Gazdaság

Kibervédelem egykor és ma: a gépek forradalma

A kétezres évek elején még főként vírusokkal és trójai programokkal támadták a vállalatokat a kiberbűnözők, de folyamatosan szélesedő repertoárjukban egyre szofisztikáltabb módszerek jelentek meg, köztük például az adathalászat.

Ezért az informatikai rendszerek védelméről gondoskodó eszközöknek is lépést kellett tartaniuk a változásokkal. Így lett húsz év alatt a különálló elemző és monitorozó szoftverekből átfogó megoldás, amelyet ma már gépi tanulási képességek is támogatnak, hogy minden gyanús tevékenységre azonnal fény derüljön. A Micro Focus szakértői most bemutatják ezeknek az eszközöknek a teljes evolúcióját.

A biztonsági információ- és eseménykezelő (Security Information and Event Management – SIEM) rendszerek régóta velünk vannak, és gondoskodnak a vállalati adatok és erőforrások védelméről. Mivel mindig új fenyegetések és támadási módszerek jelennek meg az egyszerűbb vírusoktól kezdve a túlterheléses támadásokon és a jelszavak feltörésén át az adathalász-kísérletekig, illetve a belső fenyegetésekig, a védelmi megoldásoknak is muszáj velük együtt fejlődniük.

SIM és SEM, az „ősök”

A SIEM kifejezést először 2005-ben használta a Gartner. Előtte, a kétezres évek elején külön működtek a biztonsági információkezelő (Security Information Management) és biztonsági eseménykezelő (Security Event Management) rendszerek. Az előbbiek a naplómenedzsment-szoftverek képességeire építve nem csupán gyűjtötték és tárolták az egyes eszközök naplóinak adatait, de a hosszú távú megőrzésre is alkalmasak voltak, illetve elemezni is tudták az adatokat, és jelentéseket készíteni belőle, összegezve a biztonsági fenyegetésekre és eseményekre vonatkozó információkat. A SEM megoldások pedig valós időben monitorozták az eseményeket, szükség esetén riasztásokat küldtek, és rávilágítottak bizonyos összefüggésekre az egyes incidensek között.

Amikor ezt a két megoldást elkezdték integrálni a szoftvergyártók, azzal nagyobb kontrollt adtak az IT-biztonsági szakemberek kezébe, illetve jobb rálátást biztosítottak a különféle eseményekre. Az így létrejött rendszereket azonban egy idő után nem lehetett megfelelően skálázni, ami korlátozta a működésüket.

Túl sok adat

A 2010-es évek elejére megnőtt a SIEM rendszerek kapacitása, és akár már 20 ezer eseményt is képesek voltak elemezni másodpercenként. Egy idő után pont ez lett a hátulütőjük. A rendszerek nagy teljesítménye arra ösztönözte a szakembereket, hogy minden információt betápláljanak az összes rendelkezésre álló forrásból. Így viszont a túl sok adat elemzése után a végeredmény is túl sok információból állt. Míg tehát az első SIEM-megoldások rálátást kínáltak a szakértők számára az infrastruktúrában zajló, addig láthatatlan folyamatokra, a későbbi, fejlettebb eszközök pont ezt a tisztán látást vették el a temérdek adattal. A szakértők munkáját valamelyest segítette, hogy a rendszerekben meghatározhattak szabályokat, amelyekben körülírták, mi számít veszélyes jelenségnek és tevékenységnek, és ezekről riasztásokat kérhettek. Így azonnal tudtak foglalkozni a sürgős esetekkel. A folyamatosan átalakuló környezetben és a gyorsan változó fenyegetések mellett ez azonban már nem volt elég.

A következő lépcső: viselkedéselemzés

Az elmúlt néhány évben az előzetesen konfigurált értesítések helyett egyre nagyobb szükség lett a kockázatalapú megközelítésre. Erre nyújt lehetőséget a viselkedéselemzés (User and Entity Behavior Analytics – UEBA), amellyel előre meghatározható, milyen viselkedés számít általánosnak és természetesnek a cég infrastruktúráján belül tevékenykedő felhasználók és eszközök esetében. A rendszer pedig csak arról küld riasztást, ami ettől eltér. Akadtak olyanok, akik azt gondolták, ezek a megoldások teljes egészében le fogják váltani a biztonsági információ- és eseménykezelő rendszereket. Számos olyan eset van azonban, amely hagyományos SIEM-megoldással jobban kezelhető. Az ideális tehát az, amikor a két technológia kiegészíti egymást.

Akcióban az okos SIEM

A Micro Focus szakértői szerint is egyesíteni kell a SIEM és az UEBA előnyeit, ezért vásárolta fel egy éve a Micro Focus az Interset vállalatot, amely gépi tanulást is alkalmazó UEBA-megoldást fejlesztett ki. Az eszköz képes felügyelet nélküli gépi tanulást alkalmazva magától elemezni és megállapítani, milyen aktivitások számítanak megszokottnak a felhasználóknál, és melyek adnak okot gyanúra. Ilyen lehet például, ha egy munkatárs olyan, érzékeny információkat tartalmazó dokumentumokat nézeget, amelyekre nincs szükség a mindennapi munkájához, vagy nagy mennyiségű céges anyagot küld át a privát e-mail címére. Az Interset funkcióival kiegészítve a Micro Focus SIEM megoldása, az ArcSight minimális számú fals pozitív találatot ad, így a legmodernebb, „okos SIEM”-képességeknek köszönhetően a biztonsági szakembereknek csak azokkal az esetekkel kell foglalkozniuk, amelyek valóban figyelmet érdemelnek. Az eszköz ráadásul nem csupán a fenyegetések felderítését automatizálja, de a válaszreakciókat is. A Micro Focus legutóbbi felvásárlásának köszönhetően olyan képességek is elérhetők az ArcSightban, amelyek révén az képes magától megtenni a szükséges lépéseket egy incidens esetén. Például a feltört fiókokat automatikusan zárolja, SMS-ben értesíti a felhasználót, és új jelszót is generál.

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss