Gazdaság

Kétszer olyan gyorsan nőtt a régió digitális gazdasága a COVID-19 miatti kényszerleállás alatt

Majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt Kelet-Közép-Európában a digitális gazdaság a pandémia első öt hónapjában, mint az elmúlt két évben – olvasható a McKinsey legfrissebb elemzésében. A globális tanácsadó cég adatai szerint 2020 januárja és májusa között a térségben több mint 14 százalékos növekedési ütemet mutatott fel a digitális gazdaság, megközelítve a 2019-es egész éves bővülés mértékét.

Fordulópontot hozott térségünk digitális átalakulásában a koronavírus, amelyben komoly szerepet játszott, hogy 12 millió új online felhasználó jelent meg ebben az időszakban a régióban – írja a McKinsey tanulmánya. A tanácsadó cég két évvel ezelőtt Kelet-Közép-Európa tíz, erős digitális növekedési potenciált mutató országát vette górcső alá, olyan digitális kihívókként vizsgálva Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek képesek lehetnek az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) nyomába eredni és lemásolni azok sikereit.

A növekedés ellenére nem csökkent a lemaradás

A 2018-as kutatás szerint a gazdaság masszív mértékű digitalizálása 2025-re 200 milliárd eurót tehet hozzá a térség GDP-jéhez. A most megjelent, Digital Challengers in the next normal in Central and Eastern Europe címet viselő friss elemzésből kiderül, hogy 2017 és 2019 között a régió digitális gazdasága évente csaknem nyolc százalékkal nőtt. Tavaly nagyjából 2 százalékkal teljesítette túl a szokványosnak tekinthető üzletmenetet követő forgatókönyvet, mintegy 94 milliárd eurós értéket érve el. Mivel azonban a digitális éllovasoknak ennél gyorsabban sikerült bővülniük, Kelet-Közép-Európának még nagyobb lett a lemaradása velük szemben.

„Kelet-Közép-Európa láthatóan további digitális növekedési potenciállal rendelkezik. A világjárványról pedig kiderült, hogy fordulópontot jelentett a digitális transzformációban. Nem azért, mert különösebben megváltoztatta volna ennek módját, hanem azért, mert még inkább kihangsúlyozta az átalakulás fontosságát”

– mondta Jurica Novak, a McKinsey közép-európai ügyvezető partnere, a jelentést készítő csapat vezetője.

Meglepő és maradandó változások felhasználói oldalon

Felmérésében a tanácsadó cég azt állapította meg, hogy Kelet-Közép-Európában csaknem 12 millió új online felhasználó jelent meg a kényszerleállás alatt, ami több, mint Horvátország, Szlovákia és Szlovénia lakossága együttvéve. Figyelemre méltó, hogy a legkiugróbb növekedést a 65 év feletti korcsoportban regisztrálták, ahogyan az is: a válaszadók körülbelül 70 százaléka készül arra, hogy a járványt követően is használni fogja az új, digitális szolgáltatásokat.

A McKinsey friss jelentése szerint a régió jó alapokkal rendelkezik a digitális átalakulás eredményes folytatásához a válság után kialakuló új alapállapotban is. A kedvező adottságok közé sorolható az erős makrogazdasági teljesítmény (az egy főre eső GDP 115%-os bővülése 2004 és 2019 között), a kiváló minőségű digitális infrastruktúra, valamint a vibráló, sikerorientált digitális ökoszisztéma, benne Kelet-Közép-Európa „unikornisaival”, az összesen mintegy 31 milliárd eurót érő legnagyobb startupokkal. Ezeken túl a régió jó alap- és középfokú oktatási rendszerrel büszkélkedhet, valamint egy bőséges tehetségbázissal: 2019-ben 216 ezer diplomát osztottak ki természettudományokban, technológiai szakokon, mérnöki tudományokban és matematikában.

„A járvány alatt rengeteget fejlődött a digitális alkalmazkodóképesség, valamint a már meglévő alapok óriási lehetőséget jelentenek azoknak a vállalatoknak, amelyek már a kitörés előtt befektettek a digitalizálásba”

– vélekedett Jurica Novak. Ugyanakkor a szakember szerint komoly nyomást gyakorolnak más szervezetekre is, különösen a digitális alkalmazkodásban lemaradó állami szektorra, továbbá a kis- és középvállalkozásokra, hogy ők is minél gyorsabban álljanak át az ügyfeleikkel történő digitális kapcsolattartásra.

Nem véletlen, hogy épp a bankok és telekommunikációs cégek vannak az ügyfelekkel való digitális kommunikáció élvonalában. Ezek a vállalatok már évekkel ezelőtt jelentős erőforrásokat fektettek a digitális technológiákba és elkötelezték magukat a digitalizáció mellett – ez hozta meg az eredményét” – mondta Bacsó Gergely, a McKinsey digitális szakértő partnere. Hozzátette:

„Ez figyelmeztetés lehet más szektorok, így például az állami szektor, a kiskereskedelem (ruházati és az élelmiszerkereskedelem egyaránt), valamint a biztosítási szektor számára, hogy ideje felgyorsítaniuk a saját digitális átalakulásukat.”

Átfogó szemlélet kell a sikeres átalakuláshoz

A jelentés készítői szerint átfogó, minden érdekelt felet tömörítő, közös fellépésre van szükség a kelet- közép-európai digitális potenciál minél jobb kiaknázásához. Annak érdekében, hogy a transzformáció a koronavírus-válság után  is eredményes lehessen, a McKinsey szakértői átfogó megközelítést javasolnak a vállalkozásoknak, amelynek ugyanúgy része az ügyfélinterakciók digitalizálása, a működés optimalizálása, valamint az informatikai rendszerek modernizációja.

Mivel a COVID-19 járvány felgyorsította a digitális transzformációt, a politikai döntéshozókat ez arra ösztökélheti, hogy több közszolgáltatást költöztessenek az internetre, olyan digitális ökoszisztémát hozva létre, amelyben az egyének és a vállalkozások könnyebben boldogulhatnak. Ehhez hozzátartozik a vállalkozói szellem támogatása, speciális ösztönzők kialakítása a digitalizálódó kkv-knak, továbbá az együttműködés olyan technológiai klaszterekkel, amelyek javítják a régió versenyképességét.

A COVID-19 kapcsán a cégeknek világszerte gyorsan kellett reagálniuk az új helyzetre, hogy megóvhassák a dolgozóik és ügyfeleik egészségét, hogy biztosítani tudják az ellátási láncaik működését és megtarthassák pénzügyi eredményességüket.

„A fogyasztók megnyerése érdekében a vállalatoknak teljes körű digitalizációra van szükségük, amely egyaránt felöleli az üzleti működés igényeit és a termékfejlesztés eszköztárát, továbbá beépít modern megközelítéseket, mint például a „design thinking”, illetve az adatalapú megközelítések. Csak így tudják javítani a minden szektorra sajátosan jellemző ügyfélélményt és érhetnek el jobb pénzügyi eredményeket”

– tette hozzá Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company budapesti irodavezető partnere.

Jurica Novak a régiós szintű együttműködés kiszélesítését és intenzívebbé tételét is kiemelte a tanulmány tanulságai közül, a digitális menetrend előmozdítása és a térség egységes digitális piaci lehetőségeinek kiaknázása érdekében.

„A digitális kihívók együttesen 100 millió állampolgárt és 1,5 billió euró GDP-t képviselnek, amivel ők a világ tizenkettedik legnagyobb gazdasága”

– hangsúlyozta a szakember. Szerinte Kelet-Közép-Európának úgy van esélye megragadni a jövőbeni növekedés lehetőségét, ha az egyes országok képesek üzleti-, illetve közszférájukban legalább olyan üteműre gyorsítani a digitális transzformációt, amilyen sebességgel a hazai felhasználók szintjén zajlik a folyamat.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss