Gazdaság
Merre tovább reklámblokkolás?
A közelmúltban megjelent a Pagefair legújabb, sorban a hatodik hirdetésblokkolással foglalkozó riportja.
Az IAB Hungary utoljára 2017-ben adott ki a Gemius-szal közösen egy kutatást a hazai helyzetről, amely akkor az asztali és mobileszközökre közösen 14%-os átlagot mutatott. E sorok írója natív hirdetési rendszerrel dolgozik, amely a portfólió tagjain külön méri a hirdetésblokkolók arányát. Ezen a nem reprezentatív, de jelentős méretű mintán nagyon kevés a 20% alatti érték, sőt szélsőséges esetben 66,5%-ot is mértünk már. Ezért is gondoltuk, hogy aktuális lehet néhány szót ejteni a témáról. Merre tartunk most?
Ha a hirdetésblokkolás jelenségét technikai oldalról közelítjük, szót kell ejtenünk a nemzetközi porondon és itthon is piacvezető, mintegy 62%-os hazai részesedésű Google Chrome böngészőről, melynek beépített reklámblokkolója szinte napra pontosan 2 éve élesedett. A Google ezen lépése mégsem okozott drasztikus emelkedést (legalábbis az elsődlegesen érintett desktop felhasználók körében semmiképpen), mivel az elfogadhatónak minősített display/banner hirdetéseket továbbra is engedélyezte. Közben a különböző ingyenes adblock pluginek kínálata egyre növekedett és vele együtt a technológiát felhasználók száma is. Az említésre méltó másik két böngésző a Firefox és a Safari – ez utóbbi az iPhone beépített böngészője, amely korlátozza a külső scriptek futását, sőt igény esetén valamennyi javascript kód letiltható benne.
Egyértelműen látható trend, hogy az elmúlt években az asztali gépeken nem változott jelentős mértékben a hirdetésblokkolót használók aránya. Az igazi robbanás a mobilfelhasználók körében következett be: arányuk 3 év alatt a nemzetközi piacon 64%-kal nőtt a Pagefair kutatása szerint.
Ezek a felhasználók – vélhetőleg – nem elsősorban a tudatos reklámkerülés, sokkal inkább a mobileszközök korlátozott erőforrásai (az oldalak belassulása) és a mobil adatcsomagok költségei miatt döntenek az adblock mellett. Mindeközben technológiai cégek teljes üzleti modelleket alapoztak olyan mobilböngészők indítására, amelyek legfontosabb versenyelőnye a beépített hirdetésblokkoló (pl. Opera Mini, UC Browser, Brave).
Ezen alternatív böngészők elterjedése is vezethette oda a Google-t, hogy nemrégiben bejelentette: a Chrome-ban 2022-től nem engedélyezi a 3rd party cookie-k használatát. Hogy ez mennyire fogja befolyásolni a piacot, egyálalán mi is ez a 3rd party cookie, arról a februári Adtech reggelin hallhattunk egy remek összefoglalót.
Mennyire fontos probléma a hirdetések kizárása? Erről megoszlanak a vélemények, a legnépszerűbb tévhit, hogy ezek a felhasználókat sosem tudtuk analitikai eszközökkel mérni, így a kiadói oldalon a „láthatatlan” inventory veszteség nem szembeötlő. Végignéztük a legnépszerűbb hirdetéskerülési módszereket és bizony a többségük engedélyezi a webanalitikai rendszerek (Google Analytics-szel teszteltünk) futását.
Vagyis jelenleg – a hirdetéskerülést szinte lehetetlenné tevő közösségi médián kívül – a hagyományos digitális display hirdetések esetében egyszerűen figyelmen kívül esik a felhasználók közel negyede (külföldi piaci mérések szerint bizonyos korcsoportokban fele), akikről nem tudjuk, hogy pontosan miért elutasítók a reklámokkal szemben. Ez a folyamatosan emelkedő százalék önmagában is elgondolkodtató, de még külön árnyalja a képet, hogy saját tapasztalataink szerint (natív hirdetési rendszerünket “Elfogadható hirdetés” kategóriába sorolja valamennyi adblock program) a hirdetésblokkolót használók között az átlagnál magasabb a kattintási arány a natív hirdetések többségére.
Ez tovább erősíti a korábbi feltételezést, hogy ezek a felhasználók nem hirdetésellenzők, csak egyre többen egyre kevésbé tudják elfogadni az indokolatlanul agresszív, eszközt és internetkapcsolatot is próbára tevő reklámformákat.
Szerencsére, még nem késő felismerni ezt és nagyobb figyelmet fordítani a “push” helyett a “pull” típusú kommunikációra. Már csak azért is, mert elindult a visszaszámlálás az említett Chrome frissítésig, ami az adat alapú célzásokat jelentősen felforgathatja.
Szerző: Papp László a Natív Hirdetés Kft üzletfejlesztési vezetője
Gazdaság
Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?
Száz folyósított hitelforintból több, mint 7 forintot Munkáshitelként igényelnek az ügyfelek.
Bár a kamatmentes termék stabil, minimális kockázattal bíró kamatbevételt jelent a bankoknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint kevés bank akciózik a termékkel.
Bár a kormányzati oldalon előzetesen várt 120 ezer igénylő és az 500 milliárd forintot közelítő kihelyezés szinte bizonyosan nem válik valóra, mostanra a magyar fogyasztási hitelpiac hangsúlyos elemévé vált a Munkáshitel. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2025. első négy hónapjában a kihelyezett Munkáshitelek összege megközelíti a 77 milliárd forintot, és közel 20 ezer szerződés köttetett.
A lakossági, nem folyószámla jellegű hitelek piacán mindent 100 forintból 7,2 forintot Munkáshitelként folyósítottak bankok az év első négy hónapjában.
A maxiumim 4 millió forint összegű Munkáshitel potenciális ügyfélköre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az életkori adatok alapján 920 ezer fő. Ha ebből a körből leszámítjuk azt a nagyjából 300 ezer fiatalt, akik felsőoktatásban tanul, vagy már diplomát szerzett, akkor látható, hogy a kormányzati tervek teljesüléséhez 20 százalékos jelentkezési arányra lenne szükség.
Öt személyi kölcsön mellé jut egy Munkáshitel
A Munkáshitel szemmel láthatóan a személyi kölcsönök alternatívája lett. Az ügyfelek által igényelt Munkáshitel összege a teljes személyi hitelállomány közel negyedét, 23 százalékát teszi ki, míg darabszámban öt személyi kölcsön szerződés mellé egy Munkáshitel szerződést is kötnek a bankok.
Azaz Gergely Péter szerint a húsz százalékos részarányt egyelőre a fogyasztási hitelek körében képes hozni a Munkáshitel, ami a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem lebecsülendő teljesítmény.
A nyári időszak a szakember szerint újabb hullámot indíthat az igénylésben. Jó eséllyel a teljesen szabad felhasználású Munkáshitel jó alapja lehet a lakásfelújításoknak, a gyermekek iskoláztatási költségeinek, sőt több fiatal akár a nyaralás költségeinek finanszírozására is szán majd a viszonylag könnyedén elérhető összegből.
Kényelmes, kockázatmentes bevétel a bankoknak
A bankok számára a Munkáshitel a kamattámogatásnak köszönhetően rentábilis termék: az állam az 5 éves állampapír átlaghozam 110 +1 százalékát kitevő kamatot fizet ugyanis rá. Ez a május 30-ai 6,44%-os 5 éves állampapír referenciahozammal számolva jelenleg 8,084 százalékos kamatot jelent. Ez persze nem akkora összeg, mint amit egy személyi kölcsönért kapnak a bankok, de Gergely Péter szerint fontos látni, hogy – évi 0,5%-os, az ügyfél által fizetendő kezességvállalási díj ellenében – a Munkáshitelnél az állam garantálja a bank számára az ügyfél által meg nem fizetett tőke visszafizetését, így minimális a hitelnyújtás kockázata.
Kevés a Munkáshitel akció
A fentiek ellenére a szakértő szerint más, hasonló kondíciójú, állami támogatás mellett elérhető termékhez – például a Babaváróhoz – képest viszonylag csekély jelenleg a Munkáshitel akció a bankoknál.
A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint legutóbbi időkig csak a Gránit Bank nyújtott visszatérítést a Munkáshitelt igénylő ügyfeleinek. A pénzintézet most meghosszabbította ezt, így 40 ezer forintot jóváír a Munkáshitelt június 30-ig igénylő ügyfelek részére. Ha az ügyfél vállalja, hogy a banknál nyitott számlára kéri a pénzt, ráadásul a jövedelmét is ide utaltatja, akkor pedig további 40 ezer forintot kaphat – emlékeztet Gergely Péter.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a Munkáshitel egyik legkomolyabb potenciális felhasználását, az autóvásárlást támogatja új akciójával a CIB Bank. Egyszeri 50 ezer forint jóváírást kap az az igénylő, aki június 17-ig igényelt Munkáshiteléhez kapcsolódóan azt jelzi, hogy a kölcsönt (részben vagy egészében) autóvásárlásra kívánja fordítani, valamint teljesít még néhány feltételt.
Az akció értékét Gergely Péter szerint kismértékben rontja, hogy az ugyanebben az időszakban személyi kölcsönt igénylő ügyfeleknek 100 ezer forint jóváírást hirdet a bank – más kérdés, hogy ott egy 3 milliós, 72 hónapra adott hitel havi törlesztőrészlete közel 56 ezer forint (a hitel thm-je 10,61%), miközben a 4 milliós Munkáshitel 10 évre havi 33 334 forintos induló törlesztőrészlettel elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális ugrás a HR-ben – mesterséges intelligenciával és e-learninggel újít a SPAR
Új karrieroldallal, toborzási rendszerrel és e-learning lehetőségekkel várja munkavállalóit a SPAR.
Teljeskörűen megújította karrieroldalát és toborzási folyamatait a SPAR Magyarország, hogy még hatékonyabban, ugyanakkor emberközeli módon szólítsa meg a potenciális munkatársakat. A vállalat célja, hogy a legmodernebb technológiai megoldásokkal támogassa a pályázók és a HR csapat munkáját egyaránt – legyen szó jelentkezésről, kiválasztásról vagy beilleszkedésről.
„A SPAR Magyarország az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató, közel 14 ezer munkavállalóval. A humán erőforrás számunkra nemcsak operatív kérdés, hanem stratégiai érték. Ezért fordítunk kiemelt figyelmet arra, hogy már a toborzási folyamat is tükrözze a vállalat profizmusát, emberközpontúságát és innovációs törekvéseit. A bevezetett újítások célja, hogy még gyorsabban, hatékonyabban és személyre szabottabban tudjuk megszólítani a leendő munkavállalókat országszerte”
– hangsúlyozta Szijjné Kállai Ildikó, a SPAR Magyarország személyzetfejlesztési és HR vezetője.
A SPAR új karrierplatformja felhasználóbarát, áttekinthető és mobilra optimalizált felületet kínál. A jelentkezők személyre szabható profilokat hozhatnak létre, megadhatják álláskeresési preferenciáikat, és automatikusan értesülhetnek a számukra releváns lehetőségekről. A dokumentumfeltöltés és jelentkezési folyamat egyszerűbbé vált, a rendszer pedig folyamatos kapcsolatot biztosít a pályázók és a toborzási csapat között.
Az új toborzási szoftver egyben teljesen digitalizálja a HR adminisztrációt is: lefedi a teljes kiválasztási folyamatot a pozíciók jóváhagyásától kezdve az ajánlat kiküldéséig. A rendszer lehetővé teszi az álláshirdetések gyors, célzott kezelését, a jelöltek státuszának valós idejű követését, valamint az ajánlatok digitális elfogadását. A papírmentes működés nemcsak fenntarthatóbbá, hanem gyorsabbá és átláthatóbbá is teszi a folyamatokat.
A SPAR a legújabb technológiákat is integrálja a toborzásba: mesterséges intelligenciával támogatott álláshirdetések és interaktív avatárok segítik a vállalati kultúra hiteles bemutatását. Az AI alapú hirdetések személyre szabottan érik el a jelölteket, az avatárok pedig élményszerűen mutatják be a cég értékeit és mindennapjait.
Fókuszban a digitális tanulás
A belső fejlesztések nem állnak meg a toborzásnál: a SPAR komoly hangsúlyt fektet a munkavállalók oktatására és fejlődésére is. A SPAR Online Akadémia egy olyan digitális platform, amely a vállalat minden dolgozója számára elérhető. 2024-ben több mint 65 ezer digitális tananyagot végeztek el a kollégák, összesen több mint 34 ezer képzési órát fordítva az online tanulásra. Az elérhető anyagok között szerepelnek munkavédelmi és minőségbiztosítási képzések (gépek használata, HACCP), szakterületi oktatások (pékség, hús, zöldség-gyümölcs), IT-biztonsági kurzusok, soft skill tréningek, onboarding programok, sőt, nemzetközi együttműködésből származó, videós anyagok is.
A SPAR Online Akadémia integrálja a mentor-betanító programot és a Beszerzési Akadémiát is, lehetőséget adva az új munkavállalók és vezetők számára, hogy értékeljék a betanítási folyamatot – így támogatva a minőségi beilleszkedést. A tanulásra dedikált eszközök – például bolti tabletek – elérhetők az összes üzletben, ezzel is biztosítva a hozzáférhetőséget minden munkatárs számára.
A SPAR célja, hogy a munkavállalók ne csak bekerüljenek a szervezetbe, hanem hosszú távon fejlődjenek is benne. Ezért a vállalat tovább bővíti az e-learning kínálatot, különös figyelmet fordítva a kompetenciafejlesztésre és a munkavállalók által jelzett témák beépítésére az e-learning tanagyagokba.
A közleményhez csatolt képeket gyors regisztráció után nagyobb felbontásban is elérheti a SPAR Médiatárban, a https://mediatar.spar.hu/ oldalon. A felületen lehetősége nyílik a SPAR további publikus képeit is letölteni. A képek felhasználásakor kérjük, hogy a spar.hu fotókreditet használja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai
A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák
A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.
A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban
A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.
A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).
A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.
BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva
A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.
A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.
Mit hoz a jövő?
A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.
A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.
Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni
A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:
- Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
- Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
- Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?
A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
-
Ipar2 hét ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Okoseszközök2 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök2 hét ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Mozgásban2 hét ago
A modern autók átka: egy vagyonba is kerülhet a szoftverhiba
-
Gazdaság2 hét ago
A hazai üzleti szolgáltatók körében is gyorsul az ESG előretörése
-
Tippek2 hét ago
Három trend, amely meghatározza a kávézást 2025-ben
-
Szórakozás1 hét ago
Ingyenes fesztivál transzfert indít a Hankook a dunaújvárosi Ambrózia Fesztiválra