A Batthyanyi téri TRIP hajó adott helyet augusztus 12-én a közösségi finanszírozás, a fenntartható pénzügyek és az impact befektetések témáját körbejáró, számos előadót, és a teljes közönséget online bekapcsoló hibrid eseményre a Tőkeportál szervezésében. A nemzetközi és hazai szakértők a közösségi finanszírozás fejlődését és szabályozását, annak kapcsolatát a fenntartható pénzügyekkel és az impact befektetésekkel járták körbe. Szó volt az ESG befektetésekről és az EU Green dealről is, a női alapítókról és női befektetőkről is, továbbá hallhattunk a Digitális Jólét Programról és a Magyar Nemzeti Bank fintech stratégiájáról is.
A Tokeportal.hu a pandemia előtt indult közösségi finanszírozási platform. A magyar részvénycélú közösségi finanszírozási piac most születhet meg, és minden résztvevőre, minden apró befektetésre és támogatásra ugyanúgy szükség van, mint a nagy piaci szereplőkre. Míg a 30 éve ilyenkor egy darab részvénnyel a régióban elsőként újrainduló Budapesti Értéktőzsde csodájára járt a világ, mert abban a piacgazdaság biztosítékát látta, most, a Tőkeportál maga is kis startupként, utolsóként a régióban de Európában is nyitja meg a közösségi finanszírozás piacát. A közösségi finanszírozás olyan kiegészítő funkciókat lát el a tőkepiacon, amire a szabályozott piacoknak és a nagybefektetőknek is szüksége van. Kisösszegű befektetési lehetőséggel minden magyar lakosnak mostantól van lehetősége beszállni a helyi vállalkozások – akár nagy növekedési potenciált jelentő – növekedési szakaszába, s mivel a kisösszegű befektetéshez nem kell meglévő vagyonát megterhelnie, abból tőkét kivonnia, új tőke lép a gazdaságba. E célt minden gazdaságpolitika kitűzi. Már az orosz válság óta ismert, hogy ahol sok a kisbefektető, ott nagyobb a válságálló-képesség.
A legrészletesebb prezentációt Oliver Gajda, a European Crowdfunding Network (ECN) ügyvezető igazgatója tartotta, aki a fenntartható befektetések és a közösségi finanszírozás kapcsolatáról, az e témában nemrégen rendezett, nagy nemzetközi figyelmet keltő online konferenciájának legérdekesebb eredményeiről számolt be. Bár e piac világszerte alig 10 éves múltra tekint vissza, erőteljes fejlődésben van: a platformok 2017-ben már 1,66 milliárd €-s volument, mértek. Elmondta azt is, hogy a startupok, korai fázisú vállalkozások, és az érdeklődő befektetői kör is mennyire fejlődik: mára a részvénycélú közösségi finanszírozási kampányok egyre sikeresebbek; sikerrátájuk átlépte a 80%-os álomhatárt. A szabályozásról szólva részletesen bemutatta a várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerülő európai jogszabály, az European Crowd Funding Service Providers Regulation történetét, visszanyúlva a 2012-ben az USA-ban elfogadott JOBS Actig, amely az akkori válság hatására született meg. Az a törvény volt az első, ami megszüntette a kisösszegű nyilvános kibocsátások engedélyeztetési eljárását, majd lehetővé tette bármely (azaz nemcsak minősített) befektetetőnek az ezekben való befektetést. Elmondta, hogy a meghatározó európai intézmények is támogatják a közösségi finanszírozás fejlődését. Az európai szabályozás, az EIB, az EIF is úttörő a fenntartható befektetésekkel kapcsolatban; az EIF be is fektet közösségi finanszírozási platformokba is, a Lita.co-ba és a OnePlanetCrowd-ba, de rendszeresen fektet be angyalokkal együtt közösségi finanszírozási körbe, és olyan alapokba, amelyek stratégiája a közösségi finanszírozási kampányban való befektetés is.
Az európai nyilvános kibocsátások engedélyeztetésére vonatkozó jogszabály, a Prospektus rendelet az EU összes tagállamában az engedélyeztetési minimumküszöböt évi 1 millió euróban határozza meg; az új közösségi finanszírozási rendelet, amit az ősszel terveznek elfogadni, 5 millió euróban határozza meg azt. „Bármely startup vagy KKV részt vehet közösségi finanszírozásban, immáron akár 5 millió euróig, ami az eddigi 1 milliós határ ötszöröse. Ez különösen izgalmas és minden platform operátornak különleges lehetőséget fog nyújtani” – mondta Oliver Gajda.
Banu Tuyakbayeva, a Responsible-Investor.com-tól az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati) befektetésekről szóló beszédével. Az ESG beszédében hangsúlyozta a fenntarthatóság és az etikusság fontosságát a befektetések területén. Az egyre növekvő jelentőségű rövidítés az Environmental, Social és a Governance szavag kezdőbetűiből áll, és a vállalatok környezeti, társadalmi és szervezeti működését igyekszik fejleszteni. Elmondta, hogy míg korábban az volt a befektetők véleménye, hogy az ESG-befektetéseknek hozamáldozata van, ma már az látszik, hogy az ESG-ratingen jobban teljesítő vállalatok profitabilitás szempontjából is eredményesebbek.
Mechthild von Knobelsdorff, a Female Founders akcelerátor egyik korábbi vezetője a fenntartható fejlődés és társadalmi helyzet témakörét boncolgatta tovább. Szívügyei közé tartozik a női vállalkozók támogatása. Jelenleg a befektetések mindössze 3%-a kerül kizárólag női alapítókból álló csapatokba, ha ehhez hozzáadjuk a további 9%-ot, amely a vegyes alapítói startupokba megy, még mindig alacsony az eredmény. Több nemzetközi kutatás szerint azonban a női startupok eredményesebbek, magasabb hozamot realizálnak! Kiemelte azt is, hogy crowdfundingban egyre dominánsabb a nők szerepe a sikersztorik közt, köszönhetően a szabadságnak, amit a közösségi finanszírozás folyamata biztosít.
Assim Ishaque, az Egyesült Királyságbeli Entrepreneurs Trust alapítója, coach, mentor, vállalkozói, konzultánsi és befektetési tapasztalatait osztotta meg, főleg a fenntartható, clean tech startupok tanácsadásával foglalkozik, amelyek a szabályozás miatt igencsak bonyolultak. Assim Magyarországon megújuló energia projektekben vett részt. Elmondta, hogy a kampány előtt fel kell építeni a crowdot, és a korai felhasználók azt szívesen megtámogatják. Ugyanakkor felhívta az az innovációs görbére a figyelmet, miszerint bár az innovátorok még a tökéletesítés előtt képesek pénzt áldozni a termékre, ők mindössze 2.5%-át jelentik a piacnak, így a termékfejlesztést az egész görbén található célcsoportra kell optimalizálni.
Paul Putz, a Danube Angels ügyvezető partnere, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó tapasztalatait osztotta meg. Az ő privát platformjukon csak évi néhány projekt fut, de azokat nagy gondossággal strukturálják. Ausztriában több, mint 14 platform van, azok a 2015 őszi, példaértékű osztrák alternatív finanszírozási törvény alapján működnek. Ők abban hisznek, hogy a befektetés az egyedüli útja a startupoknak, a kölcsön minden formája sokkal kockázatosabb.
Dr. Szilágyi Péter és Achilles Georgiu, a CEU oktatói az egyetem innovációs ökoszisztémáját, az InnovationsLab inkubátor működését, a startupokat támogató programját mutatta be. A gyakran iLabként emlegetett intézmény 4 éve indult és ma már – figyelembe véve az erős alumni netwörköt is – szinte globális egyetemi inkubátorként működik: Ausztriában, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Hívószavaik a tudás, a kapcsolatrendszer, a mentorálás, a közösség. Eredményeik magukért beszélnek: 35 inkubált csapat tartozik az alumnik közé, 6 millió € tőkebevonás, 135 teremtett munkahely. 2021-re AI és programozó bootcampet terveznek. Az onboarding program 1 éves, amelyben 12-14 csapat vesz részt. Achilles Giorgiu kiemelte, milyen izgalmas egy néhány fővel érkező csapatból ötvenfősre növő vállalkozást látni.
Jobbágy László ügyvezető igazgatója Digitális Jólét Programot mutatta be. „A 2015-ben indult program a gazdaság digitalizációjára fókuszál. A program indulásakor a digitális fejlesztési stratégiát, a digitális képzést, a gyerekvédelmet, a digitálisexport-fejlesztést céloztuk meg. A digitalizációs programhoz már az elején több mint 70 inkubátor és accelerátor csatlakozott. Már a program elején tudtuk, hogy minden történetet a maga módján jól kezelő szolgáltatást, megértve a startupok egyéni küldetését és egyéni szükségleteit. Ez a holisztikus stratégia rendkívül sok kihívással jár”. Ezek kommunikálására, megértésére többek közt létrehozták a Fintech szalon sorozatot, amely egyik témája volt a közösségi finanszírozás és a blockchain is.
Szombati Anikó, digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgató előadásában kitért rá, hogy az MNB mind a fenntarthatósági mind a digitalizációs kihívásokra történő válaszadást kiemelt prioritásként kezeli. Az MNB a fenntarthatóságot működésében, a prudenciális tevékenysége keretében, illetve befektetőként is támogatja. Digitalizációs akciótervét 2019 októberében a FinTech Stratégiája keretében hozta nyilvánosságra. Már ebben a stratégiájában is felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi finanszírozásra vonatkozó szabályozás megalkotása segíthetné az induló KKV-k finanszírozási lehetőségeinek bővítését, illetve támogathatná az ország versenyképességének erősítését és a gazdasági növekedést.
A Monoceros Consulting ügyvezető partnere, befektető, Martyn Eeles volt az utolsó felszólaló az eseményen. Jelezte, hogy ahogy több más magyar, az USA-ba tartó startupnak, rendelkezésére áll a crowdfunding kampánygazdák számára is üzletfejlesztési és befektető-keresés céljából. Most a TRIP Webszínház board tagjaként segíti a támogatók felkeresését.
A pitchek sorát a NaturAI-IDA észéről Lapusnyik Nóra nyitotta meg, és helyben meg is győzte a közönséget a helyes étrendkiegészítés fontosságáról. Puli Space Technologies alapítója pedig arra gyűjti a támogatást, hogy az Aranycsapatnak állítson emléket a Holdon és a Földön. A TRIP pitche zárta az eseményt. A kampányuk nevében Andy Hefler színész szólalt fel az Első Magyar-nemzetközi Webszínházért, a művészi közösségért, a példaértékű kampány sikere érdekében.
Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.
A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.
Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.
Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.
A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.
A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.
A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek
IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.
Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.
Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.
A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára.
Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.
Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.
A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.
A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.
A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek2 hét
