Gazdaság

Ismét várja az újrakezdők jelentkezését a Morgan Stanley

Home office-ban sem lehetetlen visszarázódni a munka világába:

Gyermekvállalás, betegségből való felépülés vagy akár tanulással töltött évek után nem könnyű visszatérni a munka világába. Az újrakezdőknek segít a Morgan Stanley Return to Work – Vissza a munkába! nevű programja. A globális pénzintézet budapesti informatikai és elemző központja immár ötödik éve várja az újrakezdőket. A program segítségével azok is sikeresen rázódtak vissza a munka világába, akik a tavaszi lezárások miatt főként virtuálisan tudtak kapcsolatot tartani új kollégáikkal és mentoraikkal.

A Morgan Stanley nyolc éve New Yorkban azzal a céllal indította útjára a Return to Work – Vissza a munkába! programot, hogy segítse a pályafutásukat legalább két évre megszakító szakemberek visszatérését a munkaerőpiacra. A programot időközben a vállalat számos irodájára kiterjesztették világszerte, a magyar fővárosban idén már az ötödik alkalommal hirdették meg. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül többen ma is a Morgan Stanley budapesti irodájában dolgoznak, az informatika, a pénzügyi és matematikai modellezés, vagy a kockázatmenedzsment területén támogatva a bank globális működését.

Mi a Return to Work?

A 2021 márciusa és júniusa között tartó, 16 hetes program során a résztvevők olyan tréningeken vesznek részt, amelyek során felfrissíthetik szakmai- és angol tudásukat, fejleszthetik különféle készségeiket. A foglalkozások egy része a munka és a magánélet egyensúlyát, az időmenedzsmentet, a virtuális, telefonos és e-mailes kommunikáció, vagy éppen a prezentációs készségek fejlesztését helyezik a középpontba. A résztvevők beilleszkedését mentorok segítik, és széleskörű kapcsolatépítési lehetőségek nyílnak meg számukra: tanácsokat kaphatnak korábbi visszatérőktől, és találkozhatnak felsőbb szintű vezetőkkel, hogy képet kaphassanak a vállalat különböző részlegein zajló érdekes és nagy kihívást jelentő munkáról.

Visszatérés a távmunkába

„Miután az előző években több százan jelentkeztek, és több tucat résztvevőt vettünk fel budapesti irodánkba, nem volt kétséges, hogy a munkahelyeket az egész világon sújtó kihívások dacára ötödször is meghirdetjük a programot – mondta el Fremda Balázs, a Morgan Stanley magyarországi HR vezetője. – A programból a vállalat is rengeteget profitál, mivel sokszínű tehetségekre bukkanunk, akik az élet legkülönbözőbb területeiről hoznak magukkal tapasztalatokat, és gyakran a munkából kihagyott évek alatt is értékes készségeket sajátítottak el.”

A szakember hozzátette:

„Idén tavasszal a járványügyi korlátozások különleges kihívás elé állítottak bennünket, hiszen az első néhány hét után távmunkára és digitális oktatásra kellett áthangolnunk a programot. Mivel sok résztvevő gyermekvállalás után tért vissza a munkába, az iskolák és óvodák bezárása is próbatétel elé állította őket. Büszkék vagyunk rá, hogy munkatársaink empatikus és segítőkész hozzáállásukkal bizonyították, hogy ilyen nehéz körülmények között is lehetséges zökkenőmentesen visszavezetni új kollégáikat a munka világába. Az online zajló munkafolyamatok mellett az is kulcsfontosságúnak bizonyult, hogy a csapattagok naponta közös virtuális kávé- vagy ebédszüneteket tartottak a csapatszellem építése érdekében.”

Új kezdetek új szakmákban

Noha a Return to Work korábbi résztvevői körében a gyermekvállalás és -nevelés a karrierszünetek gyakori oka, korántsem az egyetlen. Sáfár Anikó például azután döntött úgy, hogy két év „alkotói szabadság” után új irányba fordítja karrierjét, hogy korábbi állásában 16 évet töltött el.

„A két év kihagyás alatt számos új tudást szedtem fel az olasz nyelvtől a Front End webfejlesztésig. A munkától való távollét ezzel együtt is kedvezőtlen hatással lehet az önbizalomra. Szerencsére rátaláltam a Return to Work programra, amelyben rengeteg segítséget kaptam. A jövőbeli visszatérőknek azt javaslom, hogy értékként tekintsenek a munkától távol töltött évekre. Mindannyian sokat tanultak a kihagyás alatt, legyen szó új készségekről, a magukról vagy a világról szerzett új tudásról, és készen állnak rá, hogy friss fejjel térjenek vissza”

– mondta el Anikó, aki jelenleg a kockázatmenedzsment részlegen dolgozik hitelkockázati projektmenedzserként.

Hozzátette:

„Kezdetben a legkisebb dolgok is nagy kihívást tartogattak, az első napokban egy konferenciahívás vagy virtuális meeting elindítása sem volt egyszerű, de mindig azonnal segítséget kaptam, amikor szükségem volt rá. Még azok a kollégák is segítőkésznek bizonyultak, akikkel korábban nem is találkoztam, vagy másik csapatban dolgoztak.”

Szülőket támogató, nyílt kultúra

Bene Bernadett kanyargós életút után jelentkezett a programra. Miután Magyarországon elvégezte a középiskolát, szállodai munkatársként dolgozott az Egyesült Államokban, majd két kisgyermek nevelése mellett szerzett informatikai BSc diplomát. Gyermekeinek nevelése a programhoz való csatlakozása után is tartogatott kihívásokat.

„Amikor a járvány miatt bezárták az iskolákat, a gyermekek otthoni tanítása mindennap több órát emésztett fel, de a Morgan Stanley-nél olyan támogató vállalati kultúra uralkodik, amely figyelembe vette mindezt és a vezetőm úgy módosította a beosztásomat, hogy alkalmazkodjon az iskolai órarendhez – mondta el Bernadett. – „Végül az informatikai részlegen kaptam munkát junior fejlesztőként egy back end programozó csapatban. Ez nem a legkönnyebb pozíció egy kezdő számára, de a kollégáim mindenben támogattak. Több száz kérdésemet válaszolták már meg, és minden nap tanulok tőlük valamit. Fejlesztőként lehetőséget kaptam arra, hogy mélyebben megismerjem a technológiákat, elsajátítsak egy új fajta gondolkodásmódot, és más perspektívából lássam a dolgokat.”

Kik jelentkezhetnek?

A Return to Work program olyan angolul beszélő szakemberek jelentkezését várja, akik legalább két éve megszakították pályafutásukat, de szeretnének visszatérni a munka világába – akár heti 30 órás részmunkaidőben is. Mivel a Morgan Stanley budapesti irodájában főként informatikai, matematikai modellező, kockázatelemző és pénzügyi területekre keresnek munkatársakat, hasznos az informatikai, matematikai vagy gazdasági tapasztalat, ugyanakkor a Morgan Stanley minden területről vár kollégákat. A jelentkezési határidő 2020. november 27.

További információkért, kérjük, látogasson el a www.morganstanley.com/returntowork oldalra.

Related Topics:covid-19 járvány jelentkezés morgan munkaerő stanley

Up Next

Mesterséges intelligencia segíthet kiválasztani a jó jelölteket

Don't Miss

Magyar kutató kapta idén az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) és az Oracle ösztöndíját

Gazdaság

Újabb nagybank viszi 3 százalék alá az Otthon Start lakáshitel kamatát

Még egy nagybank kamatkedvezményt ad azért, hogy az igénylők nála vegyék fel a kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatú Otthon Startot. 2026-ban az új lakáshitelek 80 százaléka valamilyen állami támogatásos kölcsön, túlnyomórészt Otthon Start. Augusztus 10-től az UniCredit is belép az ezt a hitelt 3 százalék alatti kamattal kínáló bankok közé – derül ki a BiztosDöntés.hu összegzéséből.

A kedvezményes, maximum fix 3 százalékos kamatú Otthon Start az egekbe lökte a lakáshitelezést 2025 őszétől, és a lendület kitartott 2026 eddigi hónapjaiban is. A bankok ölre mennek az ezt igénylő ügyfelekért. Ennek kötött feltételei miatt a több százezer forintos jóváírásokkal és egyéb kedvezmények mellett azzal tudják magukhoz csábítani a hitelfelvevőket, ha engednek a 3 százalékos kamatból. Az ilyen ajánlatok száma hétfőtől eggyel nő, mert újabb nagybank szánta el magát a kamatvágásra – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az UniCredit Bank hirdetményéből az derül ki, hogy csökkenti a nála felvehető Otthon Start lakáshitel kamatát és THM-jét. A banknál jelenleg végig fix 3 százalékos kamattal elérhető kedvezményes kölcsönt augusztus 10-től akciós, 2,89 százalékos éves kamattal lehet igényelni. A kamat csökkenésével a minden költséget figyelembe vevő teljes hiteldíj mutató is alacsonyabb lesz. A TMH 3,0 százalékra csökken az eddigi 3,07-ről.

Miközben az UniCredit most lép be a 3 százalék alatti kamatot kínáló bankok mezőnyébe az Otthon Startnál, augusztustól van egy kiszálló is. A hónap elejétől ugyanis a Gránit Bank egyelőre nem kínálja 3 alatti kamattal az Otthon Startot és a CSOK Pluszt. Mindkét kedvezményes kölcsönnél 3 százalékra emelte a kamatát.

Az aktuális ajánlatok alapján a BiztosDöntés.hu Otthon Start kalkulátora szerint 3 százalék alatti kamattal augusztus 10-től az UniCrediten kívül az alábbi bankoknál érhető el támogatott lakáshitel:

MagNet Bank – 2,80%-os kamat, 2,86%-os THM és akár 200 000 forint jóváírás.
CIB Bank – 2,95%-os kamat, 3,01%-es THM és akár 340 000 forint jóváírás.
MBH Bank – Az új és meglévő privátbanki és Prémium ügyfeleknek 2,89%-os kamat és akár 500 000 forint jóváírás.

Az Otthon Startot 3 százalék alatti kamattal felvevők havonta néhány ezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészletet fizethetnek, ami a futamidő végéig összességében akár több százezer forintos spórolást jelenthet.

Tóth Tímea, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az Otthon Startot igénylőknek a bankválasztásnál nem elég azt nézni, melyik pénzintézet kínál 3 százalék alatti kamatot. A hitel költségein túl az akár több százezer forintos jóváírások, a díjelengedések és az egyéb feltételek együtt döntik el, hogy kinek melyik ajánlat lesz a legkedvezőbb és hosszú távon is vállalható az első otthon megszerzésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A hőhullám elmúlik, az energetikai kihívás velünk marad

Az elmúlt időszakban a Paksi Atomerőmű blokkjainak fokozatos teljesítménycsökkentése, várható teljes leállása került az energetikai hírek középpontjába. A Duna tartósan alacsony vízállása miatt az erőmű a biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően mérsékli termelését, ami átmenetileg csökkenti a hazai villamosenergia-termelő kapacitást.

A helyzet ugyanakkor nem rendkívüli műszaki esemény, és nem jelent veszélyt az erőmű biztonságos működésére: egy előre meghatározott protokoll szerint zajló, felelős üzemeltetési döntésről van szó.

A több mint 2000 MW beépített teljesítményű Paksi Atomerőmű a magyar villamosenergia-rendszer meghatározó alaperőműve, ezért a termelés átmeneti visszafogása természetes módon irányítja rá a figyelmet az ellátásbiztonság kérdésére. A jelenlegi helyzet ugyanakkor jóval túlmutat a Paksi Atomerőmű aktuális működésén. Jól rávilágít arra a kihívásra, amellyel Magyarország mellett egész Európa energiarendszere is egyre gyakrabban szembesül: miként lehet biztosítani az ellátás folyamatosságát akkor is, amikor a villamosenergia-termelés és a fogyasztás időben nem találkozik.

A nyári hónapokban a hazai napelemes rendszerek napközben jelentős mennyiségű villamos energiát termelnek, sok esetben többet is annál, mint amennyire az adott pillanatban szükség van. A napközben megtermelt többletenergia ugyanakkor csak korlátozott mértékben hasznosul a későbbi órákban. Mire elérkezik az esti időszak, amikor a háztartások és a vállalatok energiaigénye ismét emelkedni kezd, a napenergia-termelés visszaesik, miközben a légkondicionálók továbbra is nagy terhelést jelentenek a hálózat számára. A Paksi Atomerőmű átmeneti teljesítménycsökkentése, várható teljes leállása ezt az időszakot még érzékenyebbé teszi.

Az alkalmazkodóképesség új szerepet kap az energiaellátásban

„Az energiarendszerek működésében kulcsszerepe van annak, hogy a megtermelt villamos energia a megfelelő időben álljon rendelkezésre. A következő évek fejlesztéseinek egyik meghatározó iránya ezért a termelés és a felhasználás közötti időbeli eltérés kezelése lesz”

– mondta Megyik Zsolt, a CRESCOM ELECTRA Kft. ügyvezetője.

A szakértő szerint a jelenlegi események egy hosszabb távú folyamat részeként értelmezhetők. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőhullámok, a szélsőségesebb hidrológiai viszonyok és a villamosenergia-fogyasztás folyamatos növekedése egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy az energiaellátás rugalmassága legalább olyan fontos lesz, mint maga a termelőkapacitás.

„A jelenlegi helyzetet nem érdemes elszigetelt eseményként kezelni. A hosszabb, intenzívebb hőhullámok, az alacsony folyóvízszintek és a villamosenergia-igény növekedése olyan folyamatok, amelyekkel a jövőben is számolni kell. Az energetikai beruházások tervezésében ezért felértékelődik az alkalmazkodóképesség és a rendszer rugalmassága. A naperőművekben megtermelt villamos energia napon belüli tárolása, majd esti időszakban történő kitárolása az egyik leggyorsabb megoldás a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasságára, az ellátásbiztonság növelésére, melyre akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítése a leginkább célszerű”

– hangsúlyozta a szakértő.

„A jövő energiaellátását az atomenergia, a megújuló energiaforrások, az energiatárolás és az intelligens energiairányítás összehangolt működése teheti ellenállóbbá a szélsőséges helyzetekkel szemben.”

Az ellátásbiztonság üzleti értékké vált

A CRESCOM ELECTRA Kft. tapasztalatai szerint a vállalatok energetikai döntéseiben az energiaárak mellett az ellátásbiztonság, a működés folyamatossága és a kiszámítható üzemeltetés is meghatározó szemponttá vált. A beruházások fókusza ma már túlmutat a fogyasztás optimalizálásán: a cél olyan energiarendszerek kialakítása, amelyek képesek alkalmazkodni a változó működési és környezeti feltételekhez.

A megfelelően méretezett energiatároló rendszerek lehetővé teszik, hogy a helyben megtermelt villamos energia a fogyasztási igényekhez igazodva hasznosuljon. Ez mérsékelheti a hálózati terhelésből vagy átmeneti ellátási zavarokból eredő kitettséget, miközben stabilabb működést és hatékonyabb energiafelhasználást biztosíthat.

„Az energetikai beruházások ma már jóval többről szólnak, mint a költségek csökkentéséről. A vállalatok olyan rendszereket keresnek, amelyek kiszámítható működést, nagyobb üzembiztonságot és hosszú távon is megbízható energiaellátást biztosítanak. A helyi energiatermelés, az energiatárolás és az intelligens energiairányítás összehangolásával olyan rugalmasság alakítható ki, amely valódi versenyelőnyt jelenthet a következő években.”

– mondta Megyik Zsolt, a CRESCOM ELECTRA Kft. ügyvezetője.

A következő évek egyik legfontosabb energetikai feladata a termelés és a felhasználás időbeli összehangolása lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A kékgallérosok kora lejárt? Érkeznek az újgalléros munkavállalók

A vállalatok évek óta egyre nehezebben találnak kész szakembereket a termelő és gyártószektorban, miközben a klasszikus kékgalléros munkakörök is átalakulóban vannak és egyre kevésbé írhatók le pusztán fizikai feladatokkal. A Jobtain szakértői szerint a munkaerőhiány következő szakaszára már nem a hagyományos toborzási logika a válasz, hanem egy új munkavállalói réteg, az „újgalléros” dolgozók megjelenése.

„Ha csak azt nézzük, milyen végzettsége vagy korábbi munkaköre van valakinek, könnyen elveszítjük a jó munkavállalókat. Ha viszont azt nézzük, mit képes megtanulni, egészen más munkaerőpiac nyílik meg előttünk. Ez az újgalléros munkavállalói réteg jelentheti a magyar gazdaság egyik rejtett tartalékát”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

A cégek már nem kész szakembert keresnek, hanem fejleszthető jelöltet

A Jobtain 2026-os Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a szűkös munkaerőpiacon nem elegendő a meglévő szakemberekért versenyezni. A szakmunkás-toborzásban továbbra is jelentős akadályt jelentenek a bérigények, amelyeket a cégek 55%-a említett kihívásként, valamint a hiányzó szakmai tapasztalat, amely 39%-nál okoz nehézséget. A válasz a problémára azonban már nem kizárólag a magasabb bér vagy a gyorsabb toborzás. A kutatás alapján a cégek 59%-a tudatosan keresi a jó tanulási potenciállal rendelkező jelölteket, vagyis azokat, akikből megfelelő betanítással, átképzéssel vagy továbbképzéssel stabil, hosszú távon is értékes munkavállaló válhat. Ez a szemléletváltás a kiválasztási szempontokban is jól látszik. A gyors tanulási képesség 50%-os említéssel már a negyedik legfontosabb kiválasztási tényezővé vált, mindössze 6%-kal lemaradva a szakmai tapasztalat után, és megelőzve több hagyományosan fontosnak tartott tulajdonságot, köztük a precizitást és pontosságot.

A munkaerőhiányt egy új típusú munkavállalói réteg felépítésével lehet kezelni

Az újgalléros munkavállalók megjelenése nem a kékgalléros réteg végét jelenti. A fizikai munkakörök jelentős része továbbra is nélkülözhetetlen marad, de a hozzájuk kapcsolódó kompetenciaelvárások gyorsan változnak.

„A kékgalléros munka nem tűnik el, csak átalakul. A magyar gyárakban ma már egyre több olyan munkakör érhető el, amely valójában nem is igényel szakképzettséget, ugyanakkor túlmutat a hagyományos fizikai munkavégzésen. Itt jelenik meg az újgalléros munkavállaló: olyan dolgozó, aki képes fejlődni, technológiát kezelni, folyamatokban gondolkodni, és belső képzéssel gyorsan értékes munkaerővé válni”

– hívja fel a figyelmet Mihályi Magdolna.

Megbízhatóság nélkül nincs újgalléros munkaerő

Bár a technológiai nyitottság és a tanulási képesség felértékelődött, a Jobtain kutatása szerint az alapkompetenciák továbbra is meghatározók. A fizikai és operatív munkakörökben a legfontosabb kiválasztási szempont továbbra is a megbízhatóság, amelyet a válaszadó vállalatok 90%-a emelt ki. Ez különösen fontos az újgalléros munkavállalók esetében is. A vállalatok ugyanis csak akkor tudnak érdemben átképzésbe, továbbképzésbe és belső fejlesztésbe fektetni, ha a jelölt hosszabb távon is tervezhető, stabil és motivált. Az újgalléros dolgozó tehát nem csupán technológiailag nyitott munkavállaló, hanem olyan ember, akire a vállalat működésében építeni lehet.