Gazdaság

A pandémia felgyorsítja az egészségügy digitalizációját

Magyarországon is folynak már tárgyalások az SAP Németországban startolt, és már további 10 európai országában bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazásának, a SAP Corona Warn App elindításáról.

Erről, és számos, a hazai gyakorlatban is már működő innovatív egészségügyi megoldásról volt szó azon a konferencián, melyet az SAP Hungary és partnerei szerveztek, kormányzati és egészségügyi intézmények képviselőinek részvételével.

Míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média magasan digitalizáltak, az egészségügyről elmondható, hogy fejlődése jelentősen elmarad más iparágaktól, és világszerte lassan zajlik a transzformációja. „Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30%-át az egészségügy generálja, egy beteg pedig átlagosan 18 Mbyte-nyi adatot generál évente képi és elektronikus egészségügyi leleteivel” – hangsúlyozta Bruce Magill, az SAP globális egészségügyi partnerkapcsolataiért felelős fejlesztési igazgatója az SAP Hungary és partnerei, a Techwave Hungary Zrt. és a Medistance Kft. által szervezett szakmai találkozón.

Az 1960-80-as években a nagyszámítógépekkel és PC-kkel indult meg a szektor átalakulása, az üzleti folyamatok automatizációjára a 90-es-2000-es évek során került sor az internet és a kliens szerverek megjelenésével, napjainkban pedig a felhőszolgáltatásokra, a közösségi felületekre, a BigData-ra, és az adatplatformokra támaszkodva zajlik a digitális transzformáció.

„Most vagyunk a küszöbén annak, hogy az okos technológiák segítségével az egészségügyben is intelligens vállalatokká alakuljanak a szolgáltatók”

– tette hozzá az SAP szakértője, aki kiemelte: a vállalat több mint 30 éve van jelen az egészségügyi szektorban, a világ 94 országában több mint 7900 egészségügyi szolgáltató használja innovatív megoldásaikat.

A globális pandémia miatt most igazán reflektorfénybe került, hogy az egészségügy a jelenlegi struktúrában és módszereivel nem fenntartható rendszer, és olyan megoldásokat igényel, amely a minőségi ellátást és a költséghatékonyságot egyszerre szolgálja. Más iparágaktól eltérően, a legtöbb egészségügyi rendszerben az egyes szolgáltatók között nincs értékalapú verseny, a betegeknek nincs lehetőségük az egyes intézmények között eredményességük szerint szelektálni. Bruce Magill felhívta a figyelmet: az egészségügyi költségek hatalmas terhet rónak a magyar társadalomra, hiszen a magyarországi GDP kb. 6,5%-át teszik ki.

Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és elemzése óriási előnyökhöz juttathat a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is.

„Ez jelentős hatékonyságnövekedést és drasztikus költségcsökkenést eredményezhet a kórházi- és járóbeteg ellátásban egyaránt, amivel mind állampolgári, mind össztársadalmi szinten csak nyerhetünk”

– hangsúlyozta.

Dr. Szócska Miklós előadásában arra hozott példákat, hogy állami szinten az adatokat milyen döntéselőkészítési folyamatokban használták fel az elmúlt években. Mint elmondta, összevetették többek között az ellátási központok és az ott kezeltek irányítószámát, és ezen adathalmazból mutatták ki, hogy az ország mely területein akadozik az ellátás, hol mutatható ki nagyobb elvándorlás, és hol van szükség beavatkozásra. A volt egészségügyi államtitkár azt is bemutatta, hogy akár nem egészségügyi adatokból hogyan lehet egészségügyi következtetéseket levonni. A koronavírus-járvány kitörésekor például a kormányzat minden hazai mobilszolgáltatótól bekérte az aggregált, deperszonalizált mobilcella adatokat, hogy ebből kapjon képet a lakosság mozgásáról és arról, hogy mennyire tartják be a frissen hozott távolságtartó intézkedéseket. Erre támaszkodva tudták a balatoni nyaralókba történő mozgásról is azonnal értesíteni az önkormányzati vezetőket, és felhatalmazni őket a megfelelő helyi szintű intézkedések meghozatalára. Említette még a közösségi médiában a koronavírus-oltással kapcsolatos hírek és álhírek monitorozását és elemzését is, ami az ilyen témájú kormányzati üzenetek kialakításában játszik fontos szerepet.

A jövő egészségügye innovatív digitális platformokon fog újjáépülni

Dr. Solymár Károly Balázs megjegyezte: Magyarország is folyamatosan vizsgálja azokat a digitális megoldásokat, amelyek hasznosak lehetnek a járványhelyzet kezelésében. Ilyen az SAP Németországban startolt, és további 10 európai országban bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazása, a SAP Corona Warn App is. A Németországban már 20 millió letöltést elért SAP Corona Warn App mellett további 3 SAP alapú, már Magyarországon is működő, innovatív digitális egészségügyi megoldást mutattak be a konferencián.

Egy nemzetközi kutatás szerint az orvosok 7.2 millió szót írnak le évente, és a munkaidejük 43%-át adminisztrációval töltik. Ennek csökkentésében segít a magyar tulajdonú BELUX fejlesztő cég beszédfelismerő és beszédleiratozó szoftvere, amelyet az egészségügy több frontján, főként a patológia és a radiológia területén napi szinten használnak már itthon is. A hazai radiológusok 85%-a ennek a szoftvernek a segítségével készíti el szakvéleményét a felvételek orvosszakmai elemzése során. Budapesten és Pest megyében az összes – több mint 1800 – orvos a BELUX megoldását használó Műtéti Napló Alkalmazás segítségével rögzíti az operációk alatt történt eseményeket. Európában már 15 nyelven elérhető a magyar csapat fejlesztése, emellett az USA-ban és Brazíliában is használják a szoftvert.

Magyarországon megyei és városi kórházak, valamint rendelőintézetek is használják már a szintén hazai eRAD csapata által fejlesztett képarchiváló, kommunikációs és teleradiológiás rendszert, a PACS rendszert (Picture Archiving and Communication System), amely radiológiai képsorozatok (ún. study-k) tárolását, lekérdezését, kiértékelését és elemzését végzi, ezzel elősegítve a kórházi leletek egyszerűbb és hatékonyabb elérését.

Az Omron egészségvédelmi divíziója a mintegy 3,5-4 millió magyar állampolgárt érintő kardiovaszkuláris betegségek monitorozásához biztosít telemedicinás mérőeszközöket – mintegy 3000 háziorvosi rendelőben, valamint rendelőintézetekben, kórházakban, és idősgondozó intézményekben vannak jelen eszközeikkel. A vállalat az ezekkel az eszközökkel gyűjtött adatokat különböző platformokon immáron 10 éve tárolja és elemzi, majd megosztja az egészségügyi ellátórendszer különböző szereplőivel. Az évek során több 10 millió adatot tartalmazó digitalizált nagy adatbázisokat, adatregisztereket hozott létre a Medistance különböző krónikus betegségekre, így ezek természetére és kezelésére vonatkozóan már nagyon komplex és új összefüggésekre tudnak rávilágítani.

Mezei Rudolf, az Omron Healthcare Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte, a COVID-helyzet új perspektívába helyezte a telemedicinát, az ennek hatására keletkező nagy adatvagyont. Jelenleg több hazai kózházban és rendelőintézetben futnak Medistance pilot-projektjeik, amelyek 4 területen bizonyítják a telemedicina előnyeit:

A háziorvosokhoz kihelyezett és a betegek között kiosztott eszközflottával a beteg-orvos találkozók minimalizálása érhető el. Az orvosok a távolból követhetik a betegek otthon mért adatait, a rendszer elemzéseket, riasztásokat is küld számukra, így szükség esetén módosítani tudják a gyógyítási protokollt, illetve szüksége esetén behívni a beteget további vizsgálatra.
Fekvőbetegosztály kiürítések esetén a hazaküldött betegek monitorozása is megoldható ugyanezzel a módszerrel.
COVID-19 járványkórházakban a védőfelszerelés nehezíti a diagnosztikai műszerek kezelését, és késlelteti a mérési eredmények lejegyzését a fertőtlenítő protokoll miatt. Az Omron izolációs körülményekre alkalmas távmonitorozó platformot tud biztosítani mérő és adattovábbító eszközökkel, amelyek valós időben továbbítják az adatokat egy nem izolált orvosi szobába, ahol az orvosok nyugodt körülmények között elemezni tudják az adatokat.
A betegek otthoni monitorozásra alkalmas eszközökkel való ellátása – pl. pulzoximéter, spirométer – gyógyult COVID-betegek hosszú távú szövődményeinek megelőzését teszi lehetővé.

„A betegek tájékozottabbak, és egyre aktívabban kívánnak részt venni a saját egészségügyi folyamataikban, a szolgáltatóknak el kell kezdeniük a pácienseket ügyfélként, fogyasztóként kezelni. Az igazi transzformációt az fogja elindítani, ha értékalapú versenyt hozunk létre az egészségügyben: a szolgáltatók központi folyamatok és elvárások mentén elszámoltathatóvá válnak, a szabályozók pedig a volumenalapú térítés helyett teljesítmény és minőségi mutatókhoz kezdik kötni a finanszírozást”

– hangsúlyozta az SAP szakértője, Bruce Magill, aki kiemelte: ez az értékalapú verseny az intelligens, beágyazott technológiákkal kombinálva fog a jövő egészségügyében megfelelő költségcsökkenést eredményezni, és hatékony gyógyítási és megelőzési folyamatokhoz vezetni.

Related Topics:2020 alkalmazás covid-19 digitalizáció egészségügy járvány kontaktkövető koronavírus magyarország pandémia SAP SAP Corona Warn App

Up Next

SUSE trendek: Le a leállással!

Don't Miss

Az AgriTech jövőjéről szól a Design Terminal novemberi konferenciája

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!