.

A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.

Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bőven verik az inflációt az akciós betéti kamatok

Az éves infláció szintjét jóval meghaladó akciós betéti kamatokkal igyekeznek magukhoz vonzani a lakossági számlákon pihenő szabad pénzeket a bankok – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Utóbbiakból pedig változatlanul nincs hiány: az első negyedév végén új csúcsot döntött a lakossági betétek állománya.

Bár az utóbbi hetekben több pénzügyi szolgáltató is csökkentett kisebb mértékben az akciós lakossági lekötött forintbetétek kamatain, továbbra is találhatók kedvező ajánlatok a piacon – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az ajánlatok között – tette hozzá – a 6,5 százalékos jegybanki irányadó rátához közelítő (vagy azt meghaladó) éves kamatokat is lehet találni. A jellemzően 5,5-6,5 százalék közötti éves kamatok a márciusi, 4,7 százalékos, éves inflációhoz mérten sem számítanak rossznak – még úgy sem, ha számolunk a lakossági betétek kamata után felszámított kamatadó és szociális hozzájárulási adó (szocho) hatásával.

A friss megtakarítás szinte mindig feltétel

A BiztosDöntés.hu lekötött betéti kalkulátora szerint az akciós ajánlatoknál változatlanul a friss forrás elhelyezése jelenti az általánosnak tekinthető feltételt, de akadnak konstrukciók, amelyek egy adott ügyfélkört céloznak, vagy éppen bizonyos számlaforgalomhoz kötik a kedvező kamatokat.

A Gránit Bank változatlanul több, rövid lejáratú betéti konstrukciót is kínálatban tart. Ezek közül az egyik a három hónapos futamidejű eBank betét, amelynél most 6,25 százalékos az akciós, éves kamat. A konstrukcióban legalább 50 ezer forintnyi, új forrást lehet elhelyezni, úgy, hogy az ügyfélnek aktív mobilbanki szerződéssel is rendelkeznie kell, miközben a számlájára legalább havi 400 ezer forint jóváírás érkezik.

A Gránit Bank a KamatMax betétnél évi 5 százalékos kamatot kínál: itt 6 hónap a futamidő, és a kedvező kamat feltétele, hogy az ügyfél kellő aktivitással használja a bankszámláját – illetve az ahhoz tartozó bankkártyát.

A K&H Rajt betétjénél 90 nap a futamidő, a bruttó éves kamat pedig 8 százalék. Itt az a feltétel, hogy a betéte ügyfél legalább egy hónapja számlát vezessen a pénzügyi szolgáltatónál, és új forrást helyezzen el, amelynek az összege eléri az 500 ezer forintot.

A MagNet Bank több futamidőre is kínál akciós kamatokat a Prizma nevű betétjénél: itt is új forrás helyezhető el, legalább 500 ezer forint összegben, cserébe az éves bruttó kamat a 3 hónapos futamidőnél évi 6,62, a 6 hónaposnál évi 6,45, a 12 havinál pedig évi 4,61 százalék.

Az MBH Bank a prémium, illetve a meghatározott számlacsomagokkal rendelkező lakossági ügyfeleinek kínálja az akciós, 6 hónapos futamidejű Prémium betétjét. A konstrukcióban a prémium ügyfeleknek legalább 100 ezer forintot, az érintett lakossági ügyfeleknek pedig minimum kétmillió forintot kell elhelyezniük, az éves kamat pedig 6,5 százalék. Ebben a konstrukcióban ugyancsak friss megtakarítás helyezhető el, de az is megengedett, hogy a pénz állampapír-befektetésből származzon.

Az OTP Bank szintén a prémium ügyfélkörnek kínál akciós lekötési lehetőséget: a hat hónapos lejáratú Prémium Forint Betétnél most 6 százalékos az éves kamat. Ennél a konstrukciónál szintén feltétel az új forrás elhelyezése – legalább 100 ezer forint összegben.

Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a befektetésekkel kombinált betétek is visszatértek a piacra. A Gránit Bank Hozampáros betétjénél az elhelyezett összeg felét helyezik el 3 hónapos futamidejű betétben, 8 százalékos éves kamat mellett, míg a másik rész Gránit befektetési jegyekbe kerül. Az ügyfélnek itt legalább 200-200 ezer forintot kell – új forrásként – elhelyeznie.

Hasonló elven működik a CIB Bank Tandem megtakarítása is, ahol a megtakarítás egyharmada (legalább százezer forint) kerül 3 hónapos futamidejű betétbe, évi 7 százalékos kamat mellett. A CIB Bank Magnifica (prémium banki) és Private Banking ügyfelei viszont már évi 10 százalékos kamatot kapnak a betéti rész után, amennyiben teljesítik a meghatározott feltételeket.

Dőlnek a csúcsok a lakossági betéteknél

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első negyedév végére új csúcsra ért a lakossági betétek állománya: meghaladta a 13 365 milliárd forintot, ami igen gyors, 12 százalékos, éves növekedést tükröz.

„Abban, hogy a márciusig tartó egy évben ilyen ütemben tudott növekedni a lakossági betéti portfólió, meghatározó szerep jutott a lakossági állampapírokból felszabaduló pénznek: nagyrészt ennek hatásával magyarázható, hogy csak az első negyedévben 570 milliárd forinttal ugrott meg a lakossági betétállomány”

– hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Gergely Péter hozzátette: a frissen érkező pénzek viszont jól láthatóan szinte kizárólag a szabad folyószámla-egyenleget gyarapították. Így a teljes lakossági betéti portfólióból már bő 84 százalékkal részesednek a látra szóló- és folyószámlabetétek, amelyre korábban még szintén nem akadt példa.

A szakértő szerint ugyanakkor a folyószámlákon lévő szabad pénz egy része előbb-utóbb helyet keres magának – a kérdés inkább az, hogy mekkora hányada marad végül betétekben, és mekkora összeg vándorol majd befektetésekbe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!